Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-08 / 7. szám

6 NAPLÓ 1961. TANtJÄR 8. Könnyű műfaj — súlyos gondok Frontális támadás indult az izlesramboló giccs, a selejtes szórakozások, a töanegízlés fer­de irányú burjánzása ellen. E küzdelem egyik széles terü­lete az ún. „könnyű műfaj’-, mely — zenében, humorban, táncban — a legszélesebb tö­megekhez szól, mondanivaló­jának tartalma tehát — adott esetben a hullámzó küzdelem ellenfeleinek jó szószólója le­het. A rádió, a televízió és a legkülönbözőbb sajtóorgánu­mok gyakran célbavett témá­ja az a hónapok óta folyó és gyakran meddőnek látszó vi­ta. amely a könnyű műfaj kérdéseinek megoldását lenne hivatva előmozdítani. A fel­adat nem könnyű s nem árt olykor magunk körül is tisz­tázni: miről is van itt szó? Vendéglátóipar és szórakozás Évente több mint 20 millió ember fordul meg vendéglátó üzemeinkben — mondja egy hivatalos tájékoztató. Kétség­telen, hogy a vendéglők adta szórakozás a tömegekre való hatás egyik fontos tényezője. A gondtalan vendéglői cseve­gés és tánc közben a dolgozó a könnyű műfaj képviselődnek munkájával találkozik. A mi­nap a városi pártbizottság ágit. prop. osztályán ankétet tartottak a pécsi vendéglátó­ipari vezetők bevonásával és az Országos Szórakoztatózenej Központ megbizottainak út­mutatása alapján azokról a kérdésekről, melyeket ez a ta­lálkozás felvet. Elsősorban: megnyugtató-e a művészi igény fejlődése azok részéről, akik a szórakoztatás eme válfaját művelik, és egy­általán, emberileg hogyan vi­szonyulnak társadalmunk struktúrájához maguk az érin­tett terület dolgozó5. A megbeszélésen megdöb­bentő módon bontakozott ki az a részint elvi, részint gyakor­lati bizonytalanság, amiben e terület máig is van. Kitűnt, hogy sajátságos ellentmondás uralkodik a belkereskedelmi szervek gazdasági meggondo­lásai és az általános kultúr­politikai meggondolások kö­zött. A belkereskedelem a gaz­daságosságot, takarékosságot, jobb üzletmenetet hajtogatva gátat vet jobb, összeszokot- tabb, nagyobb létszámú szó­rakoztató zenei együttesek fenntartása elé, másrészt a korszerű, giccsm.en.tes műsort • és ízlést befolyásolni akaró törekvések a Szórakoztató Ze­ned Központ részéről egészsé­ges, művészileg életképes, ki­művelt muzsikusokból álló kollektívák alkalmazását tart­ják szükségesnek. Kitűnt az is, hogy az terü­leten dolgozók rövid — 3—6 hónapos munkaszerződéseik birtokában — saját hibájukon kívül állandóan fluktuálnak, nem alakulhatnak ki össze­szokott, nívós együttesek. Jel­lemző példaként a Nádor Szál­loda Vállalat jelenlegi helyze­te is, ahol a nagy üggyél-bajjal összehozott és jó irányban fej­lődő Nádor zenekar gyakorla­tilag megszűnt és felbomlott a Teindl-féle ugyancsak igé­nyes és kedvelt trió is. Ez a fluktuáció existenciális bizony­talanságot és kedvetlenséget teremt, ami gátolja a muzsi­kusokat abban, hogy önmagu­kat képezzék, terveket, prog­ramokat dolgozzanak ki. Ál­landóan változik az e területe­ken dolgozók bére is, mégpe­dig igen nagy határértékek között, az idényjellegű igények sfcb. függvényeképpen; A gyakran városról városra vándorló muzsikus-társadalom számára távlati kulturális programot előírni nehéz, szin­te lehetetlen. Éppen ezért érthetetlennek tűnt az értekez­let résztvevői számára az a huzavona, mely az Országos Szórakoztató Zenei Központ felállítása óta eltelt egy esz­tendő során a szórakoztató ze­nészek munka- és bérügyi, va­lamint általános kultúrpoliti­kai irányítását még mindig késlelteti az illetékes központi szerv kezébe adni. Maguk az érdekelt vendéglátóipari vál­lalatok vezetői is egyetértettek abban, hogy e téren állandó helyzetet teremteni, programot adni, színvonalat emelni mind­addig nem lehet, amíg helyze­tüket megfelelően nem stabili­zálják, illetőleg az OSZK ha­táskörét alapításának megfe­lelő jelleggel ki nem szélesí­tik. fl szórakoztatás írott és íratlan szabályai Kétségtelen, hogy a szóra­koztató ipar tendenciáját nem lehet adminisztratív eszközök­kel helyes útra terelni, de annyi bizonyos, hogy a kibon­takozást erősen gátolják a je­lenleg érvényben lévő, gyak­ran egymásnak ellentmondó szabályzatok, munkaügyi és szervezésben tézisek. A szóra­koztatóipar munkáltatói nehe­zen vagy sehogyan sem iga­zodhatnak ki az Országos Szó­rakoztató Zenei Központ, az Állami Műsor- és Hangver­senyrendező Iroda (volt Fil­harmónia), az Állami Artista- és Cirkuszvállalat, a Nemzet­közi Koncertiroda hatáskörét és illetékességét szabályozó szabályrendeleteken, pláne, ha meggondoljuk, hogy e szervek hatásköre sokszor egymásba nyúlik és bizonyos kérdések­ben ütközik is egymással. Ilyen volt például hosszú időn keresztül a vendéglátó üze­mekben előadott műsorok en­gedélyezésének ügye, melyet csak a legutóbbi Időben he­lyeztek végleg az Országos Szórakoztatózenei Központ ha­táskörébe. Ennek a zűrzavarnak egyik következménye aztán az, hogy egyes vendéglátóipari igazga­tók még az egyértelmű jogsza­bályokat sem veszik mindig figyelembe. Pécsett gyakori jelenség, hogy egyeseket hóna­pokon át -munkakönyv vagy közvetítési lap nélkül foglal­koztatnak, másoknál nem ve­szik figyelembe pl. a szabad­ságolásnál a dolgozónak azt a jogát, hogy szabadságának egy részét az általa kért időpont­ban tölthesse le stb. Nincs egy­ségesen kialakult gyakorlat például a fegyelmi ügyekben (tetszés szerint illetékes pél­dául a vállalat igazgatója vagy a megyei OSZK kirendeltség vezetője), a helyettesítések, le­járó szerződések előtti prolan- gációs nyilatkozatok időpont­jának kérdésében vagy — ami a legelemibb — a túlmunka elrendelésének kérdésében és a műsorpróbák díjazásának ügyében, holott az utóbbira nézve nyílt és egyértelmű uta­lás van a szórakoztató zené­szekre vonatkozó jogszabályok­ban. Egyáltalán: a rövidlejáratú szerződések a dolgozót munka­jogi szempontból gyakran op­portunistává teszik, a munka­adót pedig nemegyszer sza­bálytalanságokra ragadtatják a prolongáció elmulasztásának fegyverét megvillogtatva az esetleg reklamáló muzsikus előtt. Ismét a bármisorokrél Túljutva a rendezésre váró, égető munkajogi kérdéseken, elérkeztünk az ide szorosan kapcsolódó művészeti kérdé­sekhez is. Pécs abban a sze­rencsés helyzetben van, hogy a Nádor vállalat ügybuzgalma folytán évek óta rendszeres, ún. „pódium műsora” van a Pannónia bár keretében. Ez a nagyvárosi stílusú kezdemé­nyezés a vele járó és nem le- kicsinylendő gazdasági ered­ményekkel már kezdettől fog­va bizonyos veszélyeket rej­tett s ezeket — dicséretére legyen mondva — a műsor üzembentartói jórészt áthidal­ták. Jórészt — mondottuk —, ami a változatosságot, a szó­ba jöhető műsorszámok és fel­lépő személyek variációit ille­ti. Jórészt, de nem teljes mér­tékben. Nem vitás, hogy éjfél­kor, az italboltokban, vendég­lőkben előzetesen már „beol­tott” közönség számára nem lehet bármilyen müßort adni. Ide speciális műfaj kell, va­lami a varieték, kabarék és orfeumok világából, mégis több és újabb annál. Éppen ezért nyilvánvaló, hogy a Pan­nónia bár műsorai akkor vol­tak legsikerültebbék. amikor — egy bűvész, hasbeszelő vagy artista közreműködésével — a varieté színét is megcsflíog­tatta a nézők előtt. És — ha már a könnyű műfajnál tar­tunk — itt tehetjük szóvá a humor szerepét is. A humort nem nélkülözheti egyetlen élő ember, egyetlen igazán nagy író vagy költő sem, hiszen a betűvető ember tudja csak, mily áporodottan unalmasak a tömény szomorúságot árasztó irodalmi vagy zeneművek s hogy a legnagyobbak: Homé­rosz, Dante, Tolsztoj műveik­ben meg-megidézték a napsu­garas mosolyú Hermes szelle­mét. Mégis: bár alig hixinok, hogy Baranya megye, vagy közelebbről Pécs híjával lenne a humoros írások művelőinek, a helyi lapok, rádió és iro­dalmi műsorok — hacsak nem a Pestről kolportáltakról van szó — rendkívül szegények hu­morban, ahelyett, hogy ezek a fórumok bátran élnének a hu­mor társadalmilag serkentő, népszerűsítő sitb. vonásaival. A Pannónia bár műsorának alkati hibája, hogy — egy ré­gebbi helyhatósági rendelke­zés folytán — mindenfajta pró­zát kirekesztettek belőle. Pe­dig — a hajdani nagymúltú pécsi öregdiákok mintájára, vagy a debreceni Dongó szín­pad példája nyomán — pó­diuma lehetne ez a műsor az igényes, szatirikus és más, humoros pécsi irodalomnak afféle „Fővárosi varieté” min­tájára. Nem lehet igaz, hogy Pécsett egyetlen valamirevaló konferanszié sincsen, s hogy éppen itt ne születnének sza­tírák, blüettek, monológok. Persze — az általános, irá­nyító ellenőrzés munkájával — túl kellene magunkat tenni a kényelmes „eltiltom” álláspon­ton, ami sem a növekvő igé­nyeknek, sem kulturális cél­jainknak nem felelhet meg. Szervezés, egy írói munkakö­zösség létrehozása az egész. Abban mindenki egyetért, hogy a könnyű műfaj terén legnehezebb harcunk a kispol­gári ízlésmaradványok elleni s hogy tánc zenéljen, szövegek­ben, prózában újat, tartalma­sat nyújtani csak újtípusú írói, szerzői, előadói kollektívával lehet. De igazság az is, hogy újtípusú gondolatokat, új szel­lemet csak olyan emberektől lehet elvárni, akik életkörül­ményeik, gazdasági helyzetük folytán más körülmények kö­zött élnek, mint annakidején, a kispolgári kor „-maszekjá­tól” függő, existenciális bi­zonytalanságban. Éppen ezért — e társadalmi réteg gazda­sági alapjainak átszervezése a legsürgősebb feladat az érintett elvek szerint. Pagony Lajos Közlemények A SZABADEGYETEM HETI PROGRAMJA: Január 10. Kedd. Pszichológia. „Az érzelmek”. Előadó: Dr. Sze- pes Lajos tanár. Január 12. Csütörtök. Egészség­ügy-biológia. „A gyermeknevelés pszichiátriai vonatkozásai”. Elő­adó: dr. Farkas Gábor főorvos. Január 13. Péntek. Valláskrivika. „A biblia belső ellentmondásai.” Előadó: Somogyi János egyet, ta­nársegéd. Az előadások helye a n. sz. Bel­gyógyászati klinika előadó ter­me, ideje: délután fél 7 órától fél 9 óráig. Vendégeket szívesen lát a Titkárság. Vendégjegy ára dol­gozóknak 4,— Ft, diákoknak 2,—* Ft. * Az Ágoston téri ált. iskola igaz­gatósága értesíti a szülőket, hogy az iskolában folyó munkálatok miatt 9-től, hétfőtől a tanítás az összes osztályok részére délután, más iskolákban lesz. Az iskola ud­varán egy órára kell gyülekezni, mely után az I—H. osztályok a Széchenyi Gimnáziumba, a m— IV. osztályok a Janus Gimnázium­ba, a felső tagozat osztályai a Nagy Lajos Gimnáziumba men­nek. A hazabocsátás közvetlenül a nevezett intézményekből törté­nik. Kérik a szülőket, hogy az is­kola parkettázás és festés utáni takarításához nyújtsanak gyors se­gítséget. ❖ A Pécsi Zippemovsizky Károly Gépipari Technikumban stabil Die­sel motorkezelői tan folyamot szer­veznek. Jelentkezni lehet minden­nap reggel 8-tól délután fél 5 órá­ig az iskolában. ❖ Áramszünet lesz transzformátor- átépítés miatt január 9-től 13-ig minden nap 7—16 óráig, valamint 14- én 7—12 óráig az alábbi terüle­teken: Hunyadi János u. 56-tól fel­felé Péter u. északi részén, a Su- rányi úton és környékén (a Szé­kely B. útig) a Frühweisz-tető úton, a Kálvária-dűlő 1. úton, va­lamint a Kálvária-dűlő 2. úton. * A városi tanács v. b. mezőgaz­dasági osztálya értesíti Pécs I. ke­rület lakosságát, hogy a nyugdíja­zás folytán megüresedett kerületi állatorvosi állásra dr. Kispál Gyu­la kerületi állatorvost nevezte ki, lakása Pécs, Nagyvárad u. 17. sz. Telefon: 39-14. Egyben értesíti Pécs II. kerület lakosságát, hogy az áthelyezés folytén megüresedett II. kerületi állásra Gyenizse Lajos kerületi ál­latorvost nevezte ki. Lakása: Jó­zsef u. 22. Telefon: 48-19. H HÁZADÓBEVALLÁS A városi tanács v. b. pénzügyi osztálya felhívja a házbirtokosok figyelmét, hogy az 1961. évi ház­adó és lakáshelyreállítási hozzá­járulás megállapításához január 15- ig házadóbeval'lást kell benyúj­tani azokról az épületekről: 1. ame­lyeket 1960. évben vettek haszná­latba, 2. amelyeket állami tulaj­donból az 1960. év folyamán ma­gántulajdonba visszakaptak, 3. amelyeknél a tulajdonos vagy a bérlő személyében változás tör­tént, 4. amelyeknél a bérjövedelem (haszonérték) összegében 1960-ban bármilyen mérvű változás követ­kezett be, 5. amelyek présház cél­ját szolgálják, de a préselésre használt helyiségen kívül abban más helyiség is van. A felsorolt esetekben a bevallást az egész épületre kiterjedően kell elkészíteni. A házadóbevallási nyomtatvány a ház fekvése szerint illetékes kerületi pénzügyi osztály­nál vehető át és ugyanide kell azt kitöltés után beadni. A bevallás elmulasztása vagy határidőn túli beadása bírságkivetest von maga után. Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: ma és az éjszaka folyamán felhős, párás, ködös idő. Több helyen eső, havaseső, a hegyeken havazás. Holnap az ország nyugati felében felszakadozó felhőzet, már csak futó esőkkel, vagy futó havazások­kal. Mérsékelt déli, később erő­södő nyugati, északnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 3—plusz 2, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 0—plusz 4 fok között. Mélységes fájdalommal tudatom, hogy drága jó férjem Dr. Lőcsey József főkönyvelő jan. 6-án váratlanul el­hunyt. Drága halottunk temetése jan. 10-én, ked­den 3 órakor lesz a pécsi köztemető ravatalozójá­ból. Gyászoló özvegye. A Pécsi Köztisztasági és Ét­karbantartó Vállalat azonnal alkalmaz nagy gyakorlattól rendelkező GARÁZSMESTERT, autószerelő mesteri gé­pésztechnikusi képesítés­sel. Alkalmaz továbbá gyakorlott GÉPKOCSISZERELÖT ÉS GÉPLAKATOST. Fizetés megegyezés sze­rint. £i — HALÁLOZÁS. Szeretett jó férj, édesapa, após, nagy­apa és rokon id. Szigeti András nyugdíjas jan. 5-én életének 76. évében hosszú szenvedés után elhunyt. Teme­tése jan. 9-én, hétfőn fél 4 órakor lesz a pécsi köztemető­ben. Gyászoló család. 19 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetét mondunk azok­nak, akik kedves halottunk, özv. Hopp Sándomé temetésén megjelentek, őt utolsó útjára elkísérték, virágot küldöttek és vele szemben a szeretet adóját őszinte szívvel lerótták. 21 Gyászoló család. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetét mondunk mind­azoknak, akik drága halottunk Bischof Andrásné temetésén való megjelenésükkel, koszo­rúk és virágok küldésével részvétüket fejezték ki. Férje és a gyászoló család. Fájdalommal tudatjuk, hogy vállalatunk volt dol­gozója ' Honvári József január 5-én hosszú szén vedéfc után elhunyt. Ál dozatkész munkájára örökké emlékezünk. PATYOLAT VÁLLALAT. 23 199 KÖSZÖNET­NYILVÁNÍTÁS Hálás köszönetét mon­dunk mindazoknak, akik felejthetetlen jó férjem, édesapánk, nagyapám te­metésén megjelenésükkel koszorúk és virágok kül­désével fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, kü­lön mondunk köszqnetet a Gyógyszertár Vállalat és a 10/1 Gyógyszertár dolgozóinak pécsi Főpos­ta. Porcelángyár Bm, Építőipari Vállalat. Kokszmű, Erőmű, vala­mint összes jóbarátaink­nak és ismerőseinknek. Gyászoló Kelemen 2 és Berki család. Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy szere­tett munkatársunk s' Dr. Lőcsey József főkönyvelő január 6-án váratlanul elhunyt. Őszinte igaz jóba- rátot, munkatársat vesztettünk el személyében. Em­lékét kegyelettel örökké megőrizzük. 10-én, kedden délután 3 órakor kísérjük utolsó útjára. BARANYA MEGYEI PATYOLAT MOSODA V. vezetősége és dolgozói. 23 odmíg. cLo&ofy a. snbem.... Tekintsen egy pillanatra a fényképre! Ismerős? Valószí­nű, kedves olvasó, már Ön is vett tőle lapot. Belenyúlt a zsebébe, kifizette az összeget, már nyitotta is szét az újságot. Talán nem is figyelt arra, akitől az újságot vette. Igen, ennek az embernek mindkét lába majdnem tőből — hiányzik. Mi történt vele? Dátum: 1959. november 21. este fél hat. Olyan nap, mint a többi. A pécsi vasútállomá­son megszokott -munkáját vég zi. Jókedvűen, vidáman újsá­got árul. Vonatra fel, vonatról le. Es aikkor ... A barcsi vonatról akart le­ié-mi, s az újságot tartó bőr­táskája beleakadt az ajtóid - lines be. Egyensúlyát vesztette. A két kocsi közé a vágányra esett. Abban a pillanatban a vonat megindult. — Nem ájultam el. Éreztem, hogy a kerekeik átmenteik a, lábamon. Az újságokat szétszórta a szél... Még úton volt a mentőautó, amikor a 2. számú sebészeten az orvosok mindent elő készí­tettek a műtétre. De ... Mindkét lábát amputálni kellett. Amikor először ébredt fel a kórházi ágyon, felhajtotta a takarót és... Egy év tett ed, amíg a sebek begyógyultak. Alagsori lakásé-« ban az ágy ott van az ablak alatt. Ha felpillantott és kiné­zett az ablakon, csak lábakat láthatott. Mindig csak lába­kat ... Élni akarok, éhti akarok — szinte megrögzötten ismétel­gette magában. Élni és dolgoz­ni. A családért, a két fiúért... Amikor a családot említi — elsírja magát. Fényképeket vesz elő. A fényképek feleségét és három kisgyermekét ábrázolják. Régi képek, egyik-másik már meg- sárguít. A családja. A volt családja. — Auschwitz... Csak ennyit tud mondani. És zokog. Soha többé nem látta őket... Csend van a stobában, csak az aoiaiK. előtt stet ok léptéi koppannák... S ez az ember mégsem tört meg. Hihetetlen életerő össz­pontosult benne. — Amíg kezem van, amíg dobog a szívem, amíg mozdul­ni tudok, addig dolgozom. Nem fogak soha levett kalappal koldulni. Soha! Nem is kell. Ez a társadalom nem fordult el tőle. Spéci"11 * kocsit készített a számára és kenyeret, — nem lioldúske- nyeret! — nyújt neki. Folytat­ja munkáját, az újságárusí­tást. Krausz Zsiga bácsit min­I dig meg lehet találni a Kos­suth Lajos utca és a Felsőma­lom utca sarkán. Ha süt a nap, ha esik az eső, ha fúj, ő újságot árul. Van egy kérése, szerényen említi. Ha a mostani „standja“ helyett, egy forgal­masabbat kaphatna. Esetleg e9V újságárus „gombát" Mert a sebei nagyon érzékenyek... ügy vélem, teljesíthető kérés ez. Két gyerek és egy asszony hallgatja beszélgetésünket. — Öértük dolgozom, — mu­tat rájuk. — A családomért, a második családomért... Kinyitják az ablakot, azon át emelik ki. Az ablak az ő ajtaja. Meghajtja kezével a kocsit, indul a standjára. GARAY FERENC *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom