Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-08 / 238. szám

2 * v * »»* rt I960. OKTÓBER í ~t Ankét a Siklósi Állami Gazdaságban A Siklósi Állami Gazda­ságban a pártszervezet és a járási pártbizottság csütörtö­kön hívta egybe az aktívá­kat az oktatási reform irány­elveinek megbeszélésére. Zsifkó elvtárs, a járási ta­nács vb-elnökhelyettese tar­tott vitaindító előadást. A vitán megjelent és felszólalt Achátz Imre országgyűlési képviselő is. Az állami gaz­daság dolgozói között meg­jelentek a pedagógusok is, akik ugyancsak részt vettek a vitában. Ott voltak a párt- szervezet tagjaival együtt a KI SZ-szervezetek tagjai is, akik szintén elmondták he­lyeslő véleményüket az ok­tatási reformról. Papp elvtárs, a gimnázium igazgatója elmondta a tanu­lók politechnikai képzésében szerzett jó tapasztalatait és hangsúlyozta, hogy a két év alatt elért eredmények alap­ján nagyobb feladatok meg­oldására is képes lesz majd a siklósi gimnázium. Igen érdekes javaslatot tett Pozsgai elvtárs, a gazdaság tehenésze, aki a politechnikai képzésben munkát végző ta­nulók részére díjazás beveze­tését indítványozta. A vitá­ban többen ellene is, mellette is felszólaltak, míg végül az összefoglaló beszédben Achátz Imre elvtárs adott választ erre. Annak a lehetőségét ve­teti fel, Hogy ne a gyerekek, hanem az iskola kapja meg az elvégzett munkáért a munka díját és azt fordítsák az iskolaműhelyek, vagy is­kolai kulturális felszerelések bővítésére. A szülők is több kérdést tettek fel, amelyek­re ugyancsak Achátz elvtárs adott választ. Időjárásjelentés Várható időjárás szombat estig: erősen felhős idő, sokfelé esővel, egy-két helyen zivatarral. Mér­sékelt déli, délnyugati, később nyugatira forduló, időnként élénk szél. A nappali felmelegedés a Tiszántúlon is csökken. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérsék let 10—13, legmagasabb nappali hó ■mérséklet holnap: 14—18 fok kö­zött. Távolabbi kilátások: vasárnap jobb idő, ■ «!%■' A KISZ-poIitikai oktatás r f/ Tapasztalatok és feladatok Az elmúlt évekhez viszo­nyítva megyeszerte gyorsabb ütemben, tervszerűbben folyik a KISZ-oktatás szervezése, az oktatási év beindításának elő­készítése. Több mint ezer kl- sze, és KISZ-en kívüli fiatal vesz részt a pártoktatásban, közel 6 ezren látogatják majd a KISZ politikai köreit és a „Világ térképe előtt“ kör fog­lalkozásait és kb. 1600-an az ifjúsági akadémiát. A hagyo­mányos oktatási formákon túl mintegy 10 000 fiatal vesz majd részt rendszeresen a fa­lusi, városi ismeretterjesztő előadásokon, tanfolyamokon. Ezekben a számokban reá­lisan tükröződik a bizottságok nak az a törekvése, hogy a ne hézségek ellenére Is biztosítani akarják az oktatást. Helyesen tervezlek a bizottságok és az alapszer­vezetek, mert az esetek több­ségében figyelembe vették az életkori sajátosságokat és olyan oktatási formát javasol tak a fiataloknak, amely meg­felel előképzettségüknek, ér­deklődési körüknek és az adott terület sajátosságainak. Lényeges előrehaladásnak tekinthetjük, hogy az előző évekhez viszonyítva megkét­szereződött az ifjúsági akadó miák száma, amit különösen fontosnak tartunk, mert az utóbbi két esztendőben ez az oktatási forma igen kedveltfé vált az ifjúság körében. Üze­mekben, városokban, állami gazdaságokban, nagyobb köz­ségekben az ifjúsági akadé­miát tartjuk az ifjúsági töme­gekkel való együttműködés legjelentősebb formájának. Igen fontos tényező az okta­tás előkészítésében, hogy a KISZ kongresszusára való fel­készülés szerves részeként fog lalkoznak a tanulással bizott­ságaink és alapszervezeteink. Szinte nem akad taggyűlés, ahol ne esne szó az elmúlt ok­tatási év tapasztalatairól, az új oktatási év feladatairól. --------------­Az oktatási reform irányelveit vitatták meg a mohácsi járás pártalapszervezeteinek titkárai meg az oktatási reform irány­elveit, amelyre a párttagokon kívül meghívják a tömegszer­vezetek aktivistáit is. Az aktívaértekezlet Lukács elvtárs zárszavával ért véget Megkönnyítette bizottsá­gaink és alapszervezeteink munkáját a szervezeti és tar­talmi előkészítésben, hogy a pártszervezetek tapasztalt pro­pagandisták kiválasztásával és megbízásával siettek a fiata­lok segítségére. E segítés ered menyeképpen már csak né­hány hely van a megyében, ahol a betervezett oktatásnak nincs propagandistája. Az előadásos propaganda, illetve az ismeretierjesztő előadások jelentősége és szerepe oktatási rendsze­rünkben igen nagy. Mégsem szabad, hogy az ismeretterjesz tés valamilyen formája szét verje a hagyományos KISZ- oktatást. Megszervezésére azon ban gondot kell fordítani azo­kon a helyeken, ahol nem le­hetséges a hagyományos okta­tási formák valamelyikének létrehozása, vagy a szervezett oktatásból valamilyen okból sok kiszes és KISZ-en kívüli fiatal maradt ki. Szervezeteink nek különös gonddal kell meg szervezniük az ismeretterjesz­tést a legény- és leányszállá­sokon, figyelembe kell ven- nlök az ismeretterjesztési le­hetőségek széles skáláját, a fiatalok érdeklődésének, kí­vánságának megfelelően. Azo­kon a helyeken, ahol a fiata­lok kis létszáma miatt lehe­tetlen megszervezni a hagyo­mányos oktatás valamelyik formáját, ott a község nép­művelési tervébe szervesen beépülő ismeretterjesztést te­kintsék fiataljaink olyan ok­tatási formának, amelyben eleget tehetnek a tanulók kö­vetelményeinek. Ez évben bizottságaink és alapszervezeteink komolyan foglalkozzanak a tanulásnak olyan lehetőségeivel is, mint a dolgozók esti iskolái (álta­lános iskolától az egyetemig), szabadegyetemek, ezüstkalá­szos tanfolyamok, irodalmi és olvasóköri összejövetelek, szak szervezetek által indított tan­folyamok, stb. A KISZ tevékenységét át kell hatnia annak a törekvés­nek, hogy szervezője, szószó­lója legyen a tanulás külön­böző területen és szinten tör­ténő biztosításának. Meg kell mondani a fiataloknak, — ki- szeseknek és KISZ-en kívü­lieknek, hogy mindazok, akik valamilyen esti iskolán, leve­lezőtagozaton, vagy tanfolya­mon vesznek részt, — eleget tesznek az oktatás követelmé­nyeinek. Természetesen a legfonto­sabb. az igényeknek legjob­ban megfelelő oktatási forma a KISZ hagyományos oktatási formáinak valamelyike. Első­sorban ezeknek a megszerve­zését szorgalmazzuk. A többi lehetőséget mint kiegészítőt, mint az „Együtt az ifjúság tö­megeivel” jelszó megvalósítá­sának rendszerét alkalmazzuk. Az oktatás tartalmi és szervezeti előkészítésének vizs- gálaita alkalmával tapasztal­tuk, how alapszervezeteink és bizottságaink kissé elkéstek az oktatási anyag megrendelésével. A további ké sés azt eredményezheti, hogy kevesebb tananyagot készíte­nek és zavar állhat be a fiata­lok tananyaggal való ellátásá­ban, ez pedig erősen befolyá­solja később az oktatás és ta­nulás színvonalát. Nem érthe­tünk egyet azokkal az alap­szervezeti vezetőkkel, akik 5— 6 fiatalnak rendelnek egy tan­könyvet. Az ideális az lenne, ha minden fiatal hozzájutna a KISZ politikai kör, vagy a „Világ térképe előtt’ kör tan­anyagához. Átdolgozott tan­anyagaink egyébként is érde­kesek, olvasmányosak, ame­lyek messzemenően kielégítik a fiatalok érdeklődését. A KISZ politikai oktatás megszervezése és előkészítése felelősségteljes feladat. Nem kevesebbről van szó, mint az ifjúság eszmei, politikai fej lődésének megfelelő keretek közölt való biztosításáról. Ez ért nagy felelősség terhel min­den elvtársat, akinek részt kell vállalnia vagy részt vállalt az ifjúság nevelésében. Csorba Tivadar a KISZ Megyei Bizottság ágit. prop. titkára. Az első közös gesztenyeszüret a Mecsek vidékén 300 mázsa gesztenyét értékesítenek a zengővárkonyi tsz-tagok Megkezdődött a gesztenye­szüret a Mecsek vidékén is, amely hazánk egyik legna­gyobb szelídgesztenye-termő tája. A déli fekvésű baranyai lankákon 12—13 000 gesztenye- fa virul, s túlnyomó részük már termést is hozott az idén. Nem egy helyen szinte erdő­nagyságú gesztenyések borít­ják a domboldalakat. A leg­nagyobb és legöregebb szelíd- gesztenye-erdő a Mecsek leg­magasabb csúcsának, a 662 méter magas Zengőnek a déli lejtőjén díszük. Itt több mint 4000 fát gondoznak a zengő­várkonyi gazdák, akik az év elején termelőszövetkezetbe tömörültek. Ez tehát az első közös gesztenyeszüret a falu­ban. Elég jó a termés: a Zen- gíalja Termelőszövetkezet egymaga 300 mázsára kötött értékesítési szerződést a MÉK- kel. Ez mintegy negyedmillió forint bevételt jelent majd a fiatal közös gazdaságnak. A falu feletti úgynevezett ős­gesztenyésben találhatók a legnagyobb és legöregebb fák. Némelyiknek 300—400 évre becsülik a korát. A faóriások az Idén Is 60—80 kiló, sőt egy mázsa gesztenyét is tenmettek. — HÁROM NAPI tapasz­talatcsere-látogatásra érke­zett Pécsre egy tíztagú sze gedi küldöttség. Csütörtökön ellátogatták a színházba, pénteken felkerestek több is­kolát, ahol a politechnikai képzés és az tíkolareform kérdéseit vizsgálták. — I960-BAN Baranya me­gye termelőszövetkezetei tíz­millió forintot fordítottak is­tállók, ólak és az állattenyész­tési munkák gépesítésére. A tsz-ekben 17 takarmányfül- lesztő, 15 itató, 17 fejőgép, szállítókocsik és számos kül­földi gép segíti a tsz-parasz- tok munkáját. — ELKÉSZÜLT Pécsvárad belvízrendezése. A közel két évig tartó munlkálatok során mintegy másfél kilométer hosszúságban szabályozták a község belterületén a vízfo­lyást s kővel burkolták a víz­i-vezető árkok medrét. A je­lentős beruházás mintegy 700 ezer forintot igényelt, amit községfejlesztési alapból fe­deztek. — ELVESZTETTEM az Ágoston tér és a főisikola kö­zötti útvonalon kedden este az autóbuszban a pénztárcá­mat. A világos sertésbőr tár­cában 550 forint volt. Kérem a becsületes megtalálót, hogy a pénzt címemre juttassa vissza, mert ez az összeg egy diák egész havi pénzét jelen­ti. Bán Edit II. éves főiskolai hallgató. Sörház utca 19. Tízéves Komló —r 1961-ben ünnepli Komló várossá alakulásának 10. év­fordulóját. A komlói városi pártbizottság, a Hazafias Népfront, a városi tanács és a tome gszervezetek közösen már elkészítették a jubileumi ünnepségek terveit. Az előze­tes tervek szerint a jubileumi ünnepségeik keretében em­léktáblával jelölik meg az el­ső komlói társas lakóházakat, leleplezik az építők emlék­művét és kiállítást is rendez­nek a város tízéves fejlődé­séről. THIERY ÁRPÁD Csütörtökön délelőtt a mo­hácsi városi tanács nagyter­mében a pártalapszervezetek titkárai és a meghívott társa­dalmi és tömegszervezeti aktí­vák az új oktatási reform irány elveit vitatták meg. A vitaindító előadást Lu-' kies József elvtárs a járási pártbizottság agitációs és pro­paganda osztályvezetője tar­totta. Előadásában elsősorban a pártszervezetek feladataival foglalkozott az irányelvek vi­tájában. Hangsúlyozta, hogy az oktatási reform megvitatá­sa az egész társadalom ügye és ebben a pártszervezetek nyújtsanak minél nagyobb se­gítséget. Segítsék elő a vita eredményességét, hogy az1 irányelvekhez minél többen1 mondják el véleményüket. —1 Részletesen elemezte az irány- 1 elvek főbb szempontjait és a 1 gyakorlati életből vett példák-1 kai egészítette ki azokat. Az előadás után sokan tét-' tek fel kérdéseket az iskolai( reform irányelveivel kapcso { latosan és igen sok hasznos' javaslatot mondtak el a hoz- * zászólók. Kicsendült a hozzá-’ szólásokból, hogy egyetértenek j és támogatják az iskolai ok­tatásunk reformjára irányuló törekvéseket. Egyetértenek az­zal, hogy az oktatást közelebb kell hozni a való élethez, hogy az lépést tudjon tartani az ál-. talános fejlődéssel. . Elhatározták, hogy a követ- , kező időben minden pártalap-, szervezet taggyűlésen beszéli ■ eliratoK EGY KÉPESÍTETT KÖNYVELŐT és gyors-gépírónő admi­nisztrátort, 2 éjjeliőrt és napi egy-két órai mun­kára egy takarítónőt fel­veszünk. — Jelentkezés: Szigetvár, Faipari KTSZ 34346 (23.) , HETEDIK FELIRAT EMBEREK Hosszú, fekete csóvával zu­han a faluba a hír. A szövetkezeti ügyvezető egyetemista fia — zöld bár­sonysapkában, kormos kokár­dával, szemlesütött rettegéssel hozta. A szovjet csapatok Deve- cserben vannak. Délután végigszaladt a fa­lun a következő hír: Az ame­rikai csapatok Győrben van­nak, reggelre a faluba érkez­nek. Éget, perzsel a bizonytalan­ság. Nagy hullámokkal az em- f berek szívébe nyúl. f A boltajtóban sápadt asz- I szonyok tanakodnak — mit f kellene sütni-főzni az ameri­Í kaiaknak, mit szeretnek. Az egyetemista nem szól, t hallgat. Fehér, reszkető száj- i jal mormolja, hogy a szovjet katonák Devecserben állnak, a harckocsik erre ásítanak Pá­pa felé, és sapkában, kormos kokárdával csomagol. Megtörni a két bőröndöt, aztán min­dent visszarak a szekrénybe. A tanácsháza előtt festőmű­hely van. Valaki szerzett va­lahonnan egy magyar—angol szótárt és a csomagolópapír hátára angolul, tollászkodó be­tűkkel írják; „Köszöntjük az amerikai katonákat”. Este gyűlés lesz. A rádió csak zenét sugároz egész nap, az emberek fülé­ben még Nagy Imre hajnali szavai sodródnak. Hová megy az élet? Beleéli a halálba? Senki nem tudja. Este. Az egyetemista nem szól, nem búcsúzkodik, de elmegy. Az utcán utána néznek. Kisu­han a faluból, a nap után. Nyugatra. S mintha ismét kikapcsol­ták volna a falut a világ vib­ráló idegrendszeréből. A művelődési otthon zsú­folt. Cigarettafüst és halk szó­foszlányok úsznak a terem­ben. A poros, száraz színpadon keresztbetett lábakkal az asz­tal, mögötte a székek. Üresen. Hátul állnak. Néznek és áll­nak. És fújják a füstöt, hal­kan a szavakat is. Sós András a szíve alatt (hordja a nyolc holdat, és az éjszakába akarja szórni az ezerkétszázat. A közöst. A szövetkezet könyveit vár­ja. Egykedvűen támasztja a falat a kályha mellett. Kalász odalép hozzá. 0 is a falnak dől, nézi az embere­ket. — Bicó nem jött el — mo­rogja később. Sós körülnéz, pedig tudja, hogy Bicó András nem jött el. Nem is fog eljönni. — Tényleg nem jött — mondja csendesen. Kalász a torkát köszörüli. — Nehéz ember az öreg. M Az Kalász teleszájjal ásít. — Akkor ma osztás lesz? — Az. / — Itt helyben? — Itt. Kalász féloldalt a másikra lopja a tekintetét. — És az oroszok? Sós a füstöt bámulja. — Talán fél? — Amíg a többi bátor... ? Kalász roskadva ingatja a fejét. — Barczai úr tényleg el­ment? — kérdezi később. — Tény lag.,, Szikár, lompos paraszt kiált az első padsorból. — Mikor kezdjük már? Sós a kezével int. — A könyveket várjuk!!! — Soká hozzák... — sóhajt Kalász. Sós nem válaszol. Az ame­rikai katonákra gondol. A fegyverek fekete bordáira, nagy, sárgatestű traktorokra és a szíve alatt hordott fekete rögökre. A nyolc holdra. A terem ajtajában Csabai áll. Vállára vetett rövid kabát­ban. » Mögötte Buesi, Szűcs, Bari- ca. Cifra és Jónás. Csend. Sós felébred az álmodozás­ból, az ajtóra néz és elsápad. Az ajtóhoz lép. — Minek jöttek? —- sziszegi az elnök arcába. Csabai összehúzza a szemét. — A könyvek helyett — és a homlokára mutat — ez ép­pen annyi... sőt, még beszélni is tud ... A paümlékovács kiugrik a padsorból. Ujjal az elnök kar­jába szorítanak és meglóditja az öreget. — Akkor lódulj a színpad­ra! Csabai a lendülettől a szín­pad felé tántorog, Bucsiék mögé sodródnak. Csabai háttal a falhoz tá­maszkodik. , Most pillanatokon múlik i minden. Csak addig kell kitar-1 tani, amíg a szovjet csapatoki ideérnek. I (Foli/tatjuk.) I — A BARANYA MEGYEI TANÁCS Végrehajtó Bizott­sága öktóber 13-án tartja meg legközelebbi ülését. Ez alka­lommal megtárgyalja az őszi mezőgazdasági munkákat, to­vábbá a tanácsi dolgozók szakmai továbbképzésének tervét, valamint a KlSZ-bi- zottság tájékoztatását a KISZ- kongresszus előkészületeiről. — A SZIGETVÁRI VÁR­NAK Szigetvár ostromának 400. éves évfordulójára tör­ténő restaurálása költségei­hez a községi tanácsok az eü évi községfej leszté6i alapjuk­ból 250 ezer forintot ajánlot­tak fel. — HAVONTA 50 községet keresnek fel a Baranya me­gyei művelődési autó kultúr- munkásai. Filmvetítéseket, irodalmi és nemzetiségi este­ket, ismeretterjesztő előadáso­kat tartanak a falvak dolgo­zóinak. — HAVONTA 50 községet keresnek fel a Baranya me­gyei művelődési autó kultúr- munkásai s filmvetítéseket, irodalmi és nemzetiségi este­ket, ismeretterjesztő előadá­sokat rendeznek. — MAGYARHERTELEN- DEN befejezés előtt áll a me­legvizű strandfürdő nagy medencéjének építése. Mé9 az idén gondoskodnak a mát meglévő kismedence befedé­séről s ezzel a fürdő a téli időszakban is használható lesz. A Magyarszék—Kishaj‘ más műúttól a fürdőig sala' kos bekötőutat építenek. A földmunkát már befejezték s az út salakozását is meg­kezdték. Hízott marhákat exports a Sálerltelyi Állami Gazdaság A Sátorhelyi Állami Gazda ság 1957. óta exportál állató kát a nyugati államokba. Elé szőr csak hízott marhát száll' tottak Nyugat-Németországb1 és Olaszországba. A gazdasá állattenyésztése most már anj 1; nyira javult, hogy az idén gí rögorezági és svájci cégekkí is kötöttek szállítási szerzi (lést. Ennek nemcsak az állató tökéletes gondozása és jóltáf láltsága az oka. A SátorheÚ Állami Gazdaság állattenyési tésének érdekessége, hogy hizlalásnál az állatok idegre!* szerét is figyelembe veszik, A istállókban tökéletes csend v# A legyeket teljesen kiirtottá1 hogy ne zavarják az állati nyugalmát Csak gondozóik í hetnek be hozzájuk, azok csak az etetés és a tisztogat' idején. Nappal senkit nem «I gednek az istállóba. Az idén kétszáznégy hízót marhát küldtek Olaszország* és Nyugat-Németországba, 1# métermázsa súlyban. Úgy a) csak január 1. óta szállított* Görögországba ötszázötven 213 métermázsa súlyú pec# nye bárányt. 1960-ban az el* lített három országba és Svái ba exportálnak még hízoH * latokat,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom