Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-15 / 244. szám

riLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* PVKÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA KVII. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR I960. OKTÓBER 15. SZOMBAT Nemcsak a pedagógusok ügye Nagy jelentőségű dologról folyik napjainkban a vita. A kormány népünk elé terjesz­tette az oktatási rendszerünk továbbfejlesztésére kidolgozott irányelveket. Tanácskozásokon pártszervezetek taggyűlésein, üzemi gyűléseken ezeket az irányelveket vitatják a dolgo­zók. Akadnak, akik úgy vélik, az oktatási rendszer az oktatás­ügy dolgozóinak, a pedagógu­soknak a problémája, ők a szakértői ennek a tárgynak, törjék ők a fejüket, hogyan le­het a jövőben jobban tanítani! Akadnak, de nem sokan. Ta­pasztalataink azt bizonyítják, hogy amelyik üzemben napi­rendre tűzték az oktatási rend­szer fejlesztéséről szóló irány­elveket, ott többnyire élénk vi­ta alakult ki, s a felszólalá­sok új meg új oldalról világí­tották meg a kérdést. És nyom ban megállapíthatjuk, hogy azoknak volt igazuk, akik úgy vizsgálták az oktatási rendszer kérdését, mint legszemélye­sebb ügyüket. Valójában nem is arról van szó elsősorban, hogy a jövőben müyen módszerekkel folyjék az iskolában a tanítás. Az ok­tatási rendszer reformja nem­csak pedagógiai szakkérdés. Az is, természetesen, de nemcsak az. Sokkal többet rejt magá­ban. Elsősorban arra a kér­désre kell válaszolnunk, hogy lépést akarunk-e tartani a ro­hamos fejlődéssel. Arra kell vá laszolnunk: akarjuk-e, hogy gyermekeink megtalálják he­lyüket az ő — évek vagy év­tizedek múltán elkövetkező felnőttkorúk megváltozott kö­rülményei között. És erre nem elég azzal válaszolni, hogy igen, természetesen, akarjuk, hanem meg is kell határoznunk, hogy mit teszünk ennek érdekében. Gyakran beszélünk, olva­sunk, hallunk arról, hogy a kommunizmus küszöbén ál­lunk. Történelmi méretekben egészen rövid idő kérdése, hogy ezt a küszöböt át is kell lépjük és azt mondhatjuk, hogy immár kommunista tár­sadalomban élünk. Talán egy évtized sem telik el egészen addig. De mi teszi a kommu­nizmust kommunizmussá? A formulát ma már minden gye­rek ismeri: „mindenki képes­ségei szerint, mindenkinek szükségletei szerint". Csak­hogy emögött a könnyen ért­hető formula mögött az egész társadalom forradalmi változá­sa rejlik. Az embereknek meg kell tanulniok új módon élni, úi módon dolgozni. A mi gye­rekeinknek mások lesznek a Problémáik, mint nekünk, má­sok 'esznek a nézeteik más ne­hézségekkel kell megküzdeni- ök. Hol készüljenek fel erre, ha nem az iskolában? Olyan iskolákra, olyan oktatási rend­szerre van tehát szükségünk. amely (erre készíti fel őket, amely kommunista emberekké neveli gyermekeinket. Ez kö­zös ügye mindenkinek, aki fe­lelősségteljesen gondolkodik gyermekei sorsáról; Az új ember nevelése olyan nagyhorderejű társadalmi kér­dés, amit nem bízhatunk csu­pán a neveléssel foglalkozó szakemberekre. Ez semmikép­pen sem jelenti pedagógusaink lebecsülését. Sőt éppen az ő munkájuk fontosságát hangsú­lyozza. Egész társadalmunk­nak segítenie kell a pedagógu­sokat abban, hogy olyan kö­rülményeket hozzunk létre, amelyek között pedagógusaink eredményesen oldhatják meg az új ember nevelésének nagy feladatát. Ehhez nyújt segít­séget a munkás az üzemben, a szülő az iskola szülői mun­kaközösségében, amikor el­mondja az iskolák munkájával kapcsolatos észrevételeit és ja­vaslatait. Ebben segít, amikor saját munkájával is segít ja­vítani az iskolai munka körül­ményeit. És valljuk be — anél­kül, hogy pedagógusainkat le­becsülnénk — sokszor segíteni kell maguknak a pedagógusok­nak is ahhoz, hogy hibásan rögződött szemléletüket leküzd jék, ahhoz, hogy beidegződött módszereik helyett újakat ke­ressenek. Már az eddigi viták során is megtörtént, hogy egyik-másik pedagógus önma­ga, vagy tantestülete ellen irá­nyuló támadásként fogta fel azt a bírálatot, amelyet az irányelvek néhány iskolatípus­sal kapcsolatosan tartalmaz­nak, vagy amelyet a vitában felszólalók személyes tapaszta­lataik alapján, segítő szándék­kal elmondtak. Ilyen esetek-» ben igen fontos a szülők, az iskolát segítő üzem dolgozói­nak felvilágosító tevékenysége. Szinte elkerülhetetlen, hogy egy ilyen átfogó és sok tekin­tetben gyökeres változást ered­ményező munka itt-ott sértő­dést, félreértést ne okozzon. Ilyenkor nagyon fontos, hogy emberségesen, őszinte szóval győzzük meg a pedagógust, ép­pen azt akire egyébként is az oktatási rendszer fejlesztésével kapcsolatban a legnagyobb fel­adatok várnak, s a legnagyobb felelősség nehezedik. Az oktatási rendszer reform­jának vitájában a jövő mű­velt, az új társadalmi viszo­nyokba beilleszkedő, kommu­nista nemzedéke rajzolódik ki. A mi ügyünk, a mi feladatunk egész népünk feladata, hogy az új nemzedék, a mi gyermeke­ink útját egyengessük oktatá­si rendszerünk megreformálá­sának, az új, a könyörtelen tempójú fejlődésnek megfele­lő iskolarendszer kialakításá­nak segítségével; BefVe/ődölt az Építésügyi Minisztérium kutatóintézeteinek első tudományos ülésszaka Az Építésügyi Minisztérium kutatóintézetei október 11 és 14-e között megtartották első közös tudományos ülésszaku­kat. A négynapos tanácskozás résztvevői pénteken délután a Magyar Tudományos Akadé­mia dísztermében tartották meg a tudományos ülésszak záróülését. Farkas Lósdó az Építésügyi Minisztérium mű­szaki fejlesztési főosztályának vezetője vitaindító felszólalá­sában kifogásolta, a tudomá­nyos intézetek több feladatot terveznek, mint amennyire ere jükből telik. így nem marad idejük olyan sürgős kérdések megoldására, amelyeket majd termelés közben a jövő évben vet fel az ipar. Javasolta, hogy a nálunk bevált blokkos építési módról kevesebb, az új paneles módszerről több kuta­tási témát vegyenek tervbe. A záróülésen sokan felszó­laltak és számos értékes ja­vaslattal egészítették ki a tu­dományos intézetek eűőzetes 6vi tervet. A lottó nyerőszámai (2. oldal) Orosz nyelvű prospektus készül Pécsről (3. oldal) A kongói hadsereg kicsúszik Mobutu kezéből (4. oldal) A PÉCSI RUHAGYÁRBAN88 ■RR Valóban nevezhetnénk ruhagyárnak a Pécsi Ruha- és Cipőipari Vállalatot, hiszen napon­ta negyven férfiöltönyt és 25 nadrágot készít. Most áttérnek a Vcétműszakos termelésre, ami a konfekció üzemnél megkétszerezi majd a termelést. äääaaäaääaa^aääaaäaääääaäaaäaaaaaaaäaaaäääaäaaa Hruscsov és Kádár elvtárs Moszkvába érkezett A moszkvaiak százezrei üdvözölték az ElSSZ-közgy ülésről érkezet t álla mfér fiakat Moszkva (MTI) Huszonöt na­pon át tartózkodott N. Sz. Hruscsov, a szovjet kormány elnöke New Yorkban'— 25 tör­ténelmi napon át vezette a szovjet ENSZ-küldöttséget. Az egész szovjet társadalom hallat lan nagy érdeklődéssel kísér­te a szovjet ENSZ-küldöttség munkásságát, nagy érdeklő­déssel olvasta N. Sz. Hruscsov történelmi jelentőségű beszé­deit a közgyűlés általános po­litikai vitájában, a Kínai Nép- köztársaság ENSZ-tagságáról folytatott vitában, a leszerelés és a gyarmati rendszer felszá­molásának vitájában. Az a határtalan érdeklődés és szeretet, amellyel a szovjet dolgozók kísérték N. Sz. Hrus­csov New York-i tartózkodását nyilvánult meg abban a fogad­tatásban is, amelyben a szov­jet kormányfőt Moszkvában részesítették. Már a kora dél­utáni órákban teherautókon és autóbuszokon ezrek és ezrek indultak meg a vnukovói repü­lőtér felé. Nemcsak a repülőtérhez ve­zető út mentén sorakoztak fel a moszkvaiak tíz- és százezrei. Kint a repülőtér főépülete előtt is nagy tömeg gyűlt ösz- sze virágcsokrokkal, üdvözlő feliratokkal, hogy köszöntse Hruscsovot. Megjelentek a re­pülőtéren az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagjai élükön Brezsnyevvel, a Leg­felső Tanács Elnökségének el­nökével. A fogadók között volt a Moszkvában tartózkodó Bisz- ku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagja, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Jelen volt Révész Géza, a Magyar Népköztársaság moszkvai rend kívüli és meghatalmazott nagy követe. A repülőtér főépülete előtt álltak a moszkvai diplo­máciai képviseletek vezetői. A Tu—114. típusú különre- piilőgép — a szovjet légiílotta egyik büszkesége — 17 óra 10 perckor ereszkedett le a vnu­kovói repülőtér betonjára, s öt perc múlva állt meg a főépü­let előtt az egyebegyültek lel­kes tapsa közepette. Televíziós felvevő kamerák, filmfelvevő­gépek, fényképezőgépek százai szegődtek a gép első ajtajára, amely lassan kinyílt és az aj­tóban mosolyogva, kalaplenget ve jelent meg N. Sz. Hruscsov, a szovjet ENSZ-küldöttség ve­zetője, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Rögtön mögötte Kádár János államminiszter, az MSZ­MP Központi Bizottságának el ső titkára, a magyar ENSZ küldöttség vezetője jelent meg mosolyogva az ajtóban. Mö­götte Podgorni), az ukrán, Ma­zurov a belorusz ENSZ-küldött ség vezetője, majd Gromiko külügyminiszter szállt ká a repülőgépből. A szovjet, a magyar, az uk­rán, a belorusz küldöttség ve­zetőjét elsőnek a fogadtatá­sukra megjelent szovjet és magyar államférfiak köszön­töttás meleg szeretettel, forró (Folytatás a 4. oldalon.) fiz Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Törvényerejű rendele­tet alkotott a Magyar Tudo­mányos Akadémiáról, s eb­ben újonnan meghatározta az Akadémia szerepét és feladatkörét. A törvényerejű rendelet az Akadémia feladatává te­szi a tudományok művelését, az elméleti és kísérleti alap­kutatások területén a kuta­tások szervezését, irányítá­sát és összehangolását. Az Akadémia a jövőben tudo­mányos eredményei révén és tudományszervezési mun­kájával irányítja a tudomá­nyos élet minden területét, véleménynyilvánítással, ja­vaslatokkal vesz részt a tu­dományos tevékenység irá­nyításában és segítséget nyújt a tudományos élet ál­lami irányító szerveinek. Az Elnöki Tanács önálló és független államnak - is­merte el Nigéria Államszö­vetségét. Kiidö diek milliói ismerkedtek meg a magyar árukkal Iparunk, mezőgazdaságunk exportcikkei az ősszel nyolc nemzetközi vásáron és két ^BARANYAI ORVOSNAPOK délelőtt kezdték meg Hatványban a tyügom napig tartó baranyai orvos- napok tudományos ülését. Az ülésezés elnökségében helyet foglalt dr. Puskás József, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője, dr. Nagy Gyula, a Baranya megyei ta­nács elnökhelyettese, dr. Kis- honti Tibor megyei főorvos, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője, dr. Huth Tivadar egyetemi tanár, or­szággyűlési képviselő, dr. Kun Lajos egyetemi tanár és dr. Steinmetz Endre, a megyei kórház igazgató főorvosa. Dr. Nagy Gyula elvtárs meg­nyitó szavai után, dr. Kun La­jos, egyetemi tanár bevezető előadást tartott a természetes gyógy tényezőkről, majd dr. Barla Szabó Sándor, a harká­nyi gyógyfürdő-kórház igazgató főorvosa részletesen ismertette a gyógykezelések eddigi ered­ményeit. Bevezetőben elmon­dotta a gyógyfürdő, illetve a kórház létesítésének történe­tét, visszatekintve azokra az időkre, amikor a gyógyfürdő még idény jelleggel működött. — Az 1954-es év ebben a vonatkozásban fordulópont a fürdő életében — mondotta — mivel kormányunk ennek az évnek őszén kórházat létesí­tett és nyitott meg a mozgás- szervi betegségben szenvedők részér*, Az intézet azóta folyama­tosan működik és ma már kétszázhúsz beteget, közöttük nőgyógyászati, sebész, ortho- pédiai, ideg, illetve idegsebé­szeti esetekkel is eredménye­sen foglalkoznak a kórházban. Elmondotta, hogy a gyógysze­res kezelések mellett, legered­ményesebb gyógytényezőjük a meleg kénes víz, a hangsúly tehát mint minden fürdóhelyi kezelésnél a gyógyvíz, esetleg az iszapkezelésben van. Beszélt a kénes víz legkülönbözőbb gyógyító hatásairól, közöttük a különböző bőrbetegségek keze­léséről, melyek során a kénes víz egyrészt, a létrehozott bőr­vérkeringés fokozásával, más­részt a szervezet reagáló kész­ségének az idegrendszer útján történő befolyása által fejti ki gyógyító hatását. Elmondotta továbbá, hogy vizsgálatokat folytatnak a gyógyvízben előforduló olyan hatóanyagok megkeresésére, amelyekről feltehető, hogy a kénhez hasonlóan szerepük van a fürdőhatás létrehozásá­ban. — így választottuk — mon­dotta — a halogének csoport­jába tartozó fluort és végzünk vele néhány hónapja vizsgála­tokat. A kutatáshoz 1 többek között az is biztatást adott, hogy az újabb thermálvíz­— ellentétben a régebbi keletűekkel — úgy­szólván minden jónevű gyógy­vízben megtalálható a fluor. A harkányi víz fluor-tartalma 1,2 mgr százalék. Kétféle mó­don juttatjuk a fluort a szer­vezetbe. Gyorsan felszívódó kenőcs bedörzsölése formájá­ban, továbbá egészein híg álla­potban ionthoporezis alakjá­ban. Kezelt betegeink száma ez ideig eléri a százat. A ke­nőcs formájában alkalmazott fluornak fájdalom, illetve duz­zanatcsillapító hatása van. Oldja az izületi korlátozottsá­got, kötöttségei és mint érde­kességet megemlíthetjük — mondotta, — hogy főleg a legsúlyosabb esetekben a rheo- matiod arthiritises betegeknél a legszembetűnőbb ez a ha­tása. A vizsgálatokat tovább foly­tatjuk — mondotta befejezé­sül. — Amennyiben az ellen­őrző vizsgálatok is igazolják eddigi megállapításainkat, úgy a fürdőhatás bonyolult mecha­nizmusára ebben a vonatkozás­ban sikerült fényt derítenünk, így a harkányi vízben nemcsak a kénnek, hanem az elég Jelen­tős mennyiségben előforduld fluornak vezető szerepet lehet tulajdonítani a gyógyítás szol­gálatában. Az előadás után több neves orvos hozzászólása követke­zett, élelmiszeripari szakmai kiállí­táson vizsgáztak, mégpedig ,,jó bizonyítvánnyal". Bécsben, Plovdivban, Szalonikiben, Brnoban, Londonban, Izmir­ben, Damaszkusziján és Lip­csében több millió külföldi ér­deklődő és nagyszámú szak­ember ismerkedett meg ipa­runk, mezőgazdaságunk telje­sítőképességével, termékeivel. Lipcsében, ahol nyolc vásár- házban találkozhattak magyar árukkal, egy-egy kiállításun­kat százezrek nézték meg. A damaszkuszi vásár magyar pa­vilonjában « látogatók száma meghaladta az egymilliót. Kiállításaink jelentős üzleti eredményekkel is jártak —, a bmoi vásáron például 244 millió rubel értékű üzletkötés jött létre a magyar és cseh­szlovák vállalatok között. Jelentős üzleti eredmények­kel zárult a lipcsei őszi vásár is: az NDK külkereskedelmi szerveivel több millió rubel ér­tékű áru cseréjében egyeztek meg. Zágrábban a jugoszláv vál­lalatok 3,200 000 dollár értékű magyar árut kötöttek le. Damaszkusziján csaknem valamennyi kiállított gépet megvették a szíriaiak, ezen­kívül 250 000 dollár értékű árú vásárlásának pénzügyi lebo­nyolításáról írtak alá szerző­déseket, és sokféle magyar árú szállításáról kezdtek tárgyalá­•okati

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom