Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-15 / 13. szám

VMCTITOLETÄRJAirEGYESÜLJETEKI SVMÁNTÚU , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA Havi forgalom: 800 személygépkocsi XVIII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1961. JANUÁR 15. VASÁRNAP Egy év munkájának eredménye Üj korszak küszöbén áll a falu. Lassan levehetjük a köz­ségek határában a táblát, amelyen ez áll: „Termelőszö­vetkezeti község” és kitehet­jük a megye határára mint­egy összefoglalva ezzel is a parasztság új életakarását. Ki­tehetjük a táblát, amelyen ez áll majd: „Termelőszövetke­zeti megye”. Sőt nemcsak ezt, hanem ezt is: „Termelőszövet­kezeti ország.” Mert nemcsak Baranyában, de másutt is meg­mozdult a falvak népe. A parasztság döntött. És eh­hez a döntéshez hozzájárultak a régebbi termelőszövetkeze­tek is. Hozzájárultak eredmé­nyeikkel, példájukkal. Ma már nincs olyan parasztember, aki azt vitatná: képes-e többet termelni a nagyüzem? Nem vitatják, mert a tavalyi pél­dák is, az előző évék példái is ezt bizonyítják: képes. Szinte valamennyi termelőszövetke­zeti községben többet termel­tek azonos területen nagy­üzemben, minit azelőtt kispar- ceilás gazdaságokban. A mai parasztember látja már: a ter­melőszövetkezeti községekben nemcsak javult a parasztem­berek jövedelme, de több ide­jük maradt a szórakozásra is. Látják a villányi és a többi község példáját, ahol mióta termelőszövetkezetbe tömörült a falu népe, megnőtt a dolgo­zók általános iskoláiba jelent­kezők száma, duplájára nőtt a könyvtárlátogatók száma és a termelőszövetkezet olyan pers­pektívákat nyitott meg a pa­rasztok előtt, minit például Homorúdon, ahol a termelő­szövetkezetben úgynevezett ki­helyezett osztályokban végzik el a tsz-tagok a mezőgazdasági technikumot. De másít is lát­nak a parasztemberek. Látják például, hogy egyre több pa­rasztházhoz kopogtat be a pos­tás a pénzesutalvánnyal, ame­lyek mindegyike egy-egy pa­rasztember nyugdíját jelenti. És látják a betegbiztosítást. Sok mindent látnak és sok mindent kísérnek figyelem­mel. Különösen nagy figyelem­mel kísérték és kísérik most is a termelőszövetkezetekben a zárszámadásokat, amelyek most folynak a termelőszövet­kezetekben. Eredményes évet zárnak idén is a termelőszö­vetkezetek. Bár még nem is­meretesek a végleges számok, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, amelyik termelő- szövetkezetben szívvel, lélek­kel dolgoztak, ott nem ma­radt el az eredmény. A szajki Úttörő Termelőszövetkezet 1959-ben még mérleghiánnyal zárt, az idén negyvennégy fo­rint körül osztanak egy-egy munkaegység után. A csar- nótai termelőszövetkezetből 1959-ben még Siklósra jártak piacozni a tagok, most mint­egy három forinttal többet osztanak munkaegységenként, mint amennyit beterveztek. Helyesen mondták a csamó- taiak, ők is egy ideig azt gon­dolták, hogy nem őbennük van a hiba. Rájöttek, azért oszthattak keveset 1959-ben, mert nem dolgoztak rendesen. Rájöttek, nekfgyürköztek, és az eredmény nem is maradt el. így van ez a többi termelő­szövetkezetben is. Mindezekről külön, külön minden zárszámadási közgyű­lésen is szó lesz. Minden ter­melőszövetkezetben elmond­ják majd a termelőszövetke­zeti vezetők azt is: mennyit ruháztak be saját erőből, mit építettek a közös pénzéből. Szinte valamennyi termelő- szövetkezetre jellemző az, hogy alaposan eltértek a terv­től. Többet költöttek a maguk erejéből építkezésre, gépvásár­lásra, mint amennyit eredeti­leg beterveztek. Ez jó dolog. Azt mutatja, megértették a termelőszövetkezetek, miről van sző. Megértették: olyan lesz a termelőszövetkezetük, amilyenné ők maguk teszik, olyan lesz a jövedelmük, ami­lyen mértékben megalapozzák azt. Egy-egy termelőszövetke­zetben százezer forintot tesz­nek csak ki ezek a sajáterő beruházások, de akad olyan is, mint a vémőndi termelő­szövetkezet, ahol 300 ezer fo­rintot költöttek a magák pén­zéből építkezésre. És ezek a százezer forintok a megye ter­melőszövetkezeteiben 25 mil­lió forintot tesznek ki. Lelkesítő példa ez. És ezt a lelkesítő példát egy­re több új termelőszövetkezet veszi át A garéi termelőszö­vetkezet például alig egy hó­napos és máris megalakult az építőbrigád, döngetik a fákat az erdőn és építkeznek. A ma­guk erejéből építenek egy 25 férőhelyes sertésfiaztatót, egy 200 férőhelyes juhhodályt, egy 100 férőhelyes süldőszállást. És ez nemcsak a garéi ter­melőszövetkezetre jellemző. ­Egyre több és több új ter­melőszövetkezet zárkózott fel az 1960-as gazdasági évben a régi. jól működő termelőszö­vetkezet mellé. Olyan közsé­gekről kezdenek most már a megyében beszélni a bólyi, a beremendi, a babarci és sok más régi jó termelőszövetkezet mellett, mint Vejti, Rózsafa, Száj k, Belvárdgyula. Most a zárszámadások ide­jén derül ki az is: mennyivel növelte a tsz-gazdák közös jövedelmét a múlt évben szé­les körben alkalmazott anyagi érdekeltség elve. Eddig szinte minden termelőszövetkezetben azt mondták: az anyagi érde­keltség jól bevált, az idén is alkalmazzuk, mert így a csa­ládtagokat is be tudjuk von­ni a munkába, így nem ma­rad kapálatlan kukoricánk, mert így több kerül a közös magtárábat is, •! meg 'a r tagok padlására is. Baranyából Belvárdgyulárói indult el az úgynevezett öntervezési mód­szer, amely egyre nagyobb tért hódít a megye termelőszövet­kezeteiben. Ez a példa is azt bizonyítja: termelőszövetkeze­teink egyre jobban ráléptek arra az útra, amelyen halad- niok kell: mindent elkövetni annak érdekében, hogy több legyen a tagok jövedelme és minél több áru jusson a vá­rosi munkásoknak. Ezt a törekvést már a múlt évi eredmények is bizonyítot­ták. Kevés olyan termelőszö­vetkezetet találni ma már, amelyben ne teljesítették vol­na az áruértékesítési tervet és egyre több olyat, mint a szaj­ki Úttörő, ahol nem tízezer forintokkal, hanem százezer forintokkal több értékű árut adtak, mint amennyit a tervük előírt. Most zárják a termelőszö­vetkezeteik a múlt évet és most teremtik meg az idei év alap­jait is. Mert az a termelőszö­vetkezet gondolkodik helyesen, amely most a zárszámadáskor eldönti: mennyi takarmányra van szüksége, mennyit tesz a szociális és kulturális alapba, mennyi terményt tesz tarta­lékba arra az esetre, ha eset­leg rossz év következne. Sok (Folytatás a 6. oldalon.) Irodalom, művészet (3—4. oldal) Dili városrészünk jövő e <5. oldal) Lumumba nem tárgyal Kaszavubuvai (8. oldal) Miskolci mozaikok (L oldal) Havonta hat—nyolcszáz személykocsi revízióját, kisebb nagyobb javítását végzik el a XIV. Autójavító Vállalatnál. Január elsejétől már 225 személyautó került ki újból „egészsége­sen a vállalat szerelőcsarnokaiból. Erb János felvétele. Harminckét új termelőszövetkezeti község Baranyában Szombatim délelőtt jelentették: Hosszúhetény és Himesháza dolgozó parasztjai is a közös utat vá osztották December 15-í számunkban hoztuk az első hírt a tsz-köz- ségek alakulásáról. Az első a garéi Közös Akarat Termelő­szövetkezet volt. Utána mind­járt megalakult Magyarszé­ken is a termelőszövetkezeti község. És jötték a tsz-közsé- gek mindennap, Giieorgfiiu-Dej vacsorát adott Marosán György tiszteietére Bukarest (Agerpres); Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken vacsorát adott Ma­rosán Györgynek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottsága tagjának és Központi Bizottsága titkárá­nak tiszteletére. Marosán elv­társ feleségével együtt Romá­niában tölti szabadságát.- A vacsorán jelen voltak Emil Bodnaras és Mogyorós Sándor, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, Leonte Rautu, a párt Politikai Bizottságának póttagja, Vas Gizella, a Központi Bizottság osztályvezetője és Némety Bé­la bukaresti magyar nagykö­vet; A vacsorán Gheorghiu-Dej és az egybegyűltek szívélyesen elbeszélgettek Marosén Györgygyel; Hosszúhetényből ma dél­előtt azt teleionálták: lS-án megtartották az alakuló köz­gyűlést és Kisújbányával együtt Zengő Gyöngye néven alakí­tottak termelőszövetkezetet, amelynek elnöke Katos Sán­dor 17 holdas köztiszteletnek örvendő gazda lett. Amikor e sorokat írjuk, ak­kor is cseng a telefon. Himes- házárói a párttitkár jelentke­zik. A következőket, mondja be a telefonba: január 13-án az Uj Életbe 293 család 351 taggal lépett be. Most összesen 324 család 407 tagja műveli majd az új Elet megnöveke- dett területét. Az alábbi községek alakul­tak még termelőszövetkezeti községekké: Drávacsepely, Magyarhertelend, Barátur, Drávacsehi, Tekeres. Bosta, Husztót, Kovácsszénája, Szil­vás, Székelyszabar, Erdősmá­rok. Liget, Pogány, Nagykozár, Kozármisleny, Mecsekpölöske, Kárász, Birján, Hosszúhetény, Kisújbánya. Lánycsók, Bános, Kisherend, Egerág, Romonya, Vékény, Mecsekrákos, Kistót- falu, Lothárd. Bogád, Himes­háza és Orfű. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton ülést tar­tott. Határozatot hozott, amely szerint a Magyar Népköztár­saság nagykövetségi szinten felveszi a diplomáciai kap­csolatot a Nepali Királyság­gal. Az Elnöki Tanács megerő­sítette a Magyar Népköztár­saság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság között egyes állampolgársági kérdé­sek rendezése tárgyában alá­írt egyezményt. Az Elnöki Tanács elfogad­ta a Balatonaliga'és Balaton- világos külterületi lakott he­lyek községgé szervezésére elő terjesztett javaslatot, majd határozatot hozott Padrag és Csékut községek Padragkur néven történő egyesítésére. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt; Mit gyártanak a megye üzemei 1961-ben ? Vágóhíd Albániának—106 (XX) tonna cement—57 vagon befőtt Hatvanmillió forint a Sopia- na éves termelési terve. A régi gyártmányok közül tovább ké­szítik a vacuumos húskeverőt és a baromfifeldolgozó gépe­ket. Sok új, eddig kísérlet alatt lévő gépek gyártását is meg­kezdik 1961-ben. A folyamatos hústöltőgépből és az univerzá­lis húsgyártó automatából elő­reláthatólag ez évben 50—60 darab készül. Albániába a ti­ranai vágóhíd számára az ösz- szes gépet legyártják és ezáltal az új vágóhíd termelése még 1961-ben megkezdődik. Rende'et a termelőszövetkezeti csosortok gazdálkodásáról és működéséről A Magyar Közlöny legutóbb számában megjelent a földmű velésügyi miniszternek a ter­melőszövetkezeti csoportok gaz dálkodásáról és működéséről szóló rendelete, valamint a ter­melőszövetkezeti csoportok új alapszabály-mintája. A miniszteri rendelet elő­írja. hogy a termelőszövetke­zeti csoportok tagjai kötelesek az általuk közös használatba adott földterület kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után évenként legalább tíz forintot fizetni a fel nem osztható szövetkezeti alapba. Ha a közös gazdálko­dást valamelyik termelési ág­ban a mezőgazdasági termelő­szövetkezetre érvényes szabá­lyok szerint szervezik meg, akkor az ebből a termelési ág­ból szármázó tiszta jövedelem­nek legalább tíz százaléka — ugyanúgy, mint a termelőszö­vetkezetekben — szintén a fel nem osztható szövetkezeti alap ba kerül. Az alapszabálynak ez a két módosítása tovább erősíti majd a termelőszövet­kezeti csoportokat és a ké­sőbbiek során megkönnyíti át­térésüket a közös nagyüzemi gazdálkodás fejlettebb formá­jára. Az új minta-alapszabály vé­gül gondoskodik arról, hogy a termelőszövetkezeti csoport működése összhangban álljon a legutóbb megjelent idevágó jogszabályokkal. A közös mun­ka színvonalának emelése, a munkafegyelem erősítése érde­kében mondja ki, hogy a ter­melőszövetkezetek nemrégen elkészült fegyelmi szabályzata a termelőszövetkezeti csopor­tok, tagjaira is érvényes* J A cipőipar részére saját konstrukieójú univerzális bőr­kivágó gépeket készítenek. 110 darab 300 literes és 10 darab 475 literes dagasztógépet gyár­tanak a sütőipari üzemek szá­mára. A Sopiana gyár új gyártmá­nyai között szerepel a vízszin­tes sertéslbőrfejtő-gép, vertiká­lis kopasztógóp és a döbozzáró automata gyártása. A már gyártás alatt lévő folyamatos töltő, virsligyártó automata, nyersthús- és szalomnadaráló gép korszerűsítését is tervbe vették. 1961-ben a termelékenység 7.1 százalékkal nő, az elmúlt év­hez viszonyítva. Tehát azonos létszámmal hatmillió forint értékben gyártanak többet, mint 1960-ban. A porcelángyár dolgozói a múlt évhez viszonyítva 18 mil­lió forinttal termelnek többet 1961-ben. Ahhoz viszont, hogy a magasabb tervet teljesíteni tudják, 300 tonna szigetelővel, 60 tonna különböző edénnyel és 100 tonna kőagyagcsővel kell többet termelni, mint I960 bam. A színesedény-gyártás közel 12 százalékkal nő. A porcelángyár termelékenysége előreláthatólag 5 százalékkal növekszik 1960-hoz viszonyít­va. 72 112 000 forint a Beremen­di Cement és Mészmű 1961. évi termelési terve. 106 ezer tonna cementet — ami kétezer tonnával több, mint 1960-ban — és 9000 tonna meszet kell I ez évben gyártania. Munka- 1 hely-felülvizsgálás és az új technológiák bevezetésének eredményeképpen 3.3 százalé­kos termelékenységnövekedés várható 1961-ben, A Szigetvári Konzervgyár­ban műszaki átszervezés, új technológiák bevezetése, vala­mint két új' félautomata gép­sor üzembeállításának ered­ményeképpen köz^l 8 százalé­kos termelékenységemelkedés várható ebben az esztendőben. Az 1961. évi terv 55 millió fo­rint, tehát 19 millió forinttal több, mint az elmúlt évben volt. A gyár dolgozói 1961-ben többek között 57 vagon befőt­tet, 40 vagon szörpöt, 45 vagon gyümölcslét, 70 vagon uborkát és különböző gyümölcsizekből 65 vagonnal gyártanak. Kilenc né^yfalálatos a lottón A lottó második játékhe­tére beérkezett 4 333 044 da­rab szelvény. Öttalálat os szelvény nem volt. Négy ta­lálatot 9 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 361087.50 forint. A Három- talalatos szelvények száma 1741 darab, ezekre a szelvé­nyekre egyenként 933.75 fo­rintot fizetnek. Két találatot 66 690 fogadó ért el, a nye­reményösszeg egyenként 24.36 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom