Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-20-01 / 299. szám

A ttLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Termelőszövetkezeti község lett Bodolyabér és Oroszló ^ Erdőalja néven közös termelőszövetkezetet alakított a két falu rn. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM ARA: 50 FILLÉR. 1960. DECEMBER 20. KEDD Ot ország ifjúságának küldöttei Pécsett P' Ikes hangulatú nagygyűlés a Doktor Sándor Művelődési Házban Egy napon, december 15-én lett termelő­szövetkezeti község Bodolyabér és a vele szomszédos Oroszló. Az alakuló közgyűlést csütörtökön este a bodolyabéri kultúrházban tartották meg, ahol a termelőszövetkezet tag­jai egyhangúan megszavazták a kisebb föld­del és taglétszámmal rendelkező Oroszló csat­lakozását. A közgyűlés 120 bodolyabéri és 45 oroszlói tag felvételi kérelmét fogadta el. Az Erdőalja Termelőszövetkezet 1226 hold földön alakult meg, melyből 147 hold van az oroszlói határ­ban. Ezen a területen, bár a tsz szerves része, majd külön oroszlói brigádot alakítanak. Az Erdőalja Tsz elnökéül Balogh István, 21 holdas bodolyabéri gazdát választotta meg a közgyűlés. A tsz megalakulása óta újabb falubéli gazdák kérték felvételüket a szövet­kezetbe, így a szántóföld 16 holddal megnőtt­A termelőszövetkezet közös alapjának megteremtéséhez a tsz tagjai közel 250 000 fo­rinttal járultak hozzá. A tsz vezetősége elha­tározta, hogy a még egyéni gazdák által be­vetett 180 hold őszi kenyérgabona-területet növelni fogják. Már megrendelték a vetőma­got és ezekben a napokban még 50 hold őszi búzát vetnek el, ha az időjárás kedvező lesz. December 19-én a földrendezők is mun­kába álltak. Megkezdték a két falu határának tagosítását, a termelőszövetkezet tábláinak ki­alakítását, hogy a tavaszi növényeket már zökkenő nélkül elvethessék. A termelőszövetkezet tagjai öttagú érté­kelő bizottságot választottak, s rövidesen meg­kezdik az állatok értékelését és összevonását. A faluban több nagy istálló is van, amibe kis átalakítással összevonhatják az állatokat. Az Erdőalja Tsz tagjai elsősorban állatte­nyésztéssel kívánnak foglalkozni és ezen be­lül is főleg a szarvasmarha-tenyésztésből — melynek nagy hagyományai vannak a köz­ségben — kívánják a tsz fő jövedelmét biz­tosítani. Néhány napon belül kialakítják a munkaszervezeteket, — brigád, munkacsapat — és tavaszra megkezdik a közös munkát. kedves vendégek látogatták g a pécsi fiatalokat hétfőn, ország ifjúsági küldöttei — k a K ISZ kongresszusán fék részt — és Várnát Fe­ie elvtára, a KISZ Kö^xmti »tteiágánafc titkára érfce- t városunkba. A vendégeket ! KISZ megyei bizottságén vies János eürvtárs, a megyei "«bizottság titkára, Kiss De- ' divtára, a megyei KSSZ- otteág titkán, valamint a gyei és a városi KISZ-bi- íság tagjai üdvözölték, í. külföldi fiatalok a dfi- <mi óráikban meglátogatták técsi porcelángyárat, ahol gtekin tették aa üzemet és álságosán elbeszélgettek a ír fiatal dolgozóival, äste hat ónkor a KISZ és Szakszervezetek Doktor Sém- f Művelődési Házában több tz fiatal izgatottan várta, gy megérkezzenek a nagy- Üósre a vendégek. Lelkes tesal köszöntötték őket, aml- c a terembe léptek, íz ifjúsági gyűlést Ktspfca ndor elviére, a városi KISZ- bttság titkára nyitotta meg, íjd elsőnek Tore-Jarl Bielen- \q, a Norvég Kommunista üsági Szövetség képviselője iáit fel. felszólalásában többje kő­it a következőket mondotta: -- Szeretettel üdvözlöm a esi fiatalokat és köszönöm t a szívélyes fogadtatást, tólyben részesítettek műnket, így öröm volt részünkre, gy eljöhettünk Magyaror- igra, a Magyar Kommunista lisági Szövetség kongresszu- "a, s hogy önöket pécsieket glátogathattuk. \z üdvözlő szavak után el­adta, hogy a norvég kom­in ista fiatalok nagy érdek- léssel figyelik a magyar liság munkáját és eredmé- eit, mert a magyar fiatalok kéményei az ö munkájukat segítik. Azután négy harsonás úttörő kisdobosok után a legfia- ftbbak üdvözölték a vendé­get. Minden külföldi fiatal­ít egy kis eozin vázát és egy Htop virágot adtak emlékbe. A következő felszólaló Van Trong elvtárs, a Vietnami Dol­gozó Ifjúság Szövetségének tit­kára volt. Francia nyelven üdvözölte a fiatalokat. Minden ki nagy érdeklődéssel hall­gatta, amikor arról beszélt, hogy milyen nagy harcokat kellett inégyí-miok a francia és az amerikai gyarmatosí­tókkal és' hogy milyen harcot kell ma is vívni az ország egyesítéséért, A belga kommunista fiata­lok üdvözletét Henri Leder- handler, a Belga Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bi­zottságának tagja tolmácsolta. Elmondta, hogy a KISZ kong­resszusának lelkesedése na­gyon megragadta és ezt a lel­kesedést, amelyet itt tapasz­talt haza viszi magával Bel­giumba. Elmondotta, hogy saj­nos náluk kapitalizmus van és ezt saját bőrükön érzik. A bel­ga kormány ugyanis a munká­sokkal fizetteti meg hadikiadá­sait és veszteségeit, amelyeket elszenved a gyarmatok elleni harcban. Az ifjúsági nagygyűlésen fel­szólalt Várnai Ferenc elvtáxa, a KISZ Központi Bizottságá­nak a titkára. Beszédében rész­letesen foglalkozott a KISZ- kongresszus munkájával: Fi­gyelemmel hallgatták a fiata­lok, amikor a kongresszus munkájával kapcsolatban el­mondta, hogy milyen közvet­len hangulatban folyt a tanács­kozás, hogy a legnagyobb egy­ség jellemezte a kongresszust. A kongresszus hangulata, lég­köre előre tekintett a követke­ző ötéves terv sikeres megva­lósítására, a szocializmus alap­jainak a végleges megteresmté­Véroal elvtárs beszéde után Kupka Sándor elvtárs mondott köszönetét a külföldi küldöt­teknek és kérte őket, vigyék el hazájukba a pécsi fiatalok üd- vözletót. Az ifjúsági gyűlés a DlVSZ-ónduló hangjaival ért Komló is teljesítette évi tervét Mint jeleztük, a komlói széntrösztöt már csak né­hány nap választotta el évi tervének teljesítésétől. Teg­nap tettek pontot a végére: a déluitános műszakban kül­színre hozták az 1960-as terv utolsó csille szenét is. E sze­rint ma már Komló is az évi tervén felül termel. A mun­ka lendülete nem csökken, mert az ígért 50 ezer tonna széntöbbletet az év végéig ki akarják bányászni. ütvenmillió (érint a Baranya megyei Téglagyári Egyesülés 1961. évi termelési terve Por szénhamuból is gyártanak téglát A Baranya megyei Téglagyá­ri Egyesülés dolgozóira 1961- ben az idei évhez viszonyítva nem nagyarányú tenmelés- emelkedés. hanem három szá­zalékos termelékenységnöve­kedés és két százalékos ön­költségcsökkentés feladatának Százhúszmillió forint értékű társadalmi segítség az iskoláknak Pécs kiemelkedően jó eredményt ért el A szülők részéről — az utóbbi három tanévben — az óvoda és iskolahálózat fejlesz­tésére széleskörű országos ver- senymoagalom bontakozott ki. Statisztikai adatok bizonyít­ják, hogy forintértékben ez a a segítség 1957—58-ban nyolc­vanötmii jió, 1958—59-bein, már 93 millió volt. az 1959—-60-as tanévben pedig meghaladta a százhuszonegymiUió-négyszáz- ezer forintot. Különösen fi­gyelemreméltó a fokozott tár­sadalmi segítségnyújtás Zala, Tolna, Borsod, Győr-Sopron, Bács-Riskun megyében, vala­mint Budapesten és Pécs me­gyei jógii, városban. Az 1959—60-as oktatási év­ben társadalmi erőforrásból összesen ötszázhúsz helyiség létesült. Ebből százkilencven­nyolc tanterem, hetvenegy óvodai helyiség, negyvenhét nevelőszolgálati lakás, több mint kétszáz pedig műhely, szertár, tornaterem, stb. A végleges értékelés alapján a legjobb eredményt országos viszonylatban a megyék kö­zül Zala megye érte el, máso­dik Pécs megyei jogú harmadik Tolna megoldása hárul. A hidasi és Siklós I. gyárakban vákuumprést sze­relnek fel, amellyel kiszívják a nyers téglában levő felesle­ges levegőt, így a tégla köny- nyébben formázható és csök­ken a seiejt. A négy tégla­nagyságú blokkok gyártását is folytatják Mohácson. Villamo­sítják a nyersgyártást 1961- ben. Ezzel lényeges energia- csökkentést és lótszámmeg ta­karítást sikerül elérni. További két üzemiben gépe­sítik a nyersáru vontatást, ami azt jelenti egy telepen, hogy az eddig 12—13 dolgozó által végzett nehéz fizikai munkát sokkal könnyebben hánman-négyen végzik el. Bá­nyákban a földszállítás szala- gosítását és szénszállítások gé­pesítését folytatják. Kísérletek folynak az eddi­ginél olcsóbban elő állítható ét tartós porszénhamus téglák gyártására. Az elért eredmé­nyek alapján e téglák gyártá­sát májusban a pécsi tégla­gyárban megkezdik. A Baranya megyei Téglagyá­ri Egyesülés 1961. évi teljes termelési terve 50 mülió fo­rint. Tömör, üreges és való­színűleg porezénhamus tégla* féléket gyártanék a jövő év-* ben; Trefortiák Csák igy nevezik magukat ezek a szorgalmas emberek, itt a véméndi -fennsíkon lévő trefordpusztai állami gazdasá­gi üzemegységben. Fiatalok is véget: ammmmammmmammmmmamemKiBmaKmaammammmmmmmmmmmmmmmemmmmmmmmm II Y ÁR? Nem ez még nem a nyár, ez még december közepe. Igaz, hogy nem valamelyik hideg­vízű strand vizében lubickolnak e kései fürdőzők, hanem a harkányi Ilona fürdő meleg­vizű medencéiében. Negyven Bács megyei termelőszövetkezeti tag üdült az elmúlt héten Harkányban, róluk készült ez a felvétel is4 vannak itt, de igen szorgal­mas idősebbek is. A sok dísz­oklevél a vezető szobájának falán azt mutatja: a szorgalom eredményeket is hoz.,t Erős Ágoston elvtárs, ott üzemegység új vezetője csak nemrégiben került ide. Mind* össze fél éve van itt, ezelőtt a szilágypusztai központban volt. De ez a fél év is elegendő volt arm, hogy megtanulja tisztelni és becsülni az itteni remek munkásakat, munkás- asszonyokat. — Bizony ezelőtt egy héttel még nem nagyon gondolhat­tam arra, hogy nyugodtan le­feküdhessek, mert erősen szo­rított a betakarítás* meg az őszi munka. De ma már túl vagyunk mindenen, és telje­sen kész az egész terület, — mondja a fiatal üzemegység- vezető. Ilyenkor bizony nagy a sár a tanyaközpontban, de nem is ez a nehezebbje, hanem az, hogy a földek mellett vivő utók is erősen eliszaposodtak, sárosak. így még az erős, nagy munkagépeknek is nagy meg­erőltetésbe került, amig be­szállították a kukoricát, répát. — Nem volt megfelelő meny nyiségű kukoricatároló gőrénk. így hát azt a módszert kö­vettük, hogy a behozott kuko­ricát ügyesen beprizmáztúk, letakartuk dupla ponyvával, így mégis védve volt az eső­től. Aztán saját építőbrigád- jainlk igen gyorsan felhúzzák a górékat. Az egyik oldalon még a szerelők dolgoznak, de a másik felébe már raktuk be a kukoricát. Satt fc egy „ke­vésM ^ nevet a vezető — úgy hatvan vagon. Remek a sertéstenyész etivk és terveiket mindig túlteljesí­tették. Most is számtanok egy nagyobb tételt a Phylaxia Vál­lalat részére, amely különleges kísérleteket végez majd n ne­mesített állatokkal. A másik speciális állatte­nyésztési ágazatuk az üsző- nevelés. Ezen a téren dél-du­nántúli szinten igen komoly elismerés illeti őket. Nemesítő munkájuk és az a jelentős tá­mogatás, amelyet a környező termelőszövetkezetek számára nyújtanak, kiemelendő. — Olyan kiváló munkatár­sakkal, mint a Super-Zetor ve­zető Weisz József, vagy a re­mek János Lajos, aki a hatal­mas Sztálinyec-et vezeti és olyan beosztott dolgozókkal, mint Hoch Ferenc, Martini Pé­ter, az idős Hodk György bá­csi, a fekedi Bősz Adámné meg a szorgalmas Merz Katica és Tilg András bácsi — öröm a munka. Mi, terfortpusztai- ak, eddig mindig beleszóltunk a Zengőaljai Állami Gazdaság üzemegységei között folyó ver­senyben az első helyezés kér­désébe. Ezt a „haladó hagyo­mányt“ továbbra is megtart­juk, — nevet vidáman a fiatal üzemegységvezető, Erős Ágos­ton. Hodk Gyuri bácsi megtoldja: — Alijuk a versenyt! Mi öregek is, de főleg a mi ügyes fiataljaink! Mert ez becsület dolga! CSZIGETIj

Next

/
Oldalképek
Tartalom