Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-16-01 / 296. szám
N a p I ö 5 ffWI» 1fl Film Film Film Qsieii illáit az elicí Magyarul beszélő francia film Nyolc évvel ezelőtt már megjelent egyízben ez a film a magyar mozivásznakon, de némely „kényes lelkek” kívánságára levették a műsorról. A film láttán azt kell mondanunk, hogy kár volt. Gondolatmeneté ugyanis világos és félreérthetetlen. Sorra bizonyítja be, hogy sem a hittérítők adományért házaló Istene, sem a biblia csodatévő harcos istene, sem az öreg rabbi belenyugvást hirdető istene, sem a keresztényeknek mindig a hatalom mellé pártoló istene nincs hasznukra az embereknek. A Vallásos hit tévútra vezet és éppen a legválságoeabb pillanatokban hagyja cserben a hívőt. Mindezt szinte téteüszerűen mondja el a film, de mégsem szárazon, sőt egy nagyon is izgalmas, kalandos történetbe ágyazva. Libériában rakomány nélkül ácsorog egy rozzant gőzhajó. Szakállas kapitány isten-jelmezt ölt, hogy a hittérítők által a bennszülötteikkel Ingyen összehordatott kókuszdiót megszerezze. LeUdismeretét ázzál nyugtatja, hogy a mlsz- »zionáriusok úgyis be akarták csapni a benszülötteket. A kókuszt Hamburgba szállítja, » most már ott várakozik rakományra. Különös rakományt ajánlanak. Százötven zsidót Az utasszállítás kifizetődőnek látszik, a kaprán / rááll. A behajózás enVt azonban német rohamosztag jelenik meg és rátámad a menekülő csoportra. Egyet közülük megölnek, többen, köztük gyerekek is, megsebesülnek. A kapitánynak, tmnek a kalózi vadóknak megmozdul a szíve, a megérti, hogy ezeket az embereket csupán azért üldözik, mert zsl- flók. Igyekszik kellemesebbé tenni utazásukat. Alexandriában nem fogadják be az oda- Igyekvő zsidókat, mert vízumuk hamis. A kapitány a koncul parancsa ellenére nem Hamburgba, hanem Amerika Partja felé szállítja a menekülteket. Közben a csoportot kísérő rabbi szavára előveszi á bibliát és úgy belemélyed, hogy se lát, se hall. ügy érzi, isteni parancsot kapott ezek- bek az embereknek a megmentésére, s ha az isten parancsot adott, lehetővé is teszi annak végrehajtását. De amerikai parton is hiába próbál? kozik. A parti őrség hajóját kalózhajónak minősíti és kiutasítja az amerikai vizekről. Több hiábavaló kísérlet után rájön, hogy hiába vár isteni közbeavatkozásra, csodára, tettekre van szükség. Egy vitorlásverseny közelében elsüllyeszti hajóját és utasait csónakokon menti át a vitorlásokra. Vállalja a hajó elsüllyesztéséért járó börtönbüntetést, hajójának, egyetlen vagyonának elvesztését, de a benne bízó zsidó menekülőket nem visz) vissza a fasizmus karmai közé. A film helyenként érzelmesen, helyenként szatirikusán vagy éppen kegyetlenül komolyan ábrázolja az embereket, azok lelkivilágát. A kapitány, gyengéivel és bogarass ágával együtt is megkapnan emberi figura. A film egészében nemcsak tanulságos, hanem rendkívül szórakoztató és izgalmas is. A szinkron helyenként ugyan nem tökéletes, de a film túlnyomó részében jól sikerült. (—s—c) Vízrebocsátották a Mohácson épített első két személy- ^ szállító kishajót Hatvan éves szakmunkás Érdekes látvány szemtanúi voltak szerdán a mohácsiak. A Duna város felöli szakaszán vízrebocsátották azt az első két személyszállító kishajót, amelyet a Mohácsi Gépgyár hajósrészlege ez évben épített a főváros számára. A kivitelre is igen tetszetős, fehérre fe.y tett vízibuszok a Dunán járnak majd. Pest és Buda közötti átkelést, továbbá kirándulásokat bonyolítanak le velük. A százharminc személyes kishajók értéke egyenként másfélmillió forint. A vízibuszokat december 3l-én indítják ei Mohácsról Budapestre. Baranya új iparaRa máris szép fejlődést ígér. Jövőre újabb vízibusz mellett Szeged részére vízen úszó strandhá.a- kat épftenek a mohácsi hajó- készítők. A 250 fürdőzőt befogadó úszóház a nyár elejére lesz kész és Jugoszlávián át jut el a Dunáról rendeltetési helyére, a Tiszára.--------------Aj ándékokat sorso'tak ki a tanulók közölt az Állami Biztosító Baranya megyei igazgatóságán Karácsonyi ajándéknak szán ta a tanulóbiztositásban résztvevő baranyai és pécsi gyerekek számára az Állami Biztosító Baranya megyei fiókja azt a könyv- és játákhalmazt, mely csütörtökön délelőtt az igazgatói szoba két asztalán tomyosodott. A sorsolásra, — mert sorsolással döntötték el, hogy kik lesznek a szép játékok tulajdonosai — meghívFÉRFI, NŐI ES GYERMEK TELIKABATJAINKRA 800—2200 forintig, férfi kamgarn öltönyeinkre 870—1000 forintig. Bő választékban, minden színben. Hasznos ajándékok. Kereeee fel komlói, mohácsi, siklósi, szigetvári, pécs- váradl szakboltjainkat. BARANYA MEGYEI KISKERESKEDELMI VALLALAT i 20839 ták a városi és a megyei tanács művelődési osztályának képviselőit is. Egy kisdobos éa egy „valódi" piroonyakkendős úttörő húzták ki a neveket és a nyereménytárgyakat megjelölő számokat. A sok értéke* nyeremény közül is legértékesebbeket Vasvárt Edit, Pécs, Leőwey Klára Gimn. (óra), Lakatos József, Székely Bertalan úti ált. isk. (diavetítő), Kemény Andrea Szigeti úti élt. isk. (Fotobox fényképezőgép), Szili Béla, Kertvárosi ált. isk. (futball), valamint Héjas József, Nagy Lajos Gimnázium Halasi Margit, Közgazd. Techn. Kocsis Béla, Széchenyi Gimn. és Fránics Mária, Közgazdasági Technikum (kínai töltőtoll) nyerték. Sokan kaptak hajasbabát, pólyásbabát, lend- kerekes sport-autót, társasjátékot és egy-egy értéke* könyvet. — Negyvennyolcezer biztosított középiskolás, általános Iskolás és óvodás van Baranyában — mondotta az Állami Biztosító megyei igazgatója — de szeretnénk, ha számuk tovább szaporodna. — Ehhez — tett ígéretet Gábriel József elvtárs, a városi művelődési osztály vezetője — minden segítséget megadunk. Az Állami Biztosító Baranya megyei fiókja a vidéki nyerteseknek postán küldi ki az ajándékokat, a pécsiek a Kossuth Lajos utcai irodában vehetik azokat át. Nevegyál József szép ajándékot kapott hatvanadik születésnapjára. Igaz, hogy ezért az ajándékért meg kellett dolgoznia, de megérte. Itt született ezen a pusztán, csakhogy akkor még ez a birtok a herceg Eszterházlé volt. Tizenhárom éves korában már elment béresnek. Négy ökrös béres volt. 1920-ban került be a tehenészetbe. Azóta a tehenészetben dolgozik megszakítás nélkül Bár a bérlök váltaztak, ő maradt. 1945-ben aztán földet kapott és hat évig egyéni gazda volt. A Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum mind több szakember kiképzésére vállalkozott. Bővült a tangazdaság. Nevegyál József é* a többiek átadták földjeiket a tangazdaságnak és beálltak dolgozni, ő Ismét a tehenészetbe került. Harmincnégy éve ugyanabban 82 istállóban és majdnem ugyanazon a standon. A falon kép. Egy fiatal technikuslány ül a tehén mellett a fejőszéken, mögötte pedig Ne- vegyál József, — Nem is tudnám megmondani hány fiatalt tanítottam meg fejni — mondja. Most is kézzel fej. Amikor megkérdem mennyi tejet fejhetett ki életében, először azt mondja: ő ugyan azt meg nem tudná mondani, majd kideríti, nemrég számolta ki egy újságíró, az másfélmillió litert mutatott M, de ebben nincs benne az 8 két tehene, amit addig fejt, amíg egyéni gazda volt, Nevegyál József megkapta a Kiváló Állattenyésztő címet. Jogosan, hisz neki is nagy része van abban, hogy a Szent- lőrinci Tangazdaság a tej termelési versenyben mindig az élenjárók között van. Hatvan éves Nevegyál József. Munkáját megbecsülik. Ö is megbecsüli a helyét és amikor azt kérdem: mikor akarja abbahagyni a mesterséget így válaszol: — Nem tudom. Tudja most tetteim le a szakmunkás vizsgát. Most már szakképzett tehenész vagyok. Hatvanéves koromban lettem szakmunkás és most tíz százalékkal magasabb bért kapok, mint azok, akiknek nincs szakmunkás vizsgájuk. Hát ez az a születésnapi ajándék, a szakmunkás oklevél, amiért megdolgozott Nevegyál József. Ezt mutatja a vizsgaeredmény, amely kitűnő, de ezt mutatja a standja is, ahol kitűnő tehenek vannak, olyanok, mint amilyenek egy kitűnő tehenészhez Illenek. — A TEHETSÉGKUTATO énekverseny részvevői 18-án, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a M»presszó helyiségében nyilvános elöntőn vesznek részt. A döntőbe került négy magyamóta és hót táncdal énekes a Pannon iu-bár művészeinek műsora és az Állami Áruház ruhabemutatója közben küzdenek a helyezésekért. Jegyeik elővételben az Állami Aruház vevő- szolgálatánál Illetve vasárnap délelőtt a helyszínen válthatók. 20828 hAZ ,ENYEM', A ,T1ETT I mennyi lármát ^ I szülei“ — Szomorú sorsú költőnk jó százhatvan esztendővel ezelőtt irta ezeket a sorokat „Az estve“ című versében. De jó Csokonaiak halála óta Is mennyi volt a lárma, a gyülölség az enyém- hed, a magántulajdon miatt. Családok életét fontotta meg, jó barátokat tett örök ellenséggé, a keserű emlékek garmadáját gyűjtögette 0 háborgó szivekben. Zsalu Péter is, lám csak, az Aranykalász termelőszövetkezet brigádvezetője évek óta átlagával hurcol egy ilyen fájó emléket, fél- érákat el tud gyönyörködni a hatalmas, több *táz holdas táblákban, szinte hízik a megelégedettségtől, milyen egyenletesen, milyen tömören sorjázik a gabona. Meg se látszik thár, hogy az egyik parcellát féltő gonddal, a hiásikat meg tessék-lássék munkálta valaha *oyéni gazdája. Hanem a gődörösl határrészen mindahánykor redők szöknek Zsalu Péter homlokára, s önkéntelenül lelassítja motorkerékpárját. Hiába szántották egybe ezt a táblát is ide s tova Jíödlfc esztendeje, ő mégis tisztán látja a közepén azt a háromszögletű parcellát, amely Jtlatt egyszer az a bizonyos sérelem érte... Méghozzá az bántotta meg, akitől legkevésbé Várta volna, az egyetlen testvéröccse. _ Tizenkét hold földön gazdálkodtak közösen öccsével. Jól megértették egymást. Péter bántott, vetett, mert Pista a vasúthoz járt, J nem tartott lovat, a kapálást, aratást meg közösen végezték. Aztán Pista ötvenkettőben *hegvö»Ult, elvette az alsóvégesi Szabó Bö- **it. Pé'ar nem szólt bele, öccse dolga, hogyan *fézi élete sorát. Bözsi takaros, mosolygós, •temremié lány te volt, olyan igazi angyalt trcú Az a közmondás, hogy ,fiz ördögöt ko- borúval hozzák a házhoz" csak később jutott átférnék az eszébe. Mén ugyanaz évben megalakult tsz betago- btotta a Zsalu fiúk földjét, s a falu másik Végén, itt a Gödötöknél kaptak helyette malikat. Péter bérelt még másfelé is két holdat. 1 « földméréskor éppen őszi búzát vetett. Nem f^arta abbahagyni munkáját, hát édsanyját Vildte ki kettészabni az új földet. Pista a Rútnál volt elfoglalva, hslysUe mag a menyecske, Bözsi ment ki. A föld háromszög alakú volt, a két asszony sehogyse igazodott ki a mérésnél. A menyecske gondolt egyet: — A fene hosszázza ezt, mama! Mérjük szét keresztbe. Zsalu néni beleegyezett. Kimérték a földet, s Bözsi számokat irt két paplrszeletkére. összesodorta, beletette kötőjébe, összerázta, felröppintette a levegőbe: — Na, maga húzzon perjit — biztatta anyósát, amikor a papricsavarkák a földre estek. Zsalu néni felvette az egyiket, a kettes számút, Ez lett a Péteré, a másik a Pistáé. A TESTVEREK BEVETETTEK BŰZAVAL, I kukoricával. A gabonatermés olyan forma-forma lett, de kukoricából Péter két szekérrel többet vitt haza, mint Pistáik, Ez így is volt rendjén, a föld mindenkinek munkája szerint ad. Péter szerelmese volt a földnek, apjától örökölte ezt a nagy földimádatot. Kö- lyökkorától együtt dolgozott az öreggel, míg azt agyon nem rúgta egy ló. Az volt az öreg szavajárása: „Fiam, a földet meg kell érteni. Meg kell tanulni beszélgetni vele, akkor elárulja az, mire van szüksége. Azt mondja: adjál pétisót, mert hosszú ugyan a búza szára, de apró lesz a magja. Vagy azt mondja: szuperfoszfátot adjál, mert szép a mag, de a jószágok alá nem lesz szalmád télre, akkor pedig trágyád se lesz. Pedig az istállótrágyát semmi sem pótolhatja.. Péter meg is fogadta apja tanításait. Szabadidejében meg a szakkönyveket bújta. Bözsi nem is egyszer mondta anyósának, hogy bizony nem nézi semmibe azt a nagy olvasást. Na, csak 6 nem adna pénzt egy könyvért, úgyis hazugság van abba írva. Azt se szereti, ha Pista újságot hoz haza. Aludjon este, ne koptassa a villanyt. 'Zsalu néni Csak mosolygott ezen. Titokban Péter volt a kedvence, s büszke volt a művelődő fiára. Péter a tanultak alapján ez&ntott, vetett, trágyázta a földet, gondozta veteményeit. Mikor aztán eljött a törés ideje, Péter kukoricája természetesen szebb volt. Bözsi áskálódni kezdett: — Könnyű volt Péternek etép kukoricát tömi. A mi földünkön neki sem termett volna annyit Akkor voltam bolond, mikor ezt a földet vállaltam. Tudtam én már az osztásnál, hogy becsapódunk, de hát nem akartam szólni. Péter eleinte csak nevetett Bözsi zsörtötŐ- désén. Fütyörészve szántogatla a földjét, s már előre örült, milyen szép búzája lesz Jövőre, hiszen remekül munkált talajba kerül a mag. Bözsi meg addig-addig duruzsolt az urának, míg az elhitte neki, hogy tényleg becsapták és igazság szerint övék lenne a bátyja földje. Egy este meg is pendítette Péter előtt: — Nem jól osztották el az asszonyok a földet. Ki látott már keresztbe osztozkodni? Jó volna, ha elszántanánk hosszába. Többet nem mondott, de többszőr se mondta, mert Péter tekintetéből azt olvasta ki, jobb ha hallgat, mert vége lest a barátságnak. DE A MENYECSKE NEM HALLGATOTT. | Egyre bosszantotta Pistát, hogy ilyen-olyan gyáva, aki nem törődik asszonyával. De legalább a gyerekkel törődjön, aki útban van is kenyeret kár nemsokára. Ez szeget ütött Pistáitok is a fejébe, s már nem bánta, hogy Bözsi egyre eúrübben nyitogatta a tanács- elnökasszony — különben keresztanyja — hivatali szobájának ajtaját. Hamarosan egy tanácsi ember jelentkezett náluk — névszerint Mlkus Vince — földet mérni küldték — újságolta. A menyecske fogta a nagykendőjét, s már indult ie a határba, anélkül, hogy bárkinek szólott volna. Szétosztották a földet hosszába. A jói megtrágyázott, mélyenezántott terület nagyrészt Bözsiéknek esett. — Es Péter beleegyezett? — IJedezeft Pista, amikor este Bözsi elújságolta neki. — Majd belenyugszik! — kuncogott az asz- szony. — Szemesnek áll a világi Különben már beszéltem is a gépállomással, Boros Feri holnap elveti a búzát,,, Másnap délután Bözsi félvállról odaszóIt Péternek: — Elvetettünk. — Nem is szóltál, hogy szántotok? — csodálkozott Péter. — Felszántottad te helyettünk. — Hogy-hogy felszántottam? Csak az enyémet, — Az csak tolt a tied, sógor. Most már a miénk. Üjra elosztottuk. Igazságosan. Péter csak nézett: megbolondult ez az asz- szony? De lassan ráeszmélt, hogy igazat beszél. Hirtelen nem is tudta mi történt vele, a máskor olyan szelíd embert elkapta az indulat. Torkon ragadta az asszonyt. Csak egyet érzett: megölni ezt az álnak klgyótl Anyja kétségbeesetten térítette magához: — Drága gyermekem, mit csinálsz? Legalább azt nézd, hogy áldott állapotban van! Ekkor lépett be a kiskapun Pista, e azonnal a felesége védelmére kelt. S a két testvér —- akik gyermekkorukban allo-alig koccantak össze — most alaposan eldöngette egymást. t Hiába járt a tanácshoz Péter: adják vissza a földjét. — Az elnökasszony dühös lett már akkor is, ha a nevét meghallotta. Hagyjanak neki békét, kiabált, van neki elég baja, ha nem a Zsalu földdel gyötrik is... Különben úgyis szövetkezet lesz mindenütt, lépjenek be oda! PETER ILYEN ARON 1 nem akart szövet■ ---------------1 kezetl tag lenni, in kább otthagyott csapot-papot, s elment egy gyárba segédmunkásnak. Csak évekkel később, barátja, az új tsz-elnök kérésére lépett be ő is. Nem bánta meg. Most kedvére tervezhet, dolgozhat, gyümölceöztetheti tudását. Hanem, az öccsével még mai nap is fart a harag a gödörösi háromszögű föld miatt, SZEBELKO IMRE
