Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-24 / 20. szám

A -4 TOIg^oletärjai;egyesüljetfk? DOKÁNIÚU Magyar—albán árucsereforgalmi és fizetési megállapodást írlak alá NAPLÓ A MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 80. SZÄM ARA: 50 FILLÉR 196L-JANUÁR 34. KEDD Tiranában aláírták a Magyar Népköztársa­ság és az Albán Népköztársaság közötti 1961 —1965. évi árucsereforgalmi és fizetési meg­állapodásit, valamint az 1961. évi árucsere- forgalmi és fizetési jegyzőkönyveket. A hosz- szúlejáratú megállapodás mindkét népgazda­ság számára fontos áruk szállítását irányozza élő. Az Albán Népköztársaság szállít Króm­ércet, nikkéles vasércet, kőolajat, faárukat, déligyümölcsöt, stb. Magyarország mezőgaz­dasági gépeket, alumíniumlemezt, kábeleket, elektromos szerelési anyagot, textíliát, gyógy­szereket és különféle fogyasztási cikkeket szállít Egyidejűleg aláírták az 1961—1965. években a Magyar Népköztársaság áltál az Albán Népköztársaságnak nyújtandó hitelről szóló megállapodást, amelynek keretében Magyarország komplett berendezéseket, .köz­tük húskombinátot, kenyérgyárat, szivattyú- állomásokat, konzervgyárakat szállít Albániá­nak. A megállapodásokat magyar részről Droppa Gusztáv, külkereskedelmi miniszterhelyettes, albán részről pedig Kico Ngjela kereskedelem­ügyi miniszter írta alá. Győzött az új Leszedhetjük a faluvégek*« a táblákat, amelyekre eat ír­tál;: termelőszövetkezeti köz­ség. És ezeket a táblákat ki­tehetjük a megyehatárokra, ráírva: termelőszövetkezeti megye. De már erre sincs szükség, hisz lassan az egész országban győzedelmeskedik az ,új gondolat, a szocialista közös gazdálkodás gondolata. Hosszú és dicsőséges volt az az út idáig. Reménypusztától induítunfe, amelyet a cselédek neveztek el Reménypusztának, addig a birtokos nevét, Kesch nevét vi­selte a puszta. Innen indult él a megyében a szövetkezeti mozgalom. Ezt az indulást még a filmhíradó is megörökítette annakidején. A filmkockákon ilyenek láthatók: hintókon színházba indulnak a volt cse­lédek, a tsz-tagok, új ruhát, új bakancsot vásárolnak. Ekkor még az új bakancs is szenzá­ció volt. Azóta rrallioTmos termelőszö­vetkezeteink vannak és csak annyit mondunk, ha egy-egy tsz-iroda tetején látjuk a tele­víziós antennát: van másutt is. A mosógép, a kombinált szoba, a perzsaszőnyeg is megszokott jelenség faluin, és ha vasárnap elmegy az ember egy falusi mulatságra, nem tudja hirte­len, városiak jöttek falura mulatni, vagy a helybeliek öl­töztek városi ruhába. Az öl­tözködésben is éltűnt a kü­lönbség. A falusi boltokban ma már nem árulnak Ferkó olajat és lassan, lassan a pet­róleum is kimegy a divatból, mert minden községünkben hamarosan villany ég majd. Lehetetlen minden szakaszt, minden állomást leírni. Lehe­tetlen egy ilyen helyhez kö­tött cikkben mindent össze­foglalni. A szavak helyett a tények beszélnek. A tények, amelyek majorokban, új istál­lókban, fejőgépekben, trakto­rokban, munkagépekben ott vannak a termelőszövetkeze­tekben. A tények, amelyek között ilyeneket is. találunk: a csikóstüttösi termelőszövetke­zetben van olyan család, amely zárszámadáskor közel negy­venötezer forintot kap. És ez nem egyedülálló jelenség. Ta­lálhatunk ilyen tsz-tagokat Szajkón, Vejtiben és másutt is. Eredmények jelzik ezt az utat mindenütt. Ma már elju­tottunk odáig is, hogy egyre több szakmunkás dolgozik majd a termelőszövetkezetek­ben. Éppen szombaton vizsgá­zott a termelőszövetkezeti szakmunkások egy csoportja Siklóson. Mindezeket tudták, tudják a parasztok is. Mégis gyakran nehéz volt dönteniök. Volt olyan is köztük, aki elment még a harmadik községbe is, hogy maga bizonyosodjék meg az igazságról, arról, hogyan élnek a termelőszövetkezeti parasztok. Elment és amikor visszajött, aláírta a belépési nyilatkozatot. Azt mondta: „Ha összefogunk, már az első évben jobban élhetünk.” E ví­vódásban nem maradtak egye­dül a parasztemberek. Segít­ségükre siettek a munkások. Napokon, heteken keresztül Járták a falvakat, beszélget­lek az emberekkel és munká­juk eredményét nemcsak set bizonyítja, hogy ma már me­gy énl; valamennyi falva ter­melőszövetkezeti község, ha­nem az is, hogy Mohácson, Sásdon és mindenütt szoros barátság alakúit ki a ,munká­sok és a parasztok között. Döntöttek a parasztok, ök maguk is úgy látták, hogy szüllek a ldsparcellálc Évek óta egyre jobban úgy érették ők is: több levegőre van szük­ségük, több levegőre, hogy mélyet, nagyot lélegezhesse­nek, hogy megmutathassák, mire képesek a magyar pa­rasztok, ha összefognak. A ta­valy alakult termelőszövetke­zetek már az első évben jobb eredményeket tudtak felmu­tatni a termelésben, mint. az­előtt bármikor, amikor még egyénileg művelték a földét a faluban. Ez volt tavaly és lesz az idén is. Az új termelőszö­vetkezeti községekben is növe­lik a termelést, ami nemcsak azt jeleníti: több lesz a jöve­delme a tsz-gazdának, ha­nem azt is, hogy több lesz a városiam zöldségből, kenyér­ből, mindenből, mert a terme­lőszövetkezet, mint az eddigi példák mutatják, nemcsak többet termel, de többet is ad közfogyasztásra. Megalakultak az új terrne- Iőszövetekezeti községek és azonnal munkához is láttak. A földrendezők új nagy táb­lákra szabdalták a határt, amely eddig kisparcedák közé zsugorodott. Tsz-gazdák'ból ál­ló bizottság értékelte az álla­tokat, a gazdasági felszerelése­ket, más szemmel kezdték nézni a falujukat. A gazda szemével, azt nézték: melyik góré lenne alkalmas majd ku­koricatárolásra, melyik istál­lóban lehetne elhelyezni álla­tokat, mennyi vetőmag kell az egész határ bevetéséhez, ho­gyan lehetne olcsón, gyorsan istállókat építeni, mire lehetne használni a vizet... Ezernyi gondolat, ezernyi' kérdés fog­lalkoztatta és foglalkoztatja most a tsz-parasztokat. Ök még csak a tervet készítik, a régiek a zárszámadásra készül­nek. Ök is tudják, hogy a zár­számadás az egész évi munka mérlege. Itt; derül kií jól, vagy rosszul gazdálkodtak. És itt derül ki, milyen tervet készí­tették és hogyan hajtották végre azt. Jó tervet akarnak készíteni, amihez rövid időn belül megkapják az adatokat: mennyivel tudja őket segíteni az állam az új élet kialakítá­sában. Jó tervet akarnak, hogy jó zárszámadásuk legyen majd. És már most készítik elő a zárszámadást. Több új terme­lőszövetkezeti község ben már most munkához láttak. Ha nincs más' munka, akkor trá­gyát hordanak, vagy az erdőn fát vágnak az építkezéshez. Azt mondják: „Egyéni korunk­ban is úgy mentünk valamire, ha dolgoztunk.” Igazuk van. Űj korszak kezdődött a me­gye életében. Felpattantál; a községek határát összezsugo­rító „mesgye-bdláncsek” és ki­tárult a községek parasztjai előtt a látóhatár.-A látóhatár, amelyen a jobb élet jelei már. most a tervezéskor is meg-, mutatkoznak. Ez a kép azon­ban csak akkor lesz igen való­ságos és nem délibáb, ha mun- fcéytaA pí hozzá. A népiólét emelése, a mezőgazdasági termelés további növelésének feladalai Hruscsov elvtárs beszéde az SZKP Központi Bizottságának +eijes ütésén Mpszkva (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi január 17-én beszédet mondott a Központi Bizottság bővített a mezőgazdasági termelés to vábbi növelésének feladatai“ •-bi között a 'következőket mondotta: Elvtársak! •' Az utóbbi-években szabállyá vált nálunk, hogy a párt KÖz- ,ponti(t,Bizottsága rendszeresen bővített ’ ülést tart a legfonto­sabb és az egész pártot érdek­lő kérdések, az ipar és a mező­gazdaság fejlesztésével, a nép­jólét szüntelen emelésével kap­csolatos problémák megvitatá­sára; Az SZKP Központi Bizott­ságának minden bővített ülése nagy szerepet játszik; pártunk1 életében, ’s a- dolgozók mozgó­sításában a gazdasági építő­munka- halaszthatatlan felada­taira. A Központi Bizottság mostani plénuma, amint ezt helyesen hangoztatták az itt felszólalt elvtársaik, igen fón- tos helyet foglal el a párt és az ország életében. Az előké­születek közben a. sző szoros értelmében az egész néppel megvitattuk a mezőgazdaság leghalaszthatatlanabb kérdé­seit. Mindnyájan látjuk a nagy sikereket, de látjuk a még meg lévő komoly fogyatókosságo- kat is a népgazdaság eme lét­fontosságú ágazatának fejlő­désében; Nem lehel felépíteni a kommunizmust jól fejtett mezőgazdaság nélkül A mezőgazdasági termelés a Szovjetunióban sohasem fejlő­dött olyan gyorsan, mint az elmúlt hét esztendőben, 1953- tól 1960-ig — mondotta Hrus­csov. — 1960-ban a szovjet mezőgazdaság 8,1 milliárd púd szemesterrnéayt termelt (1 púd = 16,38 kg.) az 1953. évi 5 milliárdhoz képest. Az 1960. évi hústermelés 8,7 millió tonna volt (1953-ban 5,8 millió) a tejtermelés 61,6 mil­lió tonnát ért el. míg 1953- ban csupán 36,5 millió tonna' volt A szemestermények álla­mi felvásárlása 1953-hoz ké­pest majdnem egymilliárd púd dal, a hús felvásárlása több mint kétszeresére, a tejfelvá­sárlás majdnem két és félsze­resére emelkedett. A mezőgazdaság szakadat­lan fejlesztéséért vívott harc a kommunista társadalom fel­építésének rendkívül fontos feltétele, valóban az egész nép ügyé. Minden kommunista, minden szovjet ember megérti, hogy nem lehet felépíteni a szocializmust és a. kommuniz­must a nehézipar létrehozása, az ország villamosítása nélkül. Képtári csendélet Ritkán téved ma látogató a pécsi modern képtárba. A hi­deg atthcmtartja az embereket. Lehet, hogy sokan nem is tudják, hogy Pécsett a modem magyar festészet legkiválóbb él/kotásaiban gyönyörködhetnének, ami ugyebár téU szóra­kozásnak is etsörenóHL, Bizottságának első titkára ütésén: „A nép jólét emelése, címmel. Hruscsov elvláts töb­Azt is mindenkinek fel kell ismernie, hogy nem lehet felépíteni a kom­munizmust jól fejlett mező- gazdaság nélkül, amely biz­tosítani képes a termékbő­séget a nép számára. Ahhoz, hogy minden dolgo­zó jól élhessen, bőven kell rendelkeznünk élelmiszerek­kel, ruhával, cipővel, lakással, mindazzal, ami az emberek kulturális igényeinek kielégí­téséhez szükséges. Ezért mind iparunknak, mind mezőgazda­ságunknak gyors ütemben kell fejlődnie, gyors ütemben kell ; előrehaladnia. Hruscsov elmondotta, hogy , a mezőgazdasági termelés fej- j Jesztésével kapcsolatos felada­tok megvitatása és a hibák bí­rálata a mostani plénumon egészen más körülmények kö- ; zött folyik, mint az SZKP i Központi Bizottságának 1953. j szeptemberi plénumán. „Akkor arról volt szó, hogy a I mezőgazdaság minden ágában ; komoly-lemaradás mutatkozott A mezőgazdaságban mutatkozó hibák fölött gyakorolt bírála­tunkat ' az ellenség akkor. a szovjet mezőgazdaság válsága­ként tüntette fel. Most egészen más a helyzet. Hibáinkat a szó-' cialista gazdaság gyors fejlő­désének közepette, a népgaz­daság minden ágának nagy si­kerei mellett bíráljuk”; Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára megálla­pította, hogy a dolgozók jö-. vedelnie öt év alatt, évi át­lagban 24 260 millió rubellel növekedett. A, kolhozparasztok jövedelme szintén magasabb lett. 1959-ben a kolhozparas?- tok a kolhozokban végzett munkájukért 2300 millió rubel­lel több pénzt kaptak, mini 1955-ben. , — A reálbérek továbbra is növekedni fognak, így tehát fokozódik majd a kereslet az élelmiszerek és a küzszükség­[ leti cikkek iránt. Ez összhang- I ban áll politikánkkal — moR- I dotta Hruscsov, majd megálla- ! pította: az országban erősen megnövekedett a kereslet az élelmiszerek, elsősorban a hús, a váj, a tej iránt:. Ipari mun­kások családjainak költségve­téseit megvizsgálva' kiderült, hogy hat év alat't (1953-^-1959- ig) az egy főre jutó évi fo- gyasztás a következőképpen növekedett; hús 38 kilogramm­ról 54 kilogrammra, vaj 4,7 kilogrammról 6,4. kilcigrámrn- ra, tej- és tejtermék' 88 kilo­grammról 154 kilogrammra.' — Örvendetes a fogyasztás ilyen mérvű növekedése. Ez a.szoci­alizmus? a valóságban. Ez ékes bizonyítéka annak, hogy a szovjet hatalom héni- csak politikai szabadságot hozott a dolgozóknak, hanem nagy anyagi javulást is. — A nép jólétének szakadat­lan emelése érdekében napró}- napra komoly figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésére. Most" meg­van a lehetőségünk, hogy p hétéves terv előírásain felül komolyan növeljük a mező- gazdaság fejlesztésé^ célzó be­ruházásokat, valamint a mező- gazdaság fellendülését biztosí­tó ipar fejlesztésére előirány­zott beruházásokat is- — fűz­te hozzá a szónok. Még határozottabban kell felhasználni a mezőgasdaságtudományt —• Amikor további összege­ket fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére, azt a célt is ma­gunk elé kell tűznünk, hogy olyan körülményeket teremt­sünk, amelyek alapján úgy le­het folytatni a mezőgazdasági termelést, hogy az ne függjön az időjárás szeszélyeitől; A mezőgazdasági termelést úgy kell megszervezni, hogy az minden évben az időjárá­si viszonyoktól függetlenül biztosítsa számunkra- a la­kosság szükségleteit kielégí­tő termésmennyiséget. Hruscsov kijelentette, hogy a terméshozamok biztosításá­nak legmegbízhatóbb eszköze, sok millió hektár föld öntözése és vízellátása. Az öntözött földterületed; nagyarányú növelésére ugyan­olyan erőfeszítéseket kell, ten­ni, mint a szüzföldek hasznosí­tására tettel;. Hruscsov hangsúlyozta, hogy egészen újszerűén kell meg­szervezni a mezőgazdáságügyi minisztérium, valamint helyi szervei és a szakemberek mun kaját­A minisztérium munkájában a leglényegesebb a tudomá­nyos intézmények irányítá­sa, a tudomány továbbfej­lesztése és a legjobb mező- gazdasági dolgozók tapasz­talatainak széleskörű meg­honosítása a termelésbm. A mezőgazdaságügyd minisz- térimji tevékenységét elsősor­ban arra kell összpontosítani, hogy segítsen a kolhozoknak és a szovhozoknafc az ország legkiválóbb gazdaságai által képviselt termelési színvonal elérésében. A minisztérium egyik legfőbb feladata a nö­vénynemesítő munka megszer­vezése és a vetömagtenmelés fejlesztése. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára nyomaté­kosan hangsúlyozta, hogy „szi­lárdabb tudományos megala­pozást kell adni a mezőgazda- sági termelés szervezésének.“ Kijelentette, hogy még határo­zottabban kell merítem a me­zőgazdaságtudományból, támo gatni kell a tudományt, amely kapcsolatban áll az élettel; segíteni a termelést. Külön felhívta a figyelmet a legjobb mezőgazdasága dolgozok ta­pasztalataira. Javasolta e ta­pasztalatok általános terjesz­tését; Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára sok olyan kiváló mezőgazdasági dolgozó nevét említette, akik nagysze­rű eredményeket értek él. Töb bek között megemlítette Bob-, nyukot, az Ukrajnában lévő tyemopoli terület Sztálin kol­hozának munkacsapat-vezető­jét, aki hektáronként átlag 167 (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom