Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-13 / 242. szám
tflLÄG^RRÖLETÄRJAI, EGYESÜLJETEK! suNÁsnvu , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM ÄRA: 50 FILLÉR 1960. OKTÓBER 13. CSÜTÖRTÖK Az ENSZ-közgyűlésen folytatott vita növelte egy reális megegyezés reményeit Kádár János elvtárs nyilatkozata a New York Times munkatársának December 31-én adják át rendeltetésének az Egyetem utcai iskola udvarán épülő politechnikai oktató islkolát. Az új épületben gépműhely, jamegmunkáló műhely, női kézimunka terem, raktár, tanári szobák és mosdók xmnnak. A félmillió forintos új létesítményen a vállalatok, üzemek és intézmények több mint 200 000 forint os társadalmi munkát végeztek New York (MTI). A New York Times szerdai száma nyilatkozatot közöl, amelyet Kádár János államminiszter, a magyar ENSZ- küldöttség vezetője adott Sam Pope Brewernek, a New York Times munkatársának. Kádár János — írja bevezetőben a New York Times — kifejtette, hogy a magyar és a kínai kérdésben megejtett szavazás bebizonyította: az Egyesült Államok befolyása csökkent az ENSZ-ben. Igaz, hogy nem sikerült megakadályozni az úgynevezett „magyar kérdés” napirendre tűzését, s nem sikerült elérni azt sem, hogy az ENSZ napirendre tűzze a Kínai Népköztársaság tagságának rendezését, de az Egyesült Államok álláspontját most kevesebb ország támogatta ezekben a kérdésekben, mint a korábbi években. Kádár János — folytatta a lap — azt gondolja, hogy valami jó mindenesetre származik az ENSZ jelenlegi ülésszakából, amelyet bizonyos értelemben csúcsértekezletnek lehet nevezni. Az interjú során Kádár János hangoztatta: Azt hiszi, hogy a közgyűlésen folytatott vita növelte egy reális megegyezés reményeit. Az a tény, hogy a nézetek élesen összeütköztek, egyáltalában nem jelent szerencsétlenséget, hiszen a reális tárgyalások előfeltétele az, hogy mindenki őszintén fejtse ki álláspontját. A New York Times megjegyzi, hogy Kádár János fesztelenül és őszintén beszélgetett az újságíróval. A lap munkatársa ugyan előre eljuttatta hozzá főbb kérdéseit, a magyar államférfi válaszai azonban rögtönzöttek voltak. Akkor is habozás nélkül válaszolt, amikor az újságíró előre nem jelzett kérdést intézett hozzá. A lap megmagyarázza olvasóinak, milyen funkciót tölt be Kádár János, s aláhúzza, hogy ő „Magyarország első embere”. Azután idézi Kádár Jánosnak azt a kijelentését, hogy az ENSZ közgyűlésének 15. ülésszaka különösen jelentős, mert napirendjén két olyan életbevágóan fontos Lengyel miniszterhelyettes Pécsett Tegnap a délelőtti órákban Pécsre látogatott a lengyel pénzügyminiszter- első helyettese munkatársai kíséretében. A vendégeket elkísérte Pécsre Faluvégi Lajos, a Pénzügyminisztérium megbízott főosztályvezetője és Mohácsi István osztály- vezető. A vendégek először a városi tanácsra látogattak el, ahol Papp Imre elvtárs, megbízott vb-elnök fogadta a miniszterhelyettest és kíséretét, majd pedig felkeresték a megyei tanácsot. Ezután került sor a nyugati városrész megtekintésére, délután pedig Harkányba utaztak a lengyel vendégek. kérdés szerepel, mint az általános és teljes leszerelés és a gyarmati rendszer felszámolása. „Nem kétséges — fűzte hozzá Kádár János —, hogy az ülésszak jelentőségét nagyban növelte számos vezető államférfi jelenléte. A párizsi csúcs- értekezlet meghiúsulása óta a nemzetközi helyzet némileg megromlott. Ez abban is kifejezésre jutott, hogy a nagyhatalmak között szünetelitek a közvetlen tárgyalások. Mi hiszünk abban, hogy az ilyen tárgyalások hasznosak. Az ENSZ közgyűlése bizonyos értelemben csúcsértekezletnek tekinthető, minthogy sok állam vezetője gyűlt össze tanácskozásra”. Kádár János — folytatta a New York Times — azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy népszerűtlen intézkedések támogatására igyekszik rábírni más országokat. Ez a kísérlet azonban sikertelen marad. Az úgynevezett „magyar kérdés” napirendre tűzésével kapcsolatban Kádár János ezt mondta: — Minden évben szerepel egy ilyen javaslat, amelynek nincs sem célja, sem értelme. Első alkalommal tíz vagy még több ország nyújtott be határozati javaslatot a magyar ügyben. Most az Egyesült Államok egyedül maradt ebben a kérdésben. A magyaroknak van erre egy közmondásuk: „Magad uram, ha szolgád nincs.” Ami az 1956-os eseményeket illeti — írja a továbbiakban az amerikai lap —, a magyar kommunista párt vezetője azt mondta, hogy az teljes mértékben Magyarország belső ügye. A magyarok nem engedhetnek meg semmiféle ENSZfunkcionárius által folytatandó vizsgálatot, ahogyan azt több ENSZ-határozat ajánlja, mert ez azt jelentené, hogy hajlandók valamiféle gyámságot elfogadni. Viszont — fűzte hozzá Kádár János — bárki ellátogathat Magyarországra. Eljöhet, ha kívánják, akár Allen Dulles, a Központi Hírszerző Hivatal vezetője, akár Hammarskjöld ENSZ-főtitkár —, bárki, aki magánemberként kíván jönni. Ezek az urak sem mondhatnának mást magyar- országi látogatásukról visszatérve, mint azt, hogy „ezek a gyalázatos magyarok visszaállították a törvényes rendet és mi semmit sem tehetünk." Az amerikai népről szólva Kádár János ezt mondta: Kevés alkalmam volt, hogy egyszerű emberekkel találkozzam. Már idejövetelem előtt tisztában voltam azzal, hogy becsületesek és rendes emberek. Ez a meggyőződésem csak megerősödött. Uehet velük szabadon és őszintén véleményt cserélni. Békében és barátságban élhetnénk együtt velük ugyanazon a planétán. A New York Times közli Kádár János fényképét is. Mi tovább harcolunk a békéért és leleplezzük a háború gjúj togatóit — mondotta N. Sz. Hruscsov elvtárs New York (MTI). Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Az ENSZ-közgyűlés kedden este tartotta a 15. ülésszak meg nyitása óta legdrámaibb ülését. Napirenden az a kérdés szerepelt, hogy a közgyűlés, vagy Politikai Bizottság tárgyalj a-e a leszerelés kérdését. Hruscsov nagyhatású beszéde után megnyílt a vita, amely ben felszólalt az összes szocialista ország küldötte, — a cseh szlovák, albán, ukrán, lengyel, bolgár, belorusz, magyar és román delegátus. Magyar részről Sik Endre Tizenhatmillió forintos újítás a Pécsi Kenderfonógyárban Október 12-én a Len-Ken- deripari Műszaki Tanács szakemberei a Pécsi Kenderfonógyárba látogattak, hogy a helyszínen tanulmányozzák és tárgyalják meg a vállalat dolgozói által beadott országos jelentőségű újítást. Az évenként kb. 16 millió forint megtakarítást jelentő újítást a Pécsi Kenderfonóban kísérletezték ki és a gépi berendezéseket is a gyár dolgozói készítették el. A műszaki tanács Pécsre érkezése egyik kifejezője annak az elismerésnek, melyben népgazdaságunk a termelékenység növelése céljából nagy erőfeszítéseket tévő gyári kollektívát részesítette. Harc a szeszélyes idő Járással Olyan szeszélyes ez az ősz, mint az április. Esik az eső, utána kisüt a nap. Megpirítja a földet és ismét lehet dolgozni. Bizony nincs könnyű dolguk a termelőszövetkezeti vezetőknek. Ahányszor esik, any- nyiszor kell átszervezni a mun kát, annyiszor kell mást és mást végezni. Mert a munka nem állhat meg. Most már valóban a munkától függ a termés minősége és a mennyisége is. Több termelőszövetkezetben igen találékonyak a vezetők. Megy is ezeken a helyeken a munka. A szederkényi Kara- sica Gyöngye Termelőszövetkezetben például előre kijelölték azokat a területeket, ahova őszi gabona kerül. Van ezek között a területek között burgonya, kukorica, cukorrépa. Úgy szervezik a munkát, hogy először ezekről a kijelölt területekről takarítsák be a termést. A többit ráérnek később is leszedni. A gépeknek, a traktoroknak, a vetőgépeknek kell a hely először, mert ezek már a jövő évi termésért dolgoznak. Nem új módszer ez. A szederkényiek csinálják, mások viszont keveset törődnek vele. Ezért panaszkodnak a gépállomások, különösen az új termelőszövetkezetekre, hogy nem tudnak munkát adni a tsz-ek a traktorosoknak. Pedig lehetne nekik munkát adni. A szederkényi példa is ezt bizonyítja. A szentlőrinci gépállomás körzetében már a múlt évben is vetettek éjszaka. Az éjszakai vetés jól bevált, semmivel sem volt rosszabb a nappali vetésnél. A bicsérdi termelő- szövetkezetben az idén is vetnek éjjel, nappal, amikor jó idő van — mondják a bicsér- diek — mert ki kell használni a jó időt. Az ember soha sem tudja kiszámítani: mikor, esik majd és mikor lehet a földre menni. Igazuk van. De igazuk van a bodaiaknak is. A bodaiak is éjjel, nappal vetnek a gépállomás gépeivel, Sőt nemcsak vetnek, de szántanak is, méghozzá lovakkal. Lovakkal és éjjel. Ök is az időjárásra hivatkoznak, amely kiszámíthatatlan. De igazuk van abban, hogy a tavaszon,' meg a nyáron, meg amikor ősz tani kellene, akkor hiába hivatkoznak az időjárásra. Vetnek éjjel, nappal és ezért van az. hogy az összes gabonavetésük fele már a földben van. Több termelőszövetkezetünk ben, mint például a szentdé- nesiben és a somogyhárságyi- ban is kihasználnak minden vetésre alkalmas időt. A szent- dénesiek és a somogyhárságyi- ak vállalták, hogy október 20- ig minden őszi babonájukat a földbe teszik. Vállalták és teljesítik is. A saját érdekükben és a népgazdaság érdekében. Saját érdekükben, mert csak így lesz termés, a népgazdaság érdekében, mert csak így lesz mit tenni az ország közös asztalára. Jo, lelkesítő példák ezek. Minden termelőszövetkezet nek a saját érdekében érdemes e jó példákat követnii külügyminiszter mondott beszédet. Kifejtette a magyar delegációnak azt a véleményét hogy a leszerelés kérdését a közgyűlés plenáris ülé- zető tagja szólalt fel. A nyugati államok részéről a kanadai külügyminiszter, az amerikai delegáoió vezetője és az angol küldöttség egyik vezetője tagja szólalt fel. Mindhárman elismerték, hogy a leszerelés kérdése a legfontosabb kérdés, mégis amellett voltak, hogy a kérdést a Politikai Bizottságban és nem a közgyűlésen kell megvitatni. Azt ' hangoztatták, hogy a. Szovjetunió propagandát akar az ügyből csinálni, ez pedig nem lenne helyes, tehát szerintük jobb, ha a kérdést egy olyan bizottságban tárgyalják, ahol biztosítva vannak a tanácskozás feltételei. Miután a vita befejeződött, az elnök bejelentette, hogy N. Sz. Hruscsov, szovjet miniszterelnök a válasz jogán ismét szót kér. Erre a bejelentésre a terem, amely közben már félig kiürült, ismét teljesen megtelt. A szónoki emelvényre lépő Hruscsovot, óriási taps fogadta. A szovjet miniszterelnök jegyzeteiből beszélt. Kijelentette, figyelemmel kísérte azokat, akik ellenzik, hogy a közgyűlésen tárgyalják meg. Azt mondják, hogy a Szovjetunió propagandát akar csinálni ebből az ügyből. Nézzük meg, hogy hol tárgyaljuk a leszerelés kérdését, a közgyűlésen, vagy a Politikai Bizottságban? A Szovjetunió azt javasolja, hogy ott, ahol a legjobban lehet ért a kérdést megoldani. Miért nem akarják a nyugati küldöttek a problémát a közgyűlésen megvitatni? Egyszerű a dolog — mi már részt vettünk különböző bizottságok ban, tárgyaltunk az ötös bizottságban, ahol nagyhatalmak voltak jelen és abba is beleegyeztünk, hogy a tárgyalások eredményét tartsuk titokban. . Az Egyesült Államok legjobb képviselőjét, Stassent küldte el tárgyalni. Stassennek azonban végül is el kellett hagy nia a tárgyalótermet, mert olyan álláspontot foglalt el, amely ellentétes volt Dulles külügyminiszter álláspontjával. Énnek a bizottságnak a munkája csak füst volt, amely arra szolgált, hogy elkábítsa a nemzetközi közvéleményt; Itt ül például ebben a teremben — folytatta a szovjet kormányfő — a francia Jules Moch, akit szocialistának mondanak és - aki szakértő a leszerelés kérdésében. Találkoztam a tavasszal De Gaulle- lal, a Francia Köztársaság elnökével és megbeszéltük, hogy a leszerelés kérdését meg kell oldani, elsősorban meg kell semmisíteni a rakétahordozó fegyvereket. Jules Moch egy sajtóértekezleten megismételte, hogy Franciaország helyesli ezeket az elgondolásokat. Mi el voltunk ragadtatva, végre egy partner — mondottuk. — De tévedtünk. A genfi tízhajtalmi leszerelési bizottság ban egy egészen más Jules Moch jelent meg. Hruscsov ezután arról beszélt, az ENSZ-közgyűlés talán elősegíti azt, hogy az emberiség megoldja a legfontosabb kérdésit és megszabaduljon a háborútól. Egy új háború rettenetes lenne. Mi győznénk — mondotta Hruscsov felemelt han gon — de az emberiség vesz teségei rettenetesek lennének. Ismétlem: a közgyűlésen kell tárgyalni ezt az ügyet. Kanada és az Egyesült Államok képviselői azt mondják, Hruscsov haza akar utazni és már ezért sincs értelme annak, hogy a közgyűlésen tárgyaljuk a leszerelést. Ez igaz, én bejelentettem, hogy csütörtökön haza akarok utazni Moszkvába, de ha arról van szó, hogy ezen a közgyűlésen előrehaladhatunk a leszerelés kérdésében, hajlandó vagyok itt ülni New Yorkban, még csak meg nem születik az egyezmény. Lehet, hogy hiányoznék otthon, de nélkülem is előre fog haladni a Szovjetunió, virágozni és boldogulni fog. Ha önök azt mondják, — folytatta Hruscsov, — hogy a leszerelésért folytatott harc propaganda, ám mondják azt. önök szerint az úgynevezett tibeti és a magyar kérdés tárgyalása talán nem az? Ne- ] künk. kommunistáknak erős idegeink vannak. Ha akarják tárgyalni a tibeti kérdést, tárgyalják, de ragaszkodunk ahhoz, hogy a leszerelés kérdé- 1 sének elsőbbséget biztosítsunk. * (Folytatás a 1 oldaionj Hruscsov elvtárs felszólalása a válasz jogán