Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01-01 / 283. szám

LÄGTTSÖLETÄRJA!, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI / NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÉVFOLYAM, 283. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1960. DECEMBER L CSÜTÖRTÖK Me8Jagy a fagylalt A ritka napsütéses napokon még a fagylaltot is megkívánja az ember. Furcsa látvány ugyan a télikabátos fagylalt­evő, de ez mitsem zavarja ezt a két diáklányt. KISZ megyei Idöttértekezlete Kommunista Ifjúsági tség Baranya megyei sága december 3-án, >atcxn délelőtt 9 órakor küldöttértekezletét a kola nagytermében ianich u« 24.), a kül- tekezlet napirendi pont­ozott szerepel a megyei •bizottság beszámolója, értékeli az elmúlt há- s fél év munkáját és itározza a következő feladatait. A megyei ■bizottság beszámolója revíziós bizottság ter­elő jelentését a kül- tekezleten megválaszt- megyei KlSZ-bizottság t, póttagjait és revíziós >ágot, valamint a kül- et a KISZ december -én megtartandó első ísszusára; ildöttértekezlet után es* irakor a megyei KISZ- ág és a KISZ-iskola os estet rendez a párt­nagytermében; ifazlak Rómába az o'asz zéleti személyiségek Budapest—Róma—Bu- légijárat megnyltása- azánkba érkezett olasz ti személyiségek, légj- ni szakemberek és olasz ók három napig tár­ták hazánkban és szer- MALkV-járattal indul- ssza Bumabai Megérkezett az új pécsi födémgyár első gépcsoportja Rövidesen megkezdik a 40 milliós beruházás építését 183000 négyzetméter tödémelem egy év alatt A pécsi paneügyár tő- szomszédságában egy új gyár nő ki a földből. Egyelőre még a Pécsi Tervező Vállalat író­asztalain fekszik, hogy a ter­vező mérnökök vonalakba önt sék az elképzelést. Január 15- én azonban már elhagyja a Tervező Vállalat irodáit és el­kezdik a STASA-üzem építé­sét; A Pécsett épülő nagypamel- gyár az épületek falait fogja gyártani; A nagypanel-Qzembcn 1961- ben 72, 1962-ben 240, 1963- ban már 410 lakást készíte­nek el. Ez évben Pécsett a nyugati vá rosrészben megkezdik az első többszintes panelház építését is, mely a panelgyárból kerül ki; A nagypanel-üzemben a házak falait készítik el, a most tervezés alatt álló STASA- üzemben pedig a födémeket (a két emelet közötti részt) gyárt­ják majd; A STASA-üzem 40 millió forintos beruházást igényel, ami az előzetes számítások sze­rint 10 év alatt térül vissza. A 40 milliós beruházásból kb 20 millió forintot tesz ki a gépek értéke. Az üzem 70 munkást foglalkoz tat majd. a munkafolyamatok csekély fizikai munkát igényel nek. A gépi berendezéseket a Német Demokratikus Köztár­saság szállítja. A STASA-üzem országunkban az első ilyen rendeltetésű gyár lesz. Előnye a hasonló céllal üzemeltetett Wailer-féle födémelem-gyárral szemben, hogy a gőzöléses el­járást nélkülözve, olcsóbban állítja elő a födémelemeket, de maga a beruházás sem igényel olyan magas összeget; A STASA-üzemben készülő síkfödémedemak megfelelnek a legkorszerűbb követelmények­nek is. A gyártmány belül üre­ges, I méter széles, a fesztáv­tól függően hosszabb, vagy rö- videbb. Elhelyezése nagyon egyszerű az épületekben, és sok költségtől mentesíti építő­iparunkat. Nem kell salakot, homokot, egyéb feltöltő anya­got az emeletekre hordani; mert a STASA-elem tökéletes hő- és hangszigetelő; Az épületben elhelyezett STASA-elem fölé minden más anyag beépítése nélkül fel lehet húzni a gumipadlót, műanyag-padlót, vagy par­kettát. Ezért az építési idő is lerövidül. A gyárban egy év alatt 183 ezer négyzetméter síkfödém- elemet gyártanak majd, ebből — a Baranya megyei Építő' ipari Vállalat szerint — Pé­csett csak 30 százalékot tud­nak felhasználni, illetve ennyi re jelentkezik majd igény; A gyár termékeinek kétharma­dát Nagykanizsa, Kaposvár, tehát a Dunántúl építőipará­ban alkalmazzák. A STASA-üzemben egy év alatt 32 millió forint értékű födémelemet készítenek el, en nek kb 12 százaléka tiszta ha­szonként képződik. A gazdasá­gossági számítások szerint na­gyon is „megéri“ a befektetést a gyár létesítése. Különösen kedvezően befolyásolja majd a gyár gazdálkodását az a körül­mény, hogy a nagypanel- üzem mellett épül fel; A STASA-gyár gépeinek el­ső csoportja, mintegy két va- gonnyj már megérkezett a Baranya megyei Építőipari Vállalathoz, ahol a gépek ré­szére egy vasvázas fészert építenek, hogy beépítésükig megóvják őket az időjárás viszontagsá­gaitól. A 40 millió forintos be­ruházás megkezdésére 1061- ben, az I960, évi 10 és fél millió forinton felül újabb 12 milliót utalt ki a Tervhivatal. Ezt követően 1962-ben a többi összeget is rendelkezésre bo­csátják. úgyhogy a gyár 1962 végén, 1963 elején máj- meg­kezdheti termelését. Tizenöt éves a Szakszervezeti Világszövetség Ma délután öt óraikor nyílik meg Pécsett, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának szék­hazában „Tizenöt éves a SZVSZ” című kiállítás. 1945 október harmadikán alakult meg a Szakszervezeti Világszövetség Párizsban. Az­óta sok minden történt a vi­lágban, amelyben a szakszer­vezetek tevékenysége is tükrö­ződik, a szervezett munkások harcai is benne vannak. Ezt a fejlődést és változást mutatja be a SZOT vándor- kiállítása 21 hatalmas tablón, amelyet a SZOT megyei szék- házában a munkásklub helyi­ségében állítottak ki. Moszkvába utazott a külkereskedelmi miniszter Incze Jenő külkereskedelmi miniszter gazdasági tárgyalá­sokra Moszkvába utazott. Hz állami gazdaságok lényegiben befejezték a vetést A tíznapos jelentés szerint keddig az állami gazdaságok többségében befejezték az őszi vetéseket. A beremendi, bika- li, bogádmindszenti. bükkösdi és zenőaljai gazdaságokban már elvetették a kenyérgabo­nát. A bólyi gazdaságban 200, a görösgalliban 150, a pécsi és sátorhelyi gazdaságokban 100 —100 hold búza vetése van még vissza. Az utóbbi tíz napban a be­takarítással igen szépen előre haladtak a gazdaságok. 11 000 hold kukoricából 8600 holdon már letörték és beszállították a termést. A bükkösdi gazda­ság teljesen végzett a kukori­ca törésével. A bogádmind­szenti gazdaságban 1200 hold* * ból már csak 30 hold töretlen, a bólyi gazdaságban 1432 hold­ból már 1400 holdat letörtek, Sátorhelyen is már csak 30 hold kukorica vár betakarítás­ra. Az utóbbi napokban a bur­gonya szedését teljesen befe­jezték. Cukorrépából is már csak a pécsi és Ormánság1 gaz­daságban van néhány hold szedetlen. A többi gazdaság­ban a répa szedését befejez­ték. Hét éve folyik a bűnőü háború Tiltakozó röpgyülések az üzemekben Egymillió halott, kétmillió menekült, sok százezer bebör­tönzött hazafi, százezrek bete­gen, sebesülten, bénáit; Algéria a vér, a szenvedés, a mérhetetlen áldozatok; földje és mindezért a francia kormány, az imperialista rendszer a fe­lelős; Hót éve folyik a bűnös há­ború Algériában és nem akar vége szakadni az embertelen­ségnek. Az emberiség milliói ítélik el a francia kormányt, bélyegzik meg a sajtóban, a rádióban, gyűléseken, távira­tokban és minden módon, til­takoznak az Egyesült Nemze­tek Szervezetében — mind­hiába A francia imperialisták nem hallják a jaj kiáltásokat, mert nem akarják hallani. Az arany, a pénz, a gyarmati uralomból befolyó gazdagság elfojtja bennük az emberi ér­Emlékek — f na fövünk bért kaptál, ha dolgoztál? — Miből éltél, ha nem dolgoztál? Ki segített rajtad? — Emlék­szel még a szükségmunkára meg a munkanélküliségre? — Lankai István, te vén harcos, mondd csak el, hogy is volt, amikor nyolcvan fülért kaptál napi tizennégy órás munkáért! Mondd csak el, hogyan lakta­tok jől kilencen egy lábasból, amelyikben morzsolt kukori­cát főzött a mama! — Mondd csak. el, hogyan jártunk a bá­nyába! Busszal, mint ma? — Fehér János, aki ma hetven éves vagy, mondd csak el, ho­gyan lettél 1907-ben szakszer­vezeti tag? Na és hogyan is volt az a vasárnapi iskola a munkaidő után és milyen is volt a tőkés, a gyár ura, meg a bányabáró?! Móricz Zsigmond bácsi, ma­gad is jól tudod, hogy mi volt az a magyar királyi gyermek- menhely, ugye? Ott neveltek téged is, miközben elárverez­ték édesapád verejtékkel ösz- szeragasztott vályogházát! 1919. Tanácsköztársaság. Di­cső harcok emlék», Vereség. Darutollasok. Horthy fehérkesztyűs gyilkos különít­ményei. Emlékek arról, hogyan ker­gették meg a pécsi bányászok az angol kapitányt, meg hogi a munkásárulók hogyan vo­nultak be a megszállókká Pécsre. Horváth Ede, az összejövete legfiatalabb öregje. A KIMSí és az illegális párt kapcsola tax, hétgyermekes munkás emberek kenyérgondjai, a grá nátokat esztergáló munkásfia tol, a második világháború előtt. És a mai fiatalok is beszél nek. Mondják, hogy szociálisti rendet akarnak. Bizonyítják hogy ötvenhatban is védték ma is építik. Kétezren voltai ifjúsági táborban a nyáron Most meg a KISZ-kongresz szuson komoly dolgok megvi tatására készülnek, mert az ú ötéves tervben sokat akamal magukra vállalni. ;; Találkoztunk, öregek é fiatalok. Közös dőlgaihkrc beszéltünk tegnap este. J lenne még nagyon sokái együtt menetelni, erőben é jó egészségben. Qyevi Károly zéseket, csak a tőke érdekeit tartják szem előtt; November harmincadikén, az algériai szolidaritás napján szerte a világon tiltakoznak a dolgozók’ a francia kormáriy határtalan barbarizmusa ellen, követelik, hogy azonnal, vesse­nek véget a bűnös háborúnak- Az algériai nép folytatja a har­cot, mert igaz ügyért, a sza­bad, független Algériáért küzd; A pécsi és a Baranya megyei üzemekben és intézményeknél tegnap sok helyen röpgyűlése- ket tartottak, amelyeken tilta­koztak az algériai háború el­len és követelték, hogy a fran­cia kormány szüntesse be a rabló háborút és teremtsen békét Algériában. A Pécsi Szénbányászati Tröszt bányaüzemeiben reggel munkakezdés előtt és műszak- váltáskor tartottak röpgyülése­ket, a tröszt igazgatóságának ? pártszervezete, együtt a szak- 11 szervezeti bizottsággal, párt* 1' nappal egybekötve rendezte ^meg tiltakozó gyűlését. ]» Koholits Károly, a szakszer- I > vezeti bizottság titkára emlé­I [ kezett meg az algériai véron­II tás hetedik esztendejéről, majd (»pedig Szabó Rezső elvtárs be­leszólt az ENSZ szerepéről; — ]! A görög parlamenti [Képviselőcsoport szerdai látogatásai (i Kiss Károly, az országgyűlés I1 külügyi bizottságának elnöke, J J a külügyi bizottság több tag­ijának jelenlétében szerdán fo­il gadta a hazánkban tartózkodó 11 görög parlamenti képviselő­11 csoportot. A nap folyamán '[Kiss Károly ebédet adott a (»görög képviselők tiszteletére. i<! Rónai Sándor, az országgyű­lés elnöke az országház épüle- ' (tében vacsorát adott a görög 11 parlamenti képviselőcsoport í tiszteletére; Kandó úttörőtábor épül Abaligeten ^ tőre már külföldi pajtások is jönnek ° tó mellé szül a camping tábor rende­zése iS; A nyáron már ebben az ál­landó jellegű táborban képe­zik ki a sásdi járásbeli őrs­vezetőket, de itt tölti majd a nyarat a tervek szerint ötven külföldi pajtás is. Ez lesz az ország első olyan állandó jel­legű tábora, amely járási el­nökség kezelésében van. ásdi járási úttörőelnök- y határozott, hogy Aba- i azt 3 területet, ahol yarán ideiglenes jellegű ető tábor volt, jövőre ál- jeli^0 úttörő táborrá tik. ,rvet támogatja a járási és a községi tanácsok ;ntős Pénzösszeggel já- hozzá a terv megváló­vá, Á járási tanács és , égi tanácsok összesen a ezer forintot adnak ei étrehozásához. Az aba-i crmelőszövetkezet is se*i állandó tábor megépí-i \ termelőszövetkezet a a ezelésében lévő kőbá-) 51 ingyen 3 sziik-i Lövet; „ f •ási úttörő elnökig és a £ KISZ-bizottság jelentős# Imi munkát szervez az» i jellegű tábor megválón ioz. A járás összes Klaz* ^ ;ete egy-két napi műn- , Halt Abaligeten, de Ki* , a részüket ebből a mun | az úttörők is, akik ki-', ássál kötik egybe az' •ti társadalmi munkát. ', írási tanács fiatal mű-\ lolgozói ingyen, | »Imi fkában készíti , bor és az ©puletek tervi stt'ÄgÄi myhójót, & "heviv^ozó i ral, az a^ őt, a WC-ét és a sp0rt_ ( ervek szeri^ aZ ^U-I *> isi i Berki Fülöp bácsi nyitotta > és Biró-Bódis József zárta > a ?. hangulatos összejövetelt. i y:2 üreg harcos megnyitotta, a i ?mtal kommunista meg be- tza.rta. De addig, amíg be nem , túrtak azt a tanácskozás féle i összejövetelt, amit a SZOT » ™e0Vei tanácsa a KISZ megyei i bizottságával együtt hívott 1 °*SZe tegnap este Pécsett, »regnált időkről emlékeztek. ! kérte Jelenünk legfontosabb l kérdéséiről folyt a szó a vörös »drapériaval Ätf asztalok I „X,, I ó-melyeken katonás rendekben állta,k a sörösüve­gek meg a szendvicsek is, iám? annak „rendje és módja” ) szennt össze nem keverték i azokat. i Huszonhárom veterán, meg • tizenkét fiatal nem tudja meg- i változtatni a világot, az iüaz­* De nem is azért jöttek össze. i Inkább azért, hogy a megvál­i tozott világot helyeseljék és i elmondják egymásnak róla 4 i véleményüket. 1 Nagy Guszti bácsi a szabó­inasok keserű életéről beszélt» 1 meg a mai szabóipari tanulók »életéről. Ugye, milyen más- 1 képpen hangzik az inas, meg 1 az ipari tanuló elnevezés? Már ' ebben i» «“» • wúVi meg a jelen. Fürdő a gyárban? Volt ilyesmi a tőkés rendben? Nyolcórás munkaidő? Volt ilyen? Olcsó lakbér meg álla­mi erőből épült lakás a prole­tárnak? Volt ilyesmi akkor? Ja! Az akkor volt, ami ma van, az meg ma van! — szok­ták mondani a mai fiatalok. De úgy se árt feltenni a kér­dést, hogy mitől van így, aho­gyan van? Magától? És azon- n®t látjuk, hogy nem magától tett, mint ahogyan az idő se múlik csak úgy magától, mert abban is törvényszerűség van. A keletkezés, a fejlődés, a küz­delmek és az elmúlás törvény- szerűségei vannak benne. — Szabadságon mikor voltál inas korodban? — szólt közbe Horváth elvtárs, amíg Guszti bácsi beszélt. Nevetés. Jóízű nevetés. Min» denkt tudta, a fiatalok is, az üregek is. akik ott voltak, hogy erre nem is kell válaszolni na­gyon sokat, tudjuk, mire gon­dolt. _— Hány rend ruhád volt le­gény korodban? — Volt mun- kád minőiig elégi. =s Milyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom