Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-17 / 271. szám

4 N APtö I960. NOVEMBE1 MSZ-kiMöltértetezlet a sellyei tárásban Szardán a seUye! járási KISZ-bizattság küldöttértekez- letet tartott Az értefceziete'n megjelent Főidet Andrásné elvtársnő, az MSZMP Baranya megyei Párt- bizottságának oartályvezotője, Cégény József elvtárs, a járási pártbizottság titkára, Kiss De­zső elvtérs, a megyei KISZ- bizottság titkára, valamint a járási párt-, tanács- és a tő-' tnegszeivezeiek képviselői. A járási KISZ-biaottság be­számolóját Murányi Sándor Járási KISZ-titkár tartotta. B<? számolt a . KlSZ-bizottság há­rom és féléves munkájáról, fog la'i kozott • KlSZ-aaerwoetek előtt álló feladatokkal. A beszámolóhoz sokan szól­tak hozzá. Pasa Zoltán majláth pusztai KISZ-tAtkár, Németh László kisasszonyfái, Horváth István drévasz tárai, Rusz Gi­zella sellyei ás a többi hozzá­szólók is elsősorban a saját BlapsaervezetOk életéről be­szélték és arról, hogy mit szám dékoznak a közeljövőben meg­valósítani. A küldöttértekezleten felszó­lalt Földes Andrásáé elv társnő w. Hozzászólásában elmondot­ta, hogy a fiataloknak e fon­tos tanácskozásait nagy figye­lemmel kíséri a párt, mert nemcsak a fiatalok számára jelentős, hanem a felnőtt tár­sadalom «zárnám is, hiszen az ifjúság jelene és jövője kerül megvitatásra. Felhívta a fiata­lok figyelmét, hogy erősítsék a K ISZ-al&pszervezeteket, hogy Jó kollektívákká alakuljanak, és vájjanak a szülői hág mel­lett a legjobb nevelőivé az if­júságnak, ahol megtanulják a fiatalok aratni a munkát, megbecsülni egymást, hogy be csületes építőivé váljanak a szocializmusnak) Kiss Dezső elvtárs, a megyei KISZ-bizpttség titkára hozzá­szólásában foglalkozott az if­júság szerepével a következő második ötéves tervben és a szocializmus megvalósításában. A hozzászólások után meg­választották a járási KlSZ-bi- zottaágot és a küldötteket a megyei értekezletre) Fél millió köbméter por szállt a városra a saiakhegyről Lényegében megszűnt a porveszély— A fenolos víz megköti a salakot Másfel miíiió köbmé­ter t hetven méter magas..» Ez lenne a pécsújhegyi salak - hegy. Nem impozáns látvány, az esztétikai szempontok azonban vajmi, keveset számí­tanak, ha a fővesaélyre, a por­ra gondolunk. Oka kézenfekvő: nemcsak salak. hanem tekintélyes mennyiségű por is kerül ki a kazánokból. A nyári meleg időkben a szél óriási tömegű port kavar feL Harminc esz­tendő alatt nem kevesebb mint fél millió köbméter szállt el így a salakhegyrőL Szinte hi­hetetlennek tűnő mennyiség, ám Qsillag Ferenc elvtárs, a régi erőmű kalorikus osztály- vezetője megnyugtat bennün­ket: nem tévedés, a salak- hegy ma kétmillió köbméteres lenne, ha nem hordta volna a szól. Elképzelhetjük, a salakhegy valóságos veszedelem volt a környék lakói számára. Olyan, mint észak-afrikai népeknek a Szahara vörös homökfeihője. Mindent beborított, nemcsak a mosásra kitett fehérneműt tette tőnkre, utat talált magá­nak az ajtó- és ablakréseken ia, nem beszélve a belélegzett levegő szennyezettségéről. Mindehhez még hozzá kell számítani, hogy a salakhegy mintegy 20 százalék éghető anyagot tartalmaz, belseje ál­landóan izzik (bizonyos mély­ségben egykettőre megfő a to­jás), és az égés során kelet­kező mérges gázok megfertő­zik a levegőt Ha keleti szél fúj, még a belvárosban is érezni» Örökké Így nem maradhat Valamit tenni keli ez ellen — gondolták a város egészségéért aggódó szakemberek, Először ügy tervezték, hogy befedik a hegyet. Az ötletet azonban elvetették, mert a fedőanyag —• tégla, durva pa­la, — drága» A me&zezes se Tollsep r ö Borban a% igazság ? Büszkén szoktuk emlegetni: jogász nép vagyunk. Az igaz­ságot azonban Igen sokan a boiban vélik megtalálni. Ta­lán ez az egyik oka annak, hogy városunkban az új bor lefor- rása óta nemcsak a dűlőutakon dülöngélnek korán kapatos, pity ókás emberek, hanem gyakran a belváros utcáin is. Ezek a zákányra venyige virá­gai gyakran olyan bizonytala­nul méregetik az utc ászéit hogy azonnal észrevehető: ala­posan felöntöttek a garatra, olyan részegek, mint a csap. Nem a borivás ellen szólunk. Igazat adunk Vörösmarty Mi­hálynak, aki Fótt da Iában meg­énekelte már: „Bort megissza magyar ember, jól teszi, ok- ksl-móddal meg nem árthat a szeszt." Hogy a magyar ember nemcsak „okkal-móddal” sze­reti a bort, azzal bizonyíthat­juk leginkább, hogy a részeg szó sokféle változatával nyel­vünk egyik legelterjedtebb sza­va.' l*hr Albert mintegy há­romezer szót gyűjtött össze a részeg ember kifejezésére. Nemcsak szóállományunk bő­velkedik a részegség kifejezé­sére alkalmas szavakban, ha­nem szólás-mondásaink Is szép számmal akadnak. Egyik szólás-mondásunkat Baranyában ma is így mond­ják' részeg, mint a csap; iszik, •mist a csap. A legrégibb ma­gyar szólásgyűjteményben ezt az alakot találjuk: úgy ihatik, mint a csap. Mivel a hordóból rendszerint csapon eresztik ki a bort, ért­hető a szólásmondás: a csap is úgy fogadja magába az italt, mint az Ivánban mértéket nem lamerő. feneketlen torkú em­ber. Később a hasonlatból me­tafora lett: á canp szóhoz fű­ződő tudattartalom annyira azonosult a sokat ivó ember fogalmával, hogy a részeg em­bert csak csapnak csúfolták. A bevezetőben említett szó­lásunk: felöntött a garatra — látszólag könnyen érthető. Aki t ok bort önt a garatjába, akt sok italt ereszt le a torkán, az a legtöbbször becsíp tőle. Ezért jelenti a felöntött a garatra szólás azt, hogy berúgott, ré­szeg lett» A garat szó a régi nyelvben a malom egyik alkatrészét, azt az alul, felül nyílt és lefelé szűkülő faszekrényt jelentette, amelybe a megértendő gabonát beletöltik, s amelyen keresztül a gabona a malom "őrlő szerke­zetébe jut. Minthogy a malom­beli garat meglehetősen maga­san van, azért a garatra fel­öntik a gabonát, hogy onnan lassan lejusson a malomkere­kek közé. A szólás alapjául szolgáló szókapcsolat eredeti­leg tehát a malommesterség szakkifejezése volt. Tréfás, át­vitt értelmét azért kaphatta, mert az iszákos ember olyan- féle mozdulattal önti magába az italt, mint a molnár a meg­őrzendő búzát a garatba, és mert a részeges ember torka is olyan feneketlen, mint ez az alul is nyitott malomalkatrész. A garat szó a XVII. század­ban már nemcsak malom alkat­részként szerepel, hanem a száj- ás orrüreg folytatását is Jelenti, a gégefő é» a nyelőcső felső nyílásával együtt. Ebben az fe érdekes, hogy Bugát Púi, a magyar orvosi műnyelv lel­kes újítója — éppen a felönt a garatra szólás alapján alkot­ta meg a garat ezónak a mai köznyelvben te használatos testrész-jelentését. Egyik olvasónk, Szabó Jó­zsef azt kérdezi: honnan ered ez a nzóláshasonlat: iszik, mint a kefekötő, ml köze van a ke­fekötőnek a réraegeekedéshez? Csak éppen annyi, hagy a né­met bürsten Igének nemcsak az a jelentése, hogy kefél, ha­nem az is. hogy mulatozik. In­nen már csak pár lépés kel­lett abhoz, hogy a jól bekávé- 20tt embert tréfásan kefekötő­nek nevezzék. Ez a pár lépés azonban valószínűleg ho&szú lépés voKs Dr. Tóth István vezetne eredményre, mert idő­vel elmosná az eső. Ekkor kért a Pécsi Koksz- mű fenolos vizének elnyel«tő helyet. A f enolos t íz a üzentek mellékterméke, — mint ismeretes — mérgező hatású. Ezért nem szabad a patakokba, illetve folyókba engedni, mert elpusztítaná a halakat A vegyipari üzemek­nél ezért állandó probléma a fenolra víz elnyeletése. A Kokszsnű a múlt év végén a közelben lévő salakhegyet sze­melte ki erre a célra. A tervnek megfelelően há­rom nagy betontartályt építet­tek a salakhegy tetején. A tar­tályok alját csak lazán tépáz­ták ki. hogy a fenolra víz a salakhegybe szivároghasson. Mindennek látszólag semmi köze sem volt az igazi problé­mához, a salak hegy likvidálá­sához, illetve a környék por­tai anyásához. A véletlen ve­zette a szakembereket arra, hogy a fenolos vízzel két le­gyet üthetünk egy csapásra. Egy alkalommal ugyanis az egyik tartály oldalfala telajla- zulás miatt megrepedt, és nagy mennyiségű fenolra víz zúdult le a salakhegyről Ha­talmas, 20—30 méter mély tá­tongó szakadékot vágott a hegyoldalba s igen sok salakot hordott le a hegy lábához. Ki­derült tehát. )»ogy a salakhe­gyet vízzel — és aránylag ol­csón — le lehet mosatni. A másik: a lehordott, a fenolra vízzel átitatott salak megke­ményedett, olyannyira, hogy csak csákánnyal, illetve eles ásóval lehetett megbirkózni vele. A fenolra víz és a salak, nyilván valamilyen kém.ai re­akcióba lépett egymással. Ez utóbbi felfedezés okoz­ta a legnagyobb örömet, hi­szen egyértelmű volt a por­veszély megszűnésével (A meg h árty ásodott felületről, még az erős nap heve sem tud port fakasztani.) Ezzel végérvényesen megoldódott a gondok gordiusi csomója» Mivel a 200—406 köbméter­nyi fenolos víz kevésnek bizo­nyult, a pécsújhegyi erőmű tüskésréti kútjából napi 500— 800 köbméterre bővíti a vízho­zamot. Ez elegendő arra, hogy a salakhegyet agy év alatt le­mossák, és nem hígítja fel a fenolra vizet annyira, hogy ez a salakot ne tudja magkötni. A hetven méteres hegy jövő ilyenkorra tehát már csat a fele magas, vagy még alacso­nyabb lesz. A salakot a szom­szédos. posványoa, ingoványos részen terítik szét, feltöltik vele a gödröt. /ff I itwÉ/v Iroda a íöld alatt S addig y Addig sem kell már porveszélytől tartani Té­len sohasem voll mert a bősé­ges csapadék feláztatta a he­gyet, tavaszra pedig, mire fel­szárad. az egész «»lakhegyet megöntözik fenolra vízzel A „pécsújhegyi számugn” »múlté lett» Magyar László >-» ea %e Életbe lépett az új óvodai rendtartás TSbb nini száznyolcvanezer kisgyermeket gondoznak az óvodákban A napokban életibe lépett az óvodák számára’ kidolgozott új rendtartás, amely egyaránt ér­vényes az üzemiek, a vállala­tok, a hivatalok, az állami gaz­daságok, tsz-ek és a társadal­mi szervek által fenntartott óvodákra. A rendtartás új in­tézkedésekkel fokozottabban segíti a dolgosó anyák és az óvodás gyermekek érdekelnek védelmei s ennek figyelembe­vételével szabályozza a felvé­telekéi az óvodák működését. Nagyobb hatáskört ad a vezető óvónőknek, s ezzel növeli a felelősségüket is. Országosan az óvodákban több, mint száz- nyolcvanezer gyermekről gon­doskodnak, Kossuth-bányán caplatunk, lenn a melyben. Gumicsiz­mánk hangosan görgeti a vágányok közét kitöltő kö­veket, lámpám fénye meg­világítja kísérőm széles há­tát. Hirtelen megáll: — A'tarja látni a diszpé­csert? Vállat vonok. Utunk cél­ja más. Mi különösebb látni­való lehet egy diszpécserben idelenn? Valószínű, épp olyan bőrsisakos bányász, mint a többi, Kísérőm beleegyezésnek vé­li a hallgatásomat és be­nyit egy kis ajtón. Jól látok? Vagy csoda tör­tént és a külszínre csöppen­tünk hirtelen? Szabályos iroda! Parketta gumíszőnyecrgt'i kényelmes „civil” íróasztal, szekrény, ébresztőóra (csipkét is tettek alá), Sőt. még a képeslap- kiállítás sem hiányzik. Akár­csak a külszíni irodákban: tabló, Harkányból. Pestről és tudom is én honnan szár­mazó képekkel. — Ül jenék lel — kínálja hellyel a diszpécser. Idegen­kedve nézem a bőrsisako­mat, meg a gumicsizmámat. — LOVÁSZHrrSNYTsm a művelődési olthonkeretében a napokban 45 taggal megala­kult a /községi klub. A klub jelenleg televízióval, rádió­val és más szórakozási eszkö­zökkel rendelkezik. — FEI.SÖEG ERSZEG EN elkészült 450 négyzet méter betonjárda. A költségeket a községfej lesztrái alapból fi­zették. de ezenkívül a lakos­sá« te jelentős társadalma munkával járult hozzá. v- EGYHAZASKOZARON megyénk egyik legszebb ön- kiszolgáló boltja nyílt meg. — Átadtak a szigetvári Zrínyi Tsz 1,5 millió forintos költséggel épült. 102 férőhe­lyes tehénistállóját, valamint a 150 ezer forintra költséggel épült. 100 férőhelyes aertés- fiaztatójáfc Pártmegbísatás falun A szigetvári járásban tizen­öt kihelyezett termelőszövet­kezeti elnök és agronómus végzi a munkáját. Mit mutat ezeknek a kihe­lyezett embereknek a munká­ja, ha mérlegre tesszük? Két­ségtelenül a mérleg a jó ol­dalra billen. A legtöbb ter­melőszövetkezetben megtalál­ták már a helyüket ezek a vezetők. Kisdobszán Kálmán Sándor elnökről ezt mondják a tagok: — Jó vezető. Erélyes és igazságos ember. Nem tesz különbséget ember és ember között. A kistamási termelőszövet­kezet az elmúlt évben talán a legrosszabb volt a szigetvári járóiban. A tavaszon ennek a termelőszövetkezetnek a ve­zetését vette át Varga József, aki addig a szigetvári gépál­lomás szentlászlól üzemegysé­gének volt a vezetője. Varga elvtárs a szövetkezeti gazdák­kal együtt derék munkát vég­zett. Ha csak annyit ért volna el, hogy az idén a tavalyitól eltérően minden kukoricáju­kat megkapálták, akkor is dicséret illetné. Ennél azon­ban jóval többet tett. Ezt mu­tatja az is, hogy a kistamási termelőszövetkezet ma már a jó közepesen működő termelő- szövetkezetek közé küzdötte fel magát. A járásban ott van­nak a legjobban vető termelő- szövetkezetek között. Akkor, amikor a járás átlagában a kenyérgabona ötvennégy szá­zalékát vetették el a termelő- szöveikezetek — a kistamásiak hetvenhat százalékra teljesí­tették kenyérgabona/ vetésI tervüket. Ez a példa Is azt mutatja: a kihelyezett elnökük, agronó­musok különösen ott értek el jó eredményeket, ahol sike­rült megnyemiök, a maguk oldalára állitaniok a szövetke­zeti gazdákat, ahol a szövet­kezeti gazdáik döntő többsége követte a vezetőt. A mozsgói termelőszövetke­zet élére is kitűnő szakember kerülj Szabó Kálmán szemé­lyében. Szabó elvtárs, a Föld­művelésügyi Minisztériumból jött Mozsgóra, hogy segítsen a szövetkezetbe tömörült pa­rasztok új életformájának, új gazdálkodási módjának kiala­kításában. Nagy terveket for­gatott fejében, amikor Mozs­góra jött. Hogy ezeknek a terveiknek csak egy része va­lósult meg, abban nemcsak Szabó elvtárs a hibás. A leg­főbb ok az volt, hogy egyedül — nem a tagok többsége tá­mogatta — maradt ezekkel a tervekkel Nem kapta meg a szövetkezeti gazdáktól azt a támogatást, amit várt, amire szüksége lett volna. Ennek a nem támogatásnak tulajdonít­ható az is többek között, hogy a mozsgói termelőszövet­kezet mélyen a járási alatt teljesítette eddig a kenyérga­bona vetési tervét Amikor a I járási átlag 54 százalékos volt, akkor a mozsgói termelőszö­vetkezet még csak 32 százalé­kát vetette el annak a kenyér- gabonamennyiségnek, amit be­terveztek. Hasonló a helyzet a sziget­vári Zrínyi ‘ termelőszövetke­zetben is. Ezt a szövetkezetei is kihelyezett elnök vezeti Bá­torai György. « Zrínyi elnöke tiszta szív-, lelkesedés ember. Szive, lelkesedése azonban ke­veset ér a tagok támogatása nélküL A tagok egy része szor­galmasan dolgozik ugyan =* más része azonban, és ez a na­gyobbik rész — ahol csak lehet, elbújik a közös munka alól. Ez aztán olyan eredményhez vezet, hogy míg más termelő­szövetkezetek mindent elkö­vetnek a jövő évi kenyér biz­tosítása érdekében, addig a szi­getvári Zrínyiben csak a ke­nyérgabona huszonhat százalé­kát tették a földbe. Az előbbi és az utóbbi pél­dák bizonyítanak valamit. Mégpedig azt bizonyítják: ahol a tagok támogatják a kihelye­zett termelőszövetkezeti veze­tőket, ott eredmény is van; ott megjavult a munkafegye­lem, ott nőttek a termésátla­gaik, ott nőtt a tagok jövedel­me. Ezt bizonyítják az első példák. Az utolsó két példa is ezt bizonyítja, csak ellenkező elő­jellel. Es ehhez az utóbbihoz hozzá jön még valami: a helyi tanács sem sokat törődik a kihelyezett szakemberekkel Ezt bizonyítja többek között az is, hogy sem Szigetváron, sem Mozsgón nem kapta meg a tsz-elnök a legelemibb tá­mogatást sem, azt, hogy la­kást adtak volna nékik. A kihelyezett termelőszö­vetkezeti vezetők a szigetvári járásban is, mint mindenütt igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy többet teremjenek a földeik, hogy job­ban éljenék a szövetkezeti gazdák. Küldetésnek, pártmeg- blzatátnak tekintik a munká­jukat . Ebben a munkában azonban segíteni kell őket a községi tanácsaiknak, a községi pártszervezeteknek és első­sorban a termelőszövetkezeti gazdáknak, Ö félcipőt hord, svájci ka van a fején, kék m köpenye ujját lezseren tűrte. Lámpánk szánalmasé log a fénycső kékes < ben. a falnál világvei dió szól. Éppen a laoszi zetet ismerteti. — Hány méterre va, a külszíntől? — Száztizenhatra. — Mindig szól? — tok a rádió felé. *— Miért ne? — vála a diszpécser — Nem ra, ipari televízióra Iá a foguúk! Képzelje e lycn nagyszerű lenne, I ről a helyről az egész b beláthatnám! Fél óra múlva hason va igyekszünk a hányt süt pontján. Felülni. ne hét. mert bevernénk jünket. Orrunk és szán lese szénporral, a fülei dig még mindig a diszi szavait hallja: — Ipari televízióra fogúnk! Képzelje, n nagyszerű lenne, ha.. Csodálatra dolog a nika! ' — AZ ELMÚLT H) jóváhagyták a sásdi községeinek népmű munkatervét. A járásba) bök között 70Y ismeretté tő előadás, 19 tanfolyam szakkör lasz az 1960- évadban. — MOHÁCSON a 1 parton befejezés előtt i neonvilági tás felszerelés — HÍMESHÁZAN 70 forintra költséggel állat» lakást vásároltak. — DVNASZEKCSÖN kezdődött az ,.Anyák is ja" című előadássorozat, lyet helyi védőnő vez* hallgatók létszáma 30 fá Butfatéténynél összeütki; egy ttbervsoal és egy aat November 15-én, 18.25 kor a Budatétény megálló nél lévő út-átjáróa egy 1 pestre tarló tehervonat i Ütközött az út-átjárónál lekedő 14-es fővárosi autó szak Az összeütközés köv< tőben egy utas életét vess tizenegy utas súlyosan, pedig könnyebben meg» Illetékes szervek a ss vizsgálatot azonnal met lottók. A l«-*n 7—17 óráig a Los Ágota u, Vak Bottyán u, Zöl Hatház u, Ótemető u, Gerg Tettye u, Tettye tér, Tettya Thorez u. és Hegyalja u. áh tárolt területekre hirdetett szünet elmarad, helyette pénteken tartanak áram»» ezen a területen ugyancsak óráig. SZÁSZVÁRON a ni ban megalakult a TIT ki munkaközössége 39 tagié — AZ ELMÚLT HÉTI sásdi járás több Iskolái a szülői munkaközösség ' tén bélül megvitatták a> tatáéi reformtervezetet. — DRÁVAIVANYIBA KI SZ-tag az őszi beid kő1 munkákban 200 óra tárt mi munkát végzett a téri szövetkezetben. A MAGYARTEJ KISZ-szerv özet tagjai, szövetkezeiben dolgozn tőnként társadalmi ■ ban homokot hordtak istállójának az építke: A Hazafias Népfront XXI. élnőksége értesíti a 22, 24 I választókerület lakosságit. 18-án, pénteken dék)tán 8 a Pedagógiai Főiskola gyako kólájában (Alkotmány u. 1 náoetagl beszámolót tart. T tagok: Szász Antahvé, dr, Ödön. Czltmeg Jómetné, Lajosné, Copf Foren éné. József. A beszámolót elmond Puskás Ödön kerületi un A 12. Zt. 32, 33-as választók néz tartózd utcák: Tábor u, kői. Bartók B u. 1—íl-tg hánzámtg. Alkotmány u. t 8—28. háza/ámt*. n»'hort u. u, Damjnnleh " )' ' :. 7 Zsolt u. BrrbV " i :j> há túl végig ét 88. u»aintői vél1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom