Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-19 / 16. szám

!M1. JANUÁR 19. N A Ptó n % Városunk egyik nagyüzeme, a messze földön ismert Pécsi Kesztyűgyár, ebben az év­ben ünnepli fennállásának századik évét. Az üzem dolgo­zói nagy várakozással készül­nek a jubileumra. Felkutatják a régi iratokat és fényképeket^ kiállítást akarnak rendezni 12 érás mnnkaídi A gyánata, mint ismeretes,, 1861-ben alapította Hamerli János. A Hamerli-familia a múlt század kapitalizálódó Pé­csének egyik leggazdagabb csalódja volt A másik Hamer­li például a Pannónia szállót, a harmadik pedig a nagy vas­kereskedést birtokoltéi a létbizonytalanság, sohasem lehetett tudni, kire mikor ke­rül sor. Ez volt a leggyötrel- mesebb a kapitalista rendszer­ben. A munkások többször sztráj koltak a tűrhetetlen bánásmód ellen. Weovecz bácsinak az 1934-es sztrájk a legemlékeze­tesebb. Amint elmondja, a Hamerli-dinasztia osztozko­dása előzte meg. Az öreg Ha­merli Károly fiának adta az üzemet, István fiának pedig Vácott akart új üzemet létesí­teni. (Később fel is épült). Ugyanebben az időben elkese­redett kísérletet tettek, hogy megkapaszkodjanak és ver­senyképesek legyenek a kül­földi piacokon. Uyen voH a gyár a huszas években, Hamerli János kiöregedett vízimalmot vett át, amelyet a bővizű Tettye patak táplált és bőrgyártó részleggé alakította át A szabászat és varroda — tehát a tulajdonképpeni kesz­tyűgyár — kezdetben a mai Pannónia szállónál kapott he­lyet, s csak később került je­lenlegi helyére, Az első évben — a bőrgyár- tó részleget is beleértve — mindössze 50—60 emberrel dogozott az üzem. Néhány láb­hajtásos varrógép, olló, piketta (életlen acélkés) és a zollstock jelentette a „gépesítést“. Jel­lemző az akkori technológia „fejlettségére“’, hogy a bőrök kikészítésére a többi között kutyatrágyát használtak. Ha­merli külön fizetett emberei szeges bottal vadász­tak az utcán ^nyersanyag“ után. Kezdetben legfeljebb 15—20 ezer pár férfi- és női kesztyűt gyártottak évente. Abban az időben csak hazai szükségletre dolgoztak. Hamerli többnyire külföldről — Németország, Ausztria és Csehország — szer­ződtette a munkásokat. Az üzem legöregebb dolgozója, a 84 éves Weovecz János bácsi például a Stájer föld szülötte. Weovecz bácsi 1891-ben kez­dett dolgozni a gyárban, s meglehetősen viharos élet után, 64 esztendő múva, 1955- ben ment ugyaninnen nyugdíj ba. Meghökkentő dolgokat mond a gyár múlt századbeli életéről, amikor még reggel 7-től este 7-ig tartott a mun­kaidő, s nem adtak fizetett szabadságot egyetlen napot sem. Né'lrUözS mun'ások — fe lődd üzem Amint Weovecz bácsi mond­ja, Hamerliék nagyon kímélet­len emberek voltak. Könyör­telenül az utcára dobták azo­kat a munkásokat, akik nem tetszettek nekik, függetlenül attól, hogy magyar vagy kül­földi volt-e az illető. Nem tö­rődtek azzal, hogy lesz-e ke­nyere, vagy hazáüanul csa­varog az országban. Emiatt nagyon nagy volt az üzemben SzaloriunkásbfiacmyítváTmyal rendelkező vífcvezctél:szerelfit (Központi fűtés szerelőt) felvesz A PÉCSI PORCELÁNGYÁR. 2458» Ez sikerült is« Ä Hamerli­kesztyű betört az aingol és skandináv piacokra. Minden­nek a munkások itták meg a levét. A Hamerli-familia a munkások bőrén takarékosko­dott és brutális támadást inté­zett a dolgozók életszínvonala ellen. Leszállította a munka­béreket, a szabászok például csak 35—fi) fillért kaptak egy pár kesztyűért a korábbi 65 fillér helyetti Ezért tört ki a sztrájk. Saj­nos, a munkások hősies el­szántsága ellenére is a tőkés győzött; Ma mái csak megsárgult fényképek és a vendégkönyv emlékeztetnek ezekre a nehéz időkre. Az egyik fénykép még a század elején készült. Régi szabászcsoportot ábrázol, csu­pa keményített gallérú és ba­juszos embert. A másik kép a Pannónia szálló menti egyko­ri kesztyűrészleget mutatja be. Hosszúszoknyás, kötényes lányok állnak Hamerlj mögött A vendégkönyv hemzseg az önhitt, hivalkodóan hangsú­lyozott aláírásoktól: cs. és kir., később csak kir. alezredesek, kanonokok és más ingyenélők lebzseltek akkor a vendégse­regben, Hamerli kifosztja a gyárat A gyár sértetlenül vészelte át a háborút, bár a következ­ményeit mesüiylette. A kül­földi összeköttetések ugyanis megszakadtak, s kezdetben még idehaza sem fogyott a bőrkesztyű. Ezért átmenetileg lószerszámokat, labdákat és egyebeket gyártottak. 1946-tól kezdve ismét keresetté vált a bőrkesztyű, s a termelés las­san emelkedni kezdett. 1948-ban került sor az álla­mosításra. Hamerli Károly — az alapító üa — megérezve az elkerülhetetlen változások elő­szelét, amennyire csak lehe­tett, kifosztotta az üzemet. Eladott minden mozdítható készárut és nyersanyagot, 17 ezer forintot hagyott meg a bankban. Az üzem már csak­nem fél éve agonizált, a mun­kások sakkoztak unalmukban. 1948. március 15-én végleg lezárult a Hamerld-dinasztia dicstelen uralma. A gyár egyik munkása, Sztipánovits József vette át a vezetést, aki ma is igazgatója az üzemnek. Kétségtelen, a Hamerli- familia sokat tett a gyár fel­virágoztatásáért, mindezt azon ban a legkegyetlenebb tőkés módszerekkel valósította rrieg. Az egész Hamerii-dinasztiában egyetlen egy ember volt, aki embernek bizonyult, a vegyész mérnök Hamerli Károly. Az államosítás után is ott maradt, a dolgozók befogadták a ma­guk közösségébe. Ma egy budapesti gyár mér­nökei 12 év, "mo?|vel 88 év sem ér fel „Nagyon sajnálom magát Sztipánovits úr! — mondotta Hamerli Károly, az újdonsült igazgatónak, a kifosztott üzem re célozva. — Ha talpra állít­ja a gyárat, kalapot emelek maga előtt.“ Bizony, nehéz napok követ­keztek, de egy év múlva, 1949- ben már 94 427 pár kesztyűt termelt az üzem, Az utóbbi évekbe« *en szédítő volt a fejlődés, amire még sohasem volt példa az öreg gyár életében. Uj mű­helyek, fürdők, mosdók, ét­kezde és irodaház épült. Ezzel a gyár — végre valahára! — külső képében is levetette nyo morúságos kisüzemi „kóeeráj“ jellegét, s korszerű nagyüzem­mé vált. Hamerli nem ismer­ne rá, Sxabadtéri rendezvények a siklósi vár udvarán Családiasabb lesz a harkányi turistaszállá Korszerűsítik az abaligeti sátortábort Csónakázás a tóvölgyi tavon A Megyei Idegenforgalmi Hivatalnak a napokban elkészült statisztikája szerint Harkányban, Siklóson, Abaligeten és Pécs- váradon 1960-ban több mint 13 ezer fő szállt meg a turista- szállókban és mintegy 72 ezer éjszakát töltött el. Harkányban fizetővendég-szolgálat is működik, ezt 684 fő csaknem 48G0 éjszakára vette igénybe. Az idegenforgalmat ebben az esztendőben még tovább akarják fejleszteni. Harkány Harkányt különösen csalá- I dók, házaspárok keresik fel, j azonban a családok sokszor i viszolyogva fogadták, amikor í a több ágyas turistaszobákban I nyertek elhelyezést. A kényel- j mesebb, családiasabb elhelye- i zés érdekében most azt terve- j zik, hogy a szezonra a turista- I szálló szobáit 2—3 ágyas szo- í bakra alakítják át s a szobá­kat szálloda-szerű berendezés­sel látják aL A turistacsopor­tokat a siklósi várban helye­zik majd ed. Abaliget Weovecz János bácsit Dugonics utcai otthonában találtuk meg. Ugyanebben az időben kez­dődött el a siklósi részleg épí­tése, amely még ma is tart. Ebben az évben 150 ezer pár kesztyűt gyártanak odalenn, másfélszer többet, mint az egész pécsi gyár 1949-ben adott. A két részleg — vagyis Pécs és Siklós — 820 ezer pár kesztyűt készített tavaly, az idén pedig 970 ezer pár a ter­vük, amiből 576 ezer pár ex­portra megy. Hamerli idejé­ben csak Anglia és Skandiná­via nyílt meg a Pécsi Kesztyű­gyár előtt, ma pedig nincs olyan földrészünk, ahová ne jutnának el a gyár termékei. A Hamerld-dinasztia 88 éve alatt nem fejlődött a gyár annyit, mint a legutóbbi 12 év alátt. És ez még nem a csúcs* nem lesz megállás, 1964-ben, a második ötéves terv utolsó évében mar 1 millió 200—300 eret pár kesztyűt állít élő a két üzeni; Magyar László , Foto: Erb János Csaknem 27 ezer ember ke­resett és talált pihenést, szóra­kozást tavaly Abaligeten. Nagy keletje volt a sátortábornak (20 darab kétágyas sátrakból állt) s ezt az idén tovább fej­lesztik. A nyáron újabb 20 da­rab kétszemélyes sátrat állíta­nak fel. A sátrakat már ké­szíti a Vegyesipari KTSZ. Kor­szerűsödik a tábor: vízvezeték­kel látják el, s ha a költség- vetés lehetővé teszi, villamo­sítani is szeretnék. Elkészült már a tábor szabadtéri főző­helye, hasonlóan a Balaton környéki sátortáborokhoz. A tábortól a turistaházig, vala­mint a tó körül betonjárdát készítenek, a tó földszigetét pedig körbekövezik. Építettek egy raktárát is, amelynek te­tejét napozóvá alakítják és tet­szetős műanyag-asztalokkal és székekkel rendezik be. Ismer­ve a tavalyi zsúfoltságot, a látogatók nagyon örülnének, ha a megyei vendéglátó ez év­ben még jobban felkészülne a kirándulók fogadására és a gombavendéglőt egyrészt na­gyobb kapacitásúra bővítenék, másrészt lehetővé tennék, hogy napjában legalább egy­szer meleg ételt is kaphatná­nak a kirándulók. Pécsvőrad Ebben az esztendőben Pécs- várad is jelentős idegenfor­galmi hellyé fejlődik. A vár­ban már tavaly is üzemelt tu- ristáházat 44 ágyasról 56 ágyasra fejlesztik s itt 2—3 ágyas szobákat is kaphatnak a kirándulók. A társalgót a legújabb vonalú bútorokkal rendezik be s ebben az eszten­dőben a televíziót kedvelők is megtalálják szórakozása kai: a társalgóban televíziót is fel­szerelnek. Szép kirándulóhely Pécsváradról 4 kilométerre a Pécs felé vezető vasútvonal mentén a tóvölgyi tó, ahol ezen a nyáron nemcsak fü­rödni, hanem csónakázni is lehet majd. Az abaligeti tó mintájára a tóvölgyi tavon ezen a nyáron már 10 darab kétpárevezős balatoni csónak üzemel. A tóvölgyi tóval kap­csolatosan érdekes távlati ter­vek is vannak. A tó melle't két vízimalom áll, az egyikből turistaházat, a másikból ven­déglátóegységet szeretnének alakítani. Siklós Az elmúlt esztendői látoga­tottságról készült statisztika azt bizonyítja, hogy megyénk legkeresettebb idegenforgalmi helye volt a történelmi vár: csaknem 67 ezer pihenni, is­mereteit gyarapítani akaró ki­ránduló kereste fel megyénk legnagyobb várát, amelynek restaurálására már eddig is több millió forintot fordítot­tak. A vár most tovább csino- sodott. Udvarát kitéglázták s ezzel egyidejűleg az udvarban a szabdtéri színpad céljaira megfelelő helyet is kiképeztek, ahol lehetőség nyílik külön­böző műsorok rendezésére. A vár bejáratánál pedig stílszerű felvonókaput létesítettek. Á 130 turistaágyas és 5 repre­zentatív turistaszobás kedvelt kirándulóhelyen a nyárra már televíziót is beszerelnek. Mohács A történelmi múltú város­ban ebben az esztendőben megkezdik az idegenforgalom kialakítását. A városi tanács a benzinkúttai szemközti egyik épületben már kijelölte az idegenforgalmi iroda helyisé­gét Tervezik a íizeftővendég- szolgálat megszervezését is, valamint a Duna városi olda­lán, a kompjárat közelében egy 70—80 ágyas turistaszálló létesítését A tanács a város- rendezéssel kapcsolatosan messzemenően figyelembe ve­szi az idegenforgalom köve­telményeit is. Nos, milyen az új kesztyű? — Flesch Éva és Marton Gyüláné szerint szép és jó, zsefivé bélésfal tsz-tag, hogy az.itt tanultakat majd a gya­korlatban otthon hasznosít­hassa a közös javára. A tanfolyamon elsajátítják a hallgatók a baromfitenyésztés4 hez szükséges elméleti és gya­korlati ismereteket. Délelőtt a tanteremben, délután pedig a vállalat tenyészetében tanul­nak. Az első az elméleti, a másik a gyakorlati része a tan­folyamnak. Nagy szükség van ezekre a kéthetes tanfolyamokra, mert a legtöbb és különösen az újo- nan alakult termelőszövetkeze­teknek nincs megfelelő szak­emberük. Ezt a hiányt pótolja a Boldogasszony fán rendezett tanfolyam. Ez már a negyedik és még kettőt szerveznek, ami ha nem is oldja meg teljes egészében a baromfitenyésztő szakemberek hiányát, mégis elősegíti a termelőszövetkeze­tek baromfinevelését. így egy­re több és több tsz foglalkoz­hat e jól jövedelmező gazda­sági ággal is, Negyvenhárom asszony és leány ül Boldogasszony fán a Mezőgazdasági Vállalói üzem­egységének. egyik termében. Érdeklődve hallgatják Dombos Gyöngyi szavait. •v A tojás kiválogatáséitól arra kell ügyelni, hogy az hal nap­nál ne legyen idősebb, a héja egyenletes, se vastag, se íúí- vékony ne legyen. Az alakjá­nak is szabályosnak keli len­nie — magyarázza Dombos Gyöngyi tanfolyamvezető a kéthetes baromfitenyésztő tan­folyam hallgatóinak. Termelőszövetkezetekből jöt­tek ide asszonyok, lányok, hogy elsajátítsák a baromfi­tenyésztés tudnivalóit. Több termelőszövetkezet két-két tag ját is elküldte ide. Legtöbb tsz-ből azonban csak egy ba­romfitenyésztő jött. Még az olyan termelőszövetkezetek is küldtek valakit, ahol eddig nem tenyésztették szárnyasokat. — Hoffmann Jánosné is ilyen ter­melőszövetkezetből jött. öt a liptódi Alkotmány Tsz küldte, hogy ha majd tavasszal kacsa­tenyészetet létesítenek, jól képzett gondozója is legyen a szövetkezetnék. Helesfán vi­szont már tavaly is nevelték pulykákat és idén még töb- ’■ bet akarnak tartani a tsz-ben. Azért Ct a vadban boats Jó­Két hét Boldogasszonyban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom