Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-17 / 271. szám

IPILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? DIAIÁIUTÚll , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIAUSTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA *- ------------- --------------------------- - » -------------- -......... ............. - .................................................... 5C VII. ÉVFOLYAM, 271. SZÄM ARA 50 FILLÉR 1960. NOVEMBER 17. CSÜTÖRTÖK Pártunk arra törekszik, hogy a nők egyenjogúsága az élet minden területén gyorsan és eredményesen érvényesüljön Nőgyű/és Pécsett Megkezdődött a városrendezési ankét Pécsett Afrikai politikusok tanácskozása Ferhat Abbasszal Elkészült a Pécsi Bőrgyár 1961. évi terve Versenyt kezdeményeznek a komlói bányászfiatalok A béke megvédése mind- hVájunk érdekei A pusztító *rők útját állni, a szépségért, 1 boldog■ életért és a nyugodt tiunkáért dolgozni azonban *em iehet a nők részvétele *élkiU. . Nők nélkül nem lenne étet h szépség az életünkben és a *ók készek is arra, hogy a szo­cialista rend felépítéséért, bé­kénkért és jólétünkért dolgoz­tának. Ezt mondta él a tömeg. A lányok és asszonyok tömege, amely Pécsett a Doktor Sándor Művelődési Ház felé hömpöly­gőit szerdán este. Csiviteltek, nevettek és ko­moly dolgokról beszélgettek, hangjuk mégis egybeolvadt Harmóniát, egységes erőt dek­laráltak, meghirdették a női nem hatalmas erejét és ebben az erőben rejlő határtalan le­hetőségeket. Hogyan keU ezzel m erővel okosan élni, mit tkett tenniök a nőknek a boldogságért és a békéért — ezt mondta el en­nek az ezerkétszáz pécsi nőnek Marosán György elvtárs szer­dán este, Koós Olga, a Pécsi Nemzeti Színház művésznője Asztalos Sándor Szabad életünk törvé­nye című versét mondta él, majd Rameisl Ferencné elv­társnő. a Baranya megyei nő- tanács titkára megnyitotta « nagygyűlést, Marosán György elvtárs beszéde — Rengeteg szépet és jót kaptam életemben az asszo­nyoktól. Annak a sok szépnek te emléke, amelyekben éle­temben a nagyon sok rossz teeUett részem volt, mind- tiind nőkhöz fűződik. A fér­fiaktól kevesebb szépet és több rosszat kaptam. Ez azon­ban azért volt így, mert akko­riban a férfiak csinálták a po­litikát, ón pedig osztályom és tépem érdekében beleavatkoz­tam a politikába, mint szerve­tett munkás. Ezt egyébként a férfiaknak is el kellene mon­danom — kezdte beszédét Ma­rosán György. — A nők egyenjogúságáért vívott harc gyakorlatilag a öépelnyomó rendszerekkel *Ryidős. Amikor a nemzetközi tomozgalom zászlajára tűzte a bök felszabadításának eszmé­iét, akkor már a kommunis­ták által mutatott úton folyt a küzdelem. A nők azonban ma­guk is felismerték, hogy nem elég, ha csak a férfiak küzde­nek a nők felszabadításáért, maguknak is részt keli ven­niük ebben a küzdelemben. Ahogyan a nő bekerült a tő­kés nagyüzembe, a gyárba, egyenjogú és egyformán ki­zsákmányolt társa lett a férfi­nek. Ezért, ha a proletariátus fel akarta szabadítani önma­gát a kizsákmányolás alól, ezt csak a nők felszabadításáért vívott harccal együtt tehette. A nők felszabadításának kö­vetelése tehát régi követelés és még mindig nem valósult meg teljesen. Még hosszú és nehéz küzdelmet kell megvív­ni azért, hogy ez a felszabadu­lás teljes legyen — mondotta Marosán Gyöngy. A nőknek hatalmas szerepük van az emberi boldogság megteremtésében Azután hangsúlyozta, hogy a szocializmust épjtő társa­dalmi rendszerekben megte- terntódtek a lehetőségek ah­hoz, hogy a nő kivívja teljes Emberi rangját a társadalom­ban. A szocializmus megadja ®z emberi boldogság feltételeit, az embernek tehát élnie kell vele. Az emberi boldogság kiegteremtéaébon a nőnek ha­talmas szerepe van. Minden attól függ. milyen viszonyok között, milyen eszközökkel harcolunk és hogy Jól harco­kúik*« ezért • boMc*tfflfc*. Éljen tehát ezzel a lehetőség­gel a nő, hiszen ma olyan vi­lágot élünk Magyarországon. amelyben a nők teljes jogot élveznek, egyenlők a férfiak- kai. Rámutatott arra, hogy fel­szabadult hazánkban nemesas a proletár szabadult fél a tő­kés iga alól, hanem a nő Is megszerezte és megerősíthette a maga számára az emberi élet, a kultúra és a boldogság feltételeit. Es élni is megta­nult vele. A nő ma már nem érzi masát törvényes esetei­nek és nem is lehet vele úgy bánni. Rádöbbent a saját ér­tékére és felelősségére. Tudja azt is, hogy a szebb életért folyó nagy munkában milyen kötelességed és jogai vannak. Követeli, hogy egyenrangú fél­nek ismerjék el és becsüljék mindenütt. — Túl korán nősülnek és mennek férjhez a mai fiata­lok egyes vidékeken, pedig kár annyira sietniük — mond­ta Marosán elvtárs. — A szü­lők kötelessége, de főleg az édesanyáké, hogy tapintatosan, de erélyesen adják lányaik tudtára: fontolják meg alapo­sabban a házasságot, mert az nagyon komoly dolog. Nagy felelősséggel jár, nem kell azt és nem is szabad elsietni. A szerelem az nagyon fontos és szép érzés. Megszabja sokszor az emberek, az asszonyok és lányok egész életének fonalát és útját. A házassághoz szük­séges dolgok között feltétlenül az első helyen áll ez a nemes ás szép érzés, ez azonban nem elég. Kell hozzá mély barát­ság és eévtársiasság is. A há- zastáraekat össze kell hogy kösse az életről alkotott kö­zös felfogás is, mert csak ak­kor értik meg egymást igazán — mondotta Marosán elvtárs. A továbbiakban foglalkozott azzal, hogy a nők egyenjogú­ságának kérdése jogilag már eldőlt, mégpedig véglegesen Nem azért kell hazánkban har colniok. Ezt az alkotmányban biztosította az állam. De a nő­kérdés nem Jw csupán kulturá­lis, vagy pedagógiai kéritek nem csak állás, kereset, vagy funkció kérdése. Olyan kérdés ifi, amelyben benne van szinte korunk min­(Folytató* a i oldalon) Sürget az idő Vetni, vetni, vetni! A siklósi járásban sem szü­netelt vasárnap a munka. En­nek köszönhető, hogy a járás­ban nőtt a bevetett terület. Ahol nem ment géppel, lóvon- tatású vetőgéppel, ott kézzel szórták el a magot. Így volt ez Gordisán is. Vasárnap a termelőszövetkezeti tagok nekiálltak, hogy vetnek. Ekkor sem'ment a gépi vetés. Ezért kézzel vetettek vasárnap is csakúgy, mint előtte való nap — szombaton. És a két nap alatt nem kevesebb, mint öt­ven hold kenyérgabonát ve­tettek. A siklósi járás a kenyérga­bona 63 százalékát vetette el eddig. A drávaszerdahelyi, a diósviszlói termelőszövetkezet után most már a máriagyüdi Tenkesvölgye termelőszövetke­zet is befejezte a kenyérgabo­na vetését^ Körülbelül tíz Magyar szakszervezeti küldött­ség utazott a Szovjetunióba Szerdán Varga Györgyinek, a SZOT titkárának vezetésé­vel öttagú szakszervezeti kül­döttség utazott a Szovjetunió­ba. A küldöttség útja sarán tanulmányozni fogja a szovjet szakszervezetek termelési és újítási munkáját, a kommu­nista brigádok tevékenységét, A küldöttség búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron megje­lent Beeid Sándor, a SZOT titkára és a szakszervezetek néhány vezetője. olyan termelőszövetkezet van a járásban, amely hamarosan befejezi ezt a munkát. Mindezek ellenére a siklósi járásban i6 több termelőszövet­kezetnél nagy lemaradás ta­pasztalható. A siklósi Táncsics termelőszövetkezet 45, a sza­vai 50, a mattyi 30, a gordisai pedig 35 százalékra teljesítette eddig kenyérgabona vetési ter­vét. Különösen ezekben a ter­melőszövetkezetekben kell gyorsítani a munkát az elkö­vetkezendő időben. De van még tennivaló más területen is. Ezt mutatja az is. hogy még mintegy hatvan hold bur­gonya. 100 hold cukorrépa a földben van. A kukoricának is körülbelül negyven száza­lékát törték le eddig. És út sem megy a. szárvágás. A ku- koricatörést nem követi azon­nal a szárvágás. Ezt mutatja az is, hogy a letört területek mintegy háromnegyedrészéből takarították csak le a szárat, a többi az még mindig lábon áll Tegnap ismét kisütött a nap. Szikkad a föld. Talán megint kapunk egy kis • lélegzetvétel­nyi időt. És ezt az időt min­denütt, a siklósi járásban is arra kell felhasználni, hogy vessenek, vessenek, ha más terület ni nos, akkor a már elvégzett őszi mélyszántások­ba. Ezek nagy részében -gaz, hogy kalászos volt a múlt év­ben, de még mindig iobb ezekbe vetni — ha egy-két mázsával kevesebb is lesz ta­lán a termés — mint sehova. A lehető legteljesebben használják ki saját erőforrásaikat a termelőszövetkezetek Kormányhatározat a termelőszövetkezetek állami támogatásának új rendszeréről A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány határo­zatot hozott a termelőszövetke zetefc gazdasági megerősítésé­hez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatás 1961. évi rendszerérők A kormány meg­állapította, hogy a termelőszö­vetkezetek számszerű fejlődé­sére és gazdasági megszilárdu­lására kedvezően hatottak az eddig megjelent 3004-es hatá­rozatok. A termelőszövetkeze­tek gazdálkodási színvonala tovább emelkedett és belterjes irányban fejlődött. - A közös gazdaságok az 1959. évihez ké­pest növelték a munkaigényes, belterjes növénykultúrák ve­tésterületét A régebben ala­kult és gazdaságilag erős ter­melőszövetkezetek átlagtermé­sei már elérik az állami gaz­daságok eredményeit a tél fo­lyamán alakúit szövetkezetek termésátlagai pedig már az első évben meghaladták az egyéni parasztgazdaságok át­lagait A 3004/3-as új kormányhatá­rozat továbbra is a legfon­tosabb feladatnak tekinti, hogy a mezőgazdasági terme lősJövetkezetek szervezetileg és aályáiilil minél előbb fejlett, korszerű mezőgazda- sági nagyüzemekké válja­nak. E cél megvalósítása érdeké­ben a szövetkezeteknek a lehe tő legteljesebben ki kell hasz- nálníok saját erőforrásaikat. Törekvéseikét erőfeszítéseiket a kormány továbbra is széles­körű állami támogatással ser­l, „ij wsum Növénytermesztés A növénytermesztés fejlesz­tése megköveteli, hogy a ter­melőszövetkezetek nagy gon­dot fordítsanak a talajerő pót­lására. Ezért az állam tovább­ra is elősegíti, hogy a termelő­szövetkezetek a szervestrágyá­zás kiegészítéseképpen kevés költséggel növelhessék zöld­trágyázott területeiket. A ter­melőszövetkezeteknek az állam a somkóró-ve tómagot mázsán­ként 500, a keserű csillagfürtöt 300, á szegletes ledneket 300, a napraforgó-vetőmagot pedig mázsánként 300 forintos ked­vezményes úron bocsátja ren­delkezésükre. Különös figyelmet tordft a határozat a nagyüzemi gyü­mölcs- és szőlőtermesztés fej­lesztésére. Az emel kapcsola­tos állami támogatás a terme­lőszövetkezeteket a tájjelleg­nek és az értékesítési viszo­nyoknak leginkább megfelelő fajták telepítésére ösztönzi. Ezért a földművelésügyi mi­niszter által megállapított körzetekben és a megjelölt fajták telepítése esetén a te­lepítési költség 50 százaléká­nak megfelelő hitelt as ál­lam elengedi. i Hasonló kedvezmény illeti meg azokat a termelőszövet­kezeteket, amelyek a rendszer­telenül telepített gyümölcsösü­ket felújítják. Fokozott támo­gatásban részesítik azokat a szövetkezeteket, amelyek par­lag, vagy 20 százaléknál na­gyobb lejtésű területen leg­alább tíz hold szőlő, vagy gyü­mölcsöst telepítenek, vagy fel­újítják az állományt Ilyen esetekben a telepítési, felújí­tási költség 80 százalékát en­gedik el a hitelből. A termelőszövetkezetek gaz­dálkodásának fejlesztése, a jö­vedelmező gazdálkodás kiala­kítása érdekében az állam sok­oldalú támogatást nyújt az ön­tözéses gazdálkodás fejleszté­sére. A határozat felhívja a termelőszövetkezeteket hogy az öntözött területeiket első-1 sorban a már meglévő öntöző- rendszerek és berendezések megfelelő kihasználásával nö­veljék* üj öntözőtelepek építésénél előnyben részesítik azokat a szövetkezeteket, amelyek ol­csóbban építhető öntözőtele­peket kívánnak létesíteni. A városi lakosság jobb zöldség ellátása érdekében főként a zöldségtermelésre különlegesen alkalmas tájakon fejlesszék a nagyüzemi öntözéses zöldség- termesztést. Hasonló fontos feladatnak tekinti a kormányhatározat a (Folytatás a 3. oldalonJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom