Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-16 / 270. szám

1060. NOVEMBER 1«. N AP! ft 5 i A társadalmi tulajdon védelméről Dr. Lévai Tibor a Baranya megyei ügyészség vezetőiének nyilatkozata Az MSZMP Baranya megyei Végrehajtó Bizottsága nemrég tárgyalta ínégyénkben a társa­dalmi tulajdon védelmét. Tény, hogy az utóbbi időkben a társa­dalmi vagyon sérelmére okozott kár ásókként, de még nincs min­den rendben ezen a területen. Ezzel kapcsolatban kerestük fél dr. Lévai Tibort, a megyei ügyészség vezetőjét, s három kérdésre kértünk nyilatkozatá­ban választ. — Melyik Jelenleg az a te­rület, ahbl a legjobban kell a társadalmi tulajdon védel­méről gondoskodni? — A mezőgazdaság nagyará- yú szocialista fejlődése ered­ményeként a társadalmi tulaj­on volumene jelentősén meg­lőtt. A tsz-ek vagyontárgyai ok millió forinttal növelték a írsadalmi tulajdon körét, ér­ékét. A mezőgazdasági szövet- ezetek fejlődésének és gazda­ági megerősödésének egyik lapvető feltétele a közős va- yon fejlesztése és védelme. Sokszor azért éri tetemes kár tsz-ek közös vagyonát, mert tagok egy része a nagy rmm- :a> dandárjában is távol ma­ad a közöstől és egyéni, 'esé­sűként spekulatív utakat jár. I versendi tsz-nél például á igok egyrésze a szervezés tán nem vitte be a lovakat a özösbe, ehelyett inkább „ma­tek" fuvarozásra vállalkozott. Íz őszi betakarítás helyett zek az emberek inkább pid­őzni jártak. Sajnos, a helyi ezetők is hosszú ideig eltűr­ök ezt az áldatlan állapotot, csak a legutóbbi időben fi- yelték fel s kezdtek, hatékony htézkedéseket foganatosítani. A tsz-ek közös vagyonának osztogatása esetenként veszé- yeztetrte maguknak a tsz-ek- lek létét ia Száké községben léhány személy * tsz közös zérüjéről lopkodta a takar­mányt. ■ Tettüket bírósági eljá- ás során beismerték. Fi gye­immel arra, hogy cselakmé- ijüket huzamosabb időn ke- esztül folytatták, büntetésben részesülték. Előfordult olyan set is, hogy nem nézték meg kinek a kezébe adják a pénz­ár, Illetve a magtár kulcsát." '.gyházasharasztiban például 'agyon elleni bűntett miatt már büntetett Személyekre bíz ák a gabonaraktár kezelését. 1 visszaélés .természetesen iem maradt el. A tsz-raktártól t termény forgalmiig húzódó léhány kilométeres útszaka­szon megdézsmálták a szállit- nányt és több ezer forint kárt okozlak a tez-nek. Rendelkezésre állnak a jogi eszközök is, amejyek segítsé­gével a már bekövetkezett fe- gyfeíemséítő & károkozó cse- 'ekmények miatti fegyelmi és kártérítési eljárásokat alkal­mazni lehet. Szükséges lenne, .'iogy a járása tanácsok mező- gazdasági osztályai mellett a községi tanácsok végrehajtó bizottságai is egyre nagyobb segítséget nyújtsanak a tsz- elcnek a közös gazdálkodás se­gítésére, a közös vagyon védel­mének tekintetében. Arinak ellenére, hogy az üzé melt, vágóiatok és állami gaz­daságok területén a társadalmi tUlajdoin védelmének jélehtős javulásáról lehet beszélni, még sok tennivaló akad ezen a té­ren. Az utóbbi hónapokban több olyan büntető eljárást fe­jeznünk be, ahol társadalmi tu­lajdon fosztogatását lopással, sikkasztással és hűtlen keze­léssel követték el. A közelmúlt ban hozóit ítéletet a bíróság például a Mohácsi Húsüzem vezetőinek ügyében, a Kéle- rherilígétl Állami , Gazdaság egyes vezetőállású dolgozóinak ügyében, ahol a visszaélésékei rhaguk a vezetők követték el. A bűn elkövetését nagyban elősegítette az a körülmény, hogy e szerveik felettes irányí­tói elnézőek voltak, az ellen­őrzést ritkán és felületesen vé­gezték, csak amikor mér több tízezer forintos kár támadt, tették azt a fáradtságot, hogy „Utána nézzenek" a dolognak. •Jelenleg van tárgyalás előtt a Reremendi Állami Gazdaság ügye, ahol több mint 400 ezer forint értékben elkövetett vtaz­Meglnt Uj-Mecsekalja és új­ra a „barikád”! Immár nyolc hónapja áll a 33-as épület kö­rül, magas földháijyása és ki­bontott nyílása tátongva vár az áldozatára. Eddig még nem történtek komoly balesetek, de mi a biztosítékunk arra, hogy így lesz tövábbi-a is? Miért kell a Házban lakó ötven család­nak rettegnie gyermeke épsé­géért, miért nem csinálnak már valamit a közveszélyes „erődítménnyel?” A Mélyépítő Vállalatot kér­jük ismét, remélve, hogy jogos panaszunknak ezúttal már fo­ganatja lesz. szaélések miatt emelt vádat a megyei ügyészség a bíróság előtt. Véleményem szerint a felettes, szakirányitó szervek liberális és elnéző magatartása nyújtott biztatást a visszaélé­sek hosszú időn át való folyta­tására. Szükséges lesz, hogy d visszaélést közvetlenül elköve­tők felelősségén tülmenőleg áz ellenőrzést elmulasztó, szemet- húnyó személyeket is felelős­ségre vonjuk. — A társadalmi tulajdoh védelmét sok Mélyén csak rendészeti feladatnak tekin­tik, például az üzemi porták ellenőrzéseit szigorítják. Mig Itt söksZöf esak „aprópénze­ket” lehet megspflrolnl, ad­dig niásntt százezrek mért­nek vészcndSMé a társadal­mi tulajdonból. Bizonyára van érté példa? — Igen. Sokszor jelentők kárt okozhat a népgazdaság­nak például a beruh ázások helytelen megtervezéséből, a kivitelezés során végzett ha­nyag munkából, a szállítási szerződések felelőtlen teljesí­téséből eredő következmény. A nagymányoki szénbányánál például körülbelül 5 évvel ez­előtt több százezer forintot étő különleges villanymotorok szál Vitására adtak megrendelést. Időközben a termelési techno­lógia megváltozott, a motorok — még meg sem érkeztek, már feleslegessé váltak, — de a megrendelés sztornirozásáról senki nem rendelkezett. A kö­zelmúltban a bányához leszál­lították a motorokat. A bánya vezetősége jelenleg zavarban A másik, amit megemlíte­nék, a Hajnóczy utca forgalma. Mint közismert, sók itt az üz­let, itt a kerthelyiséget ellátó vendéglő, itt közlekedik a leg­több ember (elég gyakran sza­bálytalanul) és itt játszik a leg több gyerek, és itt.. s Igen, itt járnak a járművek, néha versenypályának beillő gyorsasággal. Csikorognak a fékek, ilyenkor ijedt gyerme­keket kapnak el a kocsik elől... Valamennyiünk nevében sür­gős intézkedésre várunk! Simon Lajos , Uj-Mecsekalja van, hogy mit kezdjen velük Ölydn elképzelés isi felmerült, hogy ki kellene „selejtezni“ a vádóüatúj viMnymbtöromt. Ez a példa is arra hívja fel a figyelődet; hogy ma még he­lyenként a társadalmi tulajdon védelmét üzemrendészeti fel­adatnak képzelik el, hogy azt áz üzemrer löszét, a kapuőrök, esetleg a rendőrség feladatát jelenti. Szükséges ezért, hogy elsősorban a gazdasági veze­tők és a társadalmi szerveze­tek Is szélesebb látókörrel vizs gálják a népgazdasági érdekek fokozottabb védelmét, a társa­dalmi tulajdon fogalmát pedig ne csak „rendészeti“ kérdés­nek tekintsék. — A megyei főügyész bi­zonyára sokrétű tevékeny­séget folytat a társadalmi vagyoh fokozottabb megóvá­sáért. Melyek ezek? — A társadalmi tulajdon megóvása hatalmas feladatot jelent. E feladatot elsősorban maguknak a gazdálkodó szer­veknek, napi munkájuk Borán kell ellátniuk. A bühüldöző és igazságügyi szervek önmaguk­ban ugyanis nem képesek ezt végezni. Munkájuk során a dolgozók széles rétegeinek fi­■ gyeimét felhívják a már be­következett károk előidéző okaira, újabb károk megelőzé­sére, és kérik aktiv segítségü­ket a törvénysértések, vissza­élések elhárításához. Ezen a téren egyre jelentősebb fejlő­dést lehet felmutatni, a lakos­ság részéről érkező jelzések száma évről évre nő. Az ügyé­szi Szervek az elmúlt évek so­rán — az idén különösen — s megelőzésre fordították figyel­müket. Áz általános ügyészi felügyelet körében vizsgálato­kat tartottak tsz-eknéi, üze­meknél és más gazdálkodó szerveknél. A vizsgálatok eredményeként számos figyel­meztetést alkalmaztak s több alkalommal felelősségre vo­nást is kezdeményeztek. A polgári perekben pedig min­den olyan esetben fellép at ügyészség, amikor a társadal­mi tulajdon érdekében^ szót kell emelni. , Megyénkben működő társa­dalmi bíróságok megszervezé­séhez és működéséhez már eddig is sok segítséget nyúj- totunk s a jövőbén még foko­zottabban fejleszteni kívánjuk a társadalmi bíróságok szere­pét — fejezte be nyilatkozatát dr. Lévai Tibor elvtárs; — i ..II ...I . i ■■■■■■■■ ——- - ■ ■ Űj-mecsekaljai „barikád" és gyorshajtás A színeit szerelmese A művész „Feleségem" című alkotása. A Kolozsvár utcai mütermes laké ’'ban kerestük fel Simon Béla festőművészt, a Bárányai Ké> művész Csoport titkárát. A falakon még friss a festés, mindössze három hete, hogy Alsószen'máríonról Pécsre köl­tözött a művész. — Nagy öröm számomra ez t műterem, olyan miliőt biz­tosit, ahol nyugodtan elmé­lyülhetek a művészen alko­tásban. A rendszeres tárlattal ogatdk előtt nem ismeretlen Sírnod Béta heve és művészete. Több httnt egy évtizede él megyénk­ben, s egészen eddig egy Jetii falusi iskolának volt az igaz­gatója, Mit jelentettek számá­ra ezek a vidéken töltött évek? Az elmélyülést, a komoly al­kotó munkát, az egyszerű fa­lusi emberek lelkivilágának a még alaposabb megismerését. Simoh Béla igen alktiv mű­vész, 1936 óid rendszeresen ki­állít. Baranyában eddig öt ön­álló kiállítása volt, s minden esztendőben részt vett a pécsi és bárányai festőművészek kö­zös kiállításán. Most ismét új tervék étnek benne, úgy ter­vezi, hogy a jövő esztendőben ismét tart egy önálló gyűjte­ményes kiállítást, s erre már most megkezdi a felkészülést, jelenleg a Művészeti Gimná­zium képzőművész-szak vezető tanára. Sirtion Béla képeinek a megértése és élvezése nem mindertki számára könnyű fel­adat. Magam is sdkáig kutat­tam, hogy honnan ered, mi­lyen talajból táplálkozik Simon Béla hallatlanul gazdag szín­skálája, amely ma még kissé szokatlan a képzőművészetben. S erre á titokra akkor ébred­tem rá, amikor a műteremben a festtövel életéről beszélget­tünk. Simon Béla élete jelen­tős részét a falusi emberek kö­zött élte, és Alsószent mártop- ban volt alkalma megismerni a cigányság életét, színes öl­tözékét. Ö maga is vallja, hogy a színgazdagsága a népi 1noii- vumokból ered. — S még valamit szeretnék kifejezni a kissé Szokatlan szí­nekkel. Azt a hatalmas válto­zást, ami egész népünk életé­ben végbement. Az új művé­szetnek is új kifejező eszkö­zöket kell keresni. Mi mással fejezhetném ki hatásosabban például a kombájnnal történő aratást, mint színekkel!? Érdekes azt is megfigyelni, hogy Simon Béla képein sehol nem találkozunk árnyékkal, ami szintén az 6 szemléletéből fakad, ösztönös művésznek tartják, de ezt tudatosan csi­nálja így. Simon Béla olyan virtuozi­tással játszik a színékkel, mint például a zongoraművész a billentyűkön. Széles skálán vonultatja fel a színeket, s mindez az új mondanivaló, az új téma kifejezésére. Képeire a gondolatok hdtározott kife­jezése, a sokszínű és mély ér­zelmek kifejezése a jellemző. Az utóbbi esztendőben vala­miféle sajátos színharmóniát igyekezett- megteremteni, s ezt magasabb fokon felhasználni. Érről- tanúskodnak a Mardk- szedők, a Balatonlellel SZOT üdülő, az Aratás című képei. Az út, amely idehozta őt, nem volt egyenes és buktató nél­küli. A negyvenes években maga is kísérletezett az abszt­rakt festészettel, azt azonban esak első műhelytanulmány­nak tartja. — Az absztraktnak semmi köze a szívhez! — vallja 6. A művészet nem vesztheti el kontaktusát a való élettel, a művésznek olyan alkotásokat kell létrehozni, amelyeket a legszélesebb néprétegek is meg­értenek és magukénak mond­hatnak. IHAMAR) Ősziekből is jó a termés Bár még nem ffejeződött be a betakarítás, még nincseriek átlageredmények, az eddig: ta pasztalatok azonban azt mu­tatják: ősziekbó’í sem .lesz ibssz termés *a termeldszávet- kfeíctfekbfe'n. Ezt rdütatják 3 kiugró, úgynevezett rekord eredmények iá. Lássunk ezek közül néhány eddig ismertet Első helyen kell megemlí­teni a nagyhajmási termelő- szövetkezet cukorrépa tferrhés eredményét. A nagyhajmásifík plíiártgós után vetettek hét hold cukorrépát. A termés­eredmény meglepően jó lett. Nem kevesebb, miht 23 vágön cukorrépát szedtek ki ebből a Hét holdból. Ez bizony holdafi- kéhti átlagban még a három­száz mázsát is túlhaladja. A baranyahidvégi termelő- szövetkezetben á burgonya adott kiváló termést. Itt a höí- dankénti termésátlag jóval túl­haladta a száz mázsát. Egjr- egy holdon 120 mázsh burgo­nyát termeltek a baranyahid- végl tsz-gazdák. A rózsafái Rossuth Termelőszövetkezet­ben is hasanló a helyzet. Itt nyolc hold burgonya ezer má­zsát adott a jő munkáért. Többször hallani, hogy a magkender-termesztés nem ki­fizetődő. Nos erre alaposan rá­cáfoltak a belvárdgyülat ter­melőszövetkezeti gazdák, fiúit Holdon termesztettek magken­dert és a húsz hold 100 mázsa maggal fizetett. Ha utána né­zünk és kiszámítjuk, akkor ki­derül, hogy egy-egy hold ken­dermagtermés 5700 forint jö­vedelmet biztosított a termelő- szövetkezetnek. A somogyviszlói termelőszö- vetkezetbeii a fehérhere hozott rekordtermést. Itt 1Ö hold fe- iiérheféböl II mázsa magot csépeltek ki, ami 3,2 mázsás holdanként! átlaghak felel meg. A jó termés jó jövede­lemmel is jár. Nyolcezer fo­rint körül kapnak a somogy- viszlőiak egy-egy hold fehér­here mag terméséért. A lippöt Béke örfe Termelő­szövetkezetben a kukorica há­lálta meg jól a jő talajfeiöké- szítést, a jó munkát. Ä K19Z- fiatálok beneveztek egy ötven- holdas táblával az országos kukoricatertnesztési versenybe, ffogy nem kell szégyenkez­niük, azt bizonyltja a tertriéS. A KlSZ-fintalok által müveit ötven Holdas táblán 50 mázsán felül lesz a holdanként! Csöves termés. A termelőszövetkezet­nek összesen 303 hold kukori­cája van. És e háromszáz- három hold átlagában negyven mázsán felüli csöves termést várnak Ez sem kis dolog. Silókukorica-termszetésben tkmét a bnbartiak ették el a legjobb eredményt. A babaréi Béke Termelőszövetkezet ben a múlt évben 20 holdon ter­meltek silókukoricát és a hol­danként! átlaguk 347 riiázsa volt. Idén ötven hold átlagá­ban a tavalyi, átlagot is túl­szárnyalták. ötven holdon a holdanként i átlaguk 305 má­zsa volt silókukoricából. A hordójclző Egyszerű zománctábla hir­deti Pécsett a Rákóc* úti tűzoltólaktanya falán, hogy ott székel a Hordójelző Állomás is. Nem nagy vállalat ez. Még csak nem is a maga ura, hi­szen a Mértékhlteíesftő Állo­más egyik részlege csak. Dol­gozója is csak egy van. Bőd is Ferenc végzi itt a hordóik hi­telesítését, jelzését; Tieznöt éve dolgozik ebben a szakmában. Igaz csak három éve „vizsgázott hordóhitelesí­tő”, de a szakmát már régeb­ben elsajátította. MoSt már Bódis Ferencnek is „saját” száma van. Negyvenhetes. Ezt a számot égeti bele minden hordóba, amit hitelesít. Egye­dül 6 végzi ezt a munkát a megyében. Még keresve sem tálálnák több hordó jelzőt Ba­ranyában. Az országban is csu­pán százan dolgoznak ebben a. szakmában. — Azelőtt volt Mohácson. Szigetváron és még több he­lyen hitelesítő a megyében, de most már csak éh járok ki mindenhova — mondja Bódis Ferenc. — Legtöbbször ter­mészetesen a pincegazdaságok és a sörgyár veszi igénybe munkámat. Még a söröshordókat is hl- teléSitik? Hogyne, hiszen azoknak is pontosan kell ismerni az űr­tartalmát, A söröshordóknál azonban annyival könnyebb a hitelesítés, hogy azokat nem olyan nagy pontossággal, deci­literre hitelesítjük mint a bo­roshordókat Ezért is tudok sör ösh ondóból 150—200-at is jelzéssel ellátni egy nap, míg borosból csak 25—50 hordót lehet ugyanannyi idő alatt hi­teles! tenL Sok hordót jelzett már Bó­dis Ferenc, amióta a szakmá­ban dolgozik. Évente mintegy 10—11 ezer hordó fordul meg a keze alatt. A legkisebbtől a legnagyobbig mindenfajta hor­dóval volt már dolga. — A legkisebbet és a leg­nagyobbat is tavaly hitelesí­tettem. Ha a cementtartályo­kat nem számítjuk, amelyek Pécsett a pincegazdaságnál vannak, akkor & víllénvi pin­cészet 120 hektós ftszokhoroója a légnágVobb, amit eddig lát­tam — mondja. — Ehhez az óriáshoz mérten kis törpe csak az a kézzel hordozható két és félliteres hordócska, amit ugyancsak tavaly hozott be hi­telesítésre egy szőlősgazda. Sokezer hordót látott mára hordójelző. Tengernyi bort le­het azokban tárolni. Csak évente 32—35 ezer hektó’itér űrtartalmű hordót hitelesíte­nek az állomáson. Enyl vizet töltenek a hordókba, mivel a jelzés előtt, minden hordót víz­zel töltenek m^.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom