Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-17 / 271. szám

iw. NOVEMBER U

NAPLÓ

S

Kormányhatározat a termelőszövetkezetek állami támogatásának új rendszeréről

folytatás az L oldalról)

ijavítási és talajvédelmi kák fokozását, ideértve a índezést is. A szükséges javító anyagokat az állam bbra is térítés nélkül bo- a a termelőszövetkezetek elkezésére sőt — gépi tavi tás esetén — viseli a égek 50 százalékát. A víz- lezési munkák elvégzésé- az állam hitellel segíti a élőszövetkezieteket, a vízszervek térítés nélkül k a közös gazdaságoknak tanácsot és műszaki ixá- >st.

vánatos, hogy a nagyará- és több gazdaságot érintő pusztulás meggátlására a kező munkákat közösen zzék el az érdekelt gazgok. A talajvédelmi léte- ényekhez szükséges facse- :t, követ, cementet, rozsét, mint a ía- és egyéb építőanyagot az állam térítés nélkül bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére*

A növényvédelem fejlesztése érdekében a határozat továbbra is lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek 8—10 éves hitelre vásárolhassanak növényvédelmi gépeket.

A növényvédelmi munkák gépi díjából az 1959. év őszén, továbbá az 1960-ban és az 1961. év folyamán alakult, valamint a jelentős területtel megnövekedett szövetkezetek húsz százalékos kedvezményt kaphatnak. Azok a termelő- szövetkezetek, amelyek kártevőtől mentes terményt, vagy terméket állítsalak elő, a növényvédő-szerek áyából 30 százalékos visszatérítést kapnak. Azok a szövetkezetek, amelyek növényvédőszert nagykereskedelmi tételben vásárolnak, a nagykereskedelmi árat fizetik.

közös állomány gyorsüt emu fejlesztése

állattenyésztés fejlesz- az állati termékek érté- ésének növelése érdeké- a kormány felhívja a ter- szövetkezeteket, hogy a s állomány gyorsütemű sztése mellett használják ünél teljesebben a házállattartásban rejlő te- ztési és árutermelési leheleket is. A közös állatál- ny saját erőből történő iztésének elősegítésére a előszövetkezetek közös állományának alapja a el és a tagok háztáji aságából történő közvet- vásárláSj Kiegészítésképállam elsősorban az áj területileg megnövekedett melőszövetkezeteket álvásárlási hitelekkel támo- ia.

régebben működő temmevetkezetek közül azok, yek eddig állatvásárlási : nem vettek igénybe, a meghatározott mérté- még nem merítették ki, ncsak kaphatnak hitelt íszállatok vásárlására* A itkezeti közös állatállo- T fejlesztését — a középítői állatvásárlási hitele- túlmenően — természet- törlesztéses akcióval is i az állam- A termelőszö- izetek 1961-ben tenyész- vemhes üszőket kaphat- amelyek értékét termé- en törleszthetik le hízott árai, vagy hízott sertés- V természetbeni törlés zté- kció keretében kocasüldő tását is kérhetik a közös Jságok. A juttatott kocáik többségét, a juttatástól ított második év végéig ázalékban, a harmadik év ig száz százalékban hízó-, tenyészsentéssel törleszt- : le*

n lényeges, hogy a ter- löszövetkezetek széles ‘ben kössenek a szövet- éti tagokkal megáll apóit, a háztáji állatállomány Donilatának felnevelésére átvételére.

termelőszövetkezeti tagok íji tehéntartását segíti elő : intézkedés, mely szerint hénnel még nem rendel- tagok kedvezményes félik mellett üszőt kaphatóén kedvező a szövetke- számára a szerződéses »kihelyezési akció fenn- sa. A nevelésre átvett »k árának kifizetésére a előszövetkezetek rövidle- ú hitelt vehetnek igény- ; a hathónapos kort elért »k után égy-egy mázsa &t igényelhetnek állami • A határozat új ke’vez- »yel segíti a termelőszö- tzeteket az állatók értékűénél: ha valamely ter- "'övetkezet egy tételben ább 30 szarvasmarhát, legalább 50 hízott sertést az Állatforsalmi Válla- 1 minőségi átvételt a hely- h köteles eszközölni. Kilos, hogy a termelőszövet- f,*k még nagyobb figyel- tórdítsanak a közös ser- kelésre. a közös sertés- r»ánv fejlesztésére. A saját ksztésű kocák számának :^se érdekében az állam

minden, saját tenyésztésű koca első ellésekor egyenkint 800 forint • összegű középlejáratú hitelt nyújt. A termelőszövetkezeti tagok az állatforgalmi vállalatoktól — süldővel való törlesztésre —• tenyésztésre alkalmas kocasüldőket igényelhetnek.

A határozat a jövőben fe fenntartja a törlesztéséé juhtenyésztés! akciót és tenyész- baromfi juttatást. Erre a célra a termelőszövetkezetek középlejáratú hitelt igényelhetnek*

Á gépállomások feladata az alapvető gépi munkák elvégzése

A kormány a termelőszövetkezetek jelenlegi helyzetét figyelembe véve fontosnak tartja a gépállomások munkáját:

a termelőszövetkezetekben a jövőben is a gépállomások feladata lesz az alapvető gépi munkák elvégzése.

Ugyanakkor kimondja a határozat, hogy a termelőszövetkezetek az eddigi gyakorlatnak megfelelően vásárolhatnak mezőgazdasági gépeket. A közös gazdaságok traktor- és miunkagépvásárlásait az állam legfeljebb a bekerülési költség 75 százalékáig 6—8 éves lejáratú hitellel támogatja. Az új és területileg jelentősen megnövekedett termelőszövetkezetek gépállomási munkadíj tételeit a rendelet kedvezményesen állapította meg.

Termelőszövetkezeteink nagy része felismerte a közös' áru- értékesítés fontosságát, és erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy minél több árut adjon el a felvásárló szerveknek. Ezeket a termelőszövetkezeteket az állam az áruértékesítési tervek teljesítése után járó kedvezménnyel támogatja*

Az új határozat tovább fejlesztette az úgynevezett áru- értékesítési mutatók rendszerét. A termelőszövetkezetek 1961-ben, ha a közös gazdaságból származó hízott- és tenyészsértéseknek, a baromfiaknak, a tojásnak és tejnek, valamint a háztáji gazdaságból származó, szerződéssel lekötött és idejében átadott hízott sertéseknek — állami és szövetkezeti vállalatok, szervek részére történő — együttes értékesítésével elérik vagy meghaladják a megállapított szintet, hitelelengedésben részesülnek. A határozat alapján a szövetkezetek feldolgozó üzemeikből származó terményekre és termékekre is köthetnek előzetes szerződést. Hasonlóan kedvező, hogy a gyű mölcs, vagy a zöldség eladásánál a jövőben — ha az átadásra kerülő mennyiség a 25 mázsát eléri, vagy meghaladja — az áruk mennyiségi és minőségi átvételét a termelő — illetőleg a feladóhelyen eszközük. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az egész évben felmerülő kiadásaikhoz szükséges pénzügyi alapot áru lekötésével szerezhetik meg.

Beruházási kedvezmények

A határozat felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy elsősorban olyan beruházásokat végezzenek, amelyek a leggyorsabban elősegítik a közös termelés és értékesítés növekedését

A közös állatférőhelyek céljára az eddigieknél nagyobb mértékben építsenek egyszerű, olcsó és helyi anyagokból, saját építőbrigáddal gyorsan felépíthető épületeket.

Fontos, hogy a termelőszövetkezetek gondoskodjanak a járulékos beruházások — vízellátás, villamosítás stb. — megvalósításáról, miivel ezek elhagyása növeli az önköltséget és az épületek a járulékos létesítenélek nélkül gyakran nem is használhatók ki célszerűen. Az állam elsősorban azokat a termelőszövetkezeteket támogatja, amelyek egyszerű épületeket emelnek saját mun- kabrigádjaikkal és megfelelő mértékű saját erő hozzájárulással. A határozat életbeléptette az úgynevezett fix-áras vállalati építkezések rendszerét. A típustervek szerint készülő gazdasági épületek építését a kivitelező vállalatok már 1961. január 1-től rögzített áron végzik. Ez megköny- nyíti az építkezések lebonyolítását, csökkenti a bekerülési költséget.

A határozat továbbra is érvényben tartja a saját erő beruházások után járó kedvezményeket.

Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek a fet nem osztható szövetkezett alapot évről évre növelik, jelentős kedvezményt nyújt az állam, így a három éve, vagy annál régebben működő termelőszövetkezetek — amennyiben a tagok között kiosztott természetbeni és pénzbeli részesedés 10 százalékánál nagyobb mértékben növelik a fel nem osztható szövetkezeti alapot — a tíz százalékot meghaladó

résznek, az első és másodéves termelőszövetkezetek pedig a saját erőből eszközölt beruházások teljes összegének megfelelő hitelelengedési kedvezményt kaphatnak.

Ezen felül a termelőszövetkezetek az egyes létesítmények bekerülési költségéből — a megállapított feltételek teljesítése esetén — ugyancsak hitelelengedési kedvezményben részesülhetnek. A hitelelengedés mértéke 15 százaléktól egészen 100 százalékig terjedhet

A határozat nagy súlyt helyez a termelőszövetkezetek segéd- és feldolgozó üzemeinek fejlesztésére. A segéd- és feldolgozó üzemi tevékenység keretében a termelőszövetkezetek az eddigieknél jobban kihasználhatják a helyi erőforrásokat, lehetőség nyílik továbbá arra is, hogy több termelőszövetkezet közös vállalkozásként hozzon létre segéd- és feldolgozó üzemeket. A közös üzemek létrehozásával a termelőszövetkezetek — erőforrásaikat egyesítve — korszerűsíthetik terményeik feldolgozását.

Igen fontos, hogy a termelő- szövetkezetek fejlesszék házi építési szervezetüket. Helyes, ha több termelőszövetkezet közösen szervez építöbrigá- dot és ezt kisebb építőipari gépekkel látják el.

A kormány továbbra Is támogatja a szövetkezetekbe kihelyezett szakembereket A tervek szerint 1961-ben állami támogatással mintegy ezer ag- ronómus és könyvelő kerül a közös gazdaságokba.

Az ismertetett legfontosabb kedvezményeken, az állami támogatások rendszerén kívül a kormány számos más területen is segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek a közös gazdálkodás megszervezésében valamint a gazdálkodás színvonalának továbbfejlesztéséhez.

A Pécsi Bőrgyár 1961. évi

tervjavaslata szerdán, november 16-án a délutáni órákban készült el. A terv elkészítése több hétig tartó tanácskozások és a helyi adottságok aprólékos felmérésének az eredménye.

A bőrgyár számára az elkövetkezendő évben tervszerű 14—16 százalékos termelékenységnövekedést irányoztak elő. Az emelkedést úgy valósítják meg hogy a technológiai módosításokat, újításokat és műszaki átszervezéseket vezetnek be. A jövő évi termelékenységnövekedést nagyban elősegíti a meszesműhely • mechanizá- lása, aminek eredményeképpen a jelenlegi napi 28 és fél

tonnáról 35,1 tonnára emelkedik a termelés.

Korszerűsítik a szállítóeszközöket és a szállítási időt az azonos jellegű gépek egymáshoz közelebbvitelével lecsök- kentik. Például az apróbőr- készítő műhelyben lévő száraz- hasítógépet a Mankos műhelybe teszik át és így az esetenkénti körülbelül egy kilométeres szállítási utat kiküszöbölik. Intézkedési tervet készítettek a közvetlen feladatok végrehajtásához*

1961-ben a marhabox bőr termelését 60 százalékkal növelik. Ez annyit jelent, hogy a jelenlegi napi 7 és fél tonna helyett 11,5 tonna lesz a marhabox bőrből a napi termelés*

Versenyt kezdeményeznek a komlói bányászfiatalok

A komlói Béta-akna két ifjúsági brigádja, Szabó Imre elővájási és Papp Lajos kamrai ejtési csapata a KISZ decemberi kongresszusa tiszteletére versenyre hívja Baranya valamennyi KISZ és ifjúsági csapatát A „kongresszusi őrség” néven kezdeményezett versenyszaikasz november 15- től december 31-ig tart

Az elővájási csapat azt vállalja, hogy a 3,6 négyzetméter szelvényű teljes keretácsolatBékenagy gyűlés Véménden

November 15-én, kedden este ötszáz főnyi közönség gyűlt össze a véméndi művelődési házban, hogy meghallgassa Joachim Mitdank elvtársinak, a Német Demokratikus Köztársaság követség: attaséjának beszámolóját Joachim Mitdank a békenagygyűlés keretében beszélt az NDK és Nyu- gat-Németország viszonyáról, a berlini kérdésről, a nemzetek összefogásáról és a világméretű békeharcról, valamint a magyar—német barátságról.

A kedves vendég előadását nagy szeretettel hallgatta a nagyszámú közönség, majd a véméndi dolgozók ajándékot nyújtottak át vendégüknek.

Kállai Károly, általános iskolai tanár

tál (keményfával) ácsolt gurítóhajtásban 40 méter előrehaladást fog elérni egy hónapban, ami 25 cra/műszak teljesítménynek felel meg. Ugyanakkor az előirányzott fejtelje- sítményt 6 csillére kívánják növelni.

A kamrai ejtési csapéit novemberben 4 tonna/műszak tel jesítményt vállal, decemberben pedig — mivel rosszabb geológiai viszonyok között dolgoznak majd — 3,5 tonna/műszak teljesítményt A csapat a megengedett palatartalom 0,1 százalékos csökkentését is vállalja.

A versenypontok a továbbiakban mindkét csapatnál azonosak: „1. A munkafegyelmet. a műszaki előírásokat betartjuk, anűszakroulasztás nem lesz; 2. a csapatunkban lévő gépeket minden héten javításra kihozzuk; 3. a segédvájár! tanfolyamra hárman eljárnák, őket szakmai és gyakorlati előrehaladásukban segítjük; 4. munkahelyünket és környékét tisztán tartjuk, hogy ezzel is elejét vegyük a baleseteknek;

5. a csapat valamennyi komlói vájára részt vesz a „Szakma ifjú mestere” tanfolyamon;

6. bekapcsolódtunk a KISZ alapszervezet által kezdeményezett takarékossági őrjárat* ba, valamint fejenként 20, illetve 40 társadalmi munkaórát dolgozunk.5.

■ HU I ■!

Lányok-asszonyok

Ha az ember végigmegy Harkányitól Sellyéig e községek közül a legnagyobb Vajszló, erről mindjárt az jut eszébe, ez az Ormánság „fővárosa”, kevés gyerek van a falvakban, esetleg még nevezetesség az ormánsági lakodalmas. A

Közös erővel könnyebb a munka

A Szabadság utd iskola lépcsőin éppen órára igyekeznek a nebulók, s hamarosan elül a zsibomgás, odabenn megkezdődött a komoly munka. Azazhogy folyik tovább. Mert az Iskolában úgyszólván soha sincs szünetje a munkának. Ha nem folyik éppen tanítás, akkor is akad valami más. Egy-egy iskola — s ez alól a Szabadság úti sem kivétel — valóságos szervező központja a társadalmi tevékenységnek. A tanulók iskolán kívüli foglalkoztatása, a szülői együttműködés megszervezése, a munkaközösségek tevékenységének irányítása, az úttörőcsapatok működése, az üzemekkel és társadalmi szervekkel a kapcsolatok létesítése és fenntartása — mindmegannyi fontos feladat, s mindezeket a pedagógusoknak kell ellátniok.

— Mi arra törekszünk — mondja Budai Lajoené, az iskola igazgatója, — hogy a meg lehetősen sok társadalmi feladatot elvégezzük, úgy, hogy lehetőleg mindenki egyformán kivegye belőle a részét.

— Es ez sikerül Is? Nincs, aki többet vállal, míg más esetleg igyekszik kevesebbet vállalóit

— Természetesen van némi különbség, elsősorban a különböző képességek, a rátermettség különböző mértéke miatt. Itt van például Hámoriné kartársnő . *«

Jókor kerül elő az úttörőve- zető, Huszárné kartárssnő. Máris sorolja, hogy Hámoriné kartársnő úttörő-rajt vezet, de mindig szívesen vállal olyan feladatot, amivel az iskola munkáját segítheti, például kirándulni vitte az úttörőket, résztvesz a kulturális seregszemle előkészítésében, szólóénekeseket tanít be, sőt most kamara- kórus szervezésére készül, (csak az a bökkenő, hogy a be tanítandó műsorszámok még nincsenek meg), 6 szerves! az úttörők ünnepi műsorait, vezetője az osztályfőnöki munka közösségnek, korrepetál szaktárgyán kívül is a gyengébben tanulókkal, segíti a napközi munkáját, szervezi a tanulók közötti versenyeket.*!

— Hagy azért valami munkát másnak 1«?

A kérdésre mintegy válaszul Csaba Ilona jelenik meg az igazgatói irodában. A VIII. osztály osztályfőnöke.

w Hogyne, terroészeteeen

vannak bizonyos társadalmi feladataim, — mondja szerényen, de magától értetődően. Az én osztályom már nem vesz részt politechnikai oktatásban, mivel a nyolcadikosaink előbb elvégzik az iskolát, mielőtt még a politechnikai képzésre sor került volna. Ezért elhatároztam, hogy a tanulókkal sorira meglátogatjuk a pécsi üzenteket. Két éve kezdtük ezt a munkát. Tavaly meglátogattuk a Sopiana Gépgyárat, a sörgyárait, a finommechanikai vállalat műanyag- és motorszerelő üzemét, idén a bőrgyárban voltunk, nem srácára a Szikra nyomdát nézhetik meg a tanulók. így, ha gyakorlatban láthatják azt, amit az iskolában tanultak, könnyebben választhatnak majd szakmát maguknak. Már az eddigi látogatások alkalmával is örömmel ismertek rá tanulóink agy-egy -gépalkatrészre, amiről az Iskolában tanultak.

Tegyük hozzá, hogy Csaba Hona tanárnő mindezt a kötelező feladatokon kivitt, önként csinálja, felhasználva ter mészetesen a szülők segítségét la*

— No és mit csinálnak a töb bácfc, lusaen az iskolában ha*

szomküenc pedagógus dolgozik.

Budai Lajosné névsort vesz

élő. Nézzük csak:

Törökné színdarab betanítását vállalta, melyet februárban adnak majd elő az iskola úttörői. Állandó tisztsége: a nőtanács összekötője.

Lángné vöröskeresztes felelős, rajveaető, az osztályfőnöki munkaközösség helyettes vezetője, a nőtanács tagja* Mátyás Géza az egyeztetőbizottság tagja, Vándomé a szakmai munkaközösség vezetője, a szakszervezeti bizottság elnöke, Horváth Gyula úttörő- vezető, varaenyfélelős * u Es így sorra, mindenkinek van kötelező iskolai munkája mellett még jónéhány társadalmi feladata, sőt állandó tisztsége is. nem szólva a felnőtt oktatásról, amely azonban nem tekinthető igazi társadalmi munkának, mivel díjazás is jár érte.

Mindezt a sok feladatot azon ban mégis viszonylag könnyen elvégzik a Szabadság úti általános Iskolában, mert megosztják egymás között a munkát

szomszéd község Sellye. Sely- lyén van az Ormánság 1. Termelőszövetkezet. Más híresség is található Uten. Lányok- asszonyok — ez nem célzás a rádió hasonló című műsorára — azt jelenti, hogy ebben a szövetkezetben híresek munkájukról a lányok és az asszonyok. Több női munkacsapat dolgozik itten. Lassan országos nevűek lesznek. Újságolták, hogy nemrégiben kint járt a magyar filmhíradó és filmezték is őket.

Tehát most már nemcsak az egykéről és az ormánsági lakodalmasról írnak, hanem ennél sokkal többről, az asszonyok szorgalmáról, munkaszeretetükről, kiváló eredményeikről. Nehéz a sok jó női munkacsapat közül választani. Boissza Jámosoé növénytermesztési brigádját közfelkiáltással jónak tartják, nemcsak a szövetkezetben, hanem még a környéken is. Ebben a csapatban dolgozik Horváth Árpádné, idős Láng Mihályné, a két testvér: Varga Erzsi és Julika, özvegy Pataki Józsefné.

Vidámak, mintha mindnyájan húsz évesek lennének, röpködnek a répák a kupac felé, most éppen cukorrépát szednek. Nótaszóval, s ők azt mondják, hogy így magasabb a „termelékenység”. Valóban igaz ez. Egész évben minden munkából jól kivették részüket, akár kapálni kellett, akár silózni, vagy éppen krumplit, vagy kukoricát szedni. Lehet, hogy a munkaszeretetüket bizonyítja, de egészen biztos, hogy azt, hogy Varga Erzsi például még egy fontos megbeszélésre sem ment el. mert azt mondta, most a legfontosabb a betakarítás, ez az és aztán jön mái.

Elkészült a Pécsi Bőrgyár 1961• évi terve