Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-07-01 / 288. szám
ISO». DECEMBER 1. NAPLÓ 5 Növekszik a terméshozam Eredményes küzdelem a lisztharmat ellen A Szőlészeti Kutatóintézet munkájáról Negyven holdnyi területen Vége* kutatómunkát, kísérleteket a Szőlészeti Kutatóintézet pécsi telepe. Két szőlészete Van az intézetnek Mecsekal- ján, ahol nemesítési. termesztési technikai és borászati kísérleteket végeznek. A felsorolt három főfeladaton belül «z intézet foglalkozik a szőlő betegségei ellen hatásosan felhasználható módszerek vizsgálatával. Éppen ez utóbbi kísérletek vezettek sikerre ebben az évben; I szőlő egyik veszedelmes ellensége a klorózis (levelek sárgulása, végül a tőke pusztulása) megakadályozásában sikerült jelentős eredményeket elérniük. Régi probléma már a klorózis és minden szőlősgazda tudja, milyen veszedelmét jelent, ha feltűnik a szőlőkben. Evről- éVre csökken a terméshozam a beteg tőkéken és egy-két év alatt elpusztulnak az addig gyönyörű termést adó tőkék. Bár a kutatóintézet nem a ter- tnő szőlőben, hanem az anyatelepeken alkalmazta bíztató sikerrel a védekezésnek, úgynevezett permetező trágyázásom módszerét, remélhetőleg sikerül a klorózist megszüntetni a termő területeken is. A kísérleteket vas-, mangán- és cínkketátokkal végezték. A permetezett tőkék ismét kizöldültek, de amelyeket nem kezeltek hasonló módon, azok elpusztultak. A lisztharmat is nagymértékben pusztított az idén A Szőlőkben. Ez ellen is eredményesen alkalmazták a kutatóintézetben a kéntartalmú permeteket úgy, hogy a Sülfaról. vagy Sulfex permetező szereket a bordói lével együtt permetezték. Kísérletképpen az említett vegyszereket maigukban is használták permetezésre. A kutatóintézet másik fő feladata a szőlőfajták nemesítése és a nagyüzemi termesztési módszerek kikísérletezése. Hosszú, fáradságos munka mindkettő. Nem egyik napról a másikra, de még csak hem is egyik évről a másikra mutatkoznak meg az eredmények. Legtöbb esetben 8—9 év múlva Erkel Ferenc-díszhangverseny A pécsi öntevékeny együttesek december 10-én, szombaton este fél nyolc órai kezdettel hangverseny keretében emlékeznek meg Erkel Ferencről, a nagy magyar zenaköltő és zenei nevelő születésének 150. évfordulójáról. Erkel Ferenc Indította el a magyar „dalár”-mozgalmat és a Pécsi Dalárdával élénk kapcsolatot tartott fenn. A szombat esti hangversenyen a KISZÖV umlhwymm Zenekarának, a Közlekedési Vállalat Bartók Béla férfikarának, a MÁV Vegyeskarának, a Megyei Művészeti Együttes vegyeskarának. valamint a MŰM 500. Iparitanuló Intézet balettkarának közreműködésével énekkel, zenével, tánccal mutatják be Erkel Ferenc több örökértékű művét. Az ünnepi hangversenyen Antal György, a zeneművészeti szakiskola igazgatója mond megemlékezést Erkel Ferencről. Szimfonikus est Pécsett L / A Pécsi Szimfonikus Zenekar hétfő esti bérleti hangver- vendégművész Jé- Pett a közönség elé; Lehel GVötgy és Hernádi Lajos szegélyében. A vendégkarmester: Lehel György régi, kedves ismerősünk, de ezúttal fokozott érdeklődéssel vártuk, hiszen nemrég tért vissza sikerekben gazdag külföldi útjáról. Várakozásunkban nem is csalódtunk. A vonzó programú koncert biztonságos, mélyen átélt dirigálásán kívül elsősorban azért illeti köszönet Lehel Györgyöt, mert a klasszikus megtérek mellett a modern, mai muzsika egyik képviselőjének, ma«* Rudolfba* Vonós szimfóniáját is megszólaltatta. Maros érdek**, bét Sokak számára még talányos müvének Pécsi bemutatásával úgy Véljük, sikeresen nyitotta meg az utat a modem zene előtt. Vonósokra írott 3 tételes Szimfóniáját 1956—50-ban kom Pomál'ta a Bartókot és Kodályt követő nemzedék eredeti tehét ®égű tagja: Maros Rudolf, aki hosszú évekig élt városunkban, így egy kicsit még mindig pécsinek érezzük. Műve, akárcsak a többi, az elmúlt években született kompozíciója, kiváló förmaéraéfcrŐL a hangzások rendkívüli fogékonyságról tanúskodik. Ugyanak- ■cor bizonyos kitörést műtét é Bartók—Kodály-Mle zenekari mTTOaayelvből a franciák, el- Hohegger művészete a szimfónia klasszikus Portai elveken épülő tételeit visszatérő elem foglalja egységbe: jóformán minden témában jelentős Szerepet ját- ffc'k » modem zene egyik fontos hangköze, a bővített Üúart, a fő formai fészekét Pedig kemény, energikus akkordok Zárják le. Lehel György elmélyült betanításának eredménye a Pécsi Szimfonikus Zenekar lelkes vonóskarának játékában erősen éhezhető volt, A helyenként horyplult. külön’eg es hangzá- fölényes hangszertech- PlkSt Igénylő szólamók&t a ae- he' tr nyűden egyes tagja si‘ keresőn és főleg Igen muzikálisan o’dotta meg. Különösen Ménen szólaltatták meg a he- sémiit, tnald a mélyebb vonósok n Rzonétáförmájú gyom elad tfte’h&n & robusztus akkor«P* vitán a »én vette! vés fő« témát, msld 9 bensőséges Jbelti« melléktémát. A lassú ‘éiel jwnüsztw hegedűrtwhMiál. valamit a fihélé pergő, egy- ^ergetőrő rondótémájá- hftk l?Mék*sivta komoly próbára ‘ették 9 le’keseh játszó muzsikusokat, ügyánakkof bizonyították. hogy a zénekar •únd bensőséges, átélt tnuzsikóláéiban, mind pedig technikai felkészültségben jelentősét fejlődött. A közönség hosszasan és melegen ünnepelte Maros Rudolf zeneszerzőt. A hangverseny második számaként Hernádi Lajos Mendelssohn. nálunk kevésbé ismert, G-moll zongoraversenyét mutatta be. örültünk, hogy egyik legkiválóbb zongoraművészünk, Hernádi Lajos játéka pompás alkalmat teremt a mű igazi megismertetésére. Hernádi, aki az első tétel viharos zongorakadencíájának lendületével éppúgy magával ragadott, mint az Andante nagy ívű, szép főtémája flhó- man MrfaéW tolmácsolásával, mégis bizonyos hiányérzetet hagyott masa mögött, melyet azonban feledtetett a ráadásként játszott Liszt-, Chopfinés Mozart-művékkeL Szünet után Mozart C'dur, Jupiter-szimfóniájával folytatódott a hangverseny. E szim-. fonta Mozart hangszeres művészetének betetőzése, művész és közösség, egyén és társadalom egymásratalálásának nagyszerű dokumentuma. Az utókor azért nevezte el Jupá- ter-szimfóndának, mert fön- ségesnek, mindenhatónak, összefog,lalónak érezte mint az „istenek királyát“. A mű nagyszerűségéhez méltó volt a mű tolmácsolása is. Itt érvényesültek talán legtisztábban Lehel György kiváló karmesteri képességei és a zenekar is ennek a műnek, különösen a záró fügáfiSBt töTná- csolásával tetőzte be az egyébként is sikeres koncertet. ■H- t — nt — jvíkUrv dönthetik csak el, hogy sikerült-e elér ni ők a kitűzött célt. vagy sem. Vegyük például a nemesítést. Kétféleképpen történik a szőlő nemesítése. Az egyik a hibridizálás. a másik a szelektálás (kiválasztás), A szelektálásnál a jobbminőségű «gyedeket válogatják ki és azokat szaporítják. Természetesen ahhoz, hogy a megfelelő nagyter- mékenységű szőlőket kiválaszt hassák és tovább szaporíthassák, ahhoz mindig meg kell várni a kiválasztott fajták termőre fordulását, mert csak akkor dől el érdemes-e tovább termeszteni. Köztudomású, hogy a ter- mőrefordulás nem egy — vagy két év alatt történik. Hosszú évek szükségesek tehát ahhoz, hogy elmondhassák, sikerült kiVálasztaniok a minőségileg is megfelelő termést adó fajtákat. A nemesítés e formájához pedig sok fajta közül kell válogatnia a kutatóintézetnek. Választék van bőven. Mintegy háromszáz féle bor- szőlőfajtát tartanak nyilván á negyven holdnyi szőlészetükben. Az említett kétféle nagyüzemben $s alkalmazható termelési mód pedig a mennyiségi hozamot növelte. Nemcsak a fehér burgundi, de a többi fajta szőlőnél is a Guydt művelésnél 50 százalékkal, a kordonművelésnél pedig 30 százalékkal T élapó-ügyben emellett terméshozam. Emellett egyetlen fajtánál sem csökkent a mustfok húsz alá. Nem világraszóló eredmények ezek. Nem is törekszik erre a Szőlészeti Kutatóintézet, de a munka amit csendben, szinte észrevétlenül végeznek mégis jelentős, mert elősegítik a nagyüzemi szőlő- termelést. a szőlőművelés fejlődését. S az eredmény máris mutatkozik abban, hogy mind több és több termelőszövetkezet, állami gazdaság háeznö- sítja az átadott tapasztalatokat és alkalmazza az intézet által kikísérletezett termesztési módszereket. Hillcbrand Lajos LÁTATLANBÓL merem állítani, hogy az idei Télapó is bőkezű volt minden gyerekhez ebben az országban. A nap gyermek romantikájából csupán a nagy, csillogó pelyhekben szallígózó hó hiányzik. Megjött a Télapó — vagy at „ahány ház, annyi SZokáS" jelszó ürügyén máshol a Mikulás — és a gondosait kitisztít«« gyermekcipők megteltek csokoládéval, cukorkával, ajándékkal, jelképes virgácsokkal, A szülők számára is lezárult a szokásos téli alakoskodás első felvonása. Most néhány napi szünet következik, néhány napig minden izgalmas, kiváncsi gyerrhekproblé- ma a feledés homályába merül, a szülőknek nem kell a logikus gyermekkérdésekre a legképtelenebb válaszokat kiagyalni. Nem akarok ünneprontó lenni, a nap gyermekromantikáját sem akarom okoskodó elmefuttatással megzavarni, de az Ilyen Télapó-jövetel utáni szülői fellélegzés gondolkodóba ejti az embert. Mire gohdo- lok? — Nem tudom pontosan, hogy olvastam-e vágy hallottam az alábbi családi történetet. NÉHÁNY nappal a Télapó látogatása előtt Beteg lett a család SEetnefénye, a klBfiú. Kisebb hőemelkedéssel feküdt az ágyban, dehát milyen a gyerek? Szeretett volna felkelni. Es milyen a nagymama? — Hű. Pistiké! Most ne légy rossz, mert nem hoz a Mikulás ajándékot.«; — intette rendre a nagymama a csemetét, és a nagymama alig tette ki a lábát, a szobából, megkezdődött az ostrom. — Apu, ki az a Mikulás?... Miért nem hoz semmit, ha rossz valaki? .;; Ha jó leszek, hoz-e valamit? .;. & miért kell neki levélét írni?..« A nagymama mondtau. És hogyan küldjük el a levelet az égbe?.. i S a bölcs apa kezdte a magyarázkodást. — Fiam, a Mikulás az egy jó bácsi volt, aki a jó gyerekeknek ajándékot hozott.;« — Volt? — Volt. — Meghalt? — Meghalt; — Akkor a nagymama miért mandta. hogy ha jó teszek, akkor ház Valamit? “ Tudod ennek a jó bácsinak az emlékére az anyukák A bíróság elótt — áEarc nélkül 10 évi börtönbüntetésre ítélték az álarcos támadót KötöZködő fenegyerekek, ittas huligánok, akiknek az emberélet sokszor csak akkor fontos, ha — róluk Van szó. A másik te»« épsége, élete, számukra „bagatell dolog”. A bíróságon aztán a nagymellény pará- hyivá üsugörodik. Egy ilyen ügynek tipikus esetét tárgyalta december 5-én a megyei bíróság. ...mintha egy ponyvaregény lapjairól lépett volna le...” — kezdte ä vádbeszédét nagyon találó módon az ügyész. Valóban így Väh. A tettes, hogy fel ne isméfjék — álarcot öltött. A vádlott tnost — immár álarc nélkül — hallgatja a vádbeszédet. Száját idegesen rángatja, úgy látszik nem tetszik neki az ügyész kemény szava. Pedig az ä kalapacs, amivel éjjel egy öregemberre támadt és többször fejbeverte — keményebb Volt... Történt pedig, hogyha vádlott — Rumbach Dezső vízve- zetélcszerolő pécsi kisiparos -*■ iparát bevonták. Rumbach ekkor elment a Hőerőmúhöz dolgozni. Három hónapi próbaidője vették te), »«ónban ÚtsV lát- «zik neto füHÓtt a fogához 9 murikft, mert időközben ismét mn"kérvényezte az Iparát. Érthet^ hiszen tetet ftwfihkísipa- ros munka nélkül Vágta zsebre a pénzt. — de erről majd később. Mar ismét mayáhkisiparns- hftlt gondolta magát — mint mondja, rchiénykedett Ipara yibreznknpá-sáhflip ■— így fel ts készült annak folytatására. Pénzt kért kölcsön. Ismert egy idős nyugdíjast — Nagy Pált — gondolta, tőle kér 17 ezer forintot. Az összeget meg is kapta. Igen ám, de Rumbach- nak esze ágába sem jutott még ha iparát vissza is kapta volna, hogy becsületes munkával szerezze kenyerét. Járta a kocsmákat, a2 italboltok rendszeres vendége volt, s mint maga is bevallotta — az ital Volt a mindene. Feleség, m>e- rekek, család — kisebb gondja is nagyobb volt ennél. Pedig 4 gyereke sokszor éhezett, ron- gyolódótt, mert apjuk ä torkán engedte le a kenyér, a ruha Lassan elérkezett a kölcsön visszafizetésének ideje is. Ekkorra azonban iparígazolvány még nem volt, a pénzt pedig már elköltötte. De nem azért vagány gyerek Rumbach, hogy az ilyen súlyos problémából ki né vágja toagát De hogyan? Elhatározta. hogy Nagy Páltól megszerzi a 17 ezer forint kölcsön felvételéről szóló papirost. Az öreg így aztán majd nem tudja a köfPSohädäst IghZPtni, hWh tudja igazát bizonyítani. A papír visszaszerzésére tétvet készített. Ez év augusztus elsején felkészült terve Végrehajtására. Zsebébe tett egy kalapácsot — gondolva: saját házában meg- leoi, leüti az öreget, — ha úgy adódik meg is gyilkolja — és 55 smútett papírt elviszi. Alaposan mérlegelte a körülményeket. Arra is gondolt, hogy hátha nem sikerül minden úgy ahogy kigondolta, esetleg felismerik, —* álarcot is készített. Kalapja elé — mint egy fátyölt — fekete küötfoáara- bot, varrt. Hogy esetleg Ujjlenyomat íré maraüjöh — egy pár kötött kesztyűt te Vitt magával. így felsBwelve — és bátorságát egy liter borral megerősítve — este 10 óra félé elindult Nagy Pál haza felé. Nem elő« szőr járt már Nagyiknál, & kömy(Szettel ismerős volt, tudta, hogy az öreg a szuterinbait alszik, félesége pedig fent a szobában. Ha az idős ember elalszik — könnyen végezhet vele. A terv végrehajtása az első pillanatban akadályba Ütkö« zött. Mindössze csak annyiban, hogy amikoC Rumbach odaért Nagyék házához, az idős ember szobájában világos volt ügy látszott, még nem aludt el. Várnia kellett. Meghúzódott a közeli kukoricás szélében éS figyelte: mikor oltják el A szuterinban a villanyt. EZ a Pillanat is elérkezett; Éjfél lehetett. LopakbdVa megközelítette a házat S az idői ember Szobájához osont. A szoba ajtaja nvitva volt. Belépett Vájta, 9 félhomályban megpillantotta az ágyban alvó öreget; kezébe vette a kalapácsot él ütött. Egyszer, kétszer ..; At ütések azonban elcsúsztak Ttem nktrztflk az ittes ember halálát. A fejéből, a melléből azonban csurgóit a vér. De még így is volt annyi ereje, hogy dulakodjon támadójával és segítségért kiáltson. A kiabálásra felébredt felesége, s amikor leszaladt a szuterinba és httkdpesaita d Villányt» megrémülve látta férjét és egy másik embert a földön verekedni. Hirtelen egy — a kezeügyébe akadó — kaTót mgadott és azzal a támadó felé suhintott. Kétszer-háromszor el is találta Rumbach fejét. Az álarc fél- reöSŰSzott éS... Rumbach vesztét érezte, felugrott és elmenekült. Egymásután lépnek elő a tanúk — Rumbach más ügyeinek tisztázására is. Különböző vízvezetékszerelési munkákat vállalt, a pénzt előre elkérte — még cégbélyegzővel is ellátta a nyugtákat, pedig akkor már bevonták iparát — de sehol semmit sem végzett el. Az egyik tanútól 800, a másiktól 700, a harmadiktól 3500 forintot vett fel s a megrendelők most Szaladnak a pénzük után... A megyei bíróság az esti órákban meghozta ítéletét. A vádlottat egyrendbeli előre megfontolt gyilkosság kísérletéért, 1 rendbeli lopás és 3 rendbeli csalás kísérletéért 10 évi börtönbüntetésre ítélte. Lesz ideje gondolkodni, hogy az emberélet mégsem „bagatell ügy”,». Garay Ferenc meg az apukák meg szokták ajándékozni a jő gyermekeket A gyerekek kitisztítják a cipőiket, és reggelre benn« lesz a csokoládé, mellette az áján dék... A rossznak meg Virgács .«« — A Mikulás bácsi teszi) bele? — Az már nem él... Anyu meg apu.»« — Akkor te vagy a Mikulás?! — Dehogy te ... — Ákitor anyu?.«« VALAHOGY így a történek A szülői „megpróbáltatás” petisze még nem te ilyen egyszerű. Hiszen akkor következik az igazi probléma, amikor á nebuló már arról is értesül, hogy létezik egy Télapó is. aki megrázza a szakállát. abból sűrű pelyhekben hull a hó. a lehelet» pedig fagyot áraszt. És kezdődik a gyermeklogika latolgatása: a Mikulás ezt hoz, azt hoz, dehát akkor mit hoz a Télapó, sőt — ahol van — a Jézuská? Nem tudóm, hogy egyáltalán célravezető-e ennyi ellentmondással terhelni a gyerekeket? Nem tudom, hogy egyáltalán célravezető dolog-e nem egy esetben megtépázni a Szülői tekintélyt, mert hiszen a gyerek előbb-utóbb mégiscsak megtudja, hogy „ki az a Mikulás, ki az a Télapó, stb.” Mefthiszen keresi, titokban utánanéz. Gyermekkorunkban, emlékszem, néhány barátommal titkos szövetséget kötöttünk, hogy a karácsonyi tanítási szünetben a végére járunk az égből hogyan kerül a szobába a feldíszített karácsonyfa, és arra is emlékszem, hogy a szünet utáni első tanítási napon, az első szünetben szomorúan konstatáltuk: a szülők becsaptak bennünket. Persze, ezekre a gondolatokra akad ellenvetés. Miért akar nánk megfosztani a gyerekeket a Mikulás, a Télapó, a karácsony mesés, romantikus csillogó varázsától? Nem is kell megfosztani őket. A téli hóesés, a csokolá« dé Mikulások és csizmák, az ezüst lamettás, csillagszórós karácsonyfa — miért ne tartozna a mai gyermekromahtikéhoz? De abban mégiscsak rendet kellene teremteni, hogy „mi, mikor jön. hönnar és miért?’« A FELNŐTTEKNEK vég eredményben bem „»égy ügy” kát sokszor talán mulattató is ha az ember kiagyalt válaszol kíséretében a gyermek éles természetes logikáját követi de a gyerekeknek nagy ügy Következtetnek belőle, nerr egyszer csalódnak is. Mi fi csalódtunk annakidején. Azt hiszem egységesíteni ke lene ézeket a dolgokat. Hí már Télapó, akkor legyen az — és csak az — és ha mái nálunk ez a szokás, hogy de cérrtber elején is és végén ii „meglátogatja” a gyerekeket — hát az se táj. Jöjjön egy év ben kétszer, de akkor a Tél> apó jöjjön. Akinek nagy te her szakálla vart, és ha meg rázza, akkor sűrűn hull a hé és lehelet» fagyot áraszt. Ismétlem, nem ünneprontái ez, nem is csalhatatlan recep egy diagnózisra, de a ki nebulók érdekében — és eg) kicsit a szülőkében is — ren det kellene teremteni a Tél apó-ügyben. Thiery Árpád Másfél mirié értélé Mnw, néttteWzié, újtípusú mosógép A szövetkezeti könyvesből lókban, a sátrakban, a bizo mányosokrlál és a házról-házr árusítóknál összesen másfél millió forint értékű köny van; A földműveaszövetkeaete! vas- és műszaki boltjaiba min egy száz újtínusú, csavaró Szovjet mosógépét hoztak, a ttonepefc előtti napokban jele nik meg az olcsó és jó nép televízió. A márkának „Ta vasz” lesz a neve és körülbelt kétezer forinttal olcsóbb, mit az eddigi készülékek. Háron- száz forinttól ezerig terjed áron medem vernék'» csillár* is érkeztek,