Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-12 / 241. szám

4 v * p ro I960. OKTÓBER t Hruscsov elvtárs beszéde a leszerelés kérdéséről flz ENSZ-közgyfilés napirendjére kerül a „magyar kérdés“ r (Folytatás az 1. oldalról.) Ideje, hogy végre mindenki felismerje a mai helyzet ko­molyságát. Az a körülmény, hogy a közgyűlésre érkezett legtöbb államfő és kormányfő már hazatért, a többiek pedig útra készülnek, azt mutatja, hogy nyilván nem bíznak a közgyűlés jelenlegi üléssza­kában. nem remélik, hogy az ülésszak valóban hozzá­fog az általános és teljes leszerelés életbevágó kérdé­séhez. De ezen lehet segíteni, mert a modem közlekedési eszkö­zökkel éppen olyan gyorsan vissza lehet jönni, mint aho­gyan el lehetett repülni. Meg­győződésem, hogy ha komo­lyan vetődnék fel a közgyűlés plenáris ülésén a leszerelés kérdése, ha különleges súllyal foglalkoznának vele, akkor azok az államfők és kormány­fők visszatérhetnének a köz­gyűlésre, akik már elutaztak. Sőt mi több, még azok az ál­lam- és kormányfők is ide­utazhatnának, akik nem vol­tak jelen ülésszakunk munká­jának kezdetén. Célszerű lenne rendkívüli koz- gyűlésen megvitatni az általános és teljes leszerelés kérdését Ezt a kérdést® másként is meg lehet oldani. Már beszél­tem erről Macmillan úrral, Nagy-Britannia miniszterelnö­kével, más államférfiakkal. Szóba hoztam ezt az ENSZ- újságírók Szövetségében meg­tartott sajtóértekezleten is. lehetséges, hogy az általá­nos és teljes leszerelés kér­dését célszerű lenne az ENSZ rendkívüli közgyűlé­sén megvitatnunk. Most az elnökválasztás elő­készítésekor az Egyesült Álla­mokban olyan helyzet alakúit ki, hogy az amerikai kormány a jelek szerint nem szándéko­zik semmilyen új, fontos kö­telezettséget sem magára vál­lalni. Már pedig az Egyesült Államok konstruktív közre­működése nélkül lehetetlen az ENSZ-közgyűlésen megegye­zésre jutni a leszerelésről. A közgyűlés rendkívüli ülés­szakát a jövő év márciusá­ban vagy áprilisában lehetne összehívni, s azzal a javas­lattal fordulhatnánk vala­mennyi országhoz, hogy ezen az ülésszakon államfők vagy kormányfők vezessék a kül­döttségeket. Mindent meg kell tenni, hogy a közgyűlés rendkívüli ülés­szakán megegyezés szülessék a leszerelésről és hogy minden ország lényegesen előmozdítsa a közös ügyet: a leszerelési egyezmény megteremtését és a béke biztosítását, Bonn nyugat-európai csúcsértekezletet tervez és Waskingten támogatásával fokozott nyomási gyakorol Párizsra Bonn. Az MTI bonni tudó­sítója jelenti: Hivatalos forrá­sok szerint Bonn azt tervezi, hogy december közepén köz­vetlenül a NATO miniszteri tanácsának párizsi ülésszaka előtt nyugat-európai csúcsér­tekezletet tartsanak a nyugat­európai országok kormányfői­nek részvételével. Bonni kor­mánykörök szerint ezen a kon­ferencián kell majd véglege­sen „tisztázni“ a francia ál­lamférfiak múltheti bonni lá­togatása után megoldatlanul maradt problémákat, Diplomáciai megfigyelők vé leménye szerint Bonn és Was­hington most fokozott nyo­mást gyakorol Párizsra; Ez megmutatkozott a múltheti bonni tárgyalásokon is, ami­kor Adenauer kancellár rend­kívül kemény szavakat hasz­nált a francia tárgyalófelekkel szemben, Debré miniszterel­nök teljesen defenzívába szo­rult, amikor azt mondotta, hogy De Gaulle tervei vég­eredményben „nem veszedel­mesek“ az Atlanti Szövetség egységére. Bonni diplomáciai köröknek az a benyomása, hogy Adenauer kancellár — miután Washington támogatja őt — úgy érzi: szilárdan ül a nyeregben a kül- és belpoliti kailag elszigetelt francia kor­mánnyal szemben. JVc adjanak atomfegyvert Norvégiának ! Osló A független norvég munkáscsoport, amely egyesíti a norvég munkáspárt balszár­nyát és a radikális értelmiség Az amerikai nagykövet rendelkezik Kongóban az ENSZ* csapatokkal Damaszkusz. Az An Nasr című lap leopoldvilié-i forrásokra hivatkozva beszá­mol azokról a nézeteltérések­ről, amelyek Von Horn tábor­nak, az ENSZ kongói fegyve­res erőinek parancsnoka és Timberlake, amerikai nagykö­vet között támadtak. Mint a lap rámutat, a tábornokhoz közelálló körökben elmondták, hogy a tábornok dühösen tá­vozott az amerikai nagykövet­től, s felháborodottan nyilat­kozott a nagykövetnek és kor­mányának eljárásáról. Ennek az az oka, hogy az amerikai nagykövetség munkatársai, és maga a nagykövet is, paran­csokat és rendelkezéseket ad­tak az ENSZ-erőkben lévő európai csapatoknak, anélkül, hogy előzőleg tárgyaltak vol­na Von Horn tábornokkal. Ilyen módon adtak ki paran­csokat egyebek között a leo- poldville-i repülőtér elfoglaló­iéra és az ENSZ-csapatok át- C'.soportosi tására.. képviselőit, röpiratot tett köz­zé: „Ne adjanak atomfegyvert Norvégiának’’ címmel. A röpirat keményen bírál­ja azokat a norvég személyi­ségeket. akik Norvégia atom­fegyverrel való felszerelése mellett foglalnak állást. A röpirat hangoztatja, hogy „békés időkben nem szabad külföldi csapatoknak tartóz- kodniok Norvégiában. A norvég kormánynak olyan külpolitikái kell folytatnia, amelyet a Szovjetunió nem ér­tékelhet provokációs politika gyanánt — mondják a röpirat szerzői. Megnyílt a Nemzetkőii Szövetkezeti Szövetség kungresszusa Lausanne. Október 11- én a svájci Lausanne-ban meg kezdte munkáját a Nemzet­közi Szövetkezeti Szövetség 21. kongresszusa. A kongresszus­ra a különböző országok szö­vetkezeti szerveinek 700 kép­viselője érkezett. A napiren­den a szövetség központi bi­zottságának jelentése szerepel, amely az 1967—1960 közötti időszakot öleli fcL Azt hiszem, mindenki, aki békére és a népek barátságára törekszik, szívesen fogja látni az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívására vo­natkozó határozatot. Ismételten hangsúlyozni sze­retném, hogy ezt az ülésszakot kívánatos lenne Európában tartani, például Genfben. minthogy az ENSZ-hez tartozó orszá­gok többsége földrajzilag Európa felé gravitál. Meg lehetne tartani ezt az ülésszakot Moszkvában vagy Leningrádban is. Ha így len­ne, mi a magunk részéről min­dent megtennénk, hogy bizto­sítsuk a kellő feltételeket a rendkívüli ülésszak normális munkája és az ülésszakon részt vevő küldöttek szá­mára. ' Ilyenformán a szovjet kül­döttség kitart amellett, hogy az általános és teljes lesze­relés kérdését a közgyűlés plenáris ülésén kell megvi­tatni, a kormányfők részvé­telével. Ha valamilyen oknál fogva nem sikerül minden vonatko­zásában megtárgyalni a lesze­relés problémáját és meg­egyezésre jutni ezen az ülés­szakon legalábbis a fő elvekre nézve, akkor a szovjet kor­mány szükségesnek tartja a közgyűlés rendkívüli üléssza­kának összehívását egyetlen napirendi pont, az általános és teljes leszerelés megvitató­S3I*d. Hassa át önöket, küldött urak, az a felelősség, amely az Egyesült Nemzetek Szer­vezetére hárul egy olyan nagy fontosságú probléma megoldá­sát illetően, mint a leszerelés. A világ összes népei elvár­ják, hogy az ENSZ végre te­gye járhatóvá az utat egy olyan életbevágóan fontos, halaszthatatlan feladat meg- # oldásához, mint az általános és teljes leszerelés. Az amerikai „szavazógép" segítségével sikerült napirendre tűzetni a “magyar kérdést•* — Az ázsiai és afrikai országúi többsége tartózkodott a szavazástól Az MTI New York-i tudósí­tója jelenti: Az ENSZ-közgyűlés hétfőn este befejezte az általános ügy­rendi bizottság javaslatának megvitatását arról, hogy mi­lyen kérdéseket tűzzenek a közgyűlés és az egyes bizott­ságok napirendjére. Ennek ke­retében megvitatták az úgyne­vezett magyar kérdést is. A kérdés vitájánál a magyar kül­döttség nevében Péter János, a külügyminiszter első helyette­se mondott beszédet. — Amit mi most cselek­szünk — mondotta többek kö­zött Péter János, — az a köz­gyűlés egymást követő üléssza­kain már-már gépies eljárássá válik. Gépies eljárássá, ame­lyet közvetlenül, vagy közvet­ve az Egyesült Államok dele­gációja kezdeményez és a köz­gyűlés automatikusan jóvá­hagy, ez történik az úgyneve­zett magyar kérdéssel az Egye­sült Nemzetekben. Az úgyne­vezett magyar kérdés megme­revedett eljárások során ugyan úgy kerül elő és múlik el, mint a megnyitó és záró eljá­rások formaságai. Mondjuk ki nyíltan, aho­gyan a gépies eljárások rend szerint senkit sem érdekel­nek, ugyanúgy van a magyar kérdéssel Is a közgyűlés ülésszaka. Ha figyelmesen elolvassák az Egyesült Álla­mok delegációja által beter­jesztett magyarázó memoran dumot, megállapíthatják, hogy még az amerikai dele­gációt sem érdekli komolyan Senki sem vár semmit a vele kapcsolatba hozott vitától és határozatoktól. Az itt jelenlé­vő delegációk, amelyek bizo­nyos oknál fogva nem szavaz- 1 hatnak mellettünk, állandóan azt mondogatják nekünk, hogy ne törődjünk ezekkel az eljá­rásokkal, hiszen ezek csupán gépiesek. Bármennyire egyetértünk is az ilyen értékeléssel — foly­tatta Péter János —. mégis meg kell állapítanunk, hogy az ilyenfajta gépies eljárás ártalmas lehet a szervezet mű­ködésére, minthogy valóban az is. Ártalmas voltát különböző módon tapasztaltuk. Az ilyen gépies eljárás olyasféle lég­kört teremt, amelyben a ciniz­mus egyre erősödő tényező. A jelenlegi világhelyzet fő problémáinak hatása alatt álló delegációkat arra kény­szerítik, hogy egy tagállam belső ügyeit érintő napirendi kérdéssel foglalkozzanak, olyan kérdéssel, amelyet az Egyesült Államok küldöttsé­ge politikai manőverekre használ fel a haladó erők ellen. A delegációk kénytelenek résztvenni a vitában és azt vé­gigülni, többségükben annak teljes tudatában, hogy az egész eljárás hidegháborús célokat szolgál, nemcsak Magyaror­szág, hanem a Szovjetunió el­len és törvénytelen, értelmet­len. Az ilyen gépies eljárás a szer vezet életében mutatkozó ká­ros tünetek jelenlétét mutat­ja. Az alapokmány értelmében és az emberiség jelenlegi kö­vetelményei szerint az Egye­sült Nemzeteknek meg kellene ragadnia a lehetőségeket a fe­szültség enyhítésére, a fegyve­res összetűzések veszélyének kiküszöbölésére, a népek sza­bad fejlődésének biztosítására az egész világon. Az Egyesült Államok delegációja ehelyett, az alapokmánnyal éles ellen­tétben azt javasolja, hogy kozzanak bele egy tagi belügyeibe régi és alaptan lítások alapján. Az ilyet pies eljárás a magyar ni — és nemcsak a magyar ben — azt a benyomást I . hogy az ENSZ-et fel lehet nálni olyan kísérletekre, i. nek célja egy tagállam sikeres fejlődésének megf rása. Péter János felszólalás« gén hangoztatta: A közgyűlés legfőbb s sége a magyar nép szi az lehetne, ha hatható delmet nyújtana azzal * ben, hogy az amerikai gáció hidegháborús cá használja fel. Amit a magyar delei hangsúlyozott —, hogy tj illik az egész ügy nem 1 kel jóformán senkit — s bizonyosodott a vitánál, fl* magyar küldöttön kívül pán a javaslatot benyújtó rikai delegáció szónoka s fel. A dolog érdekesség1 hogy az amerikai delegál vében nem Wadsworth, a gáció vezetője beszélt, a általános ügyrendi bizd ban megindokolta a java* hanem Wajne Morse sze A szenátor „tájékozottság kérdésben mutatta többe* zött az is, hogy az 1956-«! mények időpontját szepk re tette. A dolog érdeke még az, hogy Morse sze vasárnap kijelentette: látszik, a Kínai Népköz* ság felvétele elkerülhet«1 válik az ENSZ-be” Morf nátort ezért a hétfői lag éles támadások érték és séges, hogy e támadások sa alatt tartotta helyesli« ő szólal fel a magyar K* ben. Tüntetések Dél-Koreában A szöuli bíróság felmentette az áprilisi tömegmészáriás bűnöseit Szöul. A szöuli bíróság szom baton mondott ítéletet negy­vennyolc vádlott perében, aki­ket azért állítottak a bíróság elé, mert áprilisban, amikor a dél-koreaiak felkeltek Li Szán Man volt diktátorbandájának önkényuralma ellen, parancsot adtak a rendőrségnek, hogy nyisson tüzet a tüntető tömeg­re. Emlékezetes, hogy a tömeg­mészárlásnak több mint ezer halottja és sok sebesültje volt. A szombaton hozott ítélet mélyen megdöbbentette Dél- Korea lakosságát. A (»íróság az ügyészség vádiratának ja­vaslatait semmibevéve, nem szabta ki az indokolt halálos ítéleteket, sőt Szöul egykori rendőrfőnökét és nyolc cin­kosát — a legfőbb büntetés helyett — szabadlábra he­lyezte. A többi vádlott is a javasolt­nál lényegesen enyhébb bünte­tést kapott. Szöulban vasárnap nagy tö­meg követelte az elnöki palota előtt, szigorúbban büntessék meg Li Szin Man tömeggyil­kos bérenceit. Az utcákon vé­gigvonuló tüntető menetek csak az esti órákban oszlottak szét. Hasonló tüntetés volt va­sárnap Meszanban és Teguban is. A tüntetők között sok olyan fiatal volt, aki maga is meg­sebesült az áprilisi sortűzben, és sokan, akiknek családtagja a tömeigmészárlás áldozatául Az ADN szöuli tudósítójának jelentése szerint hétfőn el­rendelték a dél-koreai rendőr­ség riadókészültségét. A rend­őrök parancsot kaptak, hogy — április óta először — lő­fegyverrel teljesítsék szolgála­tukat. A dél-koreai parlament tag­jai kedden ülésre ültek össze, amikor tüntető diákok jelentek meg a parlament épületében, be­hatoltak az ülésterembe és a szónoki emelvényről köve­telték, törvények módosítá­sával biztosítsa a parlament, hogy az áprilisi véres ese­ményekért, Illetőleg a vá­lasztási csalásokért felelősök elveszik megérdemelt bün­tetésüket. Mint az AP szöuli tudósító­ja jelenti, a parlament épüle­tét őrző rendőrök és a terem­Fidel Caslro beszéde Havannában Havanna, Fidel Castro hétfőn Havannában az Orszá­gos Közoktatásügyi Kongresz- szus záróülésén beszédet mon­dott. Főleg a kubai forradalmi mozgalom helyzetével és az ellenforradalom próbálkozásai val foglalkozott. Hangsúlyoz­ta, hogy az ellenforradalmat közvetlenül az amerikai im­perializmus vezeti, amely mind újabb eszközöket és mind újabb taktikai fogásokat használ a forradalom ellen. É A forradalom első szakasza - mondotta Castro — a dlkta túra állami és katonai appa­rátusának megsemmisítésével zárult. A forradalom ellensé­gei most ellentámadásba men­tek át, de a forradalom erő­sebb, mint valaha. A legbe­csületesebb, a leghazafiasabb erőket tömöríti és támaszko­dik az öjszes népek szolidari­tására, az egész világ impería- llsita-ellenes, antikolonialista erőire. Fidel Castro felhívta a köz­oktatásügy dolgozóit, hogy 1961-re szüntessék meg az or­szágban az írástudatlanságot, őrök csak immel-ámmal álltak ellen a tüntető fiataloknak, akikre a parlament előtt több mint ezer tüntető fiatal vért. Több felszólaló nem 1 lentkezett. Az úgyneveze! gyár kérdést a közgyük szavazattal 12 ellenébe« tartózkodással napirend« te. A szocialista tábor ( gain kívül Jugoszlávia. a Köztársaság és Indonézt döttsége szavazott a kérd' pirendre tűzése ellen. Az és afrikai országok töt tartózkodott a szavazást^ ►-V»­Fegy veres Kuba provokáció ellen Havanna. Jelentések sze­rint, megsemmisítették azt az ellenforradalmi fegyveres cso­portot, amely a napokban szállt partra Kuba Oriente tartományának északkeleti ré­szében. A parasztmilicia és a forradalmi hadsereg egységei elfogták a partraszálltak több­ségét, köztük egy amerikait. A csoport részvevői: Batista Kubából elmenekült hajdani cinkosai és két amerikai Mia­miból, egy kisebb halászhajón indultak el expedíciójukra. A partraszállóknál talált doku­mentumok megcáfolhatatlanul bizonyítják az Egyesült Álla­mok „közreműködését“ ebben az újabb agresszióban. Raul Castro, a kubai fegy­veres erők minisztere, aki az ellenforradalmi banda meg­semmisítésének színhelyére sietett, beszédet mondott a hadművelet részvevői és a he­Az Eqyesült Államok felfegyverzi Franco Spanyolországát Az amerikai imperialisták sietnek felfegyverezni Franco Spanyolországát. Amint az Aya című madridi lap közli, az Egyesült Államok eddig 37 hadihajót bocsátott Spanyol- ország rendelkezésére, köztük öt torpedórombolót, 18 partra- szállóhajót és ggy tengeralatt­járót, lyi lakosság előtt. Kijét te, hogy az ellenforr«1 csoport minden rész', megkapja megérdemelt [ tését. A Revolucion közli 1 Villas-i fegyveres erők rancsnokának nyilatkozó Las Villas hegyeiben a « ban szintén felszámoltál* ellenforradalmi bandát. Vonalaira vigyí reggeli előtt naponta fél pohár Igmánd Emésztését rendben ta*1 Igmánd G yomorrontásná 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom