Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-09 / 239. szám

1960. OKTÓBER 9. NAPLÓ Ismét a téli tüzelőről Lesz elegendő szén és tűzifa Tula jdonképpen panaszos le­velekre válaszolunk, amikor újra szóvátesszük a téli tüzelő­ellátás egyre inkább jelentke­ző problémáit. Előzőleg írtunk már arról, hogy jobb szerve­zéssel sokban tudna segíteni a KI ŐSZ, de aztán kiderült, hogy ez is csak félmegoldás lenne. Miről is van szó? Igazuk van-e a panaszosoknak, ami­kor felvetik, hogy nem az ő dolguk mérlegelni a KIOSZ és a TÜZÉP problémákat, az 6 gondjuk az, hogy a tüzelő idő­ben a pincébe kerüljön. Per­sze, hogy igazuk van; Viszont azon már lehetne vitatkozni, amikor szót emelnek a válasz­ték miatt, amikor felzúdulnak, hogy miért nem kapnak tisztán brikettet, vagy pécsi diót, ami­kor nekik az a legmegfele­lőbb és így tovább. Miért szé­pítsük a dolgot? Meg kell mon dani, hogy országosan összesen négy brikettgyárunk van és tizenkilenc megyénk. Azt meg a pécsiek is tudják, hogy a pé­csi és komlói kokszolható sze­nek bányáink tervtúlteljesíté- se ellenére is kevésnek bizo­nyulnak nagyfontosságú ipari üzemeink ellátására; Azt már kevesebben tudják, hogy így is szén importra szorulnak olyan nagy üzemeink mint például a sztáhnvároei vas- és acélkombinát. Arról sem so­kan tudnak, hogy az átalunk a pécsiek által agyon ócsárolt komlói diószén az alföldi me­gyékben vezetőszénnek számít és ehhez adják keverő szén­nek a nyemslignitef és a tőze­get; Mégse higgye a pécsi közön­ség, hogy ezeket a példákat valamiféle vígasztalának, vagy kedélynyugtatóinak szántuk, mert ettől a probléma tovább­ra is probléma marad; Éppen ezért kerestük fel újra a TÜ­ZÉP Vállalat és a TÜZÉP te­lepek vezetőit, hogy elbeszél­gessünk, tanácskozzunk ezek­ről a problémákról. Lesz-e ele­gendő szén, tűzifa, lesz-e vá­laszték? A válasz mindenütt határo­zott. Lesz. Például iszapszén­ből korlátlanul vásárolhat a közönség, de biztosítva lesz megfelelő mennyiségben az úgynevezett vezetőszén a bri­kett és egyebek, természetesen a megfelelő keverési arány­ban. Persze hivatkozhatna arra is a panaszos, hogy elég gyak­ran hiába keresi fel a telepe­ket, nem kapni „vezetőszenet” s így kénytelen elodázni a tü­zelő hazaszállítását. Ez valóban fennáll és ez okozza a gyakori torlódásokat is, mert érthetően egyszerre rohanják meg a te­lepet a vásárlók, amikor meg­érkezik a brikett vagy a pécsi dió. Ezen az állapoton viszont a TÜZÉP-nek kellene segítenie. De hogyan? Hergert János a a 10-es telep vezetője körül­vezet bennünket a telepen és bebizonyítja, hogy képtelen­ség. A telep befogadó képessé­ge maximálisan 150 vagon, és ennek a tízszeresére lenne szükség ahhoz, hogy ne tör­ténjék szállítási, vagy tárolási nehézség. A jelenlegi tüzelő­mennyiséget három nap alatt elszállítja a közönség, és ez idő alatt éppen a nagy zsúfoltság miatt igen nagy nehézségek­be ütközik az utánpótlás. Ez­ért történik meg, hogy idő­közönként üresek a telepek. A telepvezető szerint nem­csak az időleges szénhiány szűnne meg egy megfelelő be­fogadóképességű telep létesíté­sével, hanem megszűnne a gond is a jóminőségű szenek biztosítására. Például a nyári hónapokban amikor az ipar is kevesebb szenet igényel, bősé­gesen báztceítani tudnák az el­sőrendű szenek tárolását. De ehhez hely kell. Bizonyítja ezt az is, hogy 1952-ben. amikor még mérsékeltebb mértékben folyt a város fejlesztése a 10- es telep háromhavonkénti for­galma