Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-01 / 232. szám

I960. OKTOBER 1. NAPLÓ » 3 Csúcsforgalom Általában az emberek any- nyit tudnak róla, hogy egy olyan időszak, amikor a va­sutasoknak több árut kell el­szállítaniuk, mint máskor. A vasúthoz közelebb állók talán még számadatokat is olvas­nak, hogy ekkor és ekkor mennyi tonnával mozdult több a tengelyeken, mint korábban. De ki rakja a vagonokat, ki cipeli a ládákat, ki tölt el szol­gálatban több időt a nagy fel­adat miatt, ki lesz idegesebb otthon, amikor a napi fárasztó munka után hazatér? A csúcsforgalom neheze Pécs állomáson a forgalom és a kereskedelem dolgozóira há­rul, de főleg az áruxaktár mun kásáira, vezetőire. A raktár melett autók, kocsik forgolód­nak. A vagonokban lisztesarcú emberek zsákolják a keményí­tőt. Arrébb tűzifát polcolnak a magasba, míg máshol trak­tor, vaj, krumpli, hús, ablak­keret, sóder, kavics és a kon­ténerekben textíliák várják be-, illetve kirakásukat A rak tárakban az idegen bizony könnyen eltévedne, az egy éj­jel érkezett áruk tömkellege között Adat és szám nélkül nehe­zen érthető, hót röviden la­pozzuk fél a kék táblás köny­vet: augusztus hónapban 2614 mázsa darabáruval többet kel­lett megmozgatni, mint múlt év hasonló időszakában. Mind­ehhez 94 vagonnal kevesebbet vettek igénybe! Ugyancsak augusztusban 809 tehergépko­csival több áru érkezett Pécs­re, mint 1959. augusztusában. Ezeiket a számokat így együtt, a csattogó szerelvényeket, az alaposan megterhelt irányvo­natokat, az áruknak, termé­keknek áramlását nevezik csúcsforgalomnak) Am nemcsak ez a csúcsforga­lom, hanem a forgalmi szol­gálattevők éber figyelme,' a rakodómunkások verejtéke, a sok ezer vasutas dolgozó ke­mény helytállása: Mit tesz a csúcsforgalom jó lebonyolítása érdekében pél­dául Sólyomvári János élv­társ, Pécs állomásának keres­kedelmi fonökhelyettese? — Fél hétkor már kimegyek a sdklórakodóra megbeszélést tartami az emberekkel — vá­laszolja a szemüveges, közép­korú férfi. — Az éjszaka szol­gálatot teljesítettek jelentést tesznek az érkezett árukról, arról, hogy mennyi vagon vár kirakásra, miben kell sürgő­sen intézkedni. Azután az ál­lomásfőnök elvtárshoz me­gyünk az elmúlt 24 óra ese­ményeit és a soron következő feladatokat megbeszélni a for­galmi főnökhelyettessel. Ké­sőbb helyszíni ellenőrzést tar­tok, bejárom az iparvágányo- myokat, a reptérit, a bőrgyá­rit. Irodámban már várnak a szállító felek, a vállalatok kép­viselői, akikkel tárgyalni kell. — Mindig eredményre ve­zetnek ezek a tárgyalások? — Hát bizony jó diplomatá- Ttik kell lenni, mert sok vál­lalat nem szívesen hajlandó időben kirakni az áruit. El­íeljesitette tervét az Blbertfalvi Vegyigyár pécsi telepe Vállalatunk gazdasági éve október 1-től a következő év szept. 30-ig tart. így tegnap, (harmincadikán) 1959—1960-as gazdasági évünket lezártuk. — Éves tervünket szeptember 27- ig 100,7 százalékra teljesítet­tük, ez az eredményünk teg­napig kb) 102 százalékra ja­vult Szeptemberben megkezdő­dött a termelés új, korszerű gépiekkel felszerelt habzószóda üzemünkben, amelyben már szeptemberben 25 vagon mo­sószert gyártottunk a lakosság számára Albertfalvi Vegyi gyár dolgozói. Szakképzett MŰSZAKI ELADÓT felveszünk. Jelentkezés az Állami Áruház sze­mélyzeti felelősénél, Tí­már Elememénél. 33304 vinni még nehezebben. Itt van most például az egyik vállalat részére érkezett 6 db, egyen­ként 68 mázsás ezüst-kábel­dob. Tíz napra több mint 2000 forint fekbórt fizetnek, mégis két hete féléje sem néznek. Négy transzformátor is a gaz­dáját lesi ugyancsak som­más fekbérért. — Mikor fejeződik be a nap ja Sólyomvári elvtárs? — Este nyolc, kilenc, de elő­fordul, hogy 11 óraikor. Ne­künk, vasutasoknak, ilyenkor nem szabad számolni az időt! Hát Kerekes Árpádnak? ök úgy számolják az időt, hogy az egy órára eső mozdí­tott súlyt az átlagos 15 mázsá­ról 15 mázsa 50 kilóra vállal­ták felemelni. Kerekes Árpád brigádja a szocialista cím el­nyeréséért küzd. A darab árus forgalom lebonyolításában te­vékenykednek, nagy szorga­lommal. — A fárasztó szolgálat után már nincs idő és kedv más munkát is elvégezni, ügye? A brigád nyolc tagja egy év óta teljesíti a kiváló dolgo­zókra háruló normákat s ezen felül továbbképzésben vesznek részt. Ketten az általános is­kola VII. és VIII. osztályának padjában ülnek, a brigádveze­tő több szakmai vizsga után most a távirdászi vizsgát te­szi le. ördög Rozália brigádvezető­nőről pedig nem lehet élfeled­kezni, ha a csúcsforgalom si­keres lebonyolítása kerül szó­ba: A brigádvezetőnő — bár -beosztottjai idős emberek — nagyszerűen látja el feladatát, erélyesen és mégis szép szóval irányítja munkájukat. Az őszi csúcsforgalom nem­csak a vagonok tengelyeit, a mozdonyok hajtókarjait teszi próbára, hanem az embereket is. Jó idegek, alapos munka bírás, és nem utolsó Barbar gyors intézkedési képesség, ezek a tulajdonságok ötvöződ­nek a vasutas dolgozókra a csúcsforgalom ideje alatt. Es ez az ötvözet a tengelye­ket, hajtókarokat, az egyszerű holt anyagot is erősíti, hogy egyre gyorsabban teljenek a vagonok és egyre több szerel­vény csattogjon a sínek fölött a dolgozó emberek hasznára. Szüts István Csökkent a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények száma Érdekes és az egész megyét átfogó vizsgálatot fejezett be a napokban a Baranya megyei Főügyészség. Megvizsgálták a szocialista törvényesség hely­zeté* megyénkben s ennek ke­retén belül a társadalmi tu­lajdon elleni bűncselekmények alakulását is. A statisztika ha­tározott javulást mutat, csök­kent a társadalmi tulajdonban Rövidesen megkezdődik az első hazai szélerőmű építése Magyarországon a szélenergia az ország energiaszükségletének n égyszeresét képes fedezni A jövő év közepén újfajta, a szél energiája által hajtott erőmű kezdi meg működését a Székesfehérvári Könnyű- szerszámgépgyár udvarán. Az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület szélenergia munkabizottsága éveken át dolgozott', hogy elismertesse a szélenergia népgazdasági je­lentőségét. Sikerült elérnie, hogy Pestlőrincen szakszerű módszerekkel megkezdték a szél energiájának mérését és az eredmények bebizonyítot­ták, hogy még ezen a viszony­lag mélyfekvésű területen is jól értékesíthető energiájú szél járás van. Kiszámították, hogy a hazánk területe felett el­szánó szélből körülbelül hat­száz millió megawatt ener­giát, tehát az ország egész szükségletének mintegy négyszeresét lehetne „ki­venni”. Igjr jutottak el oda, hogy elkészítették a kétszáz kilo- wattos székesfehérvári szél­erőmű tervfeladatát és rövide­sen megkezdődik a kivitelezés 2 150 000 forintos költséggel. Az erőmű, amely az előzetes számítások szerint évente leg­alább 400 000 kilowatt áramot termel majd, ezúttal kísérleti berendezésnek is számít. Ha beváltja a hozzáfűzött remé­nyeket — és ezt ma már min­den szakember biztosra veszi — megkezdődhet az ország betelepítése ezekkel a kevés beruházásokkal létesíthető, kis helyen elférő, teljesen auto­matizált, állandó kezelő sze­mélyzetet nem igénylő erő­művekkel, amelyek rendkívül olcsón értékesítik a szél ingye­nes energiáját. Fejér megyei példa nyomán Baranyában is tehetne takarmány keverő üxemet létesíteni Ha jellemezni akarnánk a termelőszövetkezetben a takar­mányozást, akkor a legtöbb esetben ezt lehetne mondani: „Régi módszerrel egy helyen etetnek több állatot. „Ettől van eltérés is. de ez őszintén szólva nagyon kevés. A legtöbb termelőszövetke­zetben még ma is attól függ a takarmányozás, hogy mi van. Ha éppen elcsépelték az őszi árpát, akkor az állatok őszi árpát kapnak, ha törik a ku­koricát, akkor csak kukoricát, így aztán gyakori az olyan esel, hogy amikor az állatnak fehérjé­re van szüksége, akkor ép­pen nagy keményítő értékű takarmányt kap, mert éppen az van. Es előfordul ez az eset fordítva is. Jómagam tanúja voltam egy alkalommal egy telefon- beszélgetésnek, amikor az egyik termelőszövetkezet elnö­ke a másik termelőszövetkezet elnökének kínált szójadarát kukoricáért cserébe. így érvelt — Nekünk sok a fehérje ér­tékű takarmányunk, de hiány­zik a keményítő értékű takar­mány. Ezért kérünk kukoricát szójáért cserében. Ebben a termelőszövetkezet­ben már eljutottak odáig, hogy helyesen adagolják az állatok­nak a fehérjét és a keményí­tőt, de sajnos ezt nem minden esetben tudták valóra is vál­tani. Fejér megyében is hasonló volt a helyzet. A megye ve­zetői, nagyon helyesen úgy határoztak, hogy egy takar­mánykeverő üzemet létesíte­nek, hogy ezzel is elősegítsék a ter­melőszövetkezetekben a helyes takarmányozás bevezetését. A keményítő üzemet létrehozták, nagy népszerűségnek örvend. A takarmánykeverő üzemet a Terményforgalmi Vállalat üze melteti. Baranyában is felvetődött a gondolat. Jó lenne itt is egy takar­mánykeverő üzemet létesíteni. Néhány megye* ujWW ét hr látogatott Fejér megyébe. Az­zal tértek vissza, hogy nálunk is nyélbe lehetne ütni egy ilyen takarmánykeverő üzemet Vannak leszerelt malmaink, mint például a vajszlói malom, amely erre a célra kitűnő len­ne. De jól lehetne ilyen cél­ra használni a Megyeri úton lévő épületet is. Hely volna, az üzemeltetés sem kerülne sokba, mert mind össze egy darálóról és egy ke­verő ről kellene gondoskodni; A minisztériumban azt mond ják, hogy a központi fehérje alapból nem tudnának juttat­ni a keverő üzemnek: Fejér megyének sem adnak a központi fehérje készletből, mégis megcsinálták a keverő üzemet) Nálunk is meg lehet csinál­ni enélkül is, mert termelő- szövetkezeteink egyike, mási­ka bőven rendelkezik fehérje takarmánnyal, de szűkében van keményítő értékű takar­mánynak. Ebben a keverő üzemben ki lehetne ezt cserél­ni. A megindulást segíthetné a Terményforgalmi Vállalat is. Érdemes ezen gondolkodni és ha csak így is sikerül lét­rehozni, akkor is sokat nyert a baranyai állattenyésztés. Sokat nyert, mert van egy hely, ahol a termelőszövetke­zetek kicserélhetik takarmá­nyaikat a takarmánykeverőn keresztül, és ahol megfelelő takarmánykeveréket kaphat­nak állatállományuk részére. I (S zalai) okozott károk összege és ugyan akkor nőtt a kár megtérítésé re irányuló munka eredményes sége. A jelentésből kiderül, hogy az elmúlt évben 1958- hoz képest mintegy 50 száza­lékkal kevesebb kár keletke­zett a társadalmi tulajdon el­leni bűncselekmények miatt. Ezév első felében pedig az el­múlt év hasonló időszakához képest az okozott kár összege ugyancsak csökkenést mutat. örvendetes tényék ezek. Azt bizonyítják, hogy megyénk dolgozói mindinkább megértik a társadalmi tulajdon védelmé­nek lényegét, tudják: aki a társadalmi tulajdont dézsmál­ja, saját magát lopja, rövidíti meg. Természetes, hogy ezek­nek a dolgoknak megértése ko­rántsem alakulna így, ha nem kedvezne ehhez a párt és kor­mány helyes politikai és gaz­dasági irányvonala következté­ben előállt kedvező légkör. Miben nyilvánul meg ez a kedvező légkör? Elsősorban ab ban, hogy dolgozóink biztos talajt éreznek talpuk alatt, erős alapzatot, amelyre bátran építhetnek. A családok nem­csak egy-két napra, néhány hétre előre terveznek, hanem legtöbb családnak évekre előre megvannak az elképzelései éle­tük még szebbé tételéhez. S ezek az elképzelések — meg­valósulnak. A biztos jövő tu­data pedig becsületességre neveli az embereket. Mindez azonban még min­dig kevés lenne a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmé­nyek csökkenése okának ma­gyarázatául. Ehhez még szá­mos más körülmény is hozzá­járul; Az egyik tényező: a társa­dalmi bíróságok működése s a dolgozókra gyakorolt nevelő hatásuk. Igaz, hogy a meg­alakult 68 társadalmi bíróság­ból csak 32 működik, de ez a 32 bíróság is igen jelentős szám, tevékenységük nem múlik el hatás nélkül. Különösen jól dolgoznak egyes pécsi és kom­lói üzemek társadalmi bírósá­gai ahol számos ügyet tárgyal­tak meg a dolgozók kollektívá­ja előtt. A felvilágosító, propaganda munkának nagy jelentősége van az eredmények elérésében. S ez a munka nem a már kész tények, a bűn megtörténtét és ennek következményeit tuda­tosította, hanem főként a meg­előzés területén járt sikerrel. A rendőrség, bíróság, ügyész­ség az elmúlt évben és ezévben is számos ankétot tartott üze­mekben a társadalmi tulajdon védelméről. Ehhez nem kis mértékben hozzájárult a meg­előzés érdekében, valamint a felelősségrevonások érdekében kifejtett rendőri, ügyészi ég bí­rói tevékenység is. A felelős- ségrevonás természetesen nem­csak a büntető eljárások le­folytatásában nyilvánult meg, hanem a társadalmi tulajdon­ban okozott károk összegének megtérítésére irányuló tevé­kenységben is. A statisztikai számok itt is nagy javulásról beszélnek. Amíg az elmúlt év­ben a társadalmi tulajdonban bűntény miatt keletkezett kát megtérülési aránya 49,7 száza­lékos volt, addig ezév első ft lében a megtérülés 71,2 száza lékos. Nem vitás, hogy az oko­zott kár megtéríttetésére irá­nyuló erőteljesebb tevékeny­ségnek is visszaszorító hatás* van. Kétségtelen: az eredményei szépek, biztatóak. De azért ko- rántsincs még itt az ideje * túlzott örömujjongásnak, an; nak, hogy már akár magukto is tovább csökkennek a társa­dalmi tulajdon elleni bűncse­lekmények. Tény az, hogy amií az elmúlt év első 7 hónapjába: a társadalmi tulajdon ellen; bűncselekmények miatt a me gyében 799 nyomozás elrende lésére volt szükség, ezév ha sonló időszakában pedig 591 nyomozás elrendelésére — mél is a további sikerek eléréséin ezután is hathatós és tudat« munka szükséges. Mint megái lapítást nyert: csökkent a kát de még mindig van tennivaló hiszen 1960 első felében név kevesebb mint csaknem 3 mü lió forint a társadalmi tulaj donban keletkezett kár össze ge■ A további nevelőmunkán, * propaganda jellegű ankété megtartásán felül a büntet* sek kiszabásánál alkalmazó- helyesebb differenciálás is jó segítheti a munka eredm* nyességét. Az általános meg előzés és nevelés érdekébe alkalmazható büntetések kő zül számos esetben még net mindig a legmegfelelőbbet V« lasztják. Például a felfügges* tett börtönbüntetés túlzót mértékű, s aránytalanul kev* például a javító-nevelő mu* ka alkalmazása. Megyéd1 ipari jellegénél fogva a javító nevelő munka alkalmazására lehetőségei szélesebb körb« adva vannak, ennek ellenéi például Pécsett ez év első ni gyedében az elítélteknek mir össze 5,3 százalékát ítélték j< vító-nevelő munkára. Pedig javító-nevelő munka lehetős- gével is élni kell. De van mi lehetőség, módszer is. Mind« bűnténynél, így a társadaln tulajdon elleni bűnténynél nevelő hatást lehet elérni pé dául a helyszíni tárgyalásoJ kai. Ennek lehetőségeit se használtuk még ki kellően, f elmúlt évben csak két esett* (Pécsett és Szászváron) kerii sor helyszíni tárgyalásra, < évben pedig még egy esett* sem. Fontos lenne, hogy i ügyészek gyakrabban Lndítv nyozzák, a bíróságok pedig ii tézkedjenek megfelelő ügy« helyszíni tárgyalásáról. Garay Ferenc Sötétszőke, kékszemű, hu­szonhárom éves fiatalemberek az ikrek. Az öt Túri-gyerek közül ők a legkisebbek, s há­rom hónapja mérnökök. Jánossal, az idősebbel —, mert pár perccel ő látta meg előbb a napvilágot — augusz­tus elején találkoztam először Sziebert-pusztán. Az alig pár hetes mérnök akkor még a gazdasággal, a csupa nagybe­tűs GYAKORLATTAL ismer­kedett, de már komolyabb, ön­álló munkával is megbízták- Márton Pál, a gazdaság állat- tenyésztője rábízta, hogy de­rítse ki, miért csökkent a tehe­nészetben a fejési átlag néhány literrel. Amikor ottjártunk- kor erről az első munkájáról beszámolt a főéXhattenyésztö- nek, szavaiban a leendő ala­pos, szakmáját szenvedélyesen szerető szakember hangját vél­tük olykor felfedezni. Ez a hang ragadott meg és késztetett arra. hogy újból fel­keressem az ikerpárt és persze egy kicsit az a kíváncsiság, amely az ikreket mindig kö­rülveszi, a két külsőre teljesen egyforma ember ritka és eb­ben az esetben az azonos szak­ma, egyazon gazdaságban. A katonásan szigorú, de kci~ temes én ttfzür tepénr»nfWSWnr A.Z IKREK Jánossal ültem szemben, mert az „öedköst” a szeptemberi esőzés után kicsit elszigetelte a Márokot körülvevő bevehe­tetlen sár. S hogy mégis jelen volt a beszélgetésnél, azt báty­jának köszönheti, aki többet beszélt róla, mint magáról, de legalábbis többes számot hasz­nált, így: „...mi legszíveseb­ben verseiket olvasunk. Ha a városba bejutunk, első útuvík a múzeumba vezet.” A szakmáról viszont az el­lenkezőjét vallja Túri János. A szakma az más. Abban ki­zárólag az új módszerek, el­járások izgatják. A halk be­szédű, egyszerű, szinte túlzot­tan szerény fiatalember ennél a pántnál tűzbe jön. s Az asztalon egy friss kiadá­sú szakkönyv borítójára mu­tál. Dr. Szigeti János: „A házi­állatdió korszerű szelekciója”. Most ezt tanulmányozza, mert a genetika már az egyetemen is érdekelte, s most alkalma nyílik, hogy itt a gazdaságban gyakorlati megfigyeléseket vé­gezzen. Ezért szeretett volna pftféfVf? korfuit; de másképp sikerült. Hogy ke­rült a bólyi gazdaságba? — Érdekes mádon. Az ál­lamvizsga bizottságnak Bagó Bálint, a beremendi tsz mos­tani agronómusa is tagja volt. Kérdéseket tett fel nekünk. És aztán a szünetben megkér­dezte. van-e már helyünk. Mi azt mondtuk, hogy két helyen nem sikerült és ő akkor java­solta a bólyi gazdaságot. Ist­ván a mároki üzemegységbe került, én meg ide Sziebert- pusztára. Hálásak vagyunk neki, mert a bólyi gazdaság igen fejlett nagyüzem és sokat tanulhatunk, amíg letelik a gyakornoki év. — És aztán hova tovább? — Ó, azt még nem tudjuk. De szeretnénk az Alföldre ke­rülni, minél közelebb Kisúj­szálláshoz, ahol idős szüléink élnék. Most már nem szorul­nak segítségre, apánk a Csor­bái Állami Gazdaságban dol­gozik, ott, ahol valamikor mi is ismerkedtünk a mezőgazda­sággal. De a fizikai munka már nem könnyű egy idős em­r-Sfetnénk', ftít -HWÍ" desen abbahagyná. —- Meg tt tán az Alföld valahogy visszt húz bennünket. Igaz, itt ni gyón könnyű, hiszen jók a fö dek, az éghajlat, az adottsi gok. De a szik, ahhoz értő err bér kell, hogy megjavuljon < teremjen. Apám sokat küszki dött vele, pedig értette a ga dálkodást. Mi az Alföldi szeretnénk leélni az életünké — És addig? — Sokat szeretnénk tanult Most egy nagyobb szabói munkához készülök. A gazdi ság szarvasmarha-állomány ban a rokonsági viszonyok szeretném felkutatni. A t nyészbikák származását kim tatni. És rövidesen beindul i nálunk az utódellenőrzés, al szintén komoly munka lesz nagy eredményeket ván‘l tőle. Hogy több szórakozás Nem vagyunk úgynevezet te’ sasági emberék. Vasú-napol ként elutazgatunk a városb megnézzük a múzeumot, a tv vezetességéket. Esténként I levíziósadást nézünk és sz> bad időnkben olvasunk. Ki lány? Még nincs választó tunk, de a nősülésről azé nem felejtkezünk meg. Ma. az Alföldön. — Rné —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom