Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-14 / 243. szám

I960. OKTŐBER 14.

NAPLÓ

3

Igazságosabb bérezést!

Házhoz szállítják a tejet?

Milyen nagyszerű lenne, ha egy szép napon a csengetésre ajtót nyitva, beadná valaki a család szokásos palack tejét, néhány kiflijét, vagy friss kenyércipóját! Nagyszerű lenne, s nem is lehetetlenség, hogy holnap megkérdezik a boltban: reggel hány órára parancsolják a tejet, s lakcímünk mellé felírják a kívánt mennyiséget

A városi tanács kereskedelmi osztályának munkatársai és az élelmiszerkereskedelmi vállalatok vezetői az utóbbi időben egyre többet foglalkoznak a palackozott tej és péksütemények házhozszállításának gondolatával, s a megvalósítás érdekében már tárgyalásokat kezdtek a Tempó KTSZ képviselőivel. A Tempó KTSZ azonban eléggé borsos áron — üvegenként ötven fillérért — vállalná csak a házhozszállítást. Mivel a kereskedelmi vállalatok nem akarják további költségekkel terhelni a palackozott tej fogyasztóit, napi négy órára alkalmazott fiatalkorúakkal szeretnék megoldani a problémát. Ehhez minden bizonynyal megadja majd az engedélyt az Élelmi- szeripari Minisztérium.

A tej és péksütemények házhozszállítását nagy örömmel és hálával fogadják majd a háziasszonyok, de elsősorban azok, akiknek a válláról a sokat hangoztatott második műszak ban veszi le a tej- és süteményvásárlás gondját a kereskedelem. Reméljük, hogy a boltok dolgozói legalább olyan szívesen nyújtanak majd segítséget a nők munkájának megköny- nyítéséhez, mint ahogy ezt a segítséget az asszonyok veszik. Még senki sem bizonyos afelől, hogy valóban megvalósul-e a házhozszállítás — mégis sok ellenzője akad. „Ismerjük mi a vásárlókat, szívesebben jönnek a boltba tereferélni, s inkább maguk viszik el az árut!“ — mondják egyes boltokban az eladók. Mi erre azt válaszoljuk, hogy elsősorban a bolti dolgozókon áll, vagy bukik a házhozszállítás sikere! Ha megfelelő propagandát fejtenek ki ennék érdekében, s pontosan szállítanak, nem lesz a házhozszállítás eredménytelen kezdeményezés! Már most készítsék elő a vásárlókat, beszélgessenek velük, ajánlják a házhozszállítást, akkor nem kell félni: sikert könyvelhetnek el, már a házhozszállítás első napjaiban is.

Frantisék Hanták

pécsi hangversenye

Két feltáró csapatról lesz szó. Mindkettő Széchenyi-aknán iolgozik. Az egyik a 7. színen. Május elsejétől kézi fú- ással szeptember végéig 104,2 nétert hajtott ki, ami közel il méter havi előrehaladásnak elel meg.

A másik csapat vagy ötven néterrel lejjebb, a 8. szinten Iolgozik. A vágat átmérője zonos és a geológiai viszo- iyok is nagyjából olyanok, unt az előbbi csapatnál. A ülönbség csak annyi, hogy itt tausherr fúrógépet használak. ök 241 métert haladtak lőre májustól szeptemberig, avonta 48,2 métert.

A Hausherrel tehát több lint kétszer olyan gyorsan ajtanak, mint kézi fúrással.

I kézi fúrás nehéz, verejtéket sál az ember homlokára —- lausherrel könnyebb, mert sak figyelni kell. A kézi fú- ásnál dolgozó vájárok 134 fo- int 20 fillért, a Bausherrnél ivók pedig 193 forintot keresik műszakonként, (ötezret avonta.) Könnyebb a munkánk és több bért kapnak.

Hasonló elbírálásban részéül az a csapat is, amely az stván-aknai Hausherrnél dol- ozik. A PML 5-ös szovjet és lengyel rakodógépekkel dol- ozó bányászok is ugyanolyan iljesítménybért kapnak, mint- a kézzel lapátolnák a követ, oha a géppel összehasonlít- atatlanul könnyebb és gyor- abb a rakodás.

Igazságos ez?

Szónoki kérdés, amely önmagában hordja a válaszát.

De ne álljunk meg a gépe- itett munkahelyeken! Láto- assunk el a fejtőkalapácsos :ontfejtésekbe, a szenes- és ieddőelővájásókba, a bánya- lunka minden olyan területe, ahol nincsenek gépek. Merül, hogy mindenütt 1956- s normákat használnak. Olya- okat, amelyek még a 7 órás lunkaidőre való áttérés idein alakultak ki. „Megalkotá- ik” meglehetősen gépiesen és iblonosan történt. Minden idig érvényes normából le- líptek 12 és fél százalékot, randván: ez egynyolcad, maridig a munkaidő épp egy- yolcadrésszel csökkent. Ab- an az időben ez is haladás olt ugyan, ma már azonban legmosolyogtat, hiszen minin időelemző tanfolyam nélII világos: ennek a normáik kevés köze van a tudo- lányos megalapozottsághoz.

De térjünk vissza a gépesítésre.

z új gépek meghonosításán iradozó bányászok talán attól irtanak, hogy ezután, nyomán az új gép kézhezvétele tán emelt normát kapnak, em erről van szó! Mint ed- ig> ezután is tekintetbe veszek, hogy egy új és teljesen raeretlen gép bevezetése iyan bátor és úttörő munkául járó kísérletezés *— légibb is a bányában az! —, helyet illő plusz összeggel kghonorálni. Ezért az isme- hlen új géppel dolgozó csapajk 3 hónapig a korábbi „fej- ikalapácsos” normát használta ég csak azután emelik leg, mint Komlón is történt Lőbbe-féle széngyaiunál. öt hónapig, egy évig vagy lég tovább azonban nem fi- ithet az állam a „kézi” nor- 'ák alapján. Ha így tenné, lásnap azok a porcelángyári *gy szövőgyári munkások is “Pogtathatnának, akik új gé- et kaptak, s négyszer-ötször nnyit termelnek vele, mint a -gebbivel korábban. Teljes 'ggal megkívánhatnák, hogy !y csapásra nekik is fizessen -gyszer-ötször annyit az álra, mint addig kerestek, épzeljük el, mire vezetne ez? an-e a világon olyan ország, tel ezt megteszik?

Erre már a két széntröszt- te is rájöttek. Különösen a Wnlóiak. ök már megpróbál- !>ztak a hibák orvoslásával, emcsak a Lőbbe-féle szénfalunál (ahol 160 főről 125 ire apadt a csapat létszáma), teem két Hausherr fúrógépnél és rakodógépeiknél is, tel 30, Illetve 50 százalékkal tekken tették a fúrási és ra- odási bért. (PML 5-ös rakodóépekről van szó!) A Csinakál- njzsnál eleve magasabb fej- djesítményt állapítottak meg, tert itt így igazságos, a pajzséi ugyanis munka közben

egy percet sem kell a biztosításra fordítani.

Pécsett október 4-én kéthetes időelemző tanfolyam indult. Résztvevői — tíz technikus — ötven órás elméleti és egyhetes gyakorlati kiképzésen vesznek részt. A csoport ezután megkezdi az időmérést. Mindenekelőtt megvizsgálja a gépesített csapatok teljesítményét, majd minden olyan munkát, ami a bányában előfordul, beleértve a fenntartást is.

Mindez nem a „legnépszerűbb” feladat. Az elmaradottabb munkások talán nem is értik meg a lényegét. Mi azonban, ügyünk igazába vetett hittel bízunk abban, hogy mindez csak ideiglenes jelenség lesz, s hamarosan belátják, hogy ez elkerülhetetlen és mindenekelőtt: becsületes.

Becsületes, több okból is. Először: nem cél a normák általános emelése. Tudományosan megalapozott műszaki normákat kell kialakítani, melyek reálisan tükrözik az elvégzett munkát.

Nálunk az átlagos munkahelyi körülmények között dolgozó, átlagos teljesítményű csapat munkája szolgál időmérés alapjául. Hogy konkrétak legyünk, nem a pécsbányai Nagy Miklós csapat* amely Hausherr fúrógépével azt a 48,2 méteres havi átlagot elérte. Tekintetbe veszik, hogy a Nagy Miklós csapat szakmailag jól képzett, politikailag fejlett* öntudatos bányászokból áll, akik jó munka- szervezéssel, kellő időbeosztással és nem utolsó sorban lelkesedésükkel érték el ezt a még senki által túl nem szárnyalt eredményt.

Az új normák bevezetése becsületes azért is, mert az új normák révén egy fillért sem akar a tröszt a munkások béréből megtakarítani. (Ha a

Reggel még, amikor elindultunk, esett az eső. Mohács felé már felszakadt a felhőzet, Dunaszekcsőn pedig már előbújt a nap. a Duna-parton hideg szél hajtogatta a fákat és a komp csak nehezen tudott kikötni Dunai alván a szél

miatt. A kompról lezökkenő kocsin két hordó volt és hallani lehetett mint szottyan benne a szőlő. A másik kocsin tejeskannák hasaltak. Hideg volt, éppen, hogy csak elállt az eső és megindult az élet;

A dunafalvi Kossuth Termelőszövetkezet homokosabb föld jeire indultak a kocsik. Vetőgép elé fogták a lovakat és gyd. Vetették a rozsot* Azt mondták: nincs mire várni. Igazuk van*

Küzdelem az időjárással? — így lehetne jellemezni a dunafalvi emberek munkáját. Küzdelem az időjárással, a jövő évi termésért. Kint áll- töretlenül a kukorica, a cukorrépát is szedni kellene, de vetni is kell. Nagy munka ez. Sok kai több karra volna szükség. És lehetne is több kar*

A dunafalviak csak egy lehetőséget említenek;

Ok a pártoló tagokról beszélnek. Azt mondják, van belőlük náluk is bőven. Aláírták a nyilatkozatot, amire tintával ráírták azt is, hogy pártoló tag és ezzel kész. Pártolják a termelőszövetkezetet. Hogyan? Csak úgy általánosságban, mint a többi községekben: az aláírásukkal. A dunafalvi tsz- gazdák nem így értelmezik a pártolótagságot.

Azt mondják: Nagy János- né italboltkezelő. Beadta a földjét a termelőszövetkezetbe. O, maga, mint pártolótag lápett be. A föld bent van, ő meg kint, sőt nemcsak ő, de férje is aki alkalmi munkákat vállal. És a lánya is kint van, pedig a földet bevitték. Hogyan pártolják ők a termelőszövetkezetet? Az aláírásukIcfllí

Farkas István Is pártolótagként írta alá a nyilatkozatot, ö az állami gazdaságban dolgozik. A családja nem. A családja mi&t ne dolgozhatna a termelőszövetkezetben T,

tröszt kétmillió forintot kap a banktól a munkások bérére, akkor azt a kétmilliót az utolsó fillérig kifizetik a bányászoknak. A Nehézipari Minisztériumban nyomatékosan kijelentették, hogy egy fillér béralap-megtakarítást sem fogadnak el.) Az új normák kialakításának sehol sem szükségszerű velejárója a kereset- csökkenés, még azokon a gépesített munkahelyeken sem, ahol a normát megemelik. Ismét a Lőbbe-féle széngyalu példájával élünk. Itt — mint ismeretes — 160 főről 122-re csökkent a csapat létszáma, s a 122 ember már annyi szenet fejt ki, mint a 160 korábban. Nyilván, nem több erővel, hanem okosabb munka- szervezéssel és az idő jobb kihasználásával.

Nem áru’unk zsákbamacskát.

Nyíltan megmondjuk, hogy a műszaki normák bevezetéséről a teljesítmény, a termelékenység emelkedését várjuk. Ezt az élet kívánja — a termelékenység állandó növekedése olyan szükségszerűség, aminek ellentmondani nem lehet. Az életszínvonalat ugyanis csak akkor tudjuk növelni, ha a termelékenység szüntelenül emelkedik.

A termelékenységnek nemzetközi kihatásai is vannak. Hazánk, a szocialista tábor része, a szocialista táborral együtt részt vesz a kapitalista táborral folytatott gazdasági versenyben. Noha ez a verseny békés, a harc életre-halálra megy, s az a társadalom győz, amelyik többet termel, ahol hagyobb a termelékenység. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy nekünk is teljesíteni kell azokat a feladatokat, amelyek a termelékenység emelése terén reánk hárulnak.

m. b

Sorolni lehetne még a péüdá kát, hisz nem kevesebb, mint hatvan olyan családtag van, aki dolgozhatna a termelőszövetkezetben, de nem dolgozik. Pártolják a termelőszövetkezetet? — Persze, legtöbb esetben csak a családfő, de ő is csak aláírásával*

A parasztok azt szokták mondani, ha valakinek sikerül valami: „Könnyű neki, hisz van pártolója“, ök a pártolót úgy értelmezik, ahogy valóban értelmezni kellene, persze jó értelemben. Mert, mint ők mondják akinek pártolója van, az segítséget Is kap. Van valakinek egy pártolója valamelyik üzemben, akkor annak egyenesebb az útja az üzembe jutáshoz és így tovább, mert pártfogolják;

A termelőszövetkezeti pártolótagok mit csinálnak? Ezt nehéz lenne megmondani.- A dunafalvi termelőszövetkezetben csak egyről, egy idős pedagógus pártolótagról tudnak valamit #nondani. Ez a pedagógus két hónapig segített a könyvelésben. Persze nem ingyen. mert ezt nem kívánja a termelőszövetkezet senkitől sem.

Minden termelőszövetkezetben, a dunafalvi'ban is sok a pártoló tag. Ha ezek valóban, a szó gyakorlati értelmében pártfogolnák a termelőszövetkezetet, akkor lényegesen meg lehetne gyorsítani a termelőszövetkezetben a betakarítási munkát, nem lenne anyagi veszteség a betakarítási munkák kiesése miatt és így tovább. Ha a pártolótagok hatvan munkaképes családtagja segítené ebben a munkában a dunafalvi termelőszövetkezetet, nagy segítséget jelentene. Mert a pártolótagság ezt is jelenti — segítő tag. Ha ez az említett hatvan ember segítene a tenmelőszöve*Jrezetnek például kukoricát törni, az azt Jelentené, hogy egy nap alatt 15 hold kukoricát tömének le és tizenöt hold kukoricaszárat takaríthatnának le a földről Nagy segítség e?? Nagy bizony. Pénzben ki sem lehet fizetni. És ez a segítség nem lenne ingyenes.

Erről beszélgettünk DunaNem mindennapi események nek lehettek tanúi tegnap este a szenvedélyes hangverseny látogatók, a muzsika rajongói. Frantisék Hanták csehszlovák oboaművész a KISZ és Szak- szervezetek Doktor Sándor Kultúrházában adott hangversenyt

Frantisék Hanták elfoglalt művész, amellett, hogy a Prágai Szimfonikus Zenekarnak állandó tagja és a bmoi Zeneakadémia tanára — rendszeresen jár hangversenykörűtakra; A pécsi hangversenye méltó nyitánya volt az idei gazdag hangversenyévadnak:

Beethoven III. Leonóra nyitánya vezette be a hangversenyt, amelyet a 60 tagú Pécsi Szimfonikus Zenekar, Fejér György budapesti karmester vezényletével adott élő;

falván, a szeles Duna-parton a duna^alviakkal akik minden percet elrabolnak az időjárástól. Tanulságos beszélgetés volt. Értelmét jó lenne, ha nemcsak Dunafalván, de mindenütt a megyében felfognák a termelőszövetkezeti pártoló- tagok, annak a termelőszövetkezetnék az érdekében, amelyet eddig legtöbb esetben csak aláírásukkal pártoltak*

S zalai János

Ezután került sor Frantisék Hanták előadására; A művész finom tónussal, nagy átéléssel tolmácsolta Jiri Pauer oboaversenyét. Frantisék Hanták az oboaművészetnek azt a magas iskoláját csillogtatta, amit csak kevesen érnek él;

Frantisék Hanták a nagysikerű előadás után.

A pécsi közönség oly lelkesen ünnepélte a cseh művészt, hogy az oboaverseny második tételét meg kellett ismételnie,

A Baranya megyei Építő- anyagipari Egyesülés dolgozói megbeszélték az éves munkaverseny-felajánlások teljesítését és megállapították, hogy az éves vállalásokat az üzemek már teljesítették. Az éves tervük teljesítése, a termelékenység növelése érdekében elhatározták, hogy november 7-e tiszteletére újabb felajánlásokat tesznek.

A dolgozók vállalták többek között, hogy a nyerstégla gyártási tervét túlteljesítik, valamint több téglát égetnek a tervezettnél. Az éves égetési tervet december 31-e helyett november 7-re teljesítik. Ezekkel a felajánlásokkal a vállalat munkásai a kislakás-építkezéseket kívánják segíteni.

A cementipari üzemek dolgozói olyan cikkekben akarnak többet termelni, melyek a lakosság igényeinek kielégítését szolgálják. Elhatározták például, hogy terven felüli mennyiségben állítanak elő cementlapokat, mozaiklapokat, kerítés-oszlopot, kútgyűrőt.

A kavicskotró részleg felajánlotta, hogy IV. negyedéves tervét túlteljesíti, a rossz időjárás beköszöntése előtt raktárkészletét szaporítja, hogy a télen kivitelezésre kerülő építkezéseken* beruházásoknál ne legyen fennakadás a kivitelezd munkával.

i Kiszisták Sumonyban

A KISZ funkcionáriusai mostanában, amikor a vezetőségválasztó taggyűlésekről van szó, elégedetlenek amiatt, hogy sok alapszervezetben nem hívják meg a taggyűlésre a termelő szövetkezet elnökét. Olyan eset is van, amikor meghívják, de nem megy el.

Sumonyban nincsen ilyen gondjuk a fiataloknak. Meg is hívták az elnököt, el *s ment a KISZ-tag- gyűlésre. Sőt nemcsak elment, de fel is szólalt. A fiataloknak pedig igen igen jólesett, amikor megdicsérte őket és külön is köszönetét mondott Varga Ilonkának, Szente Ibolyának és Takács Zsuzsának, — akik a termelőszövetkezet legjobb dolgozói közé számítanak.

A vezetőség beszámolt az 1957 óta eltelt idő eseményeiről, elmondta, hogy a 14 taggal alakult szervezetben ma már 28 kiszista dolgozik, akik közül tizenkét leány és tizenhat fiú.

A vezetőség beszámolójában a KISZ- azervezet egész élete

benne volt, sűrítve, de úgy, hogy abból megismerhették a ven dégek is a sumonyi kiszistákat. Emlékeztetett a beszámoló a KISZ politikai kör munkájára, amelyben bizony még sok pótol nivaló akadt az oktatási év végén is. Levonták a tanulságokat arra nézve, hogy az idén hogyan szervezzék meg az oktatást, hogy jobban menjen mint tavaly. 1 A KISZ-szervezet és az úttörők együttműködését jónak értékelték, az úttörővezető táborban résztvett Kreizer József eddigi munkáját pjedig elismerték és megmondták azt is, hogy mint ifjúvezetőtől, ezután is kiváló munkát várnak el;

A múlt évben sikerrel tették le tizenheten az Ifjúság a szocializmusért próbát az alapszervezet tagjai közül, amelynek keretében húsz óra társadalmi munkát is teljesítettek, résztvettek a József Attila olvasómozgalomban és a pjolitikai kör munkájában, és sportoltak is.

A népű táncosok és a szín játszócsoport tagjai jól teljesítették amit vállaltak* — A klubdélutánok is tartalmasak voltak. A szellemi öttusa és a kérdezz-felelek estek is szépen beváltak.

Jól esett hallani, milyen felelősséggel és öntudattal tárgyaltak a közgyűlésen a termelőszövetkezeti mozgalom jövőjéről és milyen helyesen látják, mit kell tenniök, hogy jobban éljenek, a termelőszövetkezeten belül is, a község kiszenkívüli fiatal jai között iS;

Határozatban vállalták, hogy a KISZ kongresszus tiszteletére az eddig vállalt húsz óra társadalmi munkán felül még négy órát teljesítenek két ifjúvezetőt küldenek az úttörőcsapathoz, aktívabban vesznek részt a pjolitikai kör munkájában, részt vesznek a József Attila olvasó- mozgalomban.

Ami pjedig a beszámolóból kimaradt, azt elmondták a felszólalók«

Vágyi Karola a KISZ vezetőségi tagról. a fiatal sumonyi pedagógusról szeretet tel beszéltek, mert ideje nagy részét arra fordítja, hogy a község fiatalságával foglalkozzék, részt- vesz a kulturális mun kában kötelességén

túl ÍS;

Koszér Béla elvtárs

a termelőszövetkezet elnöke arra kérte a KISZ-tagokat, hogy a legnagyobb mezőgazdasági munkák idején segítsenek a szövetkezetnek s munkájukért pjénzben kapják meg az ellenértéket, amelyből tovább fejleszthetik az alapszervezet klubjának berendezését.

A taggyűlésen újjáválasztották a KISZ- szervezet vezetőségét A régi vezetőséget vá lasztották meg újra. bíznak benne, szeretik.

Érthető, hogy a sumonyi kiszisták jó munkájáról — és a termelőszövetkezettel kiépített jó kapcsolatáról — a megvei KISZ bizottság október 3-i VB ülésén is megemlékeztek.

Gy. Kí

Segítsenek a pártoló tagok!

I Több tégla és cementlap