Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-17 / 14. szám

mi. januär n N ^ PT ^ S * &mímei &í?egek Móricé Zaigmond óta hány író, falukutató témája volt mér az Ormánság, Bara­nya „alföldje”, buzogányos templomtornyává, talpashá- zává, református magyarjá­val, szivet Szofnorító „egyké­jével” és Sok mássá, ami intő példává avatta Sellye, Vajszló, Luzsok, Kákics, Okorág, Páp- rád vidékét. Ml ez az Intő példa, amely még ma is kísért? Mi az, ami még ma Is megkülönbözteti az Ormánságot Baranya más vidékeitől? Az semmiesetre sem, hogy az itteni emberek táán váamiben is jobbak vagy rosszabbak, húzódozóbbak Vagy akaratosabbak lennének a megye másik háromszáz fa­lujának parasztjánáL Három nyávű megyénkből, ha ki­emelnénk Vóméndet, Szalán- tát és Szabadszentkiráyt és átültetnénk Ormánságra, sok mindenben nem tudnánk kü­lönbözőséget találni közöttük. Egy váamiben különbözik Ormánság a többieíktől, de eb­ben ááposan. Abban, hogy se­hol a megyében nem lehet annyi beszögelt ajtót, kihűlt tűzhelyet vagy az elmúlás napjait, perceit számolgató öregembert találni, mint ezen a vidéken. Nem kell sokat ku­tatni utána, tudja a tmfikos, a hivatalsegéd, a tanácselnök és a gyerek az utcán, hol ta­lálni rájuk. Nekem Bonyár Lajos hivatalsegéd mondta meg, hol lakik Ács Pallag Já­nos, de közelebbről csak eny- nyit tudott: „Büszke, jó re­formátus család” — így is­merem őket, — Őket? ... Család? ,.; — Hát annak mondható, mert még él a Pallag mama is. Az öregember még ma is ácskodlk, innen az „Ács Pal­lag". A vajszlói tanács elnöke. Sípos Lajos kísért el PaUagék- hoz. A vajszlói iskola mellett laknak, csinos, komoly kis küHában. Tényleg büszke em­bér Ács PaLtag János, hiszen amikor az ajtaja előtt bemu­tatkoztunk neki, nem invitált beljebb. Valami olyasmit mon­dott hogy éppen a vasboltba iparkodik, nézzük, ott van a nadrágján a csíptető, a fal mellett a „bicigli”, mondjuk el itt amit akarunk. De amikor belekezdünk, mégiscsak be­tessékel a konyhába. — Újságot nem rendelek, az iparomat nem adom be — bi- Zalmatlankodott, de azért a székeket letöröltette Pallag mamával, mielőtt megkínálta. Lassan, nagyon lassan me­legedett a szék, még lassabban a szó és azt is inkább Pallag mama melengette. — Tudják lelkeim, mi az öregség? Sn már megszámol­tam belőle hetvenegyet, ő meg már a be+venneffvedikben van. inpen már minden nehezebb. A kis földünk bent van a 'éeszben, mi meg itt marad­ink. Ács Pallag János csak ak­kor szól közbe, amikor a nyug­díjra, a földjáradékra terelő- äik a szú. — Mit segít rajtunk az a kis nyugdíj? És az a kevés föld­járadék, amit kapunk, ha egy­általán kapunk. Sípos Lajos megnyugtatja, hogy a nyugdíj, a földjáradék jogos, azt meg is kapják. In­nen jön meg a szava Ács Pal­lag Jánosnak. Szava? Dehogy az. Keserű szóáradat, amibe bele van foglalva rhinden, amit csak bele lehet foglalni Az ő tizenkét holdjuk is bent van a tsz-ben. Kovács Vince is nyugdíjas és föld já­radékot is kap cserébe érte. Úgy néz ki. ők szerencséseb­bek Ács Pallagéknál, mert Ko­vács néninek legalább vannak hozzátartozói. De egyáltalán szerencse ez? — Amióta hozzámentem, eh­hez a vénemberhez, hallani sem akarnak rólam. Azt mond­.,Amióta összeálltam ezzel a vénemberrel, hallani sem akarnak rólam a rokonok.. hetvennégy esztendő eredmé­nyeibe. csalódásaiba. Megtud­juk, hogy gyerekkorában nem hagyták tanulni, pedig a vá­rosba iparkodott, gépészmér­nök akart lenni. Nem enged­ték. Mi lett volna a tizenkét hold földdel, a jószággal, ami­kor 6 volt az egyetlen örökös. Mégis kíverekedte, hogy ha már gépész nem lehetett, csak azért is Pesten vizsgázott le ács mesterségből. Levizsgázott és visszajött a birtokra. Ne nyújtsuk tovább a törté­netet. Elég annyi is, hogy hí­res jó ácsmestere lett Vajszio- hak és a környékének. Épített témploinkupalákat, szerkesz­tett bonyolult tetőket, hidakat. Megmutatta komplikált szak- rajzait, elmondta, hogy az el­múlt ötvennégy év alatt szinte 6 építette meg Vajszló ház­tetőit. Csak egyről nem beszelt részletesen Ács Pallag János. Arról, hogy a tizenöt holdra emelkedett birtokon ő utánuk már nem marad örökös. Olyan örökös, aiki nem adta, hanem bevitte volna a földet a téesz- !*>, saját két dolgos kezével együtt. Olyan örökös, aki ki is hozta volna a közösből a ti­zenöt hold hasznát, aki nem hagyta veflna, hogy csak a nyugdíj, csak a földjáradék legyen az öregek gyámolítója. Azt mondta Ács Pallag János: „Apám nem hagyta, hogy ta­nuljak, hogy elhagyjam a bir­tokot.” Mi most mondjuk azt, hogy ő még aim'd is megfeledkezett, hogy mi lesz a birtokkal, ha egyáltalán nem hagy rá örö­köst? És most azt mondja, hogy kevés a nyugdíj, csekély a földjáradék? Kedves Pallag bácsi, gondolja csak meg... * Benéztünk Kovács Vin- céékhez is. Persze, már nem Vajszlón, haneta Páprádon, pedig egyhelyben is megtalál­tuk volna Ormánságot, helye­sebben mondva az ormánsági öregeket. Náluk már keveseb­bet időztünk. Inkább beteglá­togatás volt ez, amiből ki­hagytunk minden más kíván­csiságot. — Az orvos azt mondja, szívasztmám van, keveset do­hányozzak. Elég kurta diagnózis, amit más szavakkal is meg lehetne fogalmazni, így, Ilyenformán: — Az orvos azt mondta, ke­veset dohányozzak, hetvenhét éves vagyok, gondoljam meg... Kovács Vince hetvenhét éves és asszonya, a második asz- szohy — mert egyet már elte­metett — az még ..csak” hat- Vahkilenc. Ő tesz-vesz a ház körül, 6 látja él a jószágokat. 6 gondozza a háztájit és ő most a beteggondozó is. — Mondtam neki. menjeh kórházba, vizsgáltassa ki ma­gát, de nem hagy még be­szélni sem róla. ták, akinek vénségére is ilye­nen jár az esze, annak úgy kell. Most ott tartok, hogy én sem megyek feléjük, ők sem közelítenek. Hát eszerint Kovácsék is egyedül maradtak? Nem egé­szen, mert a néni így okosko­dik: — Van egy kis házunk, bú­torunk, amelyikünk utoljára marad, az majd ráér még meg­nézni, hogy arra hagyja, aki eltartja érte. Aki utoljára marad ... A kis szobában százéves óra ketyeg. A falakon mindenütt bekeretezett, arany betűs igék: „— Én és az én házam az Ur­nák szolgálunk”. Az ágyon a nagy beteg Kovács Vince ül­dögél. nehezen kapja már a levegőt, és ml megkérjük Ko­vács nénit üljön mellé, amig lefényképezzük őket. így együtt.: , Arhig nincs arra gondjuk, hogy melyikük marad utoljára; Milyen jó lenne egy kicsit kinyitni az apró ablakokat, hogy a csípős januári levegő könnyítsen Valamit Vihce bá­csin, ha már nem szívhatja mellre a tiltott cigarettafüstöt. Hiszen nem is a tüdeje beteg, hanem a szívé .. i Furcsán, idegenül hangzik, amikor eljövőben erőt. egész­séget kívánunk neki és sokkal természetesebben az. amikor meg sem köszöni a jókíván­ságot. Idekítít havaseső csapkod. Nem tesz jót a hangulatinak. Pedig aZ javított volna rajta, ha megmondhatom, ha ajánl­hatom, hogy „Kovács bébi, ne várják meg ki marad utoljára, van még egy megoldás, ami sokkal jobb a magukénál”. De mondjam ki, hogy ez a szo­ciális otthon? Ezt a szót nem szeretik hallani az öreg or- mánságiak. Túl büszkék hoz­zá, vagy ahogy Vajszlón mond­ta Bonyár Lajos ..büszke jó reformátusok”. Már pedig ez nemcsak Vajszlón. hanem Páp rádon és szerte a nagy Ormán­ságon mindenütt érvényes. Mégis azt mondom, nem Or­mánságról, hanem az ormán­sági öregekről besteuern. Mert Ormánság más, Ormánság megfiatalodott, egyre többet, egyre jobbat hallani róla. A kálvinista büszkeség, virtusüs jó eredményekkel párosul, már nemcsak a széttagolt fnagán- patceliákon, hanem áz ezer­holdas közösbén Is. A tálpas há zak mellett orvosi rendelők, kultúrotthonok nyílnak, Isko­lák épülnek, ahol évről évre több a gyerek, nagyobb a zsi­vaj. amely holnapra már tele zúgja, zengi ' Ormánságot. P. Gy. A február 15-i napfogyatkozás udományos jelentősége A február 15-i napfogyatko­zás megfigyelésére és az ész­lelések feldolgozására életre- hivott tudományos munkabi­zottság tagjai a Magyar Táv­irati Iroda munkatársának el­mondották, Hogy a teljes nap­fogyatkozás Dél-Franciaország ban, Észak-Olaszországban, Albániában, Jugoszláviában, Bulgáriában, Romániában és a Szovjetunióban figyelhető meg. Az érintett tudományok so­kat várnak a megfigyelések­től. Biztos például, hogy az ár­nyék nem pontosan az előre kiszámított pillanatban fogja elérni az egyes földrajzi pon­tokat, mert a hold rendkívül bonyolult, nehezen kiszámít­ható pályát fut be. De éppen az eltérés segíti majd hozzá a csillagászokat a hold és a föld pályája eddig megállapított adatainak további helyesbíté­séhez. Másfelől viszont csak napfo­gyatkozás idején figyelhető meg a nap több millió kilomé­teres kiterjedésű izzó légköre, úgynevezett koronája, amely­nek fénye annyira gyenge, hogy határát, anyagát, szerke­zetét és a benne lejátszódó fo­lyamatokat máskor nem lehet negkülönböztetnl. Lehetőséget ad a napfogyat kozás bizonyos gravitációs fel­tevések tisztázására is. Földünk felszínén a napfo­gyatkozás legfeltűnőbb meg­nyilvánulása az elsötétedé' lesz. Bekövetkezik majd némi Lehűlés és ezzel kapcsolatban kisebb légmozgás is, s az álla­tok nyugtalankodni fognak. Az idei napfogyatkozás so­kat adhat a tudománynak. Ki is fogják használni az alkal­mat, amely elég ritkán követ­kezik be ilyen szerencsés kö­rülmények között. A legköze- lebbire megint soká kell vár­ni, 199-9. augusztus 11-én délig, de akkor éppen hazánk felett vonul majd keresztül a teljes napfogyatkozás. Új nagyhatású baromfi- gyógyszer gyártását kezdték meg A baromfitífusz és a kokci- iiózis évröl-évre nagy pusztí- ást okozott az ország baromfi- íllományában. E két veszedel­mes betegség megelőzésére ad­lig külföldről hoztak be ki­sebb mennyiségben Furasoli- don nevű gyógyszert, amely a ‘.apasztalatok szerint a fertö- '.ött szárnyasok emésztőcsator­nájában gyorsan elpusztítja a káros baktériumokat. A ba­romfitenyésztő üzemekben jól bevált gyógyszer kísérleti gyár tását már a múlt év végén megkezdte a Chinoin gyógy- szerárugyár, most pedig hoz­záfogtak az üzemi gyártásához is. A szakemberek számítása szerint az év első hónapjaiban már hazai .gyártású Furasoli- don-gyógyszerrel elégíthetik ki a gazdaságok teljes igényét, s így — a megelőző eljárásokat alkalmazva, érzékeny károktól mentik meg a népgazdaságot. Kultúrotthon-avatás Kisdéren Mióta K sdsr íélezi^, SOha nem volt még így együtt a la­kosság. Eljött a falu apraja nagyja abba a kultúrterembe, amelyet szombaton avattak fel és adtak át rendeltetésé­nek. Kisdér Istenhátamögötti hely, ahová így télidőben leg­feljebb csak gondolatban jut­hat el az ember. Az ilyen köz­ségben, amelynek nincs meg az összekötöcsatomája az Or­szág nagy vérkeringésével, mindig lassúbb a fejlődés. Elő­ször iskolát, aztán villanyt ka­pott ez a kisközség, amely­nek mindössze hatván háza és kétszáztíz lakosa van. Nem­rég kapcsolták be a községet a távbestelőhálózatba 16, s most elkészült a kultúrotthon. Már 1957-ben megszületett a gondolat, hogy jó lenne egy kultúrházat építeni, mert min­den kulturális jellegű rendez­vény az iskolai tanterembe szorult, Ott tartották a film­vetítéseket, a falugyűléseket, e fiz iskola rendezvényei is ott zajlottak le. A gondolatot az­tán rövidesen tett követte. A falu lakossága elhatározta, hogy a községfejlesztési alap­ból és társadalmi munkából felépíti a kultúrházat. Az volt az első dolguk, hogy a még be nem fizetett község- fejlesztési hozzájárulást min­denki rendezte, s ebből az ösz- szegből telket vásároltak. Utá­na társadalmi munkában ösz- szehordták az épület tetőszer­kezetéhez szükséges faanyagot. A tanács közel háromszázezer forintot adott az épülethez, ebből vásárolták meg az anya­got, téglát, cementet, fát. ebből fizették ki a kőműveseket. A munka dandárja éppen nyárra esett, amikor a mezőn is mun­káskezekre volt szükség. A fa- lü lakossága azonban megfe­szített erővel dolgozott, egy­mást ösztönözték az emberek. Amikor például megérkezett az állomásra a tégla, caládon- ként 50 forintot adtak össze fuvarköltségre. Sokat segített a lakosság a földmunkákban, s a fuvarok jelentős részét is társadalmi munkában végez­ték. összevetve mindent, több mint százezer forintra tehető a társadalmi munka értéke. A termelőszövetkezet ugyancsak fuvarral segítette az épület mi előbbi tető alá hozatalát. A munkák nagy részét 1960-ban be is fejezték, s az avatóün­nepre most, január 14-én ke­rült sor. A kultúrházzal egjddőberi más fontos építkezéseken is dolgoznak. A termelőszövetke­zet építtet egy 20 férőhelyes sertésfiaztatót és egy 250 férő­helyes BüldőszáUáSt. A 200 személy befogadására alkalmas, modern, korszerű színpaddal felszerelt kultúrház ékes bizonyítéka a közösség összefogd erejének. A ílagy- ferem végén létesítettek egy szertárhelyiséget, egy könyv­tári olvas óezobát és klubter­A KŐTELEZŐ gépjármű- szavatossági biztosítás 1961. évi díja január 1-én esedékes Felhívjuk a belföldi rendszámmal elletett magán- és szövetkezeti tulajdonban levő gépjárművek (személy- gépkocsi, motorkerékpár, tehergépkocsi, háromkerekű gépjármű, vontató, autóbusz) üzembentartóit, hogy * biztosítási díjat fizessék be. A díj megfizetésének igazolására GÉPJÁRMÜSZAVATOSSÁGI BIZTOSÍTÁSI IGAZOLAS-t kell az Állami Biztosítónak attól a fiókjától beszerezni, amelynek területén az üzernbentaftöhak Iák óhelye (telephelye), van. Egyidejűleg igazolhl kell, hogy áz előző évre eső díjat megfizették, vagy, hogy á gépjár­mű az előző évben nem volt forgalomban. A biztosítási díj átutalásához az Állami Biztosító fiókja befizetési lapot bocsát rendelkezésre. A biztosítási díj január 31-fg: késedelmi pótlék nélkül, égyösszegben fizethető b*. Kivételt képeznek az egyéfii tulajdonban leVÖ személy­géokocsik. ifi' ?1: b'ztnsítási díja januárban és július­hm ''ét íjon fizethető. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ inat. Úgy tervezik, hogy még ebben az esztendőben hozzá­építenek egy KISZ-helyiséget, ez egyben a fiatalság klubja is lesz, a sportkör is Itt tartja foglalkozásait, megbeszéléseit, s itt lesz az előadások alkal­mával a férfiöltöző Is. Közvet­lenül mellette lesz a női öltö­ző, amely úttörő őrsi szoba és Szakköri helyjeég Is lesz. Az idén bekerítik az épületet, s parkosítják a kultúrház udva­rát. Ai svstőiinnepségen Molnár Jánosné, az ócsórdi tanács (Öcsárdnak, Kisdérnek és Sik- lósbodonynak közös tanácsa van) végrehajtó bizottságának elnöke köszöntötte a község lakosságát. Dr. Hetessy György elvtárs, a pécsi járási tanács titkára meleg szavakkal méltatta a Lakosság lelkes munkáját. Ez­után Lemle Géza, a Baranya megyei Tanács népművelési csoportjának vezetője szólt a népművelési munka fontossá­gáról, távlatairól, a feladatok­ról, amelyek mind a megválto­zott új életkörülmények követ­kezményei, szükséges velejá­rói. Majd Celcsvári István elv- táfs, az MSZMP járási bizott­ságának munkatársa beszélt a kisdér! emberek előtt álló fel­adatokról, a termelőszövetke­zet megszilárdításárói és a nemzetközi helyzetről, Az ünnepi beszédek után mutatkozott be á kisdér Össze tartós dalkör, amely 1990. no­vember 27-én alakult a falú fiatalabb lakóiból. A dalkör először Kardos Bálintnak, a község tanítójának erre az al­kalomra komponált ünnepi énekét adta elő, ezután néhány Kodály-f eldolgoz ást, népdalo­kat. Néhány szavalatot is/hall­hatott a közönség, egy Ady és egy Majakovszkij versrészle­tet. A kisdériek bemutattak két egyfelvonásos jelenetet is. A kultúrházat megépítették, de a nehezebb dolog vissza van. Élettel és tartalommal kell megtölteni a kultúrházat, S itt elsősorban a község taní- tőjáíia vár a nagy feladat. Egyedül persze 6 sem képes a feladatok megoldására. Kj se­gíthet akkor ebben a fontos munkában? Párt6zervézet, párt tagok nincsenek a községben, KlSZ-szcrvezet és nőtanácá eddig nem működött. Egyetlen aktív tömegszerveziet van a faluban, a szülői munkaközös­ség. Most van születőben a KISZ-stervezet, s noha sok fiatal nincs is a községben, re­mélhető, hogy az ő összefogá­sukkal feülemdül majd a kultu rálas élét is. A kiiUMsor után társasva- csarát rendeztek, amelyen a község lakossága is részt »’ett. Utána á Baranya megyei Ren­dőrfőkapitányság zenekara reg gélig szórakoztatta a közön­séget. H, I. les Pallag János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom