Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-26 / 22. szám

\ r 1961. JANUÁR 26. NAPLÓ o t Évek óta járom a megyét, a járásokat, köztük a sellyei járást is, őszintén mondom, gyakran van meglepetésben részem. Itthon, a szerkesztő­ségben elgondolom: nyakig érő sárban járok majd Bogádmind szenten és csalódom. A múlt évben cementlapos járdát épí­tettek ott. Emlékszem egy al­kalommal Bogdásán panasz­kodtak, rossz a kultúrházuk. Most meg az új, átalakított kultúrházzal büszkélkednek. — 160 ezer forintos költséggel alakították át. Endrőcre még 1959-ben ve­zették be a villanyt. Kimond­hatatlan öröm volt akkor a fa­luban. Megnyílt a lehetőség a kultúrálódás előtt. A villany, az emberek művelődési szomja otthont követelt. A múlt évben vásároltak a községben egy szép portát. Ez lesz a műve­lődési otthonunk: Felsőszenbmártonban sem süppedt bokáig az ember a 6árban. összefogott a község és ma már büszkén mutatják a nemrég még nyakig sáros Csendes és Kossuth utcát, ahol 306 ezer forintos költséggel 1070 folyóméter kövesutat épí­tettek. Valamennyien, az egész A királyegyházi áll és a művelődési otthonhoz betonjárda vezet. Pettenden még petróleum- lámpa pislogott, de már ce­mentlapos járdán közlekedtek. Viharlámpákkal világították meg maguk előtt az utat 1960- ban ide is bevezették a vil­lanyt és ehhez a község is hozzájárult 60 000 forinttal. Pe­dig ugyanebben az évben 65 000 forintért vásároltak egy épületet is művelődési otthon­nak. Mehet az ember bármerre, mindenütt újjal találkozik. Sellyén, a járás székhelyén törpevízmű adja a vizet 110 ezer forintért épületet vásárol­tak szülőotthonnak, 500 ezer forintért strandfürdőt építet­tek, gyönyörűen parkosították a volt Draskovich kastély előt­ti teret Sumcmyban az 1960-ban épült új kultúrház, Teiklafa- luban a villany, a televíziós antenna, az új mórlegház, egészségháZ' ban. Vásároltak egy televíziót és, hogy a televízió nézőknek ne kelljen sarat dagasztaniok betonjárdát építettek. Évek óta járom a megyét. Egy-egy községben gyakran megfordulok. És még az ilyen gyakori látogatás alkalmával is mindig újat talál az ember. Újat, a falu, az ormánsági fa­lu fejlődését, az ormánsági em­berek fejlődését. Olyan nagy­mérvű ez a fejlődés, hogy betelt már a sellyei járási ta­nács képes albuma is, amely­ből ezeket a képeket a tények igazolásaként kivettem. Szálát János áll. Ide hozták a községbe a nagyvilágot Kákicsról elrettentő képet rajzolt valamikor az író. — Olyannak rajzolta ezt a falut, évig építették. Végre 1960-ban elkészült. Most ott áll a köz­ség díszeként, a község egész­ségének védelmében. Kívülről is látszik rajta, hogy 260 ezer forintba került. Kisszentmártonba istenkísér­tés volt ilyenkor bemenni még gyalog is. Most bevisz az autó. Bekötőút épült itt 1959-ben és ennek megépítéséhez 59 000 forint értékű társadalmi mun­kával járult hoz2á a község. A bekötőút után cementlapos járda következett és a műve­lődési otthon tetejére felkerült a televíziós antenna is. A magyarteleid művelődési otthont a városiak is megiri­gyelhetik. Egy nagy parkban Csányoszrón a betonjárda, a munkásklub, Nagycsányban az új tűzoltószertár, Drává­tokon a két évvel ezelőtt vá­sárolt orvosi lakás, az 1960- ban vásárolt épület, amelyből művelődési otthon lesz, hívja fel magára a figyelmet. Okorágon is házat vásárol­tak, hogy legyen hol művelőd­ni. Művelődni villanyfény mel­lett, amit 1958-ban juttattak el hozzájuk. Páprád bár kicsi falu — itt sem hiányzik a te­levízió, Sámodra most már száraz lábbal mehet be az em­ber. mert megépült az új be­kötőút és rá egy évre a járda is. Adorjáson is egyszerre két dolgot valósítottak meg 1960­A aMfyaiteleklefc művelődést otthona, falu. összefogtak a falu leg­nagyobb ellensége a sár ellen és ők győztek. Mindenütt akad valami új látnivaló. Mindenütt büszkél­kednek valamivel. Gilvánfán például az új betonjárdát mu­tatják, Gyöngyfán is először a járdát ajánlják figyelmembe, mint a befagyott tavat. Moz­dulatlannak. Az élet ezt a fa­lut is ..megmozdította'’. Itt is cementlapos járdán járnak az emberek, a művelődési otthon­ban új berendezés van, amit 11 400 forintért vásároltak és magas állványon áll itt is a te­levízió, hogv mindenki lát­hassa. Ilyen nyáron a felsőszentmártoni művelődési otthon előtti parkosí­tott tér. majd az új művelődési ott­honhoz invitálnak. Szép ez a művelődési otthon. 270 ezer forintba került. Gyöngyösmelléken 1960-ban gyulladt ki a villany és ab­ban az évben készült el a be­tonjárda is. Hegyszentmárton- ban a művelődési otthonban Munkácsy televíziós készülék Kétújfalun is parancsolóan követelte a villany a művelő­dési otthont. 1959-ben kap­csolták be a községet a vil­lamoshálózatba és 1960-ban 85 000 forintért házat vásá­roltak. Ez lesz a művelődési otthonuk. Királyegyházán az új egész­ségházat mutatják. Három I I l I Itt kopott heiyot * «rtUőoáU»». Gépesítik a rakodást az ÉPFU-nái A pécsi 7-es számú ÉPFU- nak jelenleg csak néhány rakodógépe van, s mind­össze 6—8 százalékig gépe­sített a rakodás. Emiaitt a 182 gépkocsivezető mellett 300—400 rakodómunkást kell foglaikoztatmak, s a válla­lati béralap mintegy 40 szá­zalékát is a rakodóknak fize 1nk ki. A jelenlegi kedvezőtlen helyzet megszüntetése, s mindenekelőtt a nehéz fizi­kai munka felszámolása cél­jából a vállalat gépesítési programot dolgozott ki A többi között 2 gumikerekű exkavátort és egy autóda­rut igényelitek. A második ötéves tervben legalább 50 százalékig gépesítem szeret­nék a rakodást Noha ez jelentős fejlődés lenne, a követelményekhez mérten még mindig kevés. 1 A darabáru-rakodás (mozaik I lap, tégla, stb.) gépesítése ! ugyanis még nincs megold- : i va. Ez még a jövöre vár, 1 Saiakozzák rendszerese» az utakat! Bár nem érkezett váratla­nul az első komolyabb hava­zás. mégis nehézségeket okozott a város és a megye közlekedésében. Még a havazás előtt le­fagytak az utak, síkossá­guk miatt veszélyessé vált a közlekedés. A gépkocsiveze­tők nagy óvatossága ellené­re is történtek balesetek. Különösen a Pccsvárad és Mecseknádasd közötti út­szakasz okozott sok gondot a gépkocsizóknak. Ezen a szakaszon fordult a korlá­tot átszakítva árokba az AKÖV igazgatóságnak a sí­kos úton nekilendült Volga gyártmányú személygépko­csija négy utasávaL A kocsi teljesen összezúzódott, az utasok szerencsére nem sé­rültek meg súlyosan, de éle­tükkel is fizethettek volna azért, mert gondatlanságból, vagy bármi más okból nem volt felhtntve a jéggel borí­tott úttest. Az autóközleke­dési vállalatok gépkocsiveze­tői közül sokan szóvátették, hogy az útkarbantartók egyes szakaszokon elmulaszt­ják, vagy nem időben vég­zik a salakozást, noha a sa­lak kupacokban áll az utak mentén. Emiatt több teher­gépkocsi csúszott árokba, s fordult segítségért az autó­mentőkhöz. A Pécsi Szénbányászati Tröszt munkásszállító gép­kocsijai is a szokottnál las­sabban, óvatosabban közle­kedtek a havazás miatt. A munkások ezért később, de még nem késve érkeztek munkahelyeikre. A trösztnél felkészültek arra az esetre is, ha a zord időjárás miatt lehetetlenné válnék a mun­kásszállítás, megfelelő szá­mú ágy áll rendelkezésre az Alkotmány utcai munkásszál láson, s ha kell a kerületi knltúrotthonokba szállásol­ják majd el a mintegy ezer­száz főt kitevő vidékről bejá­■—— -----c-fc. ró munkásgárdát. A tröszt szénszállító vonatai a hava­zás után is rendesen közle­kedtek, s a külszíni szállí­tásnál sem okozott különö­sebb akadályt a hóesés. A városi forgalmat is aka­dályozta a havazás. Általá­ban késtek az autóbuszok. A Pécsi Közlekedési Vállalat gép kocsivezetői különösen a kül­területeken sokat bajlódtak a vezetéssel, mert az útkar­bantartók nem salakozták fel mindenütt a síkossá vált uta­kat. A Köztisztasági Vállalat dolgozói a havazást követő éjszakán három salakozó ko­csit helyeztek üzembe, de ezek közül kettő üzemkép­telenné vált. egy kocsi pe­dig nem volt elegendő a vá­ros útjainak felsalakozására. A Mecsek felé délelőtt fél tizenegyig nem is közleked­tek autóbuszok. Ekkor ment fel a hegyre salakozás után egy próbajárat, hogy az üdü­lésből hazatérőiket a vasút­állomásra szállítsa. A hán­cs! vonalon csak a Bilicsi- megállóig közlekedtek délig az autóbuszok, mert nem volt felszórva az út. Daindol fe­lé egy ideig csak Istenkutig mentek a járatok. A Sza­bolcs faluba induló első já­rat a Dózsa György útnál becsúszott az árokba, ezért nem is jutott el időben ren­deltetési helyére. Délben már helyreállt a közlekedésben a rend, délután pedig általá­ban késés nélkül közleked­tek a városi autóbuszok. Az autóközlekedési válla­latok dolgozói azt kérik, hogy a Köztisztasági Válla­lat és a Közúti Üzemi Válla­lat utakarbantartással meg­bízott dolgozói az eddiginél is nagyobb lelkiismeretes­séggel saiakozzák a sikos utakat, s ha kell éjszakai munkával teremtsenek biz­tonságosabb közlekedési le­hetőségeket. Szigetvár kultúrközpontjában Úgy látszik hosz- szú várakozás után most már végérvé­nyesen beköszöntött a téiL A hó és a hi­deg még a legedzet­tebb legényt is el­tanácsolja az utcák­ról Vajon hová mennek, miit csinál­nak ilyen téli esté­ken a szigetvári fia talok. Mindenekelőtt be néztünk a járási művelődési Házba, aztán ott is ragad­tunk: Zágon Gyu- láné, a művelődési ház igazgatója lekö telező szívélyesség­gel fogadott és meg mutatta a szigetvá­ri kultúrfközpont ételét — A művelődési ház most kezd, hogy úgy mondjam, lábrakapni. Egymás után alakulnak a különböző szakcso­portok — mondotta az igazgatónő. — Jelenleg több fron­ton dolgozunk a kultúra elterjeszté­sén. Működik az ott honban Csongor Jó­zsef elvtárs vezeté­sével felnőtt ének­kar és a gimná­zium KISZ-.szerve­zetének egy ének­kara. A helyi párt­szervezet kívánsá­gára tervbe vettük egy munkásőr fú­vószenekar alakítá­sát. amihez a me­gyei tanács is ad segítséget Egymásután ér­keznek a szakcso­portok vezet®. Csortos Károly, a művelődési ház mű vészeli előadóját rögtön megállítjuk egy-két szóra: — Jelenleg tánc­kar is működik, egy a gimnáziumi, egy xt általánál iskolai tanulókból a műve­lődési ház keretén belül. Van irodalmi színpadunk és szín­játszó csoportunk is. Ezek szerint Szi­getváron nem okoz fejtörést, mit is csd- nálhaitnának estén­ként a fiatalok, ha­nem inkább a nagy választék okozhat náluk gondot? — Pedig még de sok mindent nem mondtunk eL A har- monifcaiskola hall­gatóiból például harmonákazenekart alakítottunk nyolc taggal. Ennek be­mutató előadását februárra tervez­tük: A táncestélyek megrendezéséhez saját tánczenekar­ral és Tengerdy Má ria személyében, sa ját táj ícdel -énekes­nővel rendelkezik a művelődési ház. Köziben megnéz­zük a művelődési ház szép, újonnan festett termeit — Ez a jelenlegi zongoratermünk — nyit be egy ajtón Csertőé elvtáirs. — Tamási Heasőné, a Pécsi Zeneiskolai Munkaközösség tag­ja, harmadik éve oktat zeneiskolai szinten növendéke­ket. Ismét Zágon elv­társnő veszi át a szót: — De az ifjúság szórakoztatásán kí­vül célul tűztük ki a fiatatok nevelé­sét is. A klubokban ismeretterjesztő és képzőművészeti elő adásokat tartunk. Van filmklubunk is. indítunk szabás- varrás és sütés-fő­zés tatoiyamat A hosszú téli es­ték nagyon alkal­masak előadások tartására, ezért munkásakadémiát és ifjúsági akadé­miát szerveztek. Miről is lesz szó a munkásakadémián. Csak néhány cimet az előadásokból: Az anyag és a szel­lem, Közélet és ma­gánélet. Szocialista hazafiság és prole­tár nemzetköziség, A művészeit szerepe a szocialista társa­dalomban, Uj anya­gok: műanyag. Egészséges szülők, egészséges gyermek, Uj országok földün­kön, Szigetvár tör­ténete, Szigetvár fejlődésének távlati terve. Ezenkívül a t űrmelőszövet kezet! tagok részére szak­mai előadásokat tar tanak. Ezüstkalá­szos tanfolyamot in dítanak Búcsúzóul meg­kérdezzük Zágon eivtársnőt, nincs-e valami probléma, ami akadályozná a szép tervek megva­lósítását — Probléma ter­mészetesen nálunk is akad. Jelenleg átalakítások foly­nak itt nálunk, de sajnos ezek nagyon lassan haladnak. Ha az építő vállalat ezt a munkát befe­jezné, hamarább tudnánk átadni az új bútorokkal be­rendezett klubszo­bát a község lakos­ságának. Mw'7,‘- désem, hogy ezz'd még otthonosabbá tehetnénk a műve­lődési otthon lég­körét, szórakozni, művelődni vágyó fia táljainkat. Rajczy Lajos l

Next

/
Oldalképek
Tartalom