Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-01-01 / 283. szám
r 1M0. DECEMBER 1. NíPTfl 5 Az idei évadban tovább javult a népművelési munka Ülést tartott a Megyei Művelődésügyi Bizottság V Szerdán délelőtt összeült a Megyei Művelődésügyi Bizottság, hogy az időszerű népművelési problémákról tanácskozzon. Csendes Lajos elvtáre, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője nyitotta meg az ülést, majd Lemle Géza elvtárs. a Baranya megyei Tanács népművelési csoportjának vezetője tartott beszámolót az 1960—61. évi népművelési évad beindításának tapasztalatairól. Bevezetőben elmondotta Lemle elvtárs, hogy az 1960— 61. évi népművelési évadra való felkészülés a kulturális nevélőmunka kedvező feltételeinek erősödése jegyében történt. A gazdasági és politikai sikerek nyomán terveztek ebben az évben. Szükségesnek látszik, hogy a felsőbb szervek a megnövekedett a kulturális érdeklődés. Ez lehetővé tette, hogy idén tartalmában sokoldalú, szervezett népművelési munka alakuljon ki, amely módszereivel céltudatosan segíti a kulturális nevelőmunka tudatformáló hatásának érvényesülését. Jelentős eredményként számolt be arról, hogy sikerült szilárdabb alapokra helyezni a társadalmi szervek együttműködését a népművelési feladatok megoldásában. A tartalmi kérdések tekintetében egységes álláspont alakult ki és határozott fejlődés mutatkozik a községekben az általános művelődésügyi együttműködés megvalósításában. Beszámolt az idei népművelési évad előkészítéséről, melynek során már a nyáron továbbképző tanfolyamokat szerveztek. A művelődésügyi, a tanácsi népművelési munkások mellett a szakszervezeti művelődési otthonok igazgatói is részt vettek. Kéthetes tan- folyamot rendeztek a műkedvelő mozgalom vezetői számára, valamint a mezőgazda- sági és műszaki ezakkörveze- tők számára. Ezután rátért azoknak a tapasztalatoknak elemzésére, amelyeket a községi népművelési munkatervek tükröznek. Megállapította, hogy a munkatervek fejlődésről tanúskodnak. Van azonban néhány, még megoldatlan probléma. Többek között probléma a tervezés időpontja is. Október végére készültek él az egységes községi népművelési munkatervek, de az lenne a helyes, ha már szeptember 1-ére elkészülnének. Javasolta ezért, „kevesebbet, de szinvona.asabbat“ elv alapján felülvizsgálják ezeket a terveket és a túlméretezett számokat csökkentsék. Ennek szükségességét bizonyítja az előadások eddig tapasztalt viszonylag kis látogatottsága, de reálisan kell számolni a rendelkezésre álló előadók számával is. Tartalmi tekintetben Ismét kedvező képet nyújtanak az ismeretterjesztő előadások tervei. Céltudatos nevelőszándék, a mindennapi kérdések megválaszolásának igénye jellemzi az előadások tárgyát. Javult az ideológiai jellegű előadások számaránya. Növekedett a műszaki és mezőgazda- sági szakismereteket nyújtó előadások száma is, de etekin- tetben még további fejlődés szükséges. Hiányoznak még az olyan előadások, amelyek a termelőszövetkezetek belső megszilárdításához nyújtanak segítséget, bár a földműves- szövetkezeteknél már mutatkozik ilyen irányú törekvés is. Hiba, hogy a községek speciális problémái nem tükröződnek az ismeretterjesztési tervekben, pedig a sajátos helyi és rétegenként változó kérdésekre is válaszolni kell. Szervezeti tekintetben fejlődésre mutat, hogy a községi népművelési munka tervek elkészítésében a tömeoszervezetek is közreműködnek. Legnagyobb számban a KISZ. a nőtanács és a Hazafias Népfront vett részt a tervkészítésben. Etekintetben is van azonban hiba, mert a községi terv gyakran nem egyezik a központival. A sásdi járásban például a központilag tervezett 35 szakkör helyett csak 15 szakkört .terveztek, a mohácsi járásiban viszont a tervezett 20 helyett huszonötöt. Ilyen esetekben feltehető, hogy a terv nem reális. A mezőgazdasági szakkörök tekintetében zavart okoz az a kettősség, hogy ezeket a szakköröket a népművelési csoport mellett a mezőgazdasági osztály is tervezi, de a két szerv tervei egymástól eltérőek. Hasonló tisztázatlan kérdések adódnak a Hazafias Népfront és a Vörös- kereszt munkaterve, valamint a népművelési szervek munkaMindezek alapján megállapította Lemle elvtárs, hogy szükség van a munkatervek ismételt felülvizsgálatára, ellenőrzésére és ahol szükséges, módosítására. Javasolta a Művelődésügyi Bizottságnak, foglaljon állást abban, hogy december 15-ig rendkívüli ülésen tárgyalják meg a járási művelődésügyi bizottságok munkaterületük népművelési helyzetét s a tényleges helyzet felmérése alapján állapítsák meg véglegesen kulturális programjukat. Befejezésül beszélt még a közönségszervezés és a József Attila olvasómozgalom problémáiról, hangsúlyozva, hogy e fontos feladatok megoldásáért is sokat kell még tenni. A beszámoló után a Megyei Művelődésügyi Bizottság tagjai felszólalásukban beszámoltak a saját munkaterületük tapasztalatairól, majd Csendes Lajos elvtáns felhívta a bizottság figyelmét arra, hogy a népművelési feladatokat szorosabban össze kell kapcsolni a gazdasági feladatok megoldásának segítésével. Elmondta, hogy véleménye szerint elsősorban az ismeretterjesztésben, a TIT munkájában mutatkozik káros maximallzmus, OiaLádi klhwiietika Kezdetben volt a vekker. Eddig tűrhetően funkcionált, de egy reggelen elfelejtett csörögni és aznap bosszúból nem húztam fel. Nem ketyegett tehát az óra, s kisebbik lányom, aki szörnyen büszke arra, hogy lakatos- munkában politech- nizAlódik, megállapította: — Rossz, meg kell javítani. Azzal nekilátott. Aznap este még megvolt a számlap a kismutatóval, valamint a rugó és fél tucat fogaskerék. rugót láttam egy pil lanatra felvillanni a szén között, mikor megraktam a tüzet. De az óra felhúzója a visszaforgást gátló pöcökkel még megvolt. Harmadnap annak a szerény véleményemnek adtam kifejezést a családi tanácsban, hogy kár volt ezért a vekkerért, amely éveken át hűségesen szolgált és talán még nem is romlott el, csak pihent kicsit. — Nem baj, apuka — vigasztalt a kisebbik lányom, — ha már nincs vekMásnap dühöngve kér, legalább csiná- ráztam ki cipőmből lók a maradékból három apró, de he- egy gondolkodó gé- gyes csavart. A bil- pet. legőt, meg a hajszál Negyednap este a felhúzószerkezetet közös erőfeszítéssel összeépítettük egy fogaskerékkel, s az egészet beszereltük egy kilyukasztott cipőpasztás doboz ba. — Idefigyelj! — mondta lányom, s diadalmasan megforgatta a készül él karját. Igaz, hogy gondolkodni nem gondolkodott ez a csodagép, viszont olyan szépen firi- pelt, mint egy való di töcsök. Azóta elismeréssel adózom a po'i technizálódásnak, amely immár zsenge leánykákban is fel ébreszti a technika iránti olthatatlan lelkesedést. (Mész—) Súlyos baleset Vasárnap délelőtt 9 őrá tájba súlyos szerencsétlenség történt Kazán- és Gépjavltő KTSZ Felső malom utcai üzemében. Balázs Zc tán, Horváth Jenő és Gageíl Sán dór lakatosok egy szárítótartály készítettek elő hegesztésre. Horváth Jenő szerint a tártál; egyensúlya csigasorral és támasz tckkal volt biztosítva, mégis, ami kor a hegesztéshez akarták be ál Utáni, a súlyos, több mint 8 má zsás tartály felbillent. Balázs Zol tán 76 éves lakatos a kezében lé vő í méteres farúddal tartotta kazán egyensúlyát, azonban az ál billent a rúdon és a fiatalember oly szerencsétlenül lökte fel, hog az ráesett egy élesperemű kazán lemezre és a rázuhanó több mázsá súly mindkét lábát súlyosan ősz szeroncsolta. A szerencsétlen fia talembert a 2-es számú sebészet klinikára szállították, ahol több szőri vérátömlesztés mellett a ba lábát bokán felül, míg a jobl lábát térden alul amputálni kellett A felelősség megállapítására ren dőrségi ejárás Indult. Egy év alatt csaknem megháromszorozódott a tsz-ek sertésé iománya Elegendő állat, kevés férőhely — Szalmabálával téliesítsék új szerfás fiaztatókat az amelyet ki kell küszöbölni. Ezután Lemle Géza elvtáns válaszolt a felszólalásokra. Hangsúlyozta, hogy a járási népművelési terveket feltétlenül rendezni kell, s hogy a tervek realitása érdekében inkább kevesebb feladatot tervezzenek a népművelési szervek. de azokat hajtsák is végre. Kérte, hogy a tömegszerve- zetek is fejtsenek ki nagyobb aktivitást a népművelési munkában. Végül Szentirányi József elvtárs, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának kulturális előadója ismertette a Művelődésügyi Bizottság idei üléstervét és beszámolt a falusi kulturális munka további javítását célzó kormányintézkedésekről, a Román vendég Pécsett terve között. hogy a következő években már a nyár elején tartsák meg az Kedden este kétnapos tartózkodásra városunkba érkezett Mihalca Eliza, a román művelődésügyi minisztérium főosztályvezetője. Mihalca elvtársat a megyei és a városi tanács művelődésügyi osztálya látja vendégül. A töttöal Szabadság Termelöszöv etkezet saját erejéből építette fel ezt a 31» férőhelyes sertéshizlaldát. Az építkezéshez a **S*®*K®*®J®*‘” ben termelt téglát használták fel. A hizlalda mindössze 130 ezer forintjában van a tsz-nek. Éhben az évben a sertéstenyésztés igen gyors fejlődésnek indult, elsősorban a termelőszövetkezetekben. A sertés szapora állat, évente — kedvező körülmények között 16—20 utódot is felnevel, mégsem olyan egyszerű egyik évről a másikra százezrével emelni egy megye sertésállományát. Határozott és gyors intézkedésekre volt szükség ahhoz, hogy ezt mégis emeljük. Különösen az új és területileg erősen felfejlődött tsz-ek sertésállományának kialakítáIróasztalomnál ülök. előkészítő értekezleteket, majd a munkatervet a nyár folyamán, legkésőbb szeptember 1-ig készítsék el. Idén azonban még a későbbi határidőt sem ______ ta rtotta be 39 népművelési ^délután ötkor, otthon egység. Ez arra vall, hogy van-('és könyvet lapozga- nak még községek, ahol adtok. Bóbiskoló, puha népművelési feladatok ellátása {csend van, az abla- még nem tekinthető teljesen i 'kon túli sötétben a megoldottnak. A kész munka- {szélverte eső fénytervek viszont lényegesen job-i»csövet himbál. Felebak, mint a korábbi években i1 gégém a kórházban voltak. A tervek egységesebb ('fekszik, üres a lakás, jellege a helyi népművelési ('Gyermekeink még az tanácsok, illetve művelődési i jsk0iai óvoda padjait otthonok megjavult munkáját ( koptatják, tükrözi. Ez egyúttal azt is je-1 lenti, hogy a ««Jgg J i koptat ják, hanem munkában résztvevő táreadal jönnek, a lépcsőházit1 szervek együttmukodese ban utászszázad do_ lenvet-esen javult. Szervezeti bogását hallom és és tartalmi tekintetben egy- (0iyan folyamatos fránt javult az ismeretterjesz- csengetést, mely vé- tés terve. Javult például a ku- \ gigfut az emberen, lónf-Me előadások aránya a te,r‘i mintha áramba kap- Vehben. M;g az eeész lakosság Jcs0]nák. nolTo? 2600 el6n.d6,t *rény£?' ' ’ Fél óra múlva viszek elő a munkatervek, a ku-\ , g men tanulnom 22^* tendernek és 500 elő- ,Jg A legkiSebb jön a toHr^lŐ^ovetkezetl J*eiA* wirAnW* kp- rn<»H4m lényeit szol-\h°zzám, • A munkások számára 'zeniből a , cs-v mmmlén mintegy 400 elő- .a szemem ad*-* terveznek. (' — Beszélgessünk. Rzávétette ezután Lemle*'Jó? elvtárS. hogv az előadások1' A fiúk (nagyobbak) megoszlásában bizonyos maxi-( Iskolatáskáikat ren- mMizmus mutatkozik. Err*- ( dezgetik. a „leeki- Vali az. hogv például Garén 1 sebb” kellő elfoglalt- 62. Bolyban 75, Dunaszekcsőn fság hiányában beszél 02 ismeretterjesztő előadást “ttefaai akar Ko flZ é*l A. LEGKISEBB előadást ßetoi akar. No, az én tanulásomból sem lesz semmi! A legkisebb — négyéves, feketeszemű iányka — harciasán újságolja* — Tudod édesapa, az én „gyermekem”... Felrakja elém a sárga kis cipőgomb- szernű mackót és szigorúan összehúzott szájjal panaszolja: — Olyan „treány disznó” *. s Feleségemmel játszanak így, néha jó óra hosszat s ő mosoly nélkül kibírja, hogy a „legkisebb” minden saját huncutságát rákeni a „macira”, mint rossz, haszontalan gyermekére Én sajnos nem bírom ezt a játékot, hamar kirobban belőlem a nevetés és akkor vége a beszélgetésnek. mert a legkisebb megharagszik. Most viszont egyedül kell vállalnom a felelősséget, hát rop- oant komolyan kérdezem: — Miért volt „tre- hány disznó” a gyereked? — Tudod, reggel vittük „apával” az óvodába és rálépett a fűre, pedig megtiltottam. De ez még semmi! Az óvodában foly ton húzogatta a Tündiké copfját. Hogy nem tudod ki a Tündiké? . *. Ne beszélj, hányszor mondtam, hogy a Tündiké az én barátnőm! Szóval a Tündiké lánya oda jár az óvodába és az ő lányát Is Tündikének hívják. Most már érted? Aztán az én gyerekem vissza is feleselt az óvónéninek. Bizony. Mondtuk is papával, hát kellett nekünk ez a gyerek? Igen.:. Apa annyit dolgozik, én is, érdemes küzködni az embernek ilyen gyerekért? A levest sem szereti, turkálja az ételt... Nagyon treány disznó! — Borzasztó dolgokat csinál a gyereked! — Hazajövök fáradtan a hivatalból, annyi bajom van a főnökömmel, aztán itthon nem segít sa okozott komoly gondot. Állami gazdaságaink és régi törzstenyésztő termelőszövetkezeteink csak részben tudták kielégíteni az igényeket s így más megyéből kellett vásárolni. A 3004/2-es kormányhatározatot azonban végrehajtottuk. A Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda már eddig 5500 tenyészkocasüldőt vásárolt fel és adott át az új termelőszövetkezeteknek s további 200 átadása folyamatban van* De hol is álltunk az év elején, és hol tartunk most? A megye sertésállománya — az állami gazdaságokét nem szá- t mítva — az 1960. március 1* én megtartott állatszámlálés- kor még 252 000 volt. Ez a szám az október 1-i reprezentatív állatszámlálás idejére a már 358 414-re emelkedett. — gyerekem takarítani, t KÜIöiiosot nagy arányban nőtt , (' ezen belül a termelőszövetkeCsak ül az ágyán és énekel. Apával elha1959. zetek állománya. Míg bér 31-én c tés volt a tsz-ek tulajdonában, addig 1960. október 1-én már ('71 665, vagyis nem egész egy tároztuk. több gyerek J [ december 31-én csak 28 285 ser ne^ HaT’haf ha^fj * addig I960, október 1-én már „treány disznót”. Ha te ezt megértenéd?!— Buta kis gyerek, most meg könnyezik. Ott állnak kétNe h^vsímI — Nem nevetek, őv alatt csaknem megháromcsajj fszorozódott a tsz-ek sertésál*- Látom, hogy ne-'[Iománya Ugyanezt idő alatt vetsz, veled nem is J a kocalétszám 3356-ról 11130- lehet komolyan be-. ,ra emelkedett* szélgetni, mint édes- , S hogy ez a mennyiségi nő- anyával. Wekedés arányban áll a tsz-ek Felkapja a mackót, 4 szántóterületének növekedésé- pár lépés múlva visz- > vei, azt az állatsűrűség alaku- szafordul. A mackót lása mutatja a legjobban. Ez arcához szorítja. J év január elsején a tsz-ek 100 _ Pedig elmond- 4 holdra eső sertéssűrűsége 13,4 ta m volna neked, volt. a kocasűrűség pedig 1,7 hogy én azért na- 4 Október elsején már 34,7 ser- gyon szeretem ezt aj) tés és ezen belül 5 koca jutott “ 100 hold szántóra. Ez a sűrűség a jelen körülmények között már igen jő, és a 100 holdanként! öt koca szaporulata már biztosítja a tsz-ek jövő ten az üres ágy előtt ^ ^ részben tenyészés rosszul látok, vagy Já]lat Kükségletét káprázik a szemem? i1 A maci mintha visz- (| fl IPCYG vágósertés ter- szasímogatná fűrész- \ve — az állami gazdaságokat porral bélelt kezével (»"«“ 100 000 hízó. i Ebből 91 850 hízót már felvásárolt az állam — 46 900-at a legkisebbet. Szfits termelőszövetkezetektől, 22 400 at a háztáji gazdaságokból, többit egyéni tenyésztőktől. A közös sertésállományok kialakítása nagy problémák elé állította az új szövetkezeteket Főleg a férőhelyhiány jelentkezett — és jelentkezik még most is — súlyosan, hisz a rohamos számbeli növekedést az építkezésekkel nem is lehet követni. Sok termelőszövetkezetben szükségmegoldásként átmenetüeg háztáji, bérelt istállókban helyezték el a sertéseket. Ahol erre nem volt mód, sürgősen olcsó kivitelű szerfás építkezésekbe kezdtek* Az építkezéseket még időben, nyár elején megkezdték s az állatokat el is helyezték. Az azonban már hiba volt. hogy nem gondoskodtak előre a szerfás istállók téliesítéséről* Ami jó volt nyáron, az nem jó télen. Most már napokon belül beköszönhet a nagy hideg, az igazi tél és megkezdődnek a fialások. A hideg szállásokban, nyári fiaztatók- ban a malacok elpusztulnak* Ezekben a napokban legégetőbb feladat a fiaztatók télie- sítése. Száztizenhét sertésfiaz- tató épült fél az idén a tsz- ekben s ennek kb. csak a felét téliesítették, 50—55 fiaz- tató téliesítése még hátra van. A téliesítés nem azonos a befalazással, falazásra most nincs szükség. Legolcsóbb, leggyorsabb és legjobb módszer a szalmabálával történő téliesítés. A bálákkal körülrakott fiaztató télen meleg, nyáron a bálák eltávolíthatók és újból hűvös, szellő* az épület. A szalma bálázásához a MÉK, a földművesszövetkeze- tek és az állami gazdaságok a tsz-ek rendelkezésére bocsátják présgépeiket. Igénybe kell venni a kézi présgépeket is, mert ezek teljesítménye naponta annyi bála, amennyivel egy fiaztaitót körül lehel keríteni. A fiaztatnk téliesítését, az értékes sertésállomány téli elhelyezését sürgősen meg kél oldani, mert különben hiábs vannak értékes kocáink, hiábs a takarmány és a szakértelem a szaporulat elpusztul. A kö- zöa sertésállományok kialakításának ez az utolsó, de talár legnehezebben megoldhat*1 feltétele a téli elhelyezés. He ezen túl leszünk, elmondhatjuk, hogy új termelőszövetkezeteink is lerakták a nagy üzemi sertéstenyésztés alapijait. — R.-né — ■= A CSIKÓSTÖTTÖSl Tartós Béke Termelőszövetkezet 75 vagon cukorrépá szállított a cukorgyárba. A. leszállított répáért kapott elő légből a tsz-tagok — a mun kaegységtől függően — égi mázsa cukrot kaptak előlegként. Zsirmon Lukács ét családja mintegy S mázst cukrot kapott előiegbmk
