Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-25-01 / 304. szám
tÖM. DECEMBER 25. NAPLÓ 5 Mit tudnak a korszerű rádiókészülékek? Az idei karácsonyon is sokan vannak olyanok, akik egy új típusú rádióval lepték meg magukat és családjukat. Sokakat talán ezeknek az új készülékeknek modern vonal- vezetése, az új bútorstílushoz való illeszkedése késztette a régi rádió felcserélésére, pedig az alkalmazott új technikai megoldásoknál fogva a hangvisszaadás hűsége hatalmas mértékben javult. Joggal vethetnek fel kérdést olvasóink, a régebbi rádiókon hallgatva egy hangversenyt nem azt halljuk, amit a hang- versenyteremben hallanánk? Fülünk ugyanis megszokta a hangvisszaadás tökéletlenségét és csak akkor veszi észre azt, ha egyszer már hallhatta az új technikával sugárzó adó műsorát, íjtípusú rádiókészüléken. Igen, mert a hangvisszaadás hibáit az adók és a rádióvevők egyaránt okozták. Nézzük csak meg ennek az okát. Minden rádióadásnak alapvető feltétele az, hogy az adó egy igen szapora rezgésszámú hullámot állítson elő, amelyre „ráültetik” a közvetítendő műsort. Nos, ez a „ráültetés” — szaknyelven moduláció — a korábbi rádióadásnál úgy történik, hogy e szapora rezgésszámú hullám — amely magával viszi a műsort és így vivőhullám a neve — kitérését változtatják a követitendő műsornak megfelelően. A hangversenyteremben hallgatva a zenét, fülünk mindazokat a rezgéseket hallja hangként, amelynek másodpercenkénti rezgésszáma 15— IC 000-ig terjed. A tökéletes hangvisszaadás tehát azt követelné meg, hogy a mikrofontól a vevőkészülék hangszórójáig, az emberi fül által hallható valamennyi hangot átvigyük. Nos, ez a kívánság a klasszikus rádióadásnál nem teljesülhet, mert kényszerű technikai okoknál fogva a 15—16 OOO-ig terjedő sávot szűkíteni kell, úgy, hogy a rádióadó az ötezer másodpercenkénti rezgésszámnál szaporább rezgéseket — azaz a magashangokat — már nem is sugározzák ki. A rádiógyárak pedig a vevőkészülékek hanghűségét az adóhoz szabják, tehát a régebbi — rövid, közép vagy hosszú hullámon dolgozó adók által sugárzott műsort csak így meghamisítva hallgathatjuk. De nem ez az egyetlen minőségromlás, amellyel klasszikus rádiózás együtt jár. Nem kapjuk torzítatlanul a zene dinamikáját sem, mert a pianót és a fortisszimót — amelynek aránya az élő zenében kb. 1:10 000- hez — az adásnál lényegesen csökkenteni kell. Láthatjuk, hogy a klasz- szikus rádióadás alapvetően hanghűségromlással _ jár, és ehhez járul hozzá még az ipari berendezések és a légköri zavarok által okozott rengeteg külső zavar, ami hovatovább teljesen élvezhetetlenné tette a rádiózást. Na meg az, hogy a rádióadó állomások számának rohamos növekedése folytán az adók már egymást is zavarják. Érthető tehát, hogy a rádiómérnökök szerte a világon olyan technikai megoldáson dolgoztak, mely mindezeket a hátrányokat megszünteti. Ezért vált szükségessé az úgynevezett ultrarövidhullámú rádiózás kifejlesztése. Milyen előnyökkel jár ez? Röviden azt mondhatjuk, hogy minden korábbi hátrányt kiküszöböl. Az URH adások tökéletes dinamikával, az emberi fül által hallható teljés rezgésszám kisugárzására képesek. Nem akarjuk olvasóinkat bonyolult technikai kérdésekkel untatni, ezért csak annyit említünk meg, hogy ezek az URH adók igen rövid — néhány méter hosszúságú — hullámokat sugároznak, melyek egészen új technikai megoldásokat követelnek. A műsornak a vivőhullámra való ráültetése is. újszerű, az úgynevezett frekvencia modulációval történik. Az URH rádiózás jelentős előnye az is, hogy az ipari és légköri zavarok sokkal kevésbé befolyásolják és ezek az adók egymást egyáltalán nem zavarják. Érthető tehát, hogy világszerte elterjedőben vannak az URH adók és a rádiógyárak forgalombahozzák az ilyen adások vételére is alkalmas készülékeket. Mivel az URH adók az ösz- szes hallható hangokat kisugározzák, olyan rádióvevőket kellett kidolgozni, melyek visz- szaadni is képesek, ez pedig jobb — szélesebb sávot feldolgozó — erősítőt és tökéletesebb hangszórót követel meg. Olyan hangszórót viszont igen nehéz gyártani, amely egyaránt jól tudja visszaadni a magas és a mély hangokat. A vevőkészülékben ezért nem egy, hanem több hangszórót építenek be, külön a mély és a magas hangok számára. A helyesen elhelyezett több hangszóró a zenét klasszikusabbá is teszi, ami további előnyt jelent. Üjszerű az URH rádióvevők hangszínszabályozása is, külön szabályozhatók a magas és a mély hangok, így mindenki a neki legkedvezőbb hangszínt állíthatja be. De vajon mindig helyes ez? A korábbi rosszabb minőségű rádiózás ugyanis bizonyos fokig elrontotta fülünket, és így hajlamosak vagyunk arra, hogy a hangszínszabá- lyozó helytelen beállításával rontsuk a hangvisszaadást. De ezen is segít a korszerű rádió úgynevezett hangregisztere. Ez a nyomógombos berendezés, beszédnek, szólóhangszeme' klasszikus, vagy tánczenekai nak megfelelő legkedvezőb! hangszínt egyszerű gombnyomással automatikusan állítja be. Az álmok valósággá válnak Sietősen jár-kel az üzemben, logarléc kandikál ki munkaköpenye felső zsebéből. Ha hazamegy, hazai és külföldi szaklapokat forgat, előveszi a bonyolult mértani ábrákkal és matematikai képletekkel zsúfolt szakkönyvét és számol. A mérnökökről, technikusokról, művezetőkről van szó. És a kékoverálos munkásokról, mert a legzseniálisabb mérnöki elgondolás sem ér sokat nélkülük. Ok a legigazibb alkotók, a nagyszerű tervek csak az ő kezükben ölthetnek testet és válhatnak valósággá. Most pedig lássuk, mit eredményezett a munkások és műszaki vezetők összefogása az idén Baranya néhány üzemében. Már hajót is gyárt Mohács Régi és nem is nagy üzem a Mohácsi Gépgyár. Noha termékei nagyon fontosak, azért nem kapta nevét szárnyra a hír. Mindenki természetesnek vette, hogy lennie kell egy üzemnek, amely bádogipari megmunkálógépeket, MIA— MÍG motor alkatrészeket és egyebeket gyárt. Ebben az évben merész vállalkozásba fogtak. Burján Ervin művezető irányításával két olyan 130 személyes hajót készítettek, amilyent még senki sem gyártott az országban. Hogy az apró vasholmikhoz szokott emberek kiválóan megállták a helyüket, arról az elismerő szakvélemény tanúskodik. A két hajót — ha az időjárás megengedi — januárban indítják állomására, Budapestre Jövőre még egy hajót, plusz egy úszóházat építenek. A 80 méter hosszú, 10 méter széles úszóház fürdésre, napozásra, a motorcsónakok kikötésére egyaránt alkalmas lesz, a pi henő szegedieknek nyújt majd örömet. Farostlemez A Mohácsi Farostlemezgyárban kár új gyártmányról érdeklődni, hiszen maga a farostlemez is új. Üj a gyár is, és ez az első év, amikor egész esztendőn át termel az üzem. A múlt évben avatták az első lépcsőt, akkor csak fél évig dolgozhatott. Úgy kell a farostlemez az országnak, mint a cukor, hiszen a járműipar — vasúti személykocsik, autóbuszok, hajók belső burkolása —, a bútoripar és még sok más nem élhet nélküle. Korábban Ausztriából, Finnországból és Belgiumból kellett behozni minden köbmétert, s 86 dollárt fizettünk érte Ezek után nem nehéz kiszá mítani, hogy mennyit takarítunk meg az idén a 10 ezer 200 köbméterrel. Ennyit gyárt ugyanis az üzem — jóval a terven felül. Nagy mennyiség, ha kiterítenénk, vagy két eí félmillió négyzetmétert íedne be. De meg nem végs»' >zám, hiszen csak az első lépes» terméke. 1962-ben, mire a második lépcső is felépül, 30 ezer köbmétert gyárt az üzem. Uj gép «zületetl Nem tévedés, a Porcelán- gyárban nemcsak szigetelőket és tányérokat, hanem új gépet is gyártottak. Egy lelkes kis kollektíva, Misángyi László technikus, Svoboda Miklós gépészmérnök és tíz derék munkás vágta ilyen nagy fába a fejszéjét. Nem kisebb célt tűztek ki, mint a 110 ezer voltos vezetékekhez szükséges szigetelők gyártásának teljes gépesítését. Sikerült. A kollektíva gépe beváltotta a hozzáfűzött r< menyeket, januárban megk iő- dik az üzemszerű termelés \a- gyor. örülnek a munkások :i- szen a legnehezebb tiziKai munkát gépesítik e zei a gyárban. A „tányérszigetelőknéi” (tányér alakjukról nevezték el így) ugyanis 10—12 kilót emelgettek egész nap a dolgozók. Mindenütt érezni a kis kollektíva működésének jótékony hatását. Ha valamennyi ésszerűsítésüket le akarnék írm. nagyon hosszúra nyúlna a cikkünk. Ezért elégedjünk meg annyival, hogy sok százezer, vagy talán millió forintos hasznot hajtanak a népgazdaságnak. Most mar csak arra kérhetjük olvasóinkat, hogy használják is ki az újtípusú rádió minden előnyét. Használják a hangregisztert, ne röstelljék, mondjuk a hírek utáni tánczenénél a nyomógombot „beszéd állásról” — „dzsesszállás- ra” átváltani. A pécsi és déldunántúli rádióhallgatók a korszerű rádiózás minden előnyét élvezhetik, hiszen Budapesten kívül csak Pécsett működik ultrarövidhullámú adó, amely naponta 18 órától 22 óráig sugároz minőségi mű- ! sort (Jjvonalú, modern bútor SUGÁR GUSZTÁV ^^^^MSx^^BflaixiQDaiixiaDgi^gSJGSixi^ifeqSiwfiixiiixiiDcSixiSixigiiggDfliDa^^^^^^g^^ XJj turistaszálló épül a Susogó felett elbontott kisvendéglő hel gén. (Józan András felv.) kilométert gyalog, csalódottan, mert nem kaptak munkát Nyomorult világ volt az, és nyomorúságát őrzi az anekdotába illő történet Kolbach bácsiról, aki Hímesházától gyalog ment Pestig munkáért. — Tudja-e — mondja az elnök — ha én ma valakinek három munkaegységet ígérnék, hogy menjen be gyalog Mohácsra, megtenné-e egy is? Aligha ... Azelőtt is viszonylag jómódú falunak számított, de más volt annak a jómódnak a kategóriája. És a jómódot elsősorban nem a vagyon nagysága, hanem az életrevalóság, a szorgalom jelentette. Ma? Egységesebb ez a jómód, és a szűrjek a tanúi annak, hogy az egyetértő, okos közös gazdái kodás eredménye ez. És ez a mindenre kiterjedő jómód, az emberek életrevalósága és szór galma bátorít fel arra, hogy ki mondjam: példaként keltene emlegetni a szűri termelőszöAz étet színvonalát, az embe rek kultúráját általában számokban mérik. Igaz, lehet-e meggyőzőbb tanúsága a szűri jómódúságnak, minthogy ha egy szűri lakodalomba manapság „csak” kétszáz vendéget hívnak, az már szerény mulatságnak számít, hogy a templommal kettéhasított főutca ttlnte valamennyi lakásában bútor, perzsaszőnyeg, he- •asdi porcelán, csipke, és keletnémet csillár van. Mert kultúra ez is. Lehet-e meggyőzőbb tanúsága ennek a jómódúságnak, hogy a szövetkezet asszonyainak általában már háromszázötven munkaegységük van — nem hiába becsüli az elnök a tsz asszonyait, a férfiaknak is felül átlagban a háromszázon, és 1 munkaegységre harminchét forintot osztanak majd. Az a bekötőút, amely ez év nyara óta összeköti a falut Hí- mesházával, több mint bekötőút. Szimbólum is. összekapcsolja Szűrt a világgal, a kultúrával, az emberekkel. Alig több, mint ötszáz ember, javarészük németajkú. Az elnök által őrzött dokumentumok szerint közel kétszáz éve telepedett meg itt a dombok között 15 család, ők alapították a falut. Története alig van, ami említésre méltó. Aki Szűrben megéri a tíz esztendőt, az megállta a próbát. A felszabadulás utáni telepesek közül is alig maradt több a faluban tizenvalahány családnál, de ezek aztán kemény emberek. Állták a sarat, a munkát, meg is van a becsületük. , Varga István negyvennyolcban jött Balmazújvárosról. Csizmájáról kocogtatja a sarat, cigarettáért nyúl, látom, húzza az időt. Gyanakodva méreget, hümmög. Nehéz válaszolni. Azt kérdeztem tőle. mit gondolt a szövetkezetről annakidején, amikor először hallotta, hogy közős gazdaságokat alakítanak. — Hát ugye, nekem idáig a tsz jó — mondja lakonikus egyszerűséggel —, mióta a szövetkezetben vagyok, nem szólt nekem senki... — Évekig állami gazdaságban dolgozott. — Hogy határoztam el magam? — Egyszer odajön hozzám az elnök, egy este. Hogy lépjek be a tsz-be. Mondom, majd meglátom... Aztán, tudja úntam én már azt a sok mászkálást. Megbeszéltem az asszonnyal... — Nem vágyik vissza Balmazújvárosra? Kezében megáll a cigaretta, megrázza a fejét. — Balmazújváros? .. Még idáig nem volt eszemben. Béres Lajos két éve jött Szűrbe. Mokány kis emberke, a tekintete szúr, fején hetykén áll a fekete köcsögkalap. Falukutató alighanem azonnal rámondaná, hogy törzsökös magyar ember. Tizenhat évig dolgozott a hosszúháti állami gazdaságban. Toporog, igazgat ja kezében a villát, zavarban is van egy kicsit, eleven újságíróval még nem találkozott — Hát az úgy volt kérem, hogy itt lakik a Pintye sógorom. Két éve eljöttünk vendégségbe, aztán már a vonaton Szebény alatt mondogattam, hogy nagyon szép vidék ez. Ha találok erre vennivaló házat, én nem csavargók tovább, eljövünk ide. Aztán úgy is tett az... Tudja, tizenhat évig én hetenként csak egyszer jártam haza... ötvenhat éves vagyok... — Jó itt? Szaporán bólogat. — Jobb kérem. Jobb... — s a szeme meglágyul, fénye elhalványodik. — Hűséges szóga voltam én a gazdaságban is, az igazgató nem is akart engedni ... de azért itt jobb... A tudósításhoz tartozik még, hogy Varga Istvánnak jóval több mint hatszáz munkaegysége van, Béres Lajosnak is felül a négyszázon. Nem ment minden simán és egyszerűen a szűri szövetkezetben sem. Itt is volt, aki aláírta a nyilatkozatot, önmagában azonban nem írta alá a közös szándékot, de a szűrtek segítettek ezen is. A recept? Az alighanem mindenhol alkalmazható, hogy az emberekkel megértették: a nyilatkozat csak külsőség. Az a fontos, amit belül akar az ember. A nyilatkozat megmenti ugyan a kisárutermelőt az egyéni gondoktól, megmenti önmaga rabságából, de az az igazság, hogy a közösségben sókkal több erő van, mint külön-külön az emberekben, az csak akkor lesz nyilvánvaló, bizonyítható igazság, ha mindenki bizonyítani akar. Megtisztították a szövetkezetei. Aki becsületesen, jól akart dolgozni, az maradt, aki csak a saját gesztenyéjét akarta megsütni, az végül is elment a faluból. De aki ittmaradt, aki itt dolgozik, egyik se bánta meg. így télidőn, sárban még ma is nehéz megközelíteni a szőrieket, de igazságtalanság lenne hallgatni róluk. Két hete egyik riportom végén lelkendezve azt írtam, hogy ha legközelebb külföldi újságíróval találkozom, elviszem Nagy- peterdre Szlobodáékhoz. Nos, ha a véletlen úgy hozza, a szűri Kossuth Termelőszövetkezetbe is elviszem a kollégát. THIERY ÁRPÁD Kisipari szövetkezeteinknél j sem múlt el az év hiába. A Pé- j esi Faipari Ktsz például újvo- ! nalu, modem kombináltbútor \ berendezést készített. Eredetileg „leányka szoba’* volt a berendezés neve. Két ajtós kombináltszekrényről van szó (nem az elavult értelmében!), melyhez fiókos íróasztalt és nyitott könyvespolcokat építettek. Ehhez járul még 3 szék, egy asztalka, az egyszemélyes rekamié, az ágyneműtartó szekrényke és a virágállvány. Nyáron, a baranyai kisipari szövetkezetek termékbemutató kiállításán mindenkinek megtetszett a berendezés újszerűsége. A Belkereskedelmi Minisztérium nagy mennyiséget kér belőle, egy kívánsággal: ' egészítsék ki még egy rekamié- val, és két karosszékkel vagy fotellal, s ilymódon felnőtteknek is alkalmas modern, kombináltbútor berendezést nyerünk. A szövetkezet szívesen tesz eleget a kérésnek, s a jövő év második felében megkezdődik a tömeggyártás. Az új garnitúra 14 ezer, 14 ezer 400 forintba kerül, ai-ány- lag tehát nem tesz drága. Az eredeti „leányka szoba” prototípusát a Kossuth Lajos utca 50-ben kiállították, és megtekinthető. A szövetkezei °zen kívül modern fényezett hálószoba berendezést gyá 400 forintért, nem beszélve ü- lönböző kisbútorokról. Épül Pécs első emeletes panelhá?a Béres Lajos Bizony, ezt is megértük. Végre, emeletes épületben ölt testet a Juhász Ferenc főtechnikus vezette csoport álma. Eddig ugyanis csak földszintes épületeket, illetve istállókat készítettek panelből. Az Üj-Mecsekalja délkeleti részén épülő panelház 3 emeletes lesz, 24 lakásból fog állni. A panel anyaga salak és ke- ramzit, melyet vakolt állapotban illesztenek a helyére. Ai ajtó és ablakkereteket is beépítették, az épületet a jövő év augusztusában akarják átadni. A Baranya megyei Építőipari Vállalat szakemberei arra számítanak, hogy legkevesebb 8 hónapra sikerül rövidíteni egy ilyen épület építési idejét. (Hagyományos módszerekkel ez 13—14 hónapot vett igénybe.) Jövőre újabb emeletes panelházakat építenek 60— 80 lakással, ami annyit jelent, hogy mintegy 200 ember tel új otthonra. A pécsújhegyi salakhegynél olyan panelgyártó üzem épül 30 millió forintos beruházással, amely 1962-től kezdve évi 400 panellakás felépítését teszi tehetővé. M. fcv
