Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-15 / 13. szám

I 1961. JANUÁR 15. NAPLÓ Tavaly a mezőgazdasági termékek zömét már a közős gazdaságok adták 4 kalászosok megyei átlagtermése meghaladta a 10 éves átlagot — Rekordtermések kapásokból A Központi Statisztikai Hi­vatal Megy« Igazgatóságán ezekben a napokban fejezték be Baranya megye I960, évi termésátlagainak kiértékelését. Községi és járási bizottságok és végül a megyei bizottság vizsgálta felül a bemondott átlagtermések hitelességét és ezek alapján készült «1 a Sta­tisztikai Hivatal végleges ki­adványa. Az elmúlt év termésátlagaira jellemző, hogy az elmúlt 10 ér átlagánál lényeges« magasadat Ez főleg az állami gazdaságok kimagasló gabona- é« kapás­terméseinek — kukorica, cu­korrépa stb. — köszönhető, de, és ez szintén figyelemre méltó, 1080-ban egyes növényeknél a tsz-ek átlagtermése is meg­közelítette. sőt el is érte az ál­lamé gazdaságok átlagát. Jel­lemzője még az elmúlt évnek az is, hogy a mezőgazdasági termékek zömét tavaly már a termelőszövetkezetek adták. Az 1960 május 31-i felmérések szerint a megye szántóterüle­tének 54,9 százalékán tsz-ek, 18.3 százalékán állami gazda­ságok és 23,9 százalékán egyé­ni termelők gazdálkodtak. A terület zömén tehát — mint­egy 238 368 holdon — a ter* mdőszövetkeaetek gazdálkod­tak s ennek arányában vet­ték ki részüket az áruterme­lésből. 1960-ban összesen 8784 va­gon kenyérgabona termett a megyében s ebből 4 497 vagon­nal termelitek a szövetkezetek. Ez azt jelenti, hogy tavaly az összes gabonatermés 56,9 szá­zalékát már a közös gazdasá­gok adták. Az őszi búza megy« átlag­termése tavaly 9,6 mázsa volt holdanként — szemben a 8,1 mázsás tíz évi átlaggal. — A legmagasabb búza átlagter- mást az állami gazdaságokban érték «1, 14,4 mázsát, a terme­lőszövetkezetek átlagtermése 9.3 az egyéni termelőké 7,2 mázsa volt, tehát az egyéniek átlagtermése a tízéves átlagot sem érte el. A nagyüzemi gaz­dálkodás fölényét mutatják az őszi árpa terméseredmények is. Az 6kö árpa 57 százalékát tavaly már a taz-ek termeltek meg. A megye termésátlaga őszi árpából 10,9 mázsa volt. Ezen belül az állami gazdasá­gok 14,8, termelőszövetkezetek 10,8, az egyéni termelőit pedig 8,8 mázsás átlagtermést értek ei holdanként. A kukorieatermesztés jelen­tősége tovább nőtt az elmúlt évben. I megye IroWeweléslerilete 124 402 held, s ebből a tsz-ek 61 661 holdon termeltek kukoricát. Az álla­mi gazdaságok kukorica átlag­termése 31,9, a termelőszövet­kezeteké 13,9 volt, ez utóbbi kissé alatta maradt az egyéni termelők átlagtermésének. En­nek oka, hogy sok termelő- szövetkezetben kevés gondot fordítottak a növényápolás el­végzésére, elhanyagolták a ka­pálást. Azokban a tsz-ekbem, ahol lelkiismeretesen elvégez­ték a kukorica növényápolása R'kpsífilt a film Horthy révkor! ctelédelnek életéről Kenderes termelőszövetkeze­ti községben, ahol az egykori Horthy-familia családi kasté­lya és birtoka volt, — mint ismeretes — a Budapesti Film­stúdió munkatársai felvétele­ket készítettek. A film első ré­szét eredeti dokumentum alap ián ámították össze a főúri csa Iád fényűző életéről, s a esend- őrszuronyokról, amelyekkel uralmukat fenntartották. A film második részét az ősz- szél készítették a megváltozott •sóderesről* munkáit, ott kiemelkedő ku­koricatermések születtek. A lippói Béke őre Tsz például 310 holdon 40 mázsás csöves- termést ért el, a babarci Béke Tsz 200 holdon holdanként 50 máma csöveskukaricát ter­melt. A nagynyárádi Dózsa és Kossuth Tsz-ek, a lánycsóki Csillag Tsz 35 mázsás > kuko­ricatermést ért el holdanként. Harminc mázsán felüli átlag­termést értek el többek közt a bólyi, belvárdgyulai, kételyt, egyházaskozári, kétújfalusi. babarcszőlősi, betemendi és a rózsafal termtíőszöveütezetek- ben á. Burgonyából as ebnúM év- ben 5 355 vagonnal termeitek a tsz-ek és 3 424 vagonnal az egyéniek. A megye burgonya- termésátlaga 57,3 mázsa volt. A termelőszövetkezetek átlagai ebből a növényből csaknem el­érték az állami gazdaságok át­lagát Az állami gazdaságok 63, a tsz-ek 62,4 mázsa burgo­nyát termeltek holdanként. A legmagasabb termésátlagok a mohácsi és seUyei járásban voltak. Cfltorrépnbél a megyei átlagtermés 156 mázsa Az állami gazdaságok átlag­termése elérte a 187 mázsát, a termelőszövetkezetek átlaga az 1950. évi 104 mázsával szemben — 1960-ban 146 má­zsa veit, az egyéni termelők átlaga pedig 132 mázsa hol­danként. Cukorrépából is a termelőszövetkezeteik adták a termés zömét. Különösen a mohácsi és siklósi járás tsz-ei értek él igen magas átlagter­méseket. A bólyi Kossuth Tsz- ben például 42 holdon 250 má­zsás átlagtermést értek el, a szajki Úttörőben 265, a diós- viszlói Kossuthban 560 mázsás átlagtermést értek el. Kétszáz mázsán felüli átlagtermést ér­tek el többek közt a lippói, lánycsóki, majsi, magyarbólyi, maittyi és a két villányi ter­melőszövetkezetben is. Csatornádét és silókukoricát 10 772 holdon vetettek a me­gyében. Az állami gazdaságok termésátlaga 120. a termelő­szövetkezeteké 118 mázsa volt. Rostkenderből a megyei átlag­termés 21,7 mázsa volt Zöld­ségfélékből is meghaladták az átlagtermések az 1959. év át­lagait. Zöldpaprikából az álla­mi gazdaságok 85, a tsz-ek — az 1959. évi 45 mázsával szem­ben — 05,7 mázsás átlagter­mést értek el. Paradicsomból igen sok termelőszövetkezet­ben értek el 100 mázsán felüli termést. A szederkényi Kara- sica Gyöngye TSz-ben holdan­ként 150 mázsa paradicsomot termeltek. a szederkényi Aranykalász Tsz-ben pedig UO mázsát. A lánycsóki Csil­lag Tsz-ben holdanként 150 mázsa paradicsomot termel­tek. A múlt év termésátlagai a iiizizrai gizdálkedís liléméi bízinyítjik. de megmutatják azt is, hogy ez a fölény azokban a tsz-ek- ben igazán jelentős, ahol jó munkaszervezéssel, gondos nö­vényápolással és a munkák időbeni elvégzésével alapozzák meg a magas terméseket. Lehetséges-e „szemátültetés"? A veszedelmes zöld hályog — Gyermekszakrendelés a Szemészeti Klinikán — Beszélgetés dr. Boros Bélával, a Péc»i Szemészeti Klinika professzorával örvendetes tény, hogy a szo­cialista egyészségügyl szerve­zés lehetővé teszi a szembeteg­ségek területén is a korai meg­előzést én ma már a széles néprétegek egészségvédelme erre Is kiterjed. Ennek bizo­nyítéka a munkába lépés előt­ti kötelező orvosi vizsgálatban, szűrővizsgálatokban, munka- védelmi rendszabályokban, fel- világosító előadásokban je­lentkezik. Tény azonban az, hogy a szembetegségek területén ma is előfordul még egy sor prob­léma, amelyeknek felvetése a nagyközönség számára 1« hasz­nos. Erről beszélgettünk dr. Boros Bélával, a Pécsi Szemé­szeti Klinika professzorával. Vannak olyan szembetegsé­gek, amelyek megszűnőben vannak. így példáid a traho- ma. amely régebben igen el­terjedt népbetegség volt. En­nek felszámolására törvényes rendelkezések születtek, sokat segítettek a szűrővizsgálatok. —• Melyek a leggyakoribb szembetegségek? — Előtérbe lépett a külön­böző sérülésekből származó vakság, különösen sokat for­Egy év alatt aiegéaplázíéott a baranyai takarékszövetkezet betétállománya Négy évvel ezelőtt — 1057 elején — alakult meg az etoő takarékszövetkezet Baranyá­ban: Dunaszekcsőn. Ma mér 14 „falusi bank" és négy fiók működik a megyében, vala­mennyi termelőszövetkezeti községben. A takarékszövetke­zetek egyre növekvő népszerű­ségét mutatják a most készü­lő év végi mérlegek, amelyek országos viszonylatban is ki­magasló eredményekről tanús­kodnak. Tavaly ilyenkor öt és fél­millió forint betétet tartottak nyilván a takarékszövetkeze­tek, míg a mostani összeg meg haladja a 11 millió forintot. Egy év alatt tehát megduplá­zódott a baranyai „falusi bank“-ok betétállománya. Ez idő alatt mintegy háromezer falusi dolgozó lépett be. s a tagok száma ma már eléri az 5700-at. Most zárnak először olyan takarékszövetkezetek, amelyeknek betétállománya meghaladja az egymillió forin tot. Milliomos „falusi bank’1 lett a bólyi, a dunaszekcsői, a lánycsóki és a mágocsí. 1960- ben mintegy háromezer sze­mélynek adtak kölcsönt a me­gye takarékszövetkezetei: ösz- szesen hatmillió forintot. Amíg a tagok azelőtt — egyénileg gazdálkodva — főleg állatvá­sárlásra, mezőgazdasági fel­szerelések beszerzésére, istál­lók és ólak építésére stb. vet­tek fel kölcsönöket, most 1— a közös gazdaságokban dolgozva — arra használják fél a köl­csönt, hogy szebbé, kényelme­sebbé tegyék az életüket dúl elő gyermekeknél a játé­kos sérülésekből, — mint pl. csúzli, kés, olló. szilánkok — adódó vakság. Ehhez termesze tesen hozzájárul sok esetben a felügyelet hiánya, a szülői gon­datlanság is. Nagy segítséget nyújt ennek korlátozásában a szülők, nevelők közre­működése, az alaposabb fel­ügyelet. — Ha már a gyermekekről van sző, akkor beszélni kell a gyermekeknél előforduló gyakori szembetegségről, a kancsalságról. Gyógyítható-e a kancsalság és az ezzel járó tompa látás? — Korán kell orvoshoz for­dulni s az orvosi előírásokat pontosan betartatni a gye­rekkel Ezt azért érdemes meg említeni, mert sok esetben — nem utolsó sorban — hiúság miatt — a szülők engednek az előírások betartásából. A kan­csalság egy részénél csak a szemüveg használatával is megmentjük a kétszemes to­lást. A szemüveg viselése nem hagyható el. Hogy mennyire élő a kancsalság mint speciá­lis probléma, azt bizonyítja, hogy számos országban, pl. a Szovjetunióban a gyermekek számára csak ezzel a kérdés­sel foglalkozó orthoptikai állo­mások vannak. Ilyen szakren­delés a pécsi klinikán is mű­ködik a közeljövőben. Kancsalság esetén már egy­két éves korában kezelésbe kell venni a gyereket. Ennek elmulasztása azzal jár, hogy a gyerek csak az egyik szemé­vel lát majd. Szemüveggel, a tompa látású szem gyakorol­tatásával, súlyosabb esetben műtéti beavatkozással lehet ezen a szembetegségen segí­teni. Bár azt is meg kell mon­dani, hogy az utóbbival döntő többségében csak kozmetikai eredmények érhetők el. A leg­lényegesebb: időben orvoshoz vinni a szembeteg gyerekei, mert öt—hat éves korban a gyógyíthatóság már nagyon csökken. A gyerekekről szólva azt is meg kell említeni hogy de­cember elsejétől a Pécsi Sze­mészeti Klinikán a gyermek­szakrendelést is bevezették. •= A felnőtt kor szembeteg­ségei közül egyik legvesze­delmesebb a zöld hályog. Mit mond erről az orvos? — A zöld hályog a szem bel­ső nyomásának emelkedését jelenti. Leginkább színes kari­kák látásával, múló fejfájás­sal jelentkezik. Általában négy ven éven felüli korosztálynál szokott előfordulni. Sok ember tán nem is tudja, hogy látá­sának gyengülésekor milyen veszedelem fenyegeti. Sokszor lappangva köszönt be, és így nem fordítanak kellő figyel­met rá, pedig idejében még megmenthető a látás. Ha a be­teg késve megy orvoshoz, ak­kor a tudomány már nem min­dig segíthet. A Szovjetunió­ban már intézeteit vannak, amelyek csak ezzel a beteg­séggel foglalkoznak. Nálunk is tervbe vettek ilyen intézetek létesítését. A betegség gyógyí­tását nagyon hátráltatja, ha például az orvos által előírt szemcseppek alkalmazását és az időszakos ellenőrzést el­mulasztják. A szürke hályog is veszedel­mes, de korántsem annyira, mint a zöld hályog. Ez a korral járó lenesezavarosság, amelyet műtéti úton lehet gyógyítani Régebben a műtétnél ragasz­kodtak az „érett hályoghoz“, ma már, ha a beteg munkaké­pesség csökkenése úgy kívánja a kevésbé érett hályog is meg­operálható. — Sokat lehet haliam az ú) szem átültetéséről. Lehetsé­ges ez? — Ilyen kéréssel sokat for­dulnak hozzánk, ezéirt érdemes róla szólni. Az átültetés csu­pán olyan esetekre vonatko­zik, amikor a szaruhártya vált borússá. Ilyenkor az arra vá­logatott esetekben lehetséges a szaruhártya pótlása, de hoz­zá kell tenni, hogy változó eredménnyel. Látóideg és látó- hártya sorvadásnál átültetést végezni nem lehet, vak szem­nek újjal való pótlása lehe­tetlen; Csupán néhány kérdéssel foglalkoztunk, de szükséges ez, hiszen az általános biztosítás immár lehetővé teszi, hogy szembetegségek területón is alkalmazzuk a megelőzést, for­duljunk szakorvoshoz. Garay Ferenc A aamettópő kőd, nő meg a program zsúfoltsága miatt, meg sem kíséreltük Miskolc utcaképét „felderíteni“. Még nehezebb lenne a város miliő­jét, jellemzőit, vagy ahogyan Krúdy mondta: a város lelkét rövid másfél napos látogatás benyomásai alapján ábrázolni. A legkisebb községet is hete­kig kell tanulmányozni ahhoz, hogy némiképp megismerjük, az ország második legnagyobb városáról pedig egyenesen kép telenség ilyen rövid idő alatt átfogó képet alkotni. Van azon ban néhány olyan emlékmo­zaik, amely mindenképpen pa­pírra kívánkozik és talán ér­deklődéssel olvassák majd itt­hon. Elvégre Miskolc és Pécs sok tekintetben azonos jelle­gű és ha nagyságban nem is, de életritmusában, szellemé­ben feltétlenül azonos egymás­sal. 2. Miskolc nagy város, de jó­formán csak egy utcája van, — így jellemezte valaki a Szlnva menti „fiókfóvárost“. Ez persze nem így van, azon­ban való Igaz, hogy egészen más jellegű, hosszan elnyúj­tott település. A miskolciak „megmutatni akarása“ minden fontos épületet, intézményt a főútvonalra központosított. Az aztán valóban nagystílű, fő­városi jellegű. Utitársaim egyike, aki a rég eldöntött pé­csi villamos-autóbusz vitában a villamos mellett tört pálcát, nem is hagyta megjegyzés nél­kül, amikor a tágíts, csaknem „körútnyi" szélességű Széche­nyi utcában megpillantottuk a villamosokat. — Látod, itt kell a villamos, nekünk utunkban volt. — A város főútvonalának tizenöt kilométernyi hosszú­kása, a kettős sínpár valóban indokolttá teszi a villamos fenntartását, sőt éppen most folyó meghosszabbítását iá de ehhez azt is tudni kell, hogy a mi villamosunk nyomvona­lába eső Utcák háromszor olyan keskenyek, mint a mis­kolci főútvonal ... Az Avas. Ez Miskolc egyik specialitása, amelyhez hason­lót — legalábbis itt a Dunán* tóion — nem igen találni. Pécs is összenőtt a Mecsekkel, de az Avas valósággal a város szívéből emelkedik ki. A fő­útvonalon épült Avas szállótól két-három percnyire már az avas! pincesor meseháznak tűnő portáljai köszöntik az embert. Pincéket ugyanis itt nem kellett építeni. A pince- barlangok, ki tudja hány ezer éve ott rejtőznek az Avas hegy méhében. A civilizált ember aztán bejáratokat szer­kesztett a pince-barlangok elé. Jellegzetes „mesevárí'-stfhisú tarka-barka színekre festett épületutánzatokat, amelyek mögött rendszerint még csak így előtér sincs, hanem a be­lépés után azonnal a gyakran kilométer hosszúságú pince­barlangba jut a látogató. Szőlő persze egy tőke sincs az egész hegyen. Mégsem érd magát igazi miskolcinak az, akinek nincs pincéié az Avason. Hogy mit isznak? Bort. Persze, hogy bort. bár nem valószínű, hogy a pincebor fogalmát ők Is úgv értelmezik, mint teszem azt a badacsonyiak, vagy a pécsiek. A színház árkádos oszlopza- tával csaknem rálép az úttest­re. Látszatra szerény, egysze­rű épület. A rekonstrukció meghagyta hagyományos száz­éves külsejét. Belül viszont valóban fővárosi szintű az összhang. Keresetten elegan­cia, nagyvonalúság jellemzi. A miskolciak nagyon elégedettek társulatukkal Az előadások látogatottak, — és nemcsak a Sybill, hanem a Tamás bátya kunyhója, a Törvény is. Ja­nuár 13-án mutatták be Arbu­zov érdekes drámáját, az „Egy szerelem történetét“. A mis­kolci színház egyébként abban a cipőben jár, amelyikben két évvel ezelőtt mi. Operát szer­veztek. Az érdeklődés igen nagy. Jellemző, hogy a debreceni Csokonai Színház operatársulata telt ház előtt mutathatta be a Varázsfuvo­lát. Nem tudni persze, hogy ebből mennyi jutott Ernster Dezsőnek, aki igen nagy si­kerrel énekelte Sarastró szere­pét. Itt jegyzem meg, hogy miután már Pécsett működik, sőt az adottságokhoz mérten igen jól működik az operatár­sulat, talán meg lehetne szer­vezni egy Ernster vendégjáté­kot Pécsett is, elvégre a nagy­hírű énekes vámsunk szülötte, a A képzőművészek Miskolcon igen nagy becsben tartott em­berek. A párt és az állami szervek messzemenően gondos kodnak róluk. Sok megrende­lést kapnak, és immár hatod­szor rendeztek meg a Miskolci Országos Képzőművészeti Ki­állítást. A nagymultú művész­telepet az elmúlt évben újjá­építették. Jelenleg tizenkét művészcsaládnak biztosítanák műtermes lakást, de az új Ki­lián iskola melletti lakótele­pen újabb négy műtermes la­kást építenek. Az elmúlt év­ben a városi tanács százezer forintot fordított képvásárlás­ra a tanács megbízásából. A város képzőművészei jelenleg is igen érdekes témákon dol­goznak. Csabai Kálmán pél­dául a politechnikai oktatás­ról Vati József a városban folyó’ építkezésekről, Feledy Gyula, Lukovszky László Munkácsy-díjas képzőművé­szek szintén miskolci témájú műveken dolgoznak. A képző- művészeti kiállítás anyagát Pécsett is bemutatják. Vajon mikor jön el az az idő, amikor a mi városunkban is országos jellegű tárlatot szervezhe­tünk? • A Hámor étterem a Lenin Ko hászati Művek szomszédságá­ban épült. Nagyságában, mo­dernségében talán még a, mi Olimpiánkat is felülmúlja. Ér­dekes hagyománya az, hogy szómba t-vasárnap a fiatalság veszi birtokába ezt a nagyvo­nalú és igen szép vendéglátó kombinátot. Amit máshol meg szólnának, itt természetes. Szombat-vasárnap este a mis­kolci fiatalok tömegesen láto­gatják a Hámort. Nem kelj ide „garde", a lányok és a fiúk is csoportosan jönnek, málnát* sört rendelve, elfoglalják az asztalok zömét, és ha megszó­lal a tánczene, mindenki ter­mészetesnek tartja az asztaltól felkérést Este tízkor már üres a hatalmas táncplatz, de ad­dig Igen szépen, kultúráltan táncolnak a fiatalok. Öröm nézni őket Pécsett nem lehetne kiala­kítani egy ilyen szórakozó­helyet? * Nagyon sokrétű Miskolc kulturális élete. A számok nem mindig fejezik ki kellő hatásfokkal a lényeget, de az. hogy a munkásakadémia 38 tagozattal működik, hogy pél­dául a Lenin Kohászati Mű­vekben egy hónap alatt hat­vannál több ismeretterjesztő előadást tartanak, mégiscsak meggyőzik az embert arról, hogy Miskolc nemcsak nagy. de kultúrváros is;:t * Végére hagytam, mert ezzel is fontosságát akartam hang­súlyozni, hogy az új év Miskol con is jelentős munkasikere­ket hozott. A Lenin Kohászati Művek az első tíz napban ezer tonna acélt adott terven felül, pedig az idei terv eleve ma­gas. Éves Szinten 10 százalék­kal, ötvenezer tonnával több terméket akarnák előállítani, mint tavaly... * Miskolc a legnagyobb vidé­ki város Magyarországon, és másfél nap alatt egy kis falut sem lehet igazán áttekinteni. A felvázolt néhány mozaik nyilvánvalóan csak azzal a céllal íródhatott, hogy felkelt­se az érdeklődést Észak-Ma­gyarország fővárosa iránt. A többi a vállalkozó kedv és nem utolsósorban az IBUSZ dolga. Vasvári P. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom