Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-25-01 / 304. szám

a NAPLÓ I960. DECEMBER & Akkor még* azt hittük... Hittünk abban, hogy ez a találkozás, Hammarskjöld és Lu­mumba szinte barátian meleg kézfogása és beszélgetése Kongó szabadságának, békéjének záloga lesz. Hiszen Hammarskjöld az Egyesült Nemzetek Szervezetét képviseli, amely elsősor­ban hivatott a vnlágbéke és ezen belül Kongó szabadságának biztosítására. S hogy mi történt mégis a „barátit’ kézfogás után? Az olasz csizma tragédiája i mm * T?' s. í ' \í % HifitZí/iV, .. . ‘ • ­Az USA költségvetésében első helyen szerepel az európai tá­maszpontok kiépítése. Ebt>en a költségvetésben, illetve terv­ben hozzávetőlegesen 90 Atlas rakéta (egyenként kb. 180 mil­lió) és atomtengeralattjáróról k ilöhető Poláris-típusú rakéták (darabja kb. 600 millió) szerepel többek között. A teljes ősz- szeg kiteszi egy nagyhatalomnak számító nyugati ország tel­jes nemzeti költségvetését. Ebből az összegből kétmillió lakást lehetne építeni > attl Elvárd, a halhatatlan francia idézünk: költő verséből „Ellenségünk a háború../4 UHStH f€iNO 1ST DÉR K rfíiKí-*oíaie Abrüstung I ' \j<í£ fflecfenswrfíag: Tíz barát meghalt a háborúban, tíz asszony meghalt a háborúban, tíz gyermek meghalt a háborúban... Számolni értjük jól a holtakat egyesével és ezresével számolni tudunk, de gyors a világ s minden elmosódik háborútól háborúig De csak egy halott legyen, aki bevésse emlékét szivünk legközepébe és a halál ellen kezdünk el élni és harcolni kezdünk a háború ellei és küzdeni kezdünk a békéért Paul Eluard 1948-ban írta ezt a versét Wroclawban, az értelmiségiek nemzetközi bé­ketalálkozóján. A színhely megválasztása talán véletlen volt, de félreérthetetlen és fáj­dalmas mementóvá lett. Wroc­law szinte egyenlővé vált a földdel a II. világháborúban. A világ minden részéből össze­gyűlt félezer delegátus, negy­venöt ország írói, tudásai, mű­vészei. tanárai, orvosai újra és újra borzadozva álltak meg a wroclawi egykori belváros szélén, ahol éjnél feketébben mutatták, idézték a romok a szörnyű emlékeket. De ugyanakkor meglátták az új­jáépítést is, az életet, a romjai­ból főnixként újjáéledő gyö­nyörű gótikus városházát és a romos sötét negyed mellett az új, egészséges lakóházakat A zóta felépült romjaiból a világ Vagy amiként Paul Eluard írta a ^Gyot* vi­lág" elmosta a műit háború nyomait. El, de ezt csak kívül­iül látni így- A ldkekten ret­tenve <H tovább a múlt háború minden szörnyúséee és egy újabbnak irtósatató gondolata, ■sért tekint ma at emberiség a világ jobbik telére, ahol a békéről törvényt hoztak fe ahonnan legújabban békefel- hivás röppent világgá számül- liók reménysugaraként De nézzük csak a másik tű­dalt! A „túloldalt”, ahol szin­tén százmilliók remélik a bé­két. és ahol mégis velük épít­tetik a csatahajót, a bomba ve­tőt, velük szereltetik a tömeg- pusztító rakétákat, ahol a fegy­verkezési őrület ma szinte az egyetlen munkát, kenyeret ígérő lehetőség, és ahol mégis tíz- és százezrek kerülnek má­ról holnapra az utcára. Vajon mennyibe kerülhet a nyügati tömb országainak a mintegy 157 jwarazföldi had­test, az 52 550 harci repülőgép, a 8210 hadihajó, a mintegy 8000—8000 atomlövedék, a több mint hatmillió fegyveres kato­na. Hogy micsoda összegekről van szó, elég ha csak megem­lítjük, hogy az Atlanti Szövet­ség tagállamai 1955-ben 20,5 milliárd, 1954-ben 56,4 mil­liárd, 1957-ben 60,2 milliárd dollárt költöttek fegyverkezés­re, s csak az idén az USA több mint 42 milliárd dollárt irány­zott elő a legpusztítóbb fegy­verekre. A fegyverkezési hajsza sötét árnyékként lebeg a világ béké­je fölött S hogy ezideig elke­rültük a világot felperzselő poklok felszabadulását, jól tud­juk miért kerültük el. Az USA gondoskodott rólak ne ismerné Yma Sumac, íghírű perui énekesnő ne- iz ősi indián dalok egye- ó csodálatos hangú töl­ti az, akit nem döbben- es a hír, hogy Yma Su­mac a States Departement kommunistáéi lenes hadjáratá­nak egyik célpontjává vált Férjének s egyúttal impresszá­riójának, M. Wiwanko-nak, az ismert zeneszerzőnek az Ogo- nyok című szovjet lap tudósí­tójának adott interjújából tud­tuk meg, hogy az indián nép­dalok is. bajt okozhatnak, ha a „szabad világban” éneklik őket. A „baj” ott kezdődött amikor 1957-ben Limában, Pe­ru fővárosában, latinamerikai énekfesztivált rendeztek. A fesztivál szervezői között ott volt Yma Sumac és a férje, a „Nap himnuszé”-nak világhírű szerzője is, akit a fesztivál után feleségével együtt nyom­ban Washingtonba rendeltek. Órákon keresztül faggatták őket, egyre azt akarták kihúz­ni belőlük, hogy ez a zenemű kommunista üzenet. Yma Sumac és férje jelen­leg a Szovjetunió vendége Le- n>iugródban, Moszkvában, Tal- linhan, Rigában. Vilnyuszban, Minszkben, Kievben, Bakuban, Jerevánban, Tbilisziben hall­gatják tiz és tízezrek Peru ősi dalait, Yma Sumac csodálatos művészetét. A Szovjetunió vezette áll* hatatos és egyre eredmé­nyesebb békeharc az emberiség legrégibb vágyát teszi napról napra reálisabbá. Az a társa­dalom, amely a világűrbe bo­csátotta az első mesterséges bolygót, az a társadalom nyi­totta meg előttünk a háború kikapcsolásának, elkerülhetősé gének lehetőségeit. A XX: pártkongresszus egyik legfon­tosabb elméleti megállapítása az volt, hogy a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen többé. A XXI. kongresszus pe­dig azzal, hogy a hétéves terv céljait kitűzte és megállapítot­ta, hogy egy évtizeden belül a világ ipari termelésének több mint a felét a szocialista or­szágok fogják előállítani, is- mert jelentős lépéssel haladt előre. Nemcsak az erkölcsi, hanem az új anyagi helyzet is új erőviszonyokat teremtett és teremt, mellyel a béke táborá­nak erkölcsi és anyagi fölénye olyan szembeszökő és vitatha­tatlan lesz, amelyen minden háborús próbálkozás és pmpa> ' talaját vobzW, t».;. Ezért teljes leszerelést és békeszerződést követe* Vtnkit" •.— Ezt hirdetik a nyugat-berlini transzparensek, ezt olvasni le a tüntető hadirokkantak elszánt tekintetéből. M elöl haladó, botra támaszkodó nyugatnémet polgár az egykori frontharcos maga a megtestesült követelés. •— Nem, nem akarom, bogy a fiam örökölje a mankót, • boUusbotatl Véletlen tolálfcoxás? Az egykori deportáltak a kon centrációs táborban viselt esi kos egyenruhában fogadták franciaországi Mourmeton ban a Bundeswehr katonáit I^evél Norvégiából |üj»r VffSí«.«»a4 U,.,■' f í .< km* * , ; A szimpatikus fiatal norvég fiú lapunkon kereszt hány sorban üdvözli a város és a megye fiataljait Kedves Barátaim! A Norvég ifjú Kommunisták Ligájának nevében Sl köszönöm Tlarn.ii/tifi. P 6 ÍD .a a. — ■ JL iu . v , m a norvég Ifjú Kommunisták Ligájának nevében tettel köszönöm Baranya megye és Pécs város ifjús meghívását, hogy megismerhessem munkájukat és él ~ K;sz í- kongresszusának munkáját nagy érdekl kísértem. Minden jót és sikeres munkát kívánok azo nagy feladatokhoz, amelyeket magatok elé tűztetek. h< építsétek a szocializmust, hogy szebb és jobb életet b satok a fiatalságnak és az egész népnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom