Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-03 / 2. szám

f 1961. JANII AK 3. NAPLÓ 8 HÁROM ASSZONY! A KESZTYŰGYÁR nagyka­puja hatalmas szájként nyeli él reggelente és délutánonként a munkába érkezőket Száz meg száz asszony és leány dol­gozik itt, ugyanannyi, vagy még sokkal több vággyal, terv­vel, melynek megvalósulását a holnaptól, vagy a mától vár­ják, melytől egész életüket, jövőjüket függővé teszik. Milyen vágyak ezek? Kér­dezzünk meg néhány fiatal­asszonyt, akik egymást követ­ve lépnek be a barátságosan berendezett pártirodába, s ké­nyelmesen elhelyezkedve be­szélni kezdenek. Kezdje a sort a szőke, kékszemű Marton Jó- zsefné, aki ha akarná sem ta­gadhatná, hogy falun, egészsé­ges környezetben nőtt fel. De nem is tagadja. Első monda­taiból kiderül, hogy édesapja nincstelen földmunkásból lett állami gazdasági dolgozó, s öt gyereke közül majdnem vala­mennyi munkás, vagy legalább is munkáshoz ment férjhez. ; — Én háztartásban kezdtem, sokáig cselédeskedtem. 1949- ben mentem férjhez. Férjem akkor még fűtő volt, de azóta mozdonyvezető lett. 1954 óta vagyok munkás, s mondhat­nám univerzális „munkaerő”, mert itt a gyárban egyformán jól varrók kézzel is, géppel is, mikor hogyan kívánja a mun­ka... A Hegyalja utcában van a lakás, amelyből most költözött el, egy szobát hátrahagyva a társbérlő, s abban a tizennégy éves Józsika lakik, aki valósá­gos sporttehetség. Őszök, kézi­labdázók, tamászik — s mind emellett szorgalmasan tanul, s tanít... — Engem tanít — vágja Sá kissé pironkodva a marna. — Tavaly még úgy volt, hogy én segítettem neki a negyedi­kes számtanban, idén meg már ő magyarázza meg nekem, hogyan kell megoldani a fel­adatokat ... Emellett persze jut még idő olvasásra és kézimumkázásra is. Mártonná most tanult meg csipkét horgolni, aminek a csillagos rádióterítő igaz bizo­nyítéka. — A következő térítőt a té­vére horgolom majd — mond­ja huncutkásan. — Igaz, a tévét még csak ezután vesszük meg, de hát hamarosan meglesz. Miért ne lenne akkor terítő is rája? Tehát a tévé — egy terv a sok közül. S azonkívül? — Legfőbb kívánságom, hogy jelenlegi munkahelye­men maradhassak, s férjem is azt a munkát végezhesse, amit legjobban szeret. Azután sze­retném munkásemberhez mél­tóan berendezni lakásunkat Nagyobb rekamiét venni a gyereknek, mert a mostanit kinőtte és egy szobaberende­zést a társbérlők volt szobá­jába. Hogy gondolja azt, hogy ^munkásemberhez méltóan” rendezi be lakását? — Szabó- dik a kérdésre. — Pontosan én sem tudnám megmondani. Csak érzem, hogy nekünk már valahogy másként kell csinálni ezt is, mint ahogy szüléink tehették. Szóval... szépen, úgy hogy bárki megállapíthassa, ha lát­ja, hogy abban szorgalmas munkásemberek laknak ... NAGY LASZLÖNÉ, Schmidt iva ül most Marton Józsefné lelyére. Üde, fiatal arcán vi- lám mosoly. Mi gondja is le­tetne egy huszonegy éves fia- alasszonynak, aki boldog há- asságban él és anyagi nehéz­égek sem vonnak felhőt hom­okéra? — Különösebb nincs is. Evek M. dolgozom a gyárban, az~ óta mindig jól kerestem. Az­zal, hogy kézivarrónő lehet­tem, elértem életem egyik vá­gyát, mert gyerekkorom óta erről ábrándoztam. Jól men­tem férjhez, szép kislányunk van, szüleimmel összeterem­tettük a „stafirungot”, meg két szobába való bútort. Mi kellene más? Ezen az utolsó kis kérdésen aztán el is kuncogja magát, mert a gyárban úgyszólván már mindenki tudja, hogy Éváéknak lakás kellene. De nem is akármilyen —■ hiszen most sincsenek fedél nélkül, együtt laknak szüleikkel —, hanem öröklakás. — Már hatezer forintunk van együtt lakásra. De még tizenkettő kell a beköltözés­hez. No és a pénzen kívül a gyári vezetőség javaslata, hogy meg is kapjuk a lakást... Az új lakásba azután füg­göny kell és néhány kiegészítő bútordarab, többek között egy televízió« készülék. Mert Éváék a gyerek miatt keveset járnak szórakozni. A távolab­bi terv pedig: — Derék embert nevelni a kis Évából. Hogy mi lesz be­lőle? Hát lehet, hogy kesz­tyűs. Vannak, itt a gyárban egész kesztyűs-dinasztiák... Évi mindenesetre nagyon ügyesnek ígérkezik... VIZKUT ENDRÉNÉ egy pár kesztyűt hozott magával, ne­hogy üresen repüljenek el a várakozás percei. Fekete kiott- köpenye gallérjára csipkés se­lyemgallér borul, erre omla­nak dús, fekete fürtjei. Ki hin­né róla, hogy tizennyolc esz­tendős lánya van? — Pedig igazán „nagy” már a leányom és komoly „felnőtt” munkát végez a bőrgyár kró- mos műhelyében. A Klári kislány kilencszázat keres, a marna átlagosan ezer­háromszázat, a papa körülbe­lül kettőezret — igazán szép jövedelem ez egy háromtagú családnak. Még mindig nem szűnt meg a baleseti veszély.. A nyár folyamán több lakó- bizottsági gyűlés volt környé­künkön, amelyeken sok szó esett a MÁV-ról. A gyűlése­ken kértük, hogy a nagy for­galmat lebonyolító basamalo­mi vasúti híd alját bővítsék ki, boltozatát fedjék be, mert a híd alatt közlekedők egy- egy elrobogó vonat után gya­nús zuhanyokat kapnak. Nyáron jött is egy megerő­sített brigád. Bontottak, falaz­tak, árkot ástak, betonoztak tagjai Míg dolgoztak, addig a mi türelműink is tartott, zok­szó nélkül vállaltuk a javítás­sal járó kellemetlenségeket. Azt gondoltuk, hogy a gyalog­járót alagútszerűen képezik ki, de tévedtünk. Az út köve­zetét lejtősen visszarakták, s aki most lelép a 30—40 centi­méteres szegélyről, lábát tör­heti. A járdának legjobb aka­rattal sem nevezhető oldal pe­dig tele van az átépítés idejé­ből ottfelejtett kövekkel. így belekényszerülünk a vizesárok ba, vagy a legmélyebb sárba. A Basamalom úti és a kör­nyéken lakók nevében: Füzes Ferencné Bulgár u. — Eddig ruházkodtunk és kosztoltunk belőle, most azon­ban már bútorvásárlásra gon­dolunk. 1961 a „nagy beruhá­zások” éve lesz a mi csalá­dunkban. Még ebben az év­ben meg akarjuk venni a kom­binált szobát és a kislány konyhaberendezését, s talán összeáll a nagymama segítsé­gével Klári stafirungja is. Ak­kor aztán jöhet a férj. Bár ha Klári okos és ránkhallgat, nem megy férjhez legalább huszon­négy éves koráig. Vizkut mama bizonyára más terveket, más vágyakat is hor­doz magában a Klári bútorá­nak megszerzésén kívül — Különös vágyaim, terve­im nincsenek. Lehet, hogy brosúraízű, ha azt mondom: leghőbb vágyam, hogy ne le­gyen háború és békében dol­gozhassunk, de valójában így érzem. Tudom, hogy Klárival kapcsolatos terveink sem való­sulhatnak meg, ha nem lesz tartós béke ezen a földön... Három asszony a sok 'közül, sokféle tervvel, vággyal, ame­lyekben azért mégis van vala­mi közös, a bélié óhajtása. Mert abból fakad a munka, a munkából meg minden jó, amit életünkben elérhetünk. Harsány! Márta. 1960-ban negyedévenként 700 kilogramm gyapjúfonal fel- használásával ezer férfi és női pulóvert gyártott a Pécsi Ve­gyesipari Vállalat kötőüzeme. Az új évben már negyedéven­ként 3 és fél tonna gyapjúfonalból készítenek negyedévenként 5 ezer darab pulóvert. Ennek az eredménynek az eléréséhez nagymértékben hozzájárul majd a december 31-én kapott 3 darab új, StdU-rendszerű kötőgép. A képen Szabó János géphwrkoló az egyik új gép beállítását végzi, Ha mindenki ... Harkányban azt mondták: a 17 holdas Csikós Sándor, az nehéz ember voU. Még a kör­nyező községekbe is elment megérdeklődni a tsz-tagoktól: hogy élnek és csak azután írta alá a belépési nyilatkozatot. Megmondják a címéit. A ház ismerős. Mintha jár­tam volna én itt valamikor. A tornácon idősebb asszony tesz vesz. — Tessék már mondani: itt lóiknak Csikóé Sándorék? —> Attól függ, melyiket ke­resi: az öreget, vagy a fiatalt? ‘— Az öreget! — vágom rá bizonytalanul. Az asszony a szüriibe vezet. A szalmakazalnál találok rá Csikós Sándorra. Magas, szé- lesvállú ember, a hatvan felé jár, de még az a hír járja ró­la: úgy dóbálja a zsákokat, mkitfia pelyvával lennének töltve. Megismerjük egymást. Igen, most már én is emlékszem: 1957-ben írtam róla. Az 1848- as szabadságharc egyik kato­nájának az unokája. Ezt ír­tam meg. Akkor még egyéni volt. — Nem stimmel ám az a ciki: egy helyen. — mondja üdvözlés után. — Tévedtünk. Az unokám nem orvos lesz, hanem építészmérnök. Most technikaimba jár és azt mond­ja: már tudna is házat építeni. A vonyigót belenyomja a szalmába. Húzza a szalmát. Egyszer csak felnéz. Ma voltunk a tanácsnál. — Miért? ‘— Hát beírattak a személyi igazolványba, hogy megváltoz­A vegyszeres gyomirtási kísérletek eredményei a lentermesztésben Beváltak a hazai készítésű szerek — További kísérletek az évelő gyomok irtására akkor permetezzünk A gazdaságos növényter­mesztés legsúlyosabb kártevői közé tartoznak a gyomnövé­nyek, melyek évről-évre igen jelentős veszteséget okoznak. Ez a kártétel világszerte fcb. 20 százalék körül van. A gyom­növények káros hatása a nagy mértékű víz- és tápanyagfo­gyasztásban, a betegségek és kártevők közvetítésében, hely- foglalásban és a betakarítási munkák megnehezítésében van 1953-tól hazánkban a gabo­nák vegyszeres gyomirtása igen eredményesen, rendkívül széles körben elterjedt A ka­pás, ipari zöldség és dísznö­vények vegyszeres gyomirtása azonban még élég ismeretlen, általában csak kísérleti stá­diumban van. Egy ilyen nyisott kérdés a lenvetések gyomirtása is. A lenben a gyomok sokszor 30— 50 százalékos kártételt is okoz­nak. Megnehezíti a dolgot hogy a rostién például a vegy­szerekkel szemben fokozottab­ban érzékeny, gyomirtásának megoldása igen fontos feladat. A fiatal lennövények lassan fejlődnek és hosszú időn ke­resztül maradnak szikleveles állapotban. Keskeny levél ze- tük miatt beárnyékoló képessé­gük csekély, így a gyomok igen könnyen elnyomják. A len gyomnövényei a vadxepce, acat. repcsényretek stb., vi­szont általában széleslevelű növények, ezért olyan gyom­irtó szerre volt szükség, mely a len keskeny, viaszréteggel bevont leveleiről lepereg. így került sor az úgyneve­zett érintő hatású gyomirtó­szerek, kontaktherbicidek használatára. Hazánkban elő­ször a belga gyártmányú Flavylt használták. A siklósi és görösgalld állami gazdasá­gok és a Dunántúli Rostlkikészí- tő Vállalat nosztró telepei is végeztek ezzel a szerrel kísér­leteket, azonban a kívánt ha­tást itit sem érték el, sőt több esetben komoly perzselés mu­tatkozott. Ezért újabb szerek használatára kellett áttérni. A hazai gyártmányú Krezo- nit F. és Krezomit E. gyomirtók alkalmazása jobb eredménye­ket hozott, bár az évélő gyo­mokat ezek a szerek sem pusz­títják el és használatuk igen nagy Körültekintést kíván A MÜNŐSZER Kirendeltség dolgozóinak vegyszeres gyom­irtási és ezzel kapcsolt műtrá­gyázása kísérletei, valamint a megyei gyomirtási eredmények alapján a krezolitos szerek használatával kapcsolatban a következő tanulságok vonha­tók le: A gyomirtás alapja =s metezésnél a megfelelő csepp­nagyság elérése, ezért csak cir­kulációs rendszerű permetező gépeket lehet használni; Maul­wurf, hátigépek. stb. A per­metezéshez szükséges 400—600 liter permetlevet OKSZ vagy más permetező gépekkel ki­permetezni nem lehet. Erőseb­ben gyomos területeken 2 ki­logramm Krezondt. E szert kell holdanként felhasználni. A leg jobb eredményt Maulwurf gép pel 2,5—3 atmoszféra nyomás mellett négyes menetsebesség­gel, négyszázas fúvóka alkal­mazásával érték el. A légpor- lasztásos háti gépekkel elvég­zett permetezésnél is fordultak elő felperzselések. Ezek a, gé­pek csak a szórórész átalakítá­sával használhatók. A permetezés idejének meg- választása szintén elsőrendű feladat Mindenkor a kultúr­növény és gyomnövény együt­tes fejlődési állapotát kell szem előtt tartani. Ha a gyo­mok a négy lombleveles nagy­ságot meghaladják, kevésbé érzékenyek a szerek iránt és így a kívánt hatást nem érjük el. A lent 10—12 centiméteres magasságban 22 Celziusz fok hőmérsékleten lehet permetez­ni. A későbben, vagy maga­sabb hőmérsékleten végzett permetezés perzselést okoz. — Hideg kútvíz használata már magában is oka lehet a per- zselésnek; Lehetőleg ha pár napon belül nem vá­runk esőt, de az időjárás hű­vös. Sárga levélzetű, esetleg fagykárt szenvedett növényze­tet ne permetezzünk. A szer hatékonyabbá tétele érdekében a permetléhez káliszappant ne adagoljunk, mert ez esetben a peraselés feltétlen bekövetke­zik. Mivel a krezonrtok hatása nem teljes és alkalmazásuk is eléggé körülményes, újabban évelő gyamokat irtó Dikotex és a hazai Nikrezil paszta hasz nálatával kísérleteznek. Cseh­szlovák kutató közlése szerint a Dikotex amellett, hogy a gyomirtást eredményessé és olcsóvá tette, a lenkórót és magtermését is jelentősen nö­velte. A vegyszeres gyomirtás mód jai még állandóan fejlődnek, igen sok kutató munka és gya­korlati tapasztalat szükséges még a tökéletesítéséhez. Ehhez a célhoz kíván a MÜNŐSZER Vállalat is hozzájárulni azzal, hogy e témakörben 1961 ja­nuárban Balatonbogláron isme telten ahkétot rendez, ahol a dunántúli szakemberek és ter­melők tapasztalataikat kicseré­lik és kutatóink beszámolnak a gyomirtás legújabb eredmé­nyeiről. Dr. Horvay Viktor MÜNŐSZER Kirend. ‘ vezető. tattuk az életünket. Termelő­szövetkezeti tagok lettünk. Az én személyi igazolványomba már nem írnak mást. Az ma­radok, amivé lettem. Ismét szalmát húz. Mintha oda se figyelne a magyarázko­dásomra: hogy én éppen azért jöttem: mondja el, mit vár a termelőszövetkezettől, mit vár a jövőtől, még azt is szóba hozom, mit hallottam róla. — ügy igaz, ahogy mond­ták. V-, és egy villa szalmát rátesz a talicskára. Ismét bele­mártja a villát a szalmába. —* Bizony megnéztem, hogy élnek a tsz-tagok. Hát nem rosszul. Persze ott, ahol dolgoznak. Ott, ahol mindenki dolgozik. Látja, én már közel járók a hatvanhoz, a feleségem is idős, beteges is, de a ránk eső más­fél-másfél hold kukoricát azért vállaljuk. Kiszámítottam, hogy még így is hevesebb kukorica­terület esik ránk, mint akkor, amikor egyénileg dolgoztunk a tizenhét holdon. Közben megpakolta a Mlles- kát. Elindul a talicskával a szürün keresztül az istálló fe­lé. Közben azért beszéd. «=* Én azt mondom, ha jól dolgozunk, akkor már az első évben meglesz az a jövedel­mem, mint amennyit egyéni koromban elértem. Búcsúzunk., Kijön utánam a kapuig. Ott még odaszól; — Szóval, amit mondtam , ha mindenki dolgozik, akkor ... Tovább nem mondja. A töb­bit már én teszem hozzá: ak­kor mindannyian megtalálják a számításukat. (SZALAI). Parkok, kúszórácsok, gyermekesig zdák Uj-Mecsekalján Az új-mecsekaljai parkokat építő Budapesti Parképítő Vál­lalat dolgozói 1960-ban több- millió forintos költséggel ül­tettek fákat, virágokat, csino­sították az új lakótelepet. Ez évben az áthúzódó mun­kák befejezésén kívül másfél- millió forint értékben parkosí­tanak. Az új-mecsekaljai park ba 256 díszfát, 2680 díszcserjét, 22 ezer tő 25 fajta virágot és 180 fenyőt ültetnek eL Az ed­digiekhez hasonlóan négy bil- lenőhintát, hat körhintát, négy kúszórácsot, három gyer- mekcsuszdát, három pár kézi­labda kaput, egy homokozót és tíz játszó betongyűrűt építe­nek 35 ezer forintos költséggel*

Next

/
Oldalképek
Tartalom