Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-12 / 10. szám

r 1981. JANUAR 12. NAPLÓ T stván-aknáról jött a hír. hogy az egyik csapa’ hatvan méter hosszú bánya- folyosót akar ebben a hónap­ban kivájni, bányászosan mondva, kihajtani. Hatvan métert olyan helyen, ahol a vágat (vagyis bányafolyosó) átmérője négy méter. Nagy szám! Tavaly májusban még annak örvendeztünk, hogy a pécsbányai Nagy Miklós-bri- gád elérte az ötven métert. Bűvös számnak tetszett ez ab­ban az időben. Horvai Ádám, Isfcván^afcna főmérnöke mosolyogva foga­dott: — Leszáll és beszél az em­berekkel? Hát ez nem lesz könnyű!... Olyan nagy a zaj odalent, mintha 424-es moz­dony állna zárt helyen. Egy szót sem fog megérteni. Hátra beli menniök... A valóság még a hasonlatot is túllicitálta. A zaj jóval na­gyobb a vártnál. A 424-es moz­dony csendes pöfékelésnek . tűnne itt. Fülsiketítőén zúg­nak a fúrógépek, a komor és meleg sziklafalak már messze beleremegnek. (Melegek, mert mélyen járunk már.) A mindössze négy méter át­mérőjű köralakú bányafoiyoső végén nyolc ember mozog a konok sziklafalnál. Nyolc iz­mostestű és izzadó hátú férfi. Ebből öt magas állványra erő­sített fúrógépet irányoz a sziklának. Öt gép fúr egyszer­re az eddigi kettő helyett, és az emberek aránylag kényel­mesen elférnek. Nem akadá­lyozzák egymást a munkában. A gépek pokoli lármáját időnként túlharsogja egy-egy bányász kiáltása. Hogy mit mondanak, nem érteni. Csak a kiáltást lehet érzékelni, de itt ez is elég, mert a nyolc em­ber szinte óramű pontossággal dolgozik. Egy hanggal, szem­villanással, vagy kézmozdulat­tal is megértik egymást. Itt minden percnek értéke van. Dalázs Lásdő feőrietveze­tő, Lajtai Béla és Mé­hész István aknászok még a külszínen tájékoztattak arról, hogyan is képzelik a hatvan méter elérését. Két grafikon előtt álltunk. Hogy a dolog világossá vü­• jék, kezdjük az elején. A szénmező feltárását min­dig hosszú bányafolyosó-részek kivájása előzi meg. Ezekre a szállítás és a szellőztetés miatt van szükség. Nos, az ötödik szántén is er­ről van szó. Az aknától kiin­dulva nagy átmérőjű bánya­folyosót. ún. főkeresztvágatot hajtanak, amely később ketté­ágazik két irányvágattá. Az egyik irányvágait kelet, a má­sik pedig nyugat félé halad. Néhány hónappal ellőtt, amikor utoljára itt jártam, még alig távolodtak el az el­ágazástól. Ebben az időben mind a keleti, mind a nyugati irányvágaitban dolgozó csapat közös nagy fúrógépet használt, a Hausherrt. Könnyű dolguk volt, mert még nem jártak messze a főkereszrtvágattól. A jó bevált gépet így gyorsan át lehetett gurítani a szom­széd csapathoz. Ma már három és félszáz méterre dolgozik a két csapat egymástól és a távolság foly­tonosan nő. Ilyen körülmé­nyek között már nem érdemes a Hausherr fúrógépet átgurí- tani a „szomszédhoz”, mert többe kerülne a leves, mint a hús. Hát ezért „fanyalodtak” kert fúrógépre ennél a csapatnál. A nagyszerű Hausherr a „szomszédnál” maradit. Es itt kezdődött a gond. A Hausher- rel ötven métert is tó lehet hajtani egy hónap alatt, kézi fúrógéppel pedig_ csak 20—25 métert volt szokás. Nem lehetne-e versenyre kelni a Hausherret? Miképp gyorsíthatnánk meg a mun­kát? — törte a fejét a három jnű-c-oki vezető, majd... M int mondottuk, a koráb­bi szokással ellentétben nem kettő, hanem öt fúrógé­pet küldtek a sziklafalhoz. (Egészen pontosan tízet, ebből Q»t azonban tartalékban van.) hogy ne akadályozzák egy­mást, grafikont készítettek ar­ról. hogy ki hol és hány lyu­kat fúr ká, s menyi idő alatt "5 f, ‘: ‘tó* •• kell ezt megtennie. Az egész munkaidejük be van osztva, minden brigádtag tudja, hogy például 12 óra 55 perckor sze­mély szerint mit fog csinálni. A legfontosabbról majdnem elfeledkeztem. A korábbi években az volt a szokás, hogy két csapatot állítattak egy irányvágat hajtására. Az ezer méteres szakasz egyik, meg másik végére is egy csapatot. (Ennek az irányvágatnak a hossza is közel jár majd az ezer méterhez.) A két brigád egymással „szemben állva’" kezdte vájni az irdatlan szik­lafalat, és hosszú hónapok megfeszített munkája után összetalálkoztak. A két egymással szemben haladó brigád — a kézi fúrás átlagos 20—25 méteres telje­sítményét alapul véve — ha­vonta vagy ötven métert ha­ladt előre együttesen. Most ezen az egy helyen akarnak elérni hatvan métert. Mit je­lent ez? Azt, hogy nincs szük­ség egy másik, egy szembe­jövő csapat beállítására, hi­szen ennél az egy csapatnál is többre mennek az új módszer­rel, mint korábban a kettő­nél! Befce József etvtársnak, az. akna üzemgazdasági csoport­vezetőjének becslése szerint vagy félmillió forintos megta­karítást jelent ex a népgaz­daság számára. Ez volt a három műszaki vezető célja. Elzárt mérették az időt, ezért számoltak annyit, ezért készítettek grafikonokat és válogatták ki az embereket. Es ez, a számítások diadala érződik az izzadttestű embe­rek összehangolt mozdulatai­ból is, ami az első pillantásra megkapja az embert. II orvai élvtárs tanácsá- hoz híven hátravonul- tunfc Farkas József csapatve­zetővel, egy kis beszélgetésire. Harmincöt éves, kerekarcú férfi éppúgy dolgozik, mint bármelyik társa. — Meglesz a hatvan méter? — kérdezem tőle. — Kicsit elmaradtunk — mondta izzadó homlokát meg­törő! ve. — Nem is csodálko­zom rajta, hiszen csak Újév­től dolgozunk ezzel a módszer­rel, össze kellett , szoknunk előbb. De ahogy a csapatot né­zem, nem lesz baj. Megy a munka, mint a karikacsapás, a hónap végéig még behoz­hatjuk a lemaradást — Szinte minden percük be van táblázva. Nem zúgo­A tavalyi kiemelkedő zöld­ségtermések mellett a jobb munkaszervezésnek is köszön­hető, hogy az elmúlt évben a MÉK óriási mértékben növel­te forgalmát Az 1959. évi for­galom 1800 vagon volt, 1960- bam 2400 vagon. Ilyen árufor­galomra a vállalat fennállása óta nem volt példa, s ez azt jelenti, hogy még soha ennyi zöldségféle nem jutott el a fo­gyasztókhoz, mint tavaly, 1961-ben a MÉK vezetői még növelni kívánják ezt a forgalmat, és tovább javítani a megye zöldségellátását Ezek ben a hetekben kötik meg a zöldségtermelésd szerződése­ket, a burgonya- és mákterme­lési szerződéseket: lódnak emiatt az emberek? — kíváncsiskodtam tovább, — Miért zúgolódnának? —* válaszolta mosolyogva. — Ön­ként jelentkeztek ide. Egyéb­ként sem kívánnak tőlünk le­hetetlent, csak annyit hogy dolgozzuk végig a hét órát;. Ezt úgyis megtennénk, hiszen) keresni akarunk mindahányan, —- Mennyi a kereset? — Ha a hatvan métert el­érjük, száznyolcvan forintot kap a vájár egy műszakra. Havi négyezerötszáz. Emellett még háromezer forintot oszta­nak ki a csapat három har- madja között, nem számítva a másik jutalmat... Vidámnak látszott, nyoma sem volt benne a lehangolt- ságnak. Azt mondta, egyszer énekeltek a sziklafalnál. Nem hallották mint dalolnak, mert túlharsogta őket a fúrógépek lármája, mégis énekeltek, mert jókedvük volt. * Ülést tartott a NEB A Baranya me­gyei Népi E31enőrző Bizottság tegnapi ülésén többek kö­zött a Baranya megyei Allatforgal mi Vállalat állatte­nyésztésével kap­csolatos vizsgála­tait, valamint a Zengőaljai Állami Gazdaság öntöző- telepének problé­máit vitatta meg, A Baranya me­gyei Állatíorgalmi Vállalattal kapcso­latosan a NEB-vizs- gálatok megállapí­tották, hogy a gaz­daság mind a nö­vénytermesztésben, mind az állatte­nyésztésben lénye­gesen drágábban termelt, mint álta­lában az állami gaz daságok. Ennek okát elsősorban a vállalat négy—öt­száz holdas, szét­szórt üzemegységei­ben látja az ellen­őrzés, mivel a szét­forgácsolt, egymás­tól távoleső egysé­gek nem tudják ér­vényesíteni a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeit, vagyis fej­lődésünk . jelenlegi szakaszában nem felelnek mjár meg olyan értelemben, hogy akár export, vagy belföldi igé­nyeinket gazdaságo san kielégíthessék. Mindamellett a NEB ezt a problé­mát inkább tanul­mányvizsgálati szempontból ellen­őrizte, abból az el­gondolásból kiin­dulva, hogy a cél- gazdaságaink, köz­tük az állatforgal­mi vállalat — külö­nösképpen áüathiz- lalási szempontból — szolgálja-e gaz­dasági érdekeinket fontos-e, kifizetődő- e napjainkban, Ezután került sor a Zengőaljai Álla­mi Gazdaság öntö­zőtelepén végzett vizsgálatok megvi­tatására. A vizsgá­lat, amint erről az országos és a me­gyei lap te beszá­molt már, amellett, bogy megállapítot­ta: milyen felelős­ség terheli a Kom­lói Víz- és Csatorna műveket az állami gazdaság által meg rendelt öntözőtelep hibás és késedelmes kivitelezéséért, ki­fejezésre juttatta, hogy a komlói vál­lalat és az állami gazdaság között jobb együttműkö­déssel, megértéssel kiküszöbölhették volna azt a komoly méretű károsodást, amely az állami gazdaság tervtelje­sítését érte 1960- ban az öntözőmű átadása, átvétele kő rüli huzavona miatt, A NEB végső fo­kon azt a következ­tetést vonta le az érdekelt felek vitá­jából, hogy a rég­óta húzódó ügyet nem végnélkül! vi-* fákban, hibakeresés ben kéll folytatni, s egyre inkább élmér gesítem, hanem közös elhatárolás­sal a legrövidebb időm belül meg kell cédánk Január elsejéig a termelő- szövetkezetek 1824, az egyé­ni termelők pedig 595 hold zöldség termesztésére kötöt­tek szerződést. Burgonyából a tervezett 3500 holdból már eddig 3149 hol­dat kötöttek le a tsz-ek. Szer­ződéses burgonyatermesztéssel az idén már csak a nagyüzemi gazdaságok foglalkoznak. Eb­ben az évben a piacon na­gyobb lesz a választék is bur­gonyából, hisz az Ella-fajta mellett Rózsa, Gülbaba, Len­gyel étkezési és ldsvárdai Ró­zsa-fajtákat is termelnek a Mákból eddig 439 holdra kö­töttek szerződést a MÉK-kel a tsz-ek. A mák gubójára az Alkaloida gyár külön szerző­dést kötött. A szerződésköté­sek egész március 31-ig tarta­nak, sőt a gyümölcsértékesí­tési szerződéseket a gyümölcs­fák virágzása után kötik majd. Az állami gazdaságok a napok ban kötik meg a zöldségszállí­tási szerződést a MÉK-kel. A szerződtetések jelenlegi állása szerint — a karai zöldborsó kivételével !—i az Idén előreláthatólag több zöldségfélét termelnék a me gyében, mint tavaly és még közepes termésátlagok mel­lett is megfelelő less a la­kosság ellátása. A MÉK feladata Pécs és Komló ellátása mellett egyre inkább a vidék jobb zöldség- ellátása ia Érmek érdekében 1961-ben nosztró-telepeket lé­tesít vidéken a MÉK. A noszt- rók önálló kirendeltségek, lé­nyegében „kis MÉK-ek.“ Kör­zetük kb. egy járásnak felel meg, s a hozzájuk tartozó nagy üzemekkel, illetve termelőkkel ők bonyolítják le a termelte­tést, a központ csak diszpozí­ciót ad majd az árura. A nosztró-telepek legna­gyobb jelentősége, hogy a MÉK ezáltal közelebb kerül a termelőkhöz és így a ter­melők te jobban szemmel tarthatják a városi, illetve falusi lakosság szükségletét, öt nosztrö-telepet létesítenek ebben az évben s ezzel a me­gyét öt részre osztják fel, A tervek szerint Mohácson, Sik­lóson, Sellyén, Komlón és Pécsen alakítanak önálló ki- rendeltséget és a sellyei noszt- ró-telepnek Szigetváron lesz fiókja. Ahol nosztró-kirendélt- ség működik, ott a földműves­szövetkezeteket kikapcsolják a felvásárlásból. A nosztró az állami gazdaságoktól, tsz-ek- töl és egyéniektől egyaránt át­veszi az árut. Az önálló vidé­ki kirendeltségeknek saját te­herautó-parkjuk lesz és a rak­tárakat és irodahelyiségeket átveszik a földművesszövetke­zetektől. A termelők és fogyasztók ré gi kívánsága teljesül az idén. A Szigetvári Konzervgyár­ban nyáron megkezdik a paradicsom sűrítését. Télen keresett cikk a sűrített paradicsom, s eddig sajnos ke­vés volt belőle. A paradicsom­termelők viszont augusztus 20. és 30-a között csak nehezen tudták eladni a paradicsomot, amely pont akkor érik be a legnagyobb mennyiségben és Pécs napi igénye ilyenkor még csak 70 mázsa. Szeptem­ber 10. és 20-a között viszont már napi 700 mázsa a város szükséglete, mert ilyenkor kez­dik meg a háziasszonyok a be­főzést. A Szigetvári Konzerv­gyár augusztus végére kéri a paradicsom zömét és így a ter­melő is jól jár, meg a fogyasz­tó te. A zökkenőmentes zöldségei - látásiban óriási javulást, minő­ségi változást hoz majd az új MEK-raktár felépítése, A modern, M vagonos rak­tár és az irodaház építését tavasszal kezdik meg a Me­gyeri úton. A hely kijelölése felett sokat vitáztak a szakemberek, vé­gül is úgy döntöttek, hogy bár a terület vizesebb és az épít­kezés költségesebb, mégis a vasút mellé kell kerülnie a raktárnak, mert így a vasút két órán bélül ki tudja szol­gálni a MÉK-et és ez a gyor­san romló zöldségféle esetében igen lényeges szempont A cél ezzel is az, hogy az árut mi­nél frissebben kapják meg a fogyasztók. A modem 80 va­gonos raktárból 20 vagon tér hűthető lesz, s ezzel te az áru frisseségét kívánják szolgál­ni. Az építkezést két év múlva fejezik bej Több a pénzük, mint egyéni korukban A csamótai új Március Ter­melőszövetkezet könyvelőjét még a tavaszon ismertem meg. Jó középparaszt volt, mielőtt belépett a közösbe. Művelt em­ber, még a versfaragáshoz is ért. A tavalyi zárszámadáskor például a komoly, elemző be­számoló mellett mondott egy rigmusos, csipkelődő, korholó verses beszámolót is. Akkor azért korholta a tagokat, mert inkább a siklósi piacra jártak árulni, mint a termelőszövet­kezetbe dolgozni. Meg is lett az eredménye. Keveset osztot­tak. Most? Mit szorít vajon most rímek közé a könyvelő? Történeteket mesél. Most a pécsi vásárkor tör­tént. Összejöttek a bostaiak. a toronyiak, meg a csamótaiak. A termelőszövetkezetről be­széltek. A bostaiak azt mond­ták: ők is beléptek, náluk is van tsz, de félnek egy kicsit, hogy majd nem tudnak meg­élni. A csamótai elnök közbe­szólt, —1 Maguk könnyen beszél­nek, mert maguknál jól megy a tsz — intették le a bostaiak. És erre a leintésre büszkék a csamótaiak. Elismerték őket, még azok Is elismerték, akik tegnap még egyénileg gazdál­kodtak és a kákán is csomót kerestek, ha termelőszövetke­zetről esett szó. Azt mondják most a csamótaiak: náluk is volt olyan hangulat az első évben, hogy nem lehet a közös bői megélni. Ezért is húzta ki magát a legtöbb ember a mun­ka alól. Inkább elmentek pia- cozni, kupeckodni. Azt bizto­sabbnak látták. Az első évben 28 forintot fizettek munkaegy­ségenként Megmondták a köz­gyűlésen; fizethettek volna többet is, ha ,.. Ha mindenki rendesen megmunkálta volna a területét, ha mindenki ren­desen dolgozik. Tanultak az első évbőL Még a csapatvezetőket is leváltot­ták, Olyan embereket állítot­tak a csapatok élére, akik egyé nileg is jó gazdák, szorgalma­sak voltak, akik dolgoznak te. Nézem a munkaegységtelje­sítést mutató kimutatást. A csapatvezetők valóban minde­nütt élenjárnak, B. Szőlősí Sándomé 245. Száraz Lajosné 231, Kránicz József 542, B. Szőlösi Sándor 571 munkaegy­séget teljesített. Mindegyik élenjár a munkában, B. Sző­lős! Sándorról például még azt is elmondják: eredetileg őt akarták elnöknek, de ő azt mondta inkább a kaszát fog­ja, mint a ceruzát. A munká­ban példát mutat Ebben a termelőszövetkezet­ben már nem a vezetőség fe­gyelmez, hanem a tagság. És ennek meg te van a foganat­ja. Itt, ha valaki nem megy egy nap dolgozni, akkor más­nap már az egész faluban er­ről beszélnek. Ebben az év­ben például csak két esetben kellett fegyelmezni, két em­bert. Az egyik nem kapálta meg a cukorrépát A tagok azt mondták; " I& t «— Megkapáljuk helyette, de vonják le a munkaegységéből. És, amikor eljött a cukorrépa kiszedésének az ideje, akkor ez a tag nem szedte ki. Maguk a tagok követelték, hogy a cukorrépát hatvan forintos napszámmal szedessék ki. A napszámot pedig vonják le a tagtóL A másik eset A tsz egy fér­fi tagja kukoricaszedéskor azt mondta: márpedig ő nem szed kukoricát. Rendben van vála­szolták a tagok. Amig tart a kukoricaszedés, addig mindöl nap két munkaegységet vo­nunk le tőle. És ezt a döntést még a felesége is helyeselte, aki különben mindennap dol­gozott. Egyik napon aztán meg gondolta magát a férfi. Mun­kára jelentkezett az elnöknél, aki különben komája. Ez volt. de ae idén már as sem lese. Nem lesz, mert a tagok egy­re jobban tűznak a termelő­szövetkezetben. Maguk a csar- nótaiak mondják: ilyen jól még sohasem ment nekik, ennyi tiszta készpénzük még soha sem volt Pedig még csak második éve dolgoznak a kö­zösben. Azért persze még most is akadnak hiteüenkedők. Még előfordul, hogy arra felé me­net a kocsiról bekiabálnak az irodába: — Kapunk-e még valamit? — Hogyne — válaszolja a könyvelő. — Tan még árpá­juk.M adja tovább a hirt az asszony­nak: —■ Hallod, még öt mázsa ár­pát kapunk, meg a decembert munkaegységekre is jár kuko­rica ,., Kis község Csamóta, A ter­melőszövetkezet is kicsi, mind­össze 537 hold összterületen gazdálkodik, ötvenegy tagja van, de egyre többen jelent­keznék felvételre. Jelentkez­nek, hisz ők látják a legköze­lebbről a tsz-életét. Látják, hogy a tagok átlagosan három­negyed évet ha dolgoznak, és naponta megkeresik átlagosan az 1.75 munkaegységet, ami hatvan forintnak felel meg kö­rülbelül. Ennyit bizony még akkor sem keresnének napon­ta. ha váróéba járnának dol­gozni. És akkor hol van még a koszt, a szállás, vagy az uta­zás, De mást is látnak. Tavaly tavaszon például majdnem minden vetőmagot úgy vett a tenmetószövetkezet. Idén csak cukorrépa és nap­raforgó vetőmagot kell venná- ök. Még a lucerna és a vörös­here vetőmagjuk is megvan. Most állítottak be hetven sül­dőt hízóba, Ebből akarják megvenni majd a Super Ze- tort munkagépekkel A magük erejéből építettek egy 200 fé­rőhelyes juhhodályt, egy száz férőhelyes süldőszállást és egy negyven férőhelyes hizlaldát. Az őszi munkákra nekik már decemberben nem volt gond­juk, Addigra mindennel végez­tek; Már csak egy Ms darab! kukoricaszár vágatta», de azt is csak azért hagyták: leetetik a birkákkal és a maradékot alászántják, 1960-ban Csamőtán minden megváltozott Minden, de első­sorban az emberek. Az embe­rek, akik rájöttek: itt a közös­ben jobban élhetnek, nem kell félniök a megélhetéstől. Min­denki tudta, mit miért csinál. Tudták, hogy harmincegy fo­rintot terveztek be egy-egy munkaegységre, de azt is tud­ták: ennél többet te elérhet­nek. És el is érték. Harmincöt forintot fizetnék Csamőtán minden munkaegység után. És ezt maguknak köszönhe­tik, annak, hogy jól dolgoztak, hogy olyan eredményeket ér­tek él például cukorrépából, amire Csamőtán emberemlé­kezet óta nem volt példa: 195 mázsát termeltek holdankint. Annak, hogy mindenkitől be­csületes munkát követeltek, olyat, mént amilyet egyéni ko­rában végzett Csamőtán pél­dául nem egy olyan esetről tudnak, amikor a tagok jöttek be az irodába megkérdezni: mennyi munkaegységet írtak jóvá ennek vagy annak. Ami­kor megmondták, akkor így válaszoltak: nem érdemel any- nyit mert keveset rakott a kocsira:». Megtanultak hízni a közei­ben és nem maradt el az eret meny. És erre joggal büszkék % hetnek. Szálai Jfinos / ! Az idén megfelelő lesz a zöldségellátás Jól haladnak a szerződéskötések — Tavasszal megkezdik a 60 vagonos hűlhető raktár építését a Megyeri úton Nosztró-telepeket létesít vidéken a MÉK A eél: hatvan méter Űj rekord születik négy és félszáz méterre a fold alatt?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom