Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-15-01 / 295. szám

N A PT ö I960. DECEMBER 15. ■I ..........UM ■■IUI..... Íg y élünk mi Két asszonnyal találkoztunk a nagy tótfalusi Űj Tavasz Ter­melőszövetkezetben. Raposa Györgyné Is, Vörös Gyulánéis az állattenyésztésben dolgozik. Rájuk, kettőjükre bízta a ter­melőszövetkezet a sertésállo­mányt. Munkájukról, életük­ről így beszélnek: Raposa Györgyné: — A férjem a tanácsnál hi­vatalsegéd. Én meg a termelő- szövetkezetben dolgozom. Má­sodik éve, mióta tsz van- Kö­rülbelül ötszáz munkaegysé­gem van eddig. Harminc fo­rintot ér majd egy munka­egység. Ezek szerint 15 000 fo­rint értékű terményt, kész­pénzt kapok a termelőszövet­kezettől. Eddig kaptam már 8,8 mázsa búzát, 3,40 mázsa árpát, 20 mázsa csöves kuko­ricát. Itt említem meg, hogy a háztáji földünkön is termett jó két kocsi kukoricánk; — Van hízónk. Mégvan a kenyerünk, egyszóval nem élünk rosszul, igaz, hogy a sertésgondozás nagyon »ok időt kíván, de azért van időm arra is, hogy a házi munkákat elvégezzem; — Hogy mire fordítom a jövedelmet? Hát tudja, ne­jünk nagy tervünk van. Hfi- zat szeretnénk venni és erre gyűjtjük a pénzt Reméljük, hogy a tervből valóság is lesz. Vörös Gyuléné így beszél magáról: — Az én férjem sem dol­gozik a termelőszövetkezetben- A Siklósi Állami Gazdaságban dolgozik. Autó- és motorszere­lő. O havonta ezerháromszáz- ezerhétszáz forint között ke­res. — Nekem olyan őtszáznegy- ven körűi van a munkaegysé­gem, Ha összeszámolom több mint tizenhatezer forint érté­ket kapok a termel őszö vetke­zettől. Én itthon vagyok és ennyit keresek, a férjem Sik­lósra jár. Szóval nem kere­sek rosszul, akárhogy is né­zem. Hötö'mri KGST tanácskozás kezdői)” Budaneslen Szerdán tanácskozásra gyűl­tek össze Budapesten az Élelmezésügyi Minisztérium­ban a KGST könnyű- és élel­miszeripari állandó bizottsá­gának hűtőipari szakemberei. A hatnapos tanácskozást dr. Dabronaki Gyula, a minisz- Jfcr első helyettese nyitotta fbegi Ssabad utat a» újnak! Biztosítják-e a szabad utat a dolgozók újítási törekvései előtt? A törvényes rendelkezé­sek egészen pontosain szabá­lyozzák az újítások, ésszerűsí­tések és a termelést elősegítő egyéb javaslatok elintézésének a rendjét. Minden üzemben egy megbízott foglalkozik az újítások ügyeivel. Ez azonban önmagában még nem nyújt teljes biztosítékot arra, hogy a dolgozók újítsanak is. Üze­meink vezetői, a pártszerveze­tek, a szakszervezetek adnak-e megfelelő segítséget ahhoz, hogy valóban szabad út legyen az új előtt? A Sopiana Gépgyárban igen lelkiismeretesen foglalkoznak az újításokkal, mind a párt- szervezet, mind a gyár vezető­sége és a szakszervezet részé­ről. S megvan-e ennek az eredménye? Igen, megvan. A tények bizonyítják az ered­ményességet. Minden szakmunkásra egy A fiás fut a Sopianában A gyár szakmunkás dolgozói ez év november 30-ig 329 újí­tást nyújtottak be. Ez a szám azt jelenti, hogy minden szak­munkásra jut egy újítás. Az újítóknak kereken 63 ezer forint újítási díjat fizettek ki az első háromnegyedévben. Miért újítanak ennyien? Azért, mert világos feladatokat adnak a dolgozóknak. Eves viszony­latra elkészítik az újítási fel­adattervet, de nem elégszenek meg annyival, hogy azt ki­függesztik a hirdető táblára, hanem azt a feladattervet min­den dolgozó külön is megkapja. Maga ez a tény, hogy a gyárt­mányfejlesztésnek megfele­lően az újítási Madatterv minden dolgozóna k a kezébe kerül és azt gondosan olvashat­ja, tanulmányozhatja, igen je­lentős. Mert úgy véljük, egé­szen más az, ha valaki egy ilyen újítási feladattervet oda­haza ráérő idejében tanul- mányozgat, mint a hirdetőtáb­lán. Kik újítanak és milyen újí­tásokat nyújtottak be ebben az évben? Az újítók között meg­található a dolgozók majdnem minden rétege, mérnök, laka­tos, esztergályos, technikus és így tovább. Jékl József szak­mája a lemezlakatosság, régi szakmunkás a gyárban. Szá­mos újítását fogadták már el és vezették be. Az idei legje­lentősebb újítását társaival együtt dolgozta ki, Szopka Mi­hály például a vákuumos hús- keverőgép fedelének hulladék­anyagból történő gyártását. Régen ezt a fedelet egy da­rabból csinálták. Az ő újításuk szerint hulladék anyagból ösz- szehegesztve gyártják jelenleg. Ennek az újításnak az ered­ményeként ez évben közel két­százezer forintot takarított meg az üzem, az újítók pedig hat és félezer forintot kaptak az újításukért. A másik újítás is jelentős volt. amelyben közreműködött Jeckl elvtárs. A Jeckl—Sztár- csevics—Fekete-féle újítás alapján a VHK fedelét a régi 5 milliméteréé vastagság he­lyett 3 milliméteres anyagból készítik, s hogy a szilárdság ugyanolyan erős legyen, mint a vastagabbnál, a vékony fe­délrészt merevítő bordákkal látják él. A fedél anyagát ka­pitalista országból importálják kilogrammonkint 110 forintért. Az újításukkal ez évben majd háromszázezer forintot takarí­tottak meg a gyárnak és a nép­gazdaságnak. Az újításukért 15 ezer forint díjat kapták. A legjobb körülményeket biztosítják a dolgozóknak, hogy újítsanak. A jövő évben már rendelkezésre áll az úgyneve­zett „újításokat kivitelező mű­hely” is, ahol majd a benyúj­tott és elfogadott újításokat gyártják le. R Cementánfpari Váz­latnál nyolc munkásra fut egy újítás A Cementárui pari Vállalat­nál már nem mindenben mondható él az a sok jó, ame­lyet a Sopianában tapasztal­tunk. A vállalat öt telepen dolgo zik, s a dolgozók létszáma nem kevesebb, mint a gépgyárban. A benyújtott újítások azonban messze elmaradnak számban is és értékben is a lehetőségek­től. Tavaly 71, és az idén de­cember 15-ig 84 újítást nyúj­tottak be a vállalathoz. (Nem számítva azt, hogy a benyúj­tott újításoknak közel felét nem a vállalat dolgozói, hanem kívülállók adták be). Miért? Miért Ilyen kevés az újítás? A cementáru gyártásá­nál is legalább annyi lehetősé­ge van az ésszerűsítéseknek és újításoknak, mint bármelyik más iparágban. Sőt, ebben az iparágban még nagyon sok a nehéz fizikai munkát igénylő folyamat. Hiba volt, hogy ebben az év­ben nem dolgoztak ki újítási feladattervet. így a dolgozók nem tudtak azokról a feladatok­ról, amelyeket célszerű lett volna megoldani. A másik hiba abban van, hogy a műszakiak nem nyújtanak megfelelő se­gítséget, s nincs propaganda az újítások érdekében. Erre álljon itt egy példa: Szűcs Károly, a dombóvári telep dolgozója be­nyújtott egy újítást. Az újítá­sához szükség volt műszaki rajzokra is. Ezeket a rajzokat Szűcs Károly nem tudta elké­szíteni. Nemhogy segítettek volna a műszaki rajzolók ne­ki, hanem ehelyett javaslatát elutasították. Később Molvay Kálmán főgépész adott be er­ről újítást — az igaz, hogy még egy folyamatot kapcsolt ehhez — rajzokkal ellátva. Helye­sebb lett volna, a rajzolásban segíteni Szűcsnek, vagy ké­sőbb társnak bevonni az újítás­ba. Gondosabban kell az újítá­sok előtt megnyitni a sorompó­kat. Nem elegendő csak a fel­adatterv. A pártszervezetnek, a szakszervezetnek és a vállalat vezetőségének széleskörű se­gítséget kell nyújtani a dolgo­zóknak és bátorítani kell őket, hogy újítsanak, ésszerűsítse­nek. Jövőre a Cementáruiparf Vállalatnál is helyesebb utat nyitnak. Most készült el a na­pokban az ötéves újítási fel­adatterv, amelyet megküldték a telepeknek. Sok jó és konk­rét feladatot jelöl meg ez a terv, amely gondolkozásra és újításra készteti majd a dolgo­zókat a szakmai területükön. <gi-> DOKÁNTÚU • NAPLÓ A lottó «. játékhetének három szerencsés nyerteit Kónya Z. ma délelőtt vette 4 romonyai. Kecskeméti Imre békési lakos és B. négytalálatos szelvényére nyereményét — egyenként »0 000 forintot * OTP Baranya megyei fiókjában. Képünkön: fl három nyertes szerencséjüket kipróbálandó az eheti sorsolásra tippelnek: S, 13, * SS, St. Vajon ezúttal milyen szerencséjük leszt — A GÖRCSÖNYI kas­télyt ötmillió forintos költ­séggel korszerű, nyolcvan fé­rőhelyes szociális otthonná alakítják át. Péosvárad községben í7-én, ked­den lesz vásár« Warren Franklin amerikai tudósító híreiben rágalmazott Tartózkodási engedély ót nem hosszabbították- meg Warren Franklin, a Natio­nal Broadcasting Corporation és más amerikai rádiótársasá­gok tudósítója beutazási enge­délyt kért és kapott Magyar- országra. Warren Franklin magyarországi tartózkodása idején tudósításaiban rend­szeresen rémhíreket és rágal­makat közölt, többek között koholt híreket magyar állam­férfiakról, valamint a ma­gyarországi politikai és gazda­sági élettel kapcsolatban. Hír­forrásként „budapesti nyugati diplomatákra“ hivatkozott. Minthogy Franklin tevékeny részt vállalt a Magyarország ellen folytatott imperialista rágalomhadjáratban, az illeté­kes magyar hatóságok megta­gadták azt a kérését, hogy tartózkodási engedélyét újból meghosszabbítsák. (MTI.) mÉSZÁROSmFEREW 4. December második felében, 1944. december 15-től 27—28­ig tartott a brigád szervezése. Az ősi Drasko vi c h -kastél y n ak talán még a falai is megbot- ránkoztak, amikor megjelentek köztük a partizánok, ezek a fasiszta elnyomástól, a végte­lennek tűnő háborútól neki kese redett szegény emberek. Kül­sőre bizony legtöbbjük szegé­nyesen eltözött, rongyos, ápo­latlan volt. Az első napokban, amíg az újabb csoportokat vár­ták, s szervezett munka, kikép­zés még nem folyt, felfedező utakra indultak a kastély ter­meibe, meg a kastély mögött elterülő híres arborétum te­rebélyes fái közé, amelyek még télen is szép látványt nyújtottak. Nagy Lajos csátal- jal partizán bukkant rá a gró­fék ruhatárára. A nagy siet­ségben felejtették ott, nem számítottak a szovjet csapatok ennyire gyors előretörésére. A frakkok, szmokingok, lovagló- és sportöltözetek, hosszú háló­kabátok, pongyolák és estélyi ruhák ingerlőén sorakoztak a teljes falhosszúságnyi hatalmas szekrényben és Nagy Lajos állhatta meg, hogy fel ne próbáljon egy háziköntöst. Ép­pen a nagytükör előtt illeget- te magát, amikor rajtakapta Kurkó József. — Az anyád... — rikkan­totta — már azt hittem, hogy a gróf úr van itt. — A fene a rongyaikat — mondta Nagy és zavarában egészen elvörösödött — csak megpróbáltam, hogyan lehet ilyen maskarában járni. Gyorsan le is dobta a kön­töst, de Kurkó a homlokára csapott. — Te, — mondta — csinál­junk egy jó tréfát. Hadd le­gyen jókedve a partizántársa­ságnak. Rövid tanakodás után Kurkó József dekoltált estélyi ruhát öltött és strucotoll legyezővel simogatta borostás ábrázatát. Nagy Lajos meg frakkban nyújtotta a karját. Óriási sikerük volt. A kas­télyt majd felvetette a nagy jókedv. Aztán mások is ked­vet kaptak a parádézásra és nemsokára egészen békebeli kép alakult ki a régi kastély folyosóin: elegánsan öltözött urak kísérgettek ringó szok- nyájú hölgyeket. Csak az volt a bökkenő, hogy a szoknyák alól kilátszottak a vásott ba­kancsok, s voltak, akiknek már csak pongyola, meg hálókabát jutott, ami sehogysem illett a délutáni korzó összképébe. A legfontosabb azonban az volt, hogy jókedve kerekedett a brigádnak, sokáig élszórakoz­tak ezzel a mulattató színjá­tékkal, s addig legalább elfe­lejtették gondjaikat, az otthon hagyott családot, meg a rájuk váró veszedelmeket. Ez a vidám élet azonban nem tartott sokáig. December 20. táján már jórészt megér­keztek azok a csoportok, ame­lyekre vártak, s ekkor megkez­dődött a brigád megszerve­zése. Négy zászlóaljra osztották a brigádot. A zászlóaljakhoz négy-négy század tartozott, a századok további négy-négy szakaszra oszlottak, a szakaszok pedig négy-négy rajra. A Petőfi partizánbrigád szer­vezete ilymódon egy gyalog­ezred felépítésének felelt meg. A géppuskákat és golyószó­rókat a századokhoz és szaka­szokhoz osztották be. Nehéz fegyvere nem volt a brigád­nak, még páncéltörő ágyúja, sőt aknavetője sem. Csupán később, a harcok során zsák­mányoltak néhány aknavetőt. A puskák, karabélyok, gép­pisztolyok, goivószórók több­sége zsákmányolt fegyver volt, ugyanígy a pisztolyok és kézi­gránátok is. Ezeket részint az eddigi harcok során zsákmá­nyolták maguknak a partizá­nok, részint a brigádhoz igye- keztükben szedték össze az el­hagyott harctereken, az utak mentén. Különleges fegyverekkel di­csekedhettek a csátaljai parti­zánok. Csoportjukhoz tartozott. Koponovics Lajos géplaka­tos, aki a háború folyamán va­lóságos fegyverszakértővé ké­pezte ki önmagát. A németek hátában kisebb akciókat vég­rehajtó partizánok számára zsákmányolt német puskákból gyártott pisztolyokat. Saját el­gondolása alapján készítette ezeket úgy, hogy a puskacsö­vet megfelelő méretűre elfű­részelte, a závárzatot ő maga fabrikálta hozzá, B még arra is volt gondja, hogy végül hang­tompítóval is ellása a pisz­tolyt. Erre azért volt szükség, hogy a németek hátában vég­zett fegyveres akciókat a lehe­tő legnagyobb csendben hajt­hassák végre, s még fegyver- használat esetén se fedjék fel magukat. A brigád megszervezésekor természetesen kijelölték a pa­rancsnokokat, zászlóaljanként és századonként pedig a komi- szárokait Is, akik a pilitikai munkát irányították. A pa­rancsnokok helyettesítését úgy oldották meg, hogy az aláren­delt egységek parancsnokai egységük sorszáma szerinti sorrendben helyettesítették a parancsnokot. Megalakult a brigád pártszervezete és zász­lóaljanként a pártcsoportok Is. Ezek még a brigád sellyei tar­tózkodása idején megkezdték működésüket, taggyűléseket és nyilvános pártnapokat tartot­tak. amelvek napirendi pontja a fasiszták elleni harcra való felkészülés volt. A partizánok között igen nagy tekintélyük volt a kommunistáknak, azok­nak is, akiknek egyébként sem parancsnoki, sem komiszári rangjuk nem volt. (Folytatása következik.) — SOKAT fejlődött Pét közlekedése az elmylt tíz & alatt. 1950-ben 39 autó but* 9 villamos bonyolította lei pécsi közlekedést. Jelenleg 81 autóbusza van a Pécsi Közit' kedési Vállalatnak. — A HAZAFIAS Népfron megyei titkársága decemWj 17-én délelőtt bizottsági ül# tart, ahol Dobszai József el? társ, az MSZMP megyei bt zottsága mezőgazdasági <** tályvezetője a termelőszövet kezetek megszilárdításával P számszerű fejlesztésükkel kei csolatos feladatokat isméi' tett, Jogász előadássorozat kezded ik A Magyar Jogász Szövet! Baranya megyei szervezete Pécsi Tudományegyetem bi tetőjogi és polgári-munkaj' tanszéke, valamint a Tu< mányos Ismeretterjesztő T sulat pécsi szervezete rém zésében jogász előadássoro: kezdődik. Az előadásokat 1 esett a megyei bíróság kit helyiségében tartják minő hónap harmadik csütörti jén este 6 órakor. Az első előadásra ma, d 15-én kerül sor este 8 órak Az előadás tárgya: „A j1 gondolkodás alakulása a í szabadulás után” Az előad dr. Halász Pál tanszékve» egyetemi tanár tartja. — A JÖVÖ ÉV első negV1 dében 108 tonnával több olé és 35 tonnával több zománt festék érkezik a Vegytani Nagykereskedelmi Vállalj hoz, mint 1960. hasonló W szakában. MINDENNAPI Bá TUNK, munkatársunk a tőtoll. A papírüzletekben rácsony előtt több mint féle töltőtoll kerül forga ha 20 Ft-os diáktöltőti 312 Ft-os márkás, aranyh Parker rendszerű töltőto — 30 FAJTA bel- és földi töltőtoll, számtalan változásából választhat 8 csony előtt a papírszak tekben és vidéki iparcikk tokban. — DIÁKOKNAK, felni* teknek egyaránt nagy öt6 met szerezhet, ha karácsom ajándékként töltőtoll készle* tel ajándékozza meg. ízlés? zippzáras bőrtokban elhelV? zett töltőtoll és golyós ifi3' mutatós, praktikus ajándék — A KARÁCSONY elb* ajándékozási forgalom lebf nyolitására több fajta 12 W rátos aranytollál ellátott Paf kér rendszerű töltőtoll érVÁ zett a papírszaküzletekbe kultúrcikk boltokba. Idejébe válassza íci On is töltőtollé*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom