Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-12 / 241. szám

' I960. OKTOBER 12. NAPLÓ 5 Mi lesz a sorsuk a mohácsi csatatéren feltárt tömegsíroknak? Bombay József, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója nyilatkozata Szeptember közepe óta, ami­óta a Sátorhelyi Állami Gaz­daság lucernásában feltárták az első tömegsírt, a késő kor unokái szinte naponta vége­láthatatlan sorokban zarándo­kolnak nemzetünk nagy teme­tőjéhez. Ez a példátlan érdek­lődés is ékesen bizonyítja, hogy fontos jelentőségük van a feltárt tömegsíroknak. Azzal a kérdéssel kerestük fel Dombay János elvtársat, a Pécsi Janus Pannonius Mű zeum igazgatóját, hogy mi a tervük az eddig feltárt tömeg­sírokkal? — Hogy ml lesz az eddig feltért két tömegsír sorsa, ar­ról még korai lenne beszélni. Később történik majd intézke­dés arra vonatkozóan, hogy a helyszínen, vagy másutt lesz helyük végérvényesen a sírok­nak. Csütörtökön jönnek ki le­fényképezni a csontvázakat a Nemzeti Múzeumból. Utána azonnal betakarják a sírokat. Már megvásárolták Buda­pesten a nylont, amellyel leta­karják a csontvázakat, s utá­na pedig behantolják a tömeg­sírokat, hogy későbbi intézke­désig ilyen állapotban meg­őrizhessék őket. A múzeum kutatói még to­vábbi tömegsírok feltárását remélik. Mivel beköszöntött az őszi esőzés — így az ásatá­sokat nem lehet már folytat­ni. Dr. Papp László két hétig vezet még próbaásatásokat, kü lönösebb eredményt már nem várnak, inkább csak a jövő évi ásatások előkészítését vég­zik. További tömegsírok fel­tárásával megbízható pontos­sággal tudják rekonstruálni a hadállásokat, a csata helyze­tét. Eire sajnos még alig van­nak megbízható adataink. Mikor építenek lépcsőt ? A Petőfi utcában már a múlt év őszén megépítették az új húsboltot és zöldséges üzle­tet. Az üzlet decemberben meg is nyílott, lépcső azonban nem épült hozzá. Már második éve ott domborodik az épület előtt a sok cserép- és téglahulladék. A húsbolt vezetője ingadozó lépcsőt csinált az üzlet elé, de ez mégsem használt. Esős idő­ben és télen bokáikat törik a gyanútlan arrajáró dolgozók. I Ismét jön a tél, ismét veszé­lyes a törmelékeken közleked­ni. Kérik az illetékeseket, dönt sék el, ki köteles az új lakó­házak elejét rendbehozni, a sok cserepet és tégladarabokat elhordani? Ne nézzék el, hogy a rossz idő beálltával újra kezdődjön, az utcából a vásár­lók a sok törmelék miatt a klinikán kössenek ki. A Petőfi utcai asszonyok. Új célok, új tervek megva I ásításáért Pécs város Művelődési Háza az új népművelési évad küszöbén Tito Schipa cs a somogyapáti orvos Akti a világhírű tenorista fedezett fel — Pécsi fiú a római énekesek között? Somogyapáti kicsiny falu, 1 óra járásnyira Pécstől. Per­sze a korszerű járművek idő­átlagában számítva az órát s nem pedig gyalogosan, úgy amiként a falu betegei látogat­ják dr. Muskát József körzeti orvos rendelőjét. Mert a 29—30 év körüli falusi orvos, aki im­már 3 esztendeje gyógyítja a somogyapátiakat, a vidéki or­vosok életmódja szerint nap­estig járja a somogyapátiak otthonait s gyógyírt ad influ­enzára. röntgenre utal, féltő gonddal ellenőrzi a csecsemő- halandóságot: egyszóval izig- vérig a gyakorlat embere. Szinte elhűlt a vér az ereim­ben, amikor a minap dr. Mus­kát egy nyilatkozatot muta­tott. amit — olasz és magyar nyelven — Tito Schipa a világ hírű tenorista írt alá, Pesten, a Gellért szállóban. Eszerint a somogyapáti or­vos. a kissé már kopaszodó, harmincas doktor rendkívüli éneiktehetséff, akit a nagy olasz művész ingyenes tanítvány­ként vállalt el. A nyilatkozat­ban kérte Tito Schipa a ma­gyar hatóságokat, hogy tegyék lehetővé dr. Muskátnak olasz- országi útját és — bizonyosak vagyunk — ez az út rövidesen meg is valósul majd. Nos, tehát a pécsi gimná­ziumot járt, Pécsett végzett or­vosról egyszeriben kiderült, hogy a gyér hazai tenorután­pótlás egyik legreménytelje- sebb tagja, olyan valaki, aki­ről regényes életrajzokat írtak a közelmúltban, mint íves Montandról vagy Perttleről. Az ilyen írásműveik olvasása köz­ben önkéntelenül arra gondol­tunk: nem az író fantáziájának — ideiglenesen gyors olaszos temperamentumával — már a nyilatkozatot írta: „Meghallgattam dr. Muskát Józsefet és kivételesen tehet­ségesnek tartom. Kérem a ma­gyar hatóságokat, tegyék lehe­tővé számára, hogy Olaszor­szágba utazzon, ahol ingyenes tanítását vállalom“. Kevés magyar énekest ért valaha is ekkora megtisztel­tetés. Dr. Muskát József pe­dig visszautazott Somogyapá- tiba és másnap reggel — vilá­gos, tiszta tekintettel — peni- cilininjekciót szívott a fecsken­dőbe, hogy megvívja minden­napos harcát a láthatatlan vi­lággal, amelynek orvos gya­nánt esküdt ellenségévé szegő­dött. Mint orvost sajnálnánk, mint kivételes művészt szeretettel ünnepelnénk. Pagony Lajos i Mindennap egy foriní Tavaly tavasszal felhívás je­lent meg az Uj Komló című lap hasábjain. A felhívásnak az volt a lényege, hogy min­den dolgozó mindennap taka­rítson meg egy forint érték­nek megfelelő anyagot. Volt, akit mosolyra készte­tett a villamos üzem dolgo­zóinak kezdeményezése. Volt, aki úgy gondolkozott, hogy halvaszületett mozgalom lesz ez, a forintokból még egy családi házra való sem gyűlik össze, hiszen egy forint olyan csekélység! Egy fagylalt, vagy a legolcsóbb autóbuszjegy ára. Ma mór senki sem moso­lyogja meg a forintos mozgal­mat. Nem, mert tavaly hat­százezer forintot eredménye­zett, az idén pedig még többet hoz a vállalat kasszájába, mert a múlt évinek megfelelő hat­százezer forintot már szeptem­ber végén elérték. Dicsérik is a villamos üze­met a komlói széntrösztben. Pécs város Művelődési Háza, amely az elmúlt esztendőkben is jó munkát végzett, az új népművelési időszakra is olyan tervet dolgozott ki, amely példa lehet a többi mű­velődési otthonoknak is. A művelődési ház fő felada­tának az ismeretterjesztést, a tudatformáló tevékenységet tartja. Olyan dolgozókat — el­sősorban fiatal ipari munká­sokat kívánnak foglalkoztatni, akiket eddig nem sikerült. A dolgozók kulturális igényeinek egyre színvonalasabb kielégí­tése mellett fokozottan arra törekszenek, hogy újfajta, s főként mélyebb igényeket váltsanak ki előadásaikkal, rendezvényeikkel. Az utóbbi években egy saj­nálatos jelenségnek lehettünk szemtanúi. A három pécsi mű­velődési ház nem tudta koor­dinálni a munkáját, inkább csak rivalizáltak egymással. Ebben a népművelési időszak­ban szorosan együtt kíván működni a három művelődési ház. Közös munkájukat úgy alakítják ki, hogy a három kulturális intézmény sajátos arculata mindjobban kidombo­rodjon. 1961-ben lesz Pécs vá­ros Művelődési Háza fennállá­sának tizedik évfordulója. A jubileumi évet nem „ünnep­lésekkel”, hanem a szocialista kultúra terjesztése érdekében végzett hasznos és eredmé­nyes munkával kívánják em­lékezetessé tenni. A korábbi évek jó tapaszta­latainak, bevált módszereinek felhasználásával, új formák (komplex-előadások, művé­szeti ismeretterjesztés beveze­tésével és meggyökereztetés 5- vel akarják ismeretterjesztő tevékenységüket gazdagítani. Indítanak egy 6 előadásból álló stílustörténeti sorozatot, amelyen olyan témák szere­pelnek, mint a klasszikus stí­lus (görög-római művészet), a középkor (román, gót stílus), reneszánsz, barokk, rokokó, a polgári világ stílusirány­zatai (klasszicista, empír, bie- dermeyer) stb.) A stílustörténeti előadások egy-égy stílust gazdagon il­lusztrálva mutatnak be (kép­ző-, zeneművészetben, divat­ban, építészetben, irodalom­ban, vetített képek, illetve élő művek bemutatásával). A cél nem csupán művészettörté­neti tájékoztatás, hanem a kor világnézetének és a megfelelő stílusjegyek összefüggésének a megmutatása, felismertetése. A Mecsekről például négy előadásból álló sorozatot indí­tanak: — Mit mond a Mecsek­ről a geológus, a botanikus, a zoológus és a meteorológus? Mit mond a Mecsekről a ré­gész és a történész? A Mecsek a turista és a művész szemé­vel. (Versek, irodalmi emlé­kek, zeneművek illusztrálásá­val.) A Mecsek a népgazda­ságban. Előadássorozatokat tervez­nek Népek barátsága címmel, amelyeket a Hazafias Nép­fronttal közösen rendeznek. Sorra kerülő előadások: Cseh­szlovákia, NDK, Lengyelor­szág, Bulgária, Albánia, Finn­ország. Új országok a világ- téképen című sorozatukban a mostanában függetlenné vált afrikai országokat mutatják be: Ghánát, Guineát, a Mali Államszövetséget, Kongót — szintén filmekkel, vetített ké­pekkel. Több előadásból álló soroza­tot terveznek még a „Korunk technikai forradalma”, „A fi­zika magyaráz”, „Utazás a lé­lek körül”, „Vallás és tudo­mány”, „Egészséges család” címmel. Politikai témájú elő­adásokat, illetve élménybe­számolókat három ízben ren­deznek aktuális kérdésekről. Ezek a külpolitikai helyzetről adnak majd tájékoztatást. Figyelemre méltóak az iro­dalmi előadásaik is: Elektra alakja a világirodalomban. (Aischylos, Sophokles, Euri­pides, Giraudoux, O'Neill Elektra-drámáinak ismertetése részletek bemutatásával.) Külön foglalkoznak Maja­kovszkij, Giraudoux és O’Neill életművével, alkotásaikkal. Képzőművészeti előadásokat tartanak Szőnyi Istvánról, India festészetéről, s a fiatal magyar festőkről. Olyan előadásokat is talá­lunk a terveikben, mint pl.: Mit tartunk szépnek? Háztar­tási gépeink célszerű kezelése. Művelt magatartás stb., ame­lyek' az ifjúság erkölcsi ne­A& u,tcabi<zatntL végleg abbahagyta a közügyek intézését, pedig nem ez tör­tént. Ez év tavaszán hallottam róla, hogy 6 is belkapcsolódott a megyében folyó nagyszabású tsz-szervező munkába és hete­ken át a somberéki utcák sa­rát taposta, ismeretlen embe­rek ajtaján kopogott be estén­ként és órákon át beszélt, vi­tázott sorsdöntő kérdésekről.' Azt is megtudtam, hogy e há- ziagitációk során igen sok jó­barátot szerzett, akikkel a mai napig is tartja a kapcsolatot. Es nem is akármilyet. A meg­alakulás napjától patronálja a sombereki tsz-t nemcsak taná­csokkal, hanem tettekkel is. Nem is olyan rég egy vízellátó berendezést tervezett a tsz-is- tállóba és hamarosan fel is szerelték. Aztán kijárta, hogy hónapokkal a beszerzési határ­idő előtt traktort és pótkocsit kapjon a tsz. De ha kell, mű­szaki ellenőrzéseket is végez a tsz-építkezéseken s ezzel is ez­reseket takarít meg a szövet­kezet számára. Hovatovább olyan barátság fejlődött ki közte és a szövetkezetiek kö­zött, hogy felajánlották szá­mára az elnöki tisztséget. Per­sze, hogy nem fogadta el. Hi­szen a munkahelyén, a Posta- igazgatóságon is nagyon ko­moly megbízatása van. Műsza­ki felügyelőként négy megyét kell bejárnia és ellenőriznie a postaépítkezési, illetve szere­lési munkákat. Motorral, gép­kocsival, vonattal utazza be a fél Dunántúlt és bizony meg­történik, hogy hetenként csák egyszer-ketszer látja a csalá­dot, De ha hazajön, akkor sem nyughat. Éppen csak, körül­néz, aztán „berúgja" a Pan­nóniát és meg sem áll Sombe­rekig. Üjabban a Megyei Népi' Ellenőrző Bizottságtól is meg­bízatást fogadott el és leg­újabban utcabizalmi teendők­re kérte, vagy inkább bízta meg a III. kerületi tanács. O ezt is elvállalta. Cbből az alkalomból ta- lálkoztam újra Ma- gassy Lászlóval. Helyesebben mondva, el sem kerülhettük volna egymást, mert aki ko­molyan veszi az utcabizalmi megbizatást, az él is vele. Ma- gassy László pedig nagyon ko­molyan veszi. Nem arról van szó, hogy most újra kapcsola­tot keres a választó körzeté­ben, mert ezt a kapcsolatot „civilben" is fenntartotta, ha­nem az 6 szavával élve, „ko­molyabb tartalmú kontaktust” igyekszik kiépíteni a körzet lóikéival. Miben mutatkozik ez meg? Leginkább abban, hogy nemcsak a panaszt hallgatja meg, nemcsak jótanácsokkal látja el a hozzáfordulókat, ha­nem személyesen is megvizs­gálja a kérelmeket. így keres­te fel Bozsányi Ferencet is, aki elpanaszolta, hogy a PJK lassan már egy éve ígérgeti a lakás tűzfalának javításit, de az Ígéreten kívül egyebet sem tett. Az utcabizalmi a hely­színen győződött meg az élet­veszélyessé vált lakás javítani­valóiról és ahelyett, hogy a ké­nyelmesebb megoldást válasz­totta volna, ami abból állt, hogy a panaszost a tanácshoz küldi segítségért, ő maga kül­dött felszólító levelet a P1K­velését kívánják segíteni, s olyan ismeretekkel gazdagí­tani őket, amelyeknek a gya­korlati életben is nagy hasz­nát veszik. Üzemlátogatást is szervez­nek c Pécsi Bőrgyárba, a Por­celángyárba, a Dohánygyárba és a Sörgyárba. Az üzemláto­gatásokat úgv ütemezik be, ho^v a látogatók minden eset­ben megismerkedhessenek sgy-egy jellemző, érdekes gyártási folyamattal. Elláto­gatnak a művelődési ház rendszeres vendégel a Pécsi Orvostudományi Egyetemre is, a Szövet- és Fejlődéstani Intézetbe, az Anatómiai Inté­zetbe, a Kórbonctani Intézet­be, ahol a kutatók egy-egy kí­sérlet folyamatát ismertetik. „Ismerjük meg Baranyát” kirándulást szervez­nek a nyár folyamán a me­gye legszebb, legtöbb történeti emléket és természeti kincset őrző helységeibe: Komló, Hi­dasi völgy, Máré vára, Siklós, Harkány, Pécsvárad, Mohács, Szigetvár, Abaliget, Sikonda. Országjáró körutat szerveznek a Dunántúl megismerésére: Kaposvár, Zirc, Abda, Sopron, Nagycenk, Ják, Sümeg, Bala­tonalmádi, Tihany, Keszthely és Fonyód. Társasutazást szer­veznek a szegedi szabadtéri játékokra is. A művelődési ház munkájá­nak jelentős részét a szakkö­rök teszik ki: amatőr fotoklub, méhész csoport, népművészeti szakkör és irodalmi olvasó­szakkör működik. Egy ilyen cikk nem alkal­mas arra, hogy hű képet ad­jon a művelődési ház sokrétű és szerteágazó munkájáról. Hiszen sok jelentős dolgot kel­lene még megemlítenünk a különböző tanfolyamokról, filmvetítésekről, a Felolvasó Színházról, a Mecsek Művész­együttesről, a Bábszínházról, a Balettiskoláról és az Ifjúsági Klubról, amelyek szintén szer­ves egységét alkotják a mű­velődési háznak. Az említett példák azonban ékesen bizonyítják, hogy a művelődési ház a legmesz- szebbmenőkig biztosítani kí­vánja a szocialista ember sokoldalú, kulturális fejlődé­sét. (H. I.) hez, sürgős intézkedés végett. Persze, az más lapra tartozik, hogy a PIK nem tart érdemes­nek egy „utcabizalmit" még a válaszra sem. Magassy László pedig nem hagyja annyiban a dolgot. Azt mondta, hogy a PIK-hez címzett legközelebbi levelét már két példányban ír­ja és az egyiket néhány „ki­egészítő” szó keretében a ta­nácshoz küldi s bízik abban, hogy foganatja lesz a levelé­nek. — Amikor egy-egy kikülde­tésről hazatérek, nincs időm tétlenkedésre, mindjárt akad munkám — mondotta. — Meg­történik, hogy este tíz óra után is felkeresnek a lakók és ne­kem soha sem szabad mutat­nom, hogy nem a „legjobb­kor" jöttek. Hogy mivel jön­nek? A leggyakrabban talán lakásproblémákkal, de külön­böző igazolványok kiállítására is kémek, melyekkel azelőtt a tanácshoz kellett fordulniok. tgy gyorsabb, kényelmesebb. De állítottam már ki együtt­élési bizonyítványokat és jó- néhány esetben elég volt az igazolásom aira Is, hogy a la­kók gyermekeit felvegyék a napközi otthonba, sőt útlevél kérelmekhez is adtam már igazolásokat. És egyszer sem történt meg, hogy az illetéke­sek ne tekintették volna hiva­talosnak ezeket az igazoláso­kat. amikor megkérdeztem,, ** hogy mindezekért mi a fizetsége, csak annyit mon­dott: — Az, hogy eddig csak né­hány ismerősöm volt a körzet­ben, most pedig egy sereg jó­barátom van, akik „hivatalos időn’’ kívül is meg-meglátogat- nak egy kis beszélgetésre, cse­vegésre. Igen. Ez valóban szép fizet­ség, túlbuzgóságáról van-e szó? Mert mi történt? dr. Muskát József ügyes-bájos dolgainak elintézésére Pestre utazott s véletlenül a nagy olasz teno­rista szobája mellett lelt szál­lásra a Gellért Hotelben. A három év óta énekelni tanuló fiatal orvost ekkor különös me részség szállta meg. Formáli­san „betört’ ’Tito Schipa szál­lására és könyörögni kezdett az agg maestronak: hallgassa meg őt. A 72 éves Tito Schipa először csak bámulta a magya­ros temperamentum megnyil­vánulását majd mit is tehetett egyebet? — egy kézmozdulat­tal engedélyt adott az ének­lésre. Ekkor dr. Muskát József, a somogyapáti körzeti orvos — az éneklés ősi mítoszának szer tartásai szerint — megidézte Verdi, Erkel és Wagner szel­lemét. A mester csak hallga- < tott. Aztán — egy Mascagni ^ ária közben egyszerre csak ki--, tört: „Superbe! Una voce su-f perbe!” — „Tanítani fogom önt} Rómába kell jönnie, hogy iga-j zán nagy énekes lehessen” Es* Muskát Jóska, a bányászfiú a}1 „dr. medicus universalis” köny• nyekre fakadt. Átölelte az aggj énekes inas, erektől duzzadt} kezét, melyet tanítványai tisz-jl telettel egy di Stefano, egy de* Monaco csókolt már, és úgy* érezte; valami új, eddig isme-jl rétién nyílt meg előtte. Bizo-;| nyára harcot vívott benne af test igazságainak racionaliz-y musa a lélek kultuszával ésjj talán egy pillanatra feltámadt) benne az is: szabad-e? Szabad-} e* feláldoznom mindazt, amit,) eddig tanultam az újért és is-) nyeretlenért? De Schipa ezalatt} Csak máshol hallgatnak. aJ többi komlói üzembe még nem) jutott el a híre, vagy pedig} nem ismerik fel a benne rej-I lő lehetőségeket. Márpedig ezt) t mozgalmat nemcsak Komlón! — az egész megyében el kelle-J ne terjeszteni. Mert ha volt jó) kezdeményezés a baranyai üz< J mekben az utóbbi években (és. volt jónéhány), ez valamennyi* közül a legéletrevalóbb. Lega-} lábbis azok egyike. í Ha egyetlen, alig háromszáz* egynéhány embert íoglalkoz-} tató üzemben hatszázezer fo-*i rint volt a kilenchónapos mér- * leg, mennyi lehetne a megye} valamennyi gyárában, bányá-j jában és vállalatánál? Milliók?* Vagyon szerények vagyunk:} Inkább tízmilliók! J Ezért ne halogassuk a csat-,' lakozást tovább. Kövessük a) villamos üzem dolgozóinak jó"' példáját, mindenütt, ahol csak„| takarékoskodni lehet. i Magyar? i j UörüXbeliH négy éve ismé­éi' rém Magassy Lászlót. | Addig még köszönőviszony \sem volt közöttünk, bár na­ponta találkoztunk, de hát vá­mosban nem is szokás nagyon Jaz utcabeli Ismerkedés. Egy napon aztán 6 maga |vállalkozott az ismerkedésre. Szépen megfogalmazott kére­lemmel, rengeteg aláírással el­látott papírokkal Ropogott be hozzám és a környékbeli la­kók nevében előadta: boltot kell szerezni sürgősen. — Az ügy nem tűr halasztást — mondotta. — Sem autóbusz­közlekedés, sem bolt nincs a környéken, az asszonyok kéz­ben cipelik távoli boltokból, piacról a nehéz terhet és nincs szószólójuk, aki közbenjárna, segítene a bajokon. — Fogjunk össze — aján­lotta. — Folyamodjunk a ta­nácshoz, menesszünk küldött­séget vagy bármit, de a bolt­ügyet nem lehet halogatni. El­mondta, hogy ö már boltveze­tőt is szerzett, a bolt helyét is megjelölte, sőt tervrajzot is ké­szített, hogy a lehető legol­csóbban nyélbe lehessen ütni a dolgot. Szóval ettől a naptól isme­rem Magassy Lászlót. Ettől a naptól közösen szorgalmaztuk a boltügyet. S hogy mégsem lett ebből a nagy nekibuzdu­lásból fűszerbolt, nem raj tűnik múlott. Pedig megszereztük hozzá a tanácsi engedélyt, sőt Magassy László szakértőt i* hívott, akivel megállapodtak az építendő bolt elhelyezésé­ről, határidejéről és egyebek­ről. S amikor már minden együtt volt, a boltvezetőnk visszalépett. „Utókalkulációjá­ból" kiderítette, hogy ráfize­téses lenne az Üzlet­Éttől fogva egy ideig nem is találkoztam Magassy László­val. Azt hittem, hogy a csaló­dás feletti elkeseredésében

Next

/
Oldalképek
Tartalom