Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-03 / 2. szám
f 1961. JANII AK 3. NAPLÓ 8 HÁROM ASSZONY! A KESZTYŰGYÁR nagykapuja hatalmas szájként nyeli él reggelente és délutánonként a munkába érkezőket Száz meg száz asszony és leány dolgozik itt, ugyanannyi, vagy még sokkal több vággyal, tervvel, melynek megvalósulását a holnaptól, vagy a mától várják, melytől egész életüket, jövőjüket függővé teszik. Milyen vágyak ezek? Kérdezzünk meg néhány fiatalasszonyt, akik egymást követve lépnek be a barátságosan berendezett pártirodába, s kényelmesen elhelyezkedve beszélni kezdenek. Kezdje a sort a szőke, kékszemű Marton Jó- zsefné, aki ha akarná sem tagadhatná, hogy falun, egészséges környezetben nőtt fel. De nem is tagadja. Első mondataiból kiderül, hogy édesapja nincstelen földmunkásból lett állami gazdasági dolgozó, s öt gyereke közül majdnem valamennyi munkás, vagy legalább is munkáshoz ment férjhez. ; — Én háztartásban kezdtem, sokáig cselédeskedtem. 1949- ben mentem férjhez. Férjem akkor még fűtő volt, de azóta mozdonyvezető lett. 1954 óta vagyok munkás, s mondhatnám univerzális „munkaerő”, mert itt a gyárban egyformán jól varrók kézzel is, géppel is, mikor hogyan kívánja a munka... A Hegyalja utcában van a lakás, amelyből most költözött el, egy szobát hátrahagyva a társbérlő, s abban a tizennégy éves Józsika lakik, aki valóságos sporttehetség. Őszök, kézilabdázók, tamászik — s mind emellett szorgalmasan tanul, s tanít... — Engem tanít — vágja Sá kissé pironkodva a marna. — Tavaly még úgy volt, hogy én segítettem neki a negyedikes számtanban, idén meg már ő magyarázza meg nekem, hogyan kell megoldani a feladatokat ... Emellett persze jut még idő olvasásra és kézimumkázásra is. Mártonná most tanult meg csipkét horgolni, aminek a csillagos rádióterítő igaz bizonyítéka. — A következő térítőt a tévére horgolom majd — mondja huncutkásan. — Igaz, a tévét még csak ezután vesszük meg, de hát hamarosan meglesz. Miért ne lenne akkor terítő is rája? Tehát a tévé — egy terv a sok közül. S azonkívül? — Legfőbb kívánságom, hogy jelenlegi munkahelyemen maradhassak, s férjem is azt a munkát végezhesse, amit legjobban szeret. Azután szeretném munkásemberhez méltóan berendezni lakásunkat Nagyobb rekamiét venni a gyereknek, mert a mostanit kinőtte és egy szobaberendezést a társbérlők volt szobájába. Hogy gondolja azt, hogy ^munkásemberhez méltóan” rendezi be lakását? — Szabó- dik a kérdésre. — Pontosan én sem tudnám megmondani. Csak érzem, hogy nekünk már valahogy másként kell csinálni ezt is, mint ahogy szüléink tehették. Szóval... szépen, úgy hogy bárki megállapíthassa, ha látja, hogy abban szorgalmas munkásemberek laknak ... NAGY LASZLÖNÉ, Schmidt iva ül most Marton Józsefné lelyére. Üde, fiatal arcán vi- lám mosoly. Mi gondja is letetne egy huszonegy éves fia- alasszonynak, aki boldog há- asságban él és anyagi nehézégek sem vonnak felhőt homokéra? — Különösebb nincs is. Evek M. dolgozom a gyárban, az~ óta mindig jól kerestem. Azzal, hogy kézivarrónő lehettem, elértem életem egyik vágyát, mert gyerekkorom óta erről ábrándoztam. Jól mentem férjhez, szép kislányunk van, szüleimmel összeteremtettük a „stafirungot”, meg két szobába való bútort. Mi kellene más? Ezen az utolsó kis kérdésen aztán el is kuncogja magát, mert a gyárban úgyszólván már mindenki tudja, hogy Éváéknak lakás kellene. De nem is akármilyen —■ hiszen most sincsenek fedél nélkül, együtt laknak szüleikkel —, hanem öröklakás. — Már hatezer forintunk van együtt lakásra. De még tizenkettő kell a beköltözéshez. No és a pénzen kívül a gyári vezetőség javaslata, hogy meg is kapjuk a lakást... Az új lakásba azután függöny kell és néhány kiegészítő bútordarab, többek között egy televízió« készülék. Mert Éváék a gyerek miatt keveset járnak szórakozni. A távolabbi terv pedig: — Derék embert nevelni a kis Évából. Hogy mi lesz belőle? Hát lehet, hogy kesztyűs. Vannak, itt a gyárban egész kesztyűs-dinasztiák... Évi mindenesetre nagyon ügyesnek ígérkezik... VIZKUT ENDRÉNÉ egy pár kesztyűt hozott magával, nehogy üresen repüljenek el a várakozás percei. Fekete kiott- köpenye gallérjára csipkés selyemgallér borul, erre omlanak dús, fekete fürtjei. Ki hinné róla, hogy tizennyolc esztendős lánya van? — Pedig igazán „nagy” már a leányom és komoly „felnőtt” munkát végez a bőrgyár kró- mos műhelyében. A Klári kislány kilencszázat keres, a marna átlagosan ezerháromszázat, a papa körülbelül kettőezret — igazán szép jövedelem ez egy háromtagú családnak. Még mindig nem szűnt meg a baleseti veszély.. A nyár folyamán több lakó- bizottsági gyűlés volt környékünkön, amelyeken sok szó esett a MÁV-ról. A gyűléseken kértük, hogy a nagy forgalmat lebonyolító basamalomi vasúti híd alját bővítsék ki, boltozatát fedjék be, mert a híd alatt közlekedők egy- egy elrobogó vonat után gyanús zuhanyokat kapnak. Nyáron jött is egy megerősített brigád. Bontottak, falaztak, árkot ástak, betonoztak tagjai Míg dolgoztak, addig a mi türelműink is tartott, zokszó nélkül vállaltuk a javítással járó kellemetlenségeket. Azt gondoltuk, hogy a gyalogjárót alagútszerűen képezik ki, de tévedtünk. Az út kövezetét lejtősen visszarakták, s aki most lelép a 30—40 centiméteres szegélyről, lábát törheti. A járdának legjobb akarattal sem nevezhető oldal pedig tele van az átépítés idejéből ottfelejtett kövekkel. így belekényszerülünk a vizesárok ba, vagy a legmélyebb sárba. A Basamalom úti és a környéken lakók nevében: Füzes Ferencné Bulgár u. — Eddig ruházkodtunk és kosztoltunk belőle, most azonban már bútorvásárlásra gondolunk. 1961 a „nagy beruházások” éve lesz a mi családunkban. Még ebben az évben meg akarjuk venni a kombinált szobát és a kislány konyhaberendezését, s talán összeáll a nagymama segítségével Klári stafirungja is. Akkor aztán jöhet a férj. Bár ha Klári okos és ránkhallgat, nem megy férjhez legalább huszonnégy éves koráig. Vizkut mama bizonyára más terveket, más vágyakat is hordoz magában a Klári bútorának megszerzésén kívül — Különös vágyaim, terveim nincsenek. Lehet, hogy brosúraízű, ha azt mondom: leghőbb vágyam, hogy ne legyen háború és békében dolgozhassunk, de valójában így érzem. Tudom, hogy Klárival kapcsolatos terveink sem valósulhatnak meg, ha nem lesz tartós béke ezen a földön... Három asszony a sok 'közül, sokféle tervvel, vággyal, amelyekben azért mégis van valami közös, a bélié óhajtása. Mert abból fakad a munka, a munkából meg minden jó, amit életünkben elérhetünk. Harsány! Márta. 1960-ban negyedévenként 700 kilogramm gyapjúfonal fel- használásával ezer férfi és női pulóvert gyártott a Pécsi Vegyesipari Vállalat kötőüzeme. Az új évben már negyedévenként 3 és fél tonna gyapjúfonalból készítenek negyedévenként 5 ezer darab pulóvert. Ennek az eredménynek az eléréséhez nagymértékben hozzájárul majd a december 31-én kapott 3 darab új, StdU-rendszerű kötőgép. A képen Szabó János géphwrkoló az egyik új gép beállítását végzi, Ha mindenki ... Harkányban azt mondták: a 17 holdas Csikós Sándor, az nehéz ember voU. Még a környező községekbe is elment megérdeklődni a tsz-tagoktól: hogy élnek és csak azután írta alá a belépési nyilatkozatot. Megmondják a címéit. A ház ismerős. Mintha jártam volna én itt valamikor. A tornácon idősebb asszony tesz vesz. — Tessék már mondani: itt lóiknak Csikóé Sándorék? —> Attól függ, melyiket keresi: az öreget, vagy a fiatalt? ‘— Az öreget! — vágom rá bizonytalanul. Az asszony a szüriibe vezet. A szalmakazalnál találok rá Csikós Sándorra. Magas, szé- lesvállú ember, a hatvan felé jár, de még az a hír járja róla: úgy dóbálja a zsákokat, mkitfia pelyvával lennének töltve. Megismerjük egymást. Igen, most már én is emlékszem: 1957-ben írtam róla. Az 1848- as szabadságharc egyik katonájának az unokája. Ezt írtam meg. Akkor még egyéni volt. — Nem stimmel ám az a ciki: egy helyen. — mondja üdvözlés után. — Tévedtünk. Az unokám nem orvos lesz, hanem építészmérnök. Most technikaimba jár és azt mondja: már tudna is házat építeni. A vonyigót belenyomja a szalmába. Húzza a szalmát. Egyszer csak felnéz. Ma voltunk a tanácsnál. — Miért? ‘— Hát beírattak a személyi igazolványba, hogy megváltozA vegyszeres gyomirtási kísérletek eredményei a lentermesztésben Beváltak a hazai készítésű szerek — További kísérletek az évelő gyomok irtására akkor permetezzünk A gazdaságos növénytermesztés legsúlyosabb kártevői közé tartoznak a gyomnövények, melyek évről-évre igen jelentős veszteséget okoznak. Ez a kártétel világszerte fcb. 20 százalék körül van. A gyomnövények káros hatása a nagy mértékű víz- és tápanyagfogyasztásban, a betegségek és kártevők közvetítésében, hely- foglalásban és a betakarítási munkák megnehezítésében van 1953-tól hazánkban a gabonák vegyszeres gyomirtása igen eredményesen, rendkívül széles körben elterjedt A kapás, ipari zöldség és dísznövények vegyszeres gyomirtása azonban még élég ismeretlen, általában csak kísérleti stádiumban van. Egy ilyen nyisott kérdés a lenvetések gyomirtása is. A lenben a gyomok sokszor 30— 50 százalékos kártételt is okoznak. Megnehezíti a dolgot hogy a rostién például a vegyszerekkel szemben fokozottabban érzékeny, gyomirtásának megoldása igen fontos feladat. A fiatal lennövények lassan fejlődnek és hosszú időn keresztül maradnak szikleveles állapotban. Keskeny levél ze- tük miatt beárnyékoló képességük csekély, így a gyomok igen könnyen elnyomják. A len gyomnövényei a vadxepce, acat. repcsényretek stb., viszont általában széleslevelű növények, ezért olyan gyomirtó szerre volt szükség, mely a len keskeny, viaszréteggel bevont leveleiről lepereg. így került sor az úgynevezett érintő hatású gyomirtószerek, kontaktherbicidek használatára. Hazánkban először a belga gyártmányú Flavylt használták. A siklósi és görösgalld állami gazdaságok és a Dunántúli Rostlkikészí- tő Vállalat nosztró telepei is végeztek ezzel a szerrel kísérleteket, azonban a kívánt hatást itit sem érték el, sőt több esetben komoly perzselés mutatkozott. Ezért újabb szerek használatára kellett áttérni. A hazai gyártmányú Krezo- nit F. és Krezomit E. gyomirtók alkalmazása jobb eredményeket hozott, bár az évélő gyomokat ezek a szerek sem pusztítják el és használatuk igen nagy Körültekintést kíván A MÜNŐSZER Kirendeltség dolgozóinak vegyszeres gyomirtási és ezzel kapcsolt műtrágyázása kísérletei, valamint a megyei gyomirtási eredmények alapján a krezolitos szerek használatával kapcsolatban a következő tanulságok vonhatók le: A gyomirtás alapja =s metezésnél a megfelelő cseppnagyság elérése, ezért csak cirkulációs rendszerű permetező gépeket lehet használni; Maulwurf, hátigépek. stb. A permetezéshez szükséges 400—600 liter permetlevet OKSZ vagy más permetező gépekkel kipermetezni nem lehet. Erősebben gyomos területeken 2 kilogramm Krezondt. E szert kell holdanként felhasználni. A leg jobb eredményt Maulwurf gép pel 2,5—3 atmoszféra nyomás mellett négyes menetsebességgel, négyszázas fúvóka alkalmazásával érték el. A légpor- lasztásos háti gépekkel elvégzett permetezésnél is fordultak elő felperzselések. Ezek a, gépek csak a szórórész átalakításával használhatók. A permetezés idejének meg- választása szintén elsőrendű feladat Mindenkor a kultúrnövény és gyomnövény együttes fejlődési állapotát kell szem előtt tartani. Ha a gyomok a négy lombleveles nagyságot meghaladják, kevésbé érzékenyek a szerek iránt és így a kívánt hatást nem érjük el. A lent 10—12 centiméteres magasságban 22 Celziusz fok hőmérsékleten lehet permetezni. A későbben, vagy magasabb hőmérsékleten végzett permetezés perzselést okoz. — Hideg kútvíz használata már magában is oka lehet a per- zselésnek; Lehetőleg ha pár napon belül nem várunk esőt, de az időjárás hűvös. Sárga levélzetű, esetleg fagykárt szenvedett növényzetet ne permetezzünk. A szer hatékonyabbá tétele érdekében a permetléhez káliszappant ne adagoljunk, mert ez esetben a peraselés feltétlen bekövetkezik. Mivel a krezonrtok hatása nem teljes és alkalmazásuk is eléggé körülményes, újabban évelő gyamokat irtó Dikotex és a hazai Nikrezil paszta hasz nálatával kísérleteznek. Csehszlovák kutató közlése szerint a Dikotex amellett, hogy a gyomirtást eredményessé és olcsóvá tette, a lenkórót és magtermését is jelentősen növelte. A vegyszeres gyomirtás mód jai még állandóan fejlődnek, igen sok kutató munka és gyakorlati tapasztalat szükséges még a tökéletesítéséhez. Ehhez a célhoz kíván a MÜNŐSZER Vállalat is hozzájárulni azzal, hogy e témakörben 1961 januárban Balatonbogláron isme telten ahkétot rendez, ahol a dunántúli szakemberek és termelők tapasztalataikat kicserélik és kutatóink beszámolnak a gyomirtás legújabb eredményeiről. Dr. Horvay Viktor MÜNŐSZER Kirend. ‘ vezető. tattuk az életünket. Termelőszövetkezeti tagok lettünk. Az én személyi igazolványomba már nem írnak mást. Az maradok, amivé lettem. Ismét szalmát húz. Mintha oda se figyelne a magyarázkodásomra: hogy én éppen azért jöttem: mondja el, mit vár a termelőszövetkezettől, mit vár a jövőtől, még azt is szóba hozom, mit hallottam róla. — ügy igaz, ahogy mondták. V-, és egy villa szalmát rátesz a talicskára. Ismét belemártja a villát a szalmába. —* Bizony megnéztem, hogy élnek a tsz-tagok. Hát nem rosszul. Persze ott, ahol dolgoznak. Ott, ahol mindenki dolgozik. Látja, én már közel járók a hatvanhoz, a feleségem is idős, beteges is, de a ránk eső másfél-másfél hold kukoricát azért vállaljuk. Kiszámítottam, hogy még így is hevesebb kukoricaterület esik ránk, mint akkor, amikor egyénileg dolgoztunk a tizenhét holdon. Közben megpakolta a Mlles- kát. Elindul a talicskával a szürün keresztül az istálló felé. Közben azért beszéd. «=* Én azt mondom, ha jól dolgozunk, akkor már az első évben meglesz az a jövedelmem, mint amennyit egyéni koromban elértem. Búcsúzunk., Kijön utánam a kapuig. Ott még odaszól; — Szóval, amit mondtam , ha mindenki dolgozik, akkor ... Tovább nem mondja. A többit már én teszem hozzá: akkor mindannyian megtalálják a számításukat. (SZALAI). Parkok, kúszórácsok, gyermekesig zdák Uj-Mecsekalján Az új-mecsekaljai parkokat építő Budapesti Parképítő Vállalat dolgozói 1960-ban több- millió forintos költséggel ültettek fákat, virágokat, csinosították az új lakótelepet. Ez évben az áthúzódó munkák befejezésén kívül másfél- millió forint értékben parkosítanak. Az új-mecsekaljai park ba 256 díszfát, 2680 díszcserjét, 22 ezer tő 25 fajta virágot és 180 fenyőt ültetnek eL Az eddigiekhez hasonlóan négy bil- lenőhintát, hat körhintát, négy kúszórácsot, három gyer- mekcsuszdát, három pár kézilabda kaput, egy homokozót és tíz játszó betongyűrűt építenek 35 ezer forintos költséggel*
