Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-14 / 243. szám

I960. OKTŐBER 14. NAPLÓ 3 Igazságosabb bérezést! Házhoz szállítják a tejet? Milyen nagyszerű lenne, ha egy szép napon a csengetésre ajtót nyitva, beadná valaki a család szokásos palack tejét, néhány kiflijét, vagy friss kenyércipóját! Nagyszerű lenne, s nem is lehetetlenség, hogy holnap meg­kérdezik a boltban: reggel hány órára pa­rancsolják a tejet, s lakcímünk mellé felírják a kívánt mennyiséget A városi tanács kereskedelmi osztályának munkatársai és az élelmiszerkereskedelmi vállalatok vezetői az utóbbi időben egyre többet foglalkoznak a palackozott tej és pék­sütemények házhozszállításának gondolatával, s a megvalósítás érdekében már tárgyaláso­kat kezdtek a Tempó KTSZ képviselőivel. A Tempó KTSZ azonban eléggé borsos áron — üvegenként ötven fillérért — vállalná csak a házhozszállítást. Mivel a kereskedelmi válla­latok nem akarják további költségekkel ter­helni a palackozott tej fogyasztóit, napi négy órára alkalmazott fiatalkorúakkal szeretnék megoldani a problémát. Ehhez minden bizony­nyal megadja majd az engedélyt az Élelmi- szeripari Minisztérium. A tej és péksütemények házhozszállítását nagy örömmel és hálával fogadják majd a háziasszonyok, de elsősorban azok, akiknek a válláról a sokat hangoztatott második műszak ban veszi le a tej- és süteményvásárlás gond­ját a kereskedelem. Reméljük, hogy a boltok dolgozói legalább olyan szívesen nyújtanak majd segítséget a nők munkájának megköny- nyítéséhez, mint ahogy ezt a segítséget az asszonyok veszik. Még senki sem bizonyos afelől, hogy valóban megvalósul-e a házhoz­szállítás — mégis sok ellenzője akad. „Ismer­jük mi a vásárlókat, szívesebben jönnek a boltba tereferélni, s inkább maguk viszik el az árut!“ — mondják egyes boltokban az el­adók. Mi erre azt válaszoljuk, hogy elsősor­ban a bolti dolgozókon áll, vagy bukik a ház­hozszállítás sikere! Ha megfelelő propagandát fejtenek ki ennék érdekében, s pontosan szál­lítanak, nem lesz a házhozszállítás eredmény­telen kezdeményezés! Már most készítsék elő a vásárlókat, beszélgessenek velük, ajánlják a házhozszállítást, akkor nem kell félni: sikert könyvelhetnek el, már a házhozszállítás első napjaiban is. Frantisék Hanták pécsi hangversenye Két feltáró csapatról lesz szó. Mindkettő Széchenyi-aknán iolgozik. Az egyik a 7. szín­en. Május elsejétől kézi fú- ással szeptember végéig 104,2 nétert hajtott ki, ami közel il méter havi előrehaladásnak elel meg. A másik csapat vagy ötven néterrel lejjebb, a 8. szinten Iolgozik. A vágat átmérője zonos és a geológiai viszo- iyok is nagyjából olyanok, unt az előbbi csapatnál. A ülönbség csak annyi, hogy itt tausherr fúrógépet használ­ak. ök 241 métert haladtak lőre májustól szeptemberig, avonta 48,2 métert. A Hausherrel tehát több lint kétszer olyan gyorsan ajtanak, mint kézi fúrással. I kézi fúrás nehéz, verejtéket sál az ember homlokára —- lausherrel könnyebb, mert sak figyelni kell. A kézi fú- ásnál dolgozó vájárok 134 fo- int 20 fillért, a Bausherrnél ivók pedig 193 forintot keres­ik műszakonként, (ötezret avonta.) Könnyebb a munká­nk és több bért kapnak. Hasonló elbírálásban részé­ül az a csapat is, amely az stván-aknai Hausherrnél dol- ozik. A PML 5-ös szovjet és lengyel rakodógépekkel dol- ozó bányászok is ugyanolyan iljesítménybért kapnak, mint- a kézzel lapátolnák a követ, oha a géppel összehasonlít- atatlanul könnyebb és gyor- abb a rakodás. Igazságos ez? Szónoki kérdés, amely ön­magában hordja a válaszát. De ne álljunk meg a gépe- itett munkahelyeken! Láto- assunk el a fejtőkalapácsos :ontfejtésekbe, a szenes- és ieddőelővájásókba, a bánya- lunka minden olyan terüle­te, ahol nincsenek gépek. Merül, hogy mindenütt 1956- s normákat használnak. Olya- okat, amelyek még a 7 órás lunkaidőre való áttérés ide­in alakultak ki. „Megalkotá- ik” meglehetősen gépiesen és iblonosan történt. Minden idig érvényes normából le- líptek 12 és fél százalékot, randván: ez egynyolcad, mar­idig a munkaidő épp egy- yolcadrésszel csökkent. Ab- an az időben ez is haladás olt ugyan, ma már azonban legmosolyogtat, hiszen min­in időelemző tanfolyam nél­II világos: ennek a normá­ik kevés köze van a tudo- lányos megalapozottsághoz. De térjünk vissza a gépesítésre. z új gépek meghonosításán iradozó bányászok talán attól irtanak, hogy ezután, nyom­án az új gép kézhezvétele tán emelt normát kapnak, em erről van szó! Mint ed- ig> ezután is tekintetbe vesz­ek, hogy egy új és teljesen raeretlen gép bevezetése iyan bátor és úttörő munká­ul járó kísérletezés *— lég­ibb is a bányában az! —, helyet illő plusz összeggel kghonorálni. Ezért az isme- hlen új géppel dolgozó csapa­jk 3 hónapig a korábbi „fej- ikalapácsos” normát használ­ta ég csak azután emelik leg, mint Komlón is történt Lőbbe-féle széngyaiunál. öt hónapig, egy évig vagy lég tovább azonban nem fi- ithet az állam a „kézi” nor- 'ák alapján. Ha így tenné, lásnap azok a porcelángyári *gy szövőgyári munkások is “Pogtathatnának, akik új gé- et kaptak, s négyszer-ötször nnyit termelnek vele, mint a -gebbivel korábban. Teljes 'ggal megkívánhatnák, hogy !y csapásra nekik is fizessen -gyszer-ötször annyit az ál­ra, mint addig kerestek, épzeljük el, mire vezetne ez? an-e a világon olyan ország, tel ezt megteszik? Erre már a két széntröszt- te is rájöttek. Különösen a Wnlóiak. ök már megpróbál- !>ztak a hibák orvoslásával, emcsak a Lőbbe-féle szén­falunál (ahol 160 főről 125 ire apadt a csapat létszáma), teem két Hausherr fúrógé­pnél és rakodógépeiknél is, tel 30, Illetve 50 százalékkal tekken tették a fúrási és ra- odási bért. (PML 5-ös rakodó­épekről van szó!) A Csinakál- njzsnál eleve magasabb fej- djesítményt állapítottak meg, tert itt így igazságos, a pajzs­éi ugyanis munka közben egy percet sem kell a bizto­sításra fordítani. Pécsett október 4-én kéthe­tes időelemző tanfolyam in­dult. Résztvevői — tíz techni­kus — ötven órás elméleti és egyhetes gyakorlati kiképzésen vesznek részt. A csoport ez­után megkezdi az időmérést. Mindenekelőtt megvizsgálja a gépesített csapatok teljesítmé­nyét, majd minden olyan mun­kát, ami a bányában előfordul, beleértve a fenntartást is. Mindez nem a „legnépsze­rűbb” feladat. Az elmaradot­tabb munkások talán nem is értik meg a lényegét. Mi azon­ban, ügyünk igazába vetett hittel bízunk abban, hogy mindez csak ideiglenes jelen­ség lesz, s hamarosan belát­ják, hogy ez elkerülhetetlen és mindenekelőtt: becsületes. Becsületes, több okból is. Először: nem cél a normák általános emelése. Tudomá­nyosan megalapozott műszaki normákat kell kialakítani, me­lyek reálisan tükrözik az el­végzett munkát. Nálunk az átlagos munka­helyi körülmények között dol­gozó, átlagos teljesítményű csapat munkája szolgál idő­mérés alapjául. Hogy konkré­tak legyünk, nem a pécsbányai Nagy Miklós csapat* amely Hausherr fúrógépével azt a 48,2 méteres havi átlagot el­érte. Tekintetbe veszik, hogy a Nagy Miklós csapat szak­mailag jól képzett, politikai­lag fejlett* öntudatos bányá­szokból áll, akik jó munka- szervezéssel, kellő időbeosz­tással és nem utolsó sorban lelkesedésükkel érték el ezt a még senki által túl nem szár­nyalt eredményt. Az új normák bevezetése becsületes azért is, mert az új normák révén egy fillért sem akar a tröszt a munkások bé­réből megtakarítani. (Ha a Reggel még, amikor elindul­tunk, esett az eső. Mohács fe­lé már felszakadt a felhőzet, Dunaszekcsőn pedig már elő­bújt a nap. a Duna-parton hi­deg szél hajtogatta a fákat és a komp csak nehezen tudott kikötni Dunai alván a szél miatt. A kompról lezökkenő kocsin két hordó volt és hal­lani lehetett mint szottyan benne a szőlő. A másik ko­csin tejeskannák hasaltak. Hi­deg volt, éppen, hogy csak el­állt az eső és megindult az élet; A dunafalvi Kossuth Terme­lőszövetkezet homokosabb föld jeire indultak a kocsik. Vető­gép elé fogták a lovakat és gyd. Vetették a rozsot* Azt mondták: nincs mire várni. Igazuk van* Küzdelem az időjárással? — így lehetne jellemezni a du­nafalvi emberek munkáját. Küzdelem az időjárással, a jövő évi termésért. Kint áll- töretlenül a kukorica, a cukor­répát is szedni kellene, de vet­ni is kell. Nagy munka ez. Sok kai több karra volna szükség. És lehetne is több kar* A dunafalviak csak egy le­hetőséget említenek; Ok a pártoló tagokról be­szélnek. Azt mondják, van be­lőlük náluk is bőven. Aláírták a nyilatkozatot, amire tintá­val ráírták azt is, hogy pártoló tag és ezzel kész. Pártolják a termelőszövetkezetet. Hogyan? Csak úgy általánosságban, mint a többi községekben: az aláírásukkal. A dunafalvi tsz- gazdák nem így értelmezik a pártolótagságot. Azt mondják: Nagy János- né italboltkezelő. Beadta a földjét a termelőszövetkezet­be. O, maga, mint pártolótag lápett be. A föld bent van, ő meg kint, sőt nemcsak ő, de férje is aki alkalmi munkákat vállal. És a lánya is kint van, pedig a földet bevitték. Ho­gyan pártolják ők a termelő­szövetkezetet? Az aláírásuk­Icfllí Farkas István Is pártolótag­ként írta alá a nyilatkozatot, ö az állami gazdaságban dol­gozik. A családja nem. A csa­ládja mi&t ne dolgozhatna a termelőszövetkezetben T, tröszt kétmillió forintot kap a banktól a munkások bérére, akkor azt a kétmilliót az utol­só fillérig kifizetik a bányá­szoknak. A Nehézipari Mi­nisztériumban nyomatékosan kijelentették, hogy egy fillér béralap-megtakarítást sem fo­gadnak el.) Az új normák ki­alakításának sehol sem szük­ségszerű velejárója a kereset- csökkenés, még azokon a gé­pesített munkahelyeken sem, ahol a normát megemelik. Is­mét a Lőbbe-féle széngyalu példájával élünk. Itt — mint ismeretes — 160 főről 122-re csökkent a csapat létszáma, s a 122 ember már annyi sze­net fejt ki, mint a 160 koráb­ban. Nyilván, nem több erő­vel, hanem okosabb munka- szervezéssel és az idő jobb ki­használásával. Nem áru’unk zsákbamacskát. Nyíltan megmondjuk, hogy a műszaki normák bevezetéséről a teljesítmény, a termelékeny­ség emelkedését várjuk. Ezt az élet kívánja — a termelékeny­ség állandó növekedése olyan szükségszerűség, aminek el­lentmondani nem lehet. Az életszínvonalat ugyanis csak akkor tudjuk növelni, ha a termelékenység szüntelenül emelkedik. A termelékenységnek nem­zetközi kihatásai is vannak. Hazánk, a szocialista tábor ré­sze, a szocialista táborral együtt részt vesz a kapitalista táborral folytatott gazdasági versenyben. Noha ez a verseny békés, a harc életre-halálra megy, s az a társadalom győz, amelyik többet termel, ahol hagyobb a termelékenység. Ilyen körülmények között nyil­vánvaló, hogy nekünk is tel­jesíteni kell azokat a feladato­kat, amelyek a termelékeny­ség emelése terén reánk há­rulnak. m. b Sorolni lehetne még a péüdá kát, hisz nem kevesebb, mint hatvan olyan családtag van, aki dolgozhatna a termelőszö­vetkezetben, de nem dolgozik. Pártolják a termelőszövetke­zetet? — Persze, legtöbb eset­ben csak a családfő, de ő is csak aláírásával* A parasztok azt szokták mondani, ha valakinek sikerül valami: „Könnyű neki, hisz van pártolója“, ök a pártolót úgy értelmezik, ahogy valóban értelmezni kellene, persze jó értelemben. Mert, mint ők mondják akinek pártolója van, az segítséget Is kap. Van valakinek egy pártolója vala­melyik üzemben, akkor annak egyenesebb az útja az üzembe jutáshoz és így tovább, mert pártfogolják; A termelőszövetkezeti pár­tolótagok mit csinálnak? Ezt nehéz lenne megmondani.- A dunafalvi termelőszövetkezet­ben csak egyről, egy idős pe­dagógus pártolótagról tudnak valamit #nondani. Ez a peda­gógus két hónapig segített a könyvelésben. Persze nem in­gyen. mert ezt nem kívánja a termelőszövetkezet senkitől sem. Minden termelőszövetkezet­ben, a dunafalvi'ban is sok a pártoló tag. Ha ezek valóban, a szó gyakorlati értelmében pártfogolnák a termelőszövet­kezetet, akkor lényegesen meg lehetne gyorsítani a termelő­szövetkezetben a betakarítási munkát, nem lenne anyagi veszteség a betakarítási mun­kák kiesése miatt és így to­vább. Ha a pártolótagok hat­van munkaképes családtagja segítené ebben a munkában a dunafalvi termelőszövetkeze­tet, nagy segítséget jelentene. Mert a pártolótagság ezt is jelenti — segítő tag. Ha ez az említett hatvan ember segíte­ne a tenmelőszöve*Jrezetnek például kukoricát törni, az azt Jelentené, hogy egy nap alatt 15 hold kukoricát tömének le és tizenöt hold kukoricaszárat takaríthatnának le a földről Nagy segítség e?? Nagy bi­zony. Pénzben ki sem lehet fizetni. És ez a segítség nem lenne ingyenes. Erről beszélgettünk Duna­Nem mindennapi események nek lehettek tanúi tegnap es­te a szenvedélyes hangverseny látogatók, a muzsika rajongói. Frantisék Hanták csehszlovák oboaművész a KISZ és Szak- szervezetek Doktor Sándor Kultúrházában adott hangver­senyt Frantisék Hanták elfoglalt művész, amellett, hogy a Prá­gai Szimfonikus Zenekarnak állandó tagja és a bmoi Zene­akadémia tanára — rendszere­sen jár hangversenykörűtakra; A pécsi hangversenye méltó nyitánya volt az idei gazdag hangversenyévadnak: Beethoven III. Leonóra nyi­tánya vezette be a hangver­senyt, amelyet a 60 tagú Pécsi Szimfonikus Zenekar, Fejér György budapesti karmester vezényletével adott élő; falván, a szeles Duna-parton a duna^alviakkal akik min­den percet elrabolnak az idő­járástól. Tanulságos beszélge­tés volt. Értelmét jó lenne, ha nemcsak Dunafalván, de min­denütt a megyében felfognák a termelőszövetkezeti pártoló- tagok, annak a termelőszövet­kezetnék az érdekében, ame­lyet eddig legtöbb esetben csak aláírásukkal pártoltak* S zalai János Ezután került sor Frantisék Hanták előadására; A művész finom tónussal, nagy átéléssel tolmácsolta Jiri Pauer oboa­versenyét. Frantisék Hanták az oboaművészetnek azt a ma­gas iskoláját csillogtatta, amit csak kevesen érnek él; Frantisék Hanták a nagysikerű előadás után. A pécsi közönség oly lelke­sen ünnepélte a cseh művészt, hogy az oboaverseny második tételét meg kellett ismételnie, A Baranya megyei Építő- anyagipari Egyesülés dolgo­zói megbeszélték az éves munkaverseny-felajánlások teljesítését és megállapítot­ták, hogy az éves vállaláso­kat az üzemek már teljesí­tették. Az éves tervük tel­jesítése, a termelékenység növelése érdekében elhatá­rozták, hogy november 7-e tiszteletére újabb felajánlá­sokat tesznek. A dolgozók vállalták töb­bek között, hogy a nyers­tégla gyártási tervét túltel­jesítik, valamint több téglát égetnek a tervezettnél. Az éves égetési tervet decem­ber 31-e helyett november 7-re teljesítik. Ezekkel a fel­ajánlásokkal a vállalat mun­kásai a kislakás-építkezése­ket kívánják segíteni. A cementipari üzemek dolgozói olyan cikkekben akarnak többet termelni, melyek a lakosság igényei­nek kielégítését szolgálják. Elhatározták például, hogy terven felüli mennyiségben állítanak elő cementlapokat, mozaiklapokat, kerítés-osz­lopot, kútgyűrőt. A kavicskotró részleg fel­ajánlotta, hogy IV. negyed­éves tervét túlteljesíti, a rossz időjárás beköszöntése előtt raktárkészletét szapo­rítja, hogy a télen kivitele­zésre kerülő építkezéseken* beruházásoknál ne legyen fennakadás a kivitelezd munkával. i Kiszisták Sumonyban A KISZ funkcioná­riusai mostanában, amikor a vezetőség­választó taggyűlések­ről van szó, elégedet­lenek amiatt, hogy sok alapszervezetben nem hívják meg a taggyűlésre a termelő szövetkezet elnökét. Olyan eset is van, amikor meghívják, de nem megy el. Sumonyban nin­csen ilyen gondjuk a fiataloknak. Meg is hívták az elnököt, el *s ment a KISZ-tag- gyűlésre. Sőt nem­csak elment, de fel is szólalt. A fiataloknak pedig igen igen jól­esett, amikor megdi­csérte őket és külön is köszönetét mondott Varga Ilonkának, Szente Ibolyának és Takács Zsuzsának, — akik a termelőszövet­kezet legjobb dolgo­zói közé számítanak. A vezetőség beszá­molt az 1957 óta el­telt idő eseményeiről, elmondta, hogy a 14 taggal alakult szerve­zetben ma már 28 kiszista dolgozik, akik közül tizenkét leány és tizenhat fiú. A vezetőség beszá­molójában a KISZ- azervezet egész élete benne volt, sűrítve, de úgy, hogy abból megismerhették a ven dégek is a sumonyi kiszistákat. Emlékez­tetett a beszámoló a KISZ politikai kör munkájára, amelyben bizony még sok pótol nivaló akadt az okta­tási év végén is. Le­vonták a tanulságo­kat arra nézve, hogy az idén hogyan szer­vezzék meg az okta­tást, hogy jobban menjen mint tavaly. 1 A KISZ-szervezet és az úttörők együttmű­ködését jónak érté­kelték, az úttörőveze­tő táborban résztvett Kreizer József eddigi munkáját pjedig elis­merték és megmond­ták azt is, hogy mint ifjúvezetőtől, ezután is kiváló munkát vár­nak el; A múlt évben si­kerrel tették le tizen­heten az Ifjúság a szocializmusért pró­bát az alapszervezet tagjai közül, amely­nek keretében húsz óra társadalmi mun­kát is teljesítettek, résztvettek a József Attila olvasómozga­lomban és a pjolitikai kör munkájában, és sportoltak is. A népű táncosok és a szín játszócsoport tagjai jól teljesítették amit vállaltak* — A klubdélutánok is tar­talmasak voltak. A szellemi öttusa és a kérdezz-felelek estek is szépen beváltak. Jól esett hallani, milyen felelősséggel és öntudattal tár­gyaltak a közgyűlé­sen a termelőszövet­kezeti mozgalom jö­vőjéről és milyen he­lyesen látják, mit kell tenniök, hogy jobban éljenek, a termelőszövetkezeten belül is, a község kiszenkívüli fiatal jai között iS; Határozatban vál­lalták, hogy a KISZ kongresszus tisztele­tére az eddig vállalt húsz óra társadalmi munkán felül még négy órát teljesítenek két ifjúvezetőt külde­nek az úttörőcsapat­hoz, aktívabban vesz­nek részt a pjolitikai kör munkájában, részt vesznek a Jó­zsef Attila olvasó- mozgalomban. Ami pjedig a beszá­molóból kimaradt, azt elmondták a fel­szólalók« Vágyi Karola a KISZ vezetőségi tag­ról. a fiatal sumonyi pedagógusról szeretet tel beszéltek, mert ideje nagy részét ar­ra fordítja, hogy a község fiatalságával foglalkozzék, részt- vesz a kulturális mun kában kötelességén túl ÍS; Koszér Béla elvtárs a termelőszövetkezet elnöke arra kérte a KISZ-tagokat, hogy a legnagyobb mezőgaz­dasági munkák ide­jén segítsenek a szö­vetkezetnek s munká­jukért pjénzben kap­ják meg az ellenérté­ket, amelyből tovább fejleszthetik az alap­szervezet klubjának berendezését. A taggyűlésen újjá­választották a KISZ- szervezet vezetőségét A régi vezetőséget vá lasztották meg újra. bíznak benne, szere­tik. Érthető, hogy a su­monyi kiszisták jó munkájáról — és a termelőszövetkezettel kiépített jó kapcsola­táról — a megvei KISZ bizottság októ­ber 3-i VB ülésén is megemlékeztek. Gy. Kí Segítsenek a pártoló tagok! I Több tégla és cementlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom