Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-16 / 245. szám
I9W. OKTOBER 1«. s Folytatódik a pécsi erőmű építése Harkovban készítik a száz megawattos bővítés előterveit . Új hűtőtornyokat építenek — Érdeklődnek az osztrákok SS Ót évve! ezelőtt 1955. Október 24-én egy teherautóra való építőmunkás vert tanyát a kokszművektől sem távol lévő kukoricatáblák között. A csendes tájat gépek zakatolása, dömperek zörgése verte fel. A Pécsbánya „rendezőn“ dolgozó vasutasok néha átpillantottak a völgybe és mondogatták: — Valami megint épül Pécsett! Igen, öt év alatt Pécs egyik legnagyobb ipari létesítménye az eredetileg 96 megawatt villamosenergia termelésére terve zett új hőerőmű építése fejeződött be. Az ÉM. 26. Építőipari Vállalat 6. sz. főépítésvezetőségének dolgozói (csúcs- időszak alatt 800 építőmunkás) öt év alatt 400 ezer köbméter földet mozgattak meg, több ezer köbméter betonnak, több száz tonna vasnak adtak, formát az erőmű építkezésén s hoztak fordulatot — az előregyártott óriási elemek alkalmazásával — ae építkezés technológiájában. Tolnai Béla főépítésvezetővel az ötödik évforduló alkalmából végigjárjuk az új hőerőmű területét, megtudni mi készült el eddig, mi áll befejezés alatt, s mák a jövő építési tervei. — Most, a három gépegységet magában foglaló csarnok befejezésén dolgozunk — magyarázza Tolnai elvtára ■— s ezt véglegesen 1961 nyarán készítjük ei. Ezzel a munkával az eredeti elképzeléseknek eleget is tennénk, ám jövőre meg kezdődik a csarnok tíz keret- állással való bővítése. Itt helyezik majd el azt a két gépegységet és kazánt, mely a kilencvenhaton felül 190 megawatt villaroosenergiát szolgáltat majd az országnak. A 100 megawattos bővítés előterveit Harkovban készíti egy szovjet tervezőiroda. A két kazán szerelésének érdekessége, hogy magasabbak lesznek mint maga az épület. Először a kazánokat fogják szerelni, utána építjük meg a tetőszerkezetet. A 33 méter magas csarnokot "megkerülve látjuk; hogy építőPécsi szerző új verseskötete Pál József: M Abd Imrt vasbetonszerelő brlgd dja a díszítőelemek szerkezetét készíti. zsof betonoaó brigádját küldtük a falakra. Tető alá hozzuk a húsz megawattos, úgynevezett negyedik gépegység épületét is, mely tulajdonképpen az erőmű fűtőközpomtja lesz. A meszesd lakóházak távfűtéséhez szükséges Igőzt is ez a gépegység fogja szolgáltatni. A hűtőtorony árnyékában dolgozik Abel Imre vasbetonszerelő brigádja. Jelenleg a díszítőelemek vasszerkezetét készítik. Az apró termetű brigádvezető kérésünkre elmondja hogy kéthetes határidőlerövidítést vállaltak a „kisibőví- tés munkáim.’’ •— Jó idő esetén a két hetet Lukács Árpád kubikos- brigádja fehér kaviccsal hinti, be a trafóállomás földjét. munkások dolgoznak az állványokon. Mit készítenek még el ‘bbon az évben? — Ideiglenes válaszfalat hú- unk. a három gépegységet magában foglaló csarnokrészen. Ezzel a munkával szeret- lénk mielőbb elkészülni és ez- rt a legjobbakat — Beck lenrik ácsbrigádját. a Karádi öműves brigádot és Pém JóAdminisztrációban jártas gyorsés népírénőt felveszünk. Pécsi Vasas KTSZ. Zsolnay V. u. 15. 318 megtoldjuk egy-két nappal — büszkélkedik az idős vasbetonszerelő. A hűtővíz-rendszer a turbinák hűtését szolgálja. Az ötszáz méter hosszú hideg és meleg csatorna már helyén áll és a két hűtőtornyot is megszemlélheti a látogató. A hármas számú hűtőtoronynál befejező munkálatok folynak, a negyediken a szerelők dolgoznak. A 100 kilowattos bővítéssel természetesen újabb hűtőtornyok építésére lesz szükség. A szabadtéri transzformátorállomáson is befejező munkát végez Lukács Árpád kubikos brigádja. A trafóállomás földjét szép fehér kaviccsal borítják be a brigádtagok. A Pécsi Hőerőmű építésének első szakasza ebben az évben lezáródik, hogy aztán jövőre tovább folytatódjon a bővítés munkálataival. Az őszi napsugár megcsillan a trafóállomás porcelánszigetelőin a 33 méter magas csarnok betonfalán. Szép és hasznos munkát végeztek itt az építőmunkások, amit Tolnai elvtárs búcsúzó szavai is bizonyítanak: — Az osztrák mérnöki kamara meghívott, tartsak előadást az erőmű kivitelezési munkáiról. Örömmel és szívesen teszek eleget ennek a meghívásnak. Mi, Baranya megyeiek hasonlóképpen büszkék vagyunk az új hőerőműre és azt szeretnénk, hogy az erőmű gépeinek üzembehelyezése is olyan gyors ütemben történne, amilyen gyorsan és jól felépítették a derék épí tóműnk ások. Szüts István A mikor az olvasó kezébe veszi Pál József új verseskötetét s a könyv burkoló- jára pillant, óhatatlanul valami kettősséget érez. A cím — Mézpergetés — a méz sárga színét, ikrás, puha, olvadékony anyagát juttatja eszébe, s mindazt, amit a szó hangulata jelent: virágos akácfákat és dongó bogarakat, a nyarat és az őszt. a természetet, a faluvégi legelőket, a tájat és a tájban élő dolgos embert. A burkoló-rajzról viszont egy hideg, erezett, márvány-utánzat alapozás és az erre nyomott fekete s szabályos, geometrikus fonnák sötét színfoltjai néznek az olvasóra. A tagolt, fekete vonalak rácsa olyan, mint egy modern . nagyváros alaprajza, a sötét alapból kiugró betűk pedig egy város határában álló helységnévtáb- La föliratára emlékeztetnek. Ez a kettősség van jelen magában a könyvben is: két, egymással ellentétes és egymást kiegészítő hangot hallunk ki a versekből. Az egyik: a falu, a táj, a természet szava, a másik: a modern, nagyvárosi ember életérzésének megszólalása. Ezt a költő maga is tudja: a két téma verseit külön, önálló ciklusokba osztotta. A Tavasz, nyár ősz, tél versei a költő indulásáról, korábbi évei nek emlékeiről, A város versei pedig jelen életviszonyairól, legújabb élményeiről tudósítanak. Honnan jött, mit hozott magával a költő? — A Mézpergetés első verseiben a zalai táj színei, a rét, a mező illata, a falusi udvaron álló kiszáradt, majd újra kihajtó diófa árnyéka van jelen. Ezeket a verseket a falusi esték hangulata, a Kustánék kéményén látott gólya, az apával végzett mézpergetés emléke, a faluvégi ma lom, a présház, a dunántúli dombok és szólók látványa ihlette. Szinte idilli, bukólikus hangulat lengi be e verseket, s talán ezeken érződik leginkább a nagy elődökhöz, a dunántúli táj hajdani énekeseihez, a Berzsenyi Dánielekhez és Babits Mihályolkihoz való kötődés. Pál József néhány éve azonban Pécsett él — a Pedagógiai Főiskola könyvtárának vezetője —, s azóta költészete szerrunelláthatóan kitágult, hangban és témában gazdagodott. A falusi emlékeket az „ipari táj" látványa szorította ki. A költő érzékenyen reagál a nagyvárosi élet rezdüléseire, s a gépek, a bányák, a gyárak világát vérében, idegeiben érzi és éli át. A versek szövetébe új elemek vegyülnek: a teherautó, az újságárus, a salakhegy, a szökőkút, az áruház, a mozdonyfűtő képe. A „lüktető nagyváros“ e jelenségeiben azonban nemcsak idegeket borzoló látványt lát, az épülő „téglaszagú falak“ mögött meglátja az embert is, aki a falakat rakta, s az üzemek munkásait, „akik reálisan az élethez tapadnak“. — „Emberi mű e táj — e táj az emberé“ — mondja a költő. A két főtéma — mondjuk ^ így: a falu és a nagyváros versei — közé ékelődik be a kötet többi ciklusa: A hetedik nap verseiben a béke, a felszabadulás, a megváltozott szabad élet élményét ünnepli. a Méreg egy sor intellektuális fűtöttségű verset tartalmaz: ezekben egyrészt aggódás és világ-féltés, az idő, a múlandóság fölötti tépelődés, másrészt az emberben való hit, az életért folytatott küzdés, a „szent láz“ akarása jut kifejezésre. A költő az .akarat és az értelem erőit hívja segítségül: „hogy ne mint egy légy, csak úgy pusztuljak — segíts akarat, s te, értelem?" A kötetet a Titok ciklus új, eredeti hangú szerelmes versei zárják. Pál Józsefnek öt évvel ezelőtt jelent meg első kötete, a Dúdolgató. (Az akkor még Zalaegerszegen élő költő verseit a pécsi Dunántúl könyvkiadó adta ká.) Azelőtt és azóta folyóiratokban, gyűjteményes kö tétekben, anatológiákban — mint például a közismert Tűz- fánc-ban — szerepelt neve. Pál József tulajdoniképpen most a Mézpergetés-ben érte utol önmagát. A fiatal költő immár felnőtt legjobb nemzedéktársai mellé, azokkal egyen lő színvonalon szerepel a kötetben. Pál József a költészet közösségi, társadalmi szolgálatát vallja és vállalja. Verseivel igent mond a mai életre. „Vállalj magadra terheket a korból“ — bíztatja magát a költő. Az intim, szubjektív, személyes hang azonban heíyenkint magán-jellegűvé, individuális- sát teszi verseit. Ezek a kötet súlytalanabb darabjai. Még mélyebbre kell ásnia a költőnek! A Mézpergetés legjobb versei azok a szinte klasszikus zengésű versek — s nem kevés ezeknek a száma —, ahol az élmény átalakítása nem hiányzik, ahol a dolgok, a jelenségek átlényegesítése maradéktalanul sikerült. (Kiránduláson, Szél kacarászik. Sagy barna betűket, Présházban, Vetők, Munka után. Szökőkút, stb.) Érdekes, hogy éppen a rövidebb, tömörebb versek ezek, hosszabb költeményei kevéssé zártak, hangja itt körül- ményeskedő, „előad“, s mondanivalója példázattá dagad. Pál József fiatal költő számára a legjobb iskolát választotta, ahol József Attila és Szabó Lőrinc a „tanár“. (Egyik versében szeretettel idézi nevüket is). De Pál kerüli a mintákat, a sablonokat, minden önálló leleményért keményen megdolgozik. Az energikus, vitázó, tépelődő hang sűrűn meg töri versmondatait, máskor hosszú körmondatok kötelén leng a gondolat. Az egyszerűt többre becsüli a keresettnél, a „hatásosnál“^ inkább megismétli a szót, mintsem kiizzadt szavakat erőltessen a sorba. Verselése is az igényesebb meg oldások felé fejlődött, a szabadvers és az időmértékes forma sajátos ötvözetét valósítja meg helyenként; • • IA szántén örülünk Pál József kötetének: egy pécsi költő sikerének, — s baráti szeretetted szorítjuk meg a költő kezét; Tüskés Tibor Nyolcvanhárom százalékkal több külföldi szállóvendég, mint tavaly A képviselőnk Apám mesélte, hogy annakidején vitéz Várady képviselő- jelölt kortese felkereste őt meg a szomszédokat. Megmondta, mikor lesz a választás, s hogy egy félliter vörösbor, meg birkapörkölt az újvári kocsma udvarán várja majd őket. A kortes ismertette Várady programját is. Magát vitéz Váradyt sem a választások előtt, sem utána nem látták. Választások után a kortes is ment a maga dolgára, ő sem törődött tovább vele és a következő választásnál már a Rozgonyinak korteskedett. így volt ez régen. És hogy van ma, azt szinte szükségtelen leírni, mert nemcsak, hogy a választások előtt és után él közöttünk a képviselőnk, de velünk is dolgozik, közülünk való. Fölkereshetjük bármelyik nap, elbeszélget velünk, meghallgatja ügyeinket és ha lehet, segít. Laki István elvtársat, megyénk országgyűlési képviselőjét jól ismerik a pécsiek. Idevalósi, itt született, itt dolgozott. Most nyugdíjas, azt hi- hetné az ember, hogy sok az ideje, bármikor otthon megtalálható. A valóságban nem így van, nagyon elfoglalt minden napja. Naponta négyen-öten keresik fel. Mindenkit meghallgat és tanácsot ad. Akik nem személyesen keresik fel, azok levelet küldenek. Levelekből is jut jónéhány minden napra. Van közöttük tanácsi, köz- igazgatási, táppénz- és nyugdíjpanasz. Laki elvtárs mindegyiket gondosan áttanulmányozza és eljár az ügyükben, így aztán minden napra jut munka te. Vagy a városi tanácselnöknél, vagy a titkárnál, vagy a megyei tanács különböző osztályain jár ed ezekben az ügyekben. A panaszos ügyekről azt mondja, kötelességének érzi, hogy akik őt felkeresik és hozzámennek, azok ügyeit el is intézze. Persze, vannak jogos és vannak vélt sérelmek. Nemrég felkereste egy munkás, hogy elbocsátották a vállalattól és sérelmesnek tartja. Kérte, hogy segítsen ügyében, ö látta, hogy nem jogos a kérelem, mégis utánanézett az ügynek és aztán nyíltan megmondta annak az embernek, hogy az ügyében tovább már nem jár el, mert elbocsátása jogos volt. Előfordul olyan is, amikor a törvény betűje szerint valami rendben lenne, csak éppen az emberség hiányzik belőle. Akkor ő mindig az emberséget veszi perdöntőnek. Mint mondja, apró munkák ezek, de mi azért vagyunk, hogy segítsünk ezeken az apró bajokon és orvosoljuk is a lehetőségekhez képest, mert a nagy problémák között ezek valóban kicsik, de egy-egy embernek ez jelenti a nagyot. Laki elvtárs sokait jár vidékre. A falvak lakói éppoly jól ismerik, mint a városiak. Különösen szívesen megy Harkányba, hisz az ottaniak választották a megyei tanácsba. Harkány fejlődése különösen szívügye. Nemrégiben tartottak képviselőtestületi ülést. Harkány fejlesztésével kapcsolatos problémákat beszélték meg és el is határozták, hogy küldöttségileg fogják kérni Apró elvtárstól, hogy a tervezett beruházási összegeket hamarabb adják meg a fürdő- telep és a község csatornázásának elvégzésére. Ez nagyon fontos lenne. Az országgyűlési képviselő kötelességei közé tartozik, hogy időközönként beszámoljon választóinak. Laki elvtárs két hónapja Harkányban tartott beszámolót és fogadónapot. Általában úgy szokta ezeket a fogadónapokat beosztani, hogy a beszámoló előtt a tanácsházán fogadóórát tart és utána tartja meg a képviselői beszámolót. Fogadóórán mindig sokan keresik fel. Harkányban kilencen látogatták meg s nagy megnyugvással mondja Laki elvtárs, hogy hét panaszosnak az ügyét eddig el is intézte, kettőnek pedig folyamatban van az elintézése. Most készül a legközelebbi képviselői beszámolóra, amelyet 27-én Máriagyűdön tart, 28-án pedig az országgyűlési képviselők Baranya megyei csoportja Komlón tart ülést, melyen ipari kérdéseket tárgyalnak meg a képviselők. Gazdagít István tésefc a nyári szállodai forgat lomról. A balatoni motelek az idén a tavalyinál 62,8 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le. A nagy forgalomra jellemző, hogy az idén még a meghosszabbított szezon is kevésnek bizonyult. A tavalyi 13 842 hazai és külföldi vendéggel széniben az idén 22 544-re növekedett a motelek vendégeinek a száma. A külföldi turisták a műit év nyarán összesen 19 313 vendégnapot töltöttek balatoni moteljainkban és szállodáinkban. Az idén a szeszélyes nyár ellenére a külföldiek hetvenegyezer vendégnapot töltöttek a magyar tenger partján. De az országban másutt és főleg Budapesten is, igen sok külföldi fordult meg. A szállodai könyvek szerint 83 százalékkal növekedett a külföldi szállóvendégek száma. A növekvő vidéki idegenforgalomnak megfelelően a vendéglátó- ipar megsürgette az ország különböző városaiban épülő új szállodák építését. így már a nyáron több helyen új, vagy átépített szálloda nyitotta meg kapuit. Kisipari szövetkezet alakult Felsoszenimártonban Felsőszentmárton több mint negyven kisiparosa úgy határozott október kilencedikén, vasárnap, hogy ezentúl kisipari szövetkezetbe tömörülve végzi a munkáját. A kisiparosok megalakították szövetkezetüket és úgy határoztak, hogy 1961. január elsejével megkezdik a közös munkát. Addig a még folyamatban lévő egyénileg vállalt munkáikat fejezik be. A felsőáfeentmártoni kisipari szövetkezet megalakulásának hírére több sellyed járásbeli községben szövetkezet-alakítás gondolatával foglalkoznak a kisiparosok. A Belkereskedelmi Minisztériumban elkészültek a jelen-
