Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-24-01 / 303. szám

N A P r O I960. DECEMBER tt 15:13-ra győzött a magyar férfi teremkéziiabda válogatott Pénteken este a tatai tábor tornacsarnokában 19x38. m já­téktéren került sor a decem­ber 11-1 zágrábi Jugoszlávia— Magyarország világbajnoki férfi teremkézilabda selejtező visszavágójára. A magyar vezetők és játé­kosok abban reménykedtek, hogy sikerül behozniok a négy gólos hátrányt, a zágrábiak pe dig az eredmény tartásában. A jugoszlávoknak lett iga­zuk, végig hatalmas küzde­lemben a magyar csapat ugyan két góllal győzött, hát­rányát tehát nem tudta behoz­ni, s így nem jutott az 1961. márciusában az NSZK-ban sorrákerülő VB döntőjébe Magyarország—Jugoszlávia 15:13 (10:6). Vezette: Adolf Lerch (Svájc) A pécsi közlekedésről \y — a PKV szemszögéből Ha utasként várunk vala­melyik pécsi autóbuszállomás­nál és késik a kocsi, ha he- ringként préselődünk a hátsó peronon, ha nem áll meg a busz, mert már zsúfoltan in­dult az előző megállótól — ta­gadhatatlanul idegesek va­gyunk. Ilyenkor egy elejtett bosszús szó annyit tesz, mint a fejtés szénporának a szikra — robbant, legkevésbé a pé­csi közlekedési dolgozókat ki­méivé. Legyünk most tárgyi­lagosak, s félretéve az ingerült sóget, próbáljuk néhány per­cig az ő szemükkel nézni a pécsi közlekedést. r— A mi kocsiparkunkkal sajnos nem lehet a kívánsá­goknak megfelelően dolgozni. Nyolc selyemszövőgyár versenyében elsők a mohácsi fiatalok Fél éve tart » vetélkedés nyolc selyemszovőgyár ifjúsá­gi csapatai között A mohácsi szövőlányok kezdeményezték ezt az országos versenyt Úgy kezdődött, hogy a május else­jére indított munkaverseny ér­tékelése után megjutalmazták a legjobbakat Varga Teri, Cseperka Irén, Pöpl Erika, Kovács Kati, Mrenka Erzsi és Krepp Györgyné nevét olvasták a legjobbak köí- zött Másnap KISZ-taggyűlést tartottak. Elhangzott egy ja­vaslat, hogy necsak egymás- között az üzemben mérjék ösz- sze erejüket, hanem próbálják meg a többi selyemszovőgyár fiataljaival összemérni. Az elhatározást tett követte. Megszületett a felhívás és a feltételek, amelynek alapján versenyre hívják az ország összes selyemgyárainak ifjú szövőnőit Egymásután jöttek a válaszok. „Elfogadjuk a ki­hívást”, írták a soproniak, majd sorban az „Adria”, a i,Hungária”, a „Duna”, a szent­gotthárdi és végül a tolnai lá­nyok is létették a „garast”. A versenyről értesült a közpon t is, ahol örömmel vették tudo­másul és a versenyben legjobb eredményt elérőknek tisztes jutalmat tűztek ki. Az első he­lyezettnek ötezer, a második­nak három és a harmadiknak kétezer forintot. A „tart” július elsején kez­dődött. Minden hónap végén elküldték egymásnak az ered­ményeket. Pontozták a m©ny- nyiségi és a minőségi tervtel­jesítést, valamint sok minden más közrejátszott még a pon­tok megállapításánál. A mohá­csi seiyemazövő fiataljai közül 29-en neveztek be a verseny­be. Mind-mind nagy lelkese­déssel végezte a munkáját A versenyről pontos kimu­tatást vezetnek. A „verseny­könyv” elején a részvevő üze­mek fiataljainak az eredmé­nyei összesítve havonkint. A következő lapon pedig a .ta­bella”, A mohácsi lányok majdnerti végig vezettek, csu­pán októberben előzte meg őket a soproniak gárdája, de novemberben újból átvették a vezetést. A könyvecske belső lapjain egyenként mind a hu-, szonkilenc szövőlány dekádon­kénti és havonkénti eredmé­nyei vánnak feltüntetve. Találomra lapoztunk fel egy nevet. Szűcs Julika (2) neve után Ilyen bejegyzések talál­hatók: „októberi mennyiségi tervét 105,2 százalékra, minő­ség! tervét száz százalékra tel­jesítette., Egész hónapiján első osztályú árut termelt Csíkos ujjabélést. Októberben elért összes ponteredménye: 359." A többi lapokon is hasonló eredmények vannak bejegyez­ve- . . . - , Most zárul a verseny. Pár nap és vége az évnek. A mo­hán) lányok havi átlagos pont-eredménye 4134, s az utá­nuk következő soproni szobalá­nyok pontszáma a havi ^átlag­ban 3963. Tehát az első hely a mohácsi szövőlányoké. Meg­érdemelték. mert jól és lelke­sen dolgoztak- Amikor megje­lentek a versenytáblán a leg­frissebb eredimmy* *f*an körül állták, és szanutfiatták magukban a további lépéseket. Cseperka Irénkét nem egy­szer vették körül, hogy érdek­lődjenek; ki lesz az első? S mi lesz az elsőnek kijáró ötezer forint sorsa? Az is el van már döntve. Autóbusz ki­rándulás a Balatonra a jövő nyáron. S hogy biztosan ele­gendő legyen a pénz, egy kis pótlásról is gondoskodtak a lányok. A kölkedi termelőszö­vetkezetben segítettek kukori­cát tömi. Érthető az öröm. Annak meg különösen örültek, hogy a seiyamgyáfi lányok' is képviselve voltak a KISZ- kongresszuson. Cseperka Irén volt ott. Nevetve újsá­golják, hogy még' fénykép is van róla, de nem is akármi­lyen, mert azon a képen írón­ké mellett Kádár elvtárs és Komócsin élvtárs áll és moso­lyogva beszélget küldöttükkel. Ez valóban egy életre szóló kedves emléke lesz írünkének. Végül, kik voltak a ‘egjob- bak a versenyben a mohácsi szövőlányok közül? Hem ér­dektelen ez sem, mert a hat legjobbat külön is megjutal­mazták a verseny végezetével. Az első hat helyen a követke­zők állnak: Kovács Katica, Molnár Zoltánné, Mrenka Erzsi, Kakány Anna, Mák- kai Ferenené és Kati Téri­ké,. Lányokról, asszonyokról van szó, de mégis azt mondo-j gatják, hogy „ez férfi munkai volt”. Igazuk is van! (gl~) Nyolcvanhat kocsink van, s kevés reményünk arra, hogy számuk gyarapodni fog, — ez­zel kezdődik a beszélgetés Szabó Béla elvtárssal, a Pé­csi Közlekedési Vállalat igaz­gatói szobájában. 'A nyolcvanhat kocsival bi­zony nehéz gazdálkodni. Az új menetrend elkészítésekor, új járatok beállításakor saj­nos nem vették figyelembe az Illetékesek, hogy biztonsági tartalékot is kell képezni, s így majdnem minden kocsi szinte szünet nélkül jár. Az új kocsik érkeztével Igyekeztek javítani a hibán: a napokban érkezett három új kocsit vizs­gáztatás ütán üzemképes tar­talékként használják. A vállalat vezetői tudják, hogy "jövőre sem remélhetnek több új kocsit, mint ameny- nyit idén kaptak. Ezért azt tervezik-, hogy a 10-es vonalon ■ 1961. tavaszától pótkocsis já­ratokat közlekedtetnek. Pótko­csit sem kapnak újonnan a gyártól, maguknak kell gon­doskodni ok négy kiselejtezett Ikarusz álalakí Itatásáról. . — Igen — kevés a kocsi, de oldják meg jól a közlekedést a meglévő parkkal! — mond­hatnék,. de a jó pécsi közle­kedés útjában szinte ezernyi akadály áll.’. Ilyen többek kö­zött, hogy nem tudják köz­pontosítani az indítást. Ameny nyibén a 26. Autóközlekedési Vállalatot sikerülne kitelepí­teni a város szívéből, a pécsi közlekedésnek múlhatatlanul szüksége lenne a Kossuth tér­re, mint központra. A Zsolnay gyár mögötti indítóállomás ugyanis az átszállítások miatt nem felel még a célnak. A közlekedés feltétlen ja­vulását szolgálná, ha a pécsi üzemekben és hivatalokban is bevezetné)« a lépcsőzetes mun­kakezdést, mély csoportosítás! lehetőséget biztosítana a ko­csiknál, s lehetővé tenné, hogy Ugyanezzel a . kocsiparkkal lé­nyegesen több utast szállíthas­sanak acmostamnál jobb körül mények között. k. ■■ A . pécsi „ásatások” is ko­moly akadályt jelentenek a közlekedés javításában. Valaha a -Pécsi Közlekedési Vállalat vezetőivel is megtanácskozták a vállalatok, mielőtt javítás miatt lezártak egy-egy útsza­kaszt. Manapság minden ér­tesítés nélkül végzik közleker dést gátló javítási munkáikat a vállalatok. Az udvariasság az autóbu­szokon kétoldalú'-dolog. A szakmájukat szerető közleke­dési „tükék“-nek szinte vérük­ké vált az udvariasság, az újabb dolgozók némelyikénél néha hiányoljuk ezt. De hány és hány utas van, aki túlzott idegességében megsérti, sőt meg is üti a gépkocsin szol­gálatot teljesítő dolgozókat? F. Józsefné egyik autóbuszon annyira elragadtatta magát, hogy tettleg bántalmazta A. S.-né kalauznőt. Egy gépkocsi- vezetőt úgy rángatott ki a vo­lán, mellől egy utas, mert né­zeteltérése volt vele. Vannak a pécsi közlekedés­ben hibák, s jócskán akadnak olyanok is. amelyeken a ko­csipark bővítése nélkül lehet­ne segíteni. Ilyen többek kö­zött az, hogy nem eléggé ru­galmasak az indítóellenőrök. De szerencsére látják a hibá­kat a vállalat vezetői is, s min­den erejükkel igyekeznek ki­javítani ezeket. A Pécsi Köz­lekedési Vállalat jelentősen túlteljesíti utasszállitási ter­vét, s ez azért arra mutat, hogy eredményesen dolgoznak ott az emberek. Ha nem közeledne az újév, akkor is megkérdeztük volna Szabó Béla elvtársat, a válla­lat igazgatóját: milyen kíván­ságaik vannak, amelyek betel­jesülése esetén javítanák a pé­csi közlekedést. — Több kocsit szeretnénk, az indítóállomásokon jó pihe­nőszobákat, jobb világítást a végállomásokon, lépcsőzetes munkakezdést, kevesebb pécsi „ásatást", és megértőbb, ud­variasabb, a jegykezelők mun­káját segítő utasokat. H. M. DUNÁNTÚLI # NAPLÓ A bikali munkásklubban Kívülről ugyan még nem kapott ú) ruhát, belülrál azonban annál szebb, hívogatóbb. Az állami gaz­dasággal szemben épült fel a me­gyei pártbizottság anyagi támoga­tásával Bikái munkásklubja. Kormányrendelet a börtönből szabadult személyek munkába állításáról j|V,; -Magyar ■ Közlöny csütör­töki számában kormányrende­let jelent jneg a börtönből sza- 1 bad ült személyek munkába ál­lításáról. A rendelet elő kívánja segí­teni, hogy a börtönből szaba­dult személyek mielőbb mun­kához jussanak, és így be tud­janak illeszkedni a társadalom életébe. A tapasztalat szerint a bör­tönből szabadult személyek egy része nehezen talál elhe­lyezkedést, mert egye3 vállala­tok mint „börtönviselt" embe­Ezért a rendelet az állami vál­lalatok (intézmények) és a szö­vetkezetek vezetőinek köte­lességévé teszi a börtönből sza­badult személyek munkába ál­lításának előmozdítását, ha az alkalmazásnak egyébként ko­moly és alapos akadálya nincs. A rendelet a munkába állítás­sal kapcsolatos hatósági te­endők ellátását a tanács végre­hajtó bizottságának a feladatá­vá teszi. Ugyanennek a szerv­nek a feladata az is, hogy tá­mogassa a börtönből szabadult személyeket a bűntetettségük miatt esetleg keletkező nehéz­ségeik '«küzdésében. reket ridegen elutasítják őket. 'MÉSZAROSfiFERENCi 02.)-sut­A partizán ölébe vette a legkisebb gyereket, barackot nyomott a fejére és a kicsi is egészen megbarátkozott vele- Ügy érezte, végre kellemes éj­szakája lesz, jól pihenhet. Már lepihent a család, Kup- kó Is hanyattfekve tűnődött a saját sorsán, amelyet alaposan összekuszált a háború. Egy- szercsak halk neszt hallott Ösztönösen nyúlt a feje alá tett pisztoly után, s feszült fi­gyelemmel várt. Végre a sö­téthez macskamódoji hozzá­szokott szemével a fiatal as z- szonyt Ismerte feL Az asszony csendeden lopakodott hozzá. 1— Elvtórs! — szólította meg halkan. — Alszik? — Nem. ■ ■ r ■ Bizseregni kezdett az erei­ben a vér, azt hitte kellemes futó kaland készül. Az elha­gyott katonaözvegy, meg a magányos partizán kalandja... Igaz, az ilyesmit szigorúan til­totta a parancsnokság, de ki gondol ilyenkor tilalmakra- Az asszony azonban két lépés­nyire megállt* — Mondanék valamit togta. — Mondanék én is — tréfált Kurkó. — Menj«! már... komolyan beszélek. Vigyázzon magára. Még halkabbra fogta a hangját. — A férjem akkor ment el, mikor maguk jöttek. Fegyver van nála. Kézigránát is. Az usztasákkal jár- Vigyázzon, mert lehet, hogy még’ éjjel visszajönnek i;, Ezzel vissza is lopakodott a helyére, de Kurkó nyugalma egyszerre elillant. Nyomban felkelt, s a parancsnokhoz sie­tett, hogy figyelmeztesse a várható veszélyre. A parancsnok már tudott arról, hogy usztasák tartóz­kodnak a faluban. Még dél­után ugyanis az történt, hogy Illés Gábor bement az egyik parasztházba, hogy megmele­gedjék, Meglepetve látta, hogy milyen népes a ház. Egy öreg házaspáron kívül három fiatal is volt ott. köztük két fiatal nő. Az öregek köszöntek, de a fiatalember csak végigmérte, a két nő pedig összesúgott Le­ült a kemence mellé, térded közé fogta a géppisztolyát és a kezeit melengette. Szeretett volna beszédbe elegyedni a háziakkal, de észrevette, hogy azok nem valami barátságo­sait Kényelmetlenül érezte ma­gát ,de ha már leült, ott is maradt néhány percig­Kis idő múltán a két fiatal nő összesúgott, egyikük oda­szólt az öregeknek, hogy „kt mennek”. El is mentek, de Vissza nem jöttek, A fiatal­ember maradt. Zsebretett kéz­zel támaszkodott a falnak és gúnyosan nézegette Illést Talán tíz perc telt el, ilyen feszült légkörben, amikor fel­pattant az ajtó. A parancsnok lépett be. kezében csőre töl­tött pisztollyal. Mögötte két geppisztolyos partizán állt. — Kezeket fel! — kiáltotta a parancsnok. Az öregek rémülten húzták össze magukat, de a fiatalem­ber nyeglén támaszkodott to­vább és halkan, felnevetett. A századparancsnok rásze­gezte a pisztolyt és megismé­telte a felszólítást. A fiatalember végre lustán vállmagasságig emelte a ke­zét, a két géppisztolyos parti­zán előrejött és megmotozta. Nyomban kiderült, miért vo­nakodott kihúzni a kezét a zsebéből- A zsebében ugyanis csőrétől tatt, kibiriosított pisz­toly volt. annak az agyát markolászta. Bő kabátja alatt, " nadrágja övén körben hat Illés Gábor jelentette a két nő eltűnését, nyomban keresé­sükre indultak, de már nem találták meg őket. Nyilvánva­lóan usztasa hozzátartozóik­nak siettek hírt vinni a falu­ban történtekről. A partizá­nok ezen az éjszakán meg­erősített őrséggel várták az usztasák támadását, de az ez­úttal elmaradt, valószínűleg nem volt idejük ahhoz, hogy elég erős csoportot hívjanak össze a partizánok ellen. Felderítő tevékenységük so­rán a Petőfi-brigád egységei megállapíthatták, hogy a né­met csapatok útvonalain foko­zódott a mozgás. Görögország felől megrakott szerelvények érkeztek Szlavóniába, s a vas­útvonalat erős német egységek, valamint páncélvonatok bizto­sították. A folyóvölgyekben vezető utakon is élénk moz­gást végeztek a fasiszta csa­patok. A partizán felderítők mintegy három hadosztálynyi német haderő átcsoportosítá­sának lehettek tanúi. A hatal- erőltetetten más túlerő megtámadására az együtműködő I. Proletárszka és VII. Vojvogyanszka brigád­dal együtt sem vállalkozhat­tak, ezért a Petőfi-brigád ja­nuár 16—17-én Csagyavtca tér­ségében gyülekezett ismét, Ide érkeztek az eddig a Dráva bal­partján maradt századok is, majd a brigád az innen mint­egy 10 kilométernyire nyugat­ra fekvő Medincére vonult rö­vid pihenőre. kézigránátot talált*, (Folytatása következik.) Hogy mennyire szükség volt munkásklub létrehozására, ml * bizonyítja ékesebben, mint egV\ sárnapi, vagy akár hétköznapi' te. amelyet a látogatók a klu töltenek. A nagy tanácskozó terembét Munkácsy televízió műsorát él' zik. Odébb, a szomszédos kW®* lylségben sakk. társasjátékok V lett szórakoznak a fiatalok, könyvtárhelyiségben több "J ezer kötet áll az érdeklődők ** delkezésére. Helyet kapott az épületbea modern orvosi vizsgáló is. . , Az alagsorban plllanatntK még átalakítások folynak, de at. a vasáraavi és hétköznapi esté1 az aszlalltcnlsz-mérközések ‘ dálytalánul folynak. ..... * ,> — TELJESÍTETTÉK * eredménytervüket a Bárod Tolna megyei Malomipari ^ Jalat dolgozói. Mennyiségi H vüket december 28-án bél1 jezik. — KÖZEL EGYHÖNA* fizetésüknek megfelelő nf* reségrészesedést kapnak 1^ ban végzett jó munkái11 alapján a Komlói Helyiig Vállalat dolgozói, akik tervüket 108 százalékra H jesítik. — HATMILLIÓ forint* teljesítik túl éves tervüket1 Finommechanikai és Fért** megcikkipari Vállalat dőli1 zói. — HATOS névadóünm«? ség lesz 25-én délelőtt 10ÓíJ kor a rendőrklubban. ré BM-dolgazó gyermekének' mák nevet. Lajos Fém Szylvda nevű, Kramcz Mária nevű, Ács Károly ír lya nevű és Hajnal L3r Éva nevű kislányát, valamr Horváth Sándor Sándor \ Szűcs Mihály Mihály kisfiát a szülőkön, roko*jj kon kívül úttörők s a II. rületi anyakönyvvezető is E szönti névadásuk alkalrt’ bóL — NYOLC univerzális, { műveletet végző konyhai* pet vásárolt 180 ezer fort* tért a Mecsekvidéki Üzrf, Vendéglátó Vállalat. Az * gépekből többek között \ központi cukrászüzem és í bidegkonyha-műhely is egyet. — PRÁGÁBAN, TJpe** ^>eni Moszkvában, Bécsb#’' Párizsban és Rómában 1®® ember járt az idén Bar-nJ* ból az IBUSZ szerve?érébe*’ — SZILVESZTERRE ^ ezer három és féldecis üv»f be tölt villányi burgundy, szekszárdi kadart, msei*" és siklósi rizlinget a Mécs vidéki Állami Pincegazo* tág.

Next

/
Oldalképek
Tartalom