Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-30 / 257. szám

Sok a pótmama- kévés az igénylő A városi tanács egészség­ügyi osztálya a nőtanács se­gítségével megszervezte és létrehozta a pótmama-szolgá­latot. A pótmamának jelent­kezőket egészségügyi oktatás­ban részesítették, s így azok mindenben készek a szolgá­latra. Lehet, hogy kellő propagan­da hiánya, lehet, hogy csak bizalmatlanság okozza — ed­dig kevés pécsi család vette igénybe a pótmama-szolgála­tot. Azok a családok, amelyek pótmamát igényeltek — a leg­nagyobb megelégedéssel nyi­latkoztak munkájukról. A pótmamák — ha reggel nyolc és kilenc között kérik őket az egészségügyi osztálytól — dél­után a megjelölt időben pon­tosan megjelennek és a szü­lők hazaérkeztéia ellátják a kisgyerekek körüli teendőket. A pótmamák díjazását órán­ként öt forintban állapították mag. ezt az összeget minden alkalommal, közvetlenül fizeti ki nekik az igénylő család. Kár, hogy a pécsi asszonyok közül nem veszik sokkal töb­ben igénybe azt az óriási se­gítséget, melyet tanulásukhoz, művelődésükhöz a pótmama­szolgálat megszervezésével kí­ván nyújtani a tanács. ossmcí _ __ oo_______oo FO KIUNK SONKÁS PALACSINTA: Két tojással, tíz dkg darált sonkával, megfelelő mennyi­ségű liszttel, tejjel, sóval, eléggé sűrű palacsintatésztát készítünk. Ebből palacsintá­kat sütünk. Tálalásnál jól megtejfelezzük. Ugyanez na­gyon finom párolt és ledarált tüdővel is. SONKÁS FÄNK: Két tojás sárgájával, 5—8 dkg vajjal, élesztővel, kb. 30 dkg lisztből és megfelelő mennyiségű tejből gyenge tésztát készítünk. Jól kike­verjük és kelni hagyjuk. Deszkára téve kisodorjuk és fánkszaggatóval kiszaggatjuk. Egyre tegyünk finomra aprí­tott sonkát, a másikat a tete­jére téve újra kiszaggatjuk és kikent tepsibe rakva kelni hagyjuk. Tojássárgájával meg­kenjük és sütőben negsütjük. TÖLTÖTT „KOLBÁSZOK”: Felsálszeleteket húsverővel vékonyra lapítunk. Sonkát és szalonnát darálunk, amivel a hússzeleteket eléggé vastagon bekenjük. Ujjnyi hosszú kol­bászokra sodorjuk össze a sze­leteket és zsírban, kevés víz Maradiam a szakma igazi szerelmese... A Dunántúli Nap­ló egyik Családi Napló mellékleté­ben „Szorgalmasak, ügyesek, csinosak“ címmel írás jelent meg, melynek be­vezető részében a valamikor Komlón működő Czukor An­na kőművesbrigád tagjairól is szóltak. Megírták, hogy Czukor Annából azóta már építész­mérnök lett, de a lányok javarésze idpközben kiábrán­dult munkájából. A cikk további ré­szében Kovács Ist- vánnéról, Raczkó Józsefnéről volt szó, akik jelenleg is az építőiparban dolgoznak, de mind ketten segédmun­kások és ipari ta­nulókat szolgálnak ki. ~~ Történetesen én is tagja voltam va­lamikor a Czukor Anna brigádnak Komlón. Együtt tanultam és vizs­gáztam Czukor An­nával. és azóta Is mint kőműves dol­gozom. immár ti­zenegy éve. Czu­kor Anna, akkori körülményeinél fogva könnyebben tanulhatott, s épí­tészmérnök lett. Én is tanultam, de las­sabban juthattam előre, — most tet­tem le a művezetői vizsgát. Ügy gondolom, hogy rajtam kívül többen is vagyunk, akik a kőműves­szakmánál marad­tunk, akiket nem ábrándíthatott ki lenézés, ostoba megjegyzés. Akit kiábrándított, az nem is lehetett Iga­zi szerelmese szak­májának. Kétségtelen, hogy sokat kell harcolni rosszhiszemű elő­ítéletekkel és a fér­fi szak társakkal, szemben, de állni kell tudni ezt a harcot. Igazi női kitartással és ami a fő állandó tanu­lással, a szakmai tudás rendszeres gyarapításával. El kell végeznünk ugyanúgy munkán­kat, mert hisz egyenlőség van, de ha lehet még job­ban. hogy ostoba megjegyzések he­lyett megbecsülés­ben, elismerésben legyen részünk. Amint már em­lítettem 1949 óta állandóan kőmű­vesként dolgozom. 1959-ben a Baranya megyei Építő és Ta­tarozó Vállalatnál dolgoztam, onnan kerültem a Polláck Mihály Építőipari Technikumba, ahol elvégeztem a műve­zetői iskolát. Az elmúlt napokban kaptam meg ok­levelemet. Jelenleg a Mecsekvidéki Ál­lami Pincegazda­ságnál dolgozom, mint külszolgálatos kőműves. Mindez­zel csak azt akar­tam elmondani, hogy a Czukor-bri- gád nem halt ki. Kőműves szak­munkás vagyok és lesz majd bátorsá­gom művezetőnek lenni, mert van ön­bizalmam, amihez szakmai tudást és gyakorlatot szerez­tem. Neuschvanger Mihályné kőmű­ves. az egykori Czukor Anna-bri- gád volt tagja. hozzáadásával puhára párol­juk. Tejfeles mártással és rizs- zsel tálaljuk. SONKÁS BURGONYA: Burgonyát héjastól megfő­zünk, személyenként egy főtt tojást számítunk. Főtt sonkát apróra vágunk és tűzálló tálba egy sor burgonyát reszelünk, erre tojást, sonkát és sót hin­tünk. Ezt ismételjük többször, amíg az anyagból tart, a tete­jére burgonya kerül. Közben bő zsírban egy fej finomra- vágott hagymát rózsaszínűre pirítunk, amit tejfellel elke­verve ráöntünk a burgonyára és sütőben megsütjük. SZALONNAS GÖMBÖC Apró kockákra vágott sza­lonnát megpirítunk, lisztet te­szünk rá és forró vízzel le­öntjük, jól kikeverjük. Apró gombócokat formálunk belőle és forró vízben hirtelen ki­főzzük. Egyszerű tejfeles, vagy paradicsomos mártáshoz ad­juk. Igen finom a szalonnás gombóc töltöttkáposzta és va­das mellé is. Ülést tartott az Öltözködési Tanács Néhány nappal ezelőtt ülé­sezett Budapesten a nemrég létrejött Öltözködési Tanács, mely többek között az ifjú­ság öltözködésével foglalko­zott. Az ifjúság szeretne divato­san öltözködni, de többnyire nem ismernek határt. Fiatal fiúk, gyakran nőd ruhaanyag ból készíttetnek maguknak inget, s nadrágjuk az ízléste­len nyugati bóvlit utánozó^ steppelt, rossz szabású. Ha fejlődik is színérzékük, gyak­ran elragadja őket a divat­hóbort, s a legvadabb szín­összeállítású öltözékben virí­tanak. Az Öltözködési Tanács töb­bek között feladatául tűzte ki, hogy .kézbe veszi“ a fia­talok öltözködését, amit a tér vezők és a konfekcióipar íz­léses, dicső ruhák készítésé­vel támogatnak. ke^vvw/wka 1. sor: 10 láncszemes gyűrű, 2. sor: Minden gyűrűbe 12 rö­vidpálca, 8. sor: 3 db egyszer­re befejezett pálcacsoport, 16 láncszem 3-ik rövidpálcába öltve, 8 db egyszerre befeje­zett pálcacsoport, 16 lánc­szem stb., összesen négy­szer, 4. sor: Minden ívbe 21 rövidpálca, 5. sor: 2 láncsze­mes egyráhajtásos kis ívek minden második pálcába. Az előző sor 21-ik rövidpálcájába ráhajtás nél­kül csak beleöltünk, 6. sor: Hamispálcával eljutunk a má­sodik ívbe. 10 ívbe 2 rövid­pálca és az ívek tetejére is. A 10-ík ív után 8 láncszemes nagyobb ívekbe átöltünk a harmadik kis ívek fölé. 7. sor: összehorgolás a 8 lánc- szemes ívekkel történik, ösz- szekötő csillag: 10 láncszemes gyűrű 4 láncszemes magasítás, 2 egyszerre befejezett pálca­csoport négyszer. Úttörőrendőrök Szerkesztői iizwfek: Kedves Pajtások! Az Úttörő Elet szerkesztőségének az a kérése hozzátok, iiogy ne csak a levélborítékra, hanem a leve­leitekre is Írjátok rá a neve­teket és a lakcímeteket, mert csak úgy tudunk válaszolni írásaitokra. Verőfényes október délelőtt. Ott, ahol a mohácsi országút a Fürst Sándor utcába torkol­lik, rendőr áll a sarkon. Ma­gasra emelt fővel hol jobbra, hol balra tekintve ügyel a rendre és a megnövekedett va­sárnap délelőtti forgalomra; öreg nénike áll a járda szé­lén. Bizonytalankodva, hol le­lép, hol visszalép a járdára, nem mer nekiindulni, fél a nagy forgalomtól. Amikor új­ból próbálkozik, egy 12 év kö­rüli kisfiú lép hozzá, belékarol és határozott léptekkel elindul az asszonnyal a túlsó oldal fe­lé. A nénike hálás mosollyal tekint a fiúra. A túlsó oldalon papírzacskóból gesztenyét sze­mezget egy férti. Meglepetés­sel tekint a fiúra, hisz ilyet még nem látott. Nem az udva­rias megnyilvánulásra figyel fel, hanem a fiú öltözékén cso­dálkozott él. A fiú már a túlsó oldalra ért a nénivel s kezét a fehér tányérsapkájának ellen­zőjéhez emeli, elköszön a há­lálkodó nénitől. A szellő meg­lebbenti a fehér úttörő blúz gallérjára kötött piros úttörő nyakkendőt. Az összezárt láb­szárakon élesre vasalt kék, hosszú nadrág simul, a nadrá­gon bőröv, az övön fekete fe­hér sávozású bot lóg. A gesz- tenyéző férfi — miközben a jelenetet figyeli — szórakozot­tan hajítja el az üres papír­zacskót. Az egyenruhás kisfiú, már hajol is a papír felé és felveszi, miközben határozot­tan szól a férfinek: — Bácsi kérem, ne tessék máskor sze­metelni! A figyelmeztetett za­vartan tekint a kisfiú kék kar­szalagjára, melyen ez áll: ÚT­TÖRŐ RENDŐR. A vendéglő­vel szemben lévő oldalon síp hars an. Ott egy szabálytalanul közlekedő gyalogost figyelmez­tet egy másik kis egyenruhás.;. Munkában vannak a Gyár­városi általános Iskola úttörő rendőrei. Munkájukat határo­zottság és udvariasság jellemzi. Az úttörő rendőr őrs egyelőre 15 tagot számlál. Somfai Jó­zsef igazgató és Rajnai Henrik tanár, úttörő rajvezetők a kö­vetkezőkben ismertették, ho­gyan született meg az úttörő rendőr őrs megvalósításának gondolata. — A Szovjetunióban, Len­gyelországban és a Német De­mokratikus Köztársaságban már hosszabb ideje, nagyszerű eredménnyel működnek az útr törő rendőrök. Egy kívülről kapott ötlet folytán, — ezen az alapon elindulva — az is­kola kapcsolatot teremtett a rendőrséggel, ahol nagy öröm­mel fogadták a terv hírét és a legmesszebbmenő támogatást Ígérték és adták, Az úttörő rendőrök az utcai átjáróknál, a parkokban és a filmszínház­nál teljesítenek szolgálatot. Szemüket nem kerüli el a leg­kisebb szabálytalanság sem. Ilyen esetben udvariasan, de határozottan hívják fel a fi­gyelmet a szabálytalanság, vagy a szemetelés megszünte­tésére Munkájuk nyomán, a parkokban és a moziban a sze­metelés megszűnik. A fiatal rendbontók jelenlétükben fe- i gyelmezetten viselkednek s az ! utcai átkelés az idősebbek ré- i szere is biztonságossá válik. A tanulókra is jó hatással van ez a fegyelmezett kis úttörő raj. attól függetlenül, hogy respektálják is őket. Az úttörő rendőr őrs tagjai tavaly Harkányban táboroz­tak, ahol megismerték a rend­őrség múltját, jelenét és fel­adatát. KRESZ oktatásban rendszeresen részesülnek. Nagy kedvvel és gyorsan tanulnak és gyakorlati kiképzésen is részt vesznek. Az iskola udva­rán. rossz idő esetén pedig a kultúrteremben tartanak rend- gyakorlatokat. Rövidesen KRESZ vizsgát tesznek, mely­nek eredményét bevezetik az úttörő Igazolványba. Az így kiképzett úttörők fegyelmet és rendet tanulnak és tanítanak. Ajánlatos lenne, ha példájukat a többi Iskolák is követnék, mert hasznos volna, ha ez a kezdeményezés országos iskolai mozgalommá fejlődne. Tudod-e, írj* tőzíknyó van a világon A térképek 476 tűzhányót tartanak számon. Az utóbbi századokban több új tűzhányó keletkezett. 1759-ben „buk­kant fel”, váratlan kitöréstől kisérve a mexikói Jenula tűz* hányó. Tizenegy évvel később Közép-Ámen kában, Nicara­guában tűnt elő egy új vul­kán, — az Izatco. A Kanári­szigetek egyikén, Teneriffán 1909-ben jelent meg a Cinire nevű tűzhányó. 1942-ben há­rom tűzhányóval „gazdagodott a föld“. Ezek közül az egyik — a Nevarupta — Alaszká­ban, kettő pedig — a Namli* gara és a S am ban — a volt Belga-Kongóban tört ki. A leg­fiatalabb tűzhányók Mexikó­ban a Paricuti és a volt Belga- Kongóban a Kútire. Előbbi 1943 február 20-án, az utóbbi pedig 1948 márciusában tört ki. VYVyyVYYVyVVYVVVYVYVVVVVVvyv>V» Sok bűldűq láqút kíaáuiunk ! Munka a virágos kertben Egyik délután úgy hároi* óra felé az Ibolj a-őrs sorba állt és a pajtások elindultak a harkányi virágkertészetbe. Vi­dám énekszóval kezdtek mun- hához. Először az utat hozták rendbe. Munka közben aforiz­mákat, tréfákat is meséltek a pajtások, s így hangulatos volt a délután. A beszélgetés kö­zéppontjában azonban „Az út­törő szereti és védi a termé­szetet” állt. Erről beszélgettek Szabó Mária VIII-os őrsveze­tővel. A szellő lágyan ringatta a kis virág-palántákat a nyitott fivegtetős ágyakban. Munkájuk nyomán egyre szebbek lettek a virágágyások és az utak. Kecskeméthy Pál Harkány. Október 15-én du. öt órakor az Építőipari Vállalat kultúrotthonában felcsendült a nászinduló. Ezen a napon fo­gadták örök hűséget egymás nak Schlitt István és Krisztié* Anna kiszisták. Kamarakórusunk dalokat énekelt, majd a „boldogító igen" elhangzása u tán a fiúcsapat egyik tagja, Monori Ferenc mondta el Petőfi Sándor „Minek nevezzelek" c. versét. Végezetül pedig én köszöntöttem a fiatal párt : úttörőcsapatunk nevében. Sok szerencsét és sok boldogságot kívántunk nekik, muvíkájukh hoz sok sikert és szép ered­ményeket kivánunkt Konrád Judit a 226. sz. Kállai Éva úttörőcsapat tudósítója Mi jut eszedbe a fenti áb­rákról?

Next

/
Oldalképek
Tartalom