Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-25-01 / 304. szám

tÖM. DECEMBER 25. NAPLÓ 5 Mit tudnak a korszerű rádiókészülékek? Az idei karácsonyon is sokan vannak olyanok, akik egy új típusú rádióval lepték meg magukat és családjukat. Sokakat talán ezeknek az új készülékeknek modern vonal- vezetése, az új bútorstílushoz való illeszkedése késztette a régi rádió felcserélésére, pedig az alkalmazott új technikai megoldásoknál fogva a hang­visszaadás hűsége hatalmas mértékben javult. Joggal vethetnek fel kérdést olvasóink, a régebbi rádiókon hallgatva egy hangversenyt nem azt halljuk, amit a hang- versenyteremben hallanánk? Fülünk ugyanis megszokta a hangvisszaadás tökéletlenségét és csak akkor veszi észre azt, ha egyszer már hallhatta az új technikával sugárzó adó mű­sorát, íjtípusú rádiókészüléken. Igen, mert a hangvisszaadás hibáit az adók és a rádióvevők egyaránt okozták. Nézzük csak meg ennek az okát. Minden rádióadásnak alap­vető feltétele az, hogy az adó egy igen szapora rezgésszámú hullámot állítson elő, amelyre „ráültetik” a közvetítendő mű­sort. Nos, ez a „ráültetés” — szaknyelven moduláció — a korábbi rádióadásnál úgy tör­ténik, hogy e szapora rezgés­számú hullám — amely magá­val viszi a műsort és így vivő­hullám a neve — kitérését vál­toztatják a követitendő műsor­nak megfelelően. A hangversenyteremben hall­gatva a zenét, fülünk mind­azokat a rezgéseket hallja hangként, amelynek másodper­cenkénti rezgésszáma 15— IC 000-ig terjed. A tökéletes hangvisszaadás tehát azt köve­telné meg, hogy a mikrofontól a vevőkészülék hangszórójáig, az emberi fül által hallható valamennyi hangot átvigyük. Nos, ez a kívánság a klasszi­kus rádióadásnál nem teljesül­het, mert kényszerű technikai okoknál fogva a 15—16 OOO-ig terjedő sávot szűkíteni kell, úgy, hogy a rádióadó az ötezer másodpercenkénti rezgésszám­nál szaporább rezgéseket — azaz a magashangokat — már nem is sugározzák ki. A rádió­gyárak pedig a vevőkészülékek hanghűségét az adóhoz szab­ják, tehát a régebbi — rövid, közép vagy hosszú hullámon dolgozó adók által sugárzott műsort csak így meghamisítva hallgathatjuk. De nem ez az egyetlen minő­ségromlás, amellyel klasszikus rádiózás együtt jár. Nem kap­juk torzítatlanul a zene dina­mikáját sem, mert a pianót és a fortisszimót — amelynek ará­nya az élő zenében kb. 1:10 000- hez — az adásnál lényegesen csökkenteni kell. Láthatjuk, hogy a klasz- szikus rádióadás alapvetően hanghűségromlással _ jár, és ehhez járul hozzá még az ipari berendezések és a légköri za­varok által okozott rengeteg külső zavar, ami hovatovább teljesen élvezhetetlenné tette a rádiózást. Na meg az, hogy a rádióadó állomások számá­nak rohamos növekedése foly­tán az adók már egymást is zavarják. Érthető tehát, hogy a rádiómérnökök szerte a vilá­gon olyan technikai megoldá­son dolgoztak, mely mindeze­ket a hátrányokat megszünteti. Ezért vált szükségessé az úgy­nevezett ultrarövidhullámú rádiózás kifejlesztése. Milyen előnyökkel jár ez? Röviden azt mondhatjuk, hogy minden korábbi hátrányt ki­küszöböl. Az URH adások tö­kéletes dinamikával, az emberi fül által hallható teljés rezgés­szám kisugárzására képesek. Nem akarjuk olvasóinkat bo­nyolult technikai kérdésekkel untatni, ezért csak annyit em­lítünk meg, hogy ezek az URH adók igen rövid — néhány mé­ter hosszúságú — hullámokat sugároznak, melyek egészen új technikai megoldásokat köve­telnek. A műsornak a vivőhul­lámra való ráültetése is. új­szerű, az úgynevezett frekven­cia modulációval történik. Az URH rádiózás jelentős előnye az is, hogy az ipari és légköri zavarok sokkal kevésbé befo­lyásolják és ezek az adók egy­mást egyáltalán nem zavarják. Érthető tehát, hogy világ­szerte elterjedőben vannak az URH adók és a rádiógyárak forgalombahozzák az ilyen adá­sok vételére is alkalmas készü­lékeket. Mivel az URH adók az ösz- szes hallható hangokat kisugá­rozzák, olyan rádióvevőket kellett kidolgozni, melyek visz- szaadni is képesek, ez pedig jobb — szélesebb sávot feldol­gozó — erősítőt és tökéletesebb hangszórót követel meg. Olyan hangszórót viszont igen nehéz gyártani, amely egyaránt jól tudja visszaadni a magas és a mély hangokat. A vevőkészü­lékben ezért nem egy, hanem több hangszórót építenek be, külön a mély és a magas han­gok számára. A helyesen elhe­lyezett több hangszóró a ze­nét klasszikusabbá is teszi, ami további előnyt jelent. Üjszerű az URH rádióvevők hangszínszabályozása is, külön szabályozhatók a magas és a mély hangok, így mindenki a neki legkedvezőbb hangszínt állíthatja be. De vajon mindig helyes ez? A korábbi rosszabb minőségű rádiózás ugyanis bi­zonyos fokig elrontotta fülün­ket, és így hajlamosak vagyunk arra, hogy a hangszínszabá- lyozó helytelen beállításával rontsuk a hangvisszaadást. De ezen is segít a korszerű rádió úgynevezett hangregisztere. Ez a nyomógombos berendezés, beszédnek, szólóhangszeme' klasszikus, vagy tánczenekai nak megfelelő legkedvezőb! hangszínt egyszerű gombnyo­mással automatikusan állítja be. Az álmok valósággá válnak Sietősen jár-kel az üzemben, logarléc kandikál ki munkakö­penye felső zsebéből. Ha haza­megy, hazai és külföldi szak­lapokat forgat, előveszi a bo­nyolult mértani ábrákkal és matematikai képletekkel zsú­folt szakkönyvét és számol. A mérnökökről, technikusok­ról, művezetőkről van szó. És a kékoverálos munkásokról, mert a legzseniálisabb mérnöki elgondolás sem ér sokat nélkü­lük. Ok a legigazibb alkotók, a nagyszerű tervek csak az ő kezükben ölthetnek testet és válhatnak valósággá. Most pedig lássuk, mit ered­ményezett a munkások és mű­szaki vezetők összefogása az idén Baranya néhány üzemé­ben. Már hajót is gyárt Mohács Régi és nem is nagy üzem a Mohácsi Gépgyár. Noha ter­mékei nagyon fontosak, azért nem kapta nevét szárnyra a hír. Mindenki természetesnek vette, hogy lennie kell egy üzemnek, amely bádogipari megmunkálógépeket, MIA— MÍG motor alkatrészeket és egyebeket gyárt. Ebben az évben merész vál­lalkozásba fogtak. Burján Er­vin művezető irányításával két olyan 130 személyes hajót készítettek, amilyent még sen­ki sem gyártott az országban. Hogy az apró vasholmikhoz szokott emberek kiválóan meg­állták a helyüket, arról az el­ismerő szakvélemény tanúsko­dik. A két hajót — ha az időjárás megengedi — januárban indít­ják állomására, Budapestre Jövőre még egy hajót, plusz egy úszóházat építenek. A 80 méter hosszú, 10 méter széles úszóház fürdésre, napozásra, a motorcsónakok kikötésére egyaránt alkalmas lesz, a pi henő szegedieknek nyújt majd örömet. Farostlemez A Mohácsi Farostlemezgyár­ban kár új gyártmányról ér­deklődni, hiszen maga a farost­lemez is új. Üj a gyár is, és ez az első év, amikor egész esz­tendőn át termel az üzem. A múlt évben avatták az első lépcsőt, akkor csak fél évig dolgozhatott. Úgy kell a farostlemez az országnak, mint a cukor, hi­szen a járműipar — vasúti sze­mélykocsik, autóbuszok, hajók belső burkolása —, a bútoripar és még sok más nem élhet nél­küle. Korábban Ausztriából, Finnországból és Belgiumból kellett behozni minden köbmé­tert, s 86 dollárt fizettünk érte Ezek után nem nehéz kiszá mítani, hogy mennyit takarí­tunk meg az idén a 10 ezer 200 köbméterrel. Ennyit gyárt ugyanis az üzem — jóval a terven felül. Nagy mennyiség, ha kiterítenénk, vagy két eí félmillió négyzetmétert íedne be. De meg nem végs»' >zám, hiszen csak az első lépes» ter­méke. 1962-ben, mire a máso­dik lépcső is felépül, 30 ezer köbmétert gyárt az üzem. Uj gép «zületetl Nem tévedés, a Porcelán- gyárban nemcsak szigetelőket és tányérokat, hanem új gépet is gyártottak. Egy lelkes kis kollektíva, Misángyi László technikus, Svoboda Miklós gé­pészmérnök és tíz derék mun­kás vágta ilyen nagy fába a fejszéjét. Nem kisebb célt tűztek ki, mint a 110 ezer voltos vezeté­kekhez szükséges szigetelők gyártásának teljes gépesítését. Sikerült. A kollektíva gépe beváltotta a hozzáfűzött r< me­nyeket, januárban megk iő- dik az üzemszerű termelés \a- gyor. örülnek a munkások :i- szen a legnehezebb tiziKai munkát gépesítik e zei a gyár­ban. A „tányérszigetelőknéi” (tányér alakjukról nevezték el így) ugyanis 10—12 kilót emel­gettek egész nap a dolgozók. Mindenütt érezni a kis kol­lektíva működésének jótékony hatását. Ha valamennyi éssze­rűsítésüket le akarnék írm. na­gyon hosszúra nyúlna a cik­künk. Ezért elégedjünk meg annyival, hogy sok százezer, vagy talán millió forintos hasz­not hajtanak a népgazdaság­nak. Most mar csak arra kér­hetjük olvasóinkat, hogy hasz­nálják is ki az újtípusú rádió minden előnyét. Használják a hangregisztert, ne röstelljék, mondjuk a hírek utáni tánc­zenénél a nyomógombot „be­széd állásról” — „dzsesszállás- ra” átváltani. A pécsi és dél­dunántúli rádióhallgatók a korszerű rádiózás minden elő­nyét élvezhetik, hiszen Buda­pesten kívül csak Pécsett mű­ködik ultrarövidhullámú adó, amely naponta 18 órától 22 óráig sugároz minőségi mű- ! sort (Jjvonalú, modern bútor SUGÁR GUSZTÁV ^^^^MSx^^BflaixiQDaiixiaDgi^gSJGSixi^ifeqSiwfiixiiixiiDcSixiSixigiiggDfliDa^^^^^^g^^ XJj turistaszálló épül a Susogó felett elbontott kisvendéglő hel gén. (Józan András felv.) kilométert gyalog, csalódottan, mert nem kaptak munkát Nyomorult világ volt az, és nyomorúságát őrzi az anekdo­tába illő történet Kolbach bá­csiról, aki Hímesházától gyalog ment Pestig munkáért. — Tudja-e — mondja az el­nök — ha én ma valakinek három munkaegységet ígérnék, hogy menjen be gyalog Mo­hácsra, megtenné-e egy is? Aligha ... Azelőtt is viszonylag jómó­dú falunak számított, de más volt annak a jómódnak a ka­tegóriája. És a jómódot első­sorban nem a vagyon nagysá­ga, hanem az életrevalóság, a szorgalom jelentette. Ma? Egységesebb ez a jómód, és a szűrjek a tanúi annak, hogy az egyetértő, okos közös gazdái kodás eredménye ez. És ez a mindenre kiterjedő jómód, az emberek életrevalósága és szór galma bátorít fel arra, hogy ki mondjam: példaként keltene emlegetni a szűri termelőszö­Az étet színvonalát, az embe rek kultúráját általában szá­mokban mérik. Igaz, lehet-e meggyőzőbb tanúsága a szűri jómódúságnak, minthogy ha egy szűri lakodalomba manap­ság „csak” kétszáz vendéget hívnak, az már szerény mulat­ságnak számít, hogy a temp­lommal kettéhasított főutca ttlnte valamennyi lakásában bútor, perzsaszőnyeg, he- •asdi porcelán, csipke, és ke­letnémet csillár van. Mert kul­túra ez is. Lehet-e meggyőzőbb tanúsá­ga ennek a jómódúságnak, hogy a szövetkezet asszonyai­nak általában már háromszáz­ötven munkaegységük van — nem hiába becsüli az elnök a tsz asszonyait, a férfiaknak is felül átlagban a háromszázon, és 1 munkaegységre harminc­hét forintot osztanak majd. Az a bekötőút, amely ez év nyara óta összeköti a falut Hí- mesházával, több mint bekö­tőút. Szimbólum is. összekap­csolja Szűrt a világgal, a kul­túrával, az emberekkel. Alig több, mint ötszáz em­ber, javarészük németajkú. Az elnök által őrzött dokumentu­mok szerint közel kétszáz éve telepedett meg itt a dombok között 15 család, ők alapí­tották a falut. Története alig van, ami említésre méltó. Aki Szűrben megéri a tíz esztendőt, az megállta a pró­bát. A felszabadulás utáni te­lepesek közül is alig maradt több a faluban tizenvalahány családnál, de ezek aztán ke­mény emberek. Állták a sa­rat, a munkát, meg is van a becsületük. , Varga István negyvennyolc­ban jött Balmazújvárosról. Csizmájáról kocogtatja a sa­rat, cigarettáért nyúl, látom, húzza az időt. Gyanakodva méreget, hümmög. Nehéz vá­laszolni. Azt kérdeztem tőle. mit gondolt a szövetkezetről annakidején, amikor először hallotta, hogy közős gazdasá­gokat alakítanak. — Hát ugye, nekem idáig a tsz jó — mondja lakonikus egyszerűséggel —, mióta a szö­vetkezetben vagyok, nem szólt nekem senki... — Évekig állami gazdaság­ban dolgozott. — Hogy határoztam el ma­gam? — Egyszer odajön hoz­zám az elnök, egy este. Hogy lépjek be a tsz-be. Mondom, majd meglátom... Aztán, tud­ja úntam én már azt a sok mászkálást. Megbeszéltem az asszonnyal... — Nem vágyik vissza Bal­mazújvárosra? Kezében megáll a cigaretta, megrázza a fejét. — Balmazújváros? .. Még idáig nem volt eszemben. Béres Lajos két éve jött Szűrbe. Mokány kis emberke, a te­kintete szúr, fején hetykén áll a fekete köcsögkalap. Faluku­tató alighanem azonnal rámon­daná, hogy törzsökös magyar ember. Tizenhat évig dolgozott a hosszúháti állami gazdaság­ban. Toporog, igazgat ja kezében a villát, zavarban is van egy ki­csit, eleven újságíróval még nem találkozott — Hát az úgy volt kérem, hogy itt lakik a Pintye sógo­rom. Két éve eljöttünk ven­dégségbe, aztán már a vona­ton Szebény alatt mondogat­tam, hogy nagyon szép vidék ez. Ha találok erre vennivaló házat, én nem csavargók to­vább, eljövünk ide. Aztán úgy is tett az... Tudja, tizenhat évig én hetenként csak egy­szer jártam haza... ötvenhat éves vagyok... — Jó itt? Szaporán bólogat. — Jobb kérem. Jobb... — s a szeme meglágyul, fénye el­halványodik. — Hűséges szóga voltam én a gazdaságban is, az igazgató nem is akart en­gedni ... de azért itt jobb... A tudósításhoz tartozik még, hogy Varga Istvánnak jóval több mint hatszáz munkaegy­sége van, Béres Lajosnak is felül a négyszázon. Nem ment minden simán és egyszerűen a szűri szövetke­zetben sem. Itt is volt, aki aláírta a nyilatkozatot, önma­gában azonban nem írta alá a közös szándékot, de a szűrtek segítettek ezen is. A recept? Az alighanem mindenhol al­kalmazható, hogy az emberek­kel megértették: a nyilatkozat csak külsőség. Az a fontos, amit belül akar az ember. A nyilatkozat megmenti ugyan a kisárutermelőt az egyéni gon­doktól, megmenti önmaga rab­ságából, de az az igazság, hogy a közösségben sókkal több erő van, mint külön-külön az em­berekben, az csak akkor lesz nyilvánvaló, bizonyítható igaz­ság, ha mindenki bizonyítani akar. Megtisztították a szövetke­zetei. Aki becsületesen, jól akart dolgozni, az maradt, aki csak a saját gesztenyéjét akar­ta megsütni, az végül is elment a faluból. De aki ittmaradt, aki itt dol­gozik, egyik se bánta meg. így télidőn, sárban még ma is nehéz megközelíteni a sző­rieket, de igazságtalanság len­ne hallgatni róluk. Két hete egyik riportom végén lelken­dezve azt írtam, hogy ha leg­közelebb külföldi újságíróval találkozom, elviszem Nagy- peterdre Szlobodáékhoz. Nos, ha a véletlen úgy hoz­za, a szűri Kossuth Termelő­szövetkezetbe is elviszem a kollégát. THIERY ÁRPÁD Kisipari szövetkezeteinknél j sem múlt el az év hiába. A Pé- j esi Faipari Ktsz például újvo- ! nalu, modem kombináltbútor \ berendezést készített. Eredetileg „leányka szoba’* volt a berendezés neve. Két ajtós kombináltszekrényről van szó (nem az elavult értelmé­ben!), melyhez fiókos íróasztalt és nyitott könyvespolcokat épí­tettek. Ehhez járul még 3 szék, egy asztalka, az egyszemélyes rekamié, az ágyneműtartó szekrényke és a virágállvány. Nyáron, a baranyai kisipari szövetkezetek termékbemutató kiállításán mindenkinek meg­tetszett a berendezés újszerű­sége. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium nagy mennyiséget kér belőle, egy kívánsággal: ' egészítsék ki még egy rekamié- val, és két karosszékkel vagy fotellal, s ilymódon felnőttek­nek is alkalmas modern, kom­bináltbútor berendezést nye­rünk. A szövetkezet szívesen tesz eleget a kérésnek, s a jövő év második felében megkez­dődik a tömeggyártás. Az új garnitúra 14 ezer, 14 ezer 400 forintba kerül, ai-ány- lag tehát nem tesz drága. Az eredeti „leányka szoba” proto­típusát a Kossuth Lajos utca 50-ben kiállították, és megte­kinthető. A szövetkezei °zen kí­vül modern fényezett háló­szoba berendezést gyá 400 forintért, nem beszélve ü- lönböző kisbútorokról. Épül Pécs első emeletes panelhá?a Béres Lajos Bizony, ezt is megértük. Végre, emeletes épületben ölt testet a Juhász Ferenc főtech­nikus vezette csoport álma. Eddig ugyanis csak földszintes épületeket, illetve istállókat készítettek panelből. Az Üj-Mecsekalja délkeleti részén épülő panelház 3 eme­letes lesz, 24 lakásból fog állni. A panel anyaga salak és ke- ramzit, melyet vakolt állapot­ban illesztenek a helyére. Ai ajtó és ablakkereteket is beépí­tették, az épületet a jövő év augusztusában akarják átadni. A Baranya megyei Építő­ipari Vállalat szakemberei arra számítanak, hogy legkevesebb 8 hónapra sikerül rövidíteni egy ilyen épület építési ide­jét. (Hagyományos módszerek­kel ez 13—14 hónapot vett igénybe.) Jövőre újabb emele­tes panelházakat építenek 60— 80 lakással, ami annyit jelent, hogy mintegy 200 ember tel új otthonra. A pécsújhegyi salakhegynél olyan panelgyártó üzem épül 30 millió forintos beruházással, amely 1962-től kezdve évi 400 panellakás felépítését teszi te­hetővé. M. fcv

Next

/
Oldalképek
Tartalom