Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-12 / 267. szám

960. NOVEMBER Iá. NAPLÓ 3 I Statisztikai Hivatal je- * lentése szerint Pécsett Baranyában jelentősen t a közületi vásárlások tiya a tavalyihoz képest, lig már tavaly sem volt írni rózsás a helyzet: kö­rteink túlságosan sokat iroltak az egyéni fogyasz- terhére. Éppen ezért volt iség annak a tiltó rendel­őnek életbeléptetésére, ily mintegy „védetté“’ nyíl ttja a közületek által leg- élyeztetettebb cikkeket a 'asztok javára, A rendel- !s kiadásának természete- más okai is voltak. Leg- osabb ezek közül is, hogy Heteink tegyék megfon- s tárgyává, hogyan és mi- lasználják fél pénzüket, te hihetnék, hogy a tiltó lelkezés hatálybalépése I lényeges javulás történt fen, hogy a vállalatok ta­gosabban bántak a rájuk tt javakkal, s hogy a bol- vezetői érvényt szereztek ndelkezésnek, s nem ad- el közületeknek a tiltott ikkekből. Ha a pécsi üz­let nézzük, azt tapasztal­uk, hogy nincs is különö- 1 hiba. Azokban a közületi rtlásra is kijelölt üzletek- ahol a boltvezető és a dolgozói betartva a ren­gést, elutasítják a közű­iét — valóban nincs hiba. ültök vezetői úgy nyilat­ok, hogy a közületek Sértették a rendélke- lényegét, nem követelik, 'tír nem is kérik a listán íplő árucikkeket. Am a Hetek számára, ha min- !éppen vásárolni akarnak Un kiút, ha ez nem is túl- «an egyenes, ügy hírlik, r egyes helyeken nem a ten megvásárolt áruról •k jegyzéket a közületek- „Papíron“ olyan áruról *k jegyzéket nekik, mely­megvásárlására bármely Hét jogosult ,a valóságban 5 olyan árut szolgálnak izükre, amelyet tilt a házasságkötések, álások a számok tükrében statisztikusok feldolgoz* a „családi állapot váltó­éi kapcsolatos folyama- alakulásának adatait. Bár Házasságkötések aránya «ént eléggé ingadozó, « átlagosan többen fogad­tok hűséget, mint a há- 1 előtti években, közhit azt tartja, hogy a telesek idénye a tavasz, legtöbb egész életre szóló *olat májusban szövődik, teakönyvvezetőknek nem •«zal, hanem ősszel van te dolguk. Az esküvők '■újságának görbéje ugyan- temberben szökik a leg- “sabbra, s május csak ok­tel versenyezhet a máso- ^rmadik helyért. Érdemes telíteni, hogy házasságok Rabban nyáron, június­ba júliusban „köttetnek”: mindig igen gyakori a teidolatlanul, túlságosan 'r)n kötött házasság. A tet arányszámát tekintve “Óban igen „előkelő” he- telalunk el, s ezen a té- te utóbbi két-három év- ten javult a helyzet — te az újraházasulók szá- teentékenyen emelkedett. : 957-ben 21 753-an léplek tezor, vagy harmadszor teakönyvvezető elé. ad- itealy már 25 388-an. Az J családot alapítók házas- .'téseinek 11,3 százaléka ■ hogy mindkét fél —te- ’ férj és a feleség is —- eüyszer elvált, tedolkoztatóak a válások [teák évenkénti alalculá- i foglalkozó adatok. Ezek- ttűnik. hogy például 1952- (i'ter házasság közül körül- L 129-et bontottak fel, «tel mór 155-öt, 1957-ben és 1959-ben 241-et. Az természetesen még ''Inak rendelkezésre, de Lteő negyedévi számolt ^te máj. megállapítható, lJ tavalyinál valamivel ^»ben válnak eL iMTLl A boltvezetőket rendsze­rint a kényelmeskedés viszi a szabálytalanságokba. Mert teszem azt, sokkal egy­szerűbb kis hibával közület- nek eladni egy motorkerék­párt, mint azt a hibát kijavít­tatni, vagy esetleg a motort alacsonyabb áron eladni egy magánosnak. A megyei tanács kereskedelmi osztálya nemré­giben vizsgálatot tartott Ba­ranya földművesszövetkezeti boltjaiban. A vizsgálat során sok szabálytalanságot fedez­ték fel, s ezekért azóta fele­lősségre vonták a szabálysér­tőket. Egyes földművesszövet­kezeti boltokban tömegével adták el közületeknek a til­tott cikkeket. A bólyi föld­művesszövetkezetben például mázsaszám adták közületeknek azt az olajfestéket, amelyet központilag a lakosság ellátá­sára szántak. Ugyancsak Boly ban vásároltak szabályelle­nesen motorkerékpárt a szi­getvári gépállomás megbízott jai. A sellyei vas-műszaki bolt vezetőjét hasonló okok­ból kellett felelősségre vonni. Azóta javult a helyzet, rit­kábban történik a közületi áruvásárlásoknál szabályta­lanság. Ám a vásárlási „haj­rá“’ csak decemberben követ­kezik be, amikor vállalataink vezetői rájönnek, hogy több­kevesebb felhasználatlan pén­zük van. Aztán „ne hagyjuk a pénzt elveszni“ jelszóval ki­töltik a csekket és megkezdő­dik a vásárlás:;» A tervsze­rűtlen, meggondolatlan vá­sárlásoknak azután gyakran az a következménye, hogy a pénzüket valóban elvesztik, mert olyan cikkekbe ölik, amire semmi, de semmi szük­ségük nincsen: 1/ özeleg az év vége. AmS- 9* kor a pénzfelhasználási lehetőségekről szó esik válla­latainknál, gondolják meg százszor is, hogy mire költik az állam pénzét Ha nincs szükségük a megszabott „ke­retre“’, hagyják csak „elvesz­ni“ a pénzt. Az így megtaka­rított összegek sosem vesznek el, jól tudja hasznosítani azo­kat a népgazdaság. Helyes lenne, ha vállalataink — de vonatkozik ez a földműves­szövetkezetekre is — sokkal inkább szem előtt tartanák a népgazdaság érdekeit, és eh­hez igazítanák tevékenységü­ket. Nem ártana azonban, ha az arra illetékes szervek a jövőben megismételnék az ellenőrzést egészen addig, amíg nagyjából rendet nem teremtünk a közületi vásárlá­sok frontján: (H. M.) Kétnapos városrendezési ankét lesz Pécsett A Magyar Szocialista Mun­káspárt megyei és városi bi­zottsága, továbbá a Hazafias Népfront városi bizottsága, valamint Pécs megyei jogú város tanácsa kiállítással egy­bekötött, nagyszabású város- rendezési ankétet rendez Pé­csett az Építésügyi Miniszté­rium védnöksége alatt; A városrendezési ankét no­vember 16-án, szerdán dél­előtt 9 órakor kezdődik és no­Iparos taggyűlést rendez a KIOSZ Pécsett A Kisiparosok Országos Szervezetének Baranya me­gyei titkársága november 14-én, hétfőn délelőtt 10 óra­kor megyei választmányi értekezletet tart Pécsett, a KIOSZ Rákóczi úti székhá­zában. Ez alkalommal Kő­halmi Mihály elvtárs, a KIOSZ megyei titkára be­számol az aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről, va­lamint a kisiparosságot érin­tő fontosabb problémákról. A megyei választmányi érte­kezleten résztvesz dr. Ger- vai Béla, a KIOSZ országos elnöke is. Ugyancsak november 14- én, hétfőn este 6 órakor a KIOSZ Pécsi Járási Helyi Csoportja iparos-taggyűlést tart a KIOSZ nagytermé­ben. A taggyűlésen dr. Ger- vai Béla. a KIOSZ országos elnöke általános beszámolót tart a bel- és külpolitikai kérdésekről. Ezt követően Draskóczy Ferenc, a KIOSZ Pécsi Járási Helyi Csoport­jának titkára szervezeti be­számolót tart a helyi csoport vezetőségének féléves mun­kájáról vember 17-én. csütörtökön folytatódik a járási tanács nagytermében. Az ankétot ün­nepélyes keretek között dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter elvtárs nyitja meg. Résztvesznek az ankéten az ország összes megyei tanács­elnökei. valamint műszaki el­nökhelyettesei. Az ankéten résztvevő vendégek már no­vember 15-én, kedden érkez­nek meg Pécsre, ahol a Pécsi Közlekedési Vállalat autóbu­szain délután városnézésen vesznek majd részt, hogy helyszíni benyomásaik alap­ján, hozzászólásaikkal segít­hessék az ankét sikerét. A kétnapos ankéton 4 igen érdekes előadás hangzik él Pécs város távlati városren­dezési tervével kapcsolatban. Perczel Károly, az építésügyi minisztérium város- és község­rendezési főosztályának veze­tője: „Baranya megye regio­nális tervezésének pécsi vo­natkozásai”, Dénesy Ödön, Ybl-díjas építészmérnök, vá­rosrendező pedig: „Pécs város általános rendezésének alap­elvei” címmel tart majd elő­Gócz Béla elvtárs, a városi tanács elnökhelyettese: „La­káshelyzet — lakásépítés”, Hergár Viktor, a MÉLYÉP- TERV főmérnöke pedig a köz­művesítésről számol be. Az ankéton számos hozzászólás hangzik majd eh Vándorzászlót kaptak a legjobb komlói ifjúsági brigádok A KISZ komlói városi bizott sága mellett működő ifjúmun­kás osztály termelési tanács­kozást tartott, amelyen érté­kelték az ifjúsági brigádok har­madik negyedévben elért ered­ményeit s odaítélték a legjobb brigádoknak a vándorzászlót. Rajnai József, az ifjúmunkás osztály vezetője bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a harmadik negyedév eredményei bizta­tóak, viszont a gépesítés terén még nem tettek meg mindent. Ifjúsági brigádjaink az év ele­je óta 272 338 tonna szenet tér meltek terven felüL Az elővá- jási és feltárási csapatok 1549 folyóméter vágatot hajtottak ki előirányzatukon felül Az éves eredményben harmadik negyedévi tény a következő: 9806 tonna szón, 305.9 folyó­méter előváj ási és feltárási vágat. Pe nemcsak a bányaüzemek, más iparágban, így az építő­iparban dolgozó ifjúsági brigá­dok is jó eredményeket értek el Különösen örvendetes az, hogy a Komlón működő 80 if­júsági brigád közül 15 alakult az idén. Az eredmények ismertetése után az előadó felhívta a fi­gyelmet a hiányosságokra is. Többek között arra, hogy a balesetvédelem terén még min dig rossz a helyzet. Bár az if­júsági brigádok harcolnak azért, hogy ne történjen bal­eset, a harmadik negyedévben mégis 107 baleset történt az ifi-brigádoknál. Még szembe­tűnőbb az, hogy ebből csak ICossuth-aknán 50 baleset volt. Rajnai elvtáns beszámolója után odaítélték a harmadik negyedévi eredmények alap­ján a legjobb brigádoknak a vándorzászlókat. A front fejtési csapatok versenyében Tóbiás Béla III-as akna csapata lett az első, második Szebényi Jó­zsef III-as akna, harmadik Schwarcz József III-as akna. Kamrafejtések: első Zádori Sándor Máza, második Papp Lajos Béta-akna, harmadik Pfeiffer Alajos Béta-akna. Elő- vájások: első Nagy András Béta-akna, második Bánliuti László III-as akna, harmadik Lovas Sándor Béta-akna. Fel­tárások: első Réder János Szászvár, második Hermusz József Kossuth-akna, harma­dik Tóth István (2) Máza. Mi­nőségi termelés: első Schmiedt Ádám (3) Nagymányok, máso­dik Schwarcz József, harma­dik Hollóst Imre csapata. Bal­esetvédelem: első Doszpod Imre Kossuth-akna, má­sodik Kakas János Má­za, harmadik Halász Zoltán Nagymányok. Üzemek ered­ményei: Kossuth-akna 5285.9 tonna, Béta-akna 1356.9 tonna, III-as akna 1537.9 tonna, Nagy mányok 937.2 tonna, Máza 1933.5 tonna, Szászvár 241.1 tonna. . ; A tanulás — becsület dolga Egy újságíró néha örül, ha nincs szerencséje. így jár­tam most. Elhatároztam ugyan­is, ha törik, ha szakad, be­MAerzÁst HÓ&oer rereye HövínytcAtne&ztísi bútjádi/e&etG­A lehullott esőcseppek bi­zony vendégmar asztalóvá te­szik a pécsváradi sarat. De a sár nem akadályozhatja meg a Dózsa Tsz-t abban, hogy az őszi munkák terén újabb si­kereiket érhessen el. Szedik a cukorrépát, vetnek, és reme­kül fejlődik szőlötelepiiik is. Füri Ferencet, a termelő- szövetkezet növénytermesztési brigádvezetöjét az ácsok mű­helye előtt találom. Izmos, zömök ember Füri Ferenc, láthatni, hogy ha kell kemé­nyen megfogja az eke szarvát is. Ügy ismeri a határt, mint a tenyerét, ami pedig a tsz vetéstervért illeti, minden tér­kép nélkül fejből tudja, hogy hova, mit, mennyit kell ele vetni. — Munka az van bőven ilyenkor a termelőszövetke­zetben — mondja Füri elv­társ — és még ha több mun­káskézzel rendelkeznénk, ak­kor sem volna baj. Mert a répaszedéssel a rossz idő miatt kissé elmaradtunk, bár elő­nyünk van a többi községeik termelőszövetkezeteivel szem­ben annyiban, hogy itt van a cukorrépa-átvevőhely az ál­lomáson, nem kell sókat fu­varozni az árut. Aztán „jól bevágott" a szőlőiskolánk is, innen komoly összegre számí­tunk, mert leszerződtük az egészet az állami vállalattal. Szakszerű szemmel méregeti 09 ácsok keze alól kikerült sertéshizlaldába való kifutó­kat. Feil János, Szabó Péter, a kisebb Feil meg Teibler Feri bácsi ugyancsak pontos munkát végeztek. Csak ki kell vinni az alkatrészeket a hiz­laldához és össze keli állí­tani. — Bizonyára vannak olya­nok, akik valamelyik csapat­ban kiemelkedőt nyújtottak az eddigi munkaszakaszban—? mondom Füri Ferencnek. — Mindenekelőtt a trakto­ros munkacsapatot kell itt em­lítenem — válaszolja, miköz­ben jegyzetfüzetének szám­adatait nézi — közülök is el­sőként említeném Radnai Já­nost, a csapatvezetőt. De a brigád minden tagja, Szeke­res József, Nádaski György, Illa János derekasan helytáll ebben a rossz, esős időben is. A fiatalok meg követik a jó példát. Remek traktoros lesz a három utánpótlásból: Du­dás Béla, Gál Lajos és Merk Jenő már most megmutatta: van érzéke a gépekhez. — No, de a szorgalmas pécs­váradi asszonyok is bizonyá­ra helytállnak a munkában? — Teljesen egyenlő értékű munkát végeznek a férfiaké­val, és Hegedűs Pálnak ugyan­csak keményen meg kell fog­ni a csapatával a munkát, ha 11a Jánosnéval és Böröcz Pé- ternével akar versenyt állni. A mi asszonyaink nagyon szorgalmasan vesznek rését 4 munkában — mondja Füri Fe­renc. Azt hittem, hogy a növény- termesztési brigádvezető csak a saját területét ismrei ilyen alaposan. Tévedtem: az állat- tenyésztők munkájáról is olyan alaposan, sokoldalúan tájékoztatott, hogy maga a brigádvezető sem tudta volna különben. — Az állattenyésztők na­gyon fontos munkáját a 30 főnyi nagy brigád végzi. Re­mek a tehénállományunk, és most készül el a korszerű és teljesen saját magunk által épített sertéshizlaldánk. Erre egyelőre 150 ezer forint körül költöttünk. Hamarosan betele­pítjük ezeket is hússertések­kel. A sertésgondozóknál van egyébként a brigád egyik leg­szorgalmasabb női tagja, Äm­tern János né is, aki ügyessé­gével, szerénységével emelke­dik ki. Beszélgettem más termelő­szövetkezeti tagokkal is mun­kájukról, eredményeikről, ter­veikről. Keresem Füri Feren­cet. A kis Feil Jani nevet: — Aj, a Feri bácsi már kinn jár a határban. Mert nem tud 6 meglenni egy perc­re sem munka nélkül. Olyan, mint egy örökmozgó. Sok ilyen hús-vér „örök­mozgóra“ van szüksége a szo­cialista úton haladó mezőgaz­daságnak J : SZIGETI ISTVÁN szélek olyan dolgozóval, aki elkezdte a tanulást esti vagy levelező tagozaton, de aztán valami okból abbahagyta. Mondjuk azért, mert fárasz­tónak találja, vagy sajnálja a tanulásra fordított időt. Ezt a „lemorzsolódott” tanulót aztán alaposan kifaggatom, hogy miért hagyta abba a tanulást, milyen segítségre lett volna szüksége, hogy leküzdje a ne­hézségeit, talán még rá is tu­dom beszélni, hogy ha nem ebben az évben, hát jövőre folytassa a tanulást, s ebből aztán kerekedne egy riport, amelyből kiderül, hogy tanulni sem fenékig tejfel, de *: i De elhagyott a szerencse; A Bőrgyár már a harmadik üzem, ahol ilyen kimaradt hallgató iránt tudakozódom. Terveimbe illő riportalany azonban nem került „ceruza­végre”. Itt, a Bőrgyárban már-már úgy látszik, hogy mégsem jár­tam hiába. Tavaly húsz hall­gatóval indult a bőripari tech­nikum esti tagozata, idén ti­zenheten tanulnak tovább a második évfolyamom Hol a hiányzó három? — A három közül egyet ka­tonai szolgálatra hívtak be — tájékoztat Fekecsné élvtársnő. Marad tehát kettő. Azok miért hagyták abba a tanu­lást? — Egyiküknél kiderült, hogy az alapképzettsége hiányos. Nem tudta behozni a hátrá­nyát, több tárgyból megbu­kott Ebben az évben igyek­szik továbbfejlődni, s remél­jük, jövőre ismét tanulni fog. Nem lenne helyes névszerint írni róla, ez talán végleg el­venné a kedvét — Hát a harmadik? — Az meg úgy járt hogy a vizsgán az idegei mondták fel a szolgálatot. „Beszedett” egy elégtelent amitől ugyan még pótvizsgázhatott volna, de et­től az elégtelentől úgy meg­csappant az önbizalma, hogy a következő vizsgára el sem ment Azaz elment, de csak az iskola épületét kerülgette, be­menni nem mert a vizsgabi­zottság elé. Nem is kérdezem már, tu­dom, róla sem lenne helyes névszerint írni, mert szörnyen szégyelü az esetet — Olyan tehát nem volt aki időhiányra vagy egyéb ne­hézségekre hivatkozva maradt volna ki az első év elvégzése után? — Ilyen nincs. Aki elvégez­te az első évfolyamot, az már becsületbeli dolgának tartja, hogy elvégezze a további évfo­lyamokat is. Meg aztán az első évben kissé meg is szokja a rendszeres tanulást és már hiányozna is neki. És ez nemcsak a szakmai oktatásra vonatkozik. Ugyanez a tapasztalat az általános is­kola VII—VIII. osztályát vég­ző dolgozóknál, a középiskolai fokon és a felsőoktatásban ta­nulóknál is. Aki elkezdi a ta­nulást, igyekszik be is fejezni. Ez már valóban becsületbeli dologgá vált Természetesen problé­mák még adódnak a tanulás körül. A legtöbb dolgozó na­gyon szívesen tanulna azért, hogy szakmájában tökéletesít­se magát Az általános isme­reteket nyújtó oktatás még nem vonzza eléggé a dolgozó­kat különösen a fizikai dol­gozókat A Bőrgyárban hozzá is láttak egy szakmai tanfo­lyam szervezéséhez, amelyre már nyolcvan jelentkező len­ne. Nincs azonban a szakok­tatáshoz szükséges tankönyv, s így a szakmai tanfolyam egyelőre nem indulhatott el. A bőripari technikum esti tagozatán tanulók egy másik saiátos problémája, hogy más tanárok tanítják, mások vizs­gáztatják őket. Az előadásokat ugyanis a pécsi közgazdasági technikum szaktanárai tart­ják. A gyakorlati oktatásit a pvár laboratóriumában szer­vezték meg. A hallgatók vizs­gáztatására azonban budapesti tanárokat jelöltek ki. Mármost vagy a vizsgáztatók Pécsre utazását, vagy a vizsgázók Bu­dapestre utazását kell megol­dani, ami anyagi gondokat okoz. A probléma másik ol­dala azonban, hogy a hallga­tókat nem kis mértékben za­varja az ismeretlen tanárok előtti vizsgáztatás és emiatt gyengébbek az eredmények, mint amilyeneket egyébként várni lehetne. De azt a kérdést is feltehetjük, vajon miért nem vizsgáztathatnak azok a pécsi tanárok, akiket oktatás­ra, előadások tartására jónak találtak? Mindezek a problémák azonban nem az egyes önma­gukat továbbképző dolgozók problémái, hanem a gyáré. Sőt az egyes hallgatók problémáit is jórészt a gyár vállalta ma­gára. Rendszeresen figyeli, ki hogyan halad a tanulással ha gondjai támadnak, igyekeznek segíteni rajta: Hagyj tttó „elveszni“ a pénzt...?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom