Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-15 / 244. szám
I960. OKTOBER 15. NAPLÓ 3 Skoda-autók érkeztek Magyarországra • Prága. A magyar és a csehszlovák külkereskedelmi szervek között létrejött megállapodás értelmében Csehszlovákia a jövő évben ezerkétszáz Skoda Octavia és száz Skoda Felicia személygépkocsit szállít Magyarországnak. Magyarország százötven Ikarusz autóbuszt, valamint százhatvan dömpert szállít Csehszlovákiába; Lényegesen javult vállalataink munkája az elmúlt esztendőkben Hét tsz-be egyesült i sellyei járás 22 kórságé A közelmúltban a sellyei járás huszonkét községe hét termelőszövetkezetbe egyelőit. A sárnodi, adorjási, ba- ■anyahídvégi és kisszentmár- loni tsz-ek Sámod központtal Közös Üt néven egyesültek, k sellyei, drávaiványi, sós- fertikei tsz-ek Sellye központtal az Ormánság I. népét választották az új termelőszövetkezetnek. A kisasz- Eonyfai, ma gyár teleki tsz 7őrös Október néven, a két- ijfalusi, váradi és bürüsi tsz- >k pedig Vörös Csillag néven Igyesültek. Az új termelőszövetkezetek az őszi munkákat bár együttesen végzik. Időjárásjelentés A Meteorológiai Intézet jelenti: 'árható Időjárás szombat estig: tbb érés napsütés, kisebb felhó- tvonulások, «só nélkül. Mércééit, több feló élénk délkeleti, SÍI szél. Helyenként reggeli és élelőtti köd. Hajnali fagyok. Vár- itó legalacsonyabb éjszakai hő- lérséklet mínusz 1—plusz 3, leg- lagasabb nappali hőmérséklet sombaton 13—16 fok között. Amennyire örvendetes, hogy vállalataink életéből kiiktatódtak az évekkel ezelőtt gyakrabban előforduló nagyobb hibák, annyira bosszantó, hogy megmaradtak „apróságok”, amelyeket nem tudnak végképp száműzni, s amelyeket szóvá kell tennünk, mert kárt okoznak népgazdaságunknak. Nincs kirívó késedelem Milyen hibákról van szó? Az építőiparban vizsgálódva meg kell állapítanunk, hogy egyes létesítmények elkészülési határidejében már nincsenek kirívó késedelmek. A beruházás- sok általában határidőre készülnek — mégsem lehetünk elégedettek, mert az építők nem állítanak még maguk elé megfelelő minőségi mércét. Ezért történik meg rendszeresen, hogy a beruházó a műszaki átvételkor kötelezi a kivitelezőt a felfedett minőségi hibák — ezek legtöbbnyire bőven akadnak —* mielőbbi kijavítására. A hibák kijavítását záros határidőn belül kell elvégeznie a kivitelezőnek — amennyiben ez nem történik meg, minden késedelmes napért ötszáz — de ha a létesítmény értéke meghaladja az egymilliót — ezer forintot fizet. A baj gyökere abban van, hogy a kivitelezők nem ragaszkodnak megfelelően a minőségi követelmények betartásához, és ezt azzal tetézik, hogy a hibák kijavítását nem végzik el határidőre. Ez azt jelenti, hogy építő vállalataink — ha egy összegben nem is túl jelentős, éves viszonylatban mégis komoly summát fordítanak büntetéseik kifizetésére. Feleslegesen kifizetett forintok Helyesebb lenne kicsit okosabb pénzgazdálkodással elérni, hogy az így kifizetett ösz- szegek minden vállalatnál minimálisra csökkenjenek. Ezen Megkezdték a beremen di kultúr« „kombinát46 építését A beremen di községi tanács kremend és az ez évben köz- lazgatásilag is Beremendhez *atolt Kásád község fejlesz- -se érdekében több fontos in- ízkedést tett. Ezek az intéz- edések megegyeztek a két özség lakóinak régi óhajával a közösség összefogásának Bvetkeztében ez évben szép fed menyek születtek a két Hubán. A tavasz folyamán egy mo- frn, jól felszerelt tűzoltó- lertár épült Beremenden. A jájus elsején átadott — gép- Ocsis berendezkedésre is al- ftlmas — szertár építési mun- iinak egy részét az önkéntes izoltótestület tagjai végezték társadalmi munkában, ök Égezték el többek közt a szer- ir körüli parkosítást, mely Irán több mint 800 köbméter •Idet terítettek el, továbbá írsadalmi munkában festetik az ajtókat, ablakokat. Elkészült — és a napokban Iják át — az új kéttantermes '°dát, melyet a tanács a la- sság községfejlesztési hoz- járulásából építtetett. Az új rszerű óvodarésszel a régi ódát bővítették ki és így leitővé vált újabb 45 gyermek ódái felvétele. A cement- ári dolgozók és termelőszö- tkezeti tagok gyermekei már közeli napokban elfoglalhatok helyüket az új óvodában. Az új beremendi lakótelein megkezdték a villanyhá- teat bővítését. Oszlopokat általiak fel és rövid időn belül ! egész új utcát bekapcsolok a községi villanyhálózatba. Ezekben a naplókban kezdik E ig Beremenden a már ré- bben tervbe vett emeletes t itúr-..kombinát” építését, t a létesítményt 7—800 000 Irintos beruházással építik és >61. első felében adják át Indeltetésének. Az épület Lidszinti részében munkás; klub, olvasóterem és színházterem, illetve kultúrterem lesz. Ez utóbbi egyben az iskolások tornaterméül is szolgál. Az emeleten építik fel majd a nagy méretű tanácstermet, mely a két község közös tanácsterme lesz. Kásádon nemrég adták át a szintén ez évben épült új egytantermes iskolát, mellet a községfejlesztési alapból építettek. a téren a kivitelező vállalatoknál bőven akad teendő. A hiányok kijavításának elhúzódása miatt kártérítést fizetett a közelmúltban a siklósi, sellyei, és pécsi panelházak után a Bm. Építőipari Vállalat. A Komlói Építőipari Vállalatnak a szászvári iskolában voltak elmaradott munkái, a Bm. Épí tő és Tatarozó Vállalat a ba- barcszőlősi iskola és a beremendi orvosi lakás kivitelezési hibáinak késedelmes kijavítása miatt fizetett az utóbbi időben tetemes kártérítést. Sok kár adódik felelőtlen árukezelésből is. A nagykereskedelmi vállalatok kontinerek- ben kapják a gyáraktól az áruk egy részét. A kontinerek felbontásához rendszerint nem hívnak meg hivatalos szervet, s így néhányszor előfordul, hogy nem tudják megfelelően igazolni, ha hiányos a szállítmány. Hosszó pereskedés kezdődik ezután, természetesen a nagykereskedelmi vállalat kárára, amely nem tett megfelelő intézkedéseket a hiba elkerülésére. A Dél-dunántúli Textilnagykereskedelmi Vállalat ilyen pereskedést foly tatott a Kispesti Ruhagyárral, s mivel nem tudta megfelelően bizonyítani igazát — alulmaradt a csatározásban. Megelőzvén a kárt, az esetből okulva a RÖVIKÖT-nél csak tanácsi kiküldött jelenlétében bontják ki a kontinereket, s jegyzőkönyvezik az esetleges hiányt. A rossz számlálás, egyes vállalatok nyerészkedési törekvése szintén sok bajt okoz. A kivitelező vállalatok általában negyedéves számlarendszerrel dolgoznak, s negyedévenként számolnak el a beruházóval. Az elszámolások alkalmával azonban nemcsak a ténylegesen felhasznált anyagokat szám lázzák, hanem kisebb-nagyobb csalásokkal mindent, amit a beruházó hajlandó megfizetni. Hamis számlázások Előfordul, hogy magasabb egységárakat számítanak s ezzel 50—60 százalékkal „megemelik" a kivitelezési végösz- szeget A költségvetés megszabja, hogy milyen anyagból mennyit szabad felhasználni egy-egy létesítményhez. Ha a kivitelező el akar térni a tervtől, azt le kell naplóznia az építési, valamint a felmérési naplóban, az építtetővel pedig közölnie kell az eltérésre vonatkozó adatokat. Ha nem így történik, az építtetőnek bejelentést kell tennie a vállalati döntőbizottságnak, mely döntést hoz az ügyben. Az esetek többségében azonban „elnézőek” a vállalatok s hallgatólagosan beleegyeznek a családokba. Ha a hamis számlázásból „ügy” lesz is, nagyon nehéz hónapokra visszamenően kideríteni az igazságot. A vállalatok akkor járnak el helyesen, ha az előírásokhoz tartva magukat, naplózás nélkül nem fogadnak el költségvetéstől való eltérést! Javult a pénzügyi fegyelem A Pécsett működő vállalati döntőbizottság, havonta száz- százhúsz vitás ügyet tárgyal. Mint dr. Feszti Nándor elvtáns. a döntőbizottság elnöke elmondotta — örvendetes, hogy az elmúlt esztendőkben lényegesen megváltozott a bizottság elé kerülő ügyek összetétele. Míg 1956 előtt a kötbérügyek domináltak, most a behajtási ügyek száma jelentős. A vállalatok egyre gondosabban hajtják be kintlevőségeiket, ami pénzügyi és tervfegyelmük megszilárdulását jelzi, de utal a felsőbb p>énzügyi szervek és a vállalati döntőbizottság eredményes munkájára is. Harsány! Márta Orosz nyelvű prospektus készül a Pécsre látogató turistáknak Az MSZB1 baranyai aktívái jövőbeni munkaprogramjukról tanácskoztak Az MSZBT Baranya megyei elnöksége csütörtökön aktívaülésen tárgyalta meg a következő hónapok munkatervét. — Elhatározták, hogy az iskolai reformviták segítésére a pécsi, baranyai pedagógusok tájékoztatására rendszeresen lefordítják a megvalósulóban lévő szovjet iskolareformról a szovjet sajtóban megjelenő fontosabb cikkeket, továbbá megismertetik a pedagógusokkal az iskolareform szellemében készült 1960—61. évi szovjet tantervet. A pécsi bányák és más üzemek példájára széleskörű kapcsolatot teremtenek pécsi, baranyai szocialista munkabrigádok és szovjet kommunista munkabrigádok között, további ipari üzemek, tudományos, egészségügyi és más intézményeknek, termelőszövetkezeteknek szovjet testvérintézményt, Pécsnek pedig azonos adottságokkal rendelkező szovjet testvérvárost keresnek. Ezt a kapcsolatot a hazánkban megvalósuló szocialista építés szolgálatába állítják és az MSZBT társasutazásait a csereakciókat is úgy szervezik, hogy ebből minél többet hasznosíthassunk. Az előbb kapcsolt kialakítását mozdítja elő az is, hogy novemberben — a megnőtt igényeknek megfelelően — harminc orosznyelvű tan folyam indul Pécsett Baranyá ban. A megyébe látogató szovjet turisták részére orosznyelvű prospektust készít az MSZBT, ezt a munkát a Dunántúli Tudományos Intézet MSZBT aktívái vállalták. Szerteágazó és hálás munkába kezd a komlói MSZBT, amely 1961-re, Komló várossá alakulásának tizedik évforduló jára gazdag kiállítási anyagot gyűjt arról, hogy első szocialista bányavárosunk felépülésében, a fejlett technika és munkamódszerek alkalmazásában mát köszönhet a Szovjetuniónak. Kölcsönös elnézés K. J. egv pécsi üzem la’atosa levélben kereste fel szerkesztőségünket. Többek között így ír a bérezés kérdéseiről a nagy gyakorlattal rendelkező szakmunkás: „... Hosszú idő óta órabérben dolgozom. Legtöbbször javításokat végzek az üzemben. Minap azzal jönnek hozzám, hogy normában dolgozzam. Én őszintén megírom, nem szívesen veszem fel a versengés kihűlt kalapácsát. Mert mi van kérem nálunk az üzemben?... Míg órabérben dolgoztam, addig szép egyenletesen el tudtam osztani a munkát, se több, se kevesebb nem jutott a nap bármely szakaszára. Ha esetleg nem volt anyag, akkor más darabba fogtam, ha várni kellett az esztergályos munkára, akkor addig körülnéztem más dolog után. De mi lesz a normában? Most is előfordul, hogy egymásfél óra hosszat várni kell az intézkedésre, hát még, amikor majd mindegyikünk beáll a pad mellé és szorítja az anyagot. Ki fogja nekem megfizetni akkor az időkiesést? Mert normában csak úgy lehet dolgozni, ha állandóan van anyag és állandóan van munka! A szocializmust építjük már 15 éve és most kevesebbet keressek, mint a múlt évben? Hol itt az igazH/UtotÜfy MOft> fttOr Esik az eső. Nem tudunk dolgozni, — így keseregnek mostanában sok termelő- szövetkezetben. Pedig nincs igazuk. Már abból a szempontból, hogy esős időben ne lehetne dolgozni. Igenis lehet. Egy jó termelőszövetkezetben mindig akad mun ka. Még esőben is. Természetesen nem a földeken, hanem bent Villánykövesden az Uj Élet Termelőszövetkezetnél nem panaszkodnak azért, hogy nincs munkájuk. Pedig kint szakad az eső. Az emberek és az asszonyok mégis mind itt vannak a termelő- szövetkezetben. Egy sem maradt otthon. — Nem lehetne min két otthon tartam még akkor sem, ha csónakkal kellene jön Bünk, cvutiaeJt.»*»szonyoik. — Találunk mi munkát mindig. Ez viszont igaz, mert ha mást nem, zsákot foltoznak. — Most is szaporán jár kezükben a tű. — És ha minden zsák megtalálja a foltját, akkor mi lesz? — tréfálkozunk velük. — Van még búzánk amit csávázni kell, vágják rá azonnal. — Ma is 30 mázsányit csáváztunk; Nemcsak az asszonyok, de a férfiak is találnak maguknak munkát, ök a dolog nehezebbik (vagy job bik) részét vállalták magukra: a hordótisztítást. Talán azért is húznak inkább a pincéhez, mivel a szüret egy része is kész és sok hordó tele van már. Negyvenöt hold szőlője van a tsz-nek és ebből tizenöt. tecmőj, Xúpta hordók várják majd a többi mustot is. A must pedig folyik, mert eső ide. eső oda préselni azért lehet. — Nem állhat meg a munka — mondja Steig Antal tsa-el- nök, mert ha beköszönt a szép idő, akkor a vetéshez kell minden ember. Addig viszont, amit lehet, el kell végeznünk. A takarmányszáHí- tást sem akadályozza a rossz időjárás. A tsz-traktorai állandóan járnak. Legfeljebb többször cserélik az esőköpenyt, akik a takarmányszállításnál dolgoznak. Még a búzát is tudják szállítani pony va alatt. Meg is teszik hogy azzal se maradjanak el. A takarmánybehord ásra nem lesz gondjuk már a villánykövesdieknek, ba. Kisüt a nan.. ,^^ — A szüret sem ma rád el — toldják hozzá. — Ha szakad az eső ezen a héten, akkor is kimegyünk a szőlőbe. A szőlőnek nem árt, ha esőben szedjük le, mi pedig megszáradunk. Van itt munka elég csak meg kell fogni a dolog végét. íme így beszélnek a villánykövesdiek. Őket nem érdekli, hogy esik vagy nem, Ha panaszkodnak az időjárásra, csak azért teszik, mert félnek, hogy a mag nem kerül idejében a földbe. Hogy az eső miatt ne tudnának dolgozni. Ilyenre nem gondolnak. Talán még a nap Is kisüt, ha megtudja, hogy a villánykö- vesdi Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai így i,kifognak” «•ita. ság?! Pedig, ha nekem nor- máznom kell, akkor biztosan kevesbb lesz a pénzem.” Megértjük az idős szakmunkás aggódását és örülünk levelének, mert sok üzemünkben foglalkoznak ilyen gondolatokkal a munkások. Ezért különös figyelmet is fordítunk a benne szereplő problémára és az újság hasábjain válaszolunk. A teljesítménybérre általában véve sosem haragudtak a munkások, sőt szerették, mert melyik ember nem kívánja, hogy az általa végzett többletmunka keresetében is jelentkezzék? Órabérben nem lehet a munka mennyiségét, valódi értékét mérni, gátat szab a képességek kibontakozásának, nem ösztönzi a munkást arra, hogy tanuljon, képezze magát, elsajátítsa a korszerű technikát. A normabérezés előnye any- nyira nyilvánvaló, hogy ezt nem is kell tovább bizonygatnunk. Miért idegenkednek mégis egyes helyeken a normabérezés alkalmazásától? Mert a normabérezés a kölcsönös felelősséget rejti magában! A gazdasági vezetők, a műszakiak, de a munkások felelősségét is. Mit értünk kölcsönös felelősség alatt? A mnan különböző üzemekben ellenőrzést végeztek és megállapították, hogy a munkaidőt nem használják ki kellőképpen a dolgozók. A So- piana Gépgyárban például kétnapos felmérés után derült ki, hogy ez idő alatt az össz- dolgozók közül 201 fő nem végzett termelőmunkát. Harminckilenc dolgozó rendet csinált az üzemben, 24 darura várt, 98 beszélgetett és evett, 40 pedig nem tartózkodott munkahelyén. A Közúti Üzemi Vállalatnál hétfőn reggel fél nyolcra rendelik be a dolgozókat, hogy majd autóval munkahelyükre szállítják, ám a dolgozók munkahelyükre mégis déli 12 óra után érkeznék meg. Az építőiparban sok helyen a szabad szombatokra hivatkozva nem töltik el a 48 órai heti munkaidőt a dolgozók, a Cementáruipari Vállalatnál az ebédidőt hosszabbítják meg. Máért nézik el a felettes szervek, a vállalatok műszaki és gazdasági vezetői, hogy a dolgozók egy része nem használja ki munkaidejét? Miért hunynak szemet a népgazdaság kárára oly gyorsan múló órák felett? Mert a dolgozók egy része is elnézi, hogy a vállalatok vezetői nem adnak munkát erre az időre! Én elnézem neked, te elnézed nekem — ennek az elvnek alapján múlnak munka l nélkül az értékes órák, tokáivá az anyagellátás hibáit, a munka szervezésének hibáit, esetleg a gépesítés, a technológia hibáit. Az üzemekben órabérben dolgozó munkás, ha „nem kap” feladatot egy vagy másfél órára, akkor bére nem szenved csorbát, mert kifizetik napját, ha nincs is nyolc órai munka a bér mögött. A teljesítménybérben dolgozó már nem nézheti el a vállalat vezetőinek, hogy naponta másfél órára ne adjanak munkát, mert akkor saját zsebének ellensége. Mit tesz az öntudatos munkás ilyen esetben? Állásidő-igazolást kér a művezetőtől, a csoportvezetőtől, igazolva magát, hogy nem az ő hibájából állt meg a termeléssel. De tegye K. J. lakatos szívére kezét, órabérben való ténykedése közben ebben az évben hány esetben kért munkaidő-, azaz (állásigazolást) üres óráira? Ha a Sopiana Gépgyárban a jelzett napokon darura váró 24 ember „állásidő-igazolást” kért volna a művezetőtől, előfordult volna később is, hogy nincs daru? Ha a Közúti Üzemi Vállalat munkásai a kihasználatlan munkaidőre szintén igazolást kértek volna, legközelebb nem indították volna hamarabb el az autót? A munkások állásidő-igazolási kérelme gyorsan „ráveszi” a művezetőket, mérnököket, a gazdasági parancsnoki kart, hogy kijavítsák a munkaszervezés hibáit, állandó munkát biztosítsanak a termelni akaró dolgozóknak. Ezért nem kell félnie a normától K. J. lakatosnak, de attól mégjobban nem, hogy nem lesz egész napot kitöltő munkája, több keresete. Inkább kell tartani attól a még egyes helyeken érvényben lévő gyakorlattól, mely szentesíti a normák lazaságát, a munkaidő elpocsékolását, a lógást és a szervezetlenséget. A kölcsönös elnézés korhadt álláspontja kárára van a munkásnak, megakadályozza, hogy kibontakoztathassa képességeit, hogy „többre vigye” az életben. Megakadályozza a termelékenység növelését, az életszínvonal emelését Is. Ezzel a szemlélettel nem lehet több anyagi javat termelni, több lakást építeni, több bútort gyártani, ez a szemlélet befullasztja a lelkesedést, papírrá teszi a munkaversenyt, üres szólammá változtatja a szocializmus építését A dotnoz^k többsége megyénk becsületes munkásai elítélik a kölcsönös elnézés álláspontját és nem helyeslik az „álnépszerűséget”, mert tudják, hogy saját rovásukra megy, Szüts István
