Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-30-01 / 307. szám
I960. DECEMBER 30. NAPLÓ 5 A z emberiség történelmé- **• ben vörös fonalként húzódik végig az a vágy, hogy a ^felettünk lévő rétegekbe” hatoljon. Először léghajókkal és repülőgépekkel hódították •heg a légkör alacsonyabb rétegeit A szovjet tudósok és gépszerkesztőik érdeme, hogy 1957. október 4-én a föld első mesterséges holdja elérte légkörünk szélét, a világűrt A Szovjetunió a világűrkutatás előre összeállított terve alapján 1957. november 3-án kilőtte a Lajka kísérleti kutyával második, majd 1958. május 15-én a harmadik mesterséges holdat. Ezután 1959. január 2-án, szeptember 12-én és október 4-én kozmikus rakéták következtek és végűi — pontosan a harmadik mesterséges hold felbocsátásának 2. évfordulóján, 1960. május 15-én, moszkvai időszámítás szerint, kb. 1 órakor éjfél után felbocsátották a többlépcsős rakétát, mely körpályájára felvitte az űrhajót A világűrkutatás egész prog ram jának végső célja az ember világűr-repülése. Az űrhajó tulajdonképpen „óriási" mesterséges hold, mely már úgy van megszerkesztve, hogy fülkéjében személyzet nyerjen elhelyezést Ez természetesen különleges követelményeket támaszt a mesterséges holddal s a hordozó rakétával szemben. Az embernek a fülkében való tartózkodása bizonyos berendezéseket és készleteket tesz szükségessé, melyek megkövetelik, hogy a hordozó- rakéta sokkal nagyobb hasznos terhet juttasson el az űrhajó körpályájára, amihez nagyobb teljesítményű motorokra van szüksége. Mi mindent kell az űrhajó fülkéjénél számításba vennünk? A személyzet testsúlyát, az oxigén-, élelmiszer- és vízkészletet, a légkört biztosító berendezést — mely az emberi szervezetnek legmegfelelőbb hőmérsékletről (kb 20 fok C) és páratartalomról gondoskodik, továbbá olyan berendezést, mely a levegő felfrissítését, az állandó légnyomás biztosítását teszi lehetővé, végül haváriafelszerelést (pl. búvárharangot). A levegőt biztosító berendezésekkel már a második szovjet mesterséges hold is fel volt szerelve, ha azonban személyzetről van szó, e berendezéseknek nemcsak telj0 Ben kifogástalanul kell működ hiök. hanem kettesével kell rendelkezésre éllniok, mert a Bzovjet gépszerkesztők nem akarják kockára tenni az első űrhajósok életét A személyzettel való repülés megköveteli továbbá az űr hajó elektronikus és rádió- technikai felszerelésének bővítését is. Az előző mesterséges holdakba beszerelt, s a repülés irányítását, ellenőrzését, a méréseknek a földdel való közlését szolgáló elektronikus irányító felszereléseken kívül az űrhajó személyzetének is lehetővé kell tenni, hogy berendezésének működéséi ellenőrizze, s azt is, hogy hang fónikus kapcsolatban legyen a földdel. A hangkapcsolatnak nemcsak az űrhajós által végzett tudományos megfigyelések szempontjából Van nagy jelentősége — hiszen tudjuk, hogy a gén a világűrben sem pótolhatja teljes mértékben az embert. — hanem azért is, mert jótékony hatással lesz az elszakítottság érzésének mérséklésére. Az űrhajózási gyógyászatnak egyik problémája ez. De csupán az egyik, mert ebben az új tudományban már mostanáig is rengeteg a probléma. Még az űrhajósnak a rakétába való belépése előtt feltétlenül ki kell küszöbölni ezeket a fő akadályokat: a túlI m JP római értekezletén a szovjet képviselő kijelentette, hogy a Szovjetunióban az alapvető problémák már megoldást nyertek. Az „óriás‘’-rakétákkal februárban végzett szovjet kísérleteknek az volt a célja, hogy felülvizsgálják a rakétamotorok' teljesítményét és irányítását, az űrhajónak pedig az a hivatása, hogy megállapítsa azt a rendszert, mely biztosítja a repülés irányítását, az utasok számára nélkülözhetetlen feltételeket, a légmentesen elzárt utasfülke berendezéseinek működését, az útasfül- kének a rakéta utolsó fokátó való leválasztását, és a földre való visszatérés feltételeinél tanulmányozását. Az utolsó probléma éppen a földre vajó visszatérés biztonságának kérdése. Ha ezt a probléma’ sikerül megoldani, s ha az űrhajó légmentesen elzárt utas fülkéjével folyó kísérletek eredményei kedvezők lesznek — elindulhat az első ember r világűrbe. A tudománynak, a- embert kéz és ész szorgalma munkájának hatalmas győzel me lesz ez! Hisz gondoljuk csak él, mily óriási tudományos, szerkesztési és technológiai problémákat kellett már eddig is megoldani, s mennyit kell még a jövőben megoldani. A szovjet űrhajózás-tudomány azonban rendkívül gyorsan fejlődik, ami reálissá teszi azt a reményt, hogy talán már egy vagy két éven belül megvalósul az ember első repülő- útja a világűrbe. A szovjet űrhajózás-tudomány és rakéta-technika ilyen sikerei utón az űrhajózás távlati tervét nem tekinthetjük fantázia szüleményének — ellenkezőleg, minden remény megvan arra, hogy így lesz megvalósítható. 1961. — az ember néhány órán, vagy napon át mesterséges hold segítségével körül- repüti a földet; 1962—1963. — az ember körülrepüli a holdat, az első ür- kiiós kiköt a holdon; 1965. — a Mars és a Vénusz ’■endszeres kivizsgálása automatikus bolygóközi állomások segítségévéi; 1970. — az ember körülre- nüli a Marsot és a Vénuszt; 1975. — az első űrhajósok ’-í kötnek a Marson és Vénu- szun. Patrik Marquart mérnök. Űrhajó és űrhajós Egy szovjet rakéta hajtó müveinek dörgése 1957. októb er 4-én új szakaszt nyitott meg az emberiség történetében: egy műhold szputnyikként kering a föld körül. Utódjai, a^~1-iek nagyobbak és tökéletesebbek, bizonyítják, hogy a világűr- utazás nem utópisztikv ozeíés többé, A hold túlsó oldala wa ill'.:.-:.; Korunk egyik legnagyobb szenzációja a Szovjet Tudományos Akadémia szerkesztésében készült, egyedülálló kiadvány, amely többek között a hold titokzatos túlsó oldalával ismerteti meg a világot. E térkép fölé, amely az űrhajózási tudomány kiváló eredményeiről tanúskodik, nem csupán a tudósok és szőkém* berek hajolnak érthető kíváncsisággal és érdeklődéssel. Bizonyos idő elteltével a hold napot oldalának verőfényében ezt a térképet teríti ki majd a térdére az első űrhajós. terhelés befolyását az indulásnál és a leszállásnál, vagyis a sebesség gyors változásainál, a súlytalan állapot, valamint a sugárzás befolyását azgjm- berí szervezetre; mindezewna- tásokra természetesen megfelelő védelmet kell találni. Ezeket a problémákat mesterségesen kialakított feltételek között a földön lehet tanulmányozni. A sebesség változásánál fellépő súlytöbbletnél; az emberi szervezetre gyakorolt hatása például az un, centrifugális gép segítségével figyelhető meg. Amikor ugyan is a rakéta startol, növeli sebességét, a keletkeaő gyorsulás folytán az ember súlya növekszik — ezt értjük az ún. túlterhelésen. Az eddigi kísérletek szerint az emberi szervezet rövidebb ideig 2,5—4-szc- res túlterhelést bír ki, vagyis ilyenkor az ember 2,5—4-szer nehezebb. Az űrhajózási gyógyászat USA-rakéták hyugat-Némeíor szagban ■ m sí': m A kilövőszerkezet ive nem a csillagok felé irányul, hanem békés európai városok fe lé. Az atomtudomány diadala nem az emberek szolgálatára, hanem ellenük, életük, javaik megsemmisítésére szolgál. Folo Kép a közeljövő Repülőgépeket nagyszilárdságú kerekekkel látják el, amelyek gyakorlatilag le- és felszálláskor a repülőgép súlyát ^hordozzák. A háromszögletű ^szárnyak karcsú profilúak lesznek. A törzs orr-részének meghosszabbítása és a szárnyak hátrahelyezése gyakorlatilag megnöveli a személyzet ■s a reaktor közötti távolságot. Mennél hatalmasabb méretű a lövő atomrepülőgépe, annál kisebb súlyú • sugárvédelmú atomr épülőjéről berendezés. Léteznek száz tonna súlyú, 60 méter fesztávolságú, 70 méter hosszú, 60 000 lóerő teljesítményű, atomhaj- tóművel ellátott repülőgépekre vonatkozó különböző tervek. A nehézségek ellenére már bebizonyosodott, hogy atomrepülőgépek előállítása lehetséges. A szakemberek véleménye szerint az első atomrepülőgép nemsokára a levegőbe emelkedhet, SZOVJET VILÁG ŰRRAKÉTA ÚTJA A LEGSIKERÜLTEBB AMERIKAI TA ÚTJA RAKE-
