Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-18 / 15. szám

2 NAPLÓ 1961. JANUÁR 18. Darvasi Isiván elvtárs elfiadása Pécsett A megyei pártbizottság elő­adást szervez a pártnapi elő­adóknak január 20-án, pénte­ken délután 4 órakor a megyei pártbizottság nagytermében. Darvasi István elvtárs. a Köz­ponti Bizottság Agitációs és Propaganda Osztályának he­lyettes vezetője beszél a moszkvai nyilatkozatról és an­nak jelentőségéről. A nyilat­kozatot pártnapon dolgozzák tel és tanulmányozzák az alap­szervezetekben. Régimódi apróságok- meg az új pártszervezet R Pécsi Orvostudományi Egyetem brigádja Sellyén A Pécsi Orvostudományi Egyetem dolgozói ebben a hó­napban újszerű feladat megol­dásához láttak: elhatározták, hogy egészségügyi vonalon patronálják a sellyei járást és ekezdik a járás dolgozó pa­rasztjainak általános egészség- ügyi felülvizsgálását. A 24 ta­gú brigád első Ízben január 10- én utazott Sellyére és Király­egyházára. ahol megkezdte a tsz-tagok átalános felülvizsgá­latát. A brigád tegnap ismét kiutazott >é.s folytatta munká­ját. A patronálok úgy terve­zik. hogy a tavaszi munka be­indulásáig lehetőleg a járás valamennyi községében elvé­gezzék az általános szűrővizs­gálatot. A tervet csinálják a pécs- váradi Dózsa Tsz-ben. Az 1961 es gazdálkodási terv számait fontolgatják, mérlegelik, az agronómus pedig szorgalma­san írja a rubrikákba. Kommunista vezetők tervez­nek a szocialista közösség érdé rében. — Harmadik kapálást nem tervezünk — mondja az elnök, s ezen kis vita kerekedik, az agronómus, meg az egyik bri­gádvezető nem érti, hogy miért nem. Az elnök aztán megmagya­rázza. Már a múlt évben is bebizonyosodott, hogy nem minden régimódi módszer jó, amit az évszázadok szokásai kialakítottak. Kiss István bri­gádvezető a vegyszeres gyom­irtást akarja mindenáron terv be venni, hadd lássák a tagok, hogy az jó. Nem is kerül sok­ba. Az agronómus javaslata is békéiül az éves tervbe; hogy a kombájn négyszáz holdat, az aratógép százhetvenet aras­son, kézzel ezek szerint nem kell többet aratni tizenöt hold nál. Nem biztos, hogy a fel­sőbb szervek így jóváhagyják, de ők így tartanák helyesnek, és megvalósíthatónak is. — Tervezzünk tíz hold nap­raforgót is — szól az elnök. — kell az olaj. Nem fog minden­kinek tetszeni. de belátjuk, JEP1ITA Hétfőn este ismét hallottuk '— ezúttal az újjáalakított Liszt­teremben — Händel Georg Friedrich öregkori remekét, a ..Jephta“ oratóriumot. Nem­csak a nemes klasszicitású ze­ne aiatta ünneppé az ese­ményt. hanem az a kitüntetés is. amely akármelyik vidéki zenei tesületet éri: vendégsze­replés Budapesten, ,,A múlt ^-évadban a pécsiek ezzel az ora- .Jjóriummal qiy átütő sikert ér­iek el a fővárosban rendezett seregszemlén, hogy a hivatalos szervek meghívták az előadó­kat, szólaltassák meg újra Händel utolsó oratóriumát. Erre most 19-én. csütörtökön este keiül sor, a Zeneművé­szeti Főiskola nagytermében szervezett bérlet! hangverseny­sorozat keretében. Az előadás tavaly óta sokat fejlődött. Lendületesebbé, mu- íatósabbá vált. A produkci­ókba újonnan beépített két énekes (Pelles Júlia, Bolla Ti­bor) jelentékenyen megnövel­te az előadás művészi értékét. Antal György dinamikus karmester-egyéniség A rend­szeres szereplési lehetőség eredményeképpen állandó fej­lődést figyelhetünk meg mind mozdulatai gazdaságosabbá vá­lásában, mind rajzszerűen vi­lágos érthetőségében. A magánénekesek közül László Margit (Iphis) és Tár­nán Gyula (Jephta) már régi, mindig szívesen látott, kedves vendégünk. László Margit na­gyon kellemesen, kultúráltan énekel. Helyenként több drá- maiságot kívánna szerepe. Tarnay Gyula e hŐ6i szerephez még kissé fiatal és gyér tapasz talatú. A Budapest és Pécs kö­zötti. összetételben és lég­nyomásban eltérő levegő hir­telen változása, kisebb indisz- poziciót akozott gégéjében. De így is igen szépek voltak halk s mégis ter.iedékeny piano frá­zisai. Pelles Júlia fényes mez- zojának Hanna altszerepe kis­sé túl alacsonyan fekszik, de művészi értékei — átélés, vo­nalvezetés. kiegyenlítettség — ígv is érvényesültek. Bolla Tibor (Hámor) csodaszépen zengő lírai baritonja és számot tevő egyénisége városunk nagy nyeresége. Ez az a melegen áramló, érces férfihang. amire tnindig vártunk, ami mindig hi ányzott. Tennészetes hangvé­tele, biztos éneke, az emlé­kezetbe hamar bevésődő egyé­ni hangszíne jól használható énekessé teszik. A kvattett- ban jól helytállt Fónagy Gert­rud, a fináléban megszólaló hírnökként pedig Bogoz Eszter. Ha a szólisták annyira tud­nák szerepüket, hogy a kot­tát éppen csak emlékeztetőnek tartanák kezükben, de nem ha­lnának rá, ez nekik is, m hogy kell, hát megpróbáljuk. Tavaly nem csináltuk, az Idén csináljuk. Néhány ezrest ez is hoz a házihoz. — A kommunisták? — Éppen annyian vannak, hogy jól képviselhetik a pár­tot a községben is, a szövet­kezetben is. ... Gálné, a pártszervezet Utkárhelyettese most éppen otthon van. Benézünk hozzá. Szabadko­zik, hogy rendetlenség van a konyhában, mert mosás van, pedig nincs Is rendetlenség, csupán olyan, amilyen a mo­sással jár. Kilencven nő van a tsz-ben, érthető, hogy a pártvezetésben is nő áll az élen, bár jelenleg nem tehet annyit, amennyit a feladatok kívánnak tőle, két gyerek, háztartás, pártoktatás és téesz-gondok sűrűn jönnek egymásután. És megérkezik az új családtag nemsokára. — Harminchatan vagyunk kommunisták, de csak tizen­négyen tagjai a téesznek. A többiek különféle beosztásban dolgoznak. Közigazgatásban, hivatalokban, tanári pályán és egyebütt — mondja Gálné, —. A párttitkár hol van? — Egyéves pártiskolán. Pe­dig jobb lenne, ha itthon len­ne. Bizony jobb lenne. A terme­lőszövetkezet tagjai, meg az elnök is ezen a véleményen vannak. Ráértek volna egy év­vel később is iskolára küldeni Wéber elvtársat, s pont most vitték el, amikor a nagy át­alakulás ideje van. Ma egy éve még csak 180 holdon gazdálkodott a téesz, most pedig 1800 holdon. Tíz­szeresére nőtt egy év alatt. Az igények és követelmények is tízszeresére nőttek. — A tagság ereje nem nőtt annyit? — Munkaszeretetük, bizal­muk és hitük a jövőben nőtt. Gépek mégis kellenének még. És jó lenne, ha a pártszerve­zet is többet tenne a politikai öntudat nevelése érdekében Beszél arról is, hogy vissza­húzó erők akadályozzák a gyoi sabb fejlődést. Konzervativiz­mus, bátortalanság. Még a bri­gádvezetők között is akadt olyan, aki elkötötte a közös­ből a tehenet, amit bevitt és negyven napig tartotta magá­nál. Nem akart ő kilépni, lel­kes híve a közös gazdálkodás­nak, jól is él. Mégis feléledt benne az „enyém’1 iránti régi­módi érzés. A pártszervezet­nek kellett rendkívüli taggyűlé sen figyelmeztetnie arra, hogy ez nem helyes, legyen határo­zott, gerinces, vigye vissza a tehenet az istállóba. Megértette a jó szót, vissza­vitte másnap. Jó is volt, hogy visszavitte, mert hamarosan közgyűlésre került a sor s ta­lán ki is zárták volna emiatt, ha meg nem érti. hogy rosz- szul cselekedett. A pártszervezet hatásos, ne­velő fellépése azonban meg­mentette a helyzetet és meg­tartott egy jó, hozzáértő bri­gádvezetőt a termelőszövetke­zetnek. Sokan még ma sem szeretik, egy kicsit ferde szem mel néznek rá emiatt, de azok is elismerik, hogy a munka­szervezéshez jól ért, szereti a kollektív gazdálkodást. Egyesültek, együtt többre mennek. Még akkor is, ha akad még bőven tennivaló. Gyevi Károly Szítijáíszócsoport-okta tők tapasztalatcseréje Komlón Január 21-én és 22-*én Komlón a művelődési házban tartják a szín­játszó csopoii/-ok. tatók kétnapos ta­pasztalatcseréjét, amelyet a pécs- baranyai módszertani tanácsadó szervez. A tapasztalatcserére a niegye területéről több mint 30 ok­tatót várnak. Jínnuár 21-én Mezei Éva, a Nép­művelési Intézet műsorpolitikai osztályának fő előadója az iro­dalmi színpadok feladatait ismer­teti, majd az oktatók megtárgyal­ják, hogy a szakköri foglalkozá­sok keretében hogyan érvé nyesül a nevelőmunka. A megbeszélés után a komlói bányászszínpad tagjai A fekete vagy vörös című, ifjúsági témájú színdarabot mu­tatják be. Az oktatók a bemutató után a darab rendezési kérdéseit és problémáit vitatják meg, majd megtekintik a „Felszabadult ma­gyar színház- című kiállítást. Január 22-én délelőtt Lemle Gé­za. a megyei tanács népművelési csoportvezetője vezeti a vitát a szakmai bemutatóról. A vita után Tímár Irma, a pécs-baranyai nép­művelési. módszertani tanácsadó vezetője beszél a színjátszó moz­galom feladatairól. Azt nem tudjuk, mert a veze­tője otthagyta Szigetvár és Botyka_ peterd között a képen látható mó­don. Az árokba fordult Zetor-nak semmiféle rendszáma nincs. Csak a motorblokkon található számot tudtuk leolvasni. Ez pedig ZN n 128. Arról sem tudott senki fel­világosítást adni, mi módon került az árokba ez a vontató. A veze­tője felelőtlenül otthagyta, sem­mivel sem törődve. Csupán egy félig elszívott Munkás cigaretta hevert az összetört vontató mel­lett. — NAGYNYARAD község­ben befejezéshez közeledik a mezőgazdaság szocialista át­szervezése. Eddig 262 család 309 taggal és 1773 hold föld­del lépett a közös gazdálko­dás útjára. — PELLÉRDEN ülésezett néhány napja a járási köz­ségfejlesztési bizottság és megvizsgálta Pellérd község- fejlesztési munkáját. A bi­zottság javaslatot tett egy ta­pasztalatcsere jellegű értekez­let összehívására, amelyen olyan községek vb-titkárai vennének részt, ahol jól, illet­ve rosszul halad a községfej­lesztés. — MOHÁCSON mintegy 5 millió 700 ezer forintos beru­házással ebben az esztendő­ben .új, 12 tantermes iskola építését kezdik meg. Áramszünet lesz 2l-én 8—12 óráig Üj-Mecsekalia egész területén, va­lamint Kovács-telep területéin pri- mer-vezeték nagykarbantartása miatt. MTMÉSZÁROSaFERENCOHB (32.) lo6ökkal támadó német egysé­gek ellen. A hídon eközben pánikszerű fejetlenséggel folyt az átkelés. Szalai József, aki az 51. jugo­szláv divízió 7. brigádjának harcosaként vett részt a barcsi visszavonulásban, így emléke­zik vissza az eseményekre: „Körülbelül ötven-hatvan ki­lométerre voltunk a Drávától, amikor a fasiszták erősítést kaptak és olyan erővel támad­tak, hogy visszavonulásra kényszerültünk. Visszavonulá­sunk alkalmával az egyébként is gyenge és keskeny fahídon a biztonságos átkelést nem láttuk biztosítottnak s így a gyalogság kényszerült a Dráva átúszásával menekülni. Ez nagy veszteséggel járt, rrvert emlékezetem szerint február hó második félében voltunk és a víz hideg volt. Ennek kö­vetkeztében csak ezen alka­lommal körülbelül száznyolc­van fő volt az áldozat”. A hídon haladók sem vol­tak nagyobb biztonságban, mint azok, akik a jeges vízben próbáltak átúszni, mert a né­met légierő csatagépei bom­bákkal és géppuskatűzzel igye­keztek meghiúsítani a parti­zánok vaswzavorwMsát. A Petőfi-brigád elkeseredet­ten igyekezett tartani a Viro- vitica magasságában kialakí­tott hevenyészett védelmi vo- n alat, de már-már ú gy látszott, hogy a németek erős tüzérségi tüze, az ismétlődő heves roha­mok, a csatagépek és harcko­csik együttes támadása fel­morzsolja a brigádot. Egyedül a Virovitieán befésakelődött IV. zászlóalj tudta még tartani magát, mert a község házai viszonylagos védelmet nyújtót tak a harcosoknak, s azok fe­dezékéből tüzelhettek a táma­dó fasisztákra. Amikor végre a Petőfi-bri­gád is megkapta a parancsot a visszavonulásra, a híd már siralmas állapotban volt. Kor­látját részint a német bombák repeszej szaggatták meg, ré­szint a tolongva menekülő tö­meg törte át, a pallókon is hatalmas repedések tátongtak. A brigád megkezdte az átke­lést. Nem tudott azonban olyan gyorsan visszavonulni, hogy sikeresen elszakadhatott volna a támadó német egysé­gektől. Az utóvédnek állított szakaszok hősiesen, valóban utolsó csepp vérükig védekez­tek, de a német túlerő lero­hanta őket, s a Petőfi brigád­nak nem volt ideje arra, hogy az átkelést rendben bonyolítsa le. A közelben megjelenő harc kocsik dübörgése, a bombázó német repülőgépek, a víztölcsé reket emelve robbanó gráná­tok pánikhangulatot keltettek, s a harcosok egymást gázolva igyekeztek átjutni a hídon. *„Ebben a nagy zűrzavarban — emlékezik vissza Csókás András, a Petőfi brigád har­cosa — visszavonulás közben beleestem a vízfoe, rámfagyott Ezen a hídon már több Ízben keltek át a Petőfi brigád egy­ségei, k most is erre tartott a brigád, hogy az erős német nyomás elől itt keljen át a Dráva bal partjára. Ugyanide igyekezett azon­ban több más partizánbrigéd is, sőt erre tartottak a német, fasiszták elöl futó polgári me­nekültek is megrakott szeke­reikkel. • Mivel-a hídon csak lassan ment az átkelés, hatalmas tor­lódás keletkezett a jobbparton. Számos polgári menekült ko­csit, lovat hátrahagyva gyalog igyekezett .átjutni a hídon. Ugyanekkor a partizánok pa­rancsnokai is igyekeztek át­vinni az egységeket a sarkuk­ban előretörő német egységek elől. A Petőfi brigád kapott pa­rancsot arra, hogy az átkelést áz előretörő német egységek feltartóztatásával biztosítsa. Á brigád védelmi állást foglalt az átkelőhely előtt, Virovltica környékén. A IV. zászlóalj á község házaiba fészkelte bé magát, hogy a helység házait mintegy erődítményül hasz­nálva védekezhessen a pánoé­a ruha, majd a bolgár szani- técek elsősegélyben részesítet­tek.“ Ezek a visszaemlékezések természetesen kissé pontatla­nak, az azonban tény, hogy a Dráva partjára előretörő 91. német hadtest valóban rend­kívüli erővel szorította a Drá­vához a partizánegységeket, s azok ez ellen a nyomás ellen már úgyszólván tehetetlenül, pánikszerűen menekültek át a Dráván, hogy ott a védelem­re berendezkedett I. Bolgár Hadsereghez csatlakozzanak. A barcsi átkelés óriási ember- veszteséggel járt. Nagyon sok partizán a vízbe fulladt, ren­getegen meghaltak és súlyosan megsebesültek a tüzérség lö­vedékeitől, a repülőgépek bőm báltól és géppuskáitól. ' Az átkelés káoszában szinte „ottfelejtették“ Virovitieán a Petőfi brigád IV. zászlóalját. A községet és benne a zászló­aljat már teljesen körülvették a német egységek. A partizá­nok háztól házig hátrálva, el­keseredetten védekeztek, de védekezésük kilátástalan volt az óriási német túlerővel szemben. A hídon átkelt par­tizánok elkeseredetten nézték elvtársaik élet-halál harcát, de tudták, hogy tehetetlenek. A hidoft már közvetlenül a Petőfi brigád sarkába tapadt német egységek közeledtek. A túlsó parton már megjelentek a harckocsik is, sőt egyik harc kocsi a híd jobbparti, épen ma­radt ívére is rágördült, hogy onnan támogassa ágyú- és gép puskatűzzel a hídon átkelést megkísérlő német gyalogságot. (Tolytatjuk) — HETVEHELYEN a la­kosság bevonásával elkészítet­ték az 1961. évi közBégfejlesz- tési feladatot, amelyben töb­bek között 600 négyzetméter járdát mintegy 100 ezer fo­rint értékben akarnak építe­ni. Ezenkívül a parkosításra 8600 forintot fordítanak, a könyvtárat pedig 2000 forint értékben fejlesztik. — SOMBEREK tsz-kőzség- ben az elmúlt héten szakor­vosok, valamint röntgenorvo­sok közreműködésével a köz­ség valamennyi 3 éven felüli lakosát megvizsgálták, meg­röntgenezték és a rászoruló­kat szaktanáccsal látták el. — A SZIGETVÁRI JÁRÁS területén lévő 49 tsz közül 45 befejezte a leltározást. A zár­számadás 3 tsz-ben készült el. — AZ ELMÚLT HÉTEN a pécsi járás területén Kistót- fálun, Egerágon és Kisbérén- den alakult termelőszövetke­zet, ahol máris megkezdték az állatok számbavételét, a zöldleltárak elkészítését. — A SELLYEI JÁRÁSI ipari állandó bizottság és a községfejlesztési szakbizottság január 20-án tárgyalja a köz­ségi tanácsok által elkészí­tett 1961. évi köaségfejlesztésí tervjavaslatokat. — A PÉCSI JÁRÁSBAN az elmúlt napokban 6 újon­nan alakult tsz-nél tartottak a járási tanács és a járási párt-végrehajtó bizottság ve­zetői megbeszélést a vezető­ség feladatairól és a munká­latok beindításáról. — SIKLÓS és Vidéke Kör­zeti Földműveeszövetkezet megnyitotta Siklós, Felszaba­dulás u. 35. sz alatti házban lévő minta bútorbemutatc termét, azzal a céllal, hogy a földművesszövetkezet tagsága és kedves vásárlói az ott be­mutatott bútorokból tetszése szerint választhasson. A ki­választott bútorokkal kíván­juk az FMSZ-ünk tagságá­nak és kedves vásárlóinak igényeit a lehetőség szerint kielégíteni. 36 — Komló ellátására a várost környező termelőszövetkezetek a tervkészítés alkalmából kü­lön kiemelt tervet készítenek. A tej, a baromfi és a húsel­látás szerepel a tervek fő té­nyezőiként. Idő járásjelentés A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás szerda estig: ke­vés felhő havazás nélkül. Élénk, helyenként erős északi, észak­keleti szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 0—10 fok között, helyenként mínusz 10 fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 0—mínusz 4 fok között. Távolabbi kilátások: csütörtökön és pénteken is hideg, száraz idő. : előadásnak Í6 javára válnék, mert emelt tekintettel számya- f lóbb az ének. i A zenekar remekelt. Benne a continuo-t Laky György ját- • szotta. Cembalo-szerű hangzás­■ sál korhű légkört teremtett, : j Az énekkar összhangja ezen a : dobogón szerencsésebb, mint a ■ színházban, mert a férfikar hangjából a tér mélysége sokat elnyel. A II. részben a kar ; kissé fáradt hangon énekelt, de fez ftém csoda, a 'sűrűsödött i ; | próbák után. Általában kitűnőén érthető ! szövegmondás tette a cselek- ; ményt követhetővé. Ez nem- I csak az énekések érdeme, ha- ! nem a fordítóé is. A Jephta magyar szövege dr. Vargha Ká j roly egyik legjobb munkája. Egyenrangú az eredetivel, I mind költői, mind prózai szem- ! pontból. VERESS ENDRE ; _-<r-•. -«-r • Kié ez a traktor?

Next

/
Oldalképek
Tartalom