Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-25 / 21. szám

IMI. JANUÁR 25. H A Plö 3 Majakovszkij-est a városi művelődési házban Pécs város művelődési há­zának felolvasó színháza hét­főn este a Pécsi Nemzeti Színház és az Irodalmi Szín­pad tagjainak közreműködé­sével „Majakovszkij életmű­ve” címmel egész estét betöltő műsort adott. Azt a nemes célt tűzték ki magúit elé az est szereplői, hogy közelebb hozzák az iro­dalom iránt érdeklődőkhöz Majakovszkij költészetét, s átfogó képet adjanak a költő gazdag-skálájú, sok irányú művészetéről. Erre törekedett előadásában dr. Selymes Fe­renc, a Pécsi Pedagógiai Fő­iskola tanára is. Bár az elő­adást szép számmal fűszerez­ték művészi élményű szava­latok, a felolvasással mégis túl hosszúra nyúlt, s nem csodálkozhatunk, hogy a sze­net után csak kevesen tértek vissza a terembe. Elismeréssel kell szólni ér. :Németh Antalnak, a rendező­nek arról a törekvéséről, hogy a felolvasó színház előadá­sain gyakran találkozhassunk színházi művészekkel és önte­vékeny művészekkel együtt. Noha színvonalban elüt a Nemzeti Színház művészeinek az előadása az Irodalmi Szín- fiad tagjainak előadásától —• mégis azt kell mondanunk, hogy a határ kezd elmosódni. A Majakovszkij-est legérté­kesebb számai kétségkívül a Nemzeti Színház művészei­nek: Koós Olgának, Szabó Ottónak és Dariday Róbert- nek a szavalatai voltak. De dicséret illeti az Irodalmi Színpad tagjait is: Bérezés Líviát, Horváth Erzsébetet, Lizitzky Gizit, Lisziák. Eleket, Öhlmüller Miklóst, Sugár Győzőt, Tasnády Ottót, Varga Jánost, akik átéléssé!, jó hang­színnel keltették életre Maja­kovszkij verseit; Otszázkilencvenhat újítási javaslat a Pécsi Szénbányászati Trösztnél Igen sok javaslat már megvalósult Minden évben eredménye­sebben dolgoznak a Pécsi Szénbányászati Tröszt újítói. Tavaly 596 újítási javadatot nyújtottak be, amelyekből 259 volt hasznosítható. Nőtt az élő- kalkulált újítások száma — az emelkedés több, mint száz szá­zalék. Előkalkuláció alapján az elmúlt esztendőben az 1959. évi 69 700 forinttal szemben 218-353 forint újítási díjat fi­zettek ki az újítóknak. A ja­vulást ezenkívül az eszmei újítási díjak összegének némi csökkenése is jelzi, s bizonyít­ja ezenkívül az újítási fel­adatterveik majdnem maradék tálán megoldása. Országos méretekben is jelentős feladatot oldottak meg 1960- ban a pécsi szén-tröszt újítói. Elkészült többek között Soly­már Henrik és Kollár József munkája, a rablóvitla, mellyel ismételten visszaadhatok a termelésnek az egyszer, vagy többször felhasznált TH-gyű- rűk és fém tárnok. A Nehéz­ipari Minisztérium gépészeti főosztályán a teherkocsik von­tatására is alkalmas rablóvit­la sorozatgyártásának gondo­latával foglalkoznak. Összeál­lítottak a trösztnél egy újtípu­sú menekülőkészüléket is — valószínűleg szabadalom lesz belőle. Mrázik Sándor auto­matikus vízleválasztó beren­dezést készített István-aiknán. A berendezést gázlecsapoló ve­zetékeknél használják. Ugyan­ebben az időben, Kraft Ferenc más módszerrel, de hasonló el­vekkel működő vízleválasztót szerkesztett, s mivel az is be­vált, azt Petőfi-aknán alkal­mazzák. KrvUer János az aeél­támos fejtések omladékának felfogását oldotta meg, amikor az addig használatos deszka- és nádfüggöny helyett botfüg- gönyt alkalmazott. Újításának előkalkulált gazdasági eredmé­nye a pécsi széntrösztnél évi egymillió forint. Gergész György a kis Nüsse-Gräfer fú­rógépek fúrórúd-utánpótlását biztosítja újításával. FelMii!’ ismét a tapasztalatcsere. Az elmúlt évben háromszor annyian utaztak el tapasztalat- cserére más vállalatokhoz, mint az utóbbi három eszten­dőben együttvéve. A tapaszta­latcserék eredményeként tizen­hat értékes újítást vettek át, s hasznosítanak a pécsi bá­nyákban. A Pécsi Szénbányá­szati Tröszttől, a tröszt rang­sorolásának megfelelően — sokan utaznak külföldre is ta­pasztalatszerzés céljából. A külföldre küldött szakemberek rendszerint beváltják a hozzá­juk fűzött reményeket, s szak­mai tapasztalatukat tekintve gazdagabban térnek vissza. A külföldön szerzett tapasztala­tok átadása, a jó módszerek alkalmazása természetesen munkaköri kötelességük, mégis előfordulhatna, hogy ezekbő néhányat újítási javaslatként nyújtsanak be Ám az utóbbi években erre nem volt példa, s remélhetőleg nem is lesz. Ezen a téren ezért nincs is különösebb tennivaló, annál több azonban az eszmei újítási díjak összegének további le­szorításánál. Ennek érdekében máris új, csak Pécsett haszná­latos módszerrel kísérleteznek a trösztnél: minden olyan mun kahelyen naplót vezetnek az anyag, energia, stb. felhaszná­lásáról, ahol újítás lehetséges. A feljegyzések helyességét műszakiak és az újítókörök műszaki tanácsának tagjai el­lenőrzik. Amennyiben egy év pontos adatai rendelkezésre állanak, biztosítható az előkal­kuláció, s precízebben állapít­ható meg egy-egy újítás gazda­sági értéke. A naplókban most még gyakori a pontatlanság, vezetését nem tekintik minde­nütt komoly feladatnak, pedig — mint az elmúlt évi tapasz­talatok is bizonyítják — a pon tos adatfeijegyzés segítségévéi növelhető csak az előkaJkulálí újítások száma, csökkenthető az eszmei újítási díjak aránya. Általában rend van az újítómunkában a pécsi trösztnél, aa. eredmé­nyek biztatóak. A további eredményjavulás az eddig jól bevált serkentésen, gyors elbí­ráláson, gondos ügyintézésen túl most elsősorban valóban a pontosabb adatfeljegyzéstől várható. Disznóvásár a pécsi vásártéren Csoszor Imre9 a gépetető végén. A gépek melleti min­denütt fiatalok. Kerti, Károly áticiáU Imré­nek: 1— Ma megint meglesz a ff® százalék, Imre, holnap este pe­dig, ha hazamegyünk, elme­gyünk egyet táncolni. Ugye (* is jöttök? Imre rábőlint. De szeme ébe­ren figyeli a gépet. A társát,,. «— Szigeti —* 840 sertést, 100 szarvasmarhát hizlal az iáén a lippói Béke Őre Tsz Azt hallottam, hogy a lippói Béke Őre Termelőszö­vetkezetben sok cukorrépát és mákot termelnek. Egyszóval olyan növényeket, amelyek munkaigényesek. Izgató ex a probléma máresak azért is, mert több helyen azt mond­ják: „Termelnénk munkaigé­nyes növényeket, de kevés a munkaerőnk”. Elmentem Iáppóra. A terme­1 őszövetkezet a termelési ter­vét már elkészítette. A ter­melési tervben itt-ott javítás, radírozás nyoma látszik. Ezek a javítást* azt mutatják, hogy a tsz nem mindenben vette fi­gyelembe az állami érdekeket Helyesebben nem eléggé vet­A KÉK DUNA Sándor, vigyázz, indulunk! — Mehet a gép, készen va­gyok, Imre. És már zúg is a hatalmas tépőgép a drávaszabolcsi Rost- feldolgozó Kenderüzemében. Magas, markánsarcú fiatalem­ber figyeli, és amíg ügyes kéz­zel tesz-vesz a fűrészelő szer­kezet mellett, egy villanás­nyira oldalra néz. Bájos, barna, jsirosarcú nőre mosolyog. A fe­leségére, aki vele együtt dolgo­zik, csak néhány méterrel ar­rébb. a turbinagépnél... — Szép és érdekes szakma ez — mondja Csoszor Imre. Huszonhárom éves fiatalember és négy hónapja nős. De a há­zasságba nem ment üres kéz­zel. — Ruhám volt bőven, moto­rom is, bútort is hamarosan vettünk. Aztán az idén a ruha­utalványon kaptam egy szép kabátot — mondja és megiga­zítja hetykén makaeskodó svájcisapkáját. A kenderkóc pora finom rétegként rakódott le ruhájára és az arca a hom­loka körül olyan, mintha eny­hén berir-vorozták volna. — Mennyit tud itt megkeres- ( !. Imre? — Átlagosan megvan a havi ezerkétszáz forintom, ami fa­lun szép összeg. Az asszony­kám ugyancsak megkeres meg­nyit. Mint fiatal házasok szé­pen tudunk vásárolni. Mert ilyenkor még keü. Persze, emellett szórakozásra is jut. Az ember azt hinné, hogy üt, a határmenti faluban ke­vés a szórakozási lehetőség. Pedig nincs így! Mozi rend­szeresen van, a legjobb filme­ket játsszák, táncolni is lehet. Ha kedve szottyan Csoszor Imrének egy még kellemesebb estére, felpattan a motorjára, s máris Harkányban van. Amíg beszélgetek vele. mű­vészbarátom rajzolja őt. A nagy szárító mellől fiatal nő jön át. A felesége. Imrére ne­vet. A fiatal Csoszorné na k tet­szik a rajz: Teljesen te vagy, Imrém! —■ mondja me­legen, és elsiet. Érdekes „mellékfoglalkozás sa" is van Imrének és felesé­gének: _— Szabadidőnkben mi is se­gítünk a termelőszövetkezet­nek. Mindketten 200 munka­egységet vállaltunk és ennek érdekében dolgozgatunk. Ez jó nekünk is, mert lesz bőven a kamránkban és jó a termelő­szövetkezetnek is, mert két fia- j tol dolgos kézzel több van a közösben. A vágógép éhes torka egy- ! másután nyeli a hatalmas ken- j demyalábokat. Az elszívó i mérges-durcásan morog és szippantja el a csőrendszeren keresztül a pozdorját. A finom kendertöreket, amelyből — ha az új, korszerű üzem megépül — jóminőségű bútorlapok ké­szülnek majd 1962 végén. — Valahogy úgy van, hogy mi fiatal gyári munkások is szinte együtt növekedünk, fej­lődünk a gyárunkkal. A gyár is új, korszerű épületeket kap, állandóan bővítjük, modem gépekkel látjuk el és nincsen messze már az a nap, amikor az itteni bútorlapból készüli új kombináltszobánkban néz­hetjük a televíziót. Csoszor Imre ügyes keze vil­lámgyorsan adogatja a kender­nyalábokat a gép éhes szájá­nak. A tépőpofák haragosan marnak bele a barnássárga szárba, hogy aztán puhán, fi­nom csomókba rendezetten tűnjék elő c kendet • gépsor A mohácsiak kedvenc szórakozóhelye a Kék Duna presszó. Nem csoda, hogy az ízlésesen berendezett helyiségek világí­tása, tisztasága, nem utolsósorban az előzékeny kiszolgálás megnyerte a mohácsi dolgozók tetszését. A képen: Tabó Teréz feketét főz, f te figyelembe. A termelőszövet ' kezet, amelyhez nemrég csatla­kozott a sároki is ötszáz hold földdel, főleg állattenyésztésre rendezkedik be. Ez kitűnik a termelési tervből is. 1986 hold szántója van és ennek har­minc százalékán kenyérgabo­nát termeszt, húsz százalékán pedig kukoricát összesen 217 holdon termesztenek ipari nö­vényeket, nyolcvan holdon cu­korrépát. Első pillanatra sok­nak látszik. De tavaly is 80 holdon termesztettek cukorré­pát pedig akkor még nem tar­tozott hozzájuk a sároki öt­száz hold. Ezen megakadt a cukorgyár is. de megakadt a járás is. A eukorgyáriak be­széltek a lippóiakkal és így lett a eredetileg betervezett hetven holdból, nyolcvan hold cukorrépa. A járás meg azt mondja: „legalább akkora te­rületen termeljenek az idén is cukorrépát, mint amekkorán a múlt évben termeltek a sá­rokiakkal együtt". Azt mond­ja a járás. A Hppóiak meg: „Kevés a munkaerő. Igaz, hogy a múlt évben 210 mázsás hol­danként! átlagot értünk el cu­korrépából. de az is igaz. hogy volt olyan terület, amit gyen­gébben művelték meg a tagt*, és ott csak 170 mázsa körül adott egy-egy hold. Úgy gon­doltuk: az idén ezen a terüle­ten is megtermelünk annyi cukorrépát,' mint amennyit ta­valy nagyobb területen meg­termeltünk.* Ezt mondták ^ ehhez hozzáteszik: ha több cu­korrépát termelnek, akkor nem lesz élég takarmánytermő te­rületünk. Pedig nekik nagy szükségük van a takarmányra. Tavaly a termelőszövetkezet 387 hízott sertést ás nyolcvan hízott marhát adott ei ae ál­lamnak. Különösen a marha- hizlalásnál értek el nagy ered­ményeket; A nyolcvan darab­ból 39 exportA ment és csu­pán ezért a harminckilencért 382 000 forintot kaptak. De jól bevált a sertéshizlalás is Ért­hető tehát, ha ragaszkodnak a sertéshizlaláshoz is. a szarvas- marha hizlaláshoz is. Idén pél­dául 100 szarvasmarhát sze­retnének hizlalni. Ehhez meg is van az állományuk. A ser­téstenyésztést te fejlesztik Mig tavaly 367 híaotteertést adtak « « «ltomnak, addig as k*» 840 hízottsertést akarnak ér­tékesíteni. A most meglévő 302 darabból álló szarvas- marhaállományukat 337-re nö­velik, ami azt is jelenti, hogy az eddigi 121 tehén helyett 135 tehén adja majd a tejet a ter­melőszövetkezetnek. Már ezek a tényék is vilá­gosan bizonyítják, hogy a lip­pói Béke Őre Termelőszövet­kezet az egész növénytermesz­tését úgy alakította, hogy az majdnem teljesein az állat- tenyésztést szolgálja. Ez helyes törekvés. Különösen helyes azért is. mert a termelőszövet­kezet még a leszerződött ipari növényeket is figyelembe vette takarmányozási szempontból. Annyi ricinust, repcét és nap­raforgót termelnek, hogy csu­pán ezek után mintegy 200 má­zsa takarmányhoz jutnak olaj­pogácsa formájában. A cukor­répát te ilyen szemszögből né­zik. Dicsérik a szárított cukor­répaszeletet és azt mondják: a melasz etetése meglátszik a tehenek tejtermelésén méghoz­zá olyannyira, hogy még száz mázsa melaszt vásárolnak a járási keretből is. A sok állat sok zöldet is kér. A termelőszövetkezetnek a pil­langós területe még nem érte ei a kívánt mértéket. Az idén negyven hold lucernát vetnek fővetésként és kilencven hold vörösherét felülvetésként. Ki- lencvenkét hold fővetésű siló- kukoricájuk ontja majd a zöl­det, amely mellé még hatvan höld másodvetésű silókukori­cát te vetnek pótlásnak; És megint ke­rül a cukorrépa. Most már bővítik az érveket. Azt mond­ják: tavaly 35 holdon termel­tek mákot Az idén ötven hol­don termelnek. Inkább ezt termelnék többet, mert ennek a betakarítása olyan időszakra esik. amikor nincs sok mun­ka. A cukkorépa szedése pe­dig egybeesik a kukorica be­takarításával. És ezt nem bír­ják erővel. Vitatkozik a termelőszövet­kezet a járási tanáccsal. Vi­tatkoznak és ez a vita igazán csak akkor hoz hasznot: ha végülis a legfőbb érdek, a nép­gazdaság érdeke kerül ki győz­tesen természetesen úgy, hogy erre a termelőszövetkezet se f izessen rá; ...... . Szalai János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom