Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-27 / 280. szám

Pajtások! Napfényes, tiszta ott­hont biztosítsatok a gyümölcsösök, parkok, Iskolakertek dolgos, dalos madarainak! Cinege, csuszka, kerti rozsdafarkú, örvös légykapó, ba­rázdabillegető szívesen marad ná­latok és ezrével pusztítja a kárte­vő rovarokat, ha 2—2 m magas­ságban fészekodut, madárházakat helyeztek el. A bejáró előtt annyi tér legyen, hogy a madár szaba­don szállhasson be és kt. Alákö­tött tüskés gallyakkal védjetek a fészket a macskától. > sásdi járásban a KISZ kongresszusára készülnek az áttörök mi is segítettünk AZ ŐSZI MUNKÁKBAN A baranyajenől Zalka Máté út- törőcsapat tagjai is elhatározták, hogy segítenek a termelőszövetke­zetnek az Oszt munkákban. A há­rom tanításnélküll munkanapon Jókedvvel álltak be az úttörők á helyt termelőszövetkezet kukorica- táblájába. Nyolc holdról szedték le az aranyló csöveket. Az eredmé­nyes munka után a termelőszövet­kezet vezetősége megígérte, hogy a jó munkánk Jutalmául anyagi támogatást ad a nyári táborozá­sunkhoz. ÚTTÖRŐK A HŐSÖK SÍRJÁNÁL A Béke-, a Mókus, a Pillangó, a Fecske és a Szputnylk őrs vett részt a szovjet hősi halottak sím jainak rendbehozásánál. Minden őrs arra törekedett, hogy szép munkát végezzen. A legszebb mun- kát mégis Schmidt Mária, Zeller Magdolna, Heidecker Rózsa, Elf man Mária, Heldecker Erzsébeti Árokszállási Teréz végezték. Bitmann András Beremend „TÁNCSICS STÚDIÓ’’ A sásdi járás úttörőcsapatai • KlSZ-kongresszus tiszteleté­re sok munkát végeztek. Ez- tsel nemcsak a termelőszövet­kezeteknek adtak nagy segít­séget, hanem saját részükre is Jelentős anyagi lehetőségeiket teremtettek. A mágocsi pajtások a „Béke“ Termelőszövetkezetben 400 má­ssa burgonyát szedtek ki és tíz és fél hold kukoricát tör­tek le. Munkájukért 6 900 fo­rintot kaptak a szövetkezet­től. A hetvehelyi úttörők hat­van napszámot végeztek a szö­vetkezetben és ezért 2 400 fo­rintot kaptak, a felsőmind­szenti pajtások 9« munkaegy­séget szereztek, amelynek ér­téke 2 880 forint. Az als&mo- csoládiak három napon dolgoz­tak a tsz-ben és 100 forint fi­zetést kaptak érte. A bikali úttörőcsapat tag­jai segítettek az iskolaudvar feltöltésénél és ők ásták meg a vízlevezető árkot is. A ma- gyaregregyiek a járdaépítés­nél és a vízlevezető árok ásá­sánál segítkeztek, a bakócaiak, a mecsékrtükosidk, a mekénye- siek ugyancsak ilyen munká­hoz adtak segítséget. Kiemel­kedő a jágónaki pajtások munkája, akik egy egész na­pon szüreteltek a szövetkezet­ben, az iskolájukat maguk ta­karítják. A munkával keresett pénzen egy televíziót vásárol­tak; Huszonegy pont Csapatotthonunkban az egyik őr­ei foglalkozást hallgatva határoz­tam el magam, hogy írok az Úttö­rő Életnek, mivel ezen az Orsi fog­lalkozáson Igen érdeket dolgok történtek. Az őrsvezető beszélt a pajtások­nak a IS pontos vállalásról, majd kérte a többi pajtást, hogy adja­nak ötleteket. Az egyik pajtás azt Javasolta, hogy vállalásként ne lS-öt, hanem több vállalást tegye­nek. A vállalások meg Is szü­lettek; SÍ pontban foglaltuk Össze ezeket. 1. Az úttörők IS törvényének fo­kozottabb betartása. I. Vállaljuk, hogy az őrsben hárnuurendü ta­nulónál rosszabb nem lesz. S. Az úttörőotthonban is az iskolában tisztasági Járőröket állítunk be. 4. Vállaljuk 5 rózsafa beszerzését az erdőből és el is ültetjük, gondoz­zuk azt az épülő Játszótéren, t. Az Oszt és a tavaszi idényben e hulladékgyűjtést 200 százalékra teljesítjük, t. A zenekari tagok vállalják, hogy indokolatlanul nem hiányoznak a próbákról. 7. Az őrs 1 pajtást küld a tánccsoportba, X Sikeresen letesszük a 111. próbát. $. Az őrs S taggal benevez a kul­turális seregszemlére. 10. Az őrs részt vesz e csapatvezetőség által kiadott forradalmi nyomolvasói feladatok elvégzésében és erről fényképes naplót vezet. 11. Az Örs kapcsolatot keres külföldi pionírokkal, is. Az őrs egy tagja ságit a csapatszertárosnak. IX Vállaljuk tejenként SS kg vad- gesztenye gyűjtését a Mecseki Nö­vény- és Allatpark részére. 1*. Ügyelünk az úttöröotthon beren- ée ztbire. IS. Tizenöt óra társa­dalmi munkát végzünk. 16. Az őrs vállalja a S madárodú elkészítését. 17. Már most készülünk a nyárt táborozásra, s elkészítjük a sátor­veréshez szükséges cölöpöket. 16. Egészségügyi ládát szerzünk be a csapatnak. 1». Az egyenruha és az egyéni felszerelés kiegészítése fon­tos feladatunk. 20. A csapat tábo­rozási alapjára takarékbetétet lé­tesítünk. 21. A kisdobosokat meg­ajándékozzuk a télapó ünnepélyen. 22. A rajjal együtt köszöntjük osz­tályfőnökeinket a pedagógusnapon. 8Z1RTES LÁSZLÓ Pécsszabolcs Nagy Csaba A nyári élményekből Kísérletezz I •«xftrToOMa Tr­«010* li* A szikrainduktor szikratá­volságához mért 5—8 cm hosszú, vastagabb üvegcső egyik végét húzzátok ki láng fölött vékonyra és szorítsá­tok kerékpárpumpa tömlőjé­be. A cső másik végét zárjá­tok el szurokdugóval. A du­össze a szikrainduktor egyik sarkával és áramütések elke­rülése végett földeljétek föld­bevert vasrúd, vagy vízveze­ték útján. Az induktor másik sarkát a csővégbe, szurkozott huzalhoz kapcsoljátok. A pumpát rögzítsétek satuba. Rö­vid tömlőjét töltsétek meg úgy csupasz huzaldarabokkal, hogy azok érintkezzenek a pumpa fémrészével és kiveze­tésük az üvegbe nyúljon. Rit­kítsátok a levegőt a pumpa közepes kihúzásával az üveg­csőben, azután hozzátok mű­ködésbe az induktort Mit ta­pasztaltok? Jobban látszik a kísérlet elsötétítésben. Húz­góból fémdrót vezessen a cső- ....... ,. be. A pumpa dugattyúbőrözé- zátok ki jobban a pumpát. Mi sét fordítsátok úgy meg, hogy lesz a különbség? Milyen gya- jcihúzáskor ritkítsa a levegőt korlati megoldásait Ismeritek A pumpa fémtestét kössétek ennek a kísérletnek? A kertvárosi Kállai Éva leány- csapat IV. raja elhatározta, hogy hetenként egy alkalommal a tíz- percben műsorral szórakoztatja a pajtásokat. Legutóbb a hét legjob« ban sikerült dolgozatait olvasták fel. Kun Margit EGYHAZASKOZAHi tudósítás A múlt évekhez viszonyítva az Idén jelentősen fellendült az úttö­rő élet Egyházaskozáron. A pajtá­sok szorgalmasan látogatják as Orsi összejöveteleket. A tavasz óta rendszeresen segítünk a termelő­szövetkezetnek. Fákat ültettünk ét gondozzuk is azokat. Felvettük a kapcsolatot egy budapesti úttörő- csapattal is. Márton Ildikó BURGONYASZEDÉS A TERMELŐ- SZÖVETKEZETBEN A cunl Dózsa György úttörő­csapat egyik napsütéses délután kivonult a tsz krumpllföldjére. I a pajtások nagy buzgalommal láf tak munkához. Mindnyájan szor­galmasan dolgoztunk. Az egész ha­tár tele volt az úttörők vidám éne­kével. Ezen a délutánon 10 mun« kaegységet kerestünk. Ami pénzt kapunk ette. azt majd a nyári tá­borozásra fordítjuk. Csétényl Julianna SZAKKÖRÜNK MUNKÁJÁRÓL A Város1 Könyvtár ..Benedek Elek’’ fiókkönyvtárán belül alakult eg,, irodalmi szakkör. A szakkör tagjai között sok úJmecsekaHal ’eány és fiú van. A szakkörünk­nek az a célja, hogy megismer­kedjünk azokkal a folyamatokkal, amelyek a könyv születéséhez szükségesek. Már voltunk a Szikra nyomdában, ahol a kéziszedéstől a rotációs gépig mindent megnéz­tünk. Ezután a Megyei Könyv­tár könyvkötészetét tekintettük meg, majd az Egyetemi Könyvtár­ba látogattunk el. A múlt héten 8 Dunántúli Napló szerkesztőségébe is ellátogattunk. Schvemmer László BÁBELŐADÁSRA KÉSZÜLNEK ABALIGETEN Nagy munkában vannak az aba- llgetl bábszakkör tagjai. Egy báb« darab bemutatására készülnek ez úttörők. Ok készítik el a báb- fejeket és a bábúk ruháit is. Nagy szorgalommal gyakorolják a báb- játszást is, kezdetben még elég nehezen megy. Savanya Erzsébet Hogyan köszönjenek a gyerekek Hozzászólás a , SOK HELYÜTT igen saját­ságos a szülők, a családi ott­hon ellenállása, amikor bár­mely iskolatípusban be akar­juk vezetni a napszaknak megfelelő köszönési formát. A „felelősség” nyilván egész társadalmunkat terheli, mi­vel a felszabadulást követő társadalmi átalakulás közepet­te a vallási jellegű, valamint a polgári eredetű, de antide­mokratikus színezetű köszöné­si formát (például az „alázatos szolgája”) eltűnése Időszaká­ban nem tudtuk megakadá­lyozni a „kezét csókolom” or­szágos méretű elterjedését. A felelősség szót azért te­szem idézőjelbe, mivel a for­radalmi átalakulás időszaká­ban ezernyi és ezernyi sokkal­ta fontosabb kérdést kellett megoldania társadalmunknak. Ugyanez a helyzet most is. A társadalmi kiegyenlítődés, az egyes rétegek foglalkozási ága, a szellemi vagy fizikai, városi vagy falusi dolgozók egymással való érintkezése azonban hovatovább megköve­teli, hogy ezzel a kérdéssel is szembenézzünk. .Kisgyermekes mamái Minden nap megfigyelhető jelenség, ha hivatali vagy ér­telmiségi pályán dolgozó nők­kel találkoznak férfiak, kezét csókolomot mondanak, mert „csak a műveletlen köszön jó- napottal”. S ha ugyanaz a fér­fi tíz lépéssel arrébb a taka­rítónővel találkozik — jóna- pottal köszön. S ha véletlenül egymás mellett állnak? Milyen megalázó megkülönböztetés! Az egyik talán több mint a másik?! Pedig éppen ez a megkülönböztetés folyik or­szágszerte, és éppen ez kon­gatja meg a halálharangot e köszönési forma fölött. Tulajdonképpen mi felnőt­tek köszönünk rosszul. Nap mint nap mi teszünk társa­dalmi megkülönböztetést em­ber és ember között. Ebben az értelemben tehát politikai kérdés a köszönési forma. Nem az a baj, hogy az óvodás, vagy az iskolás köszön kezét csó- kolommal, mert ő mindenki­nek így köszön, ő még nem tesz különbséget. Amikor azonban elhagyja az Iskola padjait ő is válogatni kezd, című levélhez s ő is kezdi megkülönböztetni az embereket Később ugyan­ezt fogja tenni, amit mekalku- vó módon ml teszünk jelenleg. Az óvodások vagy iskolások mamáinak éppen azt kell meg­érteniük, hogy már a gyer­mekkorban olyan köszönési formát akarunk meggyöke­reztetni, melynek a nép éle­tében ősi hagyományai van­nak, mely tartalmában a leg­nemesebb jókívánságokat tar­talmazza, mely demokratikus, mert általánosan használható és nem tesz különbséget em­ber és ember között Ezzel ezt a felnövekvő nemzedéket megóvjuk attól a sok gátlás­tól, alakoskodástól, vagy meg­alkuvástól, melyben jelenleg mi felnőttek sodródunk, jól­lehet látjuk a helyes utat. A „KEZÉT CSÓKOLOM” természetesen még sokáig meg­maradhat a családi otthon használatában. A nyilvános használatból azonban minél előbb a lomtár­ba kell tennünk ezt a köszö­nési formát. Hoffmann Ottó tanár Hogyan tároljunk oution burgonyát? A MÉK mintegy 200 vagon burgonyát raktározott a pécsi pincékben, de szállítási szer­ződést is kötött néhány ter­melőszövetkezettel további nyolcvan vagon burgonyára, Ugyanakkor burgonyavásárlási akciót is hirdetett. Vállalta, hogy a háziasszonyok kívánsá­gának megfelelően, ötven, száz, százötven kilós tételekben megrendelésre házhoz szállít­ja a tárolásra alkalmas bur­gonyát. Az aikciónak nem volt nagy sikere, mégis szeretnénk a burgonya tárolásához néhány tanácsot adni azoknak, akik már megvásárolták egész téli burgonyaszükségletüket. A burgonyát hazaszállítás után ki kell ürítenünk a zsák­ból, és az egészségesek közül ki kell dobni a vágott, rágott darabokat. Ha száraz, hűvös (6—8 C°-nál nem melegebb) sötét, páramentes helyen tárol­juk a burgonyát, úgy hónapo­kig eláll. Januárban, amikot a burgonya csírázni kezd, is­mét átválogatjuk készletünket, s letördeljük a gumókról a csírát. Ez azért fontos, mert a csíráik növekedése rontja a burgonya minőségét. Vajon miért ragaszkodnak sokan a „kezét csókolom” kö­szönéshez. Talán mert el­avult? Mert valószínűleg már csak a mi országunkban hasz­nálják? Mert feudális polgári egzotikumként meg akarják őrizni az utókor számára? Vagy „kellemes” emlékek han­gulatát akarják átmenteni mai életünkbe? De csakugyan kellemes em­lékek hangulatára emlékeztet ez a köszönési forma? A meg­alázott kisemberek felszaba­dulás előtti hajbókolása előt­tünk van még, a falusi jegy- zőnék, a nagyságos vagy ke­gyelmes asszonyok pöffeszke- dő úri gőgjét még nem felej­tetjük el. De nem felejtettük el a munkában meggyötört mosónő, öregedő zsellér, vagy napszámosasszony kötelező kezétcsókolomját, sem a zöld­fülű „úrfi” köszöntésére. Ér­demes tehát olyan köszönési formához ragaszkodnunk, mely a megalázkodásra, az emberi méltóság sárbatiprására em­lékeztet bennünket? SOKAN AZT MONDJAK, hogy ma már általánossá vált ez a köszönés. Ma az egyenlő­séget jelképezi, hiszen a dol­gozók, a munkások is ezt hasz­nálják. Csakugyan így van-e? Aki csak egy kicsit is nyitott szemmel figyeli az emberek társadalmi érintkezését, sok­sok visszásság szemtanúja le­het. ÖnMszolgálás és bizalmatlanság Kétségtelen, hogy a fejlett kereskedelmi formák közé tar­tozik az önkiszolgálás. Ezekben a boltokban — ha ügyesek az eladók és mindig megszokott helyükre járnák a vásárlók — valóban meggyorsulhat a ki­szolgálás, ám csúcsforgalom idején — mint a tapasztalatok mutatják nem a legszerencsé­sebb helyzet teremtődik. Ha a vásárlók meglepik az üzletet, azonnal nehezebb az ellenőrzés — s mondjuk meg őszintén, erre bizony még nagy szükség van. Több esetben elő­fordult már, hogy vásárlók hozzányúltak ehhez is, ahhoz is, és fizetés nélkül próbáltak távozni. A csalás lehetőségei­nek kizárására ezért több he­lyen radikális módszereket ve­zettek be. Egyik boltnál az aj­tó előtt kénytelenek várakozni a vásárlók, amíg az üzlet kissé kiürül, a másik helyen pedig (Rákóczi út és Bajcsy-Zsilin- szky utca sarok) azzal kezdő­dik a vásárlás, hogy táskáin­kat, kosarainkat prédaként le kell tennünk a bejárati ajtó­nál. Azokat a vásárlókat, akik­kel szemben igazán nem volna szükség semmiféle óvatosság­ra — joggal bántja a bizal­matlanság, s ezért legközelebb inkább olyan üzletbe térnek be, ahol valamivel többet kell ugyan várakozni, de nem érez­nek bizalmatlanságot. Meggondolandó, hogy keres­kedelmi vállalataink ne inkább a gyorskiszolgáló módszert pár­tolják-e? A gyorskiszolgálás lényegét mindenki ismeri: a vásárló az áru átvételekor rá­vezetteti a nála lévő jegyzékre a fizetendő összeget, s a bolt­ból való kilépés előtt egyszerre fizet ki mendent. Itt nincs szükség különösebb ellenőrzés­re, s ritkábban fordulhat elő zsarolás. Helyes lenne, ha as érdekelt kereskedelmi vállala­tok közvéleméntfkutatást ren­deznének, s megkérdeznék a bolti dolgozókon kívül a vá­sárló asszonyokat is; mit tar­tanak helyesnek, s azután az összegyűjtött véleményekből szűrnék le a bolthálózat fej­lesztésével kapcsolatos további teendőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom