Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-27 / 280. szám

19«#. NOVEMBER 27. NAPLÓ 5 Megkezdődik a termelőszövetkezetekben a tervkészítés Bár még javában folyik a Vetés, a betakarítás, gondolni kell már a jövő évre is. Gon­dolni a jövő évi termelés, jö­vedelem alapjára — a terve­zésre. A megyénél a járási szakemberek bevonásával már megvitatták azokat a felada­tokat, amelyek a tervkészítés­nél a termelőszövetkezetekre hárulnak. A járások is minde­nütt november 30-ig megbe­szélik a tervezés problémáit a termelőszövetkezetekkel. De­cember elsejével pedig meg­kezdődik a termelőszövetke­zetekben a tervkészítés, amely szinte egybeesik a zárszám­adás elkészítésével. Mit mutatnak az eddigi ter­vezési tapasztalatok, mire kell figyelniük a terme fi- szövetkezeteknek ? A terv rögzíti, miből meny­nyit akarnak termelni, milyen lesz a tagok jövedelme. A terv­készítési az állattenyésztéssel kezdik. Miért? Azért, mert így a növénytermesztésit valóban az állattenyésztés szolgálatába tudják állítani. Így alaposab­ban, jobban el tudják készí­teni a takarmány-tervet is. Tavaly a termelőszövetkeze­tek például igen sok üsző­vásárlást terveztek be. Ez még nem is lett volna olyan nagy hiba, minit az, hogy vatomeny- nyi termelőszövetkezet zöld- takarmányra kérte az üszők leszállítását a tenyészáliait- forgalmitól. Természetesen a tenyészállatforgalmi ezt nem tudta minden esetben teljesí­teni. Emiatt több termelőszö­vetkezetnél jövedelemkiesés van. Hasonló volt a helyzet a marhahizlalásnáL Itt sem kap­hatták meg mindazt a hízó- alapanyagot, amit kértek. A mostani tervek elkészíté­sénél nagyobb gondot kell for­dítani a saját szaporulatra és a szarvasmarhaállomány nö­velésénél feltétlenül számolni kell a háztáji szaporulattal is. Az utóbbi években a terme­lőszövetkezetekben nem min­dig olyan és annyi takarmányt vetettek, amilyenre és »meny­nyire szükség lett volna. Több termelőszövetkezetben például nem volt zöld futószalag, pe­dig ennek jelentőségét min­den termelőszövetkezeti elnök, agronómus még akkor is el­mondja, ha álmából keltik fel. Ezért fordulhatott elő az idén is, hogy több termelőszövetke­zet már a nyáron zöld helyett száraz takarmányt etetett. Szinte minden évben bele­esnek abba a hibába, hogy beterveznek bizonyos mennyi­ségű ipari takarmányt, holott tudják, kevés az ipari takar­mányunk, az igényeket nem tudjuk kielégíteni. Több tejet nemcsak az ipari takarmány jelenthet. A gazdaság segíthet magán például úgy is, hogy több fehérjét tartalmazó ta­karmányt vet, például borsót. Baranyában jól fizet a borsó. \z idén például 14—10 má- ssát adott holdanként. Borsó­val és a tej után járó korpá­val tehát biztosítani tudjuk a tejtermelés növekedését. Nagy mennyiségű fehérjét :udnak az állatoknak adni, ha ceverékeket termelnek. Pél- Jául, ha a csatornádét nem nagában, hanem borsóval ke­verve vetik. Helyes betervezni i cél megvalósítása érdekében »orsós napraforgó és szójás tilókukorica termesztését is. Nagy luxus lenne azonban, la a takarmánytermesztésben nindent elkövetünk, de nem ordítunk gondot a legnagyobb ar tatokra: a rétek és legelők (pólósára, javítására. A jó e-''böl ez sem maradhat ki. Ha sorra vesszük az állat- envésztés következő ágait, ak- :or ágazatonként a következő eladatok állnak a termelőszö­vetkezetek előtt. P szarvvimrlia- tenyésztésben tg vív igen fontos feladat a te­lén ■••4nv növelése. Jelenleg a > ......- ......rhaáüománv 35 szá­'"V bv H i megalapozott, ó szarvasmarha-tenyésztést karunk, akkor 1961. végére a fc százalékos szaporulatát és a selejtezést is beleértve, el kell érnünk a 40—42 százalé­kos tehénarányt. Növelnünk kell a tejterme­lést is, hisz tudvalévő, a tehén tartása csak akkor gazdaságos, ha 2500 liter körül ad tejet. Ma még igen sok tej megy po­csékba, mert a termelőszövet­kezetek nemigen alkalmazzák a mesterséges borjúnevelést. Ennek bevezetésére is fel kell készülni és már most gondolni kell az ehhez szükséges fel­szereléseik beszerzésére. A nagyüzemi istállókat is helyes ellátni egyszerű gépek­kel. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a legtöbb állat- tenyésztő az idősebb emberek közül kerül ki. Ezeknek a munkáján már az is könnyít, ha a termelőszövetkezet be­állít egy takarmányos csillét, vagy gumikerekű kocsit. Meg­épültek az Istállók, de nem mindenütt készítették el hozzá a kifutókat, amelyek pedig eh­hez szorosan hozzá tartoznak. Jövőre ez is feladatként je­lentkezik. A helyes takarmányozás megszervezése is sok megtaka­rításit jelent a termelőszövet­kezeteknek. Gondoljunk csak arra: mennyi zöldtakarmány megy tönkre nyáron csak azért, mert nincs a termelő- szövetkezetnek megfelelő siló­zó, vagy szecskázó gépe. A kormányhatározat elősegíti en­nek beszerzését. Jó erre is gon­dolni. I sertéstenyésztés ugyancsak komoly feladatok elé állítja a közös gazdaságo­kat. Többek között ilyen fel­adatok hárulnak a termelő- szövetkezetre ezzel kapcsolat­ban. Helyes, ha a tervkészí­tésnél nem a köztenyésztésben lévő kanokra aspirál a terme­lőszövetkezet. hanem maga ál­lít be kant, tizenöt kocára egyet-egyet. Ezzel sok beteg­ségnek vehetik elejét, többek között a brucelózisnak. Már a tervben nagy gondot kell fordítani a fiai ások he­lyes ütemezésére is. Helyes és kívánatos a falikásított süldő- és hízóelőállítás szempontjá­ból, ha egyszerre ellenek a kocák. Ha már a sertéstenyésztésről van szó, akkor feltétlenül meg kell említem: nem helyes az, ha minden termelőszövetke­zetben erőltetik a fehérhús­sertést. Csak ott tartsanak fe­hérhússertést, ahol ehhez meg­vannak az adottságok. Ahol nincsenek, ott helyesebb a mangalicánál jobb, a fehérhús­sertésnél igénytelenebb Corn­wall beállítása. Az anyakocák jártatása is több helyen problémát okoz. Ezt is meg lehet oldani úgy, hogy arra alkalmas területbe csicsókát telepítünk. A sertéseknél is, mint a szarvasmarháknál is gondot kell fordítani a fehérje takar­mányra. Ezért ajánlatos a ter­melőszövetkezetekben lucerna- lisztet készíteni. Ha a termelő- szövetkezetek bimbózás kez­detén kaszálják le a lucernát és ebből készítik a lucerna­lisztet, akkor olyan takar­mányhoz jutnak, amely többet ér, mint a korpa. Az idén igen sok szerfás fiaztató épült. Jók ezek, csak hiányzik a legtöbbnél valami Ez a valami az etetőplacc, amely nélkül nem lehet szak­szerű malacnevelésiről beszél­ni. Szükség van ezekre az etetőplaccokra, mert így lénye­gesen kevesebb lesz az elhullás is. Ezeknek a fiaztatóknak a téliesítését is meg kell oldani, hisz enélkül nem lehetséges a téli malacoztatás. A baromfitenyésztésnél a termelőszövetkezeteknek azt kell figyelembe venniök: óriá­si a kereslet baromfihúsból és a tojásból. És ami nem lényeg­telen — az állam jól meg is fizeti ezt. Ezért termelőszövet­kezeteink ahol csak lehet, ter­vezzenek be baromfitenyésze­tet. Ahol nem megy a napos­csibe, ott előnevelt csirkéket állítsanak be. A baromfite­nyésztés jó megtervezése an­nál inkább is fontos, mert ez­zel egyidőben meg kell ter­vezni a szükséges baromfitáp mennyiséget is, amely nélkül ma már elképzelhetetlen a korszerű baramfitartás. A juhtenyésztés Is bevált a termelőszövetkezetekben. Több termelőszövetkezetben azon­ban egy-egy nyáj nem éri el a 200 anyát. Itt arra kell tö­rekedni, hogy a nyájakat ki­egészítsék. Ahol fejni akarják a juhokat — a fejés is leg­alább annyi hasznot hoz, mint a gyapjú — ott tervezzék be ezt is, azzal együtt, hogy téli legelőt — borsós repcét — biz­tosítanak a juhoknak. (Folytatjuk.) Fiatal írók tanácskozása a KISZ-ben A KISZ Baranya megyei Bi­zottsága szombaton délután összehívta a fiatal pécsi írókat, költőket, hogy problémáikat megbeszéljék, s szervezett éle­tük megteremtésére megkeres­sék a lehetőségeket. A megbe­szélésen résztvett Kiss Dezső elvtárs, a KISZ megyei és Kupka Sándor elvtárs, a váro­si bizottság titkára is. ■ Bevezetőben Csorba Tivadar elvtárs ismertette a KISZ me­gyei bizottságának azt a szán­dékát, hogy a jövőben szaro­sabb kapcsolatot kíván kiépí­teni a fiatal írókkal és költők­kel, majd Szederkényi Ervin elvtárs, e kapcsolatok elvi alap jairól és gyakorlati megvalósí­tásáról beszélt. A megjelent tizenkét fiatal (ró és költő nagy örömmel üd­vözölte a KISZ-bizottság kez­deményezését. Valamennyien ismertették terveiket, amelyek egyelőre szerények ugyan, de a fejlődés folyamán majd szé Lesednek. Ezután vitát folytat­lak a szervezeti élet, az irodal­mi rendezvények, üzem- és fa 'ulátogatás szervezésének lehe őségéiről. Valamennyien egye értettek abban, hogy a fiatal írók és költők csoportjána1 étrehozása szükséges és hasz nos. Nyomban választottak i6 egy háromtagú vezetőséget amelynek tagjai: Lázár Ervin. Arató Károly és Várady Géza. Remélhető, hogy a fiatal írók és költők csoportja hamarosan helyiséget Is kap, s akkor he­tenként kétszer, szerdán és szombaton összegyűlhetnek a fiatalok, hogy megvitassák mű­veiket és kialakítsák rendsze­res szervezeti életüket. A bányáknál Is kárt okozott a nagy eső A pécsi széntröszt három bányakerülete közül tovább­ra is Pécsbányáé az elsőség. 104,3 százaléknál tartanak esedékes havi tervük telje­sítésével. Szabolcs eredmé­nye 100,3, Vasasé pedig 98,7 százalék. Igazságtalanság lenne a két utóbbi kerületet megró­ni, mert mindkettőben kárt okozott az egy héttel ezelőtti nagy eső. Vasason két olyan külszínhez közel eső fejtés­be tört be a víz, amely az akna termelésének csaknem 10 százalékát biztosítja. E munkahelyeken az élet még ma sem tért a megszokott kerékvágásába. Ilyen körül­mények között a vasasi 98.7 százalék is elismerésre mél­tó teljesítmény. November 30-ig be kell nyújtani a lakbér­pótlékkal kapcsolatos bevallásodat Megfelelő képességű és gyakor­lattal rendelkező SZÁMVITELI VEZETŐT keresünk. Ajánlatokat az ed­digi munkahely megjelölésével a Boltív közi hirdetőbe kérünk. 22787 Ha csak egyik oldalról vizs­gáljuk, valahogy úgy néz ki, mintha a pécsieket nem is érintené a január elsején élet­be lépő lakbérpótlékról szóló rendelet A nyilvántartások­ból, a cserehirdetésekből in­kább az tűnik ki, hogy a csereigény — jobban mint valaha — a nagyobb lakások felé tendáL Ez érthető is, hiszen köztu­domású. hogy Pécsre az utób­bi években mindinkább a túl­zsúfoltság jellemző, tehát a rendelet hatására a kislaká­sokba zsúfolt bérlők elérke­zettnek látják igényeik meg­valósulását. Más oldalról viszont egyál­talán nem tapasztalni azt, ami például a fővárosban folyik a rendelet hatására. Amíg Bu­dapesten százával adják fel a bérlők indokolatlanul nagy la­kásaikat, itt Pécsett csak el­vétve olvasni, hogy hallani ilyen csereigényeket. Tehát az eddig ismert cserehirdeté­sek szerint mintha Pécsett nem is lenne más, mint „tör- pefőbérlő”. Mintha megszűn­tek, elfogytak volna a fölös szobával rendelkező nagy­lakásbérlők. Pedig nem „fogy­tak” el, csak annyi történt, hogy a nagytokástulajdonosok jórésze inkább vállalja alak­bértöbblet fizetését, mint a kisebb és nyilván kényelmet­lenebb lakáscserét De vajon arról van-e szó, hogy a kényelem miatt vá­lasztják a költségesebb meg­oldást? Nem hinnénk, hogy minden esetben így van, mert a panaszos levelek, melyeket az albérlők százai küldenek a sajtóhoz, vagy illetékes szer­vekhez, azt igazolják, hogy a fölös szobákkal rendelke­ző bérlők jórésze inkább a jövedelmi forrást látja ve­szélyben a többlet lakószoba leadásával. Karácsonyi vásár 1940—1960 A Pécsi Ruházati Bolt Bem utcai nagy áruháza hangya­bolyhoz hasonló. Az utcáról áramlanak az érdeklődők, vá­sárlók, a pultok előtt kesztyűk­ben, nylon-kendőkben, színes gyapjúsálakban, szép nyakken­dőkben dúskálva karácsonyi meglepetést választanak az ajándékozók. A csomagolóban — akár a pénztárnál — ugyan­csak serény munka folyik, itt adják át a duzzadó csomago­kat a távozó vásárlóknak. Tészás Béla boltvezető nézi- nézi a vásárlók forgatagát, fi­gyeli az eladókkal folytatott párbeszédeket, s ez különös emlékeket ébreszt benne. — Huszonhárom éve vagyok kereskedő, s ez idő alatt volt alkalmam sok mindent látni, tapasztalni, s a tapasztalatok­ból sok tanulságot levonni ■. i A mai gyerekek fülének fur­csán hangzik, s talán túlzás­nak is tűnik, ha a munkás­családok múltbeli nyomorúsá­gáról beszélünki, Pedig Tészás Bélán kívül bizonyára nagyon sokan tanúskodnak erről. Mert milyen is volt egy felszaba­dulás előtti karácsonyi vásár a kereskedő szemével nézve, — Hát bizony nagyon sze­gények voltak az emberek; Még a legjobban fizetett mun­kások. a nyomdászok és kesz­tyűszabászok is keveset vásá­roltak. A karácsony előtti for­galmat nekünk az urak, de fő­ként a földbirtokosok jelen­tették, akik megbízottjaik ál­tal karácsonyi ajándékot vásá­roltak cselédeiknek, alkalma­zottaiknak. Ilyenkor rengeteg patent-harisnyát, meleg alsó- neműt és fflanell-anyagot ad­tunk el.: a Mindenki tudja, hogy csak szemfényvesztés volt a kará­csonyi ajándékozás, s hogy ez semmit sem változtatott a ki­zsákmányolás tényén. A meg­ajándékozottak mégis örültek a „szeretetcsomag”-nak, a tő­kés rajtuk megszedett gazdag­sága jelképének. — Fájó emlék, így kará­csony táján kapták „ajándék­ként’’ a nagycsaládok gyer­mekei a fatalpú cipőket..; A munkások rendszerint csak az olcsóbb árukat keres­ték. A bányászok a bánya­telepek élelmitáraiban vásá­rolták hitelbe a legszüksége­sebb ruházati cikkeket. — Kár volna azt állítanunk, hogy a felszabadulás után egy- csapásra minden megváltozott. A kereskedelemben még évek teltek el, amíg lényeges vál­tozás történt. Most azonban már elmondhatjuk, hogy vá­sárlóink zöme elsősorban mun­kásokból tevődik ki és a fő vásárlóerő, megbecsültségéhez mérten, a bányászság; i Érdekes megfigyelni, hogyan fejlődött az elmúlt tizenöt esz­tendőben a munkásvásárlók ízlése, hogyan nőttek igényeik. Régen a munkások csak ol­csó, silány holmikhoz jutottak hozzá, a finomat, a szépet a drága cikkek képviselték. Ezért az első szabad eszten­dőkben a munkások drága árukat kerestek. Azóta meg­tanultak különbséget tenni áru és áru között, s ma már nem a drága, hanem a minő­ségileg jobb cikkeket vásárol­ják, — Hogy mit vásárolnak in­kább? Hát szalmazsák helyett matracot, rongyszőnyeg helyett torontálit, gépi perzsát és ma­gyar perzsát, függönyre való delén helyett klöplit, vászon helyett frottirtörülközőt.. * Természetesen az olcsóbb áruk iránt is van érdeklődés, de főként a kisebb jövedelmű nyugdíjasok körében. Megfi­gyelések szerűit a dolgozó em­berek 85—90 százaléka a jobb árucikket keresd. — Megfigyeltük azt is, hogy az emberek igénye, érdeklő­dése most már a nehéz mű­szaki cikkek irányában tolódik el. Sokan vásárolnak gépko­csit, motorkerékpárt, hűtő- szekrénnyel, padlókefélővei, porszívóval gépesítik lakásu­kat. Ismerek olyan komoly vá­sárlókat, akik az elmúlt hó­napokban lényegesen keveseb­bet költöttek ruházkodásra, mert gépkocsit vettek, 8 arra áldozzák most a pénzt Ettől függetlenül szép kará­csonyi forgalomra számítanak az áruházban. Több ezer gyap­jú- és nylon-sál, sok ernyő, harisnya, 6apka, kesztyű, kö- tottholmi várja a vásárlókat akiknek igényessége — akár­hogy is nézzük — mély ösz- szefüggésben van annak a bi­zonyos, sokat emlegetett élet- színvonalnak az emelkedésé­veli Harsány! Márta. Persze más problémák is felmerültek a hamarosan élet­belépő rendelettel kapcsolat­ban. Ugyanis november 30-ig a pécsi házkezelőségeknek ösz- szegezni kell a lakbérpótlékkal kapcsolatos bevallásokat és igen sok lakó nincs tisztában még a» lakbérpótüék kötele­zettség feltételeivel. A házke- zelőségekhez eddig beérkezett bevallások között számos olyat is találni, amelyben a kiállító nem biztos abban, hogy kötelezhetik-e lakbérpót­lékra. Például egyik nyugdíjas azt akarja igazolni, hogy két­szobás lakásában együtt lakik nagykorú fiával, tehát albérlő­nek szeretné feltüntetni a vele együtt lakó fiát. A rendelet szerint a hozzátartozó nem tekint­hető albérlőnek, tehát 1 lakbérpótlékot köteles fizetni a fölös szoba után. Itt tisztázni kell az albérlő fogal­mát is, mert ezzel kapcsolat­ban is igen sok probléma me­rült féL A rendelet szerint az tekinthető albérlőnek, aki ki­zárólag béreli a szobát, ahova a fóbériő csak takarítani jár­hat be. Nem tekinthető albér­lőnek az, akinek a bérletben kiadott szobájában a főbérlő használati tárgyai vannak, vagy abban az esetben sem, ha a főbérlő átjár a bérletbe kiadott szobán. Tehát a be­vallási ívben minden kétséget ikzáróan fel kell tüntetni a lakóviszonyt, mert valótlan adatok esetén nemcsak alak- bérpótlékot kell visszamenő­leg megtéríteni, hanem a ren­delet szerint 3000 forintig ter­jedhető pénzbüntetéssel sújt­ják az illetőt. A lakbérpótlék fizetési kedvezmény, vagy akár a mentesítés megállapításához többek között a következő okiratok szükségesek. A bérleményben állandóan la­kó személyek megállapításánál csak azokat a távollévő sze­mélyeket veszik figyelembe (gyógyintézet, honvédség, tan­intézet, stb.), akiket az illető intézmény igazolással lát el. A lakbórpótlók megállapításá­nál figyelembe veszik art a, ha a bérlők családjában fer­tőző gümőkóros beteg, vagy gondnokság alá helyezett el­mebeteg van. s ezek elkülöní­tése céljából a lakásügyi ható­ságok külön szobát engedé­lyeznek. Abban az esetben, ha a bérlő háztartási alkalmazot­tat tart, illetve az ide vonat­kozó kedvezmény megadását kéri, csak a munkaviszony fennállását bizonyító munka­könyv bemutatásával folya­modhat kedvezményért Lak- bérpót lék-kedvezményben ré­szesül az a bérlő is, akinek a lakásában 6em fürdőszoba, sem WC nincsen, tehát a lakás nem komfortos; Kik és hói kötelesek a beval­lási íveket leadni? Az I. ke­rület lakói az Irányi Dániel tér 1. szám, a II. kerület a Déryné utoa 12. szám, a III. kerütot lakói pedig a Doktor Sándor utca 70. szám alatti házkezelő- ségeknél szerezhetik be, illetve kötelesek leadni a bevallási iveket,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom