Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-26 / 22. szám
\ r 1961. JANUÁR 26. NAPLÓ o t Évek óta járom a megyét, a járásokat, köztük a sellyei járást is, őszintén mondom, gyakran van meglepetésben részem. Itthon, a szerkesztőségben elgondolom: nyakig érő sárban járok majd Bogádmind szenten és csalódom. A múlt évben cementlapos járdát építettek ott. Emlékszem egy alkalommal Bogdásán panaszkodtak, rossz a kultúrházuk. Most meg az új, átalakított kultúrházzal büszkélkednek. — 160 ezer forintos költséggel alakították át. Endrőcre még 1959-ben vezették be a villanyt. Kimondhatatlan öröm volt akkor a faluban. Megnyílt a lehetőség a kultúrálódás előtt. A villany, az emberek művelődési szomja otthont követelt. A múlt évben vásároltak a községben egy szép portát. Ez lesz a művelődési otthonunk: Felsőszenbmártonban sem süppedt bokáig az ember a 6árban. összefogott a község és ma már büszkén mutatják a nemrég még nyakig sáros Csendes és Kossuth utcát, ahol 306 ezer forintos költséggel 1070 folyóméter kövesutat építettek. Valamennyien, az egész A királyegyházi áll és a művelődési otthonhoz betonjárda vezet. Pettenden még petróleum- lámpa pislogott, de már cementlapos járdán közlekedtek. Viharlámpákkal világították meg maguk előtt az utat 1960- ban ide is bevezették a villanyt és ehhez a község is hozzájárult 60 000 forinttal. Pedig ugyanebben az évben 65 000 forintért vásároltak egy épületet is művelődési otthonnak. Mehet az ember bármerre, mindenütt újjal találkozik. Sellyén, a járás székhelyén törpevízmű adja a vizet 110 ezer forintért épületet vásároltak szülőotthonnak, 500 ezer forintért strandfürdőt építettek, gyönyörűen parkosították a volt Draskovich kastély előtti teret Sumcmyban az 1960-ban épült új kultúrház, Teiklafa- luban a villany, a televíziós antenna, az új mórlegház, egészségháZ' ban. Vásároltak egy televíziót és, hogy a televízió nézőknek ne kelljen sarat dagasztaniok betonjárdát építettek. Évek óta járom a megyét. Egy-egy községben gyakran megfordulok. És még az ilyen gyakori látogatás alkalmával is mindig újat talál az ember. Újat, a falu, az ormánsági falu fejlődését, az ormánsági emberek fejlődését. Olyan nagymérvű ez a fejlődés, hogy betelt már a sellyei járási tanács képes albuma is, amelyből ezeket a képeket a tények igazolásaként kivettem. Szálát János áll. Ide hozták a községbe a nagyvilágot Kákicsról elrettentő képet rajzolt valamikor az író. — Olyannak rajzolta ezt a falut, évig építették. Végre 1960-ban elkészült. Most ott áll a község díszeként, a község egészségének védelmében. Kívülről is látszik rajta, hogy 260 ezer forintba került. Kisszentmártonba istenkísértés volt ilyenkor bemenni még gyalog is. Most bevisz az autó. Bekötőút épült itt 1959-ben és ennek megépítéséhez 59 000 forint értékű társadalmi munkával járult hoz2á a község. A bekötőút után cementlapos járda következett és a művelődési otthon tetejére felkerült a televíziós antenna is. A magyarteleid művelődési otthont a városiak is megirigyelhetik. Egy nagy parkban Csányoszrón a betonjárda, a munkásklub, Nagycsányban az új tűzoltószertár, Drávátokon a két évvel ezelőtt vásárolt orvosi lakás, az 1960- ban vásárolt épület, amelyből művelődési otthon lesz, hívja fel magára a figyelmet. Okorágon is házat vásároltak, hogy legyen hol művelődni. Művelődni villanyfény mellett, amit 1958-ban juttattak el hozzájuk. Páprád bár kicsi falu — itt sem hiányzik a televízió, Sámodra most már száraz lábbal mehet be az ember. mert megépült az új bekötőút és rá egy évre a járda is. Adorjáson is egyszerre két dolgot valósítottak meg 1960A aMfyaiteleklefc művelődést otthona, falu. összefogtak a falu legnagyobb ellensége a sár ellen és ők győztek. Mindenütt akad valami új látnivaló. Mindenütt büszkélkednek valamivel. Gilvánfán például az új betonjárdát mutatják, Gyöngyfán is először a járdát ajánlják figyelmembe, mint a befagyott tavat. Mozdulatlannak. Az élet ezt a falut is ..megmozdította'’. Itt is cementlapos járdán járnak az emberek, a művelődési otthonban új berendezés van, amit 11 400 forintért vásároltak és magas állványon áll itt is a televízió, hogv mindenki láthassa. Ilyen nyáron a felsőszentmártoni művelődési otthon előtti parkosított tér. majd az új művelődési otthonhoz invitálnak. Szép ez a művelődési otthon. 270 ezer forintba került. Gyöngyösmelléken 1960-ban gyulladt ki a villany és abban az évben készült el a betonjárda is. Hegyszentmárton- ban a művelődési otthonban Munkácsy televíziós készülék Kétújfalun is parancsolóan követelte a villany a művelődési otthont. 1959-ben kapcsolták be a községet a villamoshálózatba és 1960-ban 85 000 forintért házat vásároltak. Ez lesz a művelődési otthonuk. Királyegyházán az új egészségházat mutatják. Három I I l I Itt kopott heiyot * «rtUőoáU»». Gépesítik a rakodást az ÉPFU-nái A pécsi 7-es számú ÉPFU- nak jelenleg csak néhány rakodógépe van, s mindössze 6—8 százalékig gépesített a rakodás. Emiaitt a 182 gépkocsivezető mellett 300—400 rakodómunkást kell foglaikoztatmak, s a vállalati béralap mintegy 40 százalékát is a rakodóknak fize 1nk ki. A jelenlegi kedvezőtlen helyzet megszüntetése, s mindenekelőtt a nehéz fizikai munka felszámolása céljából a vállalat gépesítési programot dolgozott ki A többi között 2 gumikerekű exkavátort és egy autódarut igényelitek. A második ötéves tervben legalább 50 százalékig gépesítem szeretnék a rakodást Noha ez jelentős fejlődés lenne, a követelményekhez mérten még mindig kevés. 1 A darabáru-rakodás (mozaik I lap, tégla, stb.) gépesítése ! ugyanis még nincs megold- : i va. Ez még a jövöre vár, 1 Saiakozzák rendszerese» az utakat! Bár nem érkezett váratlanul az első komolyabb havazás. mégis nehézségeket okozott a város és a megye közlekedésében. Még a havazás előtt lefagytak az utak, síkosságuk miatt veszélyessé vált a közlekedés. A gépkocsivezetők nagy óvatossága ellenére is történtek balesetek. Különösen a Pccsvárad és Mecseknádasd közötti útszakasz okozott sok gondot a gépkocsizóknak. Ezen a szakaszon fordult a korlátot átszakítva árokba az AKÖV igazgatóságnak a síkos úton nekilendült Volga gyártmányú személygépkocsija négy utasávaL A kocsi teljesen összezúzódott, az utasok szerencsére nem sérültek meg súlyosan, de életükkel is fizethettek volna azért, mert gondatlanságból, vagy bármi más okból nem volt felhtntve a jéggel borított úttest. Az autóközlekedési vállalatok gépkocsivezetői közül sokan szóvátették, hogy az útkarbantartók egyes szakaszokon elmulasztják, vagy nem időben végzik a salakozást, noha a salak kupacokban áll az utak mentén. Emiatt több tehergépkocsi csúszott árokba, s fordult segítségért az autómentőkhöz. A Pécsi Szénbányászati Tröszt munkásszállító gépkocsijai is a szokottnál lassabban, óvatosabban közlekedtek a havazás miatt. A munkások ezért később, de még nem késve érkeztek munkahelyeikre. A trösztnél felkészültek arra az esetre is, ha a zord időjárás miatt lehetetlenné válnék a munkásszállítás, megfelelő számú ágy áll rendelkezésre az Alkotmány utcai munkásszál láson, s ha kell a kerületi knltúrotthonokba szállásolják majd el a mintegy ezerszáz főt kitevő vidékről bejá■—— -----c-fc. ró munkásgárdát. A tröszt szénszállító vonatai a havazás után is rendesen közlekedtek, s a külszíni szállításnál sem okozott különösebb akadályt a hóesés. A városi forgalmat is akadályozta a havazás. Általában késtek az autóbuszok. A Pécsi Közlekedési Vállalat gép kocsivezetői különösen a külterületeken sokat bajlódtak a vezetéssel, mert az útkarbantartók nem salakozták fel mindenütt a síkossá vált utakat. A Köztisztasági Vállalat dolgozói a havazást követő éjszakán három salakozó kocsit helyeztek üzembe, de ezek közül kettő üzemképtelenné vált. egy kocsi pedig nem volt elegendő a város útjainak felsalakozására. A Mecsek felé délelőtt fél tizenegyig nem is közlekedtek autóbuszok. Ekkor ment fel a hegyre salakozás után egy próbajárat, hogy az üdülésből hazatérőiket a vasútállomásra szállítsa. A háncs! vonalon csak a Bilicsi- megállóig közlekedtek délig az autóbuszok, mert nem volt felszórva az út. Daindol felé egy ideig csak Istenkutig mentek a járatok. A Szabolcs faluba induló első járat a Dózsa György útnál becsúszott az árokba, ezért nem is jutott el időben rendeltetési helyére. Délben már helyreállt a közlekedésben a rend, délután pedig általában késés nélkül közlekedtek a városi autóbuszok. Az autóközlekedési vállalatok dolgozói azt kérik, hogy a Köztisztasági Vállalat és a Közúti Üzemi Vállalat utakarbantartással megbízott dolgozói az eddiginél is nagyobb lelkiismeretességgel saiakozzák a sikos utakat, s ha kell éjszakai munkával teremtsenek biztonságosabb közlekedési lehetőségeket. Szigetvár kultúrközpontjában Úgy látszik hosz- szú várakozás után most már végérvényesen beköszöntött a téiL A hó és a hideg még a legedzettebb legényt is eltanácsolja az utcákról Vajon hová mennek, miit csinálnak ilyen téli estéken a szigetvári fia talok. Mindenekelőtt be néztünk a járási művelődési Házba, aztán ott is ragadtunk: Zágon Gyu- láné, a művelődési ház igazgatója lekö telező szívélyességgel fogadott és meg mutatta a szigetvári kultúrfközpont ételét — A művelődési ház most kezd, hogy úgy mondjam, lábrakapni. Egymás után alakulnak a különböző szakcsoportok — mondotta az igazgatónő. — Jelenleg több fronton dolgozunk a kultúra elterjesztésén. Működik az ott honban Csongor József elvtárs vezetésével felnőtt énekkar és a gimnázium KISZ-.szervezetének egy énekkara. A helyi pártszervezet kívánságára tervbe vettük egy munkásőr fúvószenekar alakítását. amihez a megyei tanács is ad segítséget Egymásután érkeznek a szakcsoportok vezet®. Csortos Károly, a művelődési ház mű vészeli előadóját rögtön megállítjuk egy-két szóra: — Jelenleg tánckar is működik, egy a gimnáziumi, egy xt általánál iskolai tanulókból a művelődési ház keretén belül. Van irodalmi színpadunk és színjátszó csoportunk is. Ezek szerint Szigetváron nem okoz fejtörést, mit is csd- nálhaitnának esténként a fiatalok, hanem inkább a nagy választék okozhat náluk gondot? — Pedig még de sok mindent nem mondtunk eL A har- monifcaiskola hallgatóiból például harmonákazenekart alakítottunk nyolc taggal. Ennek bemutató előadását februárra terveztük: A táncestélyek megrendezéséhez saját tánczenekarral és Tengerdy Má ria személyében, sa ját táj ícdel -énekesnővel rendelkezik a művelődési ház. Köziben megnézzük a művelődési ház szép, újonnan festett termeit — Ez a jelenlegi zongoratermünk — nyit be egy ajtón Csertőé elvtáirs. — Tamási Heasőné, a Pécsi Zeneiskolai Munkaközösség tagja, harmadik éve oktat zeneiskolai szinten növendékeket. Ismét Zágon elvtársnő veszi át a szót: — De az ifjúság szórakoztatásán kívül célul tűztük ki a fiatatok nevelését is. A klubokban ismeretterjesztő és képzőművészeti elő adásokat tartunk. Van filmklubunk is. indítunk szabás- varrás és sütés-főzés tatoiyamat A hosszú téli esték nagyon alkalmasak előadások tartására, ezért munkásakadémiát és ifjúsági akadémiát szerveztek. Miről is lesz szó a munkásakadémián. Csak néhány cimet az előadásokból: Az anyag és a szellem, Közélet és magánélet. Szocialista hazafiság és proletár nemzetköziség, A művészeit szerepe a szocialista társadalomban, Uj anyagok: műanyag. Egészséges szülők, egészséges gyermek, Uj országok földünkön, Szigetvár története, Szigetvár fejlődésének távlati terve. Ezenkívül a t űrmelőszövet kezet! tagok részére szakmai előadásokat tar tanak. Ezüstkalászos tanfolyamot in dítanak Búcsúzóul megkérdezzük Zágon eivtársnőt, nincs-e valami probléma, ami akadályozná a szép tervek megvalósítását — Probléma természetesen nálunk is akad. Jelenleg átalakítások folynak itt nálunk, de sajnos ezek nagyon lassan haladnak. Ha az építő vállalat ezt a munkát befejezné, hamarább tudnánk átadni az új bútorokkal berendezett klubszobát a község lakosságának. Mw'7,‘- désem, hogy ezz'd még otthonosabbá tehetnénk a művelődési otthon légkörét, szórakozni, művelődni vágyó fia táljainkat. Rajczy Lajos l