alig haladta meg a 600 ezer forintot Ma ugyanezen a telepen negyedévenként 6 mil­lió forintos forgalmat bonyolí­tanak le, ami újra csak a hely­zet tarthatatlanságát, a telep sürgős bővítését követeli. — agy — 5084 „tiszta hás66 van a megyében A „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom a tavalyihoz hason­lóan idén is megindult. A tisz­tasági mozgalmat összekap­csolta a Vöröskereszt a me­gyei tanács által hirdetett „Baranya legjobb községe I960” versenymozgalommal. A második értékelés au­gusztus—szeptemberben befe­jeződött. Megkérdeztük Amb­rus Jenőnél; a megyei Vörös- kereszt helyettes titkárát, mi­lyen eredménnyel zárult az idei tisztasági verseny. — Az év elején 280 község nevezett be a mozgalomba. Az első értékelés után négyezer- háromszázötven házra került ki a hagyományos „Tiszta ud­var, rendes ház” tábla. Ennyi gazda érte el a maximális 10 pontot az értékelt házak kö­zül, közel négy és félezer he­lyen volt tiszta a ház, rendes az udvar, virágos a kert, hi­giénikus a kút és a mellékhe­lyiség. — Kik végezték az értéke­lést? — Az első értékelésnél mint­egy 1887 vöröskeresztes aktíva dolgozott — mondta a titkár. — De minden értékelésnél ott voltak a nőtanács, a tanács egészségügyi állandó bizottsá­gának tagjai, a Hazafias Nép­front és a KISZ kiküldöttei. Az első értékelést ápFilis—má­jus hónapban tartottuk, a má­sodikat pedig az elmúlt hó­Áutomatilca-szaktechnikus képző tanfolyam a Gépipari Technikumban Az ipar egyes területein mu­tatkozó gyorsütemű fejlődés megkívánja, hogy a középfo­kú műszaki végzettséggel ren­delkező szakembereik korszerű műszaki, ill. üzemgazdaságtani ismereteket nyújtó továbbkép­zésben részesüljenek. Ezért a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium szaktechnikus képző tan­folyamok szervezését és meg­indítását rendelte el. A tanfolyamok időtartama két év, a heti óraszám: 15. A tanfolyamokra a. vállalat Igazgatójának javaslata alap­ján azok a dolgozók vehetők fel, akik ipari technikusi ok­levéllel, felsőipariskolai okle­véllel, vagy az Áll. Mechanikai és Elektromosipari Szakiskola kétéves felső tagozatának ered­ményes elvégzését tanúsító bi­zonyítvánnyal rendelkeznek. A tanfolyamra jelentkezett dolgozók a tanfolyam szakága­zatának megfelelően, felvételi vizsgát kötelesek tenni. A tanfolyamok hallgatói a szakágazatban előirt tárgyak mindegyikéből vizsgát kötele­sek tenni annak a félévnek a végén, amikor a tárgy tanítása befejeződik. A tanfolyamok el­végzése és az előirt vizsgák si­keres letétele után a hallgatók oklevelet kapnak, mely az el­végzett szaknak megfelelő szak technikusi cím viselésére jo­gosít. (pl. automataszaktechni- kus) A Pécsi Gépipari Techni­kumban automata-szaktechni­kus képző tanfolyam indul meg. A tanfolyam tárgyai: al­kalmazott matematika, fizika, elektrotechnika, automatika alapfogalmai villamos szabá­lyozó, pneumatikus szabályo­zók, hidraulikus szabályozók, vezérléstechnika, általános mé­réstechnika, mechanikus mű­szerek, elektromos műszerek, folyamatok üzemtana, automa- tjka gyakorlat A tanfolyamról bővebb fel­világosítást a Gépipari Techni­kum igazgatósága (48-as tér 2. sz. Telefon: 25-71) ad. Jelent­kezni lehet 1960. október 12-ig. napban. Most értékeltük azo­kat a községeket, ahol az első értékelésnél a gazdák csak hat-hét pontot értek el. Most kijavítva a hibákat, ötvenhá­rommal, ötezernyolcvannégy- re emelkedett a táblával ren­delkező házak száma. A megyében a mozgalom so­rán 68 250 forint értékű társa­dalmi munkát végeztek a fal­vak lakói. Virágoskerteket, parkokat létesítettek. Különö­sen a sellyei és a pécsváradi járási tanácsot és a község dolgozóit illeti leginkább di csérét. A mozgalom elősegí­tette a közegészségügyi hely­zet javulását is. 220 kutat ja­vítottak ki, 25 új kutat építet­tek, 52 házhoz pedig bevezet­ték a vizet. A jövő év elején adják át a DEDASZ Rákóczi úti ötemele­tes irodaházát. *vwwwvvwyvyvvvvvvvwwvwyyywwwy^ FELNÖVEKVŐ VÁROS Egy pécsi orvosi rendelő fa­lán sok kisebb, nagyobb képet, régi kőnyomatot, rézmetsze­tet, festményt, rajzot látha­tunk, s valamennyi Pécset, az édes szülővárost ábrázolja. Az egyiken a török jelleg az ural­kodó, a másikon a polgárvá­ros, a püspöki tulajdon, mely rányomja bélyegét a szabad királyi városra, még száz esz­tendő után is. Elmondunk a századforduló idejéből egyet és mást úgy, ahogyan azokat két kicsi lurkó látta. Ismerték a város minden zegét-zugát, a sátortábortól, a Tettyéig, a Markó-csárdétól, Amerikáig (egy másik csárda). MEGSZÜLETIK A MAGÁNTULAJDON A Tettyének sok fölös vize fojdogált el még a vimű meg­építése után is. A palota sar­kánál a vízesés szinte állan­dóan zúgott. Ez kevésbé érde­kelte a lurkókat, inkább az a mandulafa a vízesés lábánál. Korai termése remek savanyú csemege. De egy gyomorron- lásra valót sem sikerült még összeszedni, mikor nagy ordí­tozva jön egy kamasz, két zse­be degeszre tömve a csemegé­vel, s az apróságokat elker­gette. Maga a fának dőlve őr­ködött. Az erkélyről leszólt egy hang, hogy nem szégyel- led magad, miért zavarod a kicsiket. Amaz konokul kije­lenti, hogy ez az ő fája, azok nem is a Putprlából valók menjenek az ócska temetőbe (budai külvárosi), van ott i.< mandula elég. És az erőséül jogát elismerték odefenn is. KATÓN ÁSD1. Délen, messze a Siklósi ú Kukoricatörés gépekkel jobboldalán volt a barakk-tábor ahol az újoncokat tartották s az előtte lévő gyepes téren (mo6t virágkertészet) „abrich- tolták“ őket, ami olyan neve­lésfélét akart jelenteni. Csoda jó mulatság volt ott a fűben heverni, s hallgatni a tizedes úr oktatását. A legénység a földön hevert teljes fölszere­léssel, jobbkézben a puska, feltűzött szuronnyal, hátán a borjú. „Aztán, mikor aszon- dom, előre — fejezte be az ok­tatást — hát úgy ugorj, mint egy húszíoréntos kutya.“ A vezényszó elhangzott, a bakák felugrottak, szuronytszegezve, nehézkes mozdulatokkal raj­tát, előrét ordítva rohantak a megjelölt vonalig, s ott szu­ronypárbajt vívtak a képzelt ellenséggel. A tizedes úr a fölugrás gyorsaságát s az or- dítozás erejét véve figyelembe, meg volt elégedve. A két lur­kó Is, akik soha ilyen mulat­ságban még nem vettek részt. A tizedes úr azt is megenged­te, hogy bemehessenek a barak kokba, hol beépített deszka- priccsek alatt tömérdek por és piszok közt nagy kincset lel­tek. Rézhüvelyt, sőt éles töl­tényeket. A rézhüvely darab­jáért egy fillért adott a ha­rangöntő, csúnya-módon ki­zsákmányolva szegény fiúkat, az orgazdaságról ne is beszél­jünk. Az élesek, bizonyára ak­kor jutottak Ide a patkányok járta heh- e, mikor egy-egy a „neveléstől" elkeseredett le­gény fejbelőtte magát és szi­gorú vizsgálat indult, hivata­losan az öngyilkosság okának kiderítésére, valójában az élestöltények miatt. Ennek süket és vak katonai kiképzés nek mennyi ifjú élet pusztu­lása volt a következménye, már itthon is. s később Sza- bácsnál, a Kolubara mocsarai közt, a Lemiberg körüli csaták­ba»; A BÁNYÁSZ. szerelt magyar gyártmányú, hazai gép egyenkint fut végig a sorokon. Forgó, csillagkerekes kése szinte a föld színével agy magasságban vágja el a ku­koricaszárat. Alig billen meg a növény, máris elkapja a felhordó szalag. Letöri róla a csöveket, egy .részét mindjárt csuhájából is kiugratja, a szá­rat pedig besodorja a silózó­géphez hasonlatos, sebesen for­gó kések közé. Egy roppanás és a szétszaggatott szárat a ventillátor szele ezerfelé 6zőrja a táblán. Nincs rá gond. köny- nyű alászántani és ha egy pár mázsa pétisóval megszórják — ez a munka a fél trágyázással is felér. Járunk a gép nyomában t közben, az egy köbméteres tar­tály kopogva telik meg kuko- ricacsövekkel. Teherautó jáj melléje és a kukorica mérii útra kél a górék felé. Lassúi csak: eddig egy hold letörésé hez legalább hat munkásri volt szükség. Most egy Zeto ro® napi három holdas telje sítmény mellett 18—20 embe munkáját látja él. Emberké csak a fosztáshoz kell, ugyan is a esövék mintegy háromne gyed részén rájtmarad a csu hé. Ám a fosztást már bizlor sáfos helyén, fedél alatt is e i végezhetjük akkor, ha a nae i őszi hajrában éppen alka l műnk nyílik — mondjuk, h Kirándulók lepik el a Kii rétet, többnyire ki&polgá: családok. Aztán a Lámpái völgy felől egy bányászcsopoi érkezik. A mamák, a esem« tőiket maguk köeelébe vonjál ■ gyanakvó szemmel figyeli I bányászokat. Kis borosba: dó a közepén, csapravarve, í asszonyok az ennivalóval főj ialatoskodnak, a fiatalok k< zenál Inak, birkóznak, minder féle mókás mutatvánnyal sz< rakoztatják a néaőközönségi két. Fogy a bor, emelkedik hangulat, erősödik a hang. kispolgárok félrehúzódnak. V gyázat, bányászok ezek, v: dák, emberhalál lesz még itj Aztán egy idősebb szavát szedik-vedik holmijukat, vél ra akasztják a lelkevesze hordót, köszönnek (általán« meglepetés) és elmennek. Njl mukban a két lurkó. Még nei láttak bányászt, pedig ezr milyen kedves, mulatságos, v dám emberek. VILLAMLTK MESSZIRŐL. A századfordulón legna­gyobb része már bennszülött. Az apákat a 50—60-as években telepítették be az osztrák tar­tományokból. ök itt kolónu .sok, lakóhelyük Kolónia, Luft- kolónia. A bányászoknál egy emberöltő akkor alig jelen tett 25—30 évet. Tehát már második generáció is kezd ki öregedni, ök már tükék s bár a környező falvakból egyre többen állnak közéjük, ők a hangadók. Élesen elkülönülnek a várostól, a polgárságtól. Bá­nyatelep még a városnak ré­sze, ahol anyakönyvi kiren­deltség, no és persze rendőrt kirendeltség is van. egy fogal­mazó vezetésével. És ez a fon­tosabbik. Mert a bányász ve­szedelmes tüntető ám! Minden leszállásnál életét kockáztat­ja, mindennapos a baleset, és az erőszakos halál képe nem hat rá annyira riasztóan, mint más munkásra. És összetartó kemény, szilárd tömb. Akár az országút nyugati oldalán lakik (Pécsbányán), akár a keletin (Szabolcs—Vasas), a közigazgatás vonalai nen) vá­lasztják el őket, egytestvérek. A pécsi polgár és a bányász idegenekként állnak szemben egymással. A bányász az isten­telen, hazátlan cucilista, az újonnan alakult szociáldemok­rata párt erőssége, az pedig eddig is mennyi borsot tört az arcuk «Jé, — Ma a városháza elé m< gyünk, — indítványozza a n; gyobblk lurkó. — A cucilistá tüntetnek, nagy hecc lesz ot Mikor is volt? Talán kileni venötben, vagy kilencvenha ban? Az biztos csak, hogy nj ron és hétköznap, talán épp« május elsején. A Király utc. (Kossuth Lajos u.) üzlete nyitva voltak, amitől ugya még vasárnap lehetett, de két lurkó mezítláb volt s « biztos jele a hétköznapnak. P utca, a piactér (Széchenyi té üres, sőt üres a köpködő i tudniillik a városház sark ahol pedig mindig akadt ráéi bámészkodó, fecsegő, akárcs; most. Köpködő nevét onna nyerte, mert vasárnap begyű a városba a szőlők népe, Gyükésből, a Daindolból < mise után most itt várta pöf kelve a dobszót, mert Péi szab. kir. városban akkor m< ez volt a hírközlés módja. Dobogó szívvel leskelt bj az utcába a két lurkó, sikerű, is megpillantani a Váro'b közben egy szakasz rend őt de már zavarták Í6 el őkr Aztán messziről zúgás halle szott, sok-sok ember egybe-' vadó zsivaja. Nyolcas sorokban, fegyelmi zetten jött az emberáradat, <| már kivehető a kiáltásuk i.| Általános, titkos szavazatj jr- got, Nyolcórai munkaidőt.. menet élén vörös ruháb» öj törött fiatal nő lépdelt, fel] a frlgiai saláta, kezében a v<J rös zászló. Most előáll a rendórtttr valamit kiáltott a tüntetők f' lé, amire kőzápor volt a fei­let. Erre előrohannak a ren«j őrök és kivont karddal neki esnek a tüntetőknek. Sikolt', sok, káromkodások, jajgalé — ez már sok volt a lurkói­nak, menekültek. De az egy iá nek még most is megjeleni behunyt szeme előtt a vad j<| lenet, a kavargó tömegben e tűnő vörös-ruhás nő és újr meg újra felötlik benne a ké dés, vajon mi történt ve'« Pedig annak a messzi vük! násnak zivatara is elvonni már «6U fölötte. 8. t emberkéz egy ujjal sem nyúlt hozzá. Kapa helyett permetező gép takarította ki Boraiból a gyomot és most, kukorlcatörés idején két kukoricakombájn teszi feleslegessé a szaporátlan kézi munkát. Az árokszélről kutatjuk: mer re füstöl a Zetór, hói jár a két cáőtörö gép Ott, ahol egy nagy, ittfelejtétt eperfa lombja borul a kukoricás félé, ott iram lilt a Wt ttMÜ» vA Htom A dunai vízvezeték emelet­magas szdvattyútomya csősz­ként tekint körűi azon a há- romszáeneigyvea holdas kuko- ricarengetagen, amelyben na­pok óta 2 oddig még soha sem látott csukasaüriie gép iár fel áe alá. Ezek a hol síros, hol mosolygós október eleji napok ide. a lotthárdi határba <• el­hoznák az őszt és ez a hatal­mas kukoricatábla úgy érlelte W aranysárga Mamásét, hogy kint zuhog és sz ssóáztatta ha­tárban lehetetlenné válik a munka. Bent a pusztán nagy a riada- ( lom: teli a góré, nincs helye a ( most érkezett kukoricának, ha , csak a magtárba nem viszik. \j Ám ki vállalja érte a felelős­séget, ha a nedves kukorica zárt helyen tönkremegy, be- dohosodtk? Ahol nagy a baj, ott közel a segítség. A kukori­cát le sem rakják a teherautó­ról, hanem tovább küldik Da- nitz pusztára ahol nyereolaj- fűtésű kukoricaszárító beren­dezés működik már közel egy hete. A szállítószalag hátán még nyers, vizes csöveskukori­ca vándorol a gépbe, de pár perc múltán a gép másik vé­gén már mint légszáraz, mor­zsolt kukorica ömlik a zsákok­ba. A puskapor száraz sze­met bátran elhelyezhetjük a magtárakba károsodás nélkül és helyet is jóval kevesebbet foglal el, mint a csöveskuko­rica. A búza után lassacskán a kukoricatermelés teljes gépe­sítése is megoldódik. Igaz, na­gyon sok kukoricát kell még kézzel letömünk addig, amíg ezekből a gépekből mindenho­vá jut, de jó tudni, hogy már gyártják őket és csak az idő, reméljük a rövid idó kérdése, r hogy valamennyi gazdaságot, • t«rmelö»zövetk*s*t*t éUitháV i iák belőlük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom