Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-10 / 8. szám

'V N A PT 0 1961 JANTAB 1». Pécsi Nemzeti Színház: STUART MARIA HÍREK A színpadon két tragikus sorsú asszony vívja élet-halál- harcát egyéni boldogságáért és a királyi trónusért. Gyen­gék ahhoz, hogy megbirkóz­hassanak önmagukkal; a XVI. század Angliájának hazug tár­sadalmával s elkerülhessék az erkölcsi vagy fizikai meg­semmisülést. Kétségtelen, hogy Mária sor­sa a szomorúbb, mert fogoly s csupán az életét követelheti. De Erzsébet sorsa sem kü- lömb: csak fattyú a királyi trónon s meg kell küzdenie saját lelkiismeretén túl az egész európai reakcióval is. És Schiller átlépve a törté­nelmi igazságon, Mária felé irányítja a néző szimpátiáját, hamis történelmi helyzetet igyekszik a legmagasabbfokú művészet eszközeivel hitelesí­teni. A tények érzelmi oldalát tekintve meleg emberszeretete megborzad a kegyetlen gyil­kosságtól és a vérpad mögött nem veszi észre a történelmi szü kségszerűséget. A nép bizalmát élvező Er­zsébetet állítja az emberiség ítélőszéke elé. Való igaz. hogy Erzsébet nem menthető fel cse lekedete alól, rokonának ki- végeztetése erkölcsileg semmi­képp sem fogadható el. de a testvérharcok Angliájában tet­te történeLmileg feltétlenül szükségszerű. Schiller keresi is a mentségeket számára, hiszen az udvar ármánykodása csak olaj a szerelmét féltő királynő bosszújára, az ellene irányuló merénylet mögött is Mária ins­pirációját kell sejtenie, az ösz- szeesküvők szándéka is csak arról győzi meg, hogy Mária nemcsak kedvesét, hanem a trónt is el akarja ragadni tő­le. S amikor az emberi miszti­fikációk hatására végül is vér­padra küldi rokonát, ajkára adja a saját elmarasztalását is: ..Szolgálja emlékét a haragomnak s éppúgy példázza gyengeségemet” így válik végső fokon a szo- morújátók mindkét asszony­hőse igazi áldozattá. A nagyszerűen megírt dráma szinte tálcán nyújtja a mélységes emberábrázolás le­hetőségeit. Földi bűnök és ki­robbanó szenvedélyek fű tőle mindenegyes alakját: a két asszonyon kívül az álnok Lei- cestert éppen úgy mint a ro­konszenves Mortimert, vagy a vérszomjas Burleigh-t, de még az olyan epizódistákat is, mint Melvil udvarmestert vagy Pau- leiet, Mária őrzőjét. Ajkukról szinte szárnyal a szó s válik egyre izóbbá körülöttük a lég­kör. Az összecsapások a két királynő között, Stuart Mária szabadságmonológja, a rend­kívül lírai gyónási jelenet és a mesterien megírt dialógusok sora mind Schiller Írói nagy­ságát dicséri. A néző szinte fürdik a nemes pátoszú jam- busok zuhatagában. Lehetetlen megindultság nélkül fogadni például a rendezés által is any nyira kiemelt szabadságmono­lógot: „Ezerszer hála, zöld fa drága lombja, lei fátylat vonsz a börtön falán! hadd álmodozzam boldog mámo­romban, mint hajdani szabad királyleány! Főiem borul a tágas, tiszta ég; korlátlanul csapongva jár szemem a végtelen, a kék-azur mezön ... Futó felhő: csöpp hajó az égen, — veled mennék vándor kedvű szélben — köszöntsd ifjúságom szép honát! Rab vagyok és senkim sincs nekem kivel elküldhetném üzenetem ... Repülsz fenn a sugaras magasba’, nem vagy a királynő árva rabja; Vagy Mária, búcsúszavait: „Jön már komoly barátom, a halál, éjszfnű szárnya jótevőn borttja, gyógyítva eltakarja szégyenem. A pusztulása bárkit fölmagasztal, akármilyen mélységbe is zuhant. Fejemen érzem újra koronám, és lelkemben a méltó büszkeség.” Schiller nyelvének mara­déktalan tolmácsolása a fordító Pákolitz István érdeme s ta­lán nem túlzás ha azt állítjuk, fordítása több egyszerű mű­fordításnál: gazdag költői aján dék. Hűen visszaadja Schiller ma*asíokű líraieágát s ehhez még hozzátesz zamatot és ízt a saját egyéniségéből is. Mun­kája a Stuart Mária eddigi legsikeresebb magyar fordítá­sa. A Pécsi Nemzeti Színház méltó előadásban mutatta be a drámát. A régi előadással szem ben tisztázottabb, maibb értel­mezés, egységesebb játékstílus és ütem jellemezte a bemuta­tót. Lendvai Ferenc rendezé­sének nagy érdeme, hogy a mű teljes költői gazdagságát kifejezésre tudta juttatni s lé­lektani alapot adott a dialógu­sokhoz. Romantikus szereplőit teljesen modern, jelzésekkel ellátott függönymégoldású dísz letek között mozgatja s ügye­sen emeli ki közülük a hely­zetnek és funkciójának meg­felelő személyeket. Mária fel- magasztosított alakja mellé sikerrel emeli fel Erzsébetet is s ezzel megteremti a két fő­hős között a teljes feszültség­hez szükséges egyensúlyt. Né­mely mellékfigura kiejtésének és játékának csiszolására azon­ban nagyobb gondot is fordít­hatott volna. (pl. Aubespine követ). A Stuart Máriát életrekeltő Spányik Éva Schillertől min­den lehetőséget'' meg­kapott ahhoz, hogy nagyot ala- kítson. S ő élt is vele: mind­járt megjelenésekor biztosí­totta a néző érzelmi melléállá-' sát. Szép szövegmondása fel­tárta Mária teljes ér­zelmi gazdagságát s szinte rtieg szépítette az egyébként bűnök kel terhelt asszony lelkét. Kéz deti ridegsége jelenetről jele­netre oldódott fel, s búcsúja az élettől a megtisztult nő ben­sőséges fohásza volt. Hamvay Luei alakítása a ré­gi előadás óta sokat fejlődött, Erzsébeté komplikált asszony, már több, mint a féltékenység bábja; Mária méltó ellenfele, bár lehetőségei íróilag korlá­tozottabbak, Ha nem is ragyo­gó színékkel, de annál lelkiis­meretesebben igyekszik bemu­tatni a királynő lelkében dúló viharokat és egyéni tragédiá­ját, midőn végül is teljesen magára marad. Szabó Ottó, mint a ravasz és köpönyegforgató Leiceszter. jól él a szerepadta lehetősé­gekkel, hitelesen mutatja be az aljas ember teljes jellemét. Arcjátékának villanásai sokat elárulnak bensőjéből, néha ta­lán még többet is, mint amit a ravasz leiceszterek hasonló helyzetekben felfednek magúi­ból. Komoly élményt jelent Bánffy György nagy belső at­moszféráról tanúskodó alakí­tása Burleigh gróf szerepében Jóval többet nyújt egyszerű il­lusztrálásnál, játéka megdöb- bentőeh igaz, kifejezésmódja bensőséges, jó beszédtechniká­ja kiválóan érvényrejut a drá­ma egész folyamán. Az amúgy is rokonszenves Mortimert Füiöp Zsigmond alakítása még rokonszenveseb­bé teszi. Temperamentuma jól érvényesül a lángoló szerelmes ifjú testhezsZabott szerepében Különösein öngyilkossági jele­nete megkapó és hatásos. A lehetőség határáig maradékta­lanul helyt áll. At együttes többi tagja is — ha egyeseknél mutatkoznak is külsőséges megoldások — s az érzelmi hatást fokozó ze­ne, az illúziót keltő díszletek és maszkok, egységesen szol­gálják a sikert, amivel a Stuart Mária bemutatója a színház legsikerültebb előadá­sai közé lépett. Lippenszky István Négymillió hald fsz-terii’e'rö' készítenek talajtérképet a gépállomási laboratóriumok A gép állom ásd laboratóriu­mok az elmúlt évben bekap­csolódtak az országos talaj- térképezésbe, mert e talajtér­képek elkészítése nélkülözhe­tetlen a közös gazdaságok nagyüzemi távlati terveinek kidolgozásához. A gépállomási laboratóriumok az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgá­ló Intézettel együttműködve, a termelőszövetkezeti területek ötvenhárom százalékának tér­képezését vállalják. 1960-ban több mint kétmillió holdrfi vettek talajmintákat, ebben az esztendőben pedig négymillió- kétszázezer holdról kívánnak talajtérképet készíteni. Sajtófogadás az abán nagy övetségen Az Albán Népköztársaság kikiáltásának közelgő 15-ik év­fordulója alkalmából hétfőn sajtófogadást tartottak a bu­dapesti albán nagykövetségen. Edip Cuci, az Albán Népköz- társaság nagykövete tájékoz­tatta a sajtó képviselőit az Al­bán Népköztársaság kikiáltá­sának. az új alkotmánynak a jelentőségéről és az elmúlt ti­zenöt évben bekövetkezett fej­lődés fontosabb mozzanatairól — A TUDOMÁNYOS Is­meretterjesztő Társulat Bar- tók-klubjában január 11-én, szerdán este fél nyolckor a TIT művészeti szakosztályá­nak rendezésében kamara- hangversenyt rendeznek Pé­csett. A kamara-koncert ke­retében fellépnek: Gaál Mii mi zongora, Kovát« András hegedű és Tóthmátyás Lajos zongora. Műsoron: Bach, Liszt, Schumann. Chopin és Ravel művei szerepelnek. — KÉT ÉS FÉL, kilométer hosszú kövesút épült Felső- szentmártonban. Az út építé­sénél a község lakossága 314 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. — A MALOMI Termelő­szövetkezetet patronálja a Pé­csi Agrária Keményítőgyár. Azt tervezik, hogy a tavalyi­hoz hasonlóan rendbehozzák a tsz gépeit és traktorait, mi­re a tavaszi munkák meg­kezdődnek. — A BARANYA megyei Helyiipari Vállalatok az idén 22 millió forint értékben ké­szítenek leányka ruhát, nylon blúzokat, pizsamáikat, vala­mint egyéb alsó- és felső konfekció ruhát. — TIZBLOKKOS szekfű- ház és hasonló nagyságú ró­zsahajtató építését tervezi a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat a Siklósi úti telepén. Ha a melegházak elkészül­nek, 100 ezer szál vágott szekfűt és 70 ezer szál meleg- házi rózsát biztosítanak a jövő télre. — EGYMILLIÓ forintos költséggel öt 100 férőhelyes sertéshizlaldát, egy 3 ezer fé­rőhelyes baromfiólat. 120 fé­rőhelyes süldőszállást, vala­mint egy fúrt kutat építenék az idén a dunafalvi Kossuth Termelőszövetkezetben, Bonyodalmak egy tejjegy körül Még leírni is gyöt relmes, hát még végigjárni azt a kál váriát, melyet az egyik panaszosunk járt végig a napok­ban. Valahogy így kezdődött. Van egy rendel­kezés, miszerint a lejárt tejjegy utol­só megmaradt szel­vényét alá kell Írat­ni a lakónyilvántar­tó-könyv vezetőjé­vel s utána minden további nélkül meg kapja a következő évre szóló utal­ványt. Ez így szinte 'gyér metegen egyszerű, mert ugye csak át kell ugrani a lakó- nyllvántartákönyv vezetőjéhez, akinek a legegyszerűbb szá mítások szerint va­lahol a közelben kell lennie, külön­ben honnan a cso­dából tudná „lakó- tömb-nyllván tarta­ni“ a nyilvántartott lakótömböt. Ezek szerint, ha valaki a Damjanich utcában lakik, akkor a Dam janich utcában ke­resse a nyilvántar­tót is. Mégis egyhe­ti szívós házalás és nyomozómunka kel lett ahhoz, hogy a szomszédok és a jólértesültek segítsé góvel panaszosunk feljegyezhette a nyilvántartó lakása számát: Damjanich utca 47. Irány, hanyatt-homlok a jelzett szám alá. Nincsenek otthon. De egy jóindulatú lakó közli, hogy csak a hajnali órák ban (reggel öt óra körül) találhatók odahaza. Ilyenkor télvlz idején kelle­metlen, amikor az ember hajnali öt­kor ott didereg és dörömböl a kapu előtt, egészen ad­dig, amíg egy még- jobb indulatú lakó közli, hogy a „lakó- tömbnyilvántartó" „sajnos el van utaz­va." Panaszosunk el­ment hát az illeté­kesek legilletékeseb bikéhez, a tanács­hoz, ahol fejcsóvál­va előadták, hogy nem is a Damja­nich utcához tarto­zik ez az ügy, ha­nem a Bálicsd út 11­be Arató kártárs­hoz. Arató kartárs már nem is csóvál­ta a fejét, hanem ej igazította az ügy­felet a Bálicsi útra Bilicsi kartárshoz, mondván, hogy min den tej ügyek felélő se csak ő lehet. Ez már túl gya­nús volt a panaszos nak, annál is in­kább, mivel Bil'csi kartárs valahol fönt az erdő alatt la­kott, tehát inkább visszament újra a tanácshoz és esedezve előadta, hogy ha ez a tej ügy továbbra is ilyen huzavonába kerül, félő, hogy a gyermeke közben felcseperedik és el­veszíti babatej-jogo sultságát. Ugylátszik hatott az érvelés, mert a tanácson a Szegfű utca 1. számot a jón lőtték a figyelmé­be, ahol — hihetet­len — de azon nyomban megsze­rezte az aláírást; Most mondja vala­ki. hogy manapság is találkozni bürok­ráciával. — A TORTYOGÓ1 kutaík villamoshálózatát az idén kor szerűsíti 200 ezer forintos költ séggel a MEGYEV1LL. — A FAUSZT után Maja­kovszkij színpadi műveinek bemutatásával folytatja ja­nuárban előadássorozatát a Városi Művelődési Ház fel­olvasó színpada. Februárban pedig Jean Giroudoux élet­művének bemutatására kerül sor. — EGY PÁR nagy pelét ajándékozott a Mecséki Ál­latkertnek Pálmai János pé­csi, Citrom utcai lakos. Az állatok jelenleg téli álmukat alusszák. — UJ működési engedélyt ad ki 1961. januárjában a vá­rosi tanács népművelési cso­portja. a művelődési házak, otthonok és klubok részére. Az engedély kiadásával egy­idejűleg az intézmények, egészségügyi és tűzrendészeti helyzetét is megvizsgálják. rMÉSZÁROSflPERENCl (25.) j — Eredj a lovamért, azon mégy. A III. zászlóalj második | századának a szakaszán hagyod | el a vonalunkat. Ahogy átug- I rattál az árkon," vágtass, mint 1 áz ördög, ne nézz se jobbra, I se balra. Érted? " Amilyen gyorsan bírja a ló, vágtass ... Elhozod a főparancsnokság pa­rancsát. Indulj. Csak akkor nézett utána, mikor a gyerek már elszaladt. A kis kurír az egész brigád­nak kedvence volt. Nehezen fogadták be, mprt úgy tartot­ták, hogy gyereknek otthon a helye, csakhogy a kis kurírnak nem volt otthona. Legtöbben még a nevét sem tudták, s mivel az első naptól kezdve futárfeladatokat látott el. csak úgy emlegették: ,.a kis kurir“. Nem is haragudott érte, sőt büszke volt, ha így szólították. Az ágyútűz elcsendesedett. Az I. és IV. zászlóalj megté­vesztő tüzet nyitott, hogy el­terelje a németek figyelmét, a III. zászlóalj szakaszán pedig sötét gómolyag repült el az árok fölött és vad dobogással tűnt el az éjszkka villogó' ’fé­nyekkel áttört sötétjében» A lövészárkokban lapuló partizánok és parancsnokaik sokáig néztek arra, amerre a kis lovas eltűnt. Valameny- nyien tudták, az életük függ attól, sikerül-e a kis kurírnak ez a veszélyes vállalkozás. De nem volt idő érzékeny­kedésre. A felröppenő rakéták fényénél megindult az aznapi utolsó roham. Ezt már úgylát­szik csak a „becsület kedvé­ért” indították a németek, mert a rohamozok nem valami nagy lelkesedéssel törtek elő­re, s mihelyt a partizánok he­ves tüze érte őket, nyomban hasra is feküdtek, majd visz- szakúsztak. A partizánok azonban tud­ták, hogy még egyikét ilyen „gyenge roham” és elvesztek. Sok harcos már hiába kotorá­szott töltény után a zsebeiben. — Adj egy töltényt, pajtás — kérte Szomor Jancsi a szomszédját. —- Milyen puskád van? — Orosz. — Akkor nem tudok adni. Az enyém német. A Rohamok szünetét lőszer szerzésére igyekeztek felhasz­nálni. A’ bátrabbak! kimásztak az árokból ás a német holt­testekről szeditek le a töltény- táskát. A félderítők jelentették, hogy észak felé is egyre szű­kül a gyűrű. A németek szár­nyain nagyobb usztasa-csopor- tok segítenek a bekerítésben. A' németek végre teljesen felhagytak a rohamozással. Éjszakai harcba egyébként sem szívesen bocsátkoztak a partizánokkal. Ágyúik lustán, szórványosan köpködték a grá­nátokat. Ügy látszik, bíztak abban, hogy a partizánok nem menekülhetnek ki a gyűrűből. A parancsnok türelmetlenül figyelte karórája világító szám­lapját. Tizenegy óra felé járt már a mutató. Aztán a sötét­be fúrta a tekintetét. A kis kurír értelmesen csillogó sze­mét látta maga előtt. — Nem lehet, hogy ne jöj­jön vissza — gondolta és ez a gondolat megnyugtatta. VII. Február 8-át mutatott a naptár, bár a partizánok már leszoktak arról, hogy naptár szerint mérjék a napokat. Szá­mukra az a nap volt a vasár­nap, amikor néhány órát pi­henhettek, amikor emberhez méltó élelmet kaptak, amikor — ha hideg vízben is — kissé megmosakodhattak, a fehér­neműváltás pedig már igen nagy ünnepnek számított. Szervezetlen, rendszertelen volt az ellátás. Amit a brigád Szigetváron székelő főhadi­szállása be tudott szerezni, az is csak nagyon körülményesen jutott el a harcosokhoz. A do­hányosok is szenvedtek, mert nagyritkán jutottak csak füs­tölnivalóhoz. Egy ízben beszerzőket küld­tek a Somogy megyei Szülök községbe, amely dohányterme­léséről nevezetes a Dél-Dunán- túlon. A petőfistákkal ment egyik jugoszláv partizánbrigád Zádor nevű beszerzője is, idős magyar szegényparaszt. Sike­rült is dohányt kapniok. Igaz, hogy kezeletlen, méregerős szűzdohány volt, de a partizá­nok ennek is örültek, bicská­val vágva, marokban morzsol­va csináltak belőle cigaretta­dohányt, újságpapírba csavar­ták és élvezettel szívták le a csípős, maró füstöt. Ezt a beszerző utat sokáig emlegették a petőfisták. A le­leményes öreg Zádor ugyanis az elhagyott uradalomban fel­fedezett egy használható ura­sági hintát. Mindene ép volt, csak éppen a lovakat kellett eléje fogni. — Hol ennek a gazdája? — kérdezte az öreg Zádor. — Elment, arra Nyugatnak — felelték a helybéli parasz­tok és a vállukat vonogatták. — Hát ha nincs gazdája, el- vihetjük-e ezt a talyigát? — Felőlünk... — legyintet­tek rá a szulokiak. így aztán a szuloki dohány- szállítmány, meg némi élelem a díszes urasági hintán érke­zett meg a partizánokhoz. De a kényes jármű egyik parancs­noknak sem kellett, nehogy a többiek „leurazzák” érte, ezért aztán befogták szállításra a szekerek közé. Nem sokáig bírta a partizánok járta rossz utakat, hamarosan szétesett. (Folytatjuk,) — EGYEZSÉGET kötött a babarci Béke Tsz a szomszé­dos liptódi és szaflii tsz-ek vezetőségével. A három tsz az idén 50 katasztrális hold szőlőt telepit. — HÁZILAG készítette el a Pécsi Dohánygyár műszaki osztálya egy új dohányleve­lező gép tervét. A gépet a terv alapján a vállalat saját dolgozóival készítteti el az év első felében. Mivel hasonló gépet csak külföldön készíte­nek. a vállalat dolgozói így 150 ezer deviza forintot taka­rítanak meg a népgazdaság­nak. — KÖNYVTÁRHELYISÉ­GET kíván létesíteni az idén Pócsa község. A könyvtárban szeretnék elhelyezni a foto- szakkört is, és ott tartanák a politikai előadásokat. — Ä könyvtárhelyiség létesítéséhez társadalmi munkát ajánlották fel a pócsai tsz-tagok. — A VAKÁCIÓ UTÁN a kővágószőlősi iskola negye­dik tantermében Is megkez­dődött a tanítás. A községfej­lesztési alapból 110 ezer fo­rintos költséggel létesült tan terem építéséhez a falu la­kossága 20 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. — A PÉCSI és vidéki is­kolásaikon kívül számos köz­ség 'küldött eleséget a Me­cseki Állatkertnek. Legutóbb a kisherendiek küldtek hit mázsa burgonyát és öt mázsa csöveskukoricát. A málomi tsz-tagok két mázsa búzo- ocsúval kedvetfkedtek. Találtak egy magasszárú gyer­mekcipőt, egy pénztárcát kisebb összeggel, egy pár női kesztyűi, egy férfi nyaksálat, egy gyermek kézitáskát különböző tárgyggkál. egy kulcsikarlkát kulcsokkal, egy kesztyűt. A talált tárgyakat iga­zolt tulajdonosa átveheti a Pécs városi Rendőrkapitányság (Kilián György u. 3.) I. em. 54-es szobájá­ban mindennap 9—13 óra között. KAZÁNFŰTŐT, aki gyakorlattal rendelkezik azonnali belépéssel felveszünk alacsonynyomású kazán fűté­sére. Jelentkezés S—IS óráig: Pécsi Városi Kórház Pécs­bányatelep. 24906 ............. ................ "1 É M. Komlói Állami Építő ipari Vállalat azonnali be lépésre alkalmaz pécs' munkahelyre, napi 4 elfoglaltsággal óra perfekt gépírót. Jelentkezés: Komló, Kos­suth L. n. 13. n

Next

/
Oldalképek
Tartalom