Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-21-01 / 300. szám

mo. DECEMBER 21. NAPLÓ 5 Az ŐRI és a Filharmónia új műsorairól A FILHARMÓNIA és az Országos Rendező Iroda há­romnapos bemutatóra és meg­beszélésre hívta össze Buda­pesten a Bartók-terembe az ország legkülönbözőbb tájairól a népművelés munkásait. A háromnapos tanácskozásnak az volt a célja, hogy a vidéki népművelők, kultúrotthon igazgatók és művészeti előadóik előtt bemutassák az ŐRI leg­újabb műsorszámait, s megbe­széljék az eddigi tapasztalato­kat. Az utóbbi években bizo­nyos fenntartással fogadta a budapesti művészeti együtte­seket a vidék. S ez érthető is volt, mert gyakran jöttek Pest­ről olyan „hakni”-brigádok, amelyek lebecsülték a vidéki emberek igényeit. Olyan álro- nrian ti kával ábrázolták a falu­si és általában a vidéki em­bert, amely idegen volt azok­tól. Ennek az időnek vége, és er­ről a nemes szándékról győz meg bennünket a Filharmóniá­nak és az ORI-nak az a szán­déka is, amely megteremtette azt a lehetőséget, hogy az ér­dekeltek, a vidéki népművelők is beleszólhatnak abba, mit Visznek a falusi emberek elé. Eddig számtalanszor megtör­tént, hogy szerződést kötöt­tek az ORI-val egy-egy elő­adásra. A darabról vajmi ke­veset tudtak még a kultúrott­hon igazgatók is, legfeljebb a művészek nevei, fém jelezitek az előadást. Gyakran azonban más művészek jöttek, min' akiket a plakátok hirdettek. A FILHARMÓNIA és az ŐRI elkészítette ötéves tervét, amelynek a vidéki műsorok képezik a gerincét. Az egyik fő célkitűzésük, hogy ellátogas­sanak olyan kis falvakba, köz­ségekbe is, amelyeknek még színpada sincs, s ennél fogva még hivatásos művészek nem járhattak a községben. Az ŐRI elkészült tiz olyan műsorral, amely majd egy fél éven át szerepel az ország legkülönbö­zőbb tájain. 1960-ban 1260 előadást tartott az ŐRI, ebbő! 425-öt Pesten, a többit pedig vidéken játszották. 1961-re 1720 előadást terveznek, ebből 454-et Budapesten, 440-et vi­déki városokban, 820-at pedig vidéki kisközségekben adnak elő. A Filharmónia legfontosabb célja a vidéki hangverseny­élet fejlesztése. Az utóbbi évek tendenciája azt mutatja, hogy Most jelent meg Pécs török műemlékei Néhány éve a városba érke­ző idegenek, de az itt lakó pé­csiek is különös érdeklődéssel figyelik azokat a feltáró mun­kálatokat, amelyek eredmé­nyeképp egy sor régi épületet szabadítanak ki a később rá­kent vakolat alól és állítanak helyre régi szépségében. Előbb a Belvárosi templomot vette körül a fagerendákból ácsolt i^úlványok erdeje, s a kíváncsi emberek a nyakukat forgatták: ^ajos miért bontják le a temp­lom régi réz-sisak kupoláját és húznak helyette újat; most Pedig a hajdani Kórház-ká- Polna környékén hallani a kő­művesek és az ácsok kap ácso­lását. , — Műemlékvédelem — ad­lak a szakszerű felvilágosítást ®z ott dolgozó munkások, ha valaki kérdéssel fordul hozzá­juk. A tökőrkkori Pécs műemlé­keit föltáró munka még ko­cán tsem fejeződött be, a Szé­chenyi téri dzsámi mellé egy min áré fölhúzását is tervezik, Jakováli Hasszán pasa dzsámi­járól pedig az hírlik, hogy a nem várt érdekes és meglepő leletek itt is módosítják az eredeti terveket: a helyreállí­tó munka során a magyaror­*zági török építészet egyetlen olyan emlékét sikerül majd kialakítani, amely külső és belső formájában egyaránt az eredeti török állapotot mutat­ja majd be. A feltáró és helyreállító miun­kák tehát, még folynak, de a Pécs török műemlékei iránt érdeklődők már egy hasznos kis tájékoztató füzetet vehet­nek kezükbe a Képzőművésze­ti Alap Kiadóvállalata jóvol­tából. írója éppen az a Gerő Győző, aki a Kórház téri dzsá­mi kutatási munkálataiban maga is személyesen részt vett. Az ízléses, finom kiállítású kis könyv előbb rövid tájékoztatót ad a hódoltság korabeli vá­rosról, a török építészet sajá­tosságairól, majd sorra veszi Pécs jelentősebb török műem­lékeit, a már említett két dzsá­mit. a Székesegyház és az Ágoston téri templom török omlókéit, Idrisz baba türbéjét, a tettyel romokat, végül a ki- ®ebb török maradványokról, klónkról, fürdőkről, sírkövek­ül beszél. GerŐ Győző fölhasználja a korabeli irodalmat, ugyanak­kor művébe építi a legutóbbi kn‘ntésok eredményét is. Le- iráin pontos, szűkszavú, a log- *zOkc(srtesey)b tudnivalók közlő­jére szorítkozik. A három íves könyvet angol nyelvű kivonat egészei ki, és harmincnégy kép. foto, térkén és alanrajz tószi teljessé. Különösen érde­ke« Joseph de Haüy Pécset ábrázoló, 1687-ből származó térképe. A térképen a mai bel­város alaprajza pontosan ki­vehető, a a térképnek és a mai utcák vonalának ez a megdöb­bentő azonossága világosan mutatja, hogy az immár száz­ezer lakost meghaladó város­nak ez a magja eredetét, elren­dezését a török időkre vezet­heti vissza. A kis könyv a mai magyar műemlékvédelem eredményei­nek és áldozatvállalásának szép bizonyítéka. Modern la­kások mellett nem feledkezünk meg a történelmi emlékek ke­gyelete« megóvásáról. Még ak­kor sem, ha azok az értékek történelmünknek egy olyan időszakáról beszélnek, melyre a félhold vetett árnyékot... „ . ---------- Tüskés Tibor a zene területén már sokkal kedvezőbb a helyzet a főváros és a vidéki városok között. Az utóbbi két és fél év alatt mint­egy megháromszorozódott a hangversenyek száma vidéken A Filharmónia az ötéves terv első évében 93 hangversennyel növeli a vidéki koncertek szá­mát, s olyan helyeken főként, ahol eddig még nem voltak koncertek, hangversenyek. Hú­szon két-huszonhárom vidéki városban bevezetik a bérleti rendszert. Az ötéves terv végé­re azt akarják elérni, hogy mintegy ezer hangversenyre kerüljön sor vidéken. Eddig a helyi filharmóniai zenekarok helyzetét megnehezítette a fél­független állapot, a jövőben ezeket teljesen függetlenítik. A jövő évi hangversenyeket és koncerteket Liszt Ferenc és Bartók Béla emlékének szente­lik. Közel kétszáz hangver­senyt adnak vidéken, hogy kö­zelebb hozzák a zenekedvelő emberek szívéhez a két nagy zeneköltő muzsikáját. A BARTÖK-TEREMBFN be­mutatott Csak úgy, mint Pes­ten 2 részes kabaré, a „Club” tánczenekar műsora, a Tamás bátya kunyhója, az Örök szép melódiák, s a Gergely bácsi és Mari néni új műsora, a Teg­nap asszony, ma menyasszony — nem kifogástalan produk­ciók még, de az elmúlt évek színvonalához képest hatalmas fejlődést mutatnak. S még egy örvendetes jelenség: az ŐRI köztudomású, hogy eddig főként csak a könnyű műfaj terjesztője volt — s ezután szélesebb skálán szól a közön­séghez, a vidéki emberekhez. A zenés összeállítások és a ka­baré-műsorok mellett ma már prózai előadásokra is vállal­koznak. A bemutatókat széleskörű vita követte. A felszólalók ab­ban többnyire egyetértettek, hogy a Club-zenekar műsora, az Örök szép melódiák és a Csak úgy, mint Pesten című zenés kabaré színes és élveze­tes előadások. Hamar Imre. Az első tapasztalatok mutatják: A folyamatos építőipari ermeissszervezés jól bevált Harmincöt százalékos íermeíékenyséi-aövekedás Az építési idő 60 nappal csokiéit A decemberi esős, hűvös idő ellenére is zavartalanul folyik a munka a Baranya megyei Építőipari Vállalat Kolozsvár utcai építésvezetőségén, ahol Schillinger János építésvezető irányítása mellett hazánkban az első folyamatos termelés­szervezésű építkezés folyik. A Kolozsvár utcai építkezés befejezés felé közeledik, vagy legalábbis a munka dandárját már elvégezték. Az elmúlt né­hány hónap során gazdag ta­pasztalatokat gyűjthettek a2 új módszer alkalmazásával kapcsolatban az építők, ezért felkerestük Schillinger János építésvezetőt, hogy kikérjük véleményét a programozott építésszervezésről. — Akadt gondunk bőven, amikor márciusban az új mód­szer szerint a nagyüzemi épít­kezést elkezdtük — mondta az építésvezető. — Akkor még nem volt hazai tapasztalatunk és talán ezért a feladat is nagynak tűnt. Első lépésként olyan komplex-brigádokat kel­lett szervezni, melyeknek tag­jai univerzális képzettségűek és a szakmán belül minden munkát kellő időben és jól el tudnak végezni. Részükre a programozást kiadtuk és így a brigádok már több hónapra előre tudták, hogy mikor, hol és mit kell tenniök. A dolgo zókra ez a módszer ösztönző leg hatott. Minden külön admi nisztrált munkaverseny nélkül is kénytelen mindenki ponto­Jön! ünnep előtti nagy­mosás! Mosasson a Patyolatnál 6 nap alatt ruháját tisztán kézhez kap­ja. 21 270 san és minőségileg is kifogás­talanul dolgozni, mert az előre meghatározott Időben megje lenik a soronkövetkező „ütem­brigád”, mely csak akker dől gozik tovább, ha az előző mun kákát kifogástalanul végeztéi eL — Az egyösszegű munka utalványozás is új értelme: kap, mert amellett, hogy a dol­gozók ismerik munkáik idejét sorrendjét és tudják, hogy miért mennyi pénzt kapnak, a kifizetett bér és az elvégzett munka ellenőrzése is egyszerű — Csökken-e az építési ide az új módszer alkalmazásé val? — Annak ellenére, hogy az elmúlt néhány hónapban is előfordult gép és anyaghiány ami gátolta zavartalan mun kánkat, mégis nyugodtan mondhatom, hogy hatvan-het ven nappal rövidebb idő nlaH készülünk el munkánkkal, mintha a régi szervezés szerin: dolgoznánk, még így is, hogy foghíjas területet építünk be. Eredményeink kimutathatóak, mert egy hatlakásos épületet már átadtunk és abban decem­ber elseje óta laknak. Ezer- kilencszázhatvanban még át­adunk egy tizenegy lakásos épületet, jövő év február hó­napjában két épületet, huszon­egy lakással és áprilisban ugyancsak két épületet hu­szonegy lakással. — A programozott és gépe­sített munkánk eredménye­képpen az egy főre eső terme­lési érték harmincöt százalék­kal, a dolgozók fizetése pedig havonta tíz-tizenöt százalékkal emelkedett. — Építésvezetőségünk né­hány hónapos eredményei :s igazolják a korszerű építési mód előnyeit és ezért mi azt kérjük, hogy a továbbiakban is biztosítsák részünkre a programozott, folyamatos épí­tésszervezés szerinti, munka­végzés szerinti lehetőségét — fejezte be válaszát Schillinger János építésvezető. Schmidt Attila íSÁknlcvm KÄRÄC§ONII gondok TJa nem adják tovább elárulom: 11 jelbontottam és elolvastam, egy másnak címzett levelet. Nem, nem vé­letlenül — szántszándékkal tettem. Mentségemre legfeljebb csak az szol­gálhat, hogy a levél semmiképpen nem juthatott volna el a címzetthez. Könnyen kitalálhatják, hogy a levelet a Télapónak címezte valamelyik — ma­gát Jancsikának nevező — pécsi lurkó. A posta ez esetben valóban tehetetlen volt. Annyi kis Jancsika él ebben a nagy városban, hogy az „ismeretlen címzett" helyett mégcsak a feladónak sem tudta visszajuttatni a kézbe sithetet- len levelet. Így esett aztán a választásuk a szerkesztőségre — ezért küldték Jan­csika levelét hozzánk. A Télapóval ugyan nekünk sincs több és jobb kapcsolatunk, mint bárki más­nak, de talán mégis eredményre vezet­het, ha Jancsika kívánságlistáját az újság nyilvánosságára bízzuk. Könnyen meglehet, hogy a Télapó éppen az új­ság útján szerez legkönnyebben tudo­mást róla, — lévén ő is rendszeres ú'- ságolvasó... A levél így hangzik: Kedves Télapó! Én jó kis gyerek vagyok, ezért kér­lek szépen, hozzál nekem elemes autót, egy filmvetítőt, és karácsonyfát, meg szánkót és korcsolyát is. Többet nem kérek semmi mást. Ezután is jó leszek. ^ Jancsika, Tgy szól a levél és azzal, hogy le- -* 'közöltük, napirendre is térhet­nétek felette. A többi a szülők dolga akik karácsony táján szebülkbe nyúl­nak, hogy kisegítsék a Télapót... — ahogyan ez a Télapó-legendában elő van írva. Biztosak vagyunk abban, hogy Jan­csika, és vele együtt a többi Pisti, Jut-' ka és Peti — valamennyi magyar kis­gyerek — boldog örömmel szoríthatja majd szivére a karácsonyi ajándékokat. Frázisaikban, ígéretekben. cslnadrattA­ban az összes eddiginél szegényebb és szerényebb lesz az idei karácsony, de az ajándékozás, a megelégedettség, bi­zakodás tekintetében bizonyára túltesz a többin. A régi, — felszabadulás előtti — ka­rácsonyok szomorú jellemzőiről, az in- ségkonyhákról szeretetcsomagokról, szegényék karácsonyfája alatt hangoz­tatott frázisdkról ma már eléggé egyön­tetű fogalmaink vannak és a múlt min­dent szépítő szemüvegén keresztül is vi- lágosan látjuk népámító lényegüket. Ma már tömegével tudják és vallják az emberek, hogy a nyomorenyhítő ka­ritatív akciók helyett magát a nyomor okát, a kizsákmányolást kellett meg­szüntetni. Adományok — termelt ja­vak morzsái — helyett a földet, a gyárat kellett a nép kezébe adni. \t i ezt megtettük, és hogy jól tet- tűk azt az idei korácsony is — az üzletek soha nem tapasztalt forgal­ma, az ajándékok bősége és az ajándé­kozni tudáknalk a múlttal összehason­líthatatlanul nagy száma — bizonyítja. Nem állíthatják persze, hogy ma már kivétel nélkül minden család bőségben és jómódban él, hogy az országban senki sem szorulna rá némi karácsony1 segélyre. Bármennyire többet — össze­hasonlíthatatlanul többet — tett a m> rendszerünk a sokgyermekes munkás- családok és általában a munkásság ér­dekében, mint a Horthy-rendszer, rö­vid másfél évtized alatt nem tudtuk a múlt minden mulasztását pótolni. A sokgyerékes családoknál, vagy ahol vá­ratlan baj. csapás zúdult a családra, — ott tagadhatatlanul gondot jelent ma még a karácsonyi ajándékozás. Ez a gond azonban egészen, minőségileg más. mint a régi karácsonyoké volt, amikor a karácsonykor kapott pár kiló liszt, krumpli, használt kölönc, zsáknyi tü­zelő nemegyszer az éh- és faguhaláltól mentette meg a nyomorgó családókat. Ma a nehéz helyzetben élő emberek­nek is biztosított a megélhetése, ma inkább olyan gondjaik vannak, hogy kapnak-e egészségesebb lakást, mikor jön az áruházba új bútor, továbbtanul­hat-e a gyerekük stb. Hallatlan jelen­tőségű minőségű változást jelent, hogy a „nincset" ma már nem ismerik, bár tagadhatatlan, hogy a „több" ma még sok családban elkelne. A munkásszülők, munkásterületen dolgozó pedagógusok bizonyít­hatják, hogy a felszabadulás előtt ilyen kívánságokkal, mint a fent idézett kis­fiú, a legdúsabb fantáziájú munkás- gyerékek sem állhatták elő. Egyszerűen azért némámért elemi létfenntartási szűk ségleteiket sem tudták kielégíteni. Ka­rácsonyt mindenekelőtt azért várták, hogy egyszer végre meleg vacsorát ehessenek, sőt ha nagyon jól megy husi­kát is hozzon a Jézuslca, kenyeret is annyit ehessenek amennyit akarnak — egyszóval legalább karácsonykar olyan helyzetbe kerülnek, amilyent ma már minden munkáscsalád az év összes nap­ján természetesnek tart. Ma a karácso­nyi álom síbakancsnál, korcsolyánál . diavetítőnél, villanyvonatnál — esetleg mindez együtt — kezdődik. Ezek az ál­mok reálisak, még akikor is, ha az aján­dékokat nem a Jézuska, de a szülők jó munkája, adakozó szeretete, biztosítja gyermekeik számára. 1? edves szülői Gondolsz-e vajon-**■ ezekre, amikor a karácsonyi gyer­tyát meggyújtod? Bizonyára, hisz te is dideregtél a múltbeli karácsonyok nyo­morsorvasztotta hidegében. Nem elég azonban, ha csak emlékezel és nem emlékezteted rá gyermekeidet is. Hadd tudják meg ők is mi volt, mert csak így tudj&k értékelni a ma valóságáruik nagy szerűségét. Nekik bizonyára már az sem lesz elég. amit ma biztosítunk szá­mukra, de ha igy nevelődnek, akkor természetesnék tartják, hogyha jobbat, többet akarnak, akkor nekik is többet jobbat kell nyújtani tudásban, munká­ban, emberségben egyaránt. VASVÁRI F, Pallag Péter a vajszlói Aranykalász Termelőszövetke­zet tagja. Huszonöt hold föld­del lépett a közös gazdaságba. Amikor megkérdezzük tőle, hány éves, így válaszol: — Ha megérem a májust, akkor nyolcvankettő leszek. Idős ember. És ő éppen az ő korabeliekről beszél. — Tudják, soha nem gondol­tam, hogy én paraszt ember létemre valaha nyugdíjas le­szek. Igaz, hogy nem nagy a nyugdijam, mindössze 260 fo­rint. Ennyire futja egyelőre az állam erejéből. Nagyot sóhajt, erőt gyűjt a beszélgetéshez. — Én most már csak itthon dolgozgatok. A tavasz óta ka­pom a nyugdíjat. Most itthon eletetgetem a csirkéket, fát vágok, meg Ilyen kisebb mun­kákat végzek. Megpödri a bajúszát. — Én már idős vagyok, sok mindent nem értek meg ebből a rendszerből, de azt megér­tem, hisz magam is látom-* * ebben a rendszerben nagyon megbecsülik az idősebb embe­reket is. Tudják, láttam én már szociális otthont is. Hát az valami csoda. Olyan boldo­gan élnek ott az idős emberek. Feljebb ül az ágyban. — Influenzás vagyok — mondja. — Most ez sem kerül pénzbe — betegség. Hej, vala­mikor milyen sokba került ez. Sóhajt és tekintete mintha a múltban kutatna valamit. Azt a valamit, amit az Aranykalász­ban talált meg Pallas Péter bácsi. Hatévi börtön betörésért Kolompár Sándor 20 éves bükkösdi Kóbor-telepi lakos már két ízben volt büntetve. Legutóbb három és félévi bör­tönre ítélték lopásért, amely­ből három évet le is töltött. Ez év őszén szabadult feltételesen, munkát azonban nem vállalt, hanem csavargóit. Megbeszél­te Kolompár Imrével, hogy el­járnak majd a közeli falvakba lopni. El is mentek Velénybe, Vázsnokra, Palába, Ibafára és a faluban bementek a lakóhá­zakba álkulcs segítségével, ahonnan pénzt és egyéb ruha­neműket loptak. A pécsi Járásbíróság az el­múlt napokban tárgyalta ügyüket. Bűnösnek mondotta ki Kolompár Sándort és Ko­lompárt Imrét 14 rendből5 *ol- vajszövetségben betöréssel el­követett lopás bűntettében és ezért a büntetett előéletű Ko­lompár Sándort hatévi, Ko­lompár Imrét pedig három és fél évi börtönbüntetésre ítélte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom