Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-16-01 / 296. szám

N'ÄPlö I Párttitkári értekeztél Pécsett A pécsi városi pártbiaott. 6b csütörtökön du. 2 órakor Értekezletet tartott a városi Mapszervezetek titkárai ré­cére. Az értekezlet«! Szent" stványi Gyuláné elvtársnő, a tárosi pártbizottság ágit. propj SztáJy vezetője a nemzetközi helyzetről tartott ismertető előadást. Részletesen foglal- toaott a kommunista és munkáspártok Moszkvában fodott nyilatkozatával) A párttitkárok értekezletén *app Imre elvtárs, a városi anács vb. megbízott elnöke Bnertette Pécs mezőgazdasá­li helyzetét. Az alapszerve- etek párttitkárai ezután hoz- észóltak és kérdéseket tét­ek fel az elhangzottakkal iapcsolatban; tóitörtökön megkezdték nyugdijak kézbesfiését A karácsonyi forgalom za­jtalan lebonyolítása érde­dben a posta a szokásosnál 8y héttel élőbb, már decem- er 15-én megkezdte a ja- Hárra esedékes nyugdijak dzbesítését. Az Országos Nyugdíjintézet hét végéig minden nyug- Ijutalványt átad a postának. 1 következő napokban átla­gsán százezer utalványt jut­ának él a címzettekhez, s b december 20-ig, legké- Jbb azonban 22-ig vala- teimyi nyugdíjas megkapja «fandóságáL (MTI.) — Mosógépet, parkettkelélő­gépet, villanytűzhelyet, vilianysütót, hűtőszekrényt szakboltból vásároljon DIP hitellevélle; is megvásárol­ható ttsi Kiskereskedelmi Válla* 1136. sz. bottjábar Széchenyi tér 6. ♦ 20834 Mit sikerült megvalósítani a községfejlesztési tervekből? 25 új művelődési otthon, törpe vízmű vek, 100 ezer négyzetméter járda, várótermek / A rendszeresein dolgozó em­ber időnként számot vet ön­magával, cselekedeteivel és ilyenkor kiderül az is, képes volt-e megvalósítani céljait. Egy nagyobb közösség — mondjuk egy megye — életé­ben is szükséges az ilyen szám­vetés. Erre kértük meg dr. Kalmusz Istvánt, a Baranya megyei Tanács községfejlesz­tési csoportjának vezetőjét is. Kérdésünk az volt: mit sike­rült megvalósítani az idei köz­ségfejlesztési tervekből a me­gyében? — 57 millió forintot tervez­tünk az idei községfejlesztési célkitűzéseink megvalósításá­ra — kezdte a felvilágosítást Kalmusz elvtárs. — Most az év utolsó hónapjában elmondhat­juk, hogy kevés kivétellel si­került is megvalósítani ezeket az elgondolásokat. Természete­sen az is érdekes lenne, ha sorban elmondhatnánk, hogy a megye több mint 300 közsé­gében mit építettek ebből a sok pénzből. Csak a legjelentősebbeket említem: kulturális célokra több mint 7 millió forintot for­dítottunk. Ebből az összegből 25 új művelődési otthont épí­tettek és 26-ot tataroztak. Ta­lán kissé pontatlan is voltam, nem teljesen ebből az összeg­ből, hiszen a lakosság minde­nütt hozzáadta a saját munká­ját is. Versenden például kö­zel félmilliós költséggel épült egy gyönyörű művelődési ház, Átán 134 ezer forintból hoztak létre egy szerényebbet. Itt a lakosság munkájának az érté­ke több mint 30 ezer forint. Tizenöt új tantermet is építet­tek a megye falvaiban a köz- ségfejlesztésd hozzájárulásból, ezenkívül a gyakorlati oktatás érdekében 3 politechnikai he­lyiséget. A termelőszövetkeze­ti községek egész sorában épí­tettek új napközi otthonokat vagy pedig régi épületeket ala­kítottak át ilyen célokra a csa­ládanyák munkájának meg­könnyítésére. Szocialista célokra több mint másfélmillió forintot for­dítottunk. Ebből a pénzből 3 törpevízművet építettek, szá­mos egészségházat tataroztak. A közlekedés megjavítása ér­dekében 100 ezer négyzetmé­ter járda, 11 híd, 20 autóbusz váróterem épült a megye érde­keit községeiben. A járdaépí­téshez az utóbbi hónapokban cement helyett bitument hasz­náltak fel. Igen figyelemre méltó tár­sadalmi munkát végeztek a ba­ranyai községek lakói az idén, értéke több mint kétmillió fo­rint. Reméljük, hogy jövőre is ilyen mértékben kiveszik ré­szüket majd az 1961-es tervek megvalósításából. A tanácsok külsőleg is kifejezésre juttat­ják majd elismerésüket azok­nak, akik legtöbbet tesznek községük fejlesztése érdeké­ben. A községi tanácsok em­léklappal jutalmazzák azokat a lakosokat, akik legalább 20 munkaórát dolgoznak ilyen feladatok elvégzése érdekében, akik 80 munkaórát teljesítenek az illetékes járási tanácstól kapnak elismerő oklevelet és jelvényt, akik pedig kiemel­kedő teljesítményt érnek ed, például 150 munkaórát dolgoz­nak a község érdekében, meg­kapják a megyei tanács dísz­oklevelét. És ami a legfőbb, megbecsült polgárai lesznek községüknek és akármikor járnak a létrehozott létesít­mény mellett, látják saját munkájuk eredményeit is. En­nek a munkának szép hagyo­mányai vannak a magyar nép körében, hiszen évszázados gyakorlat már nálunk a ka­láka-rendszer. a rokonságnak, az ismerősöknek az összefogá­sa valamelyikük érdekében. Ennek a gondolatnak a tartal­mát bővítik kd napjainkban egy egész község életére vonat­kozóan. — Készítik-e már a követke­ző évi községfejlesztési terve­ket? — A járási tanácsokon már elkészítették az úgynevezett előterveket Ezek még változ­hatnak, azonban annyi bizo­nyos, hogy Baranyában jövőre is igen sok járdát akarna» építeni községfejlesztési hoz­zájárulásból. Az eredménye­sebb munka érdekében már 6 millió forint értékű munkára szerződést kötöttünk a Komlói Útépítő Vállalattal. A sellyei járásban az érdekéit községek lakosai felajánlották, hogy járda- és útépítéskor elvégzik a földmunkákat, a szegély ké­szítését, a kavicsteregetést, a hengerelést, csupán a bitumen- réteg lekenését kérik az útépí­tő vállalattól, hogy minél több út és járda épülhessen a já­rásban. A szigetvári járásban 14 hidat, 900 négyzetméter szilárd burkolatú utat, 3 művelődési otthont, a pécsi járásban 12 művelődési otthont, a sásdi járásban 6 művelődési otthont akarnak az előtervék szerint létrehozni 1961-ben. Reméljük, hogy ezekből a tervekből való­ság lesz, különösen akkor, ha a lakosság is az idei évhez hasonlóan segíti a végrehaj­tást. Segíteni pedig érdemes, mert van egy olyan rendel­kezés, amely szerint ha a la­kosság munkájának értéke meghaladja a létesítmény ér­tékének 10 százalékát, újabb állami támogatás nyújtható — fejezte be nyilatkozatát dr. Kalmusz István, a Baranya megyei tanács községfejleszté- sd csoportjának vezetője. Kunszentmártonban sorsolják a lottót A lottó legközelebbi, 51. já­ték-heti sorsolásiét december 16-án, pénteken délelőtt tíz órád kezdettél Kunszentmár­tonban, a járási művelődési házban tartja a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Cfödvás ztan idők Úgy hírlik, hogy a Pécsi Fodrász Kisipa ri Szövetkezetben nem dolgoznak túlsá­gosan szívesen a ta­nulók, s ha felszaba­dulásuk után alkal­muk van, gondolko­dás nélkül elpártol­nak tanitómestereik- től, és másutt keres­nek munkát. A KTSZ statisztikája azonban egészen mást mutat. Egyetlen esetről tud­nak, amikor a fiatal segéd itthagyta szö­vetkezetbeli munka­helyét, de az nem is a szövetkezetben, ha­nem magámkisiparos- nál kezdte a tanulást s oda is ment azután vissza. Egyébként ta­valy tizenkettőn sza­badultak, ebben az év ben tizenhét fiatal tette le a harmadik tanulóév végén siker­rel a vizsgát, hárman pót vizsgáztak. A felszabadult fia­talok friss erőt jelen­tenek a szövetkezet­ben. A legügyesebbek rövid idő alatt kiala­kítják vendégkörü­ket. A tapasztalat szerint — elsősorban a női fodrászatban — sokkal inkább kedve­lik a fiatal segédeket akik csak a divato­sabb frizurákat és az ezekhez szükséges fo­gásokat kitűnően Is­merik, s ebben sze­reztek legnagyobb gyakorlatot. Ügyessé­gük, nagy szakmasze­retetük és szakértel­mük miatt így váltak népszerűvé a vendé­gek körében Szár­nyas! Erzsi, a Zsolnay utcai fiókban, Nagy Vera a Színház téri fodrászüzletben, Papp Gábor a Jókai utcai 13-as részlegben. Há­mori Vali, az idén végzett fodrászlány, nemcsak szakmáját szereti, udvarias a vendégekkel, hanem dicséretreméltóan ké­pezi ónmagát. Bújja a szakkönyveket, szaklapokat, kutatja az új módszereket és pontos mindenben. Kevés fiatal éri el eb ben a korban azt a kitüntetést, hogy meg bízzák egy részleg ve vetésével, de Hámori Vali ebben is helyt­állt. Minden fiatal nem rendelkezhetik olyan jó képességekkel mint Hámori Vali. Az iskolai végbizo­nyítvány tanúsága szerint is vannak kö­zepesek és vannak gyengék, akikből — ha utólag egy kissé megszorítják őket — még lehet jó szak­munkás. Azért utólag mert ezeknek a fia­taloknak a képzésére nem minden részleg­nél fordítanak kellő gondot. Az a három esztendő, amit a szak ma megismerésére fordítanak erre ele­gendő is volna, ha nem terhelnék őket szakmába vágó, még­is csip-csup feladatok kai. A Pécsi Fodrász KTSZ üzleteiben nem alkalmaznak kü 'ön fejmosót, ezzel mindenütt a tanuló­kat bízzák meg. Egy- egy forgalmasabb na­pon bizony előfordul, hogy egész nap el sem mozdulhatnak a mosdótál mellől* —- Papp Gábor tavaly húsvét előtti napon megszámolta: hat­vannyolc fejet mosott meg egy műszakban. Egy fejmosás 4—5 percig tart. Ebből könnyen kiszámítha­tó, hogy Papp Gábor a fejek mosásán és hajcsavarótk kiszedé­sén kívül azon a na­pon komoly munkát nem végezhetett. A fejmosáson kívül a fiatalok dolga a vegy­szerek ki-behordása és sok más „apró­munka“ ami javítja ugyan a segédek ter­melékenységét és ke­reset: lehetőségét, de egyáltalán nem szol­gálja a fiatalok szak­mai előmenetelét. Ez az állapot — bár a fiatalok lázadoznak ellene — szinte örök­lődik olyannyira, hogy a felszabadult fiatal segédek egé­szen természetesnek veszik, ha a tanulóik végzik el a látszat nélküli munkát. Kár lenne azt hin­ni, hogy a fodrász­ipari tanulók hiba nélküliek. Bár szép számmal akadnak jó példák, egy részük elhanyagolja a tanu­lást. s nem Js igyek­szik kitömi abból a keretből, amelybe egyes segédek szorít­ják őket. Schumacher István 26 esztendeje dolgozik a szakmá­ban, azóta sok fiatal­lal foglalkozott, az utóbbi években pedig mindig volt ipari­tanuló beosztottja. Az ő tanulói előtt nem maradnak szakmai titkok, a szakma min den csínjára megta­nítja őket Voltak akik ötösre végeztek nála, de akadtak hár­mas tanulók is. Sze­rinte a fiatalok egy része komolytalan, játékos, s csak akkor kezdi komolyan ven- n1 a munkát, amikor már önálló segédként dolgozik, s ilyenkor pó tolja tanulásában is azt, amit addig elmu- irsztott. A KTSZ vezetői gondoskodnak arról, hogy minden fiatal továbbképezze magát Ennek érdekében ■szervezik a tovább­képző tanfolyamokat, melynek keretében közismerten jó szak­munkások tartanak előadásokat. Az ön­állóságra nevelést szolgálja majd az a tanműhely, mely a jö vő év elején nyílik mag a Sallai utcában ahol a harmadéves tanulók felügyelet mellett önállóan dol­gozhatnak. A tanmű­helyben végzett mun­ka talán biztosítja majd azt Is, hogy a fiatalok még tanuló korukban megkomo­lyodjanak, alaposság­ra tegyenek szert, s valóban felkészülten kezdhessék meg szak mabeü pályafutásu­kat. Harsányt MM> Hárommillió forintom megrendelés BffV évvel ezelőtt még csak kis műhely volt, ma már valóságos gyárrá fejlődött a Pécsi Finommechanikai Vállalat Szigeti úti laka­tosüzeme. Az év utolsó negyedében egymillió ,forint értékű külön­böző fémgyártmdnyt szállított le és a jövő évre már hárommillió forintos megrendelése van. Hétféle gyártmányát — rönkrakógépet, cipöállványokat, épületszerkezeteket -» konfekciót állványokat — ez ország minden részébe szállítja. Hornberger Imre festő a konfekciót körállványokat disk kósza, bői az ev végéig hetven készükéi. & V) M VE—208-os esztergapadot kapott az üzem. A tie ezer forint értékű gépet ís-én helyezték üzembe. Halmos Gyula és Kárpáti latos gép­lakatosok az esztergapadot szerelik. ' ^: Pécsett állítják fel az itt készülő 22 méter hosszú irónyítófülkevel kombinált autó busz várótermet, #oto: Q*

Next

/
Oldalképek
Tartalom