Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-12 / 241. szám

mÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1960. OKTÓBER 12. SZERDA Butorí gyártanak Mecseknádasdon 1500 ülőkét, 300 konyhaasz- , talt, 300 ágyat, 100 kétajtós j szekrényt, irodaberendezéseket a tsz-ek részére pedig 300 hol- landi melegágyat készít a IV. i negyedévben a mecseknádasdi ! Vegyes KTSZ. A képen: Hart- i mann József és Gungl Ferenc | a szállításra kerülő nyers ülő­kéket gipszeli. Áz Egyesült Nemzetek Szervezetének fő kötelessége a béke biztosítása Hruscsov elvtárs beszéde a leszerelés kérdéséről New Yorfc Hruscsov, a szovjet nfnisz- tertanács elnöke, a szovjet kül döttség vezetője az ENSZ köz­gyűlésének 1960. október 11-i plenáris ülésén a leszerelés kérdésének megvitatási rend­jéről az alábbi beszédet mon­dotta: Elnök űrt Küldött urak! Most meghatározzuk, mely kérdések követelik meg, hogy a közgyűlés plenáris ülésein vitassuk meg őket. A leszerelés a legfőbb kér­dés. így vélekednek a Szov­jetunió és a szocialista tá­borhoz tartozó többi ország népei. így gondolkoznak mindazok a néptó. amelyek őszintén töre­kedned a tartós béke biztosí­tására. Ennélfogva szükségesnek tartjuk, hogy plenáris ülésen vitassuk meg a leszerelés kér­dését. hogy ez az összes népe­ket foglalkoztató kérdés a fő helyet foglalja el .a most fo­lyó ülésszak munkájában. A közgyűlést, mint az ENSZ legmagasabb szervét, nem­csak azért hívták életre, hogy döntsön az államok kö zött esetleg felvetődő viták­ban, hanem elsősorban azért, hogy megoldja a béke biztosításának fontos prob­lémáit. Korunkban a leszerelés prob lémája kulcskérdés, ennek ' megoldásán múlik a tartós béke hiztosítása. Semmilyen más kérdést, bármilyen fon­tos legyen is, nem lehet éhhez hasonlítani, hiszen ettől függ, lesz-e, vagy nem lesz új világ háború. A háborút csak akkor lehet kiiktatni az emberiség életéből, ha az államok meg­egyeznek a leszerelésben, s ha a leszerelést a legszigorúbb nemzetközi ellenőrzéssel való­sítjuk meg; erre pedig azért van szükség, hogy egyetlen ál­lam se fegyverkezhessek fel titokban ismét, ne fenyeget­hessen más országokat. A szovjet küldöttség már előterjesztette ezt a kérdést, mint elsőrendű és halasztha­tatlan problémát, amelyet tel­jes ülésen kell megvitatni. Ma felhívunk minden küldöttet, ismerje fel a kérdés egész ko­molyságát és halaszthatatlan voltát. Persze, ha úgy értelmezzük a leszerelést, mint Lodge úr, aki azt modta, hogy mivel az ENSZ-közgyülés napirendjén 79 kérdés szerepel, lehetetlen figyelmet szentelni a leszere­lés problémájának — tehát, ha így értelmezzük az ENSZ munkáját és a világszervezet rendeltetését, akkor lényegé­ben bomlásra kárhoztatjuk az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét. Ebben az esetben a szer­vezet nem lesz képes megbir­kózni a reá váró legfontosabb feladattal; Meg* kell egyezni a leszerelésről és a fegyverzet megsemmisítéséről Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének fő kötelessége a béke biztosítása. De a béke biztosításában a fő kérdések között is a legfőbb: hogy megegyezzünk a leszerelés­ről és a fegyverzet megsem­misítéséről, mégpedig szi­gorú nemzetközi ellenőrzés mellett. Ezt valamennyiünknek jól meg kell értenünk, küldött urak. mert a világ sorsáról, a népek sorsáról van szó. Azt az utat, amelyet most az ügyrendi bizottság javasol, már éveken át kipróbáltuk. Hány éré folyik a leszerelési vita a különböző bizottságok­ban és vajon történt-e valami e bizottságokban a kérdés gya korlati megoldása céljából? Kevés, nagyon kevés, mond­hatni, semmi sem történt. Ezért a szovjet kormány re­méli, hogy végre valamennyi állam tudatára ébred, milyen nagy felelősség hárul reá, fel­ismeri a leszerelés problémá­jának teljes fontosságát és így e kérdés a közgyűlés plenáris ülésén kerül megvitatásra. Ha továbbra is elodázzuk a leszerelés kérdésének meg­oldását. miként mostanáig történt, akkor az a veszély fenyeget, hogy az események olyan irányba fejlődnek, mint a Népszövetség idején, a második világháború előtt. Igen meggyőzően beszélt erről a most folyó ülésszakon el­hangzott felszólalásában Neh­ru indiai miniszterelnök. Az a veszély fenyeget, hogy a le­szerelés kérdésében az ENSZ ugyanazokon a vágányokon ha lad. mint a Népszövetség. Ezért különösen nagy erőfe­szítéseket kell tennünk, hogy eltérítsük az ENSZ szekerét ettől a mély kátyútól és olyan útra vigyük, amely biztosítja, hogy megegyezünk a leszere­lésről. Szükségesnek tartom kije­lenteni, küldött urak. hogy igen bonyolult helyzet van kialakulóban. Másodrangú kérdésekről vitatkozunk, s ugyanakkor napról-napra több fegyvert halmoznak fel, napról-napra újabb provoká­ciók történnek, amelyek nem könnyítik meg, sőt egyenesen megnehezítik a leszerelés kérdésének megol­dását. fokozzák a feszültséget, élezik a hidegháborút, erősítik a fegyverkezési verseny tem­póját. Nehéz meggyőzni az embe­reket, akik békére vágynak és így a békét biztosító kérdések megoldását kívánják, hogv a közgyűlésnek nincs ideje olyan nagyfontosságú kérdés megvi­tatására, mint az általános és teljes leszerelés. Gondoljunk csak arra, mennyi időt fecsé­reltünk el annak a kérdésnek a megvitatására, meg kell-e tartani az ENSZ-ben a csang- kajsekista bábot, jóllehet min­den józan gondolkodású em­ber előtt teljesen világos, hogy már régóta törvényes jogai­hoz kellett volna juttatni a Népi Kínát, amelynek kormá­nya az egész kínai népet kép­viseli, hány éve vitatkozunk, erről, hány napot vett igény­be ez a kérdés a közgyűlés minden egyes ülésszakán! Az­ért, hogy mind ez ideig nem ad ták meg Kínának törvényes jogait az ENSZ-ben. legfőkép­pen az Egyesült Államokat és katonai tömbökben tömörült szövetségeseit terheli a fele­lősség. A nyugati hatalmak képvi­selői nem találnak időt a le­szerelés megvitatására, ugyanakkor azonban nem sajnálják az időt a nemzet­közi feszültség fenntartásá­ra, az államközi kapcsola­tok rendezésének megaka­dályozására. Eljárásukkal olyan helyzetet teremtenek, amely a jövőben sem teszi lehetővé a leszerelés ről szóló megegyezést. Az Egye sült Államok kormánya válto­zatlanul folytatja Dulles poli­tikáját, s „a háborús szakadék peremén táncol”. De hiszen is­meretes, hogy a szakadék pe­reméről nem nehéz leszédülni, s ez esetben világháború tör­het ki, ami mérhetetlen szen­vedéseket zúdíthat az emberi­ségre. Ideje, hoffy min­denki felismerje a mai helyzet komolyságát Vegyük a többi hasonló „kér­dést” amelyekről már szintén évek óta szó esik az ENSZ- ben, de mindez a nemzetközi légkör rontásán kívül semmi­féle eredményt nem hoz. Az úgynevezett magyar kérdésre, tibeti kérdésre és a többi ha­sonló ügyre gondolok, amelye­ket a provokációk amerikai nagymesterei ráncigáinak elő. Minden erejükkel azon van­nak, hogy az ENSZ figyelmét e kérdésekre összpontosítsák és eltereljék a figyelmet a va­lóban fontos és halaszthatat­lan nemzetközi problémákról. Mindenki előtt világos, hogy ezek nem szolgálják a nemzet­közi feszültség enyhítését, ha­nem ellenkezőleg: a viszály és az ellenségeskedés magvait hintik el, mesterségesen szít­ják a nemzetközi feszültséget, így akarják bizonyos körök meghosszabbítani a hideghábo­rút. (Folytatás a 4. oldalon) főbb mint nyolcvanezren vesznek részt az idén a mezőgazdasági szakmunkás-képzésben A mezőgazdasági termelés fejlődése szükségessé teszi, hogy ne csak az egyes üzemek, részlegek élén álljanak szak­képzett vezetők, hanem a tény­leges termelőmunkát végzők közül is minél többen ismer­jék közvetlen munkaterületük legalapvetőbb elméleti és gya­korlati kérdéseit. Ez a szük­ségszerűség alakította ki a me­zőgazdasági szakmunkáskép­zés idén kibontakozó nagy­arányú programját. A második ötéves terv vé­géig a magyar mezőgazda­ságban több mint százezer szakmunkást kell kiképezni. A termelőszövetkezeti moz­galom széleskörű kibontako­zása az idei őszre megterem­tette a feltételét, hogy a há­romesztendős tapasztalatokra támaszkodva megkezdődjék a mezőgazdaságban is a tömeges szakmunkásképzés. A termelő- szövetkezetekben és az állami gazdaságokban ebben az év­- - ------------­ben több mint 80 ezren vesz- | nek részt a szakmunkásképzés valamelyik formájában. A termelőszövetkezetek most ősszel kezdik meg első ízben a mezőgazdasági tanulók szerződtetését. Ennek feltételei azonosak az ipari tanulókéval — nyolc osz­tályos általános iskolai vég­zettség, 14—17 éves életkor —, rendszere pedig az állami gaz­daságokban kialakultéhoz ha­sonló. Mezőgazdasági tanuló­kat összesen 22 szakmában képeznek, ezek közül a ter­melőszövetkezetek egyelőre 12 — három növénytermesztési, három kertészeti és hat állat- tenyésztési — szakmára szer­ződtetnek. A szakmunkáskép­zés három esztendeje alatt a tanulók évente három havi el­méleti oktatásban részesülnek; ezt az időt — amelyre ösztön­díjat is kapnak — az iskolá­ban töltik. A lap szerint Nehru ismer­tette tervét Hruscsov szovjet és Macmillan angol minisz­terelnökkel is, s indítványoz­ta, hogy 2—5 tanácsadót pe­vezzenek ki. E tanácsadók a világ különböző részeit képvi­selnék. (AA/wyyvywv yYv>oA^yyvvyvYVYYvy>^>>vyYV>>yvvv>> Új iskola Fehérhegyen Azokban a községekben, amelyekben nagyobb számú tanulót szerződtettek, állan­dó kihelyezett osztályt, tu­lajdonképpen mezőgazdasági tanulóintézetet létesítenek a termelőszövetkezet mellett. A gyakorlati képzés kellő színvonala érdekében tanulót csak az a termelőszövetkezet szerződtethet, amely az illető szakmának megfelelő kialakult nagyüzemmel és hozzáértő szakemberrel rendelkezik. A termelőszövetkezetekben az ősszel körülbelül kétezer— kétezerötszáz fiatal kezdi. meg szakmai tanulmányát. Áz ál lami gazdaságokban már meg­kötötték az idei szerződéseket: az 1800 másod- és .harmadéves mejlé ezerötszáz elsőéves t® nulót vettek fel. A mezőgazdasági szakmun­kás-képzés másik, még széle­sebb kört felölelő formája a gyakorlattal rendelkező felnőtt dolgozók oktatása. Ennek ke­retét a már jó ■ bevált, hagyo­mányos ezüstkalászos tanfo­lyamok képezik, de új, maga­sabb színvonalú tartalommal. A tanfolyamok szakosítottak: alapfokú növénytermesztési állattenyésztési vagy kertésze­ti ismereteket nyújtanak, emellett mindhárom szakon az eddiginél nagyobb óraszámot kap a gazdasági számtan és az üzemtan, s bevezetik a mező- gazdasági géptani oktatást is. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban előreláthatólag ezerötszáz— ezerötszáz — első- és má­sodéves — ezüstkalászos tanfolyamot rendeznek, az előbbiekben 40—50 ezer, az utóbbiakban mintegy 23 ezer résztvevővel. Az ezüst- kalászos tanfolyamot már ré­gebben elvégzettek közül mintegy kétezerötszáz termelő­szövetkezeti tag és háromszáz állami gazdasági dolgozó vesz részt az idén szakmunkás- vizsgára előkészítő tanfolya­mon. Modem új négy tantér me,s iskolában tantdnaSk már a fehérhegyi bányászgyerekek. A nyolctantermesre tervezett iskola második négytantermes részét a tervek szerint három éven belül szintén Jeléfiiúk* Az NDK nagykövetség másod- titkára és sajtóatlaséja Pécsett Tegnap délután Rémért elv­társ. az NDK-nagykövetség másodti tikára Pécsett, az öt­hónapos pártiskolán, nagy tet­szést arató előadást tartott az iskola hallgatói előtt a német, illetve a berlini kérdésről. Az előadás után válaszolt a hall­gatók kérdéseire. Reinert elvtársat elkísérte útjára Zibellius élvtárs, a né­met nagykövetség sajótattasé­4a i s* _ AP-jelentés szerint a New York Times hétfői száma ar­ról ír, hogy Nehru indiai mi­niszterelnök javasolta, ne­vezzenek ki politikai tanács­adó csoportot Hammarskjöld mellé.' Nehru politikai tanácsadó-csoport kijelölését kéri Hammarskjöld mellé — írja a New York Times

Next

/
Oldalképek
Tartalom