Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-06 / 5. szám

/ NAPLÓ 196L JANUÁE 6. 8 Társadalmi összefogás Almamelléken Négy helyiségből álló polt-* technikai kis kombinátot lé­tesítettek Almamelléken. A helyi nőtanács s a különböző szervek mintegy 120 mun­kanapot fordítottak a poli­technikai termek építésére. A járási tanácstól 46 ezer forintot kaptak erre a célra, a Pécsi Hőerőmű, amely az almamelléke tsz-t patro­nálja — egyik szocialista munkabrigádja segédkezett az építkezésben. A hőerőmű adott villanylámpáSkat a ter­mekbe, s még a közeljövő­ben villanymotorral és vil­lanytűzhellyel is ellátja az almamellék* politechnikai kis kombinátot. Az általános iskolában la­katos, asztalos, mezőgazda- sági, a lányok számára ház­tartási szabó-varró és főzési oktatást valósítanak meg a politechnikai órák kereté­ben. A politechnikai Ids kom­biiéit egy konyhából, egy műhelyből, fotokamrából és egy előtérből áll. A községi tanács 10 000 forintot ad köz­ségfejlesztési alapból kony­habútorokra és felszerelések re. A műhely felszerelését: gyalupadot és munkaszer­számokat a megyei művelő­désügyi osztály ad Almamel­léknek. Tíz 4 személyes munkapadot már kaptak a műhelybe. Úgy tervezik, hogy ezek a helyiségek a nyári hónapok­ban kiválóan alkalmasak lesznek idénynapközi cél­jára is, s ezzel a községnek egy jelentős problémáját is megoldják. Kezdjük meg az őszi vetések fejtrágyázását! Január elejének verőfényes napjai halaszthatatlan tenni­valóra figyelmeztetik a gaz­dát: kezdjük meg őszi veté­seink fejtrágyázását! Nincs ez nagyon hirtelen és korán? Emlékezzünk iá; ősszel alig, hogy elvetettünk, legtöbb he­lyen hozzá sem juthattunk a termést nagyon is meghatáro­zó nitrogén-műtrágyák kiszó­rásához. Szegényes aratásnak néznénk elébe, ha a kései ve­tés kényszerű hátrányát még azzal is tetéznénk, hogy a mű­trágyákat, amelyeknek kint a helye a vetéseken — a mag­tárban felejtenénk, jobb idő­re várva; De ezen kívül isc a korai, a hazaiaknál sok­kal rövid ebb tenyészidejű szovjet és olasz búzák egye­nesen megkövetelik a téli, januári, februári, de még a decemberi fejtrágyázásokat is. Ezek a bfizák, a Sriecuposzpel­ka, a Bezosztája, a San Pas- tore, a Produttore, az Autonó­mia és társaik nem ismerik a szakmai csalimesét arról, hogy télen a búza alszik és nem táplálkozik; A verőfényes na­pókon bizony étnek és asszi­milálnak, táplálkoznak és nit­rogént is fogyaratanának, ha a nitrogénfeltáiő talajélőíények a hőmérséklet süllyedésével nem szűntetnék be tevékeny­ségüket és a búzák rendétke- bocaáftanánafc félvehető Közel egymillió pár kesztyűt készít az idén a jubiláló Pécsi Kesztyűgyár A híres Pécsi Kesztyűgyár ebben az esztendőben fenn­állásának 100. évfordulójához érkezett. A jubileum alkalmá­ból a gyár dolgozói ünnepsé­get rendeznek. Ezenkívül az üzem száz éves történetét, fej­lődését kiállításon mutatják be a város lakosságának. A Pécsi Kesztyűgyár életé­ben különösen az utóbbi tíz év hozott nagy változást. Mint­egy hatmillió forint felhaszná­lásával kényelmesebb, egész­ségesebb körülmények között végezhetik munkájukat a dol­gozók. A korszerűsített gyár­ban többszörösére nőtt a fog­lalkoztatottak száma. Nincs ma már olyan földrész, ahova ter­mékei el ne jutnának. A pécsi kesztyűk iránti érdeklődés nö­vekedését bizonyítja, hogy míg az államosítás évében 1 200 000 forint volt az exportra készí­tett kesztyűk értéke, 1960-ig ez 35 millió forintra emelke­dett. A műit évben Siklóson fiókrészleggel is bővült a gyár, ahol a falusi asszonyoknak is EIHé szüli a mmw rövidhullá iul tranzisztor prototípusa A Híradástechnikai Ipari Kutatóintézetben elfogadták az első magyar rövidhullámú tranzisztor prototípusát. Az új tranzisztor a Híradástechnikai Ipari Kutatóintézet és a Ma­gyar Tudományos Akadémia műszaki-fizikai kutatóintézeté­nek munkatársai együttes munkájával készült. — A magyar ipar szempont­jából nagy jelentőségű ered­mény, hogy a rövidhullámok­ra is megfelelően működő ha­zai gyártású tranzisztor áll majd rendelkezésre. Az új tranzisztorok felhasználásával a rövidhullámú sávban is tel­jesen tranzisztorizált rádió- készülékeket állíthatnak elő, s a magyar műszeripar számos új gyártmányát tranzisztorok­kal szerelhetik fel. Gyakorlattal rendelkező LABORÄNSNÖT azonnali belépésre felveszünk Fizetés 1000 Ft-ig. Baranya— Tolna megyei Malomipari Vál­lalat. Pécs, Felszabadulás n. 2. tehetőség nyílik a szakma elsa­játítására. Ez év végéig hét­millió forintos beruházással, üzemfejlesztéssei készülnek itt el. Ez azt jelenti, hogy 1962- től összesen hétszázan — fő­leg asszonyok, leányok — jut­nak munkaalkalomhoz Sikló­son. A Pécsi Kesztyűgyár tervé­ben az idén közel egymillió pár kesztyű elkészítése szere­pel, 170 000 párral több, mint a műit évben. Ebből 150 000 pár a siklósi üzem feladata. Bővítik a választékot is. A ter­melékenység növelése érdeké­ben ez év végéig kézierő he­lyett mechanikus úton, szala­gon látják el a dolgozókat anyaggal. Ezenkívül megvaló­sítják a technikai sorrendben történő termelést. nitrogéneket, Amit a talajbak­tériumok nem végezhetnék el, azt nekünk kell megcseleked­nünk. Eljött az ideje — lehe­tőleg több részletben — a nit­rogénműtrágya kiszórásának, hogy a búzanövény elegendőt használhasson fel belőle. Most jött el az ideje, mert a búza rövidesen fejlődésének abba a szakaszába lép, amikor visz- szavonhatatlanul meghatáro­zódik mind a kalászosok szá­ma, mind pedig az, hogy egy- egy kalász hány szemet tar­talmaz majd aratáskor. Ha elegendő nitrogénműtrágya áll rendelkezésre, akkor annyi kalász, és annyi szem képző­dik majd, amennyi csak az illető fajtától telik, ha szűköl­ködik benne, akkor sokkal, de sokai kevesebb. Szórhatjuk már márciusban és áprilisban két marokra is a pétisót; a kései fejtrágyázás is fokozhat­ja a termést, de az már inkább a szalmát növeld, mint a sze­met. Tíz órakor már kölöncként ragad csizmánkra a sár bent a vetésekben — nem is alkalmas más időpont a fejtrágyázásra, mint a kora reggeli, amikor az enyhe fagy hátán kártétel nélkül dolgozhatunk. A Sopiana exportja December 31-vel 104,2 szá­zalékra teljesítette export­tervét a Pécsi Sopiana Gép­gyár. Az elmúlt évben közel negyvenmillió forint érték­ben 112 vákuumos húskeverőt 45 pacaltisztítót, 320 víziba­romfi testkopasztót, 121 há­romhengeres tolltépő gépet, 104 vízibaromfi lábmosógé­pet, 20 CSK csiszológépet, 4 bélnyálkátlanító gépet, egy sertésbéltisztító gépet és egy alacsony pacaltisztító gépet készítettek külföldnek. Ha megjönne a havazás, akkor a sík táblákon, míg a hóréteg vastagsága az 5—6 centit nem haladja meg, ugyancsak kár nélkül elvégezhetjük a fej trá­gyázást. A kiszórásra szánt mennyiséget felezzük meg és a másik részletet február kö­zepére tartalékoljuk. Ami a hazai fajtákat illeti, csak abban vagyunk bizonyo­sak, hogy a kései fej trágyázás sokszor többet árt, hint hasz­nál; Nagy szalmát növeszt, amely májusra megdőlést és szemszorulást okoz — a na­gyobb rozsdaveszélyről nem is szólva; öröm széjjelnézni a szépen zöldellő vetéseken — annyira lábrakaptak, pedig de nehezen tudtuk csak kiszórni a magot! Ha a búzáinknak egy jó, ko­rai nitrogénfejtxágyázással is hónuk alá nyúlunk, mázsákkal szépülnek terméskilátásaink; Téli nagyjavítás a szigetvári gépállomáson Ha a mezőn nem is lehet mindig dolgozni, a szigetvár- -’ép­állomás műhelyében azért állandóan van munka. Mos' léi­déül már a téli nagyjavítási végzik. Benes Márton, Rás' Fe­renc kovács és Tabi Gyula ipari tanuló megjavít egy ekét, Film Film Film Film A BIMÖ Az olasz filmgyártás jóné- hány éve élég bátor ahhoz, hogy az olasz hétköznapi élet embertelenségét a maga igazi valóságában mutassa meg, hogy a csodálatos szépségű, modem bérpaloták mögé irá­nyítsa a kamerát, ahol a palo­ták árnyékában létbizonyta­lan tízezrek élnek, szenve­dik, viselik az olasz társada­lom, a kapitalizmus önzését, farkaselméletét; A neorealista filmek szinte mindegyike vállalta ezt a me­rész feladatot, és ha a neo­realista filmek némelyike a szándéknál gyengébben sike­rült, hogy a neorealista filmek A pécsi zenei élet újabb fővárosi sikere A pécsi zenei Set eddig is jelentős és emlékezetes sikere­ket ért el a fővárosban, a pécsi zenei együtteseknek jó hírük van a fővárosi zenei pódiumo­kon; Ennék újabb bizonyítéka, hogy a pécsi szimfonikus ze­nekar és a százhúsz tagú Liszt­kórus tavalyi sikeres szerep­lése után az idén a fővárosi zenei bérletbe is beiktatták Händel: Jephta című művét a pécsi szimfonikus zenekar és a Liszt-kórus előadásában. A pécsi együttes ez év január 19- én vendégszerepei a Zene- akadémián; Ezt megelőzően bemutatják Pécsett is a Liszt-teremben ja­nuár 16-án; a lényegig, az emberig ritkán jutottak el, annak elsősorban a művészi szándék szerény határa és a társadalmi lényeg megkeresésének hiánya volt az oka; A bíró című olasz filmnek az a legnagyobb ereje, hogy eljut az ember legbensőbb vi­lágáig. Gondolat és érzelem­gazdag, nem fél a kockázattól, megkeresd és megmutatja azt a belső embed világot, amelyet a társadalom rombol össze. Egy szerű és őszinte az a hang, amelyet a film írói és rendező­je választottak. Annyira puri­tán, sallangmentes, csak a tár­sadalmi lényeget kereső, hogy néhol már szinte szociográfus nak is hat, különösen, ha Mo­randi bíró — félig-meddig nairätari szerepét is beleszá­mítjuk. Egyszerű, néha mik­roszkopikusan módszeres, de emellett mindvégig szenvedé­lyest Megrázó fiim.­A Bcmellá család tragédiája, amely tulajdonképpen nem a bíró megjelenésével kezdődött, hanem sokkal korábban. Mo­randi bíró a tragédia finálé­jára ér a Banelld család életé­be, amikor a családfő már csak két megoldás között vá­laszthat: vagy becsületes ma­Két év számvetése Ott voltam az alakuló ülé­sükön. Akkor nagy sár volt a faluban. Most két év után még nagyobb a sár. De bíztató: ezentúl már kisebb lesz. A ré­gi földútba már belesüppedt az alapkő. Az út két oldalán frissen nyeli magába az új árok a vizet. A felhányt föld hosszú sávban az út szélén és ilyenkor bizony istenkísértés egyik oldalról a másikra men­ni. A vejtiek összefogtak a sár ellen, községükben kilencszáz méter hosszan kövesutat épí­tenek. A tsz-kocsik fuvaroztak, a tagok meg társadalmi mun­kában segítettek; A második évben kövesutat építenek a faluban. A második évben olyat csinálnak, amire azelőtt évtizedekig nem voltak képesek. A közösségnek kö­szönhetik. Ez az, ami első látásra meg­ragadja az ember figyelmét. A másik nem tűnik így szem be, de mindenki tud róla, min­denki beszél róla a járásban. Tavaly a vejtiek 17,90 forin­tot fizettek munkaegységen­ként. És ezt is csak úgy tud­ták kifizetni, hogy kaptak hoz­zá segítséget az államtól. Most meg azt mondják: 38—40 fo­rint körül lesz egy-egy munka­egység értéke. Pedig csak 32 forintot terveztek; De nem is ez. a. lényeg; Ä lényeg az. hogy a tavaszon még ez a betervezett 32 forint is veszélyben forgott. Mégpe­dig az egész terv majdnem a sertéseken bukott meg. össze is ült a vezetőség; megtárgyal­ni, hogyan lehetne biztosítani a betervezett munkaegység ér­téket. Már nem lehet megál­lapítani, hogy kinek a szájá­ból hangzott el először a javas­lat: „Vásároljunk malacokat. Lesz azokból még hízó zárszá­madásig” — de, hogy elhang­zott az biztos. Lett is ebből vita. Érvek, ellenérvek csaptak össze. <— Áprilisi malacokból hí­zót? , — Sonkasüldőt miért ne le­hetne? •— Azt sem lehet •— Decemberre elérhetik a kilencvenöt kilót; Volt már ilyen a faluban, nem? Szó szót követett. Szemtír- mai Antal, a termelőszövetke­zet idős, tapasztalt agronómusa is azt mondta: meg lehet csi­nálni, csak akarat, meg szak­szerű, jó takarmányozás kell hozzá; Megegyeztek. Megvásárolták a malacokat. Szentirmai Antal összeállí­totta a takarmányt és megkez­dődött a hizlalás. Kétszáz da­rab sonkasüldőre kötöttek szer ződésfc- A kockázat nagy voK, A tagok ha csak tehették a sertések felé mentek; — Nem lesz ezekből semmi — mondogatták. Néha-néha már a "vezetőség is ingadozott. De az agronó- mus szilárdan hitt abban, amit csinál. És november 29-én elvitték az első ötvenegy darabot a kétszázból. Ezek addigra már elérték a 95 kilót; Sikerült. Mind a kétszáz el­érte a kívánt súlyt. És ez a siker a termelőszövetkezetnek 320 ezer forintot jelentett. Többek között ezért oszthat­nak negyven forint körül a vejtiek. Ezért és azért is, mert 26 tinót hizlaltak és ezek bár 15 hónapnál nem voltak idő­sebbek, mégis elérték az öt­mázsás átlagsúlyt. Többek között ennek te kö­szönheti Papp Jenő, M. Kamu József és a többiek: zárszáma­dáskor nagy pénz üti a mar­kukat Papp Jenő az állatte­nyésztésben dolgozik. A felesé­gével együtt 1100 munkaegy­séget szerzett. Ha ezt az 1100 munkaegységet csak 36 forint­tal szorozzuk be, akkor is több mint negyvenezer forint jöve­delem jön ki. M. Kamu József és felesége a növénytermesz­tésben dolgozik. Nekik kettő­jüknek 630 munkaegységük van. Ezért is sok pénzt kap­nak; Ezek kfemofisedo toljesfetné-­nyék. Természetesem Tannak ennél gyengébbek is. De, hogy a vejtiek nem dolgoztak rosz- szul, azt mutatja az átlagmun­kaegység is. Ebben a termelő­szövetkezetben minden tag át­lagon 224 munkaegységet ért el december 31-ig. Biz pedig azt jelenti, ha harmincnyolc forinttal számoljuk a munka­egység értékét, akkor is min­den egyes tag évi átlagjöve­delme csak a termelőszövetke­zetből 8512 forint volt. Nem rossz, különösen nem rossz egy kétéves termelőszövetkezetben A termelőszövetkezet irodá­jában most készítik elő a zár­számadást, de készítik a ter­veket is. A zárszámadást még külön-külön tartják, de a zár­számadás után már együtt dol­goznak a hiricsdekkel és a piskóiakkal. Együtt, közel négy ezer holdon. A tervekről még nem sokat tud mondani Szabó Jenő el­nök. De van valami, amit biz­tosan tud. Azt mondja: febru­árban. márciusban körülbelül 65 kocájuk malacozik. Ezeknek a malacoknak 80 százalékát meghizlalják. Sonkasüldők lesz nek belőlük És ebben az évben már ke­vesebb lesz a kételkedő. Keve­sebb, mert a múlt év bebizo­nyította: a közösség, a jól ösz- szeforrt közösség sok mindenre képes. rád, de ezzel együtt a társa­dalom perifériájára zuhan csa ládjával együtt, vagy a pénze­sebb, de becstelen utat vá­lasztja, de önmagával és csa­ládjával hasonlók meg. BomeUi, az állás nélkül ma­radt biztosítási ügynök, az utóbbit választja, és menthe­tetlenül el kell pusztulnia, mert alkata becsületes, mert tele van nemes, egyenes és em béri érzésekkel, szándékkal. És a becstelenség nem egyet­len szeme a láncnak. Minden egymásba hurkolódik, amikor elvállalja az Ugo által felaján­lott biztosítási ügynökség ve­zetését. Ezt követi az, hogy leánya — Carla — elsősorban anyja ösztönzésére Ugo szere­tője lesz, és ezt követi, hogy Boneűli lényegileg meghasom- lik önmagával és mindennel; Amikor megtudja lánya viszo­nyát a kéteshírű Ugóval — kinyitja a gázcsapot, és az egész családot — fia kivéte­lével, aki korábban Rómába költözött — meggyilkolja. Becsületesen jól, emberi méltóságban nem leltet élni a kapitalista olasz társadalom­ban — hirdeti a film, és ezt hirdeti Morandi bíró. Ezt hir­deti azzal, hogy meg akar vál ­ni a bíróságtól, azzal, hogy körömszakadtáig igyekszik egy másak szálon futó cselekmény ben bebizonyítani, hogy a munkanélküli, családos Orlan- dó nem gyilkos, a kapitalista korrupció és embertelenség tette azzá, ami; És ezt bizo­nyítja, hogy, ha Bonélli — aki kiirtja a családját — életben marad, akkor őt is gyilkosság vádjával kell az ítélőszék elé állítani; őszinte, becsületes film ex, bizonyítván, hogy a tőkés tár­sadalomban a jogszabályok csak bizonyos jogokat véde­nek, és a joggyakorlat — ha nemes és emberséges akar len ni, — nem alkalmazkodhat .a tőkés rend által alkotott jog­szabályokhoz. Ez állítja Mo­randi bírót is válaszút elé, és ezen a történet kissé mester­kélten, kurtán valőszinütlenül kompániáit befejezése márt; sem változtat; Vannak a fűmben nagysze­rű, valóban kimagasló jelene­tek. Meglepőek a lélektani megfigyelések, és elejétől a vé géig megmozgatja az ember ér­zelmart; akár BoneSfi rajongó apai szeretet» a leánya iránt; végső elkeseredése, amelyből becsületes kiút nincs többé, akár Morandi bíró, aki egyben mint a társadalom élő lelfcd- ismerete él és játszik a film- ben, vagy a leány, Carla, aki­ből a néző szeme előtt lesz naív, életvidám tacskóból fá­sult, örökre megtört koravén; Remek minden főszereplő, higgadt, céltudatos és soha­sem hivalkodó a rendezés, őszinte, kendőzetlen a monda- danivalő: Ofienr AxyM

Next

/
Oldalképek
Tartalom