Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-03 / 260. szám

(SSO. NOVEMBER 5. NAPLÓ 3 KINEK LETT IGAZA? L MOHÁCSI JÁRÁS északi ében van Bár község, Mosolyogva mesélik még ma íz 1959-es népszámlálás ide- 3Ő1 fennmaradt anekdotát, ely szerint a bári asszonyok legfiatalabbak Baranyában, történt ugyanis, hogy majd- n minden asszony egy-két el fiatalabbnak vallotta ma- , mint amennyi a valóság- í volt — s ezt a számláló- tosok némelyike el is hitte dk. Csak amikor általános íélkodás tört ki, akkor in- /ányozta a tanácselnök, y változtassák meg a kikér­és módszerét. Ne azt kér- zek az asszonyoktól, hogy ly évesek, hane&i azt, hogy cor születtek; gy folytatták a népszámlá- t és hirtelenjében megöre- étt a falu, emelkedett az tkon átlag és a kor szerinti “oszlás statisztikája is vál- Dtt­>edig tulajdonképpen az zonyoknak volt igazuk a számlálás idején — és most íekik van igazuk; lert valójában fiatalabb ez rözség, mint amennyinek Ija magát. Fiatalabbnak is izá'k. Nyugodtan letagadhat- néhány évet a karából, kü- ösen azóta, amióta termelő­vetkezeti község lett Meg- pült és megváltozott az ar- ata; Uj vonások jelentek g rajta.­i legérdekesebb Új vonás, :y gazdagodott Mindenképpen gazdagodott ’ermelőszövetkezete van. ys, tapasztalt parasztembe- vezetik a termélőszövet- etet, akik a horthysta e*n- telenség éveiben megtanul- dacolni az úri szeszéllyel, ■tékony rovarokkal, éhség- , hideggel; IÁI Életünk újfajta ne­ségeinek leküzdéséhez -ancsak dac kell, meg erős irat a hibákkal szembeni epéshez pedig mindig jó, van egy adag keménység és g nem alkúvás. t kommunisták kis csoport- a pártszervezet is új vonás •on. Termelőszövetkezeti •tszervezet van, mivelhogy •nelőszövetkezeti község let­i párt vezette az új útra • község lakóit, s most a melőszövetkezefci pártszer­et erősiti őket meggyőződé­sűikben és gazdálkodásukban egyaránt; Régebben, amikor még az állami gazdaság egyik dolgozó­ja volt a pártszervezet titkára, nem sikerült minden hónap­ban taggyűlést tartaniok. Nem azért, mert a párttitkár elha­nyagolta volna a pártéletet, hanem azért, mert munkájá­nál fogva nem tudott a ter­melőszövetkezeti tagok között élni. Választottak hát egy új titkárt, aki közöttük él, ismeri az embereket, éppen úgy dol­gozik, mint a többiek. J ü n g Adámnénak hívják; Az elnök azt állítja róla, hogy har mine éves is alig van, de a könyvelő mást .mond. öregíti. A vitát csak a tagok névsora dönti él, amelyben benne áll, hogy Jung Jánosmé a negyve­nedik életévét tapossa. (Ért­hető, hogy a népszámláláskor is annyinak vallották magu­kat, amennyinek látszanak!) A növénytermesztési csapat vezetője, igazgatósági tag is egyúttal; párttitikári teendőd mellett; — Nem lesz ezek között va­lami nagy egység, meg egyet­értés! — jósolták az okosok, amikor 1950-ben létrejött a szövetkezet; Kinek lett* igaza? Nem nehéz megállapítani; VITATKOZTAK, termé­szetes, hogy vitatkoztak eleinte — azon, hogy miképpen kezd­jék el a közös gazdálkodást Nem volt egységes a szövetke­zet, az biztos, amikor létrejött. Mindenki a maga egyénigazda- korszakábam szerzett kispar- cellás tapasztalatait igyekezett megvalósítaná a nagyüzemben Ap» Oláfí Jer emlást válasz­tották meg elnöknek. Jól vá­lasztottak. Oláh Jeremiás hall­gatott a pártszervezetre, nem engedte szétforgácsolni az erő­ket, ügyesen összegyűjtötte és általánosította az egyéni gaz­daságokban bevált tapasztala­tokat a közös gazdálkodásban. Néni úgy, hogy mindentót a saját feje után engedett gaz­dálkodni a termelőszövetkezet­ben, hanem úgy, hogy ráne­velte a tagságot a kollektív gondolkodásra és a kollektív tervezésre. Ebből természete­sen csakis kollektív összefo­gás és hasznos munka fakad­hatott; Nézzenek csak szét Bár köz­ségben az üj Élet Termelő- szövetkezetben azok, akik nem bíztak az összefogás erejében! A 860 holdas gazdaságban németek, délszlávok és ma­gyarok együtt dolgoznak. Mind nyáján, külöu-külön, egyen­ként, kisgazda korukban nem csak azért néztek olykor-oly­kor ferde szemmel egymásra, mert nemzetiségi hovatartozá­suk szerint se nagyan szeret­ték egymást, hanem azért is, mert egyik jobban gazdálko­dott, mint a másik és aki job­ban gazdálkodott, jobban is élt AMIÖTA EGY KOLLEKTIV nagyüzemben dolgoznak, egy­másra vannak utalva, közösen gondolkodnak a tennivalókon, eltűntek a nemzetiségi ellen­tétek is. Egységesék, magya­rok, délszlávok, németek, sze­retetté alakult ét a sok ferde nézet, megértik egymást és jól látják már, hogy az úri Ma­gyarország mesterségesen uszí­totta egymásnak őket, hogy amíg ők civakodnak, addig az urak nevethessenek, gazdagod­hassanak. A pártszervezet taggyűlésein de sokszor szóba kerültek a nemzetiségi különbségek, amíg idáig eljutottak! De sokszor, meg kellett bírálni egyik-má­sik párttagot is a nemzetiségi különbségek hangoztatása miatti Sikerüli? eredményes volt ez a nevelőmunka; A gazdálkodás eredményei pedig meggyőzhettek minden- ’ kit arról, hogy milyen torony­magasan fölényben van a nagy­üzemi mezőgazdaság a kis gaz­daságokkal szemben. Úgyszól­ván rábeszélni sem kellett, nem kellett agitálni azóta senkit a belépésre, önként jönnék, egy­idős gépkocsivezető vagyok. A Baranya megyei Mélyépítő Vállalat nagy üzemanyag-tank kocsijával és pótkocsijával já­rok. Kocsimat már sokan Is­merik Pécsett, mert vannak napok, amikor 10—15-ször Is végighajtok a város legforgal­masabb útvonalán. Látom, hogy a gépjárművek mapról- napra szaporodnak, a pécsi ut­cák viszont maradnak a régi másután. Pont most, október­ben lépett be Kutasi Gézá- néés Agócs Károlyné is két- két holddal; Hőgyes Mihály pedig hat és fél holdjával. Az új telepítésű szőlő azidé tíz hektóval többet adott, mint a tavalyi bortemés volt, jövő re pedig még többet ad majd. Az új telepítésű erdő is szé pen fejlődik. A hatszázöt hol­das szántóterület is kitett ma­gáért az idén. Csak az eső ne esne már. Gyorsan be kellene takarítani a kukoricát. Idős Kiss István bácsinak ez a véleménye, de a többiek­nek is. Kiss bácsi a maga hat­vannégy évével még fiatalosan mozog. Kertészeti brigádveze­tő. Gyakorlati ember, jó ker­tész. Kommunista. Neki is nagy része van abban, hogy egységes, erős a termelőszövet­kezet. Tóth János a pártszer­vezet másik idősebb tagja, ta­pasztalt növénytermelő. Hat­vanhárom __ éves. Vetés idején a gépek után is fürgén megy, ha kell. Kapál, arat, kocsiszint épít, barkácsol, helyettesíti a mestert a gatterfűrésznél, a pálinkafőzdében is rendesen dolgozott, öt bízta meg a párt- szervezet azzal, hogy két évig legyen a pálinkafőzőben és ne­veljen jó munkásokat ott, csi­náljon rendet, mert nem vala­mi szépen ment a munka egy időben. Ezt a megbízatást is teljesítette; Ki mondja, hogy nincsen egység a szövetkezetben? HUSZONKÉT nyugdíjasuk van. Az egységes, szervezett, kollektív munkából mindig előteremthető minden, ami kell. Még az öregek részére is. És az öreg nyugdíjasok is vállalnak még munkát az Uj Életben; Gyevi Károly szűkek. A fokozott figyelem, a szabályok pontos betartása a legnagyobb mértékben szük­séges. Sajnos sokan akadnak közöttünk, akik ezt semmibe veszik. Egyes szaktársaim fe- lelősségtndatának növeléséért javasolom: Indítsunk baleset- mentes és udvariassági közle­kedési versenyt. • CSAPÓ ANDRÁS Pécs, Kisállomás, Újtelep —.----------- i. ............. Ba lesetmentes és udvariassági közlekedési verseny? Csaknem kétszeresére növekszik a termelés [ Pécsi Ruha- és Cipőipari V.-nál január 1-től tz eddigi 14 milliós helyett milliós terv teljesítését vál­ók a Pécsi Ruha- és Cipő- ri Vállalat dolgozói 1961-re. majdnem kétszeresére nö- :edett feladatok végrehaj- a azt jelenti, hogy a válla- dolgozói havonta mintegy ezer öltönyt, s ugyanannyi lónadrágot gyártanak. V 25 milliós tearv teljesítésé- máris megteszik az előké- leteket. Ebinek legfontosabb ése az volt, hogy október in áttértek a kétműszakos ■nelésre. s ezzel megszüntet- a munkaterem zsúfoltsá- . A kétműszakos termelés etővé teszi, hogy újabb dol- ókat vegyenek fel. A fel­elt megosztják az óv 2 utolsó lapjában. Az újonnan fel- t dolgozókat az év végéig anítják, hogy ezek a jövő >en már teljesértékű mun- ; végezhessenek és segíthes- iek a megnövekedett terv­adatok végrehajtásábanu ETTÖS ÜNNEPRE dupla öröm: Sok hús, olcsó ár! vegyen Pecsenye" sulykát- PÉCSI KELTETŐNÉL! (Xavér utca 19 sz.) 1 kg. 24.— Ft. árusítás 8—15 óráig! 11839 A második ötéves terv első évében új üzemet létesít a vál­lalat Az új üzem, pontosab­ban ruhagyár — naponta 4— 500 embert foglalkoztathatna, s munkaerejének zömét, mint­egy 93—94 százalékát nőkből nyerné. Az üzem a tervek sze­rint — amennyiben nem lesz eltolódás a kivitelezésnél- — még 1961. végén megkezdené a termelést HATÁRIDŐRE SZÁLLÍTOT­TA AZ EXPORTRA SZÁNT BAROMFIFELDOLGOZÓ GÉ­PEKET A SOPIANA GÉP­GYÁR . Három nappal ezelőtt futott ki a pécsi vasútállomásról a Sopiana Gépgyár gyártmányai val telt harmadik vagon, — amellyel teljesítették a gyár dolgozói októberre vállalt ex­portkötelezettségeiket. — A va gomba csomagolt baromf if eldől gozó gépek szovjet megrende­lésre készültek. Októberben 20 lábmosó és 40 kopasztó-gép készült el a gyárban — határ­időre. A Vasutas Szakszervezet Ba­ranya megyei bizottsága és a Pécsi MÄV Igazgatóság ren­dezésében, 1960. november 5-én szombaton délelőtt 10 órakor nyitják meg a „IX. Országos Vasutas Újító Kiállítást”, a siklósi pártszervezet Pécs, Sza­badság út 30 sz. alatt lévő helyiségében* A Sopiana Gépgyár ebben a hónapban ismét jelentős ex­portszállítmányt indít majd útnak, Az újabb export-gépe­ken a megszokott ütemben dolgoznak a szakmunkások, AZ EDDIGINÉL NÉGYSZER TÖBB NAPPA-KESZTYÜVEL „BEÉKELŐDÜNK” a NYU­GATI PIACBA A Pécsi Kesztyűgyár leg­népszerűbb készítményei ed­dig a sertéshasszélből 'készült divatkesztyűk voltak. Most újabb perspektíva nyílt meg a gyár dolgozói előtt Sikerült alapanyagát szerezni s ezért rövidesen négyszer annyi ne­mesbőrt dolgozhatnak fel, mint eddig. Idén harmincezer pár nappg-kesztyűt exportált a Pécsi Kesztyűgyár, jövőre már 120 ezer pár küuöldre szállí­tására nyílik lehetőség. A nappa-kesztyűk gyártásá­nak fokozása komoly gondokat okoz a gyár vezetőinek. A meg lévő törzsigárdából ki kell vá­lasztani és az új munkára be Bemutatásra kerül az 1958- tól — a VIII. Vasutas Újító Kiállítás óta — eltelt időben bevált, a vasút munkájával kapcsolatos újítások többsége. A szép kidolgozású kiállí­tott tárgyak mellett, még a mozgó modellek teszik érde­kessé a kiállítást, melyek az egyes gépek tevékenységét munka közben mutatják be. kell gyakoroltatni a minőségi­leg legkifogástalanabbul dol­gozó szakmunkásokat. Különö­sen a varrónők átképzése szük­séges. Január elsejéig harminc i stejpptűzőnőt kell nappa-ter- | melésbe betanítani. A nappa- , kesztyűk gyártásánál érvénye- j síteni akarják már a legújabb divatvonalakat, sok modellt, az ! eddiginél jóval szélesebb vá­lasztékot szándékoznak bizto­sítani. TEGNAP TÖRTÉNT MEG AZ ERŐMŰ SZÁZMÉTERES KÉ­MÉNYEINEK ÉS FÜSTCSA­TORNÁINAK MŰSZAKI ÁT­ADÁSA Tegnap, szerdán nagy ese­mény történt az új hőerőmű­nél: megtörtént a két, egyen­ként százméteres kémény és a hozzájuk tartozó füstcsatornák műszaki átadása. • A két kémény összesen nyolc kazánt szolgál majd ki. Az el­ső kémény egy idő óta már üzemelt, a második kéményt ezután kapcsolják be a terme­lésbe. Érdemes megemlíteni, hogy a Gyárkéményépítő Vállalat és a 26. sz. Építőipari Vállalat dolgozói igen rövid idő alatt építették fel a hazánkban szo­katlan magasságú (általában száz méternél alacsonyabb ké­ményeket építünk) kéménye­ket. Az első kémény négy, a második kémény három héttel határidő előtt készült eL Tegnapelőtt lépett üzemibe az erőmű harmadik hűtőtor­nya. amely most már teljesen zavartalanná teszi a II. (má­sodik) gépegység működését; Vasutas újítókiállítás nyílik Pé esett Képes híradó a gödrekeresztúri tsz-hől Nem tétlenkednek a gödrekeresztúri Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben, mert az időjárás kiesését be kell hozni. A tsz- tagúk egy része a kukoricaszárat vágja, hogy a földbe kerülő búzának legyen helye. Egy pár lépéssel távolabb már a földet szántják a tagok. Ne­héz munka ez a hegyes-völgyes talajon, de ha a gép nem t* bírja, lóval azért felszántják. A mag is a földbe kerül idejében. Ha másként nem megy, bi­zony még kézzel is vetnek a Vörös Csillag tagjai. Igyekeznek, hbgy a sásdi járásban elsőnek fejezzék be az őszi vetést. Szor­galmuknak van is eredménye. Ezen a héten minden kenyér-, gabona-területükön földben lesz a mar Az ország vízgazdálkodásá­nak rendezése céljából 1958- ban kezdték el a vízgazdálko­dási társulatok szervezését. Főképp azokon a helyeken alakították meg őket, ahol ket­tős érdekeltség tette azt szük­ségessé. így azokon a vidéke­ken, ahol mind az állam, mind a terület lakossága, vagy gaz­dálkodó szervei hasznát látták. Éppen emiatt úgy oszlik meg a társulatok fenntartási költ­sége, hogy hatvan százalékát állami költségvetésből, az úgy­nevezett Vízgazdálkodási Alap­ból fedezik. 1958-ban megyénk «égy víz­gazdálkodási társulata hét község területén 10 546 holdat szabályozóit. Ma tizenkét tár­sulat van Baranyában — köz­tük a Villányi Szennyvízleve­zetési és a Drávái Nyárigái Társulat — és negyvennyolc község területén 46 326 holdal szabályoznak. Csatornáik ösz- szes hossza 585 kilométer. A Vízügyi Alapból egymillió 5óC ezer forintos támogatást kap­tak az elmúlt három év alatt a megyei tanács rét- és legelő- alapjából 520 ezret. A sajat úgynevezett érdekeltségi hoz­zájárulások összege nemsokán eléri a hárommillió forintot í ebből 172 ezer forint a társa­dalmi munka és az egyéb, ter­mészetben teljesített műnk; érték« Jól működnek a vízgazdálkodási társulatok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom