Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-04 / 234. szám
Vm. OKTÓBER i. NÄPtö 3 Kádár János elvtárs beszéde az ENSZ közgyűlésen (Folytatás a 2. oldalról.) fe még kevésbé a magyar né- pé. A magyar nép jól megvan azokkal a szovjet csapatokkal, amelyek megszabadították a náci fasiszta hadsereg rémuralmától és az országot hitleristák kezére játszó Horthy-rendszer ellen- forradalmár fasiszta erőitől, á szovjet hadseregnek köszöni népünk nemzeti függetlenségének visszanyerését és azt, hogy ma is békében és biztonságban él. Ismeretes, hogy a varsói szerződés tagállamai megnemtámadási szerződés megkötését javasolták a NATO tagállamainak, sőt indítványozták a varsói szerződés szervezetének és a NATO-nak egyidejű feloszlatását is. A Szovjetunió — valamennyi szocialista ország, köztük a Magyar Népköztársaság kormányának egyetértésével — az általános és teljes leszerelésre vonatkozó javaslatában is indítványozta, hogy vonjanak vissza saját országának határai mögé minden külföldön állomásozó katonai egységet. íme, itt vannak az utak és módok a ma is érvényes javaslatok. Csak el kell fogadni és meg kell valósítani őket, és akkor nem állomásozik majd többé a föld egyetlen országában sem más ország katonai egysége. Ellenforradalmi puccsol vertünk le 1956-ban Azt mondják egyesek, hogy ni a szovjet csapatok segítségévéi levertünk egy általuk icmzetinek nevezett felkelést. )e mi nem nemzeti felkelést, hanem csak egy elleniorradal mi puccsot vertünk le, mégpedig egy-két nap alatt. Ezt az ellenforradalmi puccsot külföldön szervezték, sok éven át készítették elő a nemzetközi reakció erői. i nemzetközi reakció e puccs- ísérletévél a belső reakció tűk csoportját mozgósította, »egtévesztett egyeseket, de e uccskísérlettől távol álltak a »agyar nép szocializmushoz ű, alapvető tömegei* Hogy milyen egy valóban emzeti fölkelés, azt talán a ■ancia küldöttség tudná megmondani a közgyűlésnek, Néz- i meg bárki Algériát, mi tör- nik ott; A francia gyarmaté tők minden modem fegy- írrel felszerelt félmilliós had írege nem két nap alatt, ha- sm hat év alatt, sok százezer gériai hazafi elpusztulása án sem tudja leverni a felslest. Nem tudja leverni és iha sem fogja leverni, mert & valóban nemzeti felkelés m, amelyet a nép alapvető megeá támogatnak, nem pe- g ellenforradalmi puccs, int 1956-ban volt Budapes- |b Olyan Ismert körök; ame- eknek Csang Kaj-sek, Ade- »uer, Speidel, a náci táborik és a hozzájuk hasonló legfelelnek, mint demókra- k — azt mondják, hogy mi an vagyunk demokraták, szintén szólva, mi nem is arunk az ilyen Ízlésnek 'egfelelő demokraták lenni, andszerünk azonban demok- •tákusaibb, mint vádolóimk ndszere. A magyar népi halom megsemmisítette a mo- .póliumok diktatúráját, a fa- , anust, véget vetett a felezed megkülönböztetésnek és faji üldözésnek, a születési | vagyoni előjogoknak, és sza ,d fejlődést biztosított az ,ész nemzetnek, az állam iszes polgárainak: ’Igaz; hogy a Magyar Nép- •íztársaság bíróságai megbün 'tték és a jövőben is megetetik az ország törvényes •ndje ellen összeesküvőket és a haladó emberek gyilkosait, e körül nagy lármát csaptak egyesek. De arról hallgatnak rágalmazóink, ■— pedig jól tudják, hogy az 1956-os ellen- forradalmi cselekményekért felelősségre vont személyeknek több mint háromnegyed része, nagy részt közkegyelem útján, már kiszabadult és visszatért a polgári életbe. Arról is hallgatnak, hogy nálunk ma kevesebb ember van börtönben, mint bármikor, amióta Magyarország szervezett államként létezik.Mind e mögött persze nem vádolóink humanizmusa van! A Magyar Népköztársaság mai kritikusai nagyon is meg voltak békéivé a magyar nép véreskezü hóhérával, Horthyval és annak fasiszta rendszerével. Az valóban irtotta és börtönben senyvesztette a magyar nép legjobb fiait. Ez azonban nem fájt nekik, mert azok nem a népi rendszer ellenségei, hanem kommunisták és nem-kommunisták, a fasizmus ellen harcoló hazafiak voltak. Ilyenek a vádak és a vádolok, akik szemben állnak velünk ebben az ügyben* Egy kérdés az ENSZ közgyűléshez Mi is megkérdeznénk valamit az ENSZ-közgy üléstől, tisztán elvi alapon, anélkül, hogy bárkit is megneveznénk. Rendjén van-e az, hogy ha egy kormánynak nem tetszik mondjuk például Guatemala, vagy Laosz, vagy valamely más ország törvényes kormánya, akkor pénzzel, fegyver- szállítással és felbérelt haza- árulókkal annak megdöntésére puccsot szervez? Rendjén van-e az, ha egy kormánynak nem tetszik a szocialista országok társadalmi rendje, akkor annak aláaknázására évi százmillió dolláros alapot létesít, uszító rádióállomásokat tart fenn és fasiszta ellenforradalmár puccsistákat bérel? Ha nem tudnák, kiről van szó, és egyesek nem függnének és nem félnének tőle, akkor mindenki azt mondaná: nem, ez nincs rendben. Azt mondanák, ez ellenkezik minden ismert nemzetközi jogszabállyal, ellentétben van az ENSZ alapokmányával. Mi azt ajánlanánk az ENSZ közgyűlésének, hogy az egyetlen államot sem veszélyeztető Magyar Népköztársaság kormányára szórt rágalmak tűrése helyett bélyegezze meg azt a kormányt, amely annyi ország népének életébe visz be ma is kívülről viszályt, békétlenséget, polgárháborút és vérontást. A Magyar Népköztársaság a hidegháborús kampány ellenére is fejlődik. De vannak a hidegháborúnak áldozatai is. Mi a hidegháborús propaganda szerencsétlen áldozatainak tartjuk a disszidáltak legnagyobb többségét. A hazug imperialista propaganda hatása alatt hazájuktól idegenbe szakadt emberek közül már eddig több mint 40 000 hazatért. Ennél jóval több szívesen hazatérne, ha különböző gáncsvetések és anyagi akadályok ezt nem tennék számukra ez idő szerint lehetetlenné. A haza ügyei rendben vannak. Jogot, emberi méltóságot, kenyeret, és csak a szülőhazában megtalálható otthont nyújt minden becsületes dolgozó embernek, s várja eltévedt fiait is. Engem személyemben is sokszor támadtak e helyen. Ezért engedtessék meg nekem egy magántermészetű megjegyzés is. Én magyar munkás vagyok. Világnézeti meg győződésem miatt nem kevés üldöztetésben volt részem a Horthy fasiszta rendszer és a hazámat megszálló német fasiszták részéről, de mindig meggyőződésem és lel- kiismeretem szerint cselekedtem. Az ember hibázhat és tévedhet is, de én úgy érzem, igaz ügyért szolgálok és büszke vagyok rá, hogy a történelem egy súlyos órájában hű társaimmal együtt, munkásosztályomért és sokat szenvedett magyar népemért kiállva, ott voltam, ahol lennem kellett és azt tettem, amit tennem kellett. (Nagy taps.) ' II legtöbb kérdésekre kell összpontosítani a figyelmet I 'Elnök Ur! Küldött Urak! ^Befejezem. Küldöttségünk keménye szerint a közgyű- 'nek — félretéve a hideghá- 'rús célzatú kérdéseket — a lóban legfontosabbakra kell hzpomtosítania figyelmét. ledményre kell törekednünk * leszerelés és a gyarmati ladszer kérdéseiben. Ha nyu- iti onszágok sajtójában bi- línyos körök verik a nagydo- “t, hogy válságba került áz /*SZ, mert a szocialista or- ágok javasolják, hogy a fő- jjkári poszt helyett létesüljön fTorn titkári poszt. Már pe- i i jelenlegi helyzet feltétlenül indokolja, hogy a részrehajlás elkerülése céljából a ,MATO-csoportot egy. a szocialista országokat egy, és az j*gyik csoporthoz sem tartozó államokat is egy titkár ^.képviselje. fNagyor, jól működhetne ez a grehajtó szerv, esetleg úgy, gy havonta váltanák egy- ist a titkárok a titkár-sági Ijfcsek levezetésében. Miért leken csak egy főtitkár, aki a végrehajtásában a ténylegesen létező államcsoportok valamelyikének érdekei javára a másik két csoport érdekeinek ártalmára részrehajló? Az ENSZ nincs válságban. Inkább most válhat végre azzá, aminek az alapítók szándé kai szerint lennie kellett volna. Igaz, hogy válságban van az a koncepció, amely eddig is uralkodó volt, az tudniillik, hogy az ENSZ nem lehet más, mint az Egyesült Államok külügyminisztériumának függeléke. Ez jó lehetett az Egyesült Államok kormánya számára, de nem volt jó az összes tagállamok és az emberiség számára. Az ENSZ csak akkor kerülhet kritikus helyzetbe, ha engedi megbénítani tevékenységét és hagyja az üres szó- cséplés színterévé silányitani önmagát. Veszélyes kísérlet erre egyéb ként az a cselszövés, amelyet az Egyesült Államok küldöttsége a főbizottságban a közgyűlés munkájának megbénítására szőtt. A közgyűlésnek nem szafcyi. fltonfá*. harr §g fű* beriség létérdekeit döntően érintő kérdéseket a bizottságok útvesztőjébe süllyesz- szék és a közgyűlés a Szovjetunió javaslatára felvett kongói kérdésen kívül csupán az Egyesült Államok gyártotta két hidegháborús kérdést, aá úgynevezett tibeti és magyar kérdést tárgyalja. Ez végzetes hiba lenne. Ez a küldöttségek tekintélyes része számára elfogadhatatlan. Magát az ENSZ-et pedig súlyos, ugyanakkor az egész világ előtt nevetséges helyzetbe hozná. Vagy talán éppen ez az Egyesült Államok küldöttségének célja? A múlthoz ragaszkodók nem mondanak le könnyen céljaikról, de a népek szerencséjére a nemzetközi helyzetnek n»a már az az egyik fő jellemző vonása, hogy a béke és a haladás erői hatalmasak és tovább növekszenek. Most már féken tudják tartani a háború sötét erőit. Az emberiség joggal bízhat egy békés és boldogabb jövőben. Hiszünk az életben és hárulunk a béke diadaláért Hruscsov elvtárs beszédet mondott az ENSZ közgyűlés 15. ülésszakának hétfő délelőtti ülésén Az ENSZ közgyűlés ülésszaka hétfőn folytatta munkáját. A napirenden továbbra is az általános politikai vita szerepel. Helyi idő szerint 10 óra 25 perckor érkezett az ENSZ- palotába N. Sz. Hruscsov. Az újságírók, akik már tudták, hogy a szovjet küldöttség vezetője felszólal a hétfő délelőtti ülésen, körülvették a szovjet kormányfőt és előzetes kérdéseket tettek fel neki felszólalásáról. Mint mindig, ezúttal is nagy figyelemmel fogjuk hallgatni önt, jegyezte meg az egyik újságíró. Hruscsov belép az ülésterembe és elfoglalja helyét. Az újságírók egy pillanat alatt eloszlanak, mindenki siet munkahelyére, hiszen az első felszólaló Hruscsov. 10 óra 45 perckor (magyar, idő szerint 15 óra 45 perckor) az elnök megnyitja a délelőtti ülést. Mielőtt megkezdenék az általános politikai vita folytatását — mondotta — válaszadás jelleggel felszólal N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió küldöttségének vezetője. A szovjet kormányfő hosszantartó taps közepette felmegy a szónoki emelvényre. Íz JEWSZ-nek tekintettel kell lennie minden Állam érdekeire Hruscsov válaszolt néhány korábbi felszólalásra. Ismertette a szovjet küldöttség álláspontját az általa javasolt ENSZ-végrehajtó szerv szerepét és helyét illetően. Megjegyezte, hogy az ENSZ létrehozása óta tizenöt esztendő telt el, világszerte nagy társadalmi és po litikai átalakulások mentek végbe: Európa és Ázsia szocialista államai több mint egy- milliárd embert tömörítenék, megjelentek a nemzetközi küzdőtéren a semleges álláspontot valló új, fiatal államok. Jelenleg a közgyűlés és a Biztonsági Tanács összes határoza tainak értelmezője és végrehajtója egy ember — mondotta Hruscsov. — Ennek az egy embernek, az adott esetben Hammarskjöld urnák kell értelmeznie és végrehajtania e határozatokat, figyelembe véve mind a monopoltőke országainak érdekeit, mind a szocialista országok, mind pedig a semleges országok érdekeit. Ez lehetetlenség — hangsúlyozta a szovjet küldöttség vezetője. Hruscsov ezután így folytatta: Hammarskjöld úr sohasem volt tárgyilagos a szocialista országokkal szemben. Mindig az Egyesült Államok és a monopoltőke többi országának érdekeit védelmezte. A kongói események, amelyek ben egyszerűen szégyenletes szerepet töltött be — csupán az utolsó csepp, amellyel csordultig telt türelmünk pohara. Hruscsov hozzáfűzte, hogy egyetlen más főtitkár sem lehetne tárgyilagos képviselője a három különböző államcsoport akaratának: „Nem bízunk és nem bizhatunk Hammarskjöld úrban — mondotta Hruscsov. — Ha ő maga nem vesz annyi bátorságot, hogy lemondjon, ami, hogy úgy mondjam, lovaglás cselekedet lenne, mi levonjuk a szükséges következtetéseket az előállott helyzetből.“ Hruscsov utalt ezután arra az egyoldalúságra, amely jelenleg az ENSZ, a közgyűlés, a Biztonsági Tanács és a főtitkár munkájában tapasztalható. Ez az egyoldalúság az Egye sült Államok vezette államcsoport uralmában nyilvánul meg. „Mai világunkban az a reális helyzet — mondotta Hruscsov, — hogy a két legerősebb hatalom — a Szovjetunió és az Egyesült Államok — ereje legalábbis egyenlő, ha pedig tekintetbe vesszük a többi szocialista országot, valamint a volt gyarmati országokat is, világossá válik, hogy nemcsak a jog és az igazság, hanem az erő is a békeszere- tő államok oldalán van.“ Érveit összegezve Hruscsov kimutatta, hogy az egyetlen helyes megoldás, olyan végrehajtó szerv létrehozása lesz, amelyben a három államcsoportot három személy képviseli. Ez igazságos követelés — jegyezte meg. Ha nem ma. hát holnap a világ minden népe felismeri, hogy az ENSZ-nek tekintettel keli lennie minden tátiűCB' éBdt&ŰBfc. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a leszerelés nem pótolható a fegyverkezés ellenőrzésével, leszerelés nélkül, majd ismét kijelentette: „Ha elfogadják a mi leszerelési javaslatainkat, mi készek vagyunk elfogadni a nemzetközi ellenőrzésire vonatkozó bármely nyugati javaslatot.“ A szovjet kormányfő elvileg hozzájárult, hogy létre kell hozni a nemzetközi fegyveres erőket, miután megvalósul a leszerelési egyezmény; Megjegyezte azonban, hogy a fegyveres erők parancsnokságát az ENSZ főtitkárára bízni annyit jelentene, mint egyetlen ember cselekedeteitől tenni függővé milliók sorsát. Úgy kell felépülnie az ENSZ apparátusának, hogy kifejezze mindhárom államcsoport népeinek érdekeit. „Nem lehet leszerelés, nem hozhatók létre nemzetközi fegyveres erők, ha nem lesz biztosíték mindhárom cső port számára abban a vonatkozásban, hogy nem élnek vissza ezekkel a fegyveres erőkkel,“ — jelentette ki Hruscsov* Hruscsov rámutatott, hogy ha az ENSZ apparátusa — a Biztonsági Tanács és a Titkárság — a legfontosabb nemzetközi kérdéseket a szocialista vagy a semleges államok rovására fogja megoldani, természetes, hogy „ezek az országok nem fogják elismerni az ilyen határozatokat és saját erőikre támaszkodnak, hogy megvédelmezzék államaik érdekeit, a béke érdekeit”. Minden nép erőfeszítéseire szükség van a leszerelés érdekében A szovjet kormányfő elmondotta, hogy az egész világot foglalkoztatja most a kérdés — megoldják-e a leszerelés problémáját. „Ml a magunk részéről szilárdan kijelentjük, — mondotta Hruscsov —, hogy a legőszintébb szándékokkal jöttünk ide és készek vagyunk minden tőlünk telhetőit elkövetni, hogy a földön béke legyen és ne csak béke, hanem barátság is a népek között”. Hruscsov hozzáfűzte, hogy a szovjet kormány továbbra is becsületesen fog munkálkodni ebben az irányban. A jelenlévők feszült figyelemmel hallgatják Hruscsov érvelését, amelyet a béke iránti mélységesen emberi gondoskodás hat át. Minden ország és minden nép erőfeszítéseire szükség van — jelentette ki a szovjet küldöttség vezetője —, hogy az általános és teljes leszerelés tényleges megvalósítására kényszerítsük azoknak az országoknak kormányait, amelyektől a megegyezés függ. Nem mindenkinek tetszenek Hruscsov bátor szavai, amikor arról beszél, hogy le kell számolni a gyarmati rendszerrel. De újból felzúg a teremben a taps, amikor azt mondja, hogy a gyarmati rendszer már túlélte korát. A mi kötelességünk mielőbb eltemetni ezt a bomló tetemet, ezzel megtisztítani a légkört és jobb életet teremteni a világon minden ember számára. Sok küldött hosszantartó tapssal fogadja a szovjet kormányfőnek azt a kijelentését, hogy a szovjet nép szolidáris a felszabadulásukért küzdő népekkel. Kezeit nyújtunk mindazoknak, akik még a gyarmati rabszolgaság láncaiban vergődnek. Ha önök szerint ez felhívás a felkelésre, én büszke vagyok erre és kijelentem: a Szovjetunió szabadságszerető népei segítő kezet nyújtanak azoknak a népeknek, amelyek szabadsár gukért és függetlenségükért felkelnek a gyarmattartók ellen. Nyikita Szergejevks találó hasonlattal világítja meg a béke világméretű győzelmének szükségszerűségét. A teremben felharsan a taps, amikor az emelvényről kijelenti: Bízunk abban, hogy ha hé- kemagvaink némelyike köves földre hull is, nem pusztul el mind, mert ezek egészséges magvak, as emberi igazság magvai, amelyeket az igazságért vetnek a földbe. Ezek a magvak átfúrják a köveket, s eljutnak a tápláló talajig és felnő, kifejlődik az élet erős, hatalmas fája. Hiszünk az életben és harcolunk érte, harcolunk a béke diadaláért. Hruscsov zárószavait hosz- szantartó taps fogadta. Hammarskjöld felszólalása New York (MTI). Az ENSZ közgyűlése Nehru indiai miniszterelnök beszéde után szünetet tartott. Magyar idő szerint 20 óra 33 perckor ismét folytatódott az ülés, amelyen a közgyűlés elnöke bejelentette, hogy még ma megvitatják az Eisenhower—Hruscsov találkozót sürgető öthatalmd határozati javaslatot és döntenek róla. A bejelentés után Hammarskjöld ENSZ-főtLtkár mondott beszédet. Kijelentette, nem hajlandó lemondani, s továbbra is hivatalában marad szolgálati idejének lejártáig (1963-ig). Hammarskjöld azzal érvelt, hogy „lemondása Után flo. RMBZ s-rét.hiilkucüL Hammarskjöld felszólalása után Kádár János, a magyar küldöttség vezetője mondott beszédet. Megérkezett az ái csehszlovák nagykövet Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság új magyarországi nagykövete meg érkezett Magyarországra. Hétfőn Szarka Károly külügyminiszterhelyettes fogadta a nagy követet, megbízólevelének a közeljövőben történő átadás»»
