Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-27 / 280. szám

7960. NOVEMBER 37. V 4 PLŐ 3 Sok millió köbméter gázt szívnak fel évente a pécsi bányákból Öt-hat év múlva minden pécsi lakást elláthatnánk gázzal ? A pécsi széntrösztről írunk, de hovatovább úgy kellene ki­egészíteni, hogy pécsi szén- és gáztröszt. Amint ugyanis Radó Aladár elvtárstól, a tröszt ku­tatási osztályának főelőadójá­tól megtudjuk, rengeteg a gáz. Szinte hihetetlennek tűnő mennyiség, átlagosan 45 köb­méter metán szabadul fel min­den tonna kitermelt szén után. Előfordult az is, hogy 80 köb­méter metán esett egy tonna kitermelt szénre. így, a jelen­leg ismert szénvagy on alap­ján, a széntelepekben lévő me­tánkészlet több milliárd köb­méterre tehető. A metán — mint közismert — veszélyes mérges gáz. Na­gyobb tömegű belégzése halált okozhat. A metán miatt sújtó­légveszélyesek a pécsi bányák. Ha a levegőben lévő metán mennyisége eléri a 4 és fél százalékot, kisebb láng, vagy nelegszákra esetén is sújtólég- •obbanást okozhat. Erre is mit néhány szomorú példa a >écsi bányák történetében. Hogyan nyerik ki a gázt? A bányász szakembereket a 'eszély miatt érdekli a gé|. Számukra a metónlecsapolás­nál nem a gáznyerés a fő cél, hanem a biztonság; • A kutatási osztály még 1954 ben kezdett el kísérletezni a metánlecsapolással Vasason. A vasasa tapasztalatok alapján építették meg az első gázle­csapoló berendezést, amelyet 1957. februárjában helyeztek üzembe. Ezt követte a György- aknai gázlecsapoló, Pécsbá- nyára és István-akna egy ré­szére kiterjedő hatáskörrel. Ha az István-aknai berendezés is megépül — előreláthatólag 1962 második félévében adják át, — az egész pécsi széntröszt­re kiterjed a gázlecsapolás. A lecsapolással a bánya je­lentős részét mentesíteni tud­ják a gáz-, illetve gázkitörés­veszélytől. Vasason a lecsapolt munkahelyeken a metántarta- lom az eredeti mennyiség 40 százalékára, vagy még alacso­nyabbra esett vissza, és ha­sonló tapasztalatokra tettek szert István-aiknán is. Hogy is történik a gázlecsa­polás? A külszíni berendezés leglé­nyegesebb alkotóeleme a vá­kuum-szivattyú, amelynek se­gítségével gyakorlatilag lég­üres teret tudnak előállítani a hozzá csatlakozó csővezetékek­ben. Mivél a metánmolekulák szó Három év alatt háromszorosára bővült a szerződéses baromfitenyésztés Újabb kedvezményes akció indul decemberben Az utóbbi években ország- zerte igen népszerűvé váltak termelőknek számottevő nyagi előnyt és értékesítési iztonságot nyújtó baromii- rtékesítési, illetve libahizla- isi és toüértékesítési szerző- ések. Jellemző az érdeklődés yors növekedésére, hogy pél- ául 1958-ban 800, 1959-ben ROO és 1960-ban már 2400 va- on élő baromfira kötöttek serződést a termelők a ba- amfifeldolgozó vállalatokkal, letve a föddművesszövetke- stekkel. Az idei szerződéskö- iseknél igen jelentős volt a irmelőszövatkezetek és az át­írni gazdaságok részesedése, .z előreláthatólag december ílyamán, de legkésőbb ja- uárban megkezdődő, új ak­ióban most minden eddiginél )bb élőbaromfira kötnek szer- Sdést a baromfifeldolgozó lllalatok és a földművesszö- etkezetek. A tervek szerint ! ipar felvásárlási előirány- itának 80 százalékát kíván­ok lekötni az állami gazdasá- >kkal, termélőszövetkezetek- 61, továbbá a háztáji gazda- tgokkal és egyéb termelők- 61. Az új szerződéses akció­in lekötött élő baromfiért indenkor magasabb árat fi- ítnek, mint amit szabadon báróinak fel. További ked- izmény, hogy a termelők bzpénz-eiőleg, illetve — hí- >tt liba és tojásértékesítési ierződéskötés esetén — takar- ánvjuttatásban részesülnek. készpénz-előleg egy-egy erzódéses liba után 40, a ka- ák után 25, a pulykák után Ft. A rántani- vagy sütni- üó csirkék után kilónként 7 rint előleget kapnak. A szer­elő gazdaságok, gazdák őnyben részesülnek már a tposbaromíi vásárlásnál is: keltető állomások ugyanis indenekelőtt a szerződő ter­ülök igényeit elégítik ki, :iknek a hitelbe kapott na- 'sbarom fi árát csak az áru tőkésítésékor kell visszaü­tni. A hízott libára szerződő bnelöszövetkezetek, háztáji 'tdaságok és egyéb termelők >nden szerződéses liba után 1 kiló, a hagyományos, úgy- •t'ezett májliba-tenyésztő vi­zeken pedig a libatöméssel vatásszerűep foglalkozók — 'Rorúbb minőségi feltételek illett — 20 kiló kukoricát 'hhatnak. A szerződés szerint ió takarmányt a tömés meg­yése előtt kiadják. 215 fo­ltos mázsánként! állami ón Külön lehet szerződést kötni éo kacsatoOtea. A szerző­désre átadott liba tollért 8, a kacsatollért pedig 5 forinttal fizetnek kilónként többet, mint a szabadon féLvásároltért. A feláron kívül szerződéses elő­leget is kaphatnak a terme­lők: egy-egy liba után — há­rom tépést számítva — 25, egy-egy kacsa után pedig — két tépést számítva — 7 fo­rint az előleg. Üj és nagyjelentőségű az az intézkedés, mély szerint a ter­melők 1961-ben szerződéssel előre leköthetik tojásfelesle­geiket. A rendelkezések sze­rint a tojásértékesítési szerző­dést kötő termelőszövetkeze­tek, háztáji gazdaságok és egyéb termelők minden tojás után 8 deka takarmányt igé­nyelhetnek, állami áron. rosan hozzátapadnak a szén­hez, az évmilliók óta érintet­len szén telepet különböző el­járásokkal összetörik, s ezál­tal a lekötött metánt felszaba­dítják. Ugyanakkor lyukakat fúrnak a széntélepbe, és a lyu­kakat a külszíni vákuumszi­vattyúkkal összekötött acélcsö­vekkel bélelik ki; így a gáz a szén telepekből a ritkanyomású csővezetékbe áramlik, s eljut a külszínig. Ne eresgzük a levegőbe a kincset! Noha a lecsapolásnál a biz­tonság az alapvető, azért a ki­nyert gáz mennyisége sem meg vetendő. Tavaly 1 millió 800 ezer köbméter gázt csapoltunk le Vasason, az idén körülbelül ötmillió köbméter lesz a pécsi bányák gázhozama. Amíg nem volt lecsapolás, ez a mennyiség a levegőbe szállt. A 6.8 millió köbméter gáz 34 ezer tonna szénnek vehető, a hatásfok-átszámítás alapján. Ez a pécsi tröszt tervéhez vi­szonyítva nem .olyan sok. Te­kintetbe kell * azonban ven­nünk, hogy a gázlecsapolás még mindig embrionális álla­potban van. öt—hat év múlva, ha teljesen kifejlődik, évente 23 millió köbméter gázt akar­nak felszívni a pécsi bányák­ból. Ez — az előbbi átszámítási kulcs alapján — több, mint 100 ezer tonna szénnek vehető, ez pedig már nagy mennyiség. A 23 millió köbméter több, mint Pécs város és a Porcelán- gyár együttes fogyasztása. Gya korlatilag a város szinte min­den lakását el tudnánk látni gázzal, sőt, távolabbi célként esetleg Komló bekapcsolása is szóba kerülhetne. A pécsi bá­nyák a mélység felé terjesz­kednek. a nagyobb mélységek­ben pedig — az eddigi tapasz­talatok alapján — több a me­tán. Úgy véljük, a leírtakat nem szükséges hosszasan kom­mentálni, hiszen ma csak né­hány ezer család élvezi a gáz- fogyasztás előnyeit Pécsett. Ezek persze csak elképzelé­sek. Pillanatnyilag fürdővíz melegítésre és központi fűtés­re használják a gázt: Vasason és Pécstoányán. A két üzem a jelenleg termelt mennyiség­nek is csak 60 százalékát tudja elfogyasztani. A többit a leve­gőbe eresztik. Nincs tartály, ahol tárolhatnák, nincs gáz­vezeték az aknák és a Koksz- mű között. Építsük meg a gázvezetéket! Természetesen mindenkit bánt az elpocsékolt gáz. Ezért a Kokszmű meg a pécsi szén­tröszt is kidolgozx>tt egy javas­latot a felhasználására; A Kokszmű terve szerint a vezeték György-akna és a Kokszmű között kerülne meg­építésre, a pécsi széntröszt elő­reláthatóan a hosszúhetényi várható hozamra is számít. Je­lenleg még csak a két program egyeztetésénél tartanak, mert a NIM és az Országos Tervhi­vatal még nem hagyta a ter­veket jóvá. Elég hosszú ideje tart már a huza-vona, ugyan­akkor mind több értékes gáz száll a levegőbe. Reméljük, ha­marosan döntenek már, mert a jelenlegi állapot nem tartható sokáig. Igaz, hogy a bánya terve szerint megépülő, Hosszúhe- tényre is számító gázvezeték körülbelül 35 millió forintba kerülne (ebben a Kokszműnél felépítendő 50 ezer köbméteres gáztartály ára is benne van), és ez elég drága. Az is tény, hogy a földgáz lényegesen ol­csóbb a bányákból kiszivattyú­zott gáznál. Lássuk azonban az érem másik oldalát is. Mégpe­dig azt, hogy a gázt akkor is kiszivattyúzzák a bányából, ha nem kerül fél használásra, mert megkívánja a munka biztonsá­ga. Ilyen körülmények között a bányagáz nem is mondható drágának. Ami pedig a vezeté­ket illeti, Nagykanizsa környé­ke összehasonlíthatatlanul messzebb esik a Pécsi Koksz­művektől, mint György-akna, vagy akár Hosszúhetény. A kutatási osztály számítá­sai szerint a gázlecsapolás tel­jes kifejlődése esetén 50 fillé­rért tudnánk egy köbméter gázt nyerni. A Kokszműbe szál lítva 82 fillérbe kerülne, vagy­is jóval kevesebbe, mint amennyiért a Kokszmű ma a gázt — kalorikusán átszámítva — előállítja. Ez megint a bá­nyagáz felhasználása mellett szól. Az idő sürgős intézkedést követel, mert a lecsapolt me­tángáz mennyisége évről-évre nő. — Magyar — L ŐCöny.aiig.y.ek rßicwu vadon Pécsvárad kulturált község. Legalábbis az a hír járja róla. A falu fölött magasló vár, amelyre már a budapesti műútról is tábla mutat, távoli múltra emlékeztet, sőt határában már a történelem előtti idő­ből is ástak ©lő kul- túremlékeket a régé­szek. Egy kis sebté­ben végzett fejszámí­tás mégis azt bizo­nyítja, hogy Pécsvá­rad lakóinak alig tíz százaléka veszi igény­be a könyvtárat. Pe­dig járási székhely lévén, gazdag könyv­tára van és ez évben is a községi tanács által felajánlott ter­ven felüli tízezer fo­rinttal együtt mint­egy ötvenezer forin­tért vásároltak bele könyvet Arról, hogy ez az alig tíz százalék is mit olvas. Gömczy János könyvtáros vi­lágosít fel­— Mi tagadás — mondja — elsősorban az útleírásokat kere­sik, Széchenyi Zsdg- mond, Hanzelka és Zigmund útleírásai állandóan forgalom­ban vannak. A fia­talkorú olvasók több­sége (a gyerekek a könyvtár közönségé­nek. faiét teszik, ki) izgalmas, kalandos regényeket keres, a felnőttek pedig több­nyire „szerelmes” re­gényeket. A két új­kiadású Tarzan-könyv példányait ki kellett vonnunk a forgalom­ból. mert rongyosra olvasták. Azok már fejletteb olvasóknak számítanak, akik tör­ténelmi regényeket visznek. Ennek persze oka van. Annak is, hogy kevés könyvet vesz­nek ki a könyvtárból olvasni, s annak is, hogy a kölcsönzött könyvek ilyen össze- tételűek. Egyik okot Gönczy János abban látja, hogy sok a község­ben a magánkönyv­tár. Sokan vásárol­nak és gyűjtenek könyveket. A könyvesbolt ki­mutatásából kiderül, hogy csakugyan so­kan vásárolnak köny­vet. Egyedül a társa­dalmi bizományosok havonta átlag körül­belül ötvenezer fo­rint értékű könyvet adnak el. Ez bizony annyi, amennyit a járási könyvtár egész évi fejlesztésére for­dítanak. Ennek egy harmadát sem teszi az a könyvmemnyi- ség. amelyet közvet­lenül a könyvesbolt­ban vásárolnak meg. Ebből tehát az követ­kezik, hogy aki köny­vet vásárol, az első­sorban a vásárolt könyveket olvassa, s természetes, hogy a „magánkönyvtárak” ..készlete” is cseré­lődik. * Ez nem rossz. De azért a megvásárolt könyvek többsége ottmarad gazdájának könyvszekrényében, polcán, s így a való­ban olvasott könyvek számát csak egyetlen alkalommal növeli, míg a könyvtári könyvek mindegyikét sokan kölcsönözhetik ki. A könyvvásárlás nem ad télje§ ma­gyarázatot a kölcsön­zés viszonylag kis számára, még kevés­bé a kölcsönzött könyvek összetételé­re. Az igazság az, hogy ez a jelenség a könyvtár nem megfe­lelő munkáját tük­rözi. —• Hosszú ideig ketten láttuk el a járási és közjjégi könyvtár feladatait — tájékoztat Gönczy János — most iß ket­ten vagyunk. A nem­rég lemondott régi könyvtárvezető he- lyété Takács József elvtársat nevezték ki. Vele együtt pró­báljuk rendbeszedni a könyvtárat és ígé­retet kaptunk arra, hogy január 1-től egy harmadik könyvtá­rost is beállítanak. így teljes a kép: a könyvtárat régi ve­zetője hosszú ideig meglehetősen hanya­gul kezelte, ez látszik meg nemcsak a könyvtár belső rendjén, hanem a községbeli olvasók meglehetősen ala­csony igényén is. A legfontosabb kö­vetkeztetés mind­ezekből az, hogy a könyvtár munkájá- íak fontos szerepe van a község kulturális színvonalának alaku­lásában. Az új könyv­tárosoknak nem sza­bad belenyugodniok a jelenlegi helyzetbe, hanem hozzá kell lát- niok. hogy olyan ál­lapotokat teremtse­nek, olyan szervező és felvilágosító mun­kát végezzenek, amelynek eredménye a pécsváradi olvasó- közönség igényeinek növekedése lesz. Van erre remény, hiszen Pécsvárad kulturált község Legalábbis az a hír járja róla. Mészárat Ferenc fejtő ifutvhzek kép^kiálLítáia Ma délelőtt íél tizenkettőkor nyílik meg a Pécsi Állami Pedagógiai Főiskola dísztermében, a Baranya megyei Képző­művészek Munkacsoportja rendezésében Horváth Olivér, Kel le Sándor és Platthy György képkiállilása. A megnyitóbeszédet Márk Bertalan, a főiskola igazgatója mondja. A kiállítás de­cember 5-ig mindennap délelőtt 11 órától délután hat óráig lesz nyitva. Négy képet mutatunk be a kiállítás anyagából, köztük ket­tőt abból a sorozatból, amit Kelle Sándor festőművész a ma- gyarbólyi ifjúsági táborban készített, Horváth Olivér: Politechnikai oktatás a főiskolán. Kelle Sándor: Hazafelé. Platthv Györtnv Ülepítők.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom