Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-22 / 19. szám
WS. JTANTTÁR 28. W APT 0 B Mit láttunk a szovjet bányákban? Ahol pajzsoson fejtik a szén 75—80 százalékát — Bánya fejtő- kalapács nélkül — tejtés, amelyben nincs ember — Teljes fronthosszúság robbantása egy fúrólyukkal Jazbtnsek Vilmos elvtárs, a komlói III-as akna főmérnöke és Gungl Béla elvtárs Béta- akna üzemvezetője november 26-tól december 17-ig a Szovjetunióban járt. Amikor visz- sza tértek, beszámoltak útjuk eredményeiről. A beszámoló nagy visszhangot keltett a kom lói műszaki vezetők körében. Az alábbiakban mi is közzé- tesszük a 3 hetes tanulmányút tapasztalatait Jazbinsek elvtárs elmondása alapján. Noha sok jellegzetesen bányász-műszaki problémáról lesz szó a cikkben, fontosnak tartjuk a közlését. Jazbinsek elvtárs élménybeszámolója ugyanis annyira érdekes és tanulságos, hogy feltehető: a komlód és pécsi széntröszt mintegy tizennyolcezer bányásza kíváncsi lesz rá 900 évre elegendä szén A két komlói bányászvezető Nyugat-Szibériában, a Kuzbasz medencében járt. A szénmedence több ezer kilométerre fekszik Moszkvától. a Jenyiszej folyó partján. 150 kilométer széles és mintegy 500 kilométer hosszú, közel akkora területről van tehát szó, mint Magyarországi A nagy szénmedence jelenleg 82 millió tonnát, tehát, három és félszer több szenet termel, mint hazánk. 1965-re 100 millió tonnát bányásznak évente, a kitűnő 7500—8000 kalóriás kemény kőszénből. A terület eddig ismert és feltárt szénvagyona évi 100 millió tonnás termelést feltételezve 900 évig lenne elegendő. A szibériai méretekhez képest sűrűn lakott vidék ez. Ebben a medencében fekszik Prokopjevszk 280000 Kemerovó 330 000, Sztálinszk 400 000, Ki- szelovszk 250 000 lakosával. A városok 20—30 év alatt nőttek ilyen naggyá; A medence bányászata a ke- merovói kombinát igazgatása alá tartozik. A kombinát 12 trösztből és a trösztökhöz tartozó aknákból áll. Összesen 80 bányaüzem van a szénvidéken, és ebből 12 külszíni. A földalatti üzemekben általában a napszint és 200 méter mélység között folyik a bányászkodás, a maximális mélység pedig 400 —450 méter. A legkisebb üzem 350, a legnagyobb pedig 800 vagon szenet termel naponta, (összehasonlításul: a megye legnagyobb szénbányája, a Kossuth bánya 153 vagonnal hoz a külszínre. III-as akna 126 vagonnal részesedik.) Szibériáról lévén sző, érdemes lesz néhány szóval megemlékezni az időjárásról- Abban az időben 18—21 fok hideg volt, nagy hóval. Az előtte való napokon mínusz 39 fokot mértek, s többször előfordult már 50 fokosnál nagyobb fagy is. A nagy hideg aránylag könv nyen elviselhető, mert jóval szárazabb az idő, mint nálunk, s a szél sem fúj annyit Természetesen azért sok kényel- me^enséggel jár, a bányászok ■v'-M-jui pufajkában dolgoznak cserit. Tízs^ies teSiesifméBY a pajzs alatt A két komlói bányavezető elsősorban a pajzsos fejtésekre volt kíváncsi. Béta és III-as aknán ugyanis már sikerrel kísérleteztek a szovjet eredetű Csinakál-pajzzsal. s szerették volna kísérleteik viszonylag gyér tapasztalatait megsokszorozni. Nem volt nehéz, mert Prokopjevszk és Kiszélovszk .nyaban a kitermelt szén 75 —80 százalékát pajzsos műve- éssel bányásszák ki- Sok éves 'laayománya van itt már a kü- ünböző pajzsok alkalmazásának. A III-as aknai pajzs 4,5 méter széles és 28,6 méter hosz- szú volt Ott is találkoztak hasonló méretekkel. A szovjet bányászok azonban nem U vasat használnak a 4,5 méter szélességű pajzsok összefog ásám mint ad. hana® Made#®' zett aknakötelet és kiselejtezett csillesíneket. így olcsóbb. A 3,5 méter széles, 18—24 méter hosszú pajzsoknál egy gerendasort használnak. 6,5 méteres telepvastagságnál ötsoros gerendát láttak. Itt már U vasat is alkalmaztak. Egyetlen pajzs alatt sem dolgoztak fejtőkalapáccsal. A szén jövesztés teljes egésze robbantással történik, s a lerobbantott szén 75—80 százaléka, a 60—80 centiméter átmérölyű lyukakon át kerül a töltőhelyre, nymodon szkré perekre sincs szükség. Hozzánk viszonyítva elképesztő gyorsan haladnak a pajzs alatt a munkával. Átlagosan havi 40—42 métert süly- lyed egy pajzs, de elértek már 65 méteres süllyedést is. 18—20 ezer tonnát termelnek havonta egy ilyen fejtésből, bár volt olyan pajzs is, ahol 25 ezer tonnát tett ki ez a szám. Ez napi száz vagonnak felel meg. Egyetlen munkahelyről tehát annyit adtak, mint III-as akna tavalyi napi termelése volt. A 6,5x24 méteres pajzs alatt 47.7 tonna volt az egy főre eső fejteljesítmény, s 86 tonna a vájár normája, összehasonlításul nem árt megemlíteni, hogy a III-as aknai pajzsnál még az egytizedét sem érték el. ennek a fejteljesítménynek, a 4,7 tonnával. »Egyébként a 4.7 tonna is haladást jelentett az akkori átlagos 3,7 tonnás fejteljesítménnyel szemben.) Ezek a számok is mutatják, hogy milyen szédítő lehetőségeink vannak még a termelékenység emelése terén, Vasbetonacél- és bálás pajzs Érdekes: a Szovjetunió a világnak fában leggazdagabb országa. s mégis sok vasbetonilletve vaspajzsot láttak. Amint a szovjet elvtársak elmondották, a vasbeton 50 százalékkal olcsóbb a fánál. Az acéLpajzsok igen egyszerűek. Láttak olyan kisebb vaspajzsot is. amelyet 8 óra alatt összeszereltek a munkások; Láttak olyan pajzsot is, amelyet a két magyar bányavezető hálóspajzsnak nevezett eL Általában 12 méternél vastagabb telepeknél alkalmazzák. Lényege: hálót képeznek ki a talpon és rárobbantják az első szelet fedüjét. A többi szeletet úgy fejtik le a háló alatt, hogy semmiféle biztosítást nem végeznek. Ezzel a módszerrel az olyan vastagabb telepeket is le tudják fejteni, amelyeknél a Csinakál-pajzs már nem alkalmazható. Az egyik bányában ilyen pajzs alatt termelték a szén 40 százalékát. Egyébként a hálós pajzs még a Szovjetunióban is újdonságnak számít, alkotóit Lenin rendre terjesztették feL Az egyik helyen tömedékeléssel folytattak pajzsos művelést, mert a külső terepviszonyok szükségessé tették. A tömedékeléses módszer III-as aknán is hasznosnak bizonyulhat. nem a külső terepviszonyok. hanem más okok miatt. fi legepvszerübb módszerekkel a legfőbbet A két komlói vezető természetesen nemcsak a pajzsokat nézte. Akkor is nyitva tartotta a szemét, amikor frontfejtésekben járt Itt is sok számunkra egészen meglepő dolgokat látott. Az egyik bányában, kedvező frontviszomyok között 4,5 méteres telepvastagságban egyedül dolgozott a szénfűrész. Ember nem volt a fejtésben. Láttak 45 fokos dőlésű fejtést, három és félméteres telepvastagságnál pillérezés nélkül. Nemcsak a pajzsok alatt — sehol sem láttak fejtőkalapá- csot. Láttak viszont olyan robbantási módszert, amelynél nem csapás, hanem dőlés irány ban fúrták a lyukat. Egyetlenegyet. 40—45 méter fronthom- kkhűsssattt «dies Póeztaszélességet robbantottak egyszerre, Általában az ilyen, vagy ehhez hasonló robbantásos jövesztés van elterjedve. Ritka a kaparó, nincs gumiszalag. A lerobbantott készlet gravitációs úton a fúrólyukakon, illetve döntőgurítókon keresztül egyenesen az alapvá- gati töltőbunkerekbe jut. ahol 3 tonnás csillékbe töltik. (Mi most kezdünk rátérni a 2 tonnás csillék használatára. — Egyébként még 1 tonnát sem lehet csilléinkbe tölteni.) Minden bányásznak megvolt a CO menekülőkészüléke, mind fejlámpával volt ellátva és valamennyien kesztyűt használtak. Egyujjas, vászon-műbőr kesztyűket a kézsérülések elkerülésére. A főszállítő vágatok, rakodók és aknák mindenütt vasbetonnal vannak biztosítva, a főbb vágatok többi része U alakú TH-val, az alapvágatok pedig teljes fenyőfaácsolattal Hasznosítsák a tapaszfa atokat Hát ilyen tapasztalatokat hozott haza a két komlói bányász vezető a Szovjetunióból. Csak dióhéjban beszélgettünk róla. Valószínű, a műszaki emberek között többen úgy vélik: ha részletesebbek vagyunk, pontosabbak lehettünk volna. Ez való igaz, ám a helyszűke nem adott teret a részletezésre — és egyébként sem ez a lényeg. A cikkel csak a műszaki vezetők, a bányászok figyelmét akarjuk felhívni, s ha ezt elérjük, a cikk nem lesz hiábavaló. Amint Jazbinsek elvtárs elmondotta, mindketten arra törekszenek, hogy a látottakból minél többet hasznosítsanak. Ebben az évben 6 pajzsos fejtést létesítenek III-as aknán fa- és vasbiztosítással, selejtes aknakötél, illetve sínmegoldással, meg U vassal, hogy a különbséget le tudják mérni. Az össztermelés közel 10 százalékát akarják kibányászni a pajzsok alatt ebben az évben, 1964-ben pedig, az ötéves terv utolsó évére legalább 40 százalékra akarják emelni ezt az arányt Ez csak egy területe a szovjet tapasztalatok felhasználásának. Reméljük, több is lesz ennél; M. Ei. A nagy füstben alig találtam meg a villanykapcsolót.., Dr. Kovács József szederkényi orvos telefonált tegnap reggel a szerkesztőségünkbe: — Arra kérem Önöket, írják meg néhány elismerő sorban anndk a férfinek, önfel- áldazó tettét, aki pénteken téHáromszáz kilométeres betoncső rtibb mint 70 millió forint értékű betonárut gyártott az elmúlt évben a Pécsi Cementáruipart Vállalat. Idei terve szerint pedig közei 100 millió forint értékű különböző cementárut készít majd pécsi és vidéki telephelyein. Így többek között 300 kilométer betoncsövet, 1 070 ooo darab, sooo családi házhoz elegendő különböző betonfödémet, annyi mozaiklapot, amennyi 30 ooo lakáshoz lenne elegendő. A legyártandó 600 000 járdalapból 100 km hosszú járda építhető a Mecsek vidéki bányáit részére készülő 45 000 tonna beton idomkővel pedig 35 000 köbméter bányafát takaríthat meg népgazdaságunk. 29 n#gyfa!äfates i lorón A lottó harmadik játékhetére beérkezett 4 497 473 szelvény, öt találatos szelvény nem volt, négy találatot 29 fogadó ért el. a nyereményösszeg egyenként 116 313,75 forint; A három- találatos szelvények száma 3716, ezekre a szelvényekre egyenként 453,75 forintot fizetnek. Két találatot 106 301 fogadó ért el, a nyeremény- összeg egyenként 15,90 Pt« Tervezet a terme’észsvetkezeti vezetik új javadalmazási rendszerére A Földművelésügyi Minisztériumban két változatban javaslatot dolgoztak ld a termelőszövetkezeti vezetők új javadalmazási rendszerére. A javaslat szerint az elnök jövedelmének mértéke elsősorban a közös gazdálkodás színvonalától függ; Az első változatban a* alap- javadalmazást négy tényező Utóinál Lacika íleiüit te a Felsőmalom utcában megmentette egy kisgyermek életét Szólták a rendőrségről is, hogy a életmentő feltétlenül dicséretet érdemel gyors és határozott cselekedetéért. És mit mondott az életmentő amikor felkerestük? — Azt hiszem a helyemben mindenki hasonlóképpen cselekedett volna. Mégis, amikor elbeszélgettünk vele, néhány megjegyzéséből az derült Vei, hogy mégsem mindenki. — Pénteken este a Dózsa klubba igyekeztem, amikor a Parik mozi közelében arra lettem figyelmes, hogy az utca másik, oldalán egy földszinti félig nyitott ablakból füst gomolyog kifelé, sőt a széngázt is érezni lehetett, pedig szeles volt az utca. Bakó Béla gondolkodás nélkül berohant a házba és az egyik laSkót figyelmeztette a veszélyre. Nos, ez a lakó a cselekvés helyett hosszú történetbe fogott, hogy a kérdéses szobában, — ahonnan közben hozzájuk is átszivárgóit a széngáz — egy fiatalasszony lakik, aki többször magára hagyja a gyerekeket és így tovább. Bakó Béla azonban nem volt kiváncsi a történetre, hanem azonnal létrát kért, amellyel az utcán keresztül bejuthat a minden bizonnyal otthagyott és veszélybe került gye rekekhez. A szívtelen Idkó segítség helyett azt tanácsolta, hogy valahol az udvaron talál létrát, de különben a füle botját sem mozdította. Bakó Béla végül is egy másik házbelitől szerezte meg a létrát és bemászott az ablakon. — A nagy füstben alig találtam meg a villanykapcsolót és a fullasztó széngázban ta- pogatózva. ott találtam meg az egyik gyereket (a másikat az anya magával vitte) a tűzhely melletti ágyon. Közben a helyszínre érkező rendőrök egyikének az ablakon át kiadta a gyereket, akit a mentők perceken belül elszállították és amint arról értesültünk, szerencsére csak. jelentéktelen mérgezést kapott és azóta vissza is adták édesanyjának. A történetből estik annyi a tanulság. Vidéki orvos, rendőrség, mentők egyöntetű elismeréssel illették Bakó Béla emberséges tettét, amire ő szerényen csak annyit mondott: „Azt hiszem a helyemben mindenki hasonlóképpen cselekedett volna.“ Pedig nem így történt. !S efelett gondolkodjon el egy kevéskét Molnár Lacikáék szomszédja. És gondolkodjon el Molnár Lászlóné az édesanya, aki ha rövid időre is, de könnyelműim magán hagyta gyermekét. határozza meg: a terEödtegy* ségre számított bruttó termelési érték és gazdálkodási eredmény, az áruértékesítés, a közös gazdaság területének nagysága és a saját étűből beruházásra fordított összeg.. Ehhez járul az elnöki minőségben eltöltött idő és a szakmai képzettség szerint megállapított kiegészítő javadalmazás. A má-iodik váltcBBt hasonló elveken alapszik, de itt az alapjavadalmazásnál figyelembe veszik a gazdálkodás belterjességének színvonalát, vagyis a területegységre jutó állatok számát, és gépek, berendezések értékét, a kiegészítő javadalmazást pedig a termelési terv túlteljesítése te növelheti. _ A Földművelésügyi Minisztérium tervezete hasonló jellegű javadalmazási módszert javasol a termelőszövetkezetek valamennyi szakembere sa& mára* A vezető mezőgazdász, a főkönyvelő és a mezőgazdasági gépészmérnök az elnök javadalmazásának 88—90, — illetve a második változat szerint 85—95 százalékát kapja, s kiegészítő javadalmazását i* az elnökével azonos módon állapítják meg. A beosztott szakemberek jövedelme ugyancsak hasonló elvek szerint oszlik alap- és kiegészítő javadalmazásra, de mindkét tervezet figyelembe veszi a közvetlen irányításuk alatt ÓVÓ részterület tervteljesítését is. A javaslat szerint a beosztott könyvelők és adminisztrátorok részére a közgyűlés állapít meg. a helyi viszonyok figyelembevételével, munkadíjat. A szövetkezeti vezetők javadalmazásának két új módszerét az idén mintegy száz, már szilárd szervezettel rendelkező, jól vezetett terroglősziöve*kezeiben próbálták ki
