Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01-01 / 283. szám

N A P T 0 I960. DECEMBER í. Változások a városi autóbusz közlekedésben A Pécsi Közlekedési Vállalat ér­tesíti az utazóközönséget, hogy december 2-töl kezdödőleg a dol­gozók kérésére a következő me­netrendi változásokat vezeti be: (1. sz. járat: Zsolnay gyár—Pos­tavölgy. UJ menetrend: Zsolnay gyár: 8.55, 5.50, 7.00, 10.50, U.00, 15.50, 15.50, 15.50, 21.00. Postavölgy: 5.25, 5.20, 7.30, U.20, 13.50, 14.20, 17.20, 15.20, 21.30. A 4.55, 5.50 és 13.50 órás járatok csak munkanapokon közlekednek. 35. sz. Járat zsolnay gyár—Mó­lom. UJ menetrend: Zsolnay gyár: 4.45, 5.45, 7.00, 8.00, 10.00, 11.00, 13.00, 15.15, 15.15, 17.15, 18.00, 21.00. Málom: 5.15, 5.15, 7.30, 8.30, 10.30, 11.30, 13.30, 15.45, 15.45, 17.45, 18.30, 21.30. A 4.«, 5.45, 11.00 és 17.15 órás Já­ratok csak munkanapokon közle­kednek. A 21.00 órás Járat csak szomba­ton és vasárnap közlekedik. 12. sz. járat Zsolnay gyár—István akna. A 11.50 és 17.30 órás járat Ideje megváltozik: Zsolnay gyár: 11.35, 17.45. istván-akna: 12.05, 18.15. 37 .sz. Járat Kertváros—Donátus. A Kertvárosból 7.00 órakor Induló járat ideje megváltozik: Kertváros 5.45, Dönátus 7.15. 32. sz. járat Főpályaudvar—Hő­erőmű, A 18.55 órás járat Indulási Ideje: ‘Főpályaudvar 20.10. Hőerő­mű 20.20. A Széchenyi tér és Patacs között új járatot állítunk be: Széchenyi tér 22.30. Patacs 22.45. A Pellérd—Borbála telepi vona­lon a korai Járatoknál az alábbi változást vezetjük be: Széchenyi térről Borbála telep leié Indul 5.05, Borbála telepről visszaindul 5.20. Pellérdröl Indul: 5.55, 8.55. Borbála telepről: 8.25, 7.25, Összehívják a SZOT teljes ülését a munkásvédelem kérdéseinek megtárgyalására Komlón tartják a bányászok és építők énekkari fesztiválját A SZOT sajtótájékoztatója Szerdán a Szakszervezetek Országos Tanácsa sajtótájé­koztatót tartott. Horn Dezső, a SZOT tit­kára a munkásvédelemmel kapcsolatos helyzetről számolt' be. Elmondotta, hogy egy majd nem tíz éves fejlődés után a múlt év közepén a munkás­védelmi helyzet javulása meg­állt. sőt néhol visszaesés is mutatkozott. A legkedvezőtle­nebb a helyzet a vas-, acél- és fémgyártásban, a gépiparban, a vas- és fémtömegcikkek termelésénél, a könnyű- és az élelmiszer ipar területén. A javulás megindításáért az állam rendkívül sokat áldoz. A hároméves terv időszaká­ban 32 milliárd forint érték­ben beszerzett új, korszerű gé­pek önmagukban is csökkentik a baleseti veszélyt, ezen kívül az egyes tárcák 1958-ban százhat, tavaly pe­dig a százkilencvenkét mil­lió forintot fordítottak köz­vetlenül a munkásvédelmi feladatok megoldására. Az anyagi eszközök azonban önmagukban nem érhetik el a célt. Ehhez meg kell vál­toztatni azt a szemléletet, amely egye* gazdasági veze­tők gondolkodásában jelent­kezik, akik azt hiszik, hogy a balesetek természetes velejá­rói a termelésnek, és a sta­tisztika mögött nem látják meg az emberi és a családi tragédiákat. Sőt maguk a dol­gozók sem törődnek eléggé á biztonsági rendszabályokkal. Sok balesetet okoz a le­génykedés, az ittasság és a felelőtlenség. Az ilyen hibákat — sajnos — a közép- és felső vezetőszervek sem yeszik edég komolyan. Sokhélyütt mellékesen kezelik a kötelező biztonsági szemlé­ket, a balesetek után pedig túlságosan liberális a felelős- ségrevonás. összefügg ezzel az, hogy a biztonsági rendszabályok még ma sem eléggé ismertek. Erre vezethető vissza, hogy általá­ban a balesetek 37 százaléka, de a faiparban 42, az élelme­zési iparban 43, az építőipar­ban pedig ötven százaléka a munkaviszony első évében éri a dolgozókat. Ezért szükséges­nek látszik, hogy a techniku­mokban és a főiskolákon, de az üzemekben is mélyrehatóan oktassák a balesetek elleni vé­dekezés módszereit. Feltétle­nül szükséges az ellenőrzés konkrétabbá és hathatósabbá tétele is. A SZOT a jővő év egyik fő feladatának tekinti a munkás- védelmi helyzet megjavítását. Elsősorban a vezetők, a dol­gozók és a szakszervezeti ak­Este a munkásklubban Tavasszal hozták léire a Hí. kerület munkásklubját az Ala­jos utcában. A párt szépen be­rendezte\ modem bútorokkal, szőnyegekkel, rádióval. Az avató ünnepségen ott vol­tak a szigeti kerület idős és fiatal lakói. Utána jó dara­big „pangott’ az élet. Nem így van ez mostanában. Nézzük sorra, mit csinálnak az egyes szobákban este 6 és 8 óra között, A kis szobában 10—12-en beszélgettek, Kiss elvtársnő tartott tanácstagi fogadóórát, őt keresték fel. Sok minden szóba került. Kerényi Rwdolf- né Petőfi utca 24. szám alatti lakos azt tette szóvá, hogy az utca felső szakaszán — az Al­kotmány utca és a Doktor Sándor utca közötti részen — a gyalogjárda mindkét olda­lon nagyon rossz. A kövek he­pehupásak, szinte nyaktörőek. Elmondta, hogy a lakók szí­vesen segítenének, ha a tanács adna anyagot és egy szakem­bert, aki a munkákat irányí­taná. Solti Ferencné lakáspanaszt mondott el a tanácstagnak. Panaszolta, hogy a Kiskirály utca 10. számú házban, ahol hetegmagával lakott, rossz a lakás, javítani kellene. A tu­lajdonos külföldön lakik. A megbízott rokona viszont sem­mit sem törődik a lakás álla­potával, a megjavítás helyett inkább árulja a házat. A ta- nácstag mindent jegyez. S nyolc nap múlva az elmondott problémák, kérések, javaslatok az illetékes tanácsi szervek elé kerülnek. Akik itt előadták, azok választ kapnak rá. * A másik teremben minden szék foglalt. Idősek és fiatalok figyelmesen hallgatják dr. Bona Imrénét, aki élménybe­számolót tart moszkvai turista útjáról. A szöveges élménybe­számolót vetített képek köve­tik, amelyeket színes filmre vettek fel a Szovjetunióban. A vetítés közben minden kép­hez rövid magyarázatot mon­danak el. Hogy tetszik a hall­gatóságnak, azt bizonyítják a dicsérő szavak. A vetítés után az Alkotmány utcai általános iskola V—V7. osztályos leány­tanulói népviseletbe öltözve orosz népdalokat énekeltek. Ritkán látni ilyen jól össze­állított érdekes élménybeszá­molót. Az egyik sor szélén Kő­vári János mindenről megfe­ledkezve figyel. Amikor meg­kérdezzük, hon tetszim+t mondja, hogy nagyon tetszett, s elsősorban — a képek után — a modem és nagyarányú építkezés ragadta meg a figyel­mét. Turista úton voltak a hallgatók is, ha nem is a való­ságban, csak így ebben a kis szobában rövid egy-két óráig Moszkva utcáit járták. Töb­ben mondták, hogy a jövőben talán a valóságban ü látni fogják mindazokat, • A következő termet, ha le­het mondani, még zsúfoltab­ban „megtöltötték". Kellemes meleg van. Olyan ez a helyi­ség, mintha a kesztyűgyár egy kihelyezett üzeme volna. A kis kerek asztalokon bőrkesztyű- darabkák fekszenek. A fürge női kezek pedig ügyesen öltö- getik a bőrök peremét. Deák Ferencné mondta el, hogy minden kedden és pénteken este 6—8-ig 35 asszony és leány vesz részt a kesztyűvarrás mesterségét elsajátító tanfo­lyamon. A gyárból Sámi Ru- dolfné és Semsei Sándomé szakmunkások tanítják asz- szonytársaikat társadalmi munkában. Az a véleményük, hogy ügyesek az itteni asszo­nyok, még csak a negyedik foglalkozásnál tartanak, de máris szépen tudnak varrni. Beszélgetnek és felolvasást hallgatnak. Ez is új dolog és hasznos. Legutóbb arról tar­tott a nőtanács felolvasást, hogy az egyházi szertartások helyett hogyan lehet ünnepé­lyes formában névadást, eskü­vőt, vagy temetést tartani. Nemcsak szakmát tanulnak, hanem még sok minden mást. A legtöbb asszony azért ta­nul kesztyűt varrni, mert sze­retne egy kis keresethez jutni. A gyár is jól jár így, mert ha munkáskézre lesz szüksége, már .gyakorlott” asszonyok között válogathat. A sarki asztalnál négyen dolgoznak, Kabde bő Klára, Szénái Joó Lászióné, Fazekas Mária és Hegyi Istvánná. Mind a négyen új látogatói a mun­kásklubnak, de itt összebarát­koztak és legközelebb már nemcsak a tanfolyamra jön­nek, hanem a klub egyéb ren­dezvényeire is. Az is most ke­rült szóba közöttük, hogy be­lépnek a KISZ-szervezetbe. Szénái Joó Lászlóné nemrégi­ben még pesti kislány volt. Itt ismerkedett meg ú) barát­nőivel és a várossal. Azt mond­ja, nem is menne vissza Pest­re. mert nagyon tetszik neki Pécs. Rövid két óra volt egy este a munkásklubban. Sokan vol­tak, jól érezték magukat. A párt adta munkásklub valóban a terület dolgozóinak klubjá­vá, meleg, barátságos otthoná­vá, tanulóhelyévé vált. Gazdagb István tivisták nevelésével. vala­mint a balesetek ellen erőtel­jesen küzdők támogatásával igyekszik a dolgozó ember fo­kozott védelmét biztosítani. A feladat jelentőségére való te­kintettel 1961. első felében összehívják * SZOT teljes ülését, kizárólag a munkás- védelmi kérdések megtár­gyalására. Ezután Vas János, a SZOT kulturális osztályának vezető­je ismertette a szakszerveze­tek kulturális nevelő munká­ját Elmondotta, hogy a jövő év­től kezdve ezen a területen is megkívánják a tervszerűséget. A már ismert eszmei szem­pontok alapján a helyi adott­ságoknak megfelelően kell meg határozni a feladatokat, lehe­tőleg igazodva a nemzeti, mun kásmozgalmi és más jelentős évfordulókhoz. Az egyes szakszervezeti kul- túrcsoportok fejlődésének le- mérésére 1961-ben páros fesztiválokat rendeznek, kap csolódva a Liszt- és Bartók- évfordulókhoz. A bányászok és az építők Komlón, a vasúti, közlekedési és postás szakszervezetek Szol­nokon, a textilesek és az élel­mezésipariak Szegeden, a pe­dagógusok és a helyiipari szak szervezet Székesfehérvárott, a közalkalmazottak és a keres­kedelmi dolgozók pedig Békés­csabán tartanak énekkari fesz­tivált. Várpalotán a szakszer­vezetek táncegyüttesei talál­koznak. Győrött lesz a szak- szervezeti irodalmi színpadok közös bemutatkozása, Buda­pesten pedig a gyermekművé­szeti csoportok seregszemléjét rendezik meg. Ugyancsak a fő­városban lesz az öntevékeny képzőművészek kiállítása. //^Wv VWUC^ric, J Kettős névadó ünnepség Magyarszéken A terhes felhők mögül szombaton ki ragyogott a napsu­gár és bearanyozta Magyarszék hatá­rát. A földeken ki­használva minden jó időt és percet, a dolgozó parasztok vetették a jövő évi kenyeret és szántot­tak a tavasziak alá. E napon olyan ün népség volt a falu­ban, amilyen még soha. Nem is mére­teiben volt ez nagy, hanem új volt. A faluban eddig min­dig templomban ad­tak nevet az újszü­lötteknek. Magyar­széken ezt az évszá­zados hagyományt egy új ünnepélyes forma váltotta fel, a névadó ünnepség. Ez volt az első ilyen ünnepélyes ak tus a faluban. A pártszervezet helyi­ségében sokan ösz- szejöttek és kíván­csian figyelték, ho­gyan zajlik le ez az újfajta „kereszte- lés”. A himnusz el­hangzása után Gye- nes János vb-titkár, a kerület anya- könyv-vezetője be­jegyezte az újszülöt tek nevét az anya­könyvbe. Ünnepi beszédében ismer­tette a szülők és a névadószülők foga­dalmát, amelyben elmondták, hogy kisgyermeküket be­csületes, szocialista emberré nevelik. Himer János ren- dőrszakaszvezető Gyula nevű ét Orosházi Imre rendőrőrmester Csa­ba nevű kisfiát ez­után sok-sok aján­dékkal lepték meg és az általános is­kola úttörő-csapata jelképes ajándék­ként egy-egy úttörő nyakkendőt adott a kis újszülötteknek.- Beke Józsel — A DUNÁNTÚLI NAPLÓ szerkesztősége kedden este Magyarszéken ankétot tartott. A pártszervezet helyiségébe a lap sok olvasója eljött és baráti beszélgetés keretében mondta el véleményét. — A KÖNNYŰIPARI MI­NISZTÉRIUM műszaki taná­csa csütörtökön kétnapos tartózkodásra érkezik Komló­ra, ahol a cipőgyár műszaki adottságait vizsgálják felül. — KÜLFÖLDI lampionok és papírfűzérek érkeztek a papírboltokba, így előrelátha­tólag bőven kapható majd szilveszterre és farsangra konfetti és több fajta lam­pion is. — IFJÚSÁGI TALÁLKO­ZÓ lesz Tófűn a sásdi járás­ban e hót szombatján. Az if­júsági találkozót, ahol KISZ- fiatalok és nőtanácsi aktívák találkoznak, a járási nőtanács rendezi, Harmadik nélkül? Beszélgetés Cserhalmi Imrével, a dráma szerzőjével A Pécsi Kamaraszínház de­cember 10-én mutatja be a tehetséges fiatal drámaíró, Cserhalmi Imre: Harmadik nélkül című darabját Elbe­szélgettünk a szerzővel a pá­lyakezdéséről és távolabbi ter­veiről, a mű keletkezésének körülményeiről. — Mi adta a gondolatot a drámaíróihoz? — ügy érzem, nem csupán vagy legalább^ nem elsősor­ban az értelem parancsára, gondolat nyomán kezd dráma­írásba az ember. Az én talál­kozásomat ezzel a műfajjal in­kább az az ösztönös megér­zés és belső kényszer hozta létre, hogy úgy éreztem: eb­ben a műfajban tudom a leg­inkább kifejezni, elmondani mindazt, amit szorongató mon­dandónak érzek. Persze a szín­ház mindig érdekelt, gyerek­korom óta foglalkoztatott, iz­gatott. És valahogyan mindig kapcsolatban álltam a szín­paddal. Voltam karmester, korrepetitor, rendező, súgó, ügyelő, konferanszié is. A nagy. a döntő élményt az az esztendő adta, amelyet Pécsett töltöttem lapom, a Népszabad­ság Baranya megyei tudósító­jaként. Itt volt először al­kalmam alaposan megismerni a színház belső mechanizmu­sát, a színházi alkotó munka problémáit. Első darabomat is Pécsett írtam. A „pécsi isko­la” növendékének vallom ma­gam és nagyon hálás vagyok a Pécsi Nemzeti Színháznak, kü­lönösképp igazgatójának: Ka­tona Ferencnek a pályakezdés­hez nyújtott bíztatásért és tá­mogatásért. Virág az asztalon című első darabom a Művelő­désügyi Minisztérium tavalyi, országos drámapályázatán dí­jat nyert. És bár az eredmény kihirdetése után több színház — talán érdememet meghaladó érdeklődéssel — fordult mun­kám felé. éppen a fentiek mi­att szívügyemnek tartottam, hogy az első premierem Pé­csett legyen. — Hogyan született a Har­madik nélkül? — Újságírói tevékenységem során igen sok tragikus végű vagy legalább: rosszul sike­rült házasságot volt alkalmam megismerni. Tudom, hogy a női egyenjogúság nálunk tör­vényerőre emelt elvét nem si­került még teljességgel érvé­nyesíteni a közéletben. De sok­kal nagyobb a „lemaradásunk” e törvénynek, illetve szellemé­nek a családi, a magánélet területén 'frálo ‘ 'felkalmazásál j ban. És úgy találtam, hogy ebben a nők is hibásak. Mert a megoldáshoz kell ugyan több bölcsőde, több mosógép, jobb közlekedés és modernebb üz­lethálózat. De talán ennél is előbb kell a nők igényessége. Saját magukkal szemben, a sa­ját életük teljességéért is. örülök, hogy a színház a kitű­nő Spányik Évára bízta Nyíró Éva alakjának megformálását, hiszen benne kerestem azt a jó értelemben vett modem nőt, aki az élet minden vonatko­zásában egész emberiként áll­ja meg a helyét. Ilyesfajta, hitem szerint nagyon élő, és mai problémákat igyekeztem elmondani a Harmadik nél- kül?-ben, amely szándékom szerint a kispolgári életszem­lélet, a kispolgári életérzés el­leni hadüzenet. — iMilyen más muníkákat végez, mik a tervei? — Befejezéshez közeledik annak a forgatókönyvnek a megírása, amelyből a tervek szerint a tavasszal kezdik el forgatni első filmemet. Rövid­del ezelőtt készült el egy tele­víziós játékom is, amelynek bemutatását a jövő év első ne­gyedében tervezik. Régóta fog­lalkoztatnak a fiatalkorú bű­nözés problémái. Erről szóló, most készülő darabom bemu­tatását még ebben az évad­ban tervezi a budapesti Jókai Színház. Ami a terveimet Il­leti ..: Büszke vagyok rá, hogy mindeddig csak mai tárgyú műveket írtam. Tervem csak annyi, hogy a jövőben is a máról szóljak a ma emberé­hez. A pécsi premiert pedig — a jszínház színvonalát és a pé­csi közönség igényességét is­merve — teljesen egyenérté­kűnek tartom egy budapestié­vel. Az első premier nagy jelentőségű a drámaíró életé­ben. Persze, hogy izgulok. (Itr.rv-J — CSÜTÖRTÖKÖN reggel 14 tagú oktatási és népműve­lési küldöttség érkezik Győr-, bői tapasztalatcsere látoga­tásra Pécsre. A győri pedagó­gusok a város iskoláiban fő­ként a politechnikai képzés módszereit és a tanműhelye­ket tekintik meg. — A SIKLÓSI FAIPARI VÁLLALAT december 1-éri délután üzemi értekezleten tárgyalja meg intézkedési ter­vét. Az intézkedési terv se­gítségével az eddig felmerült hiányosságokat, valamint a munkafegyelmi lazaságokat kívánják megszüntetni. — A NÉMET Demokratikus Köztársaságból fehér tornai cipők, a Duna Cipőgyárból gyermek bundacipők, vala­mint kis számban is kapható piros posztó gyermekpapucs érkezett a Cipőnagykereske­delmi Vállalathoz. — BABÓTI VILMOSNÉ szajki háztulajdonos szóvál­tás közben kalapáccsal fejbe­verte lakóját, Koch Józsefnét A súlyos testi sértésért rend­őrségi és bűnvádi eljárás in­dult ellene^ Bírósági krónika Kőrösszegi János büntetett elő­életű nagybaracskai lakos, jú­lius 3l-én szabadult a börtönből. Munkát azonban nem vállalt. Augusztus 4-én a Lánycsók és Vidéke Körzeti Földmüvesszövet- kezet boltjába falbontás útján behatolt és onnan két karórát és 400 forint készpénzt vitt el. Az egyik órát elajándékozta, a má­sikat eladta. A mohácsi járás­bíróság a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett lopás büntette miatt kétévi bör­tönre ítélte és kötelezte az oko­zott 1095 forint kár megtéríté­sére. Balogh Jenő *5 éves, többszö­rösen büntetett bárt lakos 10 hó­napi börtönbüntetés végrehajtása elől Jugoszlávián keresztül Nyu­gatra akart szökni. Egy fiatal­korú társával Kölked mellett ál akarták lépni a határt, azonban a határőrök őrizetbe vették őket Balogh Jenő a börtönben egv1* cellatársát ököllel arcul ütötte A mohácsi járásbíróság tiltott határátlépés bűntettének kísér­lete és durva becsületsértés bűn­tette miatt kétévi börtönbünte­tésre Ítélte.-• A BICSÉRD község Aranykalász és a Zöld Mea Termelőszövetkezet a járás tanács határozata értelmébe.' a tsz-ben lévő öregek és mun kaképtelenek foglalkoztatási érdekében fűzfatelepet, illet­ve kosárfonást és cirok terme lést akar bevezetni. — A TORTYOGÓ1 vízmű vél és Keresztespusztái több vérhas-megbetegedés észleltek. A betegség tovább terjedésének megakaddll/o zására védőintézkedés történt — KOZARMISLENYBEI' munkásklubot adtak át a fa lu dolgozóinak. A községi ta nács községfeilesztési alapbú többek között televíziós ké szüléket is vásárolt a mu*1 kásklub számára*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom