Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-31 / 26. szám

1961. JANUÁR 31.

N A l* L 0

s

Lakástulajdonos pedagógusok

Egy hónapja lehet, hogy a Jó- 1

kai utcától kissé - keletre, a iöldkupacok és gödrök között, amelyek a nagy munka nyomait jelzik, átvehetőnek nyilvánították a 4. sz. épületet és húsz új lakás tulajdonosai át- . vehették a kulcsot. Tulajdonosokról van szó, nem bérlőkről, mert ez a ház szövetkezeti lakóház. Lakói a Pedagógusok Szakszervezete Lakásépítő Szövetkezetének a tagjai. A háznak még „becsületes” címe sincs, mivel a Jókai utca és a Bajcsy-Zsihnszky utca között áll néhányadmagával, de lakói már szépen berendezkedtek.

Körülnézelődöm a lépcsőház- ban, folyosókon. Rend, tisztaság és csend uralkodik itt. De azért az ajtókon belül csak van valamilyen elet? Kezdjük felülről! A 15. sz. lakásba csengetek be.

— Nem fizetek elő! — közli kissé mogorván a kedves lakó, mikor bemutatkozom. Nyilat- í kozni is csak annyit hajlandó, b.ogy mindennél tökéletesen meg van elégedve.

No, ha mind a húsz lakó így fogad, aligha lesz ebből riport. De az ember ne legyen türelmetlen. Gergely Jánoséknál már nem hiába csengetek, Gergelyné van otthon. Egyébként az Ágoston téri iskolában tanít, férje pedig a Pedagógiai Főiskolán, de most van egy Ids szabadideje.

Az előzményekről kérdezősködöm. Kissé hosszú út vezetett odáig, míg Gergelyek végre lakástulajdonosoknak mond hatták magukat. Nyolc éve élnek Pécsett, miután 1953-ban mindketten egyetemet végeztek. Úgy gondolták, egy évig várnak egymásra az eljegyzés után. s csak akkor házasodnak össze, ha lesz lakás. De az nem volt olyan egyszerű, mint ahogyan tervezték. Arra a meggondolásra jutottak, hogy jobb

lesz összeházasodni lakás nélkül is, mint lakás híján lemondani a házasodásróL Következett az albérlet, aztán egy szolgálati szóba a Széchenyi Gimnáziumban. Közben megszületett a két kislány, őket a nagymama gondjaira kellett bízni, s ez a szanaszét állapot egészen addig tartott, amíg a szakszervezet lehetővé nem tette ezt a szövetkezeti házépítést.

— Mi igazán nagyra tudjuk értékelni, hogy mit jelent a saját lakás — vonja le a következtetést Gergely Jánosné.

Azután megmutatja a lakást, amely nem nagy ugyan, de a négytagú családnak éppen megfelel. A cserépkályhák meg éppen nagy örömet okoztak Gergely Jánosnénak, mert az idei tél leghidegebb napjain is élég volt csak az egyik cserépkáiyhába befűteni, az két napig is melegen tartotta mindkét szobát. No és a szolgálati szobában töltött évek után külön gyönyörűség begyújtani a konyhai gázboylert és megengedni a melegvíz csapját.

Nagyjából hasonló Nádorék története is. „ Nádor Gyuláné édesanyját találom otthon.

A Irjobb az ebben a házban

— mondja —, hogy itt valamennyi lakó jó viszonyban van egymással. Itt nincsenek olyan apró-cseprő dolgok körüli heves nézeteltérések, mint a legtöbb bérházban. Ha előfordult is, hogy valaki kissé vigyázatlanul takarított és a szél az alsó lakásba vitt egy kis port, egy bocsánatkéréssel elintéződött a dolog.

Nádorók öt évig laktak albérletben. Akkor persze a mama sem lehetett velük, s később sem, amikor Nádor Gyula a vállalatától kapott szoba- konyhás szolgálati lakást. Most végre együtt van a család.

A lakástulajdonosok tehát elégedettek. De kérdezzük meg az erre illetékest, a ház- felügyelőt, milyennek találja a lakóit.

— Ó, nagyon rendesek — mondja Bank Józsefné. — Itt igazán nincs sem rendetlenség, sem veszekedés, nincsenek száradó pelenkák, mint sok más lakóház erkélyein.

Persze, azért ez a ház sem forog kacsalábon. Apró kellemetlenségek itt is adódnak. Például az első emeleti folyosó- a j tóból hiányzik az üveg. Emiatt huzatos a lépcsőház, keményebb időben a felmosóvíz ráfagy a lépcsőkre. A szemétszállítás megoldatlan. A „Ku- ka”-edényeket hiába adták át, az autó nem tud eljönni értük, mivel út még nincs. így aztán a ház körüli feltúrt terepet használják szemétlerakásra, ami télen még csak elviselhető valahogy, de nyárra nem maradhat így. Igaz viszont. hogy a tereprendezést csak a fagy beállta miatt hagyták abba, mihelyt kitavaszodik, folytatják, s ezzel ez a panasz is megszűnik majd.

— Különben az is jó — mondja Bankné —, hogy a pedagógus lakástulajdonosok hozzátartozói között van mérnök. orvos, meg más is, így aztán alig adódhat olyan probléma, amit ne tudnának gyorsan elintézni. Kifogástalanul megy a részletfizetés is. Téceli Jánosné a pénztáros, nagyon lelkiismeretesen végzi eat a feladatát.

Ilyen egy szöve’kreti ház

belülről. Akik itt laknak, nyilván a békés egymás mellett élésre is szövetséget kötöttek, hiszen az öröklakás egy életre, de legalábbis hosszú időre erre kötelezi őket. De az sem csoda, ha sok éves albérleti’ küszködés után örömmel vállalták ezt a szövetséget.

Mészáros Ferenc

Zárszámadó közgyűlésen Siklósnagyíaluban

rTöbb alkalommal is részt ' vettem már a siklós- nagyfálusi termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlését. Idén is meghívtak és én eleget tettem a meghívásnak. Nem bántam meg.

Ilyen közgyűlést még nem láttam Siklósnagyíaluban. Itt a beszámoló elhangzása után nem maradtak némák az emberek. Pedig a beszámoló ugyancsak bővelkedett eredményekkel. Azt mondta az elnök, Somogyi József a beszámolójában: negyvennégy forint ötven fillért osztanak munkaegységenként. És példárinttal túlteljesítették a tervet, de nem nyugodtak bele, hogy a növénytermesztésből 162 ezer forinttal kevesebb tett a bevétel. Amikor erről volt szó: mozgolódott a művelődési ház. ahol ezt a közgyűlést tartották. — És bólintottak amikor az elnök azt mondta: 80 000 forint kiesés volt aprómagból,, mert az esős idő miatt nem tudták behordani a maglucerna egy részét. És az emberek arcán - valami olyat láttam, mintha azt mond ták volna: talán meg lehetett volna menteni. Ezt mondták is. Az esős idő miatt sokszor

natra azt hinné, hogy ez a mániája. Pedig nem mániából tette.

Háberkó Jánosné hat évig volt tagja ennek a termelő- szövetkezetnek. Azt mondják róla a siklósnagyfalusiak: „Jó. dógos asszony volt.” Elment a leányához Palkonyára, Azt mondják vadonatúj bútort vitt, eladta a házát és ott vett he- iyette egyet. Palkonyára pont a tsz-szervezésekor érkezett és a népnevelők Háberkó néni példájával agitálták. Most azt mondja: elviszi haza a borítékot, hogy megmutassa az ottani tagoknak: lehet jól gazClósz Jánosék családi körben, tárgyalják meg, hogy mit vesznék, azon a pénzen, amit a,

i tsz-ből kaptak*

Raj kivesztett a furfangos lottózó

Mátis Ferenc Ikisasszonyfai lakos megunva a hagyományos módszerrel való lottózást, új i,játékstílust” talált ki. Az új „szabadalom“ bevezetésével minden héten, akár több ötös találat is elérhető.

Megvette a szelvényt. Az új módszer szerint azonban nem kell a szelvényt kitölteni a húzás előtt. Csak a húzás után, amikor már tudja az ember az öt nyerőszámot. Mátis így csele kedett. Az öt nyerőszám közül négyet áthúzott (az öt mégis feltűnő lett volna), a szelvény „Fogadónál marad“ részét megtartotta, a többit pedig eldobta. így felszerelkezve beállított Pécse#; Maurer György fodrászüzletébe hajat vágatni. Míg a borbély vágta, fésülte a haját, közömbösen, csak úgy, mintha az időjárásról érdeklődne — megkérdezte:

— Ejnye, nem is néztem meg a lottómat, nem tudja véletlenül a számokat?

Egy fodrászüzletben mindent tudnák (a fodrász-szalonok a legjobban értesült üzletek közé tartoznak) éppen a lottó-számokat ne ismerték volna? Dehogynem kérem — s máris mondták a bűvös öt számot. Miután Mátis nagy

ífyár- és fűzfa- rönköt

minden mennyiségben

vásárolunk

Szigetvári Faipari KTS5S. Telefon: 70.

24877

nyugalommal benyúlt a zsebébe, s elővette erre a külön alkalomra előkészített szelvényét.

— Nézzék meg mán, tudják

én vidéki vagyok, azt nem értek annyira hozzája ;;; —

mondta a világ legtermészetesebb hangján, minden izgalom nélkül;

Maurennek még a lélegzete is elállt, amikíhr a szelvény áthúzott számait böngészte, aztán felkiáltott:

— De hiszen magának négy találata van. Legalább százezer forint üti a markát.

Mátis megjátszotta a meglepettet.

—* Nahát. s; hogy még

ilyent.;; nem is igaz.;; he- hehe.;.

— De hát itt van, nézze, igaz — erősítették a kíváncsiskodók is. Árért jó lenne meggyőződni róla, hogy szerepel-e a szelvény száma a nyertesek között. Szaladjon már át a lottózóba, nézze meg, mi is kíváncsiak vagyunk — mondották.

Mátis gyorsan kapta a kabát ját, s níar rohant is. Alig egy negyed óra múlva diadalmasan jött vissza. — Minden rendben van, nyertem — közölte kipirulva a boldogságtól. Megjegyezte aztán, hogy most elmegy, mert egy disznót eladni jött. Elment.;

' 1— Szerencsés ember —• mondogatták az üzletben lévők.

Két óra sem telt el, Mátis visszajött.

— Nem tudtam eladni a disz nőt, pedig sürgősen szükségem lemre legalább 500 forintra. Ha adnának, itt hagynám a szelvényt zálogba, — a pénzt egykét nap múlva visszafizetem.

Egy lottónyerőnek ne adnának? Maurer készséggel nyújtotta át az 500 forintot.

A „szerencsés ember“ átvette a pénzt, aztán..; nem jelentkezett. Amikor már gyanússá vált a dolog, megnézték a szelvényt a nyerők között de bizony hiába. Nem nyert az egy fülért sem!

Miután az „új stílus” jól bevált Malisnak, a játékot folytatta. Ugyanezt játszotta meg az Aranykacsa vendéglőben is, ahol — szerényen — csak egy háromtalálatos szelvényt árult. Az egyik felszolgáló 150 forintért vette meg tőle.

A rendőrség — hiába, nem respektálták az ötletét — a személyi tulajdon sérelmére elkövetett csalás miatt, eljárást indított ellene.

A lottó — szerencsejáték.

Ebben az esetben azonban sem Mátis, sem kuncsaftjai nem voltak szimpatikusak Fortuna istenasszony előtt...

(Garay)

hat soroillt fél. Ilyeneket: egy tagra 237 munkaegység jut. Ez 10 680 forint átlagosan. A fo- igalosoknál a munkaegység átlag 400 volt, ami jövedelemben kifejezve 17 800 forint. Ez 1600 forint havi átlagkeresetnek felel meg. De volt olyan a tagok között, mint Szabó Imre, aki a termelőszövetkezetben 1960-ben 26 744 forintot keresett, vagy itt van Varga Sándor a maga 34 000 forintos évi jövedelmével.

Mondom, lett volna miért tapsolniok. Tapsoltak is, de csas módjával, úgy, ancgy azok az emberek szokták, akik inkább már a jövőbe tekintenek. A jövőbe, a múlton keresztül. Bármilyen furcsán hangzik is: találtak ezek az emberek olyant a beszámolóban, ami, ha nincs benne: hát jobban is oszthattak volna.

Az egyik azt mondta: ha job ban gondozzák a sertéseket, akkor nem hullott volna el nyolcvan darab), a másik a tehenek befolyatásáról. a harmadik a takarmányozásról beszélt. a negyedik meg azzal állt fel: ebben az évben minden hónapban rendszeresen meg kell ám tartani a közgyűléseket, ahol a tagok elmondhatják véleményüket. — Mert sokat segíthet a tagok véleménye.

Néha keményen beszéltek, de nem sértőn. A jószándék, a közös iránti buzgalom, az beszélt belőlük, hogy még jobbá tegyék a termelőszövetkezetüket. Elismerték az eredményeket. Elismerték, hogy az állattenyésztésben 272 ezer foIlyen lesz a Pécsi Patyolat

— KÖZEL KÉTEZER fiatal fordul meg havonta az Építő!; Szakszervezetének 32. fiók- könyvtárában, ahol mintegy 30 ezer kötet könyv között vá- fÉgathatnak»

A Pécsi Patyoltty Vallalat áj üzemét a rüzér és Szív utca közti területen építik, összesen 20 millió forintos költséggel. A mosoda, kelmefestő, vegytisztító épület előtt korszerű központi irodaház épül fürdőkkel, öltözőkkel, ebédlővel. Az építkezést még abbén az évben

megkezdik*

kapkodtak a vezetők.

És felszisszentek az emberek, amikor név szerint említették ki nem dolgozott rendesen. Ki nem teljesítette még azt a munkaegység mennyiséget sem, ami után nyugdíj- jogosult lesz. A szemek keresték ezeket az embereket. És a szemek azt parancsolták: szóljanak hozzá, mondják el, miért nem teljesítették a feladatukat. Ketten fel is szólalták közülük. Az egyik azt mondta: az asszonyok nem tudják teljesíteni a nyolcvan munkaegységet. Körülöttem egyszerre többen is megjegyezték: „Az én feleségen lÍ6-ot teljesített és mindig volt meleg étel is. Az enyém is százon felül teljesített. Dehogynem lehet teljesíteni. „Nem akarásnak nyögés a vége.” És ezt a felszólalót senki sem tapsolta meg.

1 íven volt ez a közgyűlés. Az eredményeket meg- bólintotta, a hiányosságok felett pedig nem hunyt szemet. Az, hogy 166 ezer forinttal gyarapodott a termelőszövetkezet tiszta vagyona a múlt évben tetszett nekik, meg az is tetszett, hegy 130 000 forintot kaptak csak azért az áüamtól, mert teljesítettek ilyen, meg amolyan feltételt. Az is tetszett, hogy vettek egy Super Zetort, két pótkocsit, egy gépivetőgépet, egy négyzetesen vető gépet, két kötöző-aratógépet részben saját erőből, részben állami támogatásból.

De voltak dolgok, amik nem tetszettek nekik. És ezeket elmondták, mint ahogy a mondás is mondja: „Szembe babám, ha szeretsz.” Szembe, mert ők szeretik, tisztelik, becsülik egymást.

Jó két órát nyikorgattuk a székeket, mire elkezdődött a pénzosztás. Borítékban, előre kiszámolva kapták a pénzt. Amikor szólították a neveket és kimentek az emberek, mindenki tudta a pénzösszegről ki mennyit dolgozott a közösben. Aki kevesebbet dolgozott, annak kicsit félreállt a szája, aki többet dolgozott, nevetett. Felvették a pénzt és hazamentek. Hazamentek azzal, hogy estére bált tartanak. Ezzel iinneplife meg a zárszámadást.

Volt ezen a közgyűlésen egy asszony, Háberkó Jánosné, aki üres borítékokat gyűjtött. Az ember első pilladálkodni, lehet jő jövedelmet elérni, csak akarni kell.

És ő csodálkozott. Csodálkozott azon. hogy itt a nagy jövedelem ellenére is bírálnak az emberek.

Bírálnak.

Ez a gondolat járt a fejemben, amikor a közgyűlés után bekopogtam Glósz Jánosék házának ajtaján. Hellyel kínáltak, szívesen fogadtak. Elmondták, hogy öt éve Osztagok. Glósz Jánosné 270. a férje pedig pontosan 302 munkaegységet szerzett, de csak azért, mert két hónapig beteg volt. És nyolc hétig lengyel vendégeik is voltak. Ezekkel bejárták az egész országot Megmutatták nekik a Balatont a fővárost, Komlót. Időbe és pénzbe is került ez. Méghozzá nem is kevés pénzbe. És a lakodalom, az is időt rabolt tő- tük. Nemrég adták férjhez a lányukat. Az eljegyzésen hetvenen, a lakodalmon pedig háromszázan voltak. Csak borból fogyott hét hektó. Igaz, hogy csütörtöktől keddig' tartott a lakodalom. A lányukat jól ellátták kelengyével: kapott egy konyhabútort 6900 forintért, egy négyezer forint«; varrógépet. 9400 forintos csehszlovák hálószobabútort, mosógépet ... Ez is pénzbe került. És bírták. Most azt mondják:

— Látja ezt a házat is abból a jövedelemből vettük, amit a tsz-től kapunk, meg ami bejön a háztájiból.

Mert a tsz mellett a háztájiból is sok pénz jön be. Glósz Jánosék például a múlt évben 11 hízott sertést adtak el, amiért legalább 15 ezer forintot kaptak. És van egy hasas üszőjük, amiért bármikor megkapnák a kilencezer forintot. Ezt is eladják. Aztán a tejpénz. a tojáspénz...

És mégis azt mondják:

— Elégedettek vagyunk, de szeretnénk még jobban is élni, ha lehet.

Ezt mondják és igazuk van.

J-Ját ezért mondták el vé- leményüket többen is a siklósn aayfalusi zárszám adáson Ezért:' ha lehet szeretnének még jobban élni. És. mint a tények mutatják: lehet.

Ha minden sikerül, ezt ebben az évben be is bizonyítják.

Szalaí